Észak-Magyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-06 / 235. szám

Vasárnap, 1968. október 6. MM— ESZAKMAGYARORSZÁG Vezetőségválasztó taggyűlésen Á H-szerelde „bizonyítványa44 A Diósgyőri Gépgyárban — de megyénkben is — az elsők között tartotta meg vezető­ségválasztó taggyűlését a H- szerelde pártalapszervezeté- nek kommunista kollektívája. E taggyűlésről itt kiállított „bizonyítvány” természetesen az alkalmi vendég szubjektív benyomásait tükrözi. A té­nyek bizonyára hitelesítik, s az igazság rangjára emelik a krónikás megállapításait. © A taggyűlés előkészítésének és lebonyolításának dicsére­tes voltát nem a külsőségek és a formaságok jelezték. Bár az üzemi párthelyiség ragyo­gó tisztasága, az esemény lé­nyegére utaló néhány jelmon­dat, az ízlésesen terített asz­talok — amelyekről nem hi­ányzott a virág, a cigaretta, s a hűsítő ital sem — úgyszin­tén a jelenlevők kissé ünne­pélyes öltözéke, már önmagá­ban is utalt rá, hogy a szerei­dé kommunistái a pártélet ki­emelkedő eseményére készül­tek. , Mindezeknél lényegesebb, hogy az alapszervezet létszá­mának több mint 95 százalé­ka (43-ből 41 fő), az illetékes csúcstitkár, s a felettes pb képviselője is jelen volt (a hiányzó két elvtárs is igazol­tan maradt távol); továbbá, hogy az egy hónappal koráb­ban megválasztott tisztségvi­selők, illetőleg munkabizott­ságok valóban dicséretes munkát végeztek. A taggyűlés elnöke — Ba- rócsi Béla elvtárs — például mindvégig jó letéteményese, gondos őre volt a pártdemok­rácia csorbítatlan érvényesü­lésének. A jelölő bizottság — mint ez később kiderült — a kádermunka irányelveit és az alapszervezet egész tagságá­nak véleményét jól ismerve, terjesztette elő javaslatait a titkár személyére, és a veze­tőség tagjaira vonatkozólag. A szavazatszedő bizottság pe­dig kifogástalanul biztosította a választás titkosságát, hite­lességét. Egyetlen „szépséghibája” a taggyűlésnek, hogy több mint 5 órát vett igénybe! Ez pedig — munka után — egy kicsit soknak tűnik. © A vezetőség beszámolója kissé „ludas” benne, hogy a Előkészítés, lebonyolítás: dicsérete® beszámoló: közepes Vitai kitűnő Választás: megfontolt, demokratikus taggyűlés több mint 5 órát vett igénybe. A 75 percig tar­tó — az elmúlt kétévi mun­kát túlságosan aprólékosan visszapergető — beszámoló terjedelme csökkenthető lett volna. Habár az az igazság, hogy a szereldei pártvezető­ségnek bőven volt miről be­számolnia. Sok és eredmé­nyes munkáról adhatott szá­mot. Mégis úgy tűnik, hogy például az alapszervezet gaz­daságszervező munkájával, vagy a szervezeti élet fejlő­désével és a pártmunka más területeivel összefüggő sta­tisztikai adatok nagy részét mellőzhették volna. Változtatni lehetett volna a beszámoló egyes fejezeteinek, részeinek arányain Is. Pél­dául „csiszolni”, gazdagítani lehetett volna a beszámoló elemző, értékelő, a jövőbeni feladatokra utaló részét. Még akkor is, ha a fontosabb ten­nivalókra külön „határozati javaslat” hívta fel a szereidet elvtársak figyelmét. Stíliszti- kailag is ráfért volna még a gondozás. Ezért értékelhető csak „kö­zepesre" a vezetőség beszá­molója, amely egyébként al­kalmas volt az elmúlt kétévi munka áttekintésére és arra is, hogy fölötte értékes, ta­nulságos vita bontakozzék ki. A beszámoló fogyatékosságai más pártszervezetek vezető­sége számára esetleg tanulsá­gul szolgálhatnak. Mindenek­előtt a taggyűlést megelőző, a beszámolót megvitató és jóváhagyó vezetőségi ülések jelentőségére, tennivalóira hívta fel a figyelmet. Ami egyértelműen „kitű­nő" osztályzatot érdemel, az a beszámolót követő nyílt­szívű, őszinte, szókimondó, elvtársi vita. Az elviséget hangsúlyozni szeretnénk, hisz* az elhang­zott, több mint 10 hozzászó­lás, szinte kivétel nélkül konkrét, tárgyilagos, sze­mélyekre szóló bírálatot is tartalmazott: mentes volt a