Észak-Magyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-09 / 237. szám

2 ES ßSZAKMAGYARORSZÄG Szerda, 1008. október !>.' Pécsi jelentés Emlékezés, filmek, sztárok A bőség zavarával kell meg­küzdenie minden laptudósitó- jiak, aki a precíz postás szere­pét szeretné betölteni a gaz­dag kínálaté IV. pécsi játék- filmszemlén. Valóban; annyi látnivaló tornyosul a napi programot böngésző vendég elé, hogy alig képes a válasz­tásra. Van azonban a figye­lem összpontosításának egy remek vonulata, s ez nem más, mint a húsz éve államo­sított magyar filmgyártásra való emlékezés. E tisztelettel­jes főhajtásra áldozta első per­ceit a pécsi játékfilmszemle is, amidőn a klasszikussá vált Talpalatnyi föld című, még mindig erősen ható filmdrámát pergette le az ünnepi közön­ség előtt. E bemutató volt az idei filmszemle nyitánya, s egyben annak bizonyítéka, hogy a pécsi versenyek eddigi alkotásaiban ott munkál két évtized művészi eredménye. BKss&as* Üzenetet küldött a megnyi­tóra Illcu Pál művelődésügyi miniszter, ott volt az ünnepé­lyes vetítésen Szabó Pál, a film írója, magnón elküldte hangját Mészáros Ági, a Talp­alatnyi föld Juhos Marijának megalkotója. Poór Klári tele­vízión port esr hangulatos be­szélgetést folytatott Szirtes Adómmal, Molnár Tiborral, a film főszereplőivel és termé­szetesen Bán Frigyes Kossuth- díjas filmrendezővel, az álla­mosított filmgyártás első, nagyszerű alkotásának rende­zőjével. Az elmúlt húsz esz­tendő a rendezőn és a szerep­lőkön nyomot hagyott A mo­zivásznon a szegény, a föld­re, emberségre éhes Gőz Jós­ka akkori és mostani Szirtes Ádámja, a rácsodálkozás és összehasonlítás örömével aján­dékozta meg a nézőket. Ez a két évtizeddel későbbi talál­kozás, ez a bensőséges szembe­sítés önnönmagunldtal, erőnk­kel és művészetünkkel, ki­emelkedő motívuma volt az idol pécsi játékfii mszemiének. Miként a „Budapest 12” elne­vezésű, az elmúlt két évtized alatt készüli legjobb filmek rendezőinek diplomával törté­nő kitüntetése is a felemelő pillanatok közé tartozott. Ok­levelet kapott Bán Frigyes a Talpalatnyi földért, Jancsó Miklós, a Szegénylegények rendezője, Kovács András, a Hideg napok megalkotója, Má- riássy Félix, a Budapesti ta­vasz című film rendezője, Makk Károly, a Ház a szik­lák alatt című film alkotója, Kása Ferenc, a Tízezer nap, Fábri Zoltán, a Körhinta és a Hanibál tanár úr filmek rqn- dezője, Gaál István, a Sodrás­ban című film alkotója, Kele­ti Márton, a Tizedes, meg a többiek, Szabó István, az Apa című film rendezője és Fehér Imre, a Bakaruhában című film alkotója. A pécsi program további ré­szében figyelmet érdemelt a kedden elhangzott Hogyan töltheti be szerepét a filmmű­vészet a mai társadalomban? című előadás, amelynek elő-, adója Gyertyán Ervin és Hu­szár Tibor volt. A vitát Bíró Yvette, az ismert filmesztéta vezette. Az előadások a mind szélesebb hatósugarú, a mind választékosabb témájú és mű­fajú filmek készítését szorgal­mazlak, hangsúlyozva azt, hogy a filmnek és a közön­ségnek közelednie kell egy­máshoz, ahhoz, hogy a film­művészet hatékonysága teljes legyen. A vita ma, szerdán folytatódik. Népes a játékfilmszemle ha­zai és külföldi vendégserege is. Mintegy 200 magyar filmren­dező, operatőr és filmszínész van jelen a versenyen, rajtuk kívül 13 ország 41 külföldi filmrendezője és filmújságíró­ja érkezett Pécsre. Az idén többek között Angliából, Spa­nyolországból, Japánból és Svájcból is érkeztek érdeklő­dők, közöttük olyan jelességek is, mint a magyar filmművé­szet francia népszerűsítője, Philipphe I-Iandiquet. Vendé­geink között találjuk a világ­hírű lengyel rendezőt, Andrej Wajdát. A legnépesebb kül­döttséggel ismét a Szovjetunió képviselteti magát; nyolc al­kotó érkezett Pécsre. A szo­cialista országok filmművészei külön konferencián beszélik meg soron levő feladataikat és együttműködési szerződést ír­nak alá. A hat versenyző közül az Egy szerelem három éjszaká­ja és a Csillagosok, katonák című filmeket nagy sikerrel vetítették le; a közönség igen élénk aktivitással vett részt a szavazásban. A Pannónia-szálló hallja es­téről • estére megtelik auto­gramgyűjtő diákokkal, mert ezekben a napokban megtalál­ható Pécsett a magyar film­művészet majd minden jelen­tősebb sztárja. Párkány László Eseményekről RÖVIDEN iiiimitiigiisimuiiiimiiiiiimmiii FÖLDRENGÉS □ Japán északi részéből két órán belül két földrengésről érkezett hír. Az első, helyi idő szerint a hajnali órákban Bonin szigetét sújtotta. Két órával később Hokkaido, Ja­pán egyik legészakibb szigete környékén tengeralatti föld­mozgást jeleztek a tokiói mű­szerek. Áradások □ Bengália északi részén az áradások következtében 7íi0-an vesztették eddig életüket. Az adatokat Calcuttában hozták nyilvánosságra. Az áldozatok száma valószínűleg tovább emelkedik, mert a négynapos esőzést követő ár még mindig nem vonult le. ÜJ KOCSI □ A FIAT-művek bejelentet­te, hogy rövidesen új autótí­pust hoz forgalomba. A „124 special” jelzésű, 1438 köbcenti­méter űrtartalmú motorral rendelkező, 70 lóerős kocsi óránkénti legnagyobb sebessé­ge 150 kilométer. Árát egyelő­re nem hozták nyilvánosságra. MEGKEZDIK □ A hét végén megkezdik an­nak a tenger alatti kábelnek a lefektetését, amely a Szovjet­unión keresztül állandó tele­fon- és táviróösszeköttetést tesz majd lehetővé Japán és Európa között. FALLEX—68. □ Lemnitzer amerikai tábor­nok, a NATO európai haderői­nek főparancsnoka kedden be­jelentette, hogy a szervezet október 16 és 25 között „Fal- lex—68.” elnevezéssel két év óta a legnagyobb hadgyakor­latát tartja. Az SZISZ felhívása Elítélték a Fekete kés bandáját Huszonhárom évvel ezelőtt, 1945. október 8-án tartotta el­ső, alakuló kongresszusát a Szakszervezeti Világszövetség. Az évforduló alkalmából az SZVSZ felhívást intézett a vi­lág dolgozóihoz. A felhívás egyebek között hangsúlyozza, hogy a Szakszervezeti Világ- szövetség jelenleg, jobban mint bármikor, fegyver a nemzetkö­zi szakszervezeti mozgalom ke­zében az egységért, a demok­ráciáért és az osztályérdekek érvényesítéséért folytatott harcban. Az SZVSZ-t megala­kulása óta az a cél vezérli, hogy erősítse sorainak egysé­gét és elérje a világ vala­mennyi szakszervezetének ösz- szefogását. Baráti találkozó Lengyel—magyar baráti ta- lákozó volt Erdőbényén. A vendégek megismerked­tek a hegyközség szőlőfel­dolgozó üzemeivel, megtekin­tették a művelődési otthonban létesített kis galériát. Este részt vettek a baráti nagygyű­lésen, amelyet kultúrműsorral zártak. A műsorban szerepelt a híres kádártánc is, amelyet a helyi népi együttes mutatott be. A fővárosi II.—XI.—XII. ke­rületi bíróság kedden ítéletet hirdetett Lóié Béla 19 éves segédmunkás és társai bűn­ügyében. A vádlottak bűnban­dában alkalomszerűen követ­tek el bűncselekményeket. A banda tagjai közül többen egy este a Gellért-hegyre mentek, ahol az egyik pádon fiatal párt láttak. Körülvették, s Ló­ié a „Fekete kéz”, felszólítot­ta a férfit, hogy a társaságá­ban levő nőt engedje át ban­dája egyik tagjának. Amikor a férfi tiltakozott, Lóié felszólí­tására a banda egyik tagja kést szegezett a fiatalember torkának és megöléssel fenye­gették. Révai László, a banda alvezére, majd még a banda 4 tagja megerőszakolta a lányt. Révai elrabolta a lány kar­óráját is. A férfitól Lóié ra­bolta el a karóráját. A bíróság Lóié Bélát nyolc-, Révai Lászlót hét,- B. Mi­hályt három-, Sz. Imrét és Sza­bó Gyulát kétévi, S. Illést, R. Árpádot egyévi, Hamza Sán­dort, Tóth Mihályt és B. Imrét kilenchónapi szabadságvesztés­re ítélte. Lóiét és Révait ezen­kívül öt évre kitiltotta Buda­pest és Pest megye területéről. Amire isspifei!» teil a fiiveliiiei A K | tr/ Miskolc városi Bi­ti 11.10íj zottsága felmérte a munkásifjúság anyagi és szociális helyzetét. Arra a kérdésre, hogy a fiatalok mi­lyennek tartják az üzemi egészségügyi berendezéseket, 20 százalékuk azt válaszolta: jónak, 45 százaléka megfelelő­nek, de . rossznak és sürgősen javítandónak 26 százaiéira ítél­te. Kilenc százalékuk nem mondott véleményt. Az üzemi balesetvédelmet 45 százalékuk tartja jónak, 22 százalékük nem kielégítőnek, 33 százalé­kuk nem mondott véleményt. A felmérés adatai, egy nap­jainkban nagyon lényeges, s a jövőben még inkább azzá vá­ló területre irányítják a fi­gyelmet. Országosan elmond­ható, hogy üzemeinkben és gyárainkban a szociális léte­sítményeit fejlesztése, az üzem­egészségügyi, munkásvédelmi berendezések és intézkedések tökéletesebbé tétele nem ha­lad párhuzamosan, de még csak kielégítő mértékben sem. Csak ezzel indokolható az a rossz arány, amely a munkás­ifjúság helyzetének felmérése- kor mutatkozott Ismeretes, hogy iparunk ala­csony szintről küzdötte fel magát jelenlegi állapotára. A gazdasági vezetők előtt ter­mészetszerűen az üzemi tech­nológia fejlesztése állt, első­sorban erre összpontosították figyelmüket. A szociális léte­sítmények helyzete úgymond, még a termelési eszközök szintjénél is alacsonyabb volt, hiszen a múltban erre fordí­tottak a legkevesebb gondot. Az új gazdasági mechanizmus bevezetéséig már nagyon sok minden történt ezen a téren. Bizonyos mértékig élevo adott volt a szociális helyzet javítá­sa, hiszen állami keretből min­den évben meghatározott ősz- szeget biztosítottak a vállala­toknak, amelyet csakis ilyen célokra használhattak fel. Még az új gazdasági mecha­nizmus első évében is bizto­sított állami összegből történt mind az üzemegószségügyi, mind a munkásvédelmi fel­adatok megoldása. Amint az ismeretes, a jövő évtől kezdő­dően a nyereségi alapból biz­tosítják a szociális beruházá­sok összegét. Éppen ezért a szakszervezeteknek. fokozat­tan, koncentráltabban kell fog­lalkozniuk az üzem szociális és egészségügyi helyzetének ja­vításával. Közel sem egyszerű dolog ez, hiszen a vállalat gaz­dasági vezetői számára fontos és lényeges, hogy dolgozóik anyagilag sikeresen zárják az évet, tehát legalábbis a tava­lyi szinthez hasonlóan kapja­nak nyereséget. Talán éppen ezért félő, hogy a konkrétan kevésbé látható és érezhető szociális- feladatokat bizonyos mértékig elhanyagolják. Különösen félő ez az úgy­nevezett középüzemeknél, ame­lyek amúgy is meglehetősen rossz adottságokkal rendel­keznek, s amelyeknél a legke­vésbé kielégítő az üzemegész­ségügy! és a munkásvédelmi feladatok teljesítése. Megyénk­ben szeptemberben rendezték meg az üzemegészségügyi hó­napot., melynek többek között célja és feladata volt az eddig elvégzett munka felmérése, a jelenlegi helyzet összegezése, s ezeknek tudatában a további feladatok megjelölése. Általá­nos tapasztalat, hogyha a gaz­dasági vezetés és az egészség­ügyi szervok összhangja jó, nincs nagyobb probléma a szociális munkával. Lassan hozzákezdenek üze­meink, s elősorban a szakszer­vezetek a kétéves kollektív szerződések előkészítéséhez. Talán ezért nem érdektelen felhívni a szakszervezetek fi­gyelmét rá, hogy az új szer­ződések elkészítésekor nagyobb figyelmet fordítsanak a már vázolt feladatokra. Nemcsak szocialista rend alaptörvényei közé tartozik az emberrel va­ló törődés, hanem- azért is, mert ez nem utolsósorban a gazdasági vezetők érdeke is. Hiszen, ha nem kielégítőek a munkásvédelmi és az iizem- egészségügyi berendezések, ha a dolgozók szociális körülmé­nyei kifogásolhatók, ez vissza­hat magára a termelésre is. Csutorás Annamária Gárdonyi Géza művének képregény-változata e«££o퀧m Feldolgozta: MárIaisz László Rajzolta: /órád Ernő rOLC ESZTENDŐ fÖLYT EL. •WOSKÍKXfr r# A) SOTE ß NMMJCNWGT VEZÉKE.Smm- Tumwmw­rntwKhimói j JKWOH 30BM GÁBOR PAP ES GERGELY ÉJSZAKA ALAAKNAZTAK A MECSEK 0RSZÁGÚTJÁT. HŐSÜNK ÍGY, EZEN A HAJNALON RENKIYÜLI NAPRA ÉBREDT: MA GAT A TOROK CSÁ­SZÁRT REPÍTIK FEL A, PARADICSOMBA. GERGELY MÁR ÚTRAKE5ZEN ÁLLT, AMJK0R ESZ REVETTE AZ ASZTALON HEVERŐ LEVELET.. /n, YTor'J1 WT""- f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom