Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-24 / 302. szám

ßSZAKMAGY AROUSE AO Kedd, 7968. december 24. Televízió, tömegigény, ez lésfejlesztés Kikötő M ár közhelyként hat, ha elmondjuk, hogy a televízió napjaink legnagyobb tömegek­re ható kommunikációs esz­köze. Előfizetőinek száma már rég meghaladta az egymillió háromszázezret, s így — az egy-egy készülék előtt ülők számát nagyon szerényen szá­mítva is — szinte a jel orszá­got a televízió nézői közé so­rolhatjuk. E magas nézőlétszám magában hordja teémészetsze- rüleg azt a vonást is, hogy a különböző közönségrétegek más és más igénnyel jelentkez­nek. A televízió sokrétű feladat­köréből mint legfontosabbakat, mintegy vezérfeladatokat a hírközlést, tehát az informatív feladatot, a tudatformálást, a szórakoztatást, a művészetek- nyújtását, — s mindezekkel együtt a legnagyobb tömegek ■ izlésformálását kell kiemel­nünk. Napjaink egyik vezető ideo­lógusa állapította meg, hogy a televízió új szakaszt jelent a kulturális forradalom történe­tében, hiszen nagy lépést tesz a művelődési monopólium fel­számolásában. Gyors-, ha úgy tetszik., forradalmi változáso­kat hoz az eztenzitás’oan, a kultúra hatókörében. De nem abban, hogy ugyanilyen hirte­len megváltoztathatná a kul­túra tartalmát, színvonalát, in­tenzitását. A televízió rendkí­vül gyorsan szélesíti ki a kul­turális ráhatást, hirtelen von be szinte milliókat egy olyan kulturális körbe, amely eddig azoknak nem volt sajátjuk, és ez bizonyos fokozatosságot kí- r>án a színvonal emelésében. Az új nézők ugyanis egy más ízlésvilágot, másfajta, korábbi igényt, többségben konzervatí­vabb, vagy éppen régen túl­haladott polgári kultúrából táplálkozó igényt hoznak ma­gukkal. A még mindössze 11 eszten­dős televízió sokszínű műsor­ral, igen széles skálán mozgó tevékenységgel kívánja a sok­féle közönségigényt szolgálni. Szükségtelen itt részletezni, hányféle műfajú, milyen sok­féle jellegű adással jelentkezik a televízió. Hä összevetjük a Magyar Televízió műsorát akár a környező baráti álla­mok televízióival, akár nyugat­európai országok tv-adásaival, az összműsorol; szerkezetét, a sokrétűségre törekvést tekint­ve nincs mit szégyenkeznünk. A rendelkezésre álló adásidőn belül a televízió igen jól hasz­nálja ki a tematikai, műfaji választéklehetöségeket. Van olyan vélemény is, hogy a televízió sokszor előreszalad igényességben, más vélemények szerint pedig ép­pen a korábbi konzervatív_ íz­lés erősítéséhez, konzerválásá­hoz járul hozzá, és a felnö­vekvő fiatal generációkat is sokkal inkább a kevésbé tar­talmas, csökkentett művészi értékkel bíró művészi produk­tumok élvezefére szoktat. Igen gyakran emlegetik a te­levízió műsorainak bírálatának vagy méltatásánál a tömeg­igényt. Olyan gyakran, hogy már-már misztifikálásnak is hat. A tömegigény valóban sokrétű, és valóban nagyobb helyet kapnak összetevői kö­zött a könnyebb szórakozások, a kevesebb együttgondolkodást kívánó, elsősorban csak a szemnek, a fülnek és nem az agynak is szánt produktumok. Éppen, mert új és új közönség­rétegek ülnek a képernyők elé, és a legrégebbi nézők is sokan csak a könnyed szórakozást keresik, a televíziónak ki kell szolgálnia az ilyenfajta szóra­kozási igényt is. Volt mór — tudomásunk szerint —■ többféle reprezentatív felmérés, ame­lyekből azt kívánták megtudni, mely műsorokat kedveli a kö­zönség legjobbban. s tagadha­tatlan tény, hogy a komoly zene, vagy a nehézveretű drá­ma nem került éppen a kí­vánságlista élére. ~TH ŐT", miként próbálja I iM^zzuk, a televízió az lemlegetett, és hellyel-közzel félreértelmezett tömegigényt kielégíteni. Sok a műsorában például a krimi, vagy ennek zászlaja