Észak-Magyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-09 / 237. szám
Szerda, 196S. október 9. ítSfflmaíTSa'iSí m’ÍOTSSaCSJSSEI1 MSWI'SSSBM&m ÉSZAKMAGYARORSZáG Érdekes az a folyamat, ahogyan a mezőgazdaság fejlődése, valamint — az utóbbi esztendőben — az új gazdasági mechanizmus módszereinek és közgazdasági törvényeinek kibontakozása során egyes üzemek átalakulnak. Sárospatakon, például, még nem is túlságosan régen mezőgazdasági gépállomás működött, majd — a fejlődésnek és a szükségleteknek megfelelően — átalakult mezőgazdasági gépjavító óllopássá. A kapacitás hasznosítása A legutóbbi időszakban azonban — főleg az új gazdasági mechanizmus előkészítésének és alkalmazásának szakaszában — már a mező- gazdasági gépjavító kapacitását se vették teljes mértékben tgénybe a termelőszövetkezetek, hiszen a gazdaságok többsége ezt a tevékenységet is igyekszik saját erőivel, saját műhelyeiben, házilag elvégezni. Így alakult ki az az érdekes helyzet, hogy az egykori sárospataki gépállomás, majd gépjavító állomás féllg-meddig munka nélkül maradt. Mi legyen a gépjavító állomással? A járás vezetőinek régi törekvése az iparosítás fokozása. Éj, nagyobb üzemeket nem építhetnek a járás területén, megragadják hót azokat a lehetőségeket, amelyeket másutt székelő gyárak tudnak biztosítani. Ügynevezett kihelyezett üzemeket létesítenek. A Csepeli Varrógép és Kerékpár Gyár vezetőségének, például; már az esztendő elején elhangzott az a javaslata, hogy a Sárospataki Mezőgazdasági képjavító Állomást teljes egészében megvásárolná, s ott az anyagyár profiljának megfelelő termelési tevékenységet Vakítana ki. Különösen izgalmassá vált ez az ötlet Sárospatak városi státuszának aktu- alizálódása előtt. Kiderült pgyanis, hogy a csepeli gyár Igénye, terve szerencsésen találkozik a helyi lehetőségekből. Ezután a CSVKGY meg- vette a gépjavítót. Az egész telepet, valamennyi épülettel, felszereléssel és berendezéssel. A járás és az új város vezetői azonban az alapegyezségben kikötötték, hogy az űj üzem létesítése a volt gépjavító állomás dolgozóit károsan nem érintheti. Részükre nemcsak a munkát, hanem a korábbi kereseti szintet is biztosítani kell. Január 1-én kezdődik a termelés Ennek se volt akadálya. A csepeli gyár a volt gépjavító állomás valamennyi alkalmazottját szívesen átveszi, és az űj termelési tevékenységben alkalmazza. Lakatos szakmunkásból így a szükséglet máris biztosítva van, nincs még viszont elegendő műszerész. Igaz, hogy 26 fiatalember július óta már Csepelen tanulja a szakmát, de a továbbiakban szükség lesz átképzéssel is biztosítani a műszerész-szakmunkás létszámot. Az új üzem szervezése mór körvonalaiban kialakult és 1969. január 1-vel megkezdi a termelést, mint a Csepeli Varrógép és Kerékpár Gyár sárospataki üzeme. Az 1969-re tervezett termelési érték egyelőre 40 millió forint. További terv: az üzem létszámának 1200 fő körüli kialakítása, s ezzel párhuzamosan a termelési tevékenység fokozása, a termelési érték növelése. A jövőben itt akarnak gyártani 1 egy teljes varrógéptípust — bizonyára sárospataki jelzéssel —, továbbá: egy nagyüzemben használandó vasalógépsor kazánberendezését, és egy új típusú szabászautoma- tát, egy olyan szabógépet, amelyet ruhagyárakban alkalmaznak. Természetesen mindhárom termékből sorozatgyártásra rendezkednek be. hetőleg jobb kereseti, megélhetési lehetőségét. Gondoltak közben a kis mértékben még mindig meglevő mezőgazdasági gépjavítás! igények további kielégítésére is. Ennek érdekében a volt sátoraljaújhelyi gépállomás telepét meghagyják gépjavító üzemnek, a nagyobb, garanciális mezőgazdasági gépek javítását centralizálták az alsózsolcai Mezőgazdasági Gépjavító Állomásra, és végül a termelő- szövetkezetek területi szövetségének közreműködésével a jövőben a szomszédos tsz-ek közös gépjavító műhelyeket építenek. Az új üzem tehát hamarosan megszületik Sárospatakon, s ezzel a munkamegosztás új módszerei és kapcsolatai alakulnak ki a városban, valamint a hatáskörébe tartozó falvakban, termelőszövetkezetekben. Egészében: a sátoraljaújhelyi járás iparosítása a korábbi törekvéseknek megfelelően ismét előbbre jut egy lépéssel. Szendrei József Tíz éve ti flmibnr az ehenforradalom HIHIÜUI után Ormos bányán is újjáéledt a párt tevékenysége, először egységes, az egész település kommunistáit magába foglaló pártszerv alakult. Később a lakótelepek,. illetve üzemek szerint alakultak meg a pártszervezetek, és éppen tíz évvel ezelőtt, 1936- ban született meg a bányászközségben a pedagógus párt- szervezet. Titkárrá akkor Kovács József tanítót választották, aki azóta is az alapszervezet élén áll, s most két vezetőségi tagtársóval együtt beszámolóra készül, hogy vita- alapot nyújtva számot adjon elvtársainak, az alapszervezet tagjainak az utolsó két év sokrétű munkájáról. Gondterheltnek látszó ember. Negyvennégy éves, a bányatelep szülötte, egész életét itt töltötte. 1947-től tanít az ormosbányai iskolában, azóta tagja a pártnak. — Nem könnyű a pártélet irányítása ebben az iskolában — mondja beszélgetés közben. — Háromszintű a képzés az intézményben, mert van óvodánk, általános iskolánk és gimnáziumunk, közös igazgatással. Ennek megfelelően a tantestületben van óvónő, tanító, általános iskolai és középiskolai tanár. Harmincán vagyunk, ebből 11 párttag. Egy párttagunk tagja a járási párt- bizottságnak is. A későbbiekben a pedagóAlmatermesztési kiállítás Törzsgárdát szerveznek Az új üzem konkrét — tehát közgazdasági és műszaki — szervezésével egyidőben elkezdődött a politikai-társadalmi szervezés is. A törzsgárdát elsősorban a volt gépjavító állomás dolgozóiból alakítják ki. Az új feladatoknak megfelelően alakítják át a pártszervezet tevékenységét és az üzemi szakszervezeti alapszervezetet, valamint a szakszervezeti tanácsot és bizottságot. A vezetőket — gazdasági, szakmai és politikai területeken egyaránt — igyekeznek helyből biztosítani. Ezt a korábbi kádernevelés és kóderképzés, valamint a megszűnő gépjavító állomás gyakorlott, képzett gárdája lehetővé teszi. A járás és a város vezetőinek törekvése az, hogy az új üzem igazán sárospataki legyen, s abban mindenki megtalálhassa feladatát, ezzel együtt a korábbinál le’»Wárka“ lelt a gázszili kát A Borsodi Hőerőmű kazánjaiban visszamaradt pernyesa- 'akból az idén 120 ezer tonnát vásárol a kazincbarcikai könnyű bel on gyár. A pór évvel ezelőtt még értéktelen pernyéből — amelynek tárolása jelentős területet foglalt el — í( lengyel berendezésekkel felszerelt üzemben jó minőségű építőanyagot: kézi falazóblokkokat, válaszfal és hőszigetelő •apókat készítenek. A gázszi- j'kát termék kiváló hang- és hőszigetelő tulajdonságán kí- yöl fúrható, faragható anélkül, hogy elrepedne. Szilárd- Eága a másodosztályú tégláéval egyenlő, súlya pedig jóval ponnyebb. Az anyag rövid idő álatt „márka” lett a piacon, és J-avaly már annyit gyártottak "előle, amennyiből Kazincbar- c‘kát újra fel lehetne építeni. A növekvő kereslet elsősorban a lislakásépítők táborában jelentkezik, de a magyar góz- Szilikát kiváló minőségére már felfigyeltek a ' szomszédos Csehszlovákiában is, ahol hét ilyen gyár működik. A szlovákiai — így a pozsonyi, komáromi, eperjesi és kassai építőipari vállalatok — a lakásépítkezések meggyorsítására Kazincbarcikáról rendeltek 5 ezer köbméter pcrnyesalakból készült falazóblokkot és vá- laszfallapot. Az exportszállítást már megkezdték, és a magyar gyár dolgozói vállalták, hogy ez évi kötelezettségüket, 220 ezer köbméter gézszilikót termék legyártását, december 11- ig befejezik. A pernyesalak kötőanyagának pótlására már jelentős mennyiségben hasznosítják a Borsodi Vegyikombinál pvc- gyárának hulladékba kerülő karbid mésziszapját, a gyártási technológiák módosításával pedig sikerült a gőzölési időt csökkenteniük, ami jelentős energiamegtakaritást eredményezett. Tegnap, október 8-án, kedden huszonöt Borsod megyei szakember utazott Nyíregyházára, hogy megtekintse a téli alma-termesztési bemutatót és kiállítást, amelyet október 7—15. között rendeznek. Szakembereink célja — mondották elindulásuk előtt —, hogy tanulmányozzák az almatermesztés agrotechnikáját, növény- védelmét, feldolgozását, a termesztés gépesítési, munkaszervezési módszereit és az értékesítést Kétnapos tanulmány- útjuk során több konzultáción, értekezleten vesznek részt s tapasztalataikról beszámolnak saját üzemeikben. gusmunka és a pártmunka kapcsolatáról beszélgetünk. — A pártmunka és a pedagógusmunka szerintem szinte elválaszthatatlan. Pártmunkát végez a pártonkivüli nevelő is, amikor például a családlátogatásoknál egyes kérdésekben meggyőzni igyekszik a szülőt. Pedagógiai érzék kell ehhez a pártmunkához is, és nem képzelhető el jó pedagógiai munka a pártéletben, a pórt célkitűzéseiben, terveiben való jártasság nélkül Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy alapszervezetünk élete, tevékenysége felolvad a pedagógus tevékenységben, de munkatervünk természetszerűen a tanévhez, a tanév feladataihoz igazodik. Akár az iskolai munka demokratizmusáról, akár a fizikai dolgozók gyermekeinek segítéséről esik szó, meg kell találnunk sajátos teendőinket, hogy ezeket az állami feladatokat mi, kommunista pedagógusok miként tudjuk hathatósabban a megvalósuláshoz közelíteni. Például alapszervezetünk tízesztendős életének egyik érdekes motívuma a párhuzamos haladás az iskolareform megvalósulásával. Már létezett, funkcionált alapszervezetünk, amikor meghirdették az isíkolareform-javaslatot Részt vettünk az előkészítő vitákban, az ismertetésekben, és amikor a javaslatból törvény lett,' hosszú vitákat folytattunk a' megvalósítás legjobb lehetőségeiről részben az alapszervezeten belül, részben a párton- lcívüli kollégákkal. Egy másik érdekes motívuma életünknek, hogy nyolc évig hivatali alapszervezetnek számítottunk, beszámoltatási jog nélkül. Nehéz volt megtalálnunk azt a legjobb módot, miként lehet az iskola vezetőit az alapszervezet előtt beszámoltatni. Tekintettel arra, hogy az iskola vezetőivel, akik egyébként alapszervezetünk tagjai, igen jó az elvtársi kapcsolat, sikerült megtalálnunk a „számadásnak” azt a módját, ameSegítőnek Nagy gondot okoz Tiszasze- derkényben az egészséges környezet megóvása, hiszen a Tiszai Vegyikombinát erősen szennyezi a város levegőjét. Jelenleg 90 000 négyzetméter zöldterület van a városban, amelynek fenntartására évente 353 ezer forintot költ a városi tanács. Az erdők, a parkosított területek, a játszóterek szépítéséhez a Tiszai Vegyikombinát szocialista brigádjai is nagy segítséget nyújtanak — társadalmi munkában. A városi tanács a közelmúltban döntött arról, hogy az 1967- ben legtöbb társadalmi munkát végzett szocialista brigádtagoknak a megyei tanács által létesített „közösségért” kitüntető jelvényeket adományozza. Tizenöt dolgozó ezüstös ugyancsak tizenöt ember a jelvény bronzfokozatát kapta. Nagy Miklós Tiszaszederkény lyet az elvtársi, baráti közvetlenség jellemez. Ormosbánya S.tel a bányának saját pártszervezete van, de külön van a községnek, a vasútnak