Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-11 / 188. szám

6 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, augusztus It.' REP LEK TORFÉNYBEN: Váráéi Hédi A felszabadulás után a Nem­zeti Segély sovány, háborús éhezéstől elgyötört testű fiata­lokat vitt vidékre. A szentesi lap kritikusa többek között így írt: „Kiemelkedően jó volt Váradi Hédi szavalata