Észak-Magyarország, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-07 / 262. szám
ÉSZ A K MAGYARORSZÁG Csütörtök, T!t(>8. november T. IMriíÉlflS Slíispiiata A Budapesti Műcsarnok rendezésében megkapó íotorep- rodukems kiállítás nyílt, meg | Sárospatakon a kollégiumi nn.sykönyvtár tanácskozóter-1 méhen RoUlnnek, az impre.sz- | szionista szobrászat mindmáig j legnagyobb hatású képviselőjének alkotásaiból. A repro- <iv.kciök a párizsi Rodin Múzeum remekeiből készültek. A gyönyörű anyag bemutatja Rodin egész életművét. Nemcsak világhírű szobraival ismerkedhetnek meg a látogatók, például a Calais-i polgáré' el. a híres Gondolkodóval i és Victor Hugo portréval, ha- i nem a mester gyönyörű grafikáival is. Ezt nagyban segíti, hogy maguk a fotoreproduk- eiók is kitűnő alkotások a magú!-: nemében, szinte tökéletesen visszaadják az eredeti művek minden szépségét. A kiállítást, amelynek már eddig is sok látogatója volt, két hétig tekinthetik meg az érdeklődők. Őt ezer rózsa tő O r 0® 1 ff r r • 1 szépülő ifjúsági park Tiszaszederkényben Szerelik a szintezi- üzem javítóműhelyében. onvcrler Foto: got ha Tibor Műíeruies lakások Kazincbarcikán pen zöldellő őszi vetések. Az idén is jól fizettek. A tervezettnél tíz vagonnal több kalászost takarítottak be. Az aszály ellenére 14,5 mázsás átlagot adott a búza. A senyei határrészben 18 mázsa volt az újfajta dohány átlagtermése. Az öreg Sajóból néhány táblát öntözni is tudnak. Azt, hogy mennyire érdemes, mi sem bizonyítja jobban egy 50 holdas kukoricatáblánál. Pontosan kétszer annyit termett, mint a felhőkből itatott kukorica. SzőSőoítvány és pecsenyecsirke Népes, főleg nőkből álló munkacsapat szedi fel a szőlőoltványt. Az előző esztendeinél már jobban sikerült. Bevált ez a nagyon fontos új üzemág. Az egymillió 200 ezer szőlőoltvány több mint száz tagnak és családtagnak biztosít kora tavasztól késő őszig tartó és télen is sok munkát adó állandó foglalkoztatottságot. És az oit- ványtermelésből származó szép bevétel sem mellékes. Hasonlóan jó üzemág a baromfifarm. A brojler csirke a' profilúk. Az idén 120 ezer, jö-' vöre már 170 ezer pecsenye-, csirkét küldenek a piacokra.! Pontosan ellenőrizték, mennyi; hasznuk származik egy-eg y; kiló csirke előállításából.' Akadt 7 forint felett fizető ro-i táció is. Annyi már biztos,; hogy egy kilónyi brojler csir-; kén 5 forint a tsz haszna. (Hát,' ha még a baromfifarm arány-! lag új, mégis korszerűtlen épü-! létéi jobban megfelelnének a; követelményeknek!) Az állattenyésztéshez tartó-, zik még a szép szarvasmarha-! állomány, a domboldalakat; hasznosító 700 anyajuh- és a' sertéstenyészet. Utóbbi az idem is 400 nagyon szép tenyész-! anyagot ad át más gazdasá-! goknak. Értékesítési gondok és távlatok i < < A gyümölcsöst és csemege-! szőlőt mintaszerűen művelik.; Az idén amolyan termőre for-1 dulás előtti „kóstolót” is kaptak belőle. Vagy 20 vagonnyi körtét és 8 vagon szőlőt. Sajnos, már ennek a „kóstolónak” az értékesítése is gondokat okozott. Mi lesz akkor, ha ez a szép ültetvény ontani kezdi az árugyümölcsöt? A két jószomszédnak, a sa- jópálfalvai Béke és az arnóti Üj Élet Tsz-nek is van hasonló gondja. Ott azonban más a gyümölcsös összetétele. Ha ösz- szefog az öreg Sajó mentén elterülő' három gazdaság, megvalósulhat minden járulékos beruházás. Felépülhetnek a szükséges hűtő-tárolók, a gyümölcsválogatók, manipulálok, s az értékesítés más vonatkozású zökkenőit is könnyebb lesz elhárítani. De az állattenyésztés fejlesztése, a 300-as tehenészet felépítése, az öntözéses gazdálkodás bővítése sem képzelhető el a szomszédok összefogása nélkül. E szép tájon gazdálkodó tsz- ek minden eddig elért eredményénél örvendetesebb, hogy érik már az elmékben az ösz- szeEogás, a szoros társulás gondolata. Ez lesz a Sa,jó- völgyre néző községek legértékesebb gyümölcse. Pozsonyi Sándor Szifilisz nincs, de van: 650 bérlet A kazincbarcikaiak még nem dicsekedhetnek azzal, hogy színházuk van, de azzal igen, hogy ennek ellenére rendszeres nézői a színielőadásoknak. A Miskolci Nemzeti Színház ugyanis minden hónapban tart előadást a kazincbarcikai moziban. A mozi 650 férőhelyes, a kazincbarcikaiak pedig megvásároltak 650 színházbérletet. És mivel még nagyobb az érdeklődés, a színháznak kétszer is be kell mutatnia egy-egy előadást, hogy azok is megnézhessék, akiknek nem jutott bérlet. Ilyen nagy érdeklődés, igény a színház iránt a korábbi években még nem volt ebben az új városban. Az igény növekedése pedig még jobban várható a jövőben. Ezért is nagy szükség van az új művelődési házra, amely már épül és amelyben tágas, modern színházterem is lesz. Jövőre már itt szeretnék megkezdeni a színházi évadot. A napokban új bérliáznegyedet adtak át Kazincbarcikán. A képünkön látható szép lakóépület tetején két műterem is épült. A műtermeket bárom festőművész veszi birtokába. Valerió és Nelson otthonában ■A * ♦ Kettesével, futja a lépcsőket fölfelé. Pedig kezében nagy kanna van, púpozva szénnel. — De sürgős! — Ja ... a hideg! — villan a fogsora, meg a szeme. Arcvonásait nem is látni a lépcsőház gyér világításában. Nagyon fekete a bőre. Mint a szén a kannájában, amellyel most megáll a második emeleten. — Hideg? Hát mit mond télen? — Nem tudom. — Néhány nagy lélegzetet vesz, magas, vékony termete még jobban megnyúlik. — Nem ismerem a telet. Nálunk Havannában ... — Valerio! — Szí... Bocsánat. Jöjjön be. Ez az otthon. Miénk. — Mióta? — April — így mondja és tárja az ajtót. Meleg levegő dobődik ránk sült hús illatával vegyesen. — Há ne lépjen! — nevet Valerio, és mutatja a földön a rezsót, amelyen sisteregve illatozik a készülő vacsora. Egy fiú kuporog mellette. Fehér bőrű, barna hajú fiatalember, kigombolt nyakú, feltúrt Ujjú ingben, papucsban, otthonos ötlözetben. Nyilván régi szobatárs itt, a kazincbarcikai Bükk-szállóban. Leg- alább lesz jó tolmácsunk. — Nelson Garafburo — mondja erre Valerio, és a bemutatott nyomban mentegetőzni kezd a hibás magyar beszédéért, majd éppen azt a témát folytatja, amelyet barátjával a folyosón abbahagytunk: áprilistól vannak hazánkban, Kazincbarcikán laknak és a Sajószent- péteri Üveggyárban dolgoznak. Tulajdonképpen tanulni jöttek Magyarországra. Kubában is nagy szükség van az üveggyártásra, ehhez pedig jó szakemberekre. Hogy a szakma fortélyait mennyire tudják majd elsajátítani? Erről hamarosan vizsgáztatni fogják őket Sajószentpéteren. Az asztalon, meg az ágyakon is könyvek. Szétszórva, félig nyitva. — Sokat tanulunk. A falon újságképek. Kubai lapokból. Castróé mellett kis papírzászlók: a szabadság és a kubai nemzet színeivel. — Hazai hírek? — Kapunk újságokat. És ott a rádió. — Család? Valerio Enersonf négy testvére, szülei és nagyszülei várják otthon. Utóbbiak földművesek. Nem tudják, hol van Magyarország. De annak nagyon örülnek, hogy unokájukból tanult ember lesz. Nelson Garafburonak két testvére van. Nelson mégis egy sokkal nagyobb családról beszél. Pedig éppen az olimpia kerül szóba. A tiszaszeüerkén.yiek igazán nem panaszkodhatnak, hogy kevés a parkjuk. Az új városban szépen gondozott tereket találhatunk és sok bérház előtt vannak kisebb virágágyak Is. A tanács minden évben jelentős összeget költ az újabb parkok kialakítására és a meglevők gondozására, szépítésére. Ebben a munkában sokat segít a lakosság. A fiatalok különösen értékes társadalmi munkát adnak. Az idén például kialakították az ifjúsági parkot, amelyben idősebb emberek és gyerekek egyaránt kellemesen időzhetnek. Vannak ugyanis szép sétányai, kényelmes padjai, játszótéri felszerelései. Ezt a parkot a jövőben úgy szeretnék bővíteni, hogy a terület alkalmas legyen ifjúsági honvédelmi rajversenyek lebonyolítására, sőt a fiatalok itt szeretnék gyakorolni a közlekedési szabályokat is. Amíg azonban ezt a tervet meg nem valósítják, addig is tovább gazdagítják a parkot: rózsa- töveket, facsemetéket ültetnek el. Még ebben a hónapban ötezer rózsatövet, és ugyanennyi facsemetét osztanak szét a város parkjaiban és ebből bőven jut az ifjúsági parkba is. Az ültetést a városi KISZ-bizottság szervezésében a tiszaszederkényi üzemek, vállalatok KISZ-tagjai és a középiskolás fiatalok vállalták. Lesz-e emblémája Kazincbarcikának? — Szeretnénk egy olyan emblémát, amely kifejezi a város jellegét, fejlődését. Ez a gondolat vetődött fel a Kazincbarcikai városi Tanácson. A város bel- és külföldi forgalma ugyanis évről évre növekszik, amint növekszik a város szerepe is a megye és az ország politikai, gazdasági, kulturális életében. A Kazincbarcikán járók pedig gyakran kérnek valamilyen helyi emléket, emblémát. Ezért a városi tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülése úgy döntött, hogy pályázatot hirdet egy nagyobb és egy kisebb méretű embléma elkészítésére. Előbbi 25x30 centiméteres, téglalaptól magasabb ős 10 centiméteres sugarú körlapnál kisebb nem lehet. A másik mérete pedig 5x6 centiméteres téglalaptól nagyobb és 2 centiméteres sugarú körlapnál kisebb ne legyen. E szélső határok között az embléma alakjára vejnatkozó megkötés nincs. A tanács olyan emblémát szeretne, amely kiállításokon, ünnepségek alkalmával, kiadványokon, sportrendezvényeken, sőt, emléktárgyakon is képviselhetné a várost szöveges kiegészítéssel, vagy anélkül. A pályázóknak egyszerű megoldásokat javasolnak, olyan emblémákat, amelyeket szükség esetén nagyobb méretben kihímezhetnek, vagy kisebben kinyomtathatnak. A pályázat nyertesét kétezer, második helyezettjét 1200, harmadik díjasát pedig 800 forinttal jutalmazzák. Három hónap múlva szakzsűri dönti el: lesz-e emblémája Kazincbarcikának? Érik az összefogás gondolata A sokoldalú A jókorára nőtt Sajóvámos és a jóval kisebb Sajósenye közös termelőszövetkezete, az Aranykalász. A senyeiek már rég nem haragszanak érte, hogy mindenütt csak úgy emlegetik a gazdaságot: a sajó- vámosi tsz. És járásszerte elég gyakran emlegetik, főleg, ha jóval kell példálózni. Büszke is mindkét község a gazdaságra, amelynek 3300 holdnyi határa az öreg Sajó, az egykori folyómeder környékén és felette, a Cserehát nyúlványain, a Szikszóig húzódó lankás dombokon terül el. Nem valami túlzott dicséretet érdemlő földek, de az Aranykalász Termelőszövetkezet megtalálta a módját, hogy a lehető legtöbbet hozza ki belőlük. Persze, nem volt könnyű eljutni idáig. Átv( kellett alakítani az egész termelés-szerkezetet. Ki kellett számítani s nem egy esetben a kockázatot is vállalva ki kellett kísérletezni, mit érdemes és mit nem. Sokszor emlegetik az Aranykalász Tsz sokoldalúságát. Sok mindennel foglalkoznak, de ez nem jelent elaprózottságot. Csupán élnek a különböző adottságokkal, így például a város, az iparvidék közelségével, s alkalmazkodnak a különböző minőségű földekhez. Hisszmilfiós gazdaság madártávlatból Szakember minden fontos posztra jut a gazdaságban. Maga az elnök, Ráski László me- gyeszerte ismert agrárszakember. Nem szívesen tartózkodik az irodában. Néhány számadatot, számítást, termésátlagot, arni ugyan a fejben is megvan, a pontosság kedvéért ellenőriz a feljegyzésekben, de a gazdaságot már a határ egyik magasabb pontjáról mutatja be. Az őszi verőfényben szinte térképként tárul elénk a falu, az egész határ, a már az idén húszmilliós összbevételt ígérő Aranykalász Tsz.' Pedig a jókora gyümölcsös, a 219 holdnyi körtefa, a 37 holdas őszi- barackos és a 100 holdas csemegeszőlő még termőre sem fordult. v Madártávlatból is látni, milyen sokat ígérőek a már szé— Tíz aranyérem! — és ezt is olyan örömmel mondja, ahogy csak boldog családi eseményről beszél az ember. Valerio meg vidáman fütyörészni kezd. A magyar táncdalfesztivál dalaiból. — Szórakozás? — Nincs idő. Fontosabb a tanulás. Azért jöttünk. — Nelsonnak csak egyetlen kívánsága volna: keríteni egy olyan magyart, aki tud spanyolul, és segítene nekik a nyelvtanulásban. Akkor köny- nyebb lenne a szakmai vizsga is. Több tudással mehetnének haza jövő tavasz- szal. — Nagyon várják már azt az időt? — Várjuk... — mindketten a kubai újságokra néznek, amelyeket szétteregettek az asztalon. Aztán egy spanyol-- magyar szótárra. Nelson nyúl is érte. Valamit keres. — De . .. — mormol ja, és zizegnek a finom papírlapok. De... Nelson nem találja a szót. Tényleg jó lenne egy tolmács. Talán Miskolcon, a TIT-nél segíthetnének. Valerio megkavarja a sistergő húst, amely ott illatozik a földre tett rezsőn. Aztán a kályhához lép és rakni kezdi a szenet. — Gondolom, azért már jó volna otthon, Havannában. Még nveVV.t jön nálunk a tél, a hó. A hideg! — Hideg? — Valerionak villan a fogsora, meg a szeme. A tűz fényénél jól látni szabályos, határozott arcvonásait. — Nincs itt hideg. Jó, meleg otthon- Erős falak. Nelson összecsukja a szótárt. Ruttkay Anni