személyeskedésnek még a lát­szatától is. A vezetőség munká­jának fogyatékosságait, vagy történetesen a titkár elvtárs nem mindig helyes munkastí­lusát ért bíráló megjegyzé­sekből, ugyanakkor pártmun­kás erényeinek hangoztatásá­ból éppúgy a párt helyes po­litikájának féltése csendült ki, mint például a megérde­melt dicsérő szó elmaradását hiányoló, vagy éppen a gaz­dasági munkában a jobb és folyamatosabb alkatrész-ellá­tást sürgető kritikai észrevé­telekből. — Ne fukarkodjon a veze­tőség a dicsérő szóval... Ke­vesebb „követelő”-hangot, a munka rendszeresebb értéke­lését és elismerését... Több figyelmet érdemel a pártcso­portok munkája... A mun­kafelajánlások sorsa és telje­sítése is ... A KISZ tagjai joggal várják az idősebb szakmunkások példamutatá­sát a munkapadoknál és ál­dozatkészségben is ... A ve­zetőség munkamódszerében bátrabban érvényesítsük a IX. kongresszus határozatait, útmutatásait... Nagyobb se­gítséget a vezetőség reszort­felelőseinek stb. — hallottuk a felszólalások során. — Meggyőződésünk, hogy az alapszervezet minden tag­ja okult a vitából, s „jó lec­két kapott" az újjáválasztott vezetőség is — mondotta a taggyűlés elnöke. © A H-szerelde kommunistái végül is változatlan összeté­telben választották újjá alap­szervezetük vezetőségét. Az alapszervezet titkára ismét Bráz István, a vezetőség tag­jai pedig: Ráczkevi Lajos, Vanczer Ferenc, Malecz László és Kamocsai Alfréd elvtársak lettek. Téved, aki azt hiszi, hogy amikor a választásra kerül a sor, itt csupa kritikátlan „bó­lintó Jánosok” szavaztak. Szó sincs róla! A széles körű párt- demokrácia érvényesülése, szinte kézzelfogható volt már a jelöltek személye feletti vi­tából is, némely szavazatok lényegtelen megoszlásából is. A szavazatok végeredmé­nye pedig egyértelműen ar­ról tanúskodik, hogy egy jól 'eggyéforrott kommunista kol­lektíva döntött, amikor a magaválasztotta, kipróbált vezetőségének szavazott bi­zalmat. Üjabb két esztendőre. Cscpányi Lajos Házunk tája A fehér faltok eltüntetéséért Építőanyssgliiássy egyfelől — értékesítési gondok másfelől Jövőre ünnepli fennállásá­nak tízéves évfordulóját a Be­ton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyáriinak bodrogke- resztúri üzeme, amely a múlt évi lei váló eredményei alapján elnyerte a szocialista munka üzeme címet. Az üzem helyi anyagból, a 800 méterre levő bányából nyert tufakőből ké­szít különböző előregyártott elemeket, falazóblokkot, fö­démbélést és egyedül az or­szágban : kéményelemet. A terv szerint az idén mintegy 50 millió forint termelési értéket produkál az üzem. Ismeretes, hogy a na.gyará- nyú építkezések, családiház építő akciók anyaghiánnyal küszködnek. Ugyanakkor a bodrogkereszlúri üzem értéke­sítési gondokkal küzd; nem használják ki a berendezések Munkában az automata „ kapacitását. Sőt, olyan eszköz­höz kényszerültek hozzányúlni, mint a munkáselbocsátás. RoháJy József, az üzem ve­zetője mondotta; — A napokban 14 embert kellett elküldenünk az üzemtől, pedig itt van a közelben az alapanyag, modern berendezé­seink vannak, és tudomásunk szerint, sok helyen építőanyag- hiányról panaszkodnak. Sajnos, telepünkön termékeink duplá­ját tároljuk, mint amennyi a megengedett. Jelenleg naponta 50 000 falazóblokk, 20 000 darab födémelem gyártására vagyunk képesek. Ezzel azon­ban sem a tervezőirodák, sem pedig az építőipar nem szá­mol. Pedig a falazóblokkot és a födémelemet is jól fel lehet használni az emeletes épüle­teknél is. Uússexer forinttal olcsóbb Az üzemben kétféle falazó­blokkot gyártanak. Az egyik tíz, a másik hat téglaegységnyi. Sokan nem tudják, hogy a fa­lazóblokk. az ezzel készített ház sokkal olcsóbb, mintha téglából építenél:. Az üzem ve­zetői kiszámították, hogy pl. egy kétszoba-összkomfortos családi ház falazóblokkból való felépítése 15—20 000 forinttal olcsóbb, mintha