Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-02 / 180. szám

1 északmagyarorszag Péntek, 19ti8. augusztus 2. Délidő van. Zsúfolt a piac. Eladó el­adói, vevő vevőt ér... A tömegben egy jól öltö­zött fiatalasszonyka halad, mellette egy ugyancsak jól öltözött kisfiú. A gyerek egyik keze erősen, vastagon a nya­kába kötve. Az emberek, lám, milyen közönyösek, észre sem ve­szik. Sőt, időnként valaki Háromkezű gyerek ? még meg-megüti akaratlanul is a fájó kezet. A gyerek szi­lárd jellem lehet, mert az ütésre még az arca sem rez- dül, Halk sustorgás üti meg a fülemet: — Jól van, csak nagyon vi­gyázz! Ezt a mama mondta a kis- liúnak. Egy érdekes mozdulat lep meg. Mi az? Káppázik a szemem? Három keze .lenne a kisfiú­nak? Egy kéz kinyúlik, megmar­kol három paprikát, és újból eltűnik. De eltűnt a paprika is. A mama már a következő asztalnál áll. A gyerek is. És a rejtélyes kéz ismét kinyú­lik. S mikor eltűnik, néhány őszibarack is láthatatlanná vá­lik. Követem őket. Még nem hiszek saját sze­memnek. A standok végén aztán meg­oldódik a rejtély. A mama ki­nyitja szatyrát, s a gyerek nyakában levő pólyából sorra előbukkan paprika, paradi­csom, őszibarack, sőt, egy ki­sebb sárgadinnye is. Csodálatos felfedezés! Re­mek módszer! Csak . . . Már hallom is, ahogy az egyik eladó átszól a szomszéd­jának : — Vigyázzon, N-né, viszik a paprikáját! És mi történt a leleplezés után? Felháborodottan elvonultak. A mama a kisfiával. <sz. i.) A három idegen szívni ame­rikai: Everett Thomas, Louis Fierro és George Debat'd, mű­tétjeinek és életben tartásának költségei a Houston-! St. Lucas kórház kereskedelmi igazga­tójának legutóbbi adatai sze­rint 150 ezer svájci franknak megfelelő összeget tesznek 3d. A legnagyobb költségek. 90 ezer frank, Thomast terhelik, akibe május 3-án egy 15 éves ifjú szívét ültették át, Fierro költségszámláján 55 ezer frank áll, míg a július 2-án operált Debord költségei a számadás elkészültéig ezer frankot tet­tek ki. + NArI POSTÁNKBÓL így wm szolgálnak rá a bizalomra Június 15-e körül rokonok látogattak meg Romániából. Sógoromnak egyik reggel el­romlott a karórája, s fiam, áld hetente kétszer Miskolcra jár be tanulni, behozta javítási-a a Finommechanikai Vállalat Kossuth utcai részlegébe. Saj­nos, csak július 27-re vállalták megjavítását, de mivel felesé­gem július 30-án a látogatás visszaadására készült, így itt hagyták az órát azzal, hogy megjavítva majd visszaviszi. Fiam június végén felhívta a vállalat figyelmét, hogy okvet­lenül készítsék el határidőre az órát, amit készségesen meg is ígértek. Sajnos, hiába utaz­tam be 29-én, az óra nem volt készen, feleségem anélkül volt kénytelen elutazni és magya­rázkodni a rokonoknak. Feles­legesen utaztattak, kiadást okoztak, a bosszúságról nem is beszélve. Véleményem szerint ez az eljárás nagyon sokat ront a vállalat tekintélyén, hiszen így a vidéki emberek bizalma megrendül, becsapva érzik magukat. Létray Géza Polgár, Hősök u, 78. színessé a tanulók délutánjait. A Pest megyei Pártbizottság gondoskodott politikai képzé­sünkről is. Kirándulásokat tet­tünk Esztergomba. Visegrádra, és nagy sikere volt a zenés, táncos sétahajózásnak is. Szeretnénk köszönetét mon­dani a jó