alatt készített filmtör­ténet. Sok a kalandfilm és a könnyűmuzsika Például az idei táncdal fesztivál szinte egész évben nem akart elfogy­ni. A több részletben történő ismétlések, a show-hivatalban és egyéb adásokban történt felidézések szinte folyamatos­sá teszik. A hét slágere című szórakoztató adás, amely ugyancsak egy slágerműsor ke­retjátékául szolgált és a közel­múlt napokban ért véget, ugyancsak a tömegigény kielé­gítésének zászlaja alatt szüle­tett. De nem lenne célszerűt­len felmérni e műsorok — és nem az énekesek! — fogadta­tását is. A televízió különböző vetélkedőkkel igyekszik a tö­megigényt kielégíteni. A mara­toni Ki mii tud?-okon, a profi­gyártó népdal-vetélkedőn kívül természetesen akadnak nagyon értékes versengések is, de azok kevésbé látványosak és ke­vésbé elégítenek ki tömeg­igényt. A Ki miben tudós?, Ki minek mestere?-versenyek sokkal izgalmasabbak, bár ta­gadhatatlan, hogy egy számoló közgazdász látványa kevésbé vonzó, mint egy selyemzsabós táncdalénekesé, vagy népvise­letbe bujtatott tánccsoporté. Ez a felsorolás persze ko­rántsem teljes, és szükségtelen is itt elismételgetni, hányféle műfajban és hányféle címszó alatt nyújtja a televízió azt a sokféle szórakoztatást, amivel tömegigényt akar kielégíteni. Van elképzelés az ízlésszint fokozatos emelésére is, de fi­gyelembe véve a látott műso­rokat, azt kell megállapítani: van fokozatosság, de nem túl • lassú-e? ~2 ~T. '• '• misztifi­A tömegigény ká]ói sok_ szór elmondják, hogy igen so­kan kapcsolják ki a készülé­ket, ha nem az ő ízlésüknek megfelelő műsort sugároznak. Azok, akik határszél közelében élnek, egyszerűen átkapcsolnak a szomszédos ország adóira, és Csehszlovákiából jégkorong- mérkőzést, Ausztriából pikáns show-műsort, Jugoszláviából izgalmas krimit néznek akkor, amikor nálunk drámai műsor, vagy — horribile dictu! — szimfonikus zenekari koncert szerepel a programban. Ellent­mond ennek az állásfoglalás­nak a különböző vitaműsorok nagy sikere, a kétszer megren­dezett külpolitikai Fórum, vagy a legutóbbi budapesti Fórum, a valójában csak budapestie­ket érintő kérdésekről folyta­tott interpellációs adás. Ezek a Fórum-adások azt bizonyítják, hogy tömegigényt nemcsak könnyed szórakoztatással, ha­nem jó eszközökkel is ki lehet elégíteni, és éppen ezek a nagy tömegekre ható jó adások kel­tik fel a további tömegigényt. A tömegigény kielégítése el­választhatatlan az ízlésfejlesz­téstől, illetve a televízió ízlés- fejlesztő szerepétől. Az MSZMP politikai akadémiájának ápri­lisi előadásán Aczél György, a Központi Bizottság titkára a tömegkommunikációs eszkö­zök, elsősorban a televízió sze­repéről szólva kiemelte, hogy nem elég csak kielégíteni, ha­nem fel is kell kelteni az igé­nyeket. Nem messze előresza­ladva elszakadni a jól értelme­zett tömegigénytől, de feltét­lenül olyan műsorokat kell produkálni, amelyek húzóerő­vel hatnak a tömegigényre, mindenképpen emelik annak szintjét. . i ' • ' \ műsorait át­telcvizio! tekintve, mindenképpen felötlik a kér­dés: nincs-e olykor valamilyen úszás a tömegízlés uszályában? Nem lovagolja-e meg a tele­vízió olykor-olykor a tömeg­igény misztifikált fogalmát? Mint például a táncdalfesztivál már említett túlzásainál. A Halló, fiúk! Halló, lányok! egyes adásainál, a Show-hiva­talban, a krimik többségében, S ide sorolhatjuk a sok-sok show-műsort, az elnyűhetetlen, de mindig ugyanazt nyújtó Vico Torriani filmeket, az egy- egy sztárról készült, és több variációban összeragasztott, unos-untalan ismételt félórás összeállításokat (Fekete-fehér show stb.). Általában sok a szórakoztatás ürügyén innen- onnan összeragasztott film­darabocskákból álló műsor. És