téglából épí­tették volna meg. 1 : Kísérletek A Budapest—Miskolc országúi jelentős szakaszát korszerűsítik. Kikerülik a kanyarokat és enyhítenek a meredek útvonalakon. A munkáknál korszerű gépeket működtetnek, többek között az automata „kubikos”-!. Az ügyes gép az utak padkáit alakítja ki lényege­sen gyorsabban és szebben, mint a hagyományos kczl munkások. A gép szerkezete több méterre kinyúlik cs aecllapátjával tömöríti, simítja a talajt. A bodrogkereszlúri üzem ve- ] zetői a jelenlegi helyzet ollc- ' nére sem csüggednek. A gon- 1 dók, a problémák arra sarkall­ják őket, hogy javítsák mun­kájukat, és téljenek azokkal a lehetöségekkei. amelyek ren­delkezésükre állnak. Vállala­tuk központja folytat piacku­tatást, újabban az üzem veze­tői is végeznek ilyen munkát. A bodrogkereszlúri üzem életrevalóságát jelzik azok a kísérletek is, melyek következ­tében már az év hátralevő ré­szében piacra dobják új ter­mékeiket: a járdalapot, és a négy-öt színben gyártott kerí­téselemeket. Oravcc János A ma emberét a világ dol­gaiban való jártasság, a széles körű tájékozottság jellemzi. Korunk alapvető kö­vetelménye a tanulás, az ön­művelés, a társadalmi, politi­kai, szakmai ismeretek állan­dó gyarapítása, hogy min­denütt és minden körülmények között felismerjük: mi a he­lyes, mi viszi előbbre ügyün­ket. Értő módon kell állást foglalni a különböző kérdések­ben, mert aki nem ezt teszi, le­marad társai mögött, értelmet­lenül nézi rohanó, állandó fej­lődésben levő, és nagyon sok­szor rendkívülit produkáló vi­lágunkat. A technikai forrada­lom elképzelhetetlen a szellemi forradalom nélkül. Amiként ez bizonyos, éppúgy bizonyos az is, hogy az ország felvirágoz­tatásának, a szocializmus épí­tésének ügye ncm egyes ré­teg, nem különböző csoportok, I hanem az egész nép, minden ember egyéni és társadalmi ér- ' deke. Ez a nagy cél mindenki- | tői többet vár, minden em- (bér elé nagyobb követelmé­nyeket állít. Ez követeli meg többek között az önművelést, a nagyobb jártasságot, maga- biztosságot, a helyes itéletki- alakltást a gazdasági, társadal­mi, politikai életben. A ma embere mindig tanul. Tanul az üzemben és az ut­cán, ahol lepten-nyomon talál­kozik a technikai forradalom alkotásaival; ismereteit gyara­pítja, midőn a televíziót nézi, a rádiót hallgatja. Könyveket vásárol, újságokat járat. A szépirodalmi művek szórakoz­tatva nevelik a szépre, a szak­könyvek ismereteit mélyítik el és bővítik. A ma emberének, mint mondottuk, minden terü­leten jártasnak kell lennie. Ahhoz, hogy eligazodjék a vi­lág dolgaiban és mindig pon­tosan tudja, hogy mi történik itthon a belpolitikában, hogy ítéletet alkothasson magának és környezetének a társada­lom, a népgazdaság helyzeté­nek alakulásáról; ismerje és gyakorolja a közgazdaság alap­vető fogalmait és mindig, min­den körülmények között felis­merje, mi a helyes tennivaló, szüntelenül figyelemmel kell kísérnie a mindennapi életet, s ehhez többek között az újság, a párt lapja adja meg a segít­séget. A z újságolvasás tehát épp­úgy velejárója, fontos feltétele a kor követel­ményeivel való lépéstartásnál:, mint ahogy a modern eszter­gapadhoz sem állhat oda sen­ki a harminc évvel ezelőtt szer­zett szakmai ismeretekkel... Az újságok, vagy ahogyan gyűjtőnéven emlegetni szok­tuk: a sajtó a különböző mű­fajok széles skálájának segít­ségével igyekszik minden ré­tek igényét kielégíteni. A vi­lág eseményeiről szóló hírek, tudósítások, beszámolók révén közelebb hozza az újságolvasót egy-egy nép életéhez; a tájé­koztatáson túl a hírmagyará­zatokkal, elméleti fejtegetések­kel segít a kérdések jobb meg­értésében, a helyes ítéletkiala­kításban. S ez így van, még akkor is, ha a ma embere azt mondja: „ott van a rádió, a te- ! levízió. Ott is kapunk hfre- I két, kommentárokat, s a vi- i zuális élmény, párosulva a ! mondanivalóval, jobban meg­marad bennünk .. ” Ez így igaz, s mi nem akarunk a rá­dió, vagy a televízió ellen szól­ni, hiszen ugyanazon célért fáradozik, ugyanazt a szerepet tölti be a tájékoztatásban, a gyors reagálásban, mint a saj­tó. De az is igaz, s ezt is a ma embere mondja: korunk idegesítő rohanásában gyak­ran nem jut idő mindenre. Bármennyire is szeretne egy- egy műsort megnézni, vagy meghallgatni, gyakran, s mind többet nem jut rá idő. A hí­rek iránti tájékozódás rendsze­rint estére korlátozódik, ami­kor már fáradt, s a képernyő előtt ülve elnyomja az álom. Ezzel szemben az újságot bár­mikor elöveheti, magával vihe­ti, jobban beoszthatja azt az időt, amit a tájékozódásra for­dít. Mindezeken túl, az orszá­gos lapok mellett, s joggal mondhatjuk: a rádió és a te­levízió mellett is, a párt megyei lapjainak, a mi esetünkben az Északmagyarországnak előnye, s egyben kötelessége, hogy rendszeresen tájékoztasson a megye eseményeiről; segítse a pártszervezetek munkáját, ad­jon információt a megye mező- gazdaságának, iparának életé­ről, külpolitikai cikkeivel se­gítse a közművelődést. Szerénytelenség nélkül állít­hatjuk: a pártmunkások, a köz­gazdászok, az üzemek gazda­sági vezetői és mindenki, akit érdekel szűkebb hatójának éle­te, elsősorban a megyei lapból nyer bővebb tájékoztatást. Nemcsak róluk, de nekik író­dik ez a lap, melynek munka­társai azon fáradoznak, hogy színvonalas bestóm olókkal, mindennapi életünk problémáit elemző cikkekkel segítsék a jobb tájékozódást. A megyei pártbizottság végrehajtó bizott­sága egyik legutóbbi értékelé­se során megállapította, hogy ennek a feladatának kielégí­tően tesz eleget az Eszakma- gyarorstóg. A megyei pártbi­zottság értékelése arról is tá­jékoztatott, hogy megyénk köz­ségeiben, járásaiban mennyire élnek a lap nyújtotta lehető­ségekkel, mennyire forgatják, olvassák. Kiadóvállalatunk in­formációi szerint sok még a „fehér folt”, annak ellenére, hogy az utóbbi években párt­szerveink többsége is rendsze­resen figyelemmel kíséri a Népszabadság és a megyei pártlap olvasottságának alaku­lását Odáig azonban még nem sikerült eljutni, hogy az al­sóbb pártszerveknél, a közsé­gi, üzemi alapszervezeteiknél is — ahol többnyire csak akkor foglalkoznak a kérdéssel, ha erre utasítást kapnak — fo­lyamatosan ellenőrizzék és se­gítsék a postai terjesztők mun­káját Természetesen igaz: a ma emberének sokféle lehe! sége van a tájékozódásra. Je­len esetben mi sem azokra gondolunk, akik a rádió, a te­levízió, a központi lapok, vagy a szakfolyóiratok segítségével elégítik ki érdeklődésüket, ha­nem Borsod megye lakosságá­nak arra a másik felére, ahol a családok csak elvétve, vagy egyáltalán nem járatnak, nem olvasnak újságot! E z a tény arra int bennün­ket, hogy falusi pártszer­vezeteinkben, s azokban a városokban is, ahol nagyon kevés példányszámú lapot já­ratnak, az eddiginél jóval főb­béi kell tenni az olvasottság fejlesztéséért. Magyarázó, az értelemre ható érvelésekkel kell bebizonyítani, hogy az új­ságot nem azért készítjük és adjuk el, mert ezt „minden- óron való gazdasági tervlelje- sftés” írja elő, hanem azért, mert, a párt poliíikáját hirdet­jük, amely politika megvalósí­tásából minden embernek ki kell vennie a részét. Éppen azért, mert az újságnak alap­vető szerepe van a tudatfor­málásban, információival, cik­keivel segíti az egyes kérdé­sek jobb megértését, szinte mindig feltérképezve „tálalja” a megye gazdasági, politikai, társadalmi életét, a pártszerve­zetek nevelő munkájához nyújt pótolhatatlan segítséget Ám ebben a szándékunkban csak akkor érünk el sikereket, csak­is úgy tudjuk az újságolvasás „fehér foltjait” eltüntetni, ha ehhez a pártszervezetektől is minden segítséget megkapunk és a lapterjesztés elsőstómd agitátoraivá válnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom