Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-15 / 191. szám
4 ES ZA KM A GY A RO R.S Z A G. Csütörtök, 1968. augusztus IS. A mozikőzönség „kiátkozása ” Periszkóp — Innen mindent láthatsz, amit a szomszédok csinálnak J Sokszorosan kicsinyített, alig húsz centiméter magas valami, amin külön mozgott minden rész. Ijesztő látvány volt, amint egy barnára sült, domború mellkason arany-, vagy annak látszó láncra függesztve, kevésbé finoman mondva: felakasztva himbálódzott. A köldökig szabadon hagyott mellkast két oldalon tarka ing, alul rézcsatos bőröv, felül vállig érő hajzuhataggal keretezett fej zárta le. Mint már említettük, nem szokatlan, ha feltűnési viszke- tegségben szenvedő, jobbára fiatalkorú emberkék mindenféle csacskaságot akasztanak magukra. A csontváz mégis meghökkent. Mit jelképez? Elszántságot? Kegyetlenséget? Mások ijesztésére szolgál? A csontváz, a halálfej nem pusztán ízléstelen dekoráció. Szomorú jelkép is. Ennek jegyében működött a milliók és milliók gyilkosává lett SS, ennek jegyében, működtek a kongói zsoldos hóhérok, nem idegen a Ku-Klux-Klantól, és a Vietnamból visszatért, a gyilkolást, a megfélemlítést most már otthon folytató amerikai huligánok is jelvényként használják. A csontváz és a halálfej a veszély, az életveszély jelzése, jelvényként viselése egyben hitvallás is. Szeretnénk hinni, hogy ez a miskolci fiatalember, akinek nyakában a csontvázat láttuk, nem vallja mindazt, ami asz- szociációként a csontvázhoz és a halálfejhez fűződik, hanem pusztán feltűnés keresése végett akasztotta mellkasára ezt az ízléstelen díszt. Lelke rajta, ha neki ez tetszik, s ezzel akarja mások tetszését, vagy irigykedését, vagy ld tudja, milyen indulatát elnyerni. Nem lehet azonban közömbös, hogy ezt az ízléstelen micsodát nyílt kereskedelmi forgalomban árusítják. Sok egyéb ízlésrontó árucikk között ez az egyik legfeltűnőbb, esztétikailag és asszociációs hatásában is a legjobban kifogásolható. Ki gyártja, s hol, nem tudni. De bazárakban, trafikokban árusítják, korlátozás nőikül. A budapesti hippi-jelvények egyik gyártóját elérte a hatóság. De igen sok társa még ügyködik. A látszata, egyedenként talán ártalmatlannak tűnő mülyürkék összhatásukban roppant károsak, egy tőlünk idegen, sőt velünk szemben ellenséges szemlélet apró magvainak elhintői lehetnek a még koruknál fogva sem elég szilárd világnézeti megalapozottsággal rendelkező fiatalok körében. A mesterkélten koszos, elhanyagolt öltözet és külső mellé a hippi-jelvények, a visszataszító mütyürkék használata már-már több mint egyéni hóbort, s ha az ízléstelen megjelenés, a gondozatlan külső és a mütyörök viselése nem is ütközik tételes jogszabályainkba, az ízléstelen árucikkek készítése és forgalmazása annál inkább. Egy 1964 decemberében kelt rendelet intézkedik róla, hogy az ilyen árucikkek gyártását és árusítását meg kell szüntetni, készítőjével, forgalmazójával szemben el kell járni, még az iparengedélyét is be lehet vonni. S zerezzen hát hatóságunk érvényt e rendeletnek, gátoljuk meg hatósági erővel is az ízlésrontó jelvények és mütyürök terjedését, ne várjuk meg, amíg a csali hóbortból viselt feliratos gombokból, a jelvényként viselt csontvázból és halálfejből esetleg hitvallást jelentő jelkép válik. Benedek Miklós ÉRTESÍTÉS! Értesítjük az alábbi utcákban lakó fogyasztóinkat, és üzemelő közületeket, hogy a feltüntetett napokon 7 órától 19 óráig munkálatok végzése miatt U: % ú^e^mssolgnliatúst iün'eteltetni fog juh 1968. augusztus 17-én: Csabai-kapu 1—5. számig, Lévay József u. egy része — Szigligeti Ede tér (BSZT-bérház). 1968. augusztus 21-én: Kazinczy utca (Horváth Lajos utcától a Szécheny: utcáig). 1968. augusztus 33-án: Széchenyi u. 105—121. számig, 68. számtól végig, 1. számtól végig. 1988. augusztus 26-án: Kun Béla u. 140-től végig —Vörös Hadsereg u. 17. sz. — Park utca végig. 1968. augusztus 38-án: Kun Béla u. egy része, a Bezerédi utcától Csaba felé — Bezerédi utca — Kocsedó. 1968. augusztus 27-én: Derkovits u. — Szőlőhegy egy része — Bottyán János u. egy része — Csabai-kapu 24—30. ^zámig, 15—25. számig. EMÄSZ 1. sz. kirend. szertani tanácsok adására, hidat kíván ácsolni egyes megyék között, bemutatja a legjobban tevékenykedő színjátszó csoportokat, irodalmi színpadokat. Magvas művészeti, szakmai vitákat tesz közzé, helyet ad hivatásos rendezőknek, megjelentet különböző kritikákat, s természetesen, hallathatják hangjukat, szavukat a színjátszó csoportok rendezői is. A negyedévenként megjelenő folyóirat Igyekszik gyorsan számot adni a műkedvelő mozgalom változásairól. A rövidesen megjelenő, összevont — 1-es, 2-es szám — alapos elemzését adja a műkedvelő művészeti mozgalom jelenlegi helyzetének. Igyekszik útmutatást adni a műsorválasztáshoz, felhívja a figyelmet az olyan műfajú anyagokra (riport-játék, közéleti novella, dokumentumjáték stb.), amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot, s amelyeknek műfaji sajátosságaiknál fogva nincs konkurrenciája sem a tv-ben, sem a színházban. Az első szám elemzést ad az országos bemutató színpad ez évi mimikájáról, s a nagy sikert aratott egri színjátszó karneválról. Reméljük, hogy a Színlap elnyeri majd a színjátszó mozgalomban tevékenykedők tetszését és jő segítőtársnak bizonyul. (P-I) MISKOLCI GALÉRIA (Déryné u. 5.) TOKAJI MÜVÉSZTELEP '68 KIÁLLÍTÁSA Nyitva: 11—19 óráig, hétfő kivételével. A géphiba ördöge, avagy akinek a harmadik fogás nem kel!... Egy üdülőben történt. A történet hőse: a turnus nesztora, veteránja. Nyolcvan- négy éves bácsi, különben művelt, tudós ember, ki az új iránti érdeklődését még e hajlott korban sem vesztette el, lépést tart hazánk és a nagyvilág eseményeivel, személyi postájában naponta öt-hat bel- és külföldi napilap, folyóirat. Csak hát a nyolcvannégy év — mégiscsak nyolcvannégy év, s az öregúr — nevezzük Sándor bácsinak — ennek megfelelően egy kicsit nyűgös, szeszélyes, túlságosan aprólékos és precíz, kedves udvariassága és szellemi frissesége ellenére is olykor órtetlen. Nemigen elegyedik szóba senkivel, hiszen turnusbeli üdülőtársai közül a legidősebb is „tapasztalatlan taknyos kölyök” hozzá képest, ki már a századforduló Iáján is tevékenykedett a közéletben ... Az egyik ebédnél, miközben a másnapra szóló étlapra je- lolgeti, ,,a)” vagy ,,b)” ebédet, vacsorát kér-e, nagy komolyan bár. de hirtelenül és tőle szokatlan hangerővel felkiált: „Kovács úr! Kovács úr!” — Szalad a gondnok sebbel-Ióbbal, hiszen vélhette: váratlanul rosszul lett Sándor bácsi. Ám ilyesmiről szó sincs. Az öreg odainti maga mellé Kovács urat: „Mondja, mi ez a harmadik fogás a holnapi ebédben, ez a női személy?! Nekem ez már nem kell, én nyolcvannégy éves vágyóit, tálaljak fel a porciómat másnak!...”, s mutogat a szomszédos asztaloknál étkező javakorú férfiak irányába. Természetesen: egyetlen összekacsintó nevetés az egész üdülő. Csupán Kovács úr, a gondnok őrzi felelős nyugalmát: „Ja? Tetszik tudni, véletlenül elgépeltük, annyi sok rohanás volt ma az áruátvétellel! Női szeszélyről van szó, a habos süteményről! Nagyon finom, könnyű, tápláló étel, nyugodtan elfogyaszthatja Sándor bácsi is!... — íme, nem csupán a nyomdai sajtóhibának, az írógéphibának is vidámkodik olykor a maga huncut kis ördöge!... Gyárfás Imre Dolgozókat alkalmaznak Gyakorlattal rendelkező TMK-la- katos, villanyszerelő és hegesztő szakmunkásokat felveszünk. Jelentkezés a Könnyűbetongyár munkaügyi osztályán. A Miskolci Köztisztasági Vállalat felvesz parkettázási munkához is értő asztalos szakmunkást. Jelentkezés: Miskolc, József Attila iu 65. sz. A Miskolci Vízvczeték-szcrclo Ktsz — Miskolc, Baross Gábor utca 13—15 — felvesz vízvezeték- szerelőket, 1 kőművest, 1 lakatost és 6 segédmunkást. A 3. sz. AKÖV azonnali belépéssel, miskolci telephelyre felvételre keres gyors- és gépírónőket, segédmunkásokat, és autóbuszvezetőket, akiknek jogosítványában a D-rovat le van bélyegezve. Jelentkezés a vállalat központjában. (Miskolc, József Attila u. 72. Irodaház, ni. cm. 312. szoba.) A December 4. Drótművek felvételre keres 8 általánost végzett munkaerőt segédmunkásként, betanított gépmunkás munkakörbe. Bérezés teljesítmény szerint, 1600 —2000 forintig. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc* Besenyői út 18. A Nehézipari Műszaki Egyetem bányagéptani tanszéke azonnali belépéssel gyengeáramú műszerészt, vagy technikust keres. Javadalmazás kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: a fenti tanszéken. Alkalmazunk azonnali belépéssel hűtőkompresszor-kezelő és férfi segédmunkás dolgozókat. Miskolci Iltítőház. Alkalmazunk esztergályos, marós* fúrós, köszörűs, hőkezelő és öntödei szakmunkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat, akiket betanított gépi munkásoknak képezünk ki. Bérezés a kollektív szerződés kereltein belül, megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi csoportjánál. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Miskolc, I.. Besenyői út 10. Felveszünk azonnali belépéssel 25 éven felüli építész- és gépész- technikusokat felső, vagv középfokú technikusi végzettséggel szakoktatói munkakörbe. Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban önéletrajzzal, az intézet igazgatójánál. 103. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet, Sajószentpéter, Béke tér 37. sz. A mezőkövesdi Búzakalász Mg. Tsz traktorosokat vesz fel. Jelentkezni a tsz központi irodájában személyesen, vagy írásban lehet. Cím: Búzakalász Mg. Tsz, Mezőkövesd, Széchenyi u. 10. Telefon: 115. Ózd városi Tanács V. B. Építési és Közlekedési Osztálya pályázatot hirdet technikusi munkakör betöltésére. Pályázhatnak építőipari, ilctvc útépítési technikumot végzettek, legalább 3 éves szakmai gyakorlattal. Fizetés megegyezés szerint. Pályázati határidő: 1068. szeptember 30. A pályázatokat részletes önéletrajzzal Ózd városi Tanács V. Ii. Építési és Közlekedési Osztály részére (Ózd, I.. 48-as út 26.) kérjük beküldeni. Ózd városi Tanács V. B. Építési és Közlekedési Osztálya pályázatot hirdet csoportvezető főmérnöki munkakör betöltésére, a munkakör betöltéséhez építészmérnöki, vagy általános mérnöki végzettségűek jelentkezhetnek, legalább 3 éves gyakorlattal. Fizetés megegyezés szerint. Megállapodás esetén lakást biztosítunk. Pályázati határidő: 1968. szeptember 10. A pályázatot részletes önéletrajzzal Ózd városi Tanács V. B. Építési és Közlekedési Osztály részére* Ózd, I., 48-as út 2G. kérjük beküldeni. Gépírót keresünk napi 4 órás elfoglaltságra. Jelentkezés: MÉK központ kiskereskedelmi osztályán, Miskolc, Baross G. u. 13—15. szám. Böngészés a Múzeumi Magazinban nyének, Az ember tragédiájának külföldi bemutatásairól, a tüskevári falumúzeumról, Bács-Kiskun megye múzeumairól, az Iparműveszeti Múzeumról, Eger muzeális értékeiről, a mohácsi csatatér kutatásáról, a Magyar Nemzeti Múzeumról találunk nagyobb, átfogó beszámolókat, nagyszabású interjút olvashatunk Borsos Miklóssal, tanulmányt a mezőföldi tánchagyományokról. Mindez csak kiragadott ízelítő a 60 oldalas, igen sok fényképpel illusztrált és sok gyakorlati tanáccsal, útmutatással is szolgáló kiadványból, amely minden bizonnyal újabb és újabb barátokat szerez hazai múzeumainknak. I (bm) I A Múzeumi Magazin idei második száma igen választékos, gazdag tartalommal jelentkezett, hogy tájékoztatást adjon a múzeumok barátainak, és megismertesse, megszerettesse a múzeumokat mindazokkal, akik eddig nem érdeklődtek iránta. Az új számot színes krónika vezeti be, természetesen igen sok képpel illusztráltan. Beszámolót olvashatunk többek között a Mecsek keleti lejtőjén álló Máré vári feltárási munkákról, portrét Römer Flórisról. Az olajfák árnyékában című cikk tunéziai ásatásokról ad számot. A műemlékekben gazdag Sopron egyik érdekességét, a patikamúzeumot mutatja be egy további cikk. Madách drámai költeméva nagyon elmaradottak — túlzás. Miként túlzó minden olyan megállapítás, amely a mozizsöllyék elnéptelenedése miatt a filmművészet jelenlegi igényes törekvéseit, jövőbe törő szándékait kárhoztatja. Igaza van a Vas megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójának, aki eb-ben a hosszúra nyúlt, s néhol indulatos vitában a rossz magyar filmek veszélyeire hívja fel a figyelmet, mint olyan tényezőre, amely determinálja a moziba járást. Mert Iám, küszöbön a IV. pécsi filmszemle, s mit mutat az elő- zsiiri mérlege: csak öt versenyzésre alkalmas filmet a hat helyett. Az évenként gyártott húsz filmből ezek szerint mintegy tizenöt — enyhén szólva — közepes. Erről vajmi keveset tehet a közönség... T . „ Párkány László- alább olyan „ludas”, mint a í már említett „pólusok”. 5 Inon« büszkeséggel tölt el ; w “ bennünket a mal gyár filmművészet első vona- Iának gazdag tartalmi és for■ mai jelentkezése, de nem hall- . gathatjuk el a közönségre erő■ sen kiható egysíkúság máris . jelentkező veszélyeit, a csak drámai-komor témájú filmek eluralkodását. A moziközönség, mint sivatagi vándor az oázist, úgy óhajtja a vígjáték, a szatíra eszközeivel készült filmeket, azokat az alkotásokat, amelyek a választott műfajon belül nem engednek az olcsó fogásoknak, az agyon- nyűtt sablonoknak. Hiába is tagadnánk: az alkotói szemlélet sem számolt még le a gondolatkeltés vígjátéki és „komor-művészi” elkülönítő és megkülönböztető módszereinél! kínos gyakorlatával. A „művészin” még mindig azokat a konfliktus alternatívákat értik, amelyek nélkülözik a vidámságot, a szatirizáló hangot. Ügy vélik: a társadalmi témák csorbítatlanul csak úgy jutnák el a nézőhöz, csak akkor tekinthetők e kérdések „fajsúlyosnak”, ha a filmalakok borús homlokkal, dacos elkeseredettséggel róják a számukra kijelölt utat. Még közelebbről: alkotói oldalról a vígjátékokat sokan lebecsülik. Pedig e műfaj igényes művelése segítheti be a mozinézők ezreit a „magvasabb” társadalmi mondanivalót megfogalmazó filmekhez. A magyar filmművészet olyan szériája közé, mint a Szegénylegények, a Csillagosok, a Csend és kiáltás, a Hideg napok, a Tízezer nap, a Falak, a Nyár a hegyen és az Eltávozott nap stb. volt, törvényszerűen be kellett volna ékelődnie néhány kiváló vígjátéknak, olyan Tizedes-félőknek. Mivel ez nem történt meg, a közönségigény aspektusából némiképpen hiányosnak tekinthetjük az Európa- szerte joggal dicsért magyar filmművészet első vonulatát. A nagyközönség sének egyértelmű lebecsülése, s annak állítása, hogy a magyar mozinézők a franciákhoz, az olaszokhoz stb, viszonyítCssntváz is egyéb ízléstelenségek A minap a televízió Kék fény című műsorában ismerkedtünk meg egy ifjú férfiúval, aki különféle hippi-jelvényeket gyártott és árusított. Árukészletét a rendőrség lefoglalta, ellene minden bizonnyal el is járnál!. A lefoglalt