szervezésért a me­gyei KISZ-bizottságnak, az is­kolák KISZ-szervezeteinek, és azoknak a szülőknek, akik hoz­zásegítették gyermekeiket, hogy részt vehettek az építő­táborban. Benedek Imre Nagymaros Köszönj® a gondeshadást Hatvan város állomásának vendégeként Kassa vasútállo­másának héttagú szocialista brigádja érkezett nemrég hoz­zánk. A miskolci Tiszai pálya­udvaron fogadtuk a vendége­ket, ahol két óra állt rendel­kezésünkre a továbbutazásig. Ez a két óra azonban nagyon rövidnek bizonyult, amit an­nak köszönhettünk, hogy a pályaudvar szakszervezeti bi­zottsága kedves figyelmesség­gel nemcsak helyiséget bizto­sított, ahol kellemesen beszél­gethettünk, hanem ünnepi ebédről is gondoskodott. A külföldi vendégek köszö­netén kívül fogadják állomá­sunk szocialista brigádtagjai­nak köszönetét is. Munkájúié­hoz további sikereket, erőt, egészséget kívánunk. Szűcs Ferenc Hatvan, állomás ban” fegyelmezett. kemény, munkával és sok vidámsággal] készülnek fel egy-egy év kon-! certjeire. Vendégszereplésük sok örö-. met, színt és kedvességet ho-] zott Tokajba, és ott-tartózko-! dúsuk megszépítette az otta-1 niak életét. Nemcsak a tomp-] lommúzeum reprezentatív, hangversenyén muzsikáltak,! Iranern a Főtéren este, hangú-, latos gyertyavilágítás mellett] esti szerenádot is adtak. Tokaj! sokáig emlékezni fog a vidám,' fegyelmezett lányokra és fi-! tikra, akik igényes, szép elő-, adásban szólaltatták meg Erkel] Hunyadi László nyitányát, Ko-, dály Intermezzojót a Háry Já-1 nősből, Dvorak Humoreszkjét! és Berlioz Rákóczi indulóját." Záborszlcy József karmestert; és a zenekart hosszan, mele-. gén ünnepelte a szép számú] közönség. . A hangverseny Tamás Ervin] kiállításának megnyitásához, kapcsolódott. Munkácsy-díjas] művészünk elismert alakja a, magyar képzőművészeti élet-' nek. Hazai kiállításokon kívül! külföldi kiállítások sora fém-' jelzi művészetét. Berlin, Var­só, Prága, Belgrad, London voltak az eddigi szép állomá­sok. Nyaranként szívesen el­látogat Tokajba, és részt vesz a „tokajiak” miskolci galéria- beli kiállításán. Művészetének témavilága sokoldalú, változatos; szeszé­lyes hegyvonulatok, világító falu, házak, nagyvárosi utcák, tengerpart, meghitt környezet­ben meditáló emberek. Portréi érzelemmel telítettek, alakjai­ból egyszerűség és nyugalom árad. Nem használja a tónust, a hagyományos plasztikus tárgyformálást. Fény-árnyék és atmoszféra kimarad a képei­ből. A látvány szépségén túl előtérbe kerül nála a gondolat. Nem vonja ki magát korunk nyugtalanító problémái alól. Tamás Ervin művészeti köz­életi ember is. Alkotó mun­kásságán kívül részt vesz mű­vészeti életünk országos irá­nyításában is. A Magyar Kép­zőművészeti Szövetség főtitká­ra, és avatott tollú műkritikus. Kiállításával tovább gazda­godott Tokaj és megyénk mű­vészeti élete. V. Zalán Irén • • Üzemzavar Dolgozókat alkalmaznak Lúgos és savas akkumulátorhoz értő szakembert mellékfoglalko­zásként alkalmazunk. Jelentke­zés: a Borsod-Heves m. Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Válla­lat^ Miskolc, Vágóhíd u. 6. sz., te- I lepigazgatónál. li fiatalok a íföíVMosi epüölá&Brliaii... A Duna-kanyar egyik leg­szebb részén helyezkedik el a Ságv.u i Endre önkéntes Ifjú­ságig Építőtábor. Cyönyörű pa­noráma nyílik a Dunára a vi­segrádi hegységre, a várra a Salamon tornyára. Borsodból és Miskolcról 250 íiataT dolgo­zott itt július 14-től 27-ig a Szob és Vác közötti új sínpár előkészületi munkáinál. Felnőtteknek is becsületéi« válna ez a munka, amelyet e fiatalok produkáltak. Nagy ré­szük van abban is, hogy a KPM-hez tartozó táborok kö­zött eddig a nagymarosi áll az első helyen. Külön kell szólni a tokajiak, az ózdiak, illetve a miskolci Kohóipari Techni- kurn diákjainak lelkes, ered­ményes munkájáról. Az isko­lák közötti versenyben a Ko­hóipari Technikum szerezte meg az első helyet, és meg­kapta a KISZ KB által ado­mányozott vörös zászlót. A napi hatórás munka után sport- és kultúrműsor tette Nagy gyakorlattal, építőipari időmérői vizsgával rendelkező normacsoportvezetőt keresünk. Je­lentkezés: Közlekedési Építő Vál­lalat, Miskolc, József Attila ti. 49. sz. Textilfestő és kikészítő! munka­körbe felveszünk férfi munkaerő­ket. Magas kereseti lehetőség. Albérletet biztosítunk. Továbbá, szövőátképzős munkakörbe IS évet betöltött fiatalokat. Leány­otthont elhelyezést biztosítunk. Jelentkezés kizárólag levélben. Hazai Pamutszövőgyár, Budapest, IV., Baross u. 99. Perfekt gyors- és gépírót keres azonnali felvételre a Miskolci Ven­déglátóipart Vállalat. Csak gya­korlattal rendelkezők Jelentkezését kérjük, reggel 7 órától 15.30 óráig, az áruforgalmi osztályon. A Budapesti Lakásépítő Vállalat azonnal felvesz — jó kereseti le­hetőséggel. kizárólag nagy-buda­pesti munkahelyekre — kőműves, ács. állványozó, vasbetonszerelő, épületasztalos, lakatos, parkettás, festő-mázoló. üveges. épület-vil­lanyszerelő szakmunkásokat, vala­mint kubikosokat és férfi segéd­munkásokat Munkásszállást, na* ol kétszeri étkezést — térítés el­lenében — biztosítunk. 15 százalék fdénvpótléfcot és kűlönélé«i díjat fizetünk. Kéthetenként szabad szombat. Jelentkezés: Bp., X. kér., Pongrác üt 21. Kőbánya-Alsó pu. mellett. A Borsod megyei Húsipari Vál­lalat árukísérőt és Öt évnél hosz- szabb gyakorlati idővel rendelkc- ző gépkocsivezetőt alkalmaz. Je­lentkezni lehet: Miskolc, Vágóhíd u. 16. sz. Vállalatunk Miskolc, Saió-parti telepére női munkaerőket kvé­sünk bálázói, válogatói munka kör­be, csak miskolci lakosokat. Bé­rezés teljesítményben. B.-A.-Z. megyei MÉn Vállalat. Villanyhegesztőket (röntgen alá) felveszünk. Jelentkezés: Közleke­dési Építő Vállalat, Miskolc, Jó­zsef Attila u. 49. 2 okajinyár Tamás lirvin kiállítása és a budapesti István Gimnázium hangversenye Már második esztendeje je­lent új és szép színfoltot me­gyénkben a tokaji kulturális programsorozat, A művészte­lep kisugárzásaként gazdag képzőművészeti élet bontako­zott ki, amelyhez a társmű­vészet, a zene is kapcsolódik. Egyre inkább figyelemre érde­mes Tokaj zenei élete is. Va­sárnap délután a budapesti István Gimnázium zenekará­nak hangversenyét hallhattuk. Az iskolai zenekarok színvo­nalát messze meghaladó ez a 80 tagú szimfonikus együttes, amelyet az Országos Filhar­mónia is számon tart. Hang­versenyeik és sikerük „a nagy zenekarokéval” vetekszik a Budapesti Zeneművészeti Fő­iskolán. Nem kisebb dirigens állt már élükön, mint Feren- csik János íőzeneigazgató. Né­metországi és csehszlovákiai vendégszerepléseik megbecsü­lést szereztek egész zenei éle­tünknél;. Próbáikon a Buda­pesten járó külföldi vendégek ámulva hallgatják a számuk­ra szokatlan gimnáziumi ze­nekart és színvonalat Zá- borszky József 1954 óta ve­zeti az együttest. Kiváló mun­kássága, művészete és ifjúság- szeretete teremtette meg és tartja meg jó hírüket. Nyaran- ! ként egyhónapos „edzőtábor­Autóbuszon történtek... jj ] — Egy ülőhelyet legyenek szívesek átadni — szól u !! ■ kalauz. Szeme véletlenül egy ötven év körüli nőre lé- ] J- ved. 1 > ■ — Vannak itt fiatalabbak, adják át azok — csattan '' ! fel az, és merőn néz egy másikra. !! ! Követem tekintetét. Egy ugyancsak ötven év körüli !! • asszonyt látok, ölében egy egész rakomány. Szatyrok, ' • ! háló és még két kenyér. Nézem őket, saccolok. Szc- !! . rintem az utóbbi az idősebb. < ■ i ' • • Lehet, hogy szomszédok, vagy valaha barátnők vol- ] ] , tak. és azért tudja, hogy a másik fiatalabb tíz hónap- < > : pai? :: . ]; ] Vizsgaidőszakban történt. Sötétruhás lány alszik az ! ■ egyik ülésen. Megtelik a busz, egy ötvenes, kövéres né- ’’ . ninek nem jut helu. Az alvó lány mellé tolakszik, merőn ' ’ • * 1 . nézi egy darabig, aztán kiabálni kezd. - < ■ • * ' . — Ilyenek ezek, a mai fiatalok. Ac öregek, a fárad- > > ! tak, azok, akik dolgoznak, állnak, ők meg ülnek, és úgy .. ] csinálnak, mintha aludnának. !! ! A hangoskodásra felriadt kislány elpirulva, zavartan !! ] dadogja: JJ • — Bocsánatot kerek... igazán nem volt szandc- , ■ kos... ma vizsgáztam... tessék leülni... nagyon szé- J . gyellem magam. • . ■ ■ A vak is látja, hogy mentegetőzése, zavara igazi, nem J ! tettetett. A néni nem látja. Mondja, mondja, míg a kis- < • ! lány leugrik a buszról, a cél előtt két megállóval, , • <. Mibe kerül egy áj amerikai szív? Már akkor, felfigyelt a fiatal lányra, amikor a kirándulóhely kisvasútjánál jegyet váltottak. Csinos, jó alakú, vi­dám arcú teremtés volt. Divatos mini­szoknya, elegáns pulóver volt a lá­nyon, méz színű haja kontyba fcsülten tette magasabbá. Amíg a vonatra vár­tai., többször meg-megnézte. Ügy em­lékezett, mintha az üdülőben már lát­ta volna. Alig néhány napja vannak itt a hegyen, az üdülőben meg sok a ven­dég, nem ismer még mindenkit szemé­lyesen. Az is lehet, hogy csak valahol a kirándulóhely közelében látta, elég nagy itt a forgalom. A vonaton is egy kocsiba jutottak, sőt egymással szemben találtai; ülőhe­lyet. ö a lányt nézte, az meg visszané­zett rá. Tágra nyílt szemekkel, ártat­lanul, vagy talán túl kacéran is. Nem tudta eldönteni. A kisvonat lassan bak­tatott a kanyargós hegyi pályán, az úti­társak a táj szépségeit nézlek, hangosan ámuldoztak, ő meg csak nézte, nézte a lányt egyre, de nem jutott eszébe sem­mi, aminek ürügyén megszólíthatná, be­szélgetni kezdhetne Mögötte fiatal tár­saság zajongott. Fiúk, lányok, vegye­sen. Olyan tizenévesek. Ezt hangsúlyoz­ta öltözetük, beszélgetési stílusuk, ma­gatartásuk. A párok zavartalanul csó- kolóztak, hangosan lueszeitek errfll-ar- ról, gátlás nélkül emlegetve nagy han­gosan olyan témákat, amelyek nem éppen kultúrált fiatalokhoz illők, de sajnálatosan mindinkább megszokottak-. Aztán egy megállónál leszállt a lány. Hosszan nézett utána, a lány meg, mint­ha véletlenül akadt volna meg cipő­sarka valamiben, egyszer visszafordult, s mintha valami mosoly is játszado­zott volna arcán. Dolga után járt napközben, s kora délután indult vissza az üdülőbe. A kis­vasút egyik állomásán várakozott A napfény jótékonyan sütött a peronra. Nekitámaszkodott a vágányokat elzáró drótrácsos kerítésnek, ingét mélyen ki­gombolta, hunyott szemmel odakinálta magát a sapsugaraknák. Egy összehaj­togatott újsággal néha elhessentette a legyeket. Jólesett a napsütés. Hunyott szeme kizárta a környezet látványát, a vára­kozók beszélgetése, jövés-menése, a Darázscsípés •••••••••••••••••••••••••••• zsebzsongólc és táskarádiók kakofóniája olyan egységes zsongássá keverődött, amely már nem is zavart. Üjra eszébe jutott a délelőtti lány. Maga előtt látta kontyos fejét, miniszoknyás, pulóveres, szemtelenül csinos alakját, s ahogy né­zett rá vissza a vonatban. Most sem tudta eldönteni, ártatlanul, vagy túlsá­gosan is kacéran-e? Hány éves lehet? Tizennyolc? Húsz?... Ha jaj!... Lánya lehetne. A lánya, igen. S ekkor felötlött benne egy régi-régi nyár, vagy húsz év előtti vakáció. Ki lehetett gondtalanabb akkor, mint egy végzés előtt álló fő­iskolás? A szabadság, a felszabadultság friss érzése, a felemelkedés nagy len­dületét felvázoló hároméves terv bizta­tó ismerete, s általában az ifjúság ér­zete csodaszép volt. Akkor, azon a nyá­ron a falujukban nyaralt egy kontyos lány. Akkor kezdte az egyetemet, a nyá­ri vakációt töltötte nagyszüleinél. Nőid is ilyen kontya volt, hasonló termete, talán valamivel alacsonyabb... De nagy szerelem is volt, de szép is volt az a nyár!... Húsz év telhetett el azóta, de nem érzi magát sokkal öregebbnek. Nem is látszik meg nagyon rajta a kor... És ez a lány is most! Hogy né­zett! Milyen tágra nyitott szemmel. Igaz, nagyon sokkal fiatalabb, lánya is le­hetne. de az nem zárná ki, nogy... Volt már ilyen a világtörténelemben. Különösen SZOT-üdülés közben. Kellemes bizsergést érzett. Mintha a közelben valami még zümmögött volna is... De érdekes, ez a bizsergés a bal tenyeréből jön. Ott érzi legjobban.., Nem furcsa? Nyers nevetés riasztotta fel: — Nicsak, a fater gyűjti a darazsat! — rikoltotta egy fiú, és társasága kó­rusban nevetett. Ekkor vette észre, hogy bal tenye­rének öblébe, amellyel az újságot is tartotta, beszorult egy darázs, s kétség- beesett döngicséléssel próbált menekül­ni. Az bizsergette kezét, csak a nagy el- ábrándozásban nem figyelt fel rá. Körbefogta a gúnyos kacaj. Miközben a börtönéből szabadult darázs vígan to- vadöngött. lassan körbetekintett. A dél­előtti ifjú társaság, a csókolózó, han­goskodó fiúk és lányok csapata állt mel­lette, s nevetett. Köztük, egy eddig nem látott fiú, karja a kontyos lány nyaka körül. A lány most is tágra nyitott szemmel nézett rá, de nem mosolygott. Harsányan nevetett. A darazsat már nem is lehetett látni, de most érezte meg a csípését. Amikor a kisvonat megérkezett, meg­várta, hová szállnak a fiatalok, ő meg kiválasztott egy másik kocsit, ahol nyugdíjas korúak töltötték meg a pa­dokat. Itt ő látszott a legfiatalabbnak. Benedek Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom