Észak-Magyarország, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-17 / 270. szám
Vasárnap, 1988. rmvcmítirr TT. BS35 AKM A G Y A RORSZA ö 5 fi red Biiéiiyek ém gondok A reform első kilenc hónapjának tapasztalatai Borsod megyében ' Asonos célok — sajátos módszerek Gaziasi8irefsiá-SzKjö'::i|ial( Borsod megye az ország gazdasági életében kiemelten tonlos helyet foglal el. Számottevő ipara, mezőgazdasága nagyságrendjében is, fejlettségében is alkalmas arra, hogy az új gazdaságirányítási rendszer eredményességének és kezdeti fogyatékosságainak egyaránt figyelmet érdemlő fokmérője, jelzőlámpája legyen. A reform Borsod megyei tapasztalatainak áttekintéséhez mindenekelőtt a gazdasági életünk ütőerét hivatásuknál fogva állandó figyelemmel tapintó szervek: a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága és a Központi Statisztikai Hivatal. megyei igazgatóságának adatait, felmérési eredményeit hívtuk segítségül. Kilenc hónap adatait, amelyekből kiderül, hogy a reform első időszakát megyénkben a termelés és "az árukapcsolatok vártnál nagyobb ütemű bővülése jellemezte. Ipar és mezőgazdaság Az ipari vállalatok nyeréséivé általában nagyobb, mint várták január elején. A bank előzetes-, számításai szerint az évi össznyereség mintegy 20 százalékkal lesz több a tér-; vezettnéL A nyereség növekedésében igen nagy a vállalatok önállóságának, gazdasági érdekeltségének szerepe. A vállalatok sokat tettek a gazdaságosabb termelés érdekében, törekedtek jövedelmezőbb termékek gyártására, jelentős műszaki és szervezési intézkedések egész sorát hajtották végre. De eredményeik értékelésekor nem szabad elhanyagolnunk a rajtuk kívülálló tényezők hatását sem. • Hiszen kiderül az adatokból, hogy a nyereség növekedése mögött nem mindig áll a vállalatok gazdasági munkájának azonos arányú szinvonalemel- kedése. A nyereség növekedésében jelentős szerepet játszott az is, hogy az _ eredeti költségszámítások elkészítésekor sokszor a valóságosnál nagyobb ráfordításokkal számoltak. Egyes esetekben, az állami támogatás mértéke is többnek bizonyult a szükségesnél. Mezőgazdaságunk fejlődése igen örvendetes. Bár az 1968- us év időjárása a mezőgazdaságnak nem kedvezett, a mezőgazdasági üzemek, különösen a tsz-ek eredményei lényegesen jobbak a korábbi évekénél. Többek között a kenyérgabona-termés is bőségesen elegendő a megye ellátására. Sokat javult a mezőgazda- sági munka színvonala, növekedett a közös gazdaságokban végzett munka mennyisége, s így a tsz-tagok jövedelme is gyorsabban növekedett, mint korábban. A szövetkezetek jövedelme 156 millió forinttal több mint 1967-ben volt. fl lerraeißs szerkezete és hatékonysága Az eredményesebb gazdálkodás ■ feltétele sokszor a termelés szerkezetének módosítása, A termelés szerkezete azonban az elteli rövid Időszakban nem változhatott meg lényegesen. A szükséges fejlesztési, beruházási elképzelések megvalósításához hosszabb idő szükséges. Az idei beruházások meny- nylsége nagyobb a tavalyinál. A beruházások iránti kereslettel azonban pillanatnyilag nem tud lépési tartani n beruházási javak kínálata. A bank ezért a fejlesztési alapok egy részének lekötésével törekedett mérsékelni n túlzott igényeket. Bár a vállalatok nagyobb beruházási kedve tulajdonképpen örvendetes Jelenség, nem ■szabad elfeledni, hogy az Igények kielégítésének lehetősége a reform bevezetésével sem javulhatott meg ugrásszerűen. A termelés hatékonysága lassúbb ütemben fejlődött, mint a korábbi években. Az MNB és a KSH adatai szerint az egy munkásra jutó termelés 1,4 százalékkal, egy munkás egy órára jutó termelése 4,7 százalékkal javult 1967-hez képest. Az egy órára jutó termelés viszonylag nagyobb növekedése a sok helyen bevezetett munkaidőcsökkentéssel magyarázható. Az 1968-as év első kilenc hónapjában a termdlés növekedésének lényegesen kisebb hányadát fedezte a termelékenység javulása, mint az előző év hasonló időszakában. A termelés növekedése döntő részben a foglalkoztatottak számának növekedéséből ered. Megyénk iparában a dolgozók száma 6 ezerrel emelkedett. Ez részben az’ újonnan létesült üzemek, üzemrészek munkaerő-szükségletével magyarázható. Részben azonban annak a következménye, hogy a szigorúan megkötött átlagbérszínvonal miatt a vállalatok nem voltak kellően érdekeltek az élő munkával való takarékosságban. Mindezek ellenére egyes üzemekben a termelékenység kiemelkedően javult. Így a szénbányászatban a termelés koncentrálása, a gépesítés az egy produktív műszakra jutó termelést 15 százalékkal emelte. A vegyipar beruházásai is szép eredményeket hoztak. Romlott azonban a termelékenység az építőanyagiparban, a könnyűiparban, az élelmiszeriparban. a helyiiparban és a ktsz-eknél. Különösen arra hívják fel a figyelmet az MNB és a KSH adatai, hogy összességében az egy főre eső termelés lassúbb ütemben nőtt az átlagkereseteknél. 1 Gondot okoz az is, hogy a vállalatok készletei a szükségesnél nagyobb mértékben növekedtek. A vállalatok igyekeztek a termelés folyamatosságához szükséges anyagokat előre beszerezni, de az esetek többségében túlzott biztonságra törekedtek. A bank adatai szerint a megyei minisztériumi iparvállalatok készletei az ipari termelés 5,6 százalékos növekedése mellett 18 százalékkal növekedtek. A pénzügyi szabályozók — a hitel és a kamat — az év első felében még nem tudták kellően befolyásolni a készletek alakulását. A következetes hitelpolitika hatásai azonban a második fél évtől fokozatosan érvényesülni kezdtek. Az utóbbi hónapokban lelassult a készletnövekedés üteme, sőt, októbertől a felhalmozott készletek csökkenését tapasztalta a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága. árak, isvedeltnefe, ellátás Az árak szabályozó szerepe még nem érvényesülhetett teljes egészében. Tudatos vállalati árpolitikáról ma még aligha beszélhetünk. Az ipari termelőt árak az eddigi tapasztalatok szerint vagy nem változtak az induló árakhoz képest, vagy ha változtak is, túlságosan mechanikusan alakultak. A kereskedelemben több ízben módosullak az árak, de változásuk általában független volt az új gazdasági mechanizmus hatásaitól. így nem érvényesülhetett kellőképpen a kereskedelem befolyása az ipari termelésre. A fogyasztói árszínvonal a KSH felmérései szerint nem éri el az előző évit, annak mintegy 99,1 százaléka. Vagyis a bérek, a jövedelmek növekedése a reáljövedelem, az életszínvonal emelkedését jelenti. Csupán a szolgáltatások árai emelkedtek. A szolgáltatások' fejlődése sajnos továbbra sem kielégítő. Ennek fő oka, hogy a szolgáltatási beruházások igen lassan térülnek meg, s a szolgáltatások egy részének költségei magasak, még a nagyobb árak mellett sem biztosítanak jövedelmet A fogyasztói árak általában megbízhatóak, szilárdak. A lakosság bízik a forintban. Ezt bizonyítja többek között, hogy a takarékbetét-állomány az év első tíz hónapjában 120 millió forinttal növekedett megyénkben. A lakosság jövedelme 5,9 százalékkal volt. magasabb, mint 1967 azonos időszakában. Ezen belül különösen magas a mezőgazdaságban dolgozók jövedelem-növekedése. A bérből és fizetésből élők jövedelme azonban főiként a foglalkoztatottak számának növekedése miatt lett nagyobb. Az átlag- keresetek csak kisebb mértékben — az iparban 1,7 százalékkal — növekedtek. De ez csak az átlagra vonatkozik, mert a törzsgárda átlagkeresete jóval nagyobb mértékben növekedett. Az alacsony átlag a nagyszámú, kis fizetésű dolgozó munkába állításából adódik. A vállalatok bérgazdálkodását nagyfokú óvatosság jellemezte. Csak ritkán éltek a részesedési alap terhére való béremelések lehetőségévek A lakosság áruellátása kielégítően fejlődött Az év első kilenc hónapjában 5,6 százalékkal többet költöttek áruvásárlásra, mint egy évvel korábban. Leginkább az iparcikkek vásárlása emelkedett. A piac egyensúlya, a kereslet és kínálat összhangja megfelelt a várakozásnak. A kereskedelem a közvetlen ipari kínálat versenyének következtében törekedett az igényekhez való fokozott igazodásra, a választék bővítésére. Nagyobb igényekkel léptek fel a termelő vállalatokkal szemben is. Külkereskedelem Valamelyest csökkent az ipari üzemek exportja. Ezt azonban nem tekinthetjük kedvezőtlen jelenségnek, hiszen az export csökkenése a belföldi igények magasabb színvonalú kielégítésével párosult. Sok esetben olyan termékek exportja csökkent, amelyekre itthon van szükség, amelyekkel importot pótolhatunk. És . a vállalatok elsősorban a gazdaságtalannak ítélt termékek exportját csökkentették. Ugyanakkor törekedtek a külföldi piacokon olyan termékekkel megjelenni, amelyek számukra nyereséget biztosítanak. A külkereskedelmet befolyásoló gazdasági szabályozók hatására csökkent a tőkés import részaránya, helyét részben a szükségletek belföldi forrásokból való kielégítése foglalta el. összességében a jelenleg kialakuló export és import összetétele a korábbinál jobban megfelel népgazdaságunk érdekeinek. A reform első kilenc hónapjának tapasztalataiból messzemenő következteléseket még nem vonhatunk le. Megállapíthatjuk azonban, hogy — ha néha ellentmondásosan is — a népgazdaság valamennyi ágazatában hatni kezdtek az új gazdasági mechanizmus szabályozói. Hatásukra gazdasági életünk egyenletesen, kiegyensúlyozottan fejlődik, az élet- színvonal emelkedik. A jövő feladata, hogy' a gazdasági szabályozóitat tovább finomítsuk, s egyre gyarapodó tapasztalataink birtokában segítsük a reform egészséges hatásainak maradéktalan érvényesülését. Finnek Tibor Köztudott, hogy az utóbbi években számos szocialista ország határozta el gazdaságpolitikájának megújítását, a gazdaságirányítás rendszerének korszerűbbé, hatékonyabbá tételét. Természetesen a hazánkban bevezetett reform sikere szempontjából sem közömbös, milyen gazdaságpolitikát folytatnak szomszédaink, barátaink, a szocialista országok testvéri közösségének többi tagjai. Érthető tehát, ha saját reformunkon. munkálkodva, tapasztalataink elemezgetése közben fokozott érdeklődéssel figyelünk a baráti országok reform- intézkedéseire is. A napokban Miskolcra látogatott Vaszilij Kuzmics Fegyi- nyin professzor, a közgazda- sági tudományok kandidátusa, az SZKP KB mellett működő agit.-prop. bizottság konzultánsa, az SZKP pártfőiskolájának tanára. A professzor a járási jogú pártbizottságok vezető propagandistái részére tartott előadást a Szovjetunióban bevezetett gazdasági reform alapelveiről, eddigi tapasztalatairól. Bevezetőjében Fcgyinyin professzor elmondotta, hogy a szocialista országokban bevezetett reformintézkedések lényege, fő célja azonos. Az intézkedések mindenütt azt. hivatottak biztosítani, hogy kedvezőbb felételek alakuljanak ki a termelőerők fejlődése, a szocialista rendszer előnyeinek kihasználása számára. A gazdaság korszerűsítését, a nemzeti jövedelem és az életszínvonal gyorsabb emelkedését szolgálják. De a részletekben, a megvalósítás formájában különböznek egymástól az egyes szocialista országok módszerei. S ez így helyes, hiszen a reformnak mindenütt figyelembe kell vennie az illető ország fejlettségét, népgazdasági ágazatainak arányait, a helyi sajátosságokat. A szovjet reform intézkedéseit az SZKP 1965. márciusi és szeptemberi plénumáin, valamint a XXIII. leongresszuson dolgozták ki. Lényegét a professzor szavai szerint úgy lehetne összefoglalni, hogy „emelni kell az állami tervezés tudományos színvonalát, tökéletesíteni az önálló elszámolás rendszerét, a demokratikus centralizmus elveit. Törekedni kell rá, hogy jobb legyen az összhang a vállalati önállóság és a központi irányítás között, tökéletesíteni kell n termelés ösztönzésének módszereit.” Az utóbbi években igen sokat tettek e célok érdekében. Csökkentették a felettes szervek által előírt: tervmutatók számát. A korábbi több tucat tervmutató helyett már csak nyolc fő mutatót kapnak felülről a vállalatok. Tervmutatók szabályozzák a realizált termelési érték nagyságát, a legfontosabb termékfajták listáját, az összbéralapot, a nyereség ösz- szegét, a jövedelmezőséget. Meghatározzák a költségvetésbe befizetendő és a költség- vetésből juttatott összegeket. A beruházásokkal kapcsolatos mutatók kizárólag a központi beruházások nagyságának meghatározására, valamint az állóeszközök és termelési kapacitások üzembe helyezésével kapcsolatos feladatok kijelölésére szorítkoznak. A reform sikere céljából át kellett szervezni a gyáron belüli tervezést. A vállalatoknak tanulmányozniuk kell a keresletet, elsősorban a közszükségleti cikkek területén. .4 szovjet közgazdászok véleménye szerint pillanatnyilag elengedhetetlen egyes termelési adatok számszerű előírása, a jövőben azonban a mutatók további csökkentését tervezik. A gazdasági reform új ösztönzési rendszerében a nyereség egy részével a vállalatok rendelkeznek. Ebből termelés- fejlesztési és ösztönzési alapot, valamint szociális, kulturális és lakásépítés céljaira szolgáló alapot létesítenek. Megvalósították a termelői árak reformját is, hogy a termelői árakat közelebb hozzák a társadalmilag szükséges költségekhez. Az árreform alapelve, hogy biztosítania kell az új termelési és ösztönzési rendszer zavartalan működését, de nem változtathatja meg a nemzeti jövedelem társadalmi felosztásit. A Szovjetunió gazdasági reformja a miénktől eltérően nem egyszerre, hanem fokozatosan valósul meg. Fegyinyin professzor véleménye szerint érmék előnye, hogy kisebb a kockázat, hátránya viszont, hogy csak lassabban érvényesülhetnek a reform egészséges hatásai. Az eddigi tapasztalatok «arv rint az új munkafeltételekre áttért vállalatok jelentős sikereket értelr: el. Valamennyien túlteljesítették az előírt terveket. Természetesen, a reform bevezetése a Szovjetunióban sem problémamentes. A menet közben tapasztalt nehézségeket 1968 májusában országos gez- dasági tanácskozáson vitatták meg. Megállapították, hogy tovább kell emelni a népgazdasági tervezés tudományos színvonalát, ugyanakkor tovább kell fokozni a vállalatok önállóságát. amit ma még egyes minisztériumok a szükségesnél jobban korlátoznak. Probléma a termelés anyagi-műszaki ellátottsága és nem elég gyors a tudományos műszaki haladás eredményeinek széles körű elterjedése. Tökéletesíteni kívánják az ösztönzés rendszerét is. Mindenképpen bebizonyosodott azonban, hogy a Szovjetunió új gazdasági politikája a meglevő nehézségek ellenére is jól szolgálja a haladást, az ország gazdasági fejlődését, és a dolgozók életszínvonalának emelkedését. <0 Anyagi érdekeltség & a termelőszövetkezetekben A Hegyaljai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, amely az újhelyi és szerencsi járás szövetkezeteit fogja ösz- sze, behatóan foglalkozik az anyagi ösztönzés módszereivel. Agrárpolitikánk abból az alapelvből indul ki, hogy a munkadíjazási formák megválasztása a szövetkezetek belső ügye. Ezért a területi szövetség e tekintetben csak ajánlásokat tesz a gazdaságoknak. A szövetség megállapította, hogy az anyagi ösztönzésre ható tényezőket legjobban a pénzbeni munkadíjazás rendszere egyesíti magában. Ennek alapján a rendelkezésre álló munkadíjalapból az egyes munkákért járó díjat előre meghatározott garantált szinten, havonta fizetik ki. Ez a módszer minden üzemágban alkalmazható és jól ösztönöz a többtermelésre. A pénzbeni munkadfjazás lehetővé teszi a tagság természetbeni igényeinek kielégítését is, mert állami felvásárlási áron a közös gazdaságból beszerezhetik szükségleteiket. A területi szövetség igen jónak tartja azt a pénzbeni munkadíjazási formát, amelynél az alapmunka- díj nem magas, de jelentős a termelés eredményessége után fizetett prémium. Jól alkalmazza ezt a módszert az állat- tenyésztésben a sárospataki Kossuth Tsz. A tehenészetben például a kifejt tej zsírtartalmától függően díjazzák a dolgozókat. A sertés- és marha- hizlalásban pedig minél olcsóbban érnek el 1 kg sűlygya - rapodást, annál magasabb a munkabér. A prügyi Tisza- mente Tsz két évvel ezelőtt, vezette be a pénzbeni munka- díjazási rendszert. A magas készpénzfizetés hatására megindult a fiatalok visszaáramlása az iparból, megszilárdult a munkafegyelem, nincs munkaerőgond. A liszakarádi Ü.i Élet Tsz a pénzbeni munka: díjazás mellett egyes munkakörökben gondoskodik a tagok munkaruha-ellátásáról is. Fa ugyan számottevő üzemi kiadás, de a tagok munkakedvet növeli. Gyorsan nő az újhelyi és szerencsi járásban az olyan mezőgazdasági nagyüzemek száma, amelyek a természeti, közgazdasági és üzemi viszonyoknak legjobban megfelelő munkadíjazási formát alkalmazzák. Takács Imre Sátoraljaújhely 58 millió forint bevétel Belterjes nagyüzem Ha a Nagymiskolci Állami Gazdaság idei bevételi tételeit és megoszlását vizsgáljuk, azonnal kiderül, hogy ebben a mezőgazdasági üzemben az elmúlt három évben rohamosan emelkedett a termelés, ezzel egyiilt a bevétel és az áruértékesítés. Mindez a korszerűsítés, a beltcrjesítés fokozásának eredményeként. A gazdaság szántóterülete 3800 katasztrális hold. Az egy szántóegységre jutó árbevétel 1965-ben még csak 5520 forint volt, ami 1987- ben 7840 forintra emelkedett. Az idei eredmények alapján a gazdaság vezetői 58 millió fo- rint bruttó bevételre számítanak. Az eev szántóegységre jutó árbevétel az idén megközelíti a 8000 forintot. Ezek a számadatok már meglehetősen magas .színvonalú gazdálkodást, technikai és agronómiái korszerűséget, egyben intenzív belterjességet bizonyítanak. Megerősíti ezt a véleményt az árutermelés és az egy dolgozóra Jutó termelési érték alakulása is. A Nagymiskolci Állami Gazdaság 1965-ben még csak 26 millió forintot kapott az értékesített árukért üzemi összesítésben, Ezen belül az állattenyésztésből származó áruértékesítési bevétel csak 9 672 000 forint volt. 1966-ban azonban korszerű és nagy kapacitású baromfi farmot létesítettek, és az állattenyésztés más ágaiban is jelentős minőségi fejlődést értek el, így az állattenyésztésből származó áruk értékesítési bevétele 1967-ben 24 850 000 forint lett, s ezt a bevételi szintéi az üdén is tartani tudta a gazdaság. Korszerűsége és belterjessége tehát stabil, Az egy dolgozóra jutó termelési érték már 1965-ben is aránylag magas, 44 675 forint, volt. Ez az összeg 1987-ben 57 815 forintra emelkedett, s az új gazdasági mechanizmus bevezetése során, 1968-ban további 2—3 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Fokozta a gazdaság árutermelési szintjét és bevételeinek összegét az is, hogy ebben az évben jelentős mennyiségű almát exportált. A korszerű és egyre belterjcsebb, egyre magasabb színvonalú gazdálkodás alapján 1968-ban emelkedett a dolgozók jövedelme, s a tervezettnél körülbelül 30 százalékkal több gazdasági nyereséget, nyereségrészesedést tudnak biztosítani.