említhetnénk egyes vetélkedők igénytelenségét, vagy néhány koncepciótlan szórakoztató műsort. Ugyancsak az ízlésfej­lesztés kapcsán kell szóvá ten­ni, mert ide tartozik a képer­nyőn megjelenők kulturált ma­gatartása, öltözete, esetleg kosztümnek számító, de nagy tömegek előtt példaképnek tű­nő ruházata, vagy a népszerű­sített témák ízlésszintje. Az egyes műsorokban elrejtett reklámcélzatok nem egyszer avultabb ízlés propagálói. “Ívt ,.i í a szóra­INem vetjük el kozta­tást. Nem becsüljük le a tö­megigényeket. Igenis, valljuk, hogy kell jó, nemes szórakoz­tatás, és a könnyű műfajon be­lül is mindig meg lehet találni a jobbat. De nem szabad a tö­megigényre hivatkozással a könnyedebb szórakozásból is igen gyakran selejteset nyúj­tani. Kell táncdalfesztivál, népdal-vetélkedő és sok egyéb, de okosabb mértéktartással, a televízió egyéb műsoraihoz jobban arányosítva. A fél ország szeme van a képernyőn. Nem közömbös, mi villog rajta. Benedek Miklós Zsignár István linómetszet* <? „Bárom napig a szárazság istán sebes cső vata” I iHEíSOiiak ürüli si Étifewe KELLEMES KARÁCSONYI ajándéknak tekinthetjük a Ma­gyar Történelmi Társulat bor­sodi csoportjának most megje­lent Történelmi Évkönyvét. Az 1. sorszámmal ellátott évkönyv — erről annak idején részlete­sen beszámoltunk — 1965-ben jelent meg. Alig néhány év le­forgása alatt most az olvasó asztalára került a történelmi A karácsony előtti könyvúj­donságok közül örömmel emel­jük ki a mindig újnak ható, nem éppen mai könyvet, Hem- mingway Akiért a ha­rang szól című spanyol polgár- háborús regényét. Az újabb ki­adás nyilván éppen olyan nép­szerű lesz, mint a régebbi. Ugyancsak örök „újdonság” Euripides csodálatos színműve, az ízléses kiadásban megjelen­tetett Balchánsnök. Filmről és könyvből egyaránt ismerik Moravia regényét, az újra ki­adott Egy asszony meg a lánya címűt. Ismeretterjesztő munka a Párizsban élő Halász Gyula 53 képpel illusztrált műve. Halász Brossai néven ír és Illyés Gyula előszavával ellátott munkájának címe Beszélgeté­sek Picassoval. Köztudott do­log, hogy a repülőgépet, száza­dunk második fele tette szinte közszükségleti cikké és a má­sodik világháború nélkülözhe­tetlen katonai eszközzé. Erről szól Horváth Árpád könyve, A hadirepülés évszázada. Ka­tonai és egyben munkásmoz­galmi emlékeket elevenít fel egyaránt a Forradalmárok, ka­tonák című kötet, amely 26 munkásmozgalmi harcos élet­rajzát tartalmazza. A pszicho­lógia napjaink divatos, de egy­ben jelentős tudománya. Nyil­ván sok olvasót érdekli a Pszichológiai alapfogalmak kis enciklopédiája. A kiváló esz­téta és híres szovjet közokta­tásügyi népbiztos, Lunacsarsz- kij finom írásait tartalmazza a szerző Válogatott esztétikai tanulmányok című kötete. Vé­gül hasznos és népszerű téma Faragó Jenő könyve a Fiata­lok vallomásai világnézetről, erkölcsről. VÁRHELYI HELÉNA: Fényért kiáltó A fényretörő nőjön föl a fényig! Fényözön, áraszd el, ami még sölétlik gondtól vibráló földünk nagy szívén! Fényt, fényt oda ahol a nap reggel sem kel, ahol a szív nem enged fel, ahol a gyermek nem lesz ember, fényt, fényt oda! Fényt, fényt oda ahol a könyv csak ócska lom, ahol a kezet Is belepi a por, ahol a tudást nem méri a kor, fényt, fényt oda! Fényt, sok fényt oda ahol a sötétben villog a gyanú, ahol a válásra gyermek a tanú, ahol a katlanban forr a háború, fényt, sok-sok fényt oda! A fényretörő nőjön föl a fényig! Fényözön, áraszd cl, ami még sötétük gondtól vibráló földünk nagy szívén! évkönyv 2. száma is. Nagy eredmény ez, hiszen tudjuk na­gyon jól, hogy a Magyar Tör­ténelmi Társulat Borsod me­gyei csoportjának nincs tudo­mányos intézete, ahol a mód­szeres gyűjtőmunkát és a pub­likációt annak rendje és mód­ja szerint hivatalból irányíta­nák. ' / Ez a mostani évkönyv kerek 400 oldalas, gazdag anyagával szűkebb hazánk néhány kivá­lóságának önzetlen fáradozá­sát, mindenekelőtt a mecénás, a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Tanács végrehajtó bizott­ságának támogató pártfogolá- sát dicséri. A szemre is igen vaskos és csinos külsejű évkönyv gazdag tartalmat rejt magában. Elő­szavában Deák Gábor, a Ma­gyar Történelmi Társulat Bor- sod-Zemplén csoportjának el­nöke ír arról, hogy a humán jellegű felsőoktatási intézmény nélkül, részint tárgyszeretetbőí, másrészt pedig hivatásszerűen művelik a történelem-tudo­mányt, s foglalkoznak kutató­munkával. azok, akik a közre­adott cikkeket írták. Kiszely Gyula Adatok a hámoripar tör­ténetéhez, különös tekintettel a borsodi vashámorokra, című je­lentős tanulmánya, sok olyan ipartörténeti érdekességet tar­talmaz, amelyet valamilyen módon iskolában is érdemes lenne közreadni. Román János ugyancsak terjedelmes tanul­mányt készített Adatok Bor­sod- Abaúj-Zemplén • megyék XVI—XVII. századi gazdaság­társadalom- és művelődéstör­ténetéhez a Liber Reditumok alapján. A tanulmány gazdál­kodási jegyzőkönyvek és kü­lönböző iratok alapján mutatja be két évszázad gazdasági, tár­sadalmi és művelődéstörténeti helyzetét, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyékben. IGEN ÉRDEKES Szabó La­jos Zsujtai András Lajstrom könyve című tanulmánya. E munkának az érdekessége fő­leg abban rejlik, hogy a szer­ző az olvasók elé tárja Zsujtai András református prédikátor lajstromos könyvét, amely 1725-től 1775-ig — tehát egy fél évszázadon át — rögzíti a me­gye, az ország, a világ esemé­nyeit. Hogy mennyire gazdiig ez a lajstromos könyv, erre néhány példa. 1747. jaüuár 3jt „Ekkor az erdöbényei nép meg­zavarodott, a nemeseket a ta­nácsból, igazgatásból mind ki­hagyott, csak parasztokból tet­tének tiszteket. Minden ház, mely meghasonlít, elvesz.’1 Hosszasan lehetne elemezni a további tanulmányok érde­kességeit, kutató precizitásait, de ezúttal csak felsorolással élünk. Soós Imre Zemplén me­gye levéltára és Kazinczy Fe­renc címmel jelentett meg ta­nulmányt. Dömötör Sándor Aszalay Szabó Jánosról, a jako­binus per egyik borsodi már­tírjáról írt, Deák Gábor két ta­nulmányt tett közzé, az egyik­nek címe: Az 1848—49-es sza­badságharc felső-tiszai esemé­nyeinek szervezési és gazdasá­gi kérdései a kormánybiztosi iratok alapján. A szerző egy másik tanulmánya a helytör­téneti kutatás szerepét vizs­gálja az iskolai és iskolán kí­vüli oktató-nevelő munkában betölthető szerepét illetően. Bírta István az ózdi vasgyár munkásviszonyait vizsgálja a századforduló idején, Lehoczky Alfréd ugyancsak az ózdi gyár munkásainak helyzetével fog­lalkozik, vizsgálódási időszaka az első világháború. Kun Lász­ló dolgozatának címe: A fel- szabadulást követő agrárátala­kulás néhány sajátossága Bor­sod megyében, Misz János Adatok a mezőkövesdi járáa mezőgazdaság szocialista fejlő­déséhez címmel készített tanul­mányt. A KÖNYVESPOLCOKRA kí­vánkozó kötet szerkesztője Deák Gábor, a szép borítót Ko- máromy József készítette. BERENCSY SÁNDOR versei: &JL setét táf Tél, sötét táj, fekete felhő: varjak gyűlnek az égen és éjjei lenyelik a csillagokat. Tél, sötét táj. lassan forog a föld, s a sápadt Nap torkán árnyék van reggel: meleg sál. (P—») JH endoka Éldegélek, oszem-iszom, könyveim éjjel olvasom, nyakamig betakarózom, albérletben, rossz díványon. Gyár kakasa kukorékol mikor kflek, utcán felébredek, telefonfülkéknek meggyónom: kit szeretek Üj művek a miskolci könyvesboltokban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom