Észak-Magyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-04 / 233. szám

Fenlek, 1968. október 1. ÉSZAKMAGYARORSZAG Üzleti érdekből — dobos tészta? Két év mérlege a vasöntödében Bírálat és tenniakarás feritiéklnuíaié .Kazincbarcikái A taggyűlést rögtön műszak után kezdték. Az idő már a késő esti órákba hajlik, a szé­keken ülő vasöntők válla be- begörbül, egyik-másik lej meg-mcgbillen. E rezdülések olyan gondolatokat keltenek: ezek az emberek most is ál­dozatot vállalnak. Van, aki hajnal kettőkor, háromkor, négykor- kelt. Talán sokat is utazott. Letöltött egy kemény műszakot, s ki tudja hány ezer forint értéket adott. £s most itt üléseznek, közös, mindnyá­jukat érintő sikerekről, gon­dokról, két év alatt megtett útról, a jövőről beszélnek. Hogy miért gondoltam áldo­zatra? Talán a városi pártbi­zottság képviselőjének, Antal Boza Józsefnek szavai vissz­hangzanak bennem. — A párt vezetésében dol­gozók, az aktívák solcszír ál­dozatot vállalnak. A pihenés­ből vonnak el időt. És sok­szor olyat is kell tenniük, ami nem eléggé népszerű. De haj­landók ezt is vállalni, mert a közösségért, és a közösséget al­kotó egyénekért teszik. Mondom, egyik-másik párt­tagon érthetően látszik a fá­radtság. A fizikai. A lélek, a szellem friss. Hosszú ideig per­gett hol lassan, megfontoltan, hol egészséges elégedetlenség­től fűtötten a szó. Az az ér ze­nem, minden szó szükséges, s «hol valami pici is hiányos, ezt kitöltötték a rövid, de oly­kor mély gondolatokat maguk­kal hurcoló felszólalások. Jó volt hallani, hogy a párt­vezetés, a szervezet együtt él, lélegzik a gazdasági vezetés­sel. Ezt megerősítette Nyizs- nyánszky Tibor gyáregységve­zető is, aki egy éve tölti be ezt a funkciót. Ügy vélte: a szervezet segítsége nélkül nem tudja elképzelni a munkáját. Ez indokolt is. A hétköznapi szürke, olykor „láthatatlan” tettek mellett az alapszervezet „kényes" műszaki kérdések­ben, mint például a minőség- javítás, a csökkentett munka­időre való átállás, nagy-nagy segítséget adott és ad is. És ez megmutatkozik a nyereség biz­tató alakulásában, a selejt csökkentésében, sőt az igé­nyekhez igazodó többtermelés­ben is. [2J A beszámolót hitelessé tette az őszinte hang, a kritika, az önkritika bátor alkalmazása. Nádas! Mihály elvtárs, akinek jelentős érdeme van a politikai élet erősítésében, az egészsé­gesebb munkamorál kialakítá­sában, és a reformelképzelé­sek tettekké való kovácsolásá­ban, inkább a hibáiról szól. — Sokat vállaltam magam­ra ... Nem tudtam eleget fog­lalkozni az emberekkel, embe­ri ügyekkel... A tömegszer­vezetekkel való kapcsolatom jó, de több segítséget is ad­hattam volna... De már óvatosabban fogal­maz másoknál. Kimond igazsá­gokat, de a hangsúlyból ez csendül ki: — Azt szoktuk mondani: ahol a politikai munka jó, ott jó a gazdasági is. És ez for­dítva, és itt is igaz. — Frap­pánsan jellemezte az LKM vas­öntödéjének munkáját a gyár pártbizottságát képviselő He­gedűs Láránd. És a beszámo­ló? Bátran lehet mintának is tekinteni. Nádasi Mihály — az esemény végén ismételten megválasztott — párttitkár emlékeztet a két év fontosabb határkövére. És minden hitelesnek és igaznak is hat. Hitelesnek, mert a ve­zetőség beszámolója olykor fu­karkodik a dicsérő jelzőkkel, ha róla van szó. De annál na­gyobb az elismerés a párttag­ságról, amelynek 70 százalékát pártmegbizatással látták el. Szó esett a párt cső port. ok éle­iéről. Kiemelkedik Rajka Pál, Wágner Vilmos, s Vékony Jó­zsef páricsoportbizalmi, illetve e csoportok működése. A ve­zetőséggel remek összhangban, k pontosan, félévenként készí­tett fen? szerint dolgoznak. — Azért mondom, hogy még jobb munkára serkentselek. Bízom, bízunk benned. És a felszólalások? Így lehet summázni: mind többet vár, de többet is akar tenni. fasi jözsef üb-titkár: Sok szakszervezeti aktíva al­kalmas a párttagságra. Ezzel nem törődtünk eléggé. De a jövőben... Pedig a párt erősítésével nincs különösebb baj. Két év alatt 15 emberrel, köztük há­rom nővel gyarapodott a szer­vezel. BÍRÓ ISTVÁN: 1997-ben minta Vöröskereszt szervezet címet értük el. Volt egy kis visszaesés, de ... Itt sincs, nem lehet sok baj. Legutóbb kilencven ember je­lentkezett véradásra. És ami­kor egy társuk súlyos égést szenvedett, testükről bőrt is ajánlottak fel. FEJEDELEM JÖZSEFNE; Ital van nő dolgozik az egy­ségben. Minden munkában helytállnak. És ezzel arány­ban több erkölcsi és anyagi elismerést várnak. A Hegvalján lassan befője-! zéshez közeledik a szüret. A j 'bőrforgalmi vállalat tizenegy felvásárló telepén azonban I nemigen látszik meg meg. hogy a gazdag termést adó szüret a végét járná. Sőt, a nagy munka itt csak most kezdődik igazán! Szüntelenül jönnek-mennek s termelők: egyéniek, szak­csoport-! agok. hozzák szeke­reiken a mustot, kádakban, vödrökben és puttonyokban az értékes aszúszemeket. Kinek mennyi termett. A Hegyalján az idén rekordtermés volt aszúból. Csak a tolcsval- fel­vásárló telepen mintegy ezer mázsát vásároltak fel belőle — a tavalyi 150 mázsával szemben. Négy faluból: Sá- razsadányból, Vámosújfaluból, Erdőhorvátiból és Tolcsváról hozták be ezt a hatalmas mennyiségei, s hatmillió forin­tot vittek el érte. Sokat túlóráznak most a fel­vásárló telepeken. Reggeltől késő estig szivattyúzzák az édes mustot, cserpáljók a méz- édes, illatos aszúesencet. Az adminisztrátorok szüntelenül írnak, számolnak, a pénztár- ablakok előtt hosszú sorok állnak, s nem kevés ember akad, aki egyszerre tízezer­nél is több forintot számolgat az ujjai között. Sokat, nagyon sokat dolgo­zott a Hegyalja népe, de meg­érte, mert gazdag szüret volt: szatyorszámra viszik haza a pénzt. Elégedettek a pincemesterek, a borforgalmi vállalat szakem­berei is. Nemcsak mennyisé­gileg, hanem minőségben is jobb aszú termett az idén. Akadt első osztályú is, de a nagy többség másodosztályú, ami a legkiválóbb átlagnak felel meg. Hatvan forintot fi­zetnek kilójáért. O. M. FAZEKAS ENDRE: Mi va­gyunk a vörös zászló első tu­lajdonosai. Mi vállaljuk a leg­többet. Mit várunk? Azt, hogy egy kicsit jobban törődjenek velünk, gondjainkkal. És hogy sokat vámak-e? Elég Nyeste Mátyástól ennyit idézni: Jólesik az embernek egy baráti szó, egy kézfogás. És még egy kérés. A tit­kár jelölésekor, választásakor ez hangzott el: — Kérjük Nádasi Mihályt, a kommunistát, hogy eddigi ta­pasztalatait továbbfejlesztve, vezesse titkárként alapszerve­zetünket. És mi ehhez további szép si­kereket kívánunk. (Csorba) A hármas jubileumi évfor­duló alkalmából ünnepségsoro­zatot tartanak Kazincbarcikán. Ez alkalomból kétnapos mű­sorral kedveskednek Borsod megye sütőipari üzemeinek dolgozói, vezetői is. Az egyik napon, dátum szerint 1968. ok­tóber 11-én, pénteken a déli órákban öt — a miskolci, az ózdi, a sátoraljaújhelyi, a me­zőkövesdi, valamint a házigaz­da kazincbarcikai — sütőüzem termékeiből rendeznek kiállí­tást, bemutatót. A következő napon pedig szakmai és poli­tikai vetélkedőt tartanak. A Megyei Minőségvizsgáló Intézet laboratóriumi aszta­lán, celofánba csomagolva, különféle házitészták sora­koznak, melyeket a lefolyta­tott vizsgálat „emberi táplál­kozásra alkalmatlannak” mi­nősített. A gyártó „cég”, a forrói Üj Világ Tsz, ahol ez év január­jától, március közepéig, 17 mázsa házi tésztát készítettek engedély és megfelelő szak­ember nélkül. Az intézet áp­rilisban vizsgálta meg először ezeket a termékeket, s minő­ségüket már akkor nem ta­lálta megfelelőnek. Azóta el­telt hat hónap. A házi tész­ták szavatossági ideje, a szak­szerűtlen szárítás miatt, leg­feljebb három hónap. A for­rói tsz azonban figyelmen kí­vül hagyva a vizsgálat ered­ményét, első osztályú áru­ként hozta forgalomba ezeket a tésztákat. Á Nagymiskolci Állami Gazdaság Béke téri üzlete, még szeptember lil­án is — a szavatossági idő le­járta után 5 hónappal — vá­sárolt a forrói tésztaüzem termékeiből. Jelenleg két mázsa ilyen áru van a tsz raktárában, amely a vizsgálat eredménye szerint, már csak állatok ete­tésére alkalmas. Most zárol­ják ezt a körülbelül 10 000 forint értékű készletet, s ez­zel kivonják az élelmiszer- ipari forgalomból. Az ügy azonban még nincs lezárva, Ha az illetékes szer­vek nem lépnek közije, az üzem továbbra is árusítaná az „emberi táplálkozásra al­kalmatlan” árut. Milyen üz­leti érdek teheti indokolttá, hogy a vásárlónak másod-, vagy harmadrendű terméket adjanak elsőrendű árban, s a szavatossági idő lejárta után hónapokkal is forga­lomba hozzák a dohos, szür­ke, ehetetlen tésztát? A for­rói Üj Világ Tsz elég furcsán értelmezi a tsz-ek megnöve­kedett üzleti önállóságát. Az ilyen esetek nemcsak az ille­tő cég hitelét rontják, de bi­zalmatlanságot szülnek a há­ziasszonyokban a jó minősé­gű termékek iránt is. Pusztai Éva / Symphonic/ súlya: I gramm Gyárüsizi ffiiniségellesőrzés a Sátoraljaújhelyi Éeliáiíifárta A szokásos minőségellenőrző szerveken kívül az év elején — éppen a minőség javítása érdekében — kiépítették az úgynevezett gyártásközi minő­ségi ellenőrök hálózatát a Sá­toraljaújhelyi Dohánygyárban. Többek között ennek a háló­zatnak is köszönhető, hogy ter­mékeik minősége javult a múlt évhez viszonyítva. A gyártás­közi minőségi ellenőrök cso­portvezetője, Horváth Józsefné a következőké pírén foglalta össze munkájukat: — Egy-egy műszakban min­den gyártó géptől négy esetben veszünk tíz-tíz darab cigaret­tát A gyártásközi minőségi el­lenőrök azonnal megkezdik ezek vizsgálatát Lemérik a súlyát (egyébként 1 Symphonia súlya: 0,97 gramm), megvizs­gálják, hogy milyen a ciga­retta kitöltése. Itt előfordulhat, hogy laza, vagy tűi tömött, vagy egyenlőtlen kitöltésű. Ez­után a termék külsejét veszik szemügyre abból a szempont­ból, hogy milyen a ragasztá­sa, milyen a két végén a levá­gás, megvan-e az előírt mé­ret (a Symphonia esetében 67 mm-es hosszúság), és hogy nem lyukas-e a cigaretta? A vizsgálat eredménye alapján azonnal szól az ellenőr a gép személyzetének, s így a hiba kijavítására azonnal lehetőség nyílik. A gyártásközi ellen­őrök ugyanígy vizsgálják a csomagológépek munkáját is. A hálózat munkájának az a jelentősége, hogy ellenőrzése a gyártás során folyamatos, rend­szeres és gyors beavatkozásra ad lehetőséget A minőség javításának má­sik fontos tényezője: a szocia­lista brigádmozgalom, a szo­cialista munkaverseny. Van egy üzemrész, amely 80 fővel küzd a szocialista címért, és több mint 20 brigád — a gyá­ri dolgozók többsége — küzd az idén is a szocialista cím el­nyeréséért. Ezeknek a kollek­tíváknak a vállalásaiban min­denütt fontos helyet foglal el a minőség javítása. Mint a gyári szocialista brigád vezetők egy hónappal ezelőtt megtar­tott tanácskozása megállapítot­ta, a brigádok mindent meg­tesznek, hogy ezt a vállalásu­kat is teljesíteni tudják. Csökkentik a munkaidőt Hányán Munkaszervezés és műszaki fejlesztés Egyre szaporodik megyénk­ben is azoknak a vállalatok­nak, üzemeknek a száma, ame­lyeknél bevezetik a csökken­tett munkaidőt. Október else­jétől a Rudabányai Vasércbá­nya és Dúsítómű is új munka­rendre tér át; csökkentik a heti munkaórák számát, s így minden második szombat sza­badnap lesz. Természetesen itt is önerőből kellett a feltétele­ket megteremteni, s az a cél, hogy a csökkentett munkaidő következtében sem a termelés, sem pedig a dolgozók keresete ne csökkenjen. Ehhez meg kel­lett és meg kell teremteni a feltételeket. A vállalatnál különféle fel­mérések történtek, amelyek­nek alapján a vezetők elemez­ték a helyzetet. Megállapítot­ták, hogy egy-egy műszakból általában 40 perc a kieső mun­kaidő, amelyet a műszakellen­őrzés f módja, az iirescsille- hiány, és a különféle gépek Viszontlátásra három év múlva! Tegnap délután elutazod 270 fiatal a Tiszai pályaudvarról, hogy három évet az NDK- ban töltsön. A főleg most végzett középiskolás, szakközépiskolás cs ipari tanuló fiata­lokból álló csoportot a szülök cs ismerősök népes tábora búcsúztatta. A- városi és a me­gyei KlSZ-hizoitság képviselői eredményes, jó munkát kívántak a fiataloknak, az LKM vezetői pedig külön is köszöntötték az üzemből három évre eltávozó fiatalokat. állásideje okoz. Ezért különféJ le munkaszervezési és üzem- szervezési intézkedéseket tet­tek. így például új módszert vezetnek be a műszakellenőr­zésnél. A váltás nem a körlet központjában, hanem a mun­kahelyeken történik a műszak elején, illetve a műszak vé­gén. Ezzel már műszakonként 30 percet nyernek a termelés számára. Ez a munkásoknak is jó, mivel az autóbusz a kör­let központjából kiviszi a dol­gozókat a munkahelyre, illet­ve onnan műszak leteltével visszahozza a fürdőbe, s így nem kell gyalogolniuk. Fontos intézkedések történtek, hogy az ürescsille-hiány és a kü­lönféle okokból előforduló gép­állás ne akadályozza a folya­matos termelőmunkát. Ennek megvalósítása sokban függ a műszaki közcpkádereklől. A csökkentett munkaidőre való átállás megteremtése gondot okozott a dűsílóüzem- ben, mivel ez folyamatos üze­mű termelőegység. Itt a koráb­bi három műszak helyett négy csoportba osztották a dolgozó­kat, amelyekből három dolgo­zik, egy pedig szabadnapon van. Már korábban áttértek három műszakról két műszak­ra a törőüzemben, az altáróban pedig a közeljövőben térnek át ugyanerre a munkarendre, mégpedig termelés-kiesés nél­kül. Az itt feleslegessé vált munkáslétszámot alcsoportosf- tották a dúsítóüzembe, s ezek számára gépkezelői (aníolya- mot indítottak. Természetesen, szükség van bizonyos műszaki intézkedé­sekre is. A külszíni szállíiást jelenleg mintegy 5n darab 5 tonna teherbírású dömper bo­nyolítja le. Ezeket fokozato­san kicserélik nagy teljesít­ményű, 10 tonna teherbírású dömperekre. Még az idén 10 darabot állítanak ebből forga­lomba. a jövő év elején pedig újabb nyolcat. Nagy teljesít­ményű exkavátorokkal korsze­rűsítik a külszíni fejtést is. A Rudabányai Vasércbánya és Dúsftómü dolgozói örömmel fogadták a vállalatvezetésnek ezt a döntését, és ígéretet tet­tek rá, hoftv jobban kihasznál­ják a munkaidőt, megjavítják a munkafegyelmet. A vállalat szakszervezeti vezetése, a szo­cialista brigádok klubjával karöltve, gondoskodik róla, hogy a ^ szabad . szombatokon megfelelő program álljon a ru­dabányai dolgozók rendelke­zésére. o. x; Hétmillió forint - négy ía!Éa

Next

/
Oldalképek
Tartalom