Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-24 / 302. szám
Xe®5, 1963. Aeecsnfter T&. ßSSAKMAGTARORSZÄG j* «oasaEMeswr A magyar nép legfelsőbb fóruma, az országgyűlés, néhány nappal ezelőtt vitatta meg és emelte törvényerőre a népgazdaság 1969. évi tervét, annak alapvető elveit és irányszámait. Tömören összefoglalva: az 1969. évi népgazdasági terv a harmadik ötéves tervben megvalósítandó gazdaságpolitikai célokat és feladatokat hivatott szolgálni. Ezt, miként az országgyűlés is hangsúlyozta, az új gazdaság- irányítási rendszer — a gazdasági reformok — erőteljesebb kibontakoztatásával kell és lehet biztosítani. Az 1969. évi népgazdasági terv, az ideihez hasonlóan, a társadalmi termékelőállítás és a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos emelkedését tartalmazza, mint megvalósítandó feladatot. A beruházások értéke 1969-ben körülbelül 6—7 százalékkal lesz nagyobb, mint az idén, és a terv szerint eléri a 73 milliárd forintot. Természetesen: folytatjuk a korábban és az idén elkezdett beruházások kivitelezését is. I Különösen fontos feladat 1969-ben a kőolaj és a földgáztermelés fokozása, valamint a Villamosenergia-termelés további növelése, mert a népgazdaság és a lakosság vil- lamosenergia-igénye egyre nagyobb. Csak egy példát említünk meg a sok közül. Egy- egy jó tv-műsor adásának idején, vagy egy-egy közérdeklődést kiváltó vetélkedő közvetítésének óráiban csak a tv- készülékek annyi villamos energiát fogyasztanak hazánkban, amennyit egy 200 megawatt kapacitású erőmű, Vagy energiabázis képes előállítani. A sok új, és egyre Szaporodó villamos-háztartási gép energiafogyasztása még ennél is nagyobb arányú. De hemcsak a tv-készülékek és háztartási gépek energiafogyasztási igénye nő, hanem sok más tevékenység — köztük az ipari termelés, a mezőgazdasági termelés, valamint a közlekedés — is egyre több energiát követel. Az 1969. évi, népgazdaságiig különösen fontos feladatok közt szerepel a vaskohászat 6 százalékos, a gépipar 7 ■—8 százalékos, a vegyipar 9 százalékos, a könnyűipar 3 százalékos, az élelmiszeripar 5—6 Százalékos, a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos növelése. Ezek a számok a termeltek összmennyiségére vonatkoznak, az egyes üzemektől, Vállalatoktól — korszerűségükhöz és lehetőségeikhez viszonyítva — az átlagosnál magasabb arányú termelésfejlesztést vár á népgazdaság, borsod megye kohászati, gépipari, vegyipari, építőipari üzemeire és vállalataira, például. az átlagosnál nagyobb feladatok várnak. Itt az üzemek nagyok, a termelés meglehetősen koncentrált, ipari tapasztalataink és hagyományaink gazdagok, általában — elsősorban a vegyiparban — gyáraink korszerűségére se Panaszkodhatunk. A kormány Gazdasági Bizottsága az Országos Tervhi- vatallal együttműködve felül- vizsgálta beruházási politikánkat és módszereinket, s en- hek alapján határozta meg a következő évi beruházási feladatokat a népgazdaság fejlesztésében. A kormány és az Országgyűlés állásfoglalása az, l'ogy a jövőben nem engedélyezik az erőkön felüli, a nem eléggé megalapozott beruházások elkezdését, de továbbra is nagy összegeket áldoznak az olyan építkezésekre, amelyek hatékonyan szolgál iák a nép érdekeit, gazdaságosak és gyorsan megtérülnek, s egyben elősegítik a gazdaságpolitikai célkitűzések gyakorlati megvalósítását. Alapvető követelmény azonban, hogy jó helyre kerüljenek a milliók és a milliárdok, s a jövőben határidőre történjen minden beruházás megvalósítása. E fontos elvek és gyakorlati követelmények alapján készült el, majd emelkedett törvényerőre az 1969. évi népgazdasági terv, s ugyanilyen elvek és követelmények hangsúlyozásával határozott a Gazdasági Bizottság, hogy 1969-ben összesen tíz új nagy beruházás kivitelezéséhez kezdünk hozzá az országban. 0 A tíz nagy beruházásból öt közvetlenül kapcsolódik Borsod megye feladataihoz, hiszen részben, vagy egészben itt valósulnak meg. 1969-ben kezdenek hozzá, többek közt. a Barátság II. olajvezeték építéséhez. Ez Munkácstól Kis- várda—Polgár—Heves községek érintésével halad majd Százhalombattáig, ahol a vil- lamosenergia-szükséglet kielégítésére újabb. 800 megawattos egységgel bővítik a Duna menti Hőerőművet. Ez a beruházás is 1969-ben kezdődik és 1973-ban be kell fejezni. A Barátság II. olajvezeték évente 10 millió tonna olajat szállít majd hazánkba a Szovjetunióból. Részben ezzel kapcsolatos. de főleg a szegedi olajmező termelésével függ össze, hogy Tiszapalkonya közelében új kőolajfeldolgozó üzem építését kezdik el, s 1980-ig ezt a munkát is be kell fejezni. A harmadik nagy borsodi beruházás a Tiszai Vegyikombinát nitrogén-műtrágyagyárának intenzifikálása. Ez annyit jelent, hogy a Tiszai Vegyikombinátban új nitrogén-műtrágyagyár épül. Az új nitrogén-műtrágyagyár építéséért több megye, illetve több vállalat versenyzett A beruházási költségek és az egyéb létesítési, majd üzemeltetési feltételek kedvező alakulása a Tiszai Vegyikombinát javára döntött. _3_ Ugyancsak a fél ország — több megye — vitatta, hol épüljön fel egy új, nagy kapacitású sör- és malátagyár. A vizsgálatok és számítások szintén Borsod megyének kedveztek. Az új sör- és malátagyárat Hernádnémeti és Bocs határában, a Hernád partján építik fel. Az előkészületi munkák már el is kezdődtek, s jövőre építik a gyárat, amely évente egymillió hektoliter sört és 1200 vagon malátát fog gyártani. A kohászat, a vas- és acél- termelés Borsod megyében ősi iparág, régi hagyomány. 1969-ben a Lenin Kohászati Müvekben újabb nemesacélhengersor építése kezdődik el. Ez is a nagy állami beruházások közé tartozik. Es 1969-ben már teljes kapacitással termel az Alsózsolcán levő, de miskolcinak nevezett házépítő kombinát. |_4_ Sorolhatnánk még több kisebb beruházást is. de a nagyok, mindig lelkesítőbbek. Mi, borsodi emberek természetesen nagyon örülünk, hogy ismét nagy összegeket kapunk megyénk iparanal? fejlesztésére. Tudjuk, hogy a beruházások- — különösen a nagyok — átalakítják a népgazdaság szerkezetét, korszerűbb és olcsóbb termelési feltételeket teremtenek, s mindez elősegíti az egész társadalom életszínvonalának emelkedését. Azt is tudjuk azonban, hogy a beruházások kivitelezése, megvalósítása nagy feladatokat jelent a megye vezetőinek és munkásainak. Sokat keli majd dolgozni, s jobban is, mint eddig, hogy valamennyi beruházás a gazdaságpolitikai elveknek megfelelően határidőre készüljön el. A megye munkásságának és műszaki-gazda- sági-politikai vezetőgárdájának tehetsége és szorgalma, valamint az iparfejlesztésben, a nagy beruházások kivitelezésében eddig szerzett gazdag tapasztalata azonban megfelelő biztosítéka az új, nagy feladatok maradéktalan megvalósításának. Szendrei József Art-, Állami és SZAKSZERVEZETI fórumok vizsgálták és értékelték a gazdaságirányítás reformjának első évi gazdaságpolitikai és általános politikai hatását. A mérleg egyértelműen pozitív. S a mérleget az hitelesíti legjobban, hogy a számadások reálisán feltárták gazdasági életünk hosszabb és rövidebb lejáratú problémáit is. Ezek nagyobbrészt a korábbi időszakból, a régi mechanizmusból erednek, de elkerülhetetlenül az új mechanizmus nyomán is támadnak problémák. Éppen gazdasági életünk megoldandó feladataira tekintettel, határozottan arra a kövei kéztetésrb kellett jutni, hogy a IX. kongresszus határozatainak megfelelően, tovább kell dolgozni a gazdasági reform elveinek érvényesítésével a harmadik ötéves