készlet nem nagy. Ugyanakkor szerte az országban. Miskolcon és Borsodban is nap mint nap találkozhatunk fiatalokkal, kulturáltakkal és kevésbé kulturáltakkal, jó szándékúakkal és vagányt játszókkal egyaránt, akik különféle kis kerek jelvényeket tűznek magukra a legbutább feliratokkal. Hirdetik ezek a jelvények a coca-colát, hirdetik a szerelmet, és sok egyebet. A jelvényeken kívül gyakran akasztanak magukra fiataljaink mindenféle apró tárgyat, feltűnést keresve, vagy meghökkentő célzattal. A minap egy csontváz hökkentett meg. Az igazinak hűséges mása, a csonthoz hasonló színű műanyagból. Szoktak ilyet gyártani iskolai szemléltetés céljaira, de ez nem az volt. Mamidőn lapunk vaif.twaü, sárnapi számában Gyárfás Imre elmondta okos és mindenképpen figyelmet vonzó „magánvéleményét” a „művészi” film és a közönség kapcsolatából, s amidőn megjelent a Magyar Nemzetben a Vas megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójának a témával egyberímelő eszmefuttatása, mi is hangot adunk véleményünknek. A régóta tartó polémia és eszmeváltás az elnéptelenedő zsöllyék és a felszökkenő művészi színvonalú magyar filmek negligálása körül zajlik. A „bűnbakkeresés” folyamata nagyjából a következő. A közönség idegenkedve fogadja a hirtelen, s lényegében előzmények nélkül jött filozófus-intellektuális, a gondolkozás intenzitására apelláló filmet. Az alkotók türelmetlenek a nagy- közönség filmesztétikai visszamaradottsága, képzetlensége miatt. A filmforgalmazókat újabban erős gazdasági tényezők terelik a kommerciális filmek, a nagyközönséget jobban érdeklő művek forintszaporító gyűrűjébe. A kritikusok természetesen a legoptimálisabb megoldásokat ajánlják: a nagyközönség felkészítését, esztétikai közelítését a „művészi” filmekhez, hatásosabb propagandát és figyelemfelhívó magatartást a filmforgalmazó szervek számára. Nemes, jó tanácsok ezek.' Ä nagyközönség valóban rászorul a szívós, szakadatlan és átgondolt filmesztétikai képzésre. A filmforgalmazó szervek sem tettek meg mindent a nagy hatású magyar filmek propagálásában. Sokan és sokszor elmondtuk már, hogy a Tízezer nap, meg a Hidpg napok, a Csillagosok, katonák, a Csend és kiáltás stb. negyedannyi reklámot, figyelemfelhívást sem kapott, mint az önmagát hangosan áruló kalandfilm, vagy krimi. Elismerve mind a közönség, : mind pedig a filmforgalmazás szerepét a zsöllye elnéptelenedésében, meg kell kockáztat- ; nunk egy ki jelen test: film- i gyártásunk egyoldalú stílustö- j rekvése és témasora is leg- j ÁügEsaíiisi érdekesség: a Ssrnlap készítő munka után sikerült realizálni a megjelentetést, a napokban már népművelőink, színjátszó és irodalmi csoport rendezőink kézhez kaphatják a Színlapot. — Milyen feladattal indul útjára a folyóirat? — A sajtó és rádió, valamint a televízió évek óta tájékoztatja az ország közvéleményét a műkedvelő művészeti mozgalomban beálló változásokról. Ezek a közlések valóban csak tájékoztató jellegűek, a műkedvelő művészeti mozgalom mindennapos gondjaiban e sajtóorgánumok nem adtak kellő eligazítást. A Színlap most nem kevesebbre vállalkozik, mint szakmai, módÄ színjátszók sok ezres táborának régi óhaja teljesül, amidőn rövidesen megjelenik a Népművelési Intézet és a Népművelési Propaganda Iroda közös kiadásában a Ssínlap című folyóirat. Az érdekesnek ígérkező orgánum megjelenésével kapcsolatban Csornák Ervintől, a. Népművelési Intézet munkatársától lcértürik felvilágosítást. — Az országban mintegy négyezer színjátszó és irodalmi színpadi együttes tevékenykedik rendszeresen. A félszázezres önkéntes művészetterjesztő hadseregnek mind ez idáig nem volt szakmai, módszertani folyóirata. Hosszú elő-