Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-24 / 302. szám

Bf em hiszem, hogy széles Sí e megyében — és szű- ■“ kebb pátriánk hatá­rain túl is, talán az egész vi­lágon, ahol a karácsQny a sze­retet, a békesség, az öröm­szerzés kultuszaként él az emberi szívek legmélyén — ma létezik ennél természete­sebb és izgalmasabb kezdés: mi lesz, mi van a karácsony­fa alatt? És ez évről évre 'srnét- lődő kérdés nem is ik a gyermekek számára rejt kü­lönleges izgalmakat! — Bar a gyermekek izgalma és öröme ilyenkor szinte határtalan. — De ajándékot kapni öröm a felnőtteknek is. Sokan azt mondják, hogy adni, szeretteinknek örömet szerezni --- nagyobb öröm Lehet. Az is igaz, hogy kapni sem kisebb. Egy szó mint száz, a kérdés tíz és százez­rek. sőt milliók lejében kava­rog: vajon mi lesz, mi van a karácsonyfa alatt? Nemsokára feloldódik az izgalom. A színes kis égők, a csillagszórók fényénél meg­oldódik a nagy talány. A fel­díszített fenyőfák alatt ki-ki megtalálja a maga ajándé­kát. De hogy mi minden lesz a bűvös lomb alatt, azt csak a család és a szűkebb rokon­ság tudja majd. Me!°g holmi, játék, könyv és édesség bizo­nyára mindenütt megakad majd. És sok helyütt található máris. A teljesíthető álmok, vágyak megannyi megvalósu­lása. Bevallom őszintén, a közé­leti ember kíváncsisága ilyen­kor is túllépi a családi fészek kereteit. Kíváncsian fürkészi hogy a családi ajándékozás örömein túl mi mindent ta­lálna — mondjuk megyénk­ben — egy képzeletbeli óriás fenyő alatt, amelyet valahol Szikszó környékén, a megye geometriai közAnVnr\»!ában állítanánk fel, s amelynek csúcsán egy óriási csillagot a legtávolabbi településeken is látni lehetne. Olyan ajándékokra gondo­lok. amelyeket az idei mun­kánk gyümölcseként, társa­dalmunk helyezett el közös karácsonyfánk alá, s amely­nek öröméből százak és ezrek részeltetnek nap, mint nap ... Sokan még emlékeznek is az év eleji első közös örö­mökre. Kazincbarcikán pél­dául mintegy 3 ezer ember január 1-től élvezi a heti 4<> és 4? órára csökkentett mun ka'dőt, a havi 4 pihenőna; mellé sorakozó 2—3 plus szabadnapot... Az elmúl* évben nemcsak Kazincbarci kán hanem M'^'-olcon oz[]0, és megyeszerte nagyon sok he' en került snv a mir' ;dö csökkentésére ... Közös örö­münket — mint társadal­munk, a szocializmus ajándé­kát — helyezzük hát el a kép­zeletbeli óriás fenyő alá, vagy éppen képzeljük oda a váro­sokban és falvakban felállí­tott „mindenki karácsonyfá­ja” alá. A sályi tsz-parasztok janu­ár közepén „ládákban vitték a pénzt” a zárszámadó köz­gyűlésük után ... Szentisi- vánban „egy hétig álit a bál” — emlékszem vissza az év eleji tudósításokra. És nem­csak Súlyban és Szentistván- ban örültek a jól végzett munka megérdemelt gyümöl­csének ... A Miskolci Pamutfonodá­ban 10 millió forintért vásá­rolták a fonást „forradalma­sító” BD—200 típusú cseh­szlovák fonógépeket... Mint­egy 40 milliós költséggel új székházat kaptak a miskolci sajtószervek és a Borsod me­gyei Nyomda ... S ha valaki tud örülni ennek, úgy mi, a sajtó munkásai fölöttébb bol­dogok vagyunk . .. Csak Mis­kolcon mintegy ezer család költözhetett be az idén új ott­honába. És, hogy ez mit je­lent. azok talán nem is érzik és nem is értik, akiknek la­kásproblémájuk nincs. De akik régóta várják — nem is várják, álmodják! — a kul­turált, emberi körülménye­ket, azok nagyon is érzik és tudják, mit jelent új lakásba köl t özn i. Miskolc gyarapodása külön is téma lehetne. Épülő, bővülő új lakótelepeivel, az új Sajó- híddal, a nagyüzemek re­konstrukciós beruházásaival, a DVTK új stadionjával, az egyetemváros továbbfejlődé­sével, néhány forgalmas út­szakasz felújításával stb. Megyénkben az idén tovább épült a harmadik ötéves terv legnagyobb beruházása, az LKM és az ÓKÜ közös érde­keltségű ércelőkészítő műve. A minap adták át rendelte­tésének a miskoci házgyárat — és bizony nehéz lenne csak egyéves távlatban is pontos „leltárt” készíteni arról, hogy tulajdonképpen mi mindent képzelhetünk oda. ama bizo­nyos óriás fenyő alá. hogy társadalmunk mennyit áldo­zott közös „ajándékainkra”. a pontos „leltárt” majd elkészítik a statiszti­kusok. Itt csupán ér­zékeltetni kívántuk, hogy r színes kis égők, s a csillag szórók fénye bizony képtelei 'eragyogni azokat az aján 'ékainkat is. amel két ki-ki íz érdekeltségétől függően nég'scsak odnképzelhet a csa- 'iicii aiándék — mondjuk f neleg holmi mellé — a ma ?a kis Cenyőfácskája alá. Cscpányi Lajos ízlésfeileszlés (i. oldal) 4 pecsétgyűrű «5. oldal) Éj>li trombitás?» (6. oldal) nagymama (6. oldal) A rózsafa a oldat) Hein állhat meg a munka Karácsony csendje nem te­lepszik rá a Lenin Kohászati Művek valamennyi részlegé­re. Üzemelni fognak a nagy- olvasztók és a martinkemen­cék, bent lesznek a munkások az elektroacéimúben is. Hi­szen az ünnep ellenére sem hűlhetnek ki a kohók, mert itt folyamatos a munka. Közel ötezer ember dolgozik itt naponta — ünnep ide, vagy Jiinuír 1-tóí az LMl-hen mindenki csökkentéit munkaidőben Január elseje jelentős dá­tum lesz a Lenin Kohászati Művekben A hatalmas gyár- óriásban általánossá válik a csökkentett munkaidő beveze­tése. Utolsó „lépcsőként” az alkalmazottak, tehát az irodai dolgozók és a könnyebb fizi­kai munkát végzők számára is biztosítják a 44 órás munka­hetet. Jelentős eredmény ez, hi­szen a kieső munkaórák pót­lását nem annyira létszámbő­vítéssel, mint fejlesztéssel, a műszaki berendezések tökéle­tesítésével és a rejtett tartalé­kok feltárásával érték el. A folyamatosan termelő üzemré­szekben nem kis gondot oko­zott a termelés ütemének meg­szervezése, valamint a termé­kek kiszállításának és a be­járó dolgozók utazási lehető­ségeinek módosítása. oda. így van ez minden esz­tendőben. Csak az idén annyi az eltérés a korábbi gyakor­lattól, hogy év végi hajra nél­kül. Mert az esztendő folya­mán elért eredményeik a haj­rát feleslegessé teszik. De nemcsalt ezekben az üze­mekben dolgoznak 2S-én és 26-án. Nem lesz pihenőnap­juk a szolgáltató üzemekben — a gázgyárban és az ener­gia-termelő részlegben — dol­gozóknak sem. S bent lesz­nek a közlekedési részleg mun­kásai és a kötelező ügyeletesek 4 karácsom7 fömje: EGRI CSILLAGOK Karácsonykor az ország pre­mier mozijaiban egyszerre je­lenik meg a filmvásznon a magyar filmművészet leg­újabb alkotása. Gárdonyi Gáza örökbecsű reg ényének, az Egri csillagoknak filmváltozata. A MAFILM IV. játékfilmstúdió­ja készítette el a felszabadulás óta legnngvobb szabású vállal­kozásnak tűnő filmünket. A k-ét-'szes film forgató- könyvét Nemeskürty István. az ismert filmesztéta törté­nész írta, zenéjét Farkas Fe­renc sv«rezte. felvételeit Fzó- csényi Ferenc készítette. A film rendezője Várkonyi Zol­tán, aki korábban — többéit között — A kőszívű ember fiai, továbbá az Egy magyar nabob, és a Kárpáthy Zoltán című Jókai regényekből alko­tott nagy sikerű, látványos filmeket. A nagyszabású új film híven követi a Gárdonyi- regény legfontosabb mozzana­tait, azonban nem puszta át­ültetése a történetnek. A lát­ványos, vonzó kiállítású és kiváló művés7»k egész sorát felsorakoztató film bizonyáré sok nézőnek ad kellemes őrá kát, kai'á-ccnvkor, s azt kö­vetően még sokáig. Kilenc millióval többet Megyénkben sok mindennel elmaradtunk az országos át­lagtól. Ez amolyan öröklött baj, amelyen még húsz év után sem tudtunk úrrá tenni. A megyei tanács a jövő év­ben új módon igyekszik meg­gyorsítani a fejlődést. Rájöt­tek, ha mindenki kap egy ki­csit, akkor senki sem képes jelentős fejlődésre. Éppen ez­ért bevezetik a kiemelt gaz­dálkodást. Ez azt jelenti, hogy évenként egy-két járás több pénzt fog kapni A jövő évben Szerencs és Edelénv nyitja meg a sori. Költségvetésükben 9 millióval több szerepel, mint amennyi az arányos ré­szesedésük. Hogy már előre újságoljunk, úgy tudjuk. 1970-ben Encs és Mezőcsót, kerül majd sorra. A köze! tízmillió forint már ilyan összeg, amivel leitet va­lamihez kezdeni, amivel lelte' fejleszteni. tervezik — 1970-hcn építik Még az év elején hallottuk :a Tállyai községi Tanácson, j amikor sorolták, mire költik i idén a pénzüket, hogy egy bi- ! zon.vos összeget befizetnek a Szerencsi községi Tanács szám­lájára. Kitűnt, hogy a községi ta­nács számlája amolyan kö­zös „persely”, amelvbe három éve minden községi tanács tesz néhány ezer forintot. Az így összegyűlt pénzből építik fel Szerencsen a járási ren­delőintézetet. Harminchat köz­ség másfélmillió forintot gyűj­tött össze eddig. Az új rendelőintézet terve­zéséhez az új évben hozzá­kezdenek. Az egészségügyi kombinát — mert ennek is nevezhetjük, hiszen helyet kap benne a mentőállomás, a szü­lőotthon. néhány körzeti or­vosi rendelő — az Árpád-hegy lábánál épül majd fel. I960 a tervezés, 1970 az építkezés éve lesz. Hz ül évben át ipartelep épül Sá eralaóhelven Régóta panaszoltál* már a sátoraljaújhelyiek a városi ta- inácson: sok zajos és a levegőt j szennyező üzem működik a város területén: telepítsék ki ezeket. Mivel főleg ktsz-üzem ékről van szó a városi tanács és a ktsz-ek illc-tékeset tervet dol­goztak ki cg\ új ipartelep ’ét- rehozásáró' A terv szerint lö­vőre már meg is kezem- \z építkezést a vb-os déli részén. Az új ipartelepre az “oítke- zések előrehaladó =áva' folya­matosán költöznek át > ktsz- üzemek. Világ proletárjcr?, egyesülj elek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK [APJA XXIV. évfolyam, 302. szám Alt A: 1,20 FORINT Kedd, 1968. december 24. Mi vsa s karácsonyfa alatt? Televízió, !önic«>i«éiiy, 4 reform és a társadalom (3. oldal) K E H L i U 11 i Kl M II IP E K 1T I

Next

/
Oldalképek
Tartalom