terv teljesítéséért. Ez tehát a mi szilárd és eredményesnek mutatkozó gazdaságpolitikánk. További kérdés azonban, hogy a gazdaságirányításnak milyen társadalmi hatásait tapasztalhatjuk-' Egy év nagyon kevés ennek a megítéléséhez, ezért ez még nem is kerülhetett napiA kohónál Foto: Szabados György rendre. Bizonyos jelenségeket és tendenciákat azonban megfigyelhetünk, s érdemes ezekre máris figyelmet fordítanunk. Kezdjük ott, hogy milyen várakozások előzték meg a reformot, s azokat hogyan igazolta vagy cáfolta meg az első évi tapasztalai. A legfőbb, amit társadalmunk a reformtól vart az, hogy ösztönző hatást fejt ki a vállalatokra, hogy bátrabban kezdeményezzenek, termelési és szolgáltatási tevékenységüket jobban ráirányítsák a szükségletekre, jobb minőséget és nagyobb választékot érjenek el, a hazai szükségleteket is jobban kielégítsék és az exportlehetőségeket is jobban kihasználják. E tekintetben kétségtelenül már érezhető a reform kedvező hatása. Korántsem beszélhetünk még megelégedésről, de mindenki érzi. ■ hogy „megmozdult a front”. Több és jobb áru, s új szolgáltatások jelentek meg, a kezdeményezés és a fellendülés jelei érzékelhetők az állami vállalatok működésében is, de talán még inkább a szövetkezeti vállalatoknál. E tekintetben nem küvetkezett be Csalódás, ellenkezőlég, kezdenek teljesülni a várakozások. Az egyes dolgozók helyzetét illetően pedig azt várta a közvélemény, hogy olyan ösztönző hatás érvényesül, amely fokozottabban megbecsüli a jobb munkát és nagyobb mértékben növekszik azok személyi jövedelme, akik odaadób- ban dolgoznak és bátrabban kezdeményeznek. Ebből is teljesült valami. Vannak példák erre, s ezek száma növekszik. Nem mondhatjuk azonban, hogy ez a tendencia általánosan érvényesül, mert ellenállással is meg kell küzdeni. Azzal is, ami még a gazdasági mechanizmusban benne van, s azzal is, ami társadalmunkban beidegzödött. Elég csak arra hivatkozni, hogy a keresetek érdem szerinti differenciálásával szemben milyen könnyen feltámad egy-egy esetben a közhangulat. OLTAK AZONBAN aggályos várakozások is. így mindenekelőtt az, nehogy kisebb, vagy nagyobb körben a foglalkoztatottság csökkenjen, továbbá nehogy veszélybe kerüljenek azok a társadalmi juttatások, amelyeket a korábbi időszak szociális vívmányaiként szokott meg társadalmunk. És különösen az, hogy életszínvonal-emelkedésében ne következzék be törés. Ezeket az aggodalmakat a reform első éve nem igazolta. Nem következtek1 be azok a hatások, amelyektől sokan féltek, s az aggályos várakozásokat a közvéleményben mindinkább a bizakodás váltja fel. Indokoltan. Gazdasági reformunk lényege és fő célja, hogy az életszínvonal állandó és megbízható emelkedését alapozza meg, s egy év is elegendő volt annak a bebizonyítására, hogy ez a tendencia kezdettől fogva érvényesül. Azonban a gazdasági élet objektív törvényszerűségeit nem hághatjuk át. A vállalatok jobb gazdálkodásra és termelékenyebb munkára való ösztönzése és az egyes dolgozók jobb munkára való serkentése döntően az anyagi érdekeltség útján lehetséges, tehát az eddigieknél nagyobb jö vedel mi d i fferenci ál tsá sót kell megszoknunk. Ez pedig nemhogy ellentétes lenne a szocializmus ©Iveivel, hanem ellenkezőleg éppen annak felel meg: „kinek-kinek munkája szerint”. Gazdasági reformunk társadalmi hatásai tehát eléggé bonyolultak, de több irányban világosan felismerhetők és egészükben véve kedvezőek, a szocialista fejlődés iránvába' esők. Lássuk ezeket néhány vonatkozásban közelebbről. Kezd érvényesülni és napról napra erősödik a közgazdasági szemlélet. Ennek az a lénvege. hogy fokozatosan feloldódik társadalmunkban az a régi beidegződés, hogy elegendő a felülről megkaoott terveket elfogadni és tftbbé- kevésbé teljesíteni Mind szélesebb körben felülkerekedik az a reálisabb cri-miaiet. hocv minden gazdálkodó szervnek és kollektívának magának te felelősséget kell vállalnia, azért, amit maga elé tűz és azért is, milyen gazdaságosan végzi a munkáját. S ez sok mindent jelent. A vállalati vezetésben a szükségletek a piaci lehetőségek és az adott, vagy előteremthető feltételek felelős egybevetésével kell kitűzni a közelebbi és távolabbi vállalati terveket, s ezért a felelősséget senkire nem lehet áthárítani. Az MSZMP KB december 4-i ülésén azt állapította meg, hogy „A gazdasági vezetők, a vállalatok és a szövetkezetek nagy részében képesnek bizonyulnak arra, hogy önállóan megoldják a vezetés nagyobb felelősséggel járó feladatait”. Továbbá azt is, hogy „Az új irányítási rendszer mind a vezetők, mind a kollektívák részéről egyre szélesebb körben, s növekvő mértékben vált ki olyan törekvéseket, amelyek a gazdálkodás jobb megszervezésére, a korszerűség fokozására, a jövőd el mezőségre irányulnak"\ VÁLLALATOK DOLGOZD! körében pedig azt jelenti ez, hogy nem lehetnek közömbösek vállalatuk tervei teljesítésében, mert ez egyéni érdekeltségük körébe vág. A közgazdasági szemlélet az ő esetükben azt jelenti, hogy munkájuk, annak a feltételei és a munkájuk utáni személyi jövedelmük nem függetleníthető a vállalati eredménytől, tehát abban érdekelten kell végezni a maguk munkáját. Az új mechanizmusban ez élesebben jelentkezik, mint a régiben, tehát e szerint kell cselekedni és dolgozni. Ez a felismerés és az ehhez való igazodás láthatóan halad előre az állami vállalatokban is, a szövetkezetekben is. A műszaki fejlesztésben is tör előre a közgazdasági szemlélet. Itt az az új elem, hogy nem lehet csak műszaki szemléletben gondolkozni, akar a mérnökök, akár a szakmunkások részéről. Meg kell tanulni, hogy a nagyobb gazdasági eredmény, a jobb minőség a cél, tehát a műszaki fejlesztésnek ezt kell szolgálnia, s a magasabb műszaki színvonalra törekvés kötelező, mert jobb gazdasági eredményt csak ezúton lehet elérni. E szemlélet térhódítása az oktatásban, a tudományos kutatásban és az üzemekben egyaránt megfigyelhető. A reform nyomán szocialista tervgazdaságunk demokratikus elemei is erősödnek. Maga az a tény, hogy az elhatározások felelőssége a központi szervekről több ezer állami és szövetkezeti vállalatra szélesedett, döntő jelentőségű. Ügy is mondhatjuk, hogy a régi mechanizmusban néhány száz ember viselte annak felelősségét, hogy milyen nép- gazdasági tervet, tűzünk ki. míg az új mechanizmusban a gazdasági vezetők tízezernyi gárdájára szélesedett ki a gazdasági tervezés felelőssége. De ugyanezen az alapon a dolgozók milliói is érdekeltebbé váltak a gazdasági döntésekben is, a maguk munkája eredményében is. Ezzel reális alapot kapott a dolgozók széles körének a bevonása a gazdasági vezetésbe. A szocialista demokráciának ez az előretörése egyaránt érzékelhető a? állami vállalatoknál, a szövetkezetekben ■ és a helyi tn; lőcsöl? gazdálkodásában. GAZDASÁGI ÉLET demokratizálódása természetesen egész társadalmi életünkre is kihat. Ügy '* lehet mondani, hogy a gazdasági tevékenység társadalmunk általános politikai ügyévé válik. Az MSZMP KB-a december 4-i ülésének a ha’a rozatában ez áll:- „A Kósponn Bizottság ezúton is han«*A. lyozza, hogy a párt munka’4 ban, harcában a szocial—*« építés jelenlegi szakasza döntő a gazdasági munka”. Ez természetesen nemcsak a kotr- munistákra vonatkozik. Égés* társadalmunk számára a gazdasági fejlődés a fő politikai kérdés és gazdasági fejlődésünkben a szocialista politika, a szocialista demokrácia a fejlődés fő tényezője. ERDEI FERENC: Borsod ®m®í8TF© 11J8JI Éc ^ ^ gBB
