Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-02 / 180. szám

Péntek, 1968. augusztus 2. ÉSSAKMAGYARORSZáG 3 Kerámiafestí asszonyok A megyeipárl-vh napirendjén: A Hsépi ellenőrzési szervek működése Megyénk kereskedelmi há­lózatának fejlesztésére igen hasznos kezdeményezést való­sítanak meg a helyi tanácsok — a földművesszövetkezetek- loel összefogva. A községfej­lesztési alap felhasználásával és a szövetkezetek anyagi tá­mogatásával egyre több he­lyen epítenek klsáruházakat, korszerű üzleteket, vendéglő­ket és eszpresszókat. Ezeket a munkákat hathatósan segí­tette a Hazafias Népfront ak­cióbizottsága, amelynek tag­jai az elmúlt években társa­dalmi összefogással 48 ilyen létesítmény tervét készítették el. A társadalmi tervezéssel jelentősen csökkentették az építési költségeket, és a tervek felhasználásával már húsz lé­tesítmény készült el. Így pél­dául Bekecsen, Bodroghalom- ban és Csermelyben új üzlet­ház, Tiszakarádon eszpresszó, Viss községben ABC-áruház, e Mályi-tó partján pedig kis­vendéglő, valamint eszpresz- szó nyílt. Közös összefogással a me­gye különböző részein — el­sősorban a nagyobb forgal­mú községekben — az idén 28 újabb létesítmény épült fel, amelynek átadására augusz­tusban és szeptemberben ke­rül sor. így többek között Szikszón több mint 2 millió forintos költséggel új autós- csárdát építettek. A központi fűtéssel ellátott épületben ét­termet és bár jeli egű helyisé­get alakították ki, kerthelyi­ségében pedig, az úgynevezett Betánia-kertben a vendégek kényelmes elhelyezésére négy­ágyas, poliésztertetős, színes faházakat „szereltek” fel. Ezekkel a nyári hónapokban jelentősen enyhítik majd Mis­kolc szálloda-gondjait. Az egyre nagyobb idegen­forgalmat lebonyolító Sátoral­jaújhelyen, egy középkori pin­ce átalakításával „bortanyát” rendeztek be, amelynek helyi­ségeiben a vendégek hideg ételeket, Tokaj-Hegyalja leg­jobb borait fogyaszthatják majd. Ernődön és Alsózsolcán új ABC-kisáruházakat, Dorna- házán eszpresszót, Göncön kis­vendéglőt, Tiszalúcom műszaki boltot. Monokon pedig falu­házat építettek, és már a be­fejező munkáknál tartanak. Az új létesítmények egy ré­szét augusztus 20-án, alkot­mányunk ünnepén adják át a községek dolgozóinak. kát helyben képezik ki, csu­pán a vizsgákra kell Miskolc­ra utazniuk. Szemet gyönyörködtető dísz­műáruk kerülnek ki a tehet­séges lányok, asszonyok kezei alól: különféle figurák, fonott kosárkák, falitálak, dísztányé­rok. Újabban nagyobb méretű vázák, edények készítésével is foglalkoznak, s ezeket nem so­rozatban állítják elő, hanem egyedi darabokként tervezik és mintázzák, hogy bővítsék választékaikat. Erre szükség is van, hiszen a hazai igényeken kívül évről évre növekszik ex­portjuk is. Főképp Svájcba, Hollandiába, Nyugat-Németor- szágba. Angliába, Svédország­ba és Észak-Amerikába indíta­nak időnként nagyobb szállít­mányokat. így aztán a szorgalmas lá­nyok és asszonyok finom ke­rámiáikkal nemcsak idehaza, hanem külföldön is öregbítik Bodrogkcrcsztúr, sőt megyénk és hazánk hírnevét. A megyei párt-vb — négy év után ismét — napirendre tűzte a NEB megyei, járási, városi bizottságainak működé­sét, tevékenységének elemzé­sét. A jelentés, valamint a szóbeli értékelők igen pozitív képet adnak, s mind társadal­mi, mind állami vonatkozás­ban továbbfejlődésről tanús­kodnak. A népi ellenőrzés a dolgozók széles és legkülönfé­lébb rétegeinek teszi lehetővé a megye állami, gazdasági éle­tének ellenőrzését, a visszássá­gok leleplezését, a fejlődést gátló hibák, fékek eltávolítá­sát, megszüntetését. Megfontolt tervkészítés E szervekre háruló felada­tokat 1836 népi ellenőr, 15 füg­getlenített vezető és ügyintéző látja el. Ezen túlmenően az el­múlt négy év során egy, vagy több vizsgálatba 6626 dolgozót, szakembert vontak be. Az adott társadalmi, gazdasági fejlődéshez, az új feladatok­hoz igazodva mind politikai, mind szakmai szempontból to­vább javult a népi ellenőrök összetétele. így például nőtt a magasabb képzettségű mérnök, agronómus és közgazdász el­lenőrök száma. A megyei, a járási és a vá­rosi NEB~ek az elmúlt négy évben 388 témavizsgálatot tar­tottak. Már a témakiválasztást minden fél évben megfontolt tervkészítés, sokoldalú infor­mációgyűjtés előzi meg. A vizsgálatok elsősorban a nép- gazdasági tervek teljesítését, a lakosság ellátásának javítását, a társadalmi tulajdon védel­mét erősítik, szolgálják. Ez év első felében például — a be­érkezett panaszok, észrevéte­lek intézésén kívül — a fo­gyasztók érdekvédelmében vizsgálatot tartottak az élelmi­szeriparban, a kereskedelem­ben. Elemezték, hogyan inté­zik a dolgozók panaszait a kommunális szolgáltatásban. Megvizsgálták az üzemben dolgozó nők helyzetet. Az év második felében azó is meg akarják tudni: az egsyes üze­mek hogyan biztosították a csökkentett munkaidőivel kap­csolatos feltételeket, hogyan igazodik ehhez a szolgáltatás, az ellátás. Az első t^lévihez hasonlóan, egy sor gazdasági vonatkozású témát is napi­rendre tűznek. Ilyen többek között a termékforgalmazás új rendjével, illetve a TEK-vál- lalatok működésével kapcsola­tos. panaszok vizsgálata. S mindezeken kívül fő feladat­nak tekintik a gazdaságirá­nyítási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtését^ elemzését, az érdekelt felsőbb szervek informálását. A névtelen bejelentésekről A népi ellenőrzési szervek a bejelentéseik vizsgálatára for­dítják munkájuk jelentős ré­szét. Érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi négy évben 3308 panasz és bejelentés ér­kezett a NEB különféle szer­veihez, s ezek egy sor visz- szásságra, olykor visszaélések­re derítettek fényt. A pana­szokban a kereskedelem „ve­zet”. Legtöbben az árdrágítá­sokra, súlycsonkításokra, ud­variatlan magatartásra vonat­kozóan tesznek panaszt. Utána a mezőgazdaság következik, a bejelentések főleg a tsz-ekben tapasztalható gondatlanságok­ra, jogtalan anyagi juttatások­ra hívják fel a figyelmet. A „rangsorban” a helyiipar kö­vetkezik, főleg az áruk és a szolgáltatások nem mindig kielégítő minősége miatt. S ezek között is leggyakrabban az építőipari ktsz-ek, a sütő­ipar, s a városgazdálkodási vállalatok szerepelnek, örven­detesen csökkent a névtelen bejelentések száma. Ez arra utal, hogy a bejelentők kevés­bé félnek az esetleges meg­torlástól, illetve jobban bíz­nak a védelemben. A vizsgálat istán Az utóbbi időben tovább­fejlődtek a vizsgálati módsze­rek. Üj vonás: az érintett vál­lalatok, üzemeli, szervek ve­zetőivel egyetemben a hely­színen elemzik a vállalat ta­pasztalatait, több variációban készítenek javaslatot. Talán ez is kihat a vizsgálandó gazdál­kodó egységeknél, szerveknél kibontakozó szemléletre. A né­pi ellenőröket — örvendetesen — nem elutasítóan, hanem mint segítőket fogadják, ör­vendetes továbbá, hogy a leg­több üzem, vállalat, intézmény igyekszik javítani a hibákon. A sok között ennek nyomán javult például a cserepek mi­nősége, s a termelőüzemek ennek alapj an emelték a ga­ranciát fél évről egy évre. A vizsgálat kihatása érezhető a közlekedés bizonyos rnéivű ja­vulásában, az egyes szolgálta­tó üzemek jobb működésében. Kétségtelen, a vizsgálatok ko­rántsem zárulnak mindig „ba­rátságosan”. Nem, hiszen a vizsgálatot több esetben a hi­ba, a visszaélés súlyának meg­felelő felelősségre vonás köve­ti. A vizsgálat, a tapasztalt hi­bák nyomán hajtottak végre átszervezést, személycseréket például a Megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalatnál. S ennek ki­hatásaként máris érezhető a javulás. A népi ellenőrzési munka to­vábbfejlesztése céljából egy sor elképzelést valósítanak meg. Ezek egyaránt szolgálják a szakcsoportok, NECS-ek to­vábbi fejlődését, a törzsgárda erősödését, politikai-szakmai fejlődését, a vizsgálatok haté­konyságának növekedését, il­letve a következetes felelősség­re vonást. A megyei párt-vb elismeréssel szólt: a népi ellen­őröknek az elmúlt négy évben kifejtett tevékenységéről. Az elismerést ezúton tolmá­csoljuk. Lakás — fiataloknak A BVK-ban több mint há­romszáz lakásigénylőt tartanak nyilván. Ebből — a KISZ-bi- zottság adatai szerint — 120 a fiatal. Állami keretből — ért­hetően — nem tudják min­denkinek az igényét kielégíte­ni. A KISZ-bizottság kezdemé­nyezésére, elsősorban a fiata­lok részére lakásépítési akció kezdődött a vállalatnál. A kezdeményezés iránt igen nagy az érdeklődés. Nemcsak amiatt vonzó ez az építkezési lehetőség, mert viszonylag ala­csony indulóitokét követel, amire az OTP kölcsönt is fo­lyósít, hanem azért is, mert a vállalat nyújtotta segítség kap­csán az építkezés költségei lé­nyegesen csökkenthetők. Az akciót megelőzően a KISZ-bizottság tapasztalatcse­rén volt Vácott és Zalaeger­szegen. A zalaegerszegiek í-en- delkezésükre bocsátották a terveket, ami igen nagy segít­ség volt. Ennek alapján kez­dődött a munka a tanács ál­tal kijelölt, közművesített te­rületen, ahol hamarosan meg­kezdik két darab, nyolclaká­sos épület alapozási munkáit. A betakarításhoz Az őszi betakarítási mun­kákhoz, illetve a mezőgazdasá­gi termékek szállításához, tá­rolásához ebben az évben ad először nagyobb mennyisé­gű polypropilén szalagzsákot a Kender-Jutagyár. A vállalat tavaly rendezkedett be az új alapanyag feldolgozására. A polypropilén szalagból szőtt zsák világviszonylatban is új gyártmány, amellyel a Ken­der-Juta a nagy külföldi cé­gekkel egyidőben tudott meg­jelenni a világpiacon. A vál­lalat egy osztrák cég részére most 150 ezer ilyen újfajta zsákot gyárt, és számos or­szágba küldött mintasorozato­kat kipróbáláshoz. A Kender- Jutagyár főként hagyományos alapanyagokból és kis részben az új műanyagból az idén ösz- szesen nyolcmillió zsákot ké­szít a hazai felhasználóknak, elsősorban a mezőgazdaság­nak. Ss'MUcmjBPMSsúg- — es&pmvírm Az embernek olykor csak- csak feldobog nagy magyar szíve, büszkeségtől telítődik keble, látván, hallván, hogy honfitársaink mily’ ügyes fortéllyal „verik át” alkal­makként még az olyan nagy, hírneves országokat is, mint az USA! No, nem /az egész Egyesült Államokat, de egy részét mégis. Mert egy há­zasságkötő iroda is része az államoknak, pecsétekkel, szabályokkal, működési en­gedéllyel és nyilván rengeteg tapasztalattal együtt. Külö­nösen a tapasztalat lehet sok. És íme, mégis! Mégis tud még ehhez a ta­pasztalathoz adni valamit hazánk egyszerű, jó negyve­nes hajadona, ki lakóhelyét Mezőkövesdet nem tartotta megfelelő működési terület­nek. Nem is tarthatta, mivé’ Mezőkövesden amerikai fér­jek, pontosabban férjjelöl­tek ritkábban fordulnak elő, mint például Amerikában. Márpedig neki férjjelöltre volt szüksége. A tervéhez. Amiből persze nem követke­zik rögtön, hogy elhamarko­dottan házasságot is köt, mint ahogyan azt bármely kevésbé ügyes gondolkodású ember gondolná. Tény, hogy levelet küldött az egyik há­zasságközvetítő irodának — címét talán mégsem írjuk le, legalább ennyivel nehezítsük meg azok dolgát, akik neta­lán e történet után kapnak kedvet hasonló ügyködéshez —, és a levélben kifejtette, hogy nagyon únja már az életet itt, Magyarországon, szeretne az Államokba férj­hez menni, különben is ősei nemes urak voltak, akik ka­tonaságot is tartottak, nem kívánhatja hát senki tőle, hogy most itt éljen. Nem tudható, mennyire hatotta meg az irodát a tör­ténet, mennyire nem. tény azonban, hogy „derék, be­csületes, jól kereső munkás­embert” (idézet az iroda ve­zetőjének leveléből, mert on­nan is jött levél) választot­tak párjául. Jól kereső mun­kásembert, a katonaság elle­nére is. ami lehet ugyan fi­gyelmetlenség az iroda részé­ről, de lehet gyakorlati gon­dolkodás is. A kiválasztott férjjelöltet sem nagyon ér­dekelték a nemesi ősök, ér­dekelte ellenben a kövesdi hajadon, ezért elküldte gyor­san a repülőjegyet, elintézte a szükséges tennivalókat, hogy méltóképp’ várhassa leendő asszonyát. Az nem is váratott sokáig magára, meg­érkezett. Mit tett ezután ügyes honfitársunk? Idézzük újra az iroda vezetőjének le­velét: „fondorlatosán járt el”. A fondorlatosság abból áll, hogy a nő néhány nap után kijelentette leendő férjének: szeretne elutazni Kaliforniá­ban élő nővéréhez. Újra a le­vélből: „Követelte, hogy (a férfi) viselje a kaliforniai utazáshoz szükséges költsé­geket, és majd onnan vissza­térve köt vele házasságot. Nem tért vissza, nem kötött házasságot. Az év letelte után visszatért Magyarország­ra.” Az egy évhez magyará­zatul talán még annyit, hogy egy évig a férfi volt köteles az összes költséget fizetni. A nő tehát visszatért Ma­gyarországra, hogy bandé­riumokat tartó nemesi ősök­kel a háta mögött építse a szocializmust. De csakhamar rájött, hogy ehhez most nincs nagyobb kedve, mint a ten­gerentúli utazás előtt, ezért újra levelek halmazával árasztotta el a házasságközve­títő irodát. Rosszul tette, hogy ugyanazt az irodát. Ugyanis ott már kezdett gya­nús lenni a dolog, és bár­mennyire is respektálják Pannónia lányainak messze földön híres, kiváló tulaj­donságait, fenntartásokkal fogadták a leveleket. Úgy- annyira, hogy nem is férjet kerestek már, hanem a Me­zőkövesdi járási Tanács vb- elnökét keresték meg. Levél­ben. Kérték az elnököt, pró­bálná lebeszélni tisztelt ügy­felüket az amerikai férjről, legfőképpen pedig hagyjon már nekik békét. „Szélhámos itt is van elég, nem kívánunk e téren behozatalt”, olvasha­tó a levélben, és ez tökélete­sen érthető. Szóval szélhámosságból ne exportáljunk, ha mégoly kis ország is vagyunk. Ennél- so­ha nincs jó vége. Még a ten­gerentúl sem. Priska Tibor kerámiákat, éspedig Béli Gyu­la, Kiss József ós ifj. Tóth Bertalan. A szakember-után­pótlásról maga az üzem gon­doskodik. A porcelánfestő, gip­szelő és kemenceégető tanulő­Ullrich Józsefné és a többi ügyes kezű kerámiafestő asz- szony és leány. Húszán képesí­tett szakemberek, a többiek be­tanított munkások. A negyven festő asszonnyal és leánnyal Tízmillió forintos forgalmat bonyolít le és 140 dolgozót fog­lalkoztat Borsod egyik jónevű kisipari termelőszövetkezete, a Bodrogkeresztúri Kerámia Ktsz. Készítményeik túlnyo­mó része díszműáru és hordoz­ható cserépkályha. Az utóbbi­ból — a nagy keresletre való tekintettel — ebben az évben 300-zal többet gyártanak a ter­vezettnél, s így összesen 2300 darabot, adnak át a kereske­delemnek. Díszműáruból is, cserépkály­hából is sokkal többet igé­nyel az üzemtől a kereskede­lem. illetve a hazai és a kül­földi vásárlóközönség, de a megrendelésnek nem tudnak teljes mértékben eleget lenni. Amint Ullrich József elnöktől és Lehocsky Imre műszaki ve­zetőtől megtudtuk, új épületre és egy nagy kapacitású, mo­dern kemencére lenne szüksé­gül-:, hogy az üzemet fejleszte­ni lehessen. Jelenleg 3 épület­ben 3 kis méretű kemencével dolgoznak, emiatt nagy az anyagmozgatás, költséges a termelés. Gyártmányaik olyan népszerűek, az export növeke­dése olyan örvendetes, hogy ez a körülmény mindenképpen lehetővé tenné az üzem bőví­tését, korszerűsítését. Ha. a látogató belép az üzem területére, mindjárt az első pillanatokban meggyőződhet róla, hogy a dolgozók legna­gyobb hányada nő. Ez egyéb­ként a maga nemében szinte egyedülálló kisipari szövetkezet jellegéből is következik. Közü­lük is a legtöbbet, szám sze­rint negyvenet a festődében, találunk. Valamennyien Nem­esik Anna brigádjában dol­goznak, mint például Csontos La.iosné, Dupai Istvánná, Ki­rály Erzsébet, Kocsis Gyulá-né, Körösi Lajosné, László Júlia, Lehoczky Imréné, Vida Ilona, \ ___________________ e gyütt — szinte csak mutató­ban — három férfi is plngálja a gyönyörű bodrogkeresztúri Szikszón autóscsárda, Újiielyen bortanya

Next

/
Oldalképek
Tartalom