és az AKÖV- kirendeltségnek. És külön van természetesen a pedagógusoknak. Milyen a kapcsolat ezekkel? — A kölcsönös megbecsülés és egymás munkájának segítése jellemzi. A technikai jellegű segítésen felül a tartalmi munkában is van együttműködés. Egyes felsőbb párthatározatok ismertetése közös taggyűléseken is történik, és olyan kérdésekben, amelyek több alapszervezetet érinthetnek, például az óvodai és napközi otthoni felvételek, vagy a szülői munkaközösség vezetőségének kiválogatása, ugyancsak jól együttműködünk. Tíz éve fáradhatatlanul és igen eredményesen dolgozik párttitkárként Kovács József. Az iskolában az alapismereteket nyújtja a harmadikosoknak, de csengőszó után mint párttitkár tanítója egy magasabb közösségnek, sok munkát vállaló, megbecsült tagja a nagy bányásztelepülésnek. Nem ő mondja el, de érdemes felfigyelni rá, mert nemcsak Kovács József ügye: a IX. pártkongresszus óta jelentősen megnövekedtek az alapszervi titkárok feladatai. Sok időt, energiát kívánnak. Ugyanakkor magas az óraszám is. S minő furcsa, hogy míg egy- egy tantestületben az igazgatón és helyettesén kívül az ifjúsági szervezeteket patronáló tanárok órakedvezményben részesülnek — az 6 munkájukért is felelős párttitkár nem kap ilyen kedvezményt. Kovács Józsefet flg: ta a beszélgetésből egy újabb csengőszó. Ment tanítani. Utána pedig a készülő beszámoló mellett ül, finomítja, kiegészíti, tökéletesíti. Benedek Miklós Érdekes tanácskozás Szerencsen A szerencsi járási Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégiben értekezletet hívott össze, amelyen a népi ellenőrökön kívül a Borsod megyei Tejipari és a Sátoraljaújhelyi Sütőipari Vállalat vezetői, valamint a járás kereskedelmi hálózatának képviselői és mintegy 20 háziasszony is részt vett. Az ankéton megjelent Erdei Sándorné országgyűlési Föld alatt a földalatti Megkezdte próbaút,ját 250(1 méteres földalatti próbapályán az első metró-kocsi, amely a Szovjetunióból érkezett. Ezer méteres útszakaszán, a Felicr úti végállomás bejáratától a Népstadion állomásig kiválóan vizsgázott. képviselő és Simon Ferenc, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese. A bevezető előadást Talián János, a járási NEB elnöke tartotta, hangsúlyozva, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottság kapcsolata a járás lakosaival örvendetesen erősödik, s ez főképp az egyre gyakoribb bejelentésekben, különböző jelzésekben és a fokozatosan kialakuló köztulajdonosi szemléletben nyilvánul meg. Ezután Theisz Imre szakbizottsági vizsgálatvezető tartott vitaindító előadást. Ismertette a járás kereskedelmi helyzetét; amely megnyugtató, hiszen a hálózat az elmúlt években sokat fejlődött, s alkalmas a lakosság ellátására. De azt sem hallgatta el, hogy a technikai felszereltség és a raktározás még sok helyen gondot okoz, Több automatára, hűtőpultra és — különösen a falusi boltokban — hűtőszekrényre lenne szükség. A két előadáshoz hozzászóló szakemberek és háziasszonyok elsősorban a tej- és kenyérellátás kérdését elemezték. A háziasszonyok amiatt panaszkodtak, hogy a sütőipari termékek, a tej és a tejtermék minősége nem mindig kielégítő. Baj van olykor a választékkal, a higiéniával, a szállítással és a boltosok udvariasságával. A kereskedelmi dolgozók viszont azzal védekeztek, hogy az új áruk bevezetésére, a sütőipari és tejipari termékek választékának bővítésére főképp azért nem kerül sor. mert az ezzel járó kockázatot sem az ipar, sem a kereskedelem nem hajlandó vállalni. Az értekezlettel kapcsolatosan a két vállalat a Rákóczi úton megnyílt új kenyérboltban kiállítást rendezett, bemutatva mintegy 40 féle tej- és 28 féle sütőipari terméket. <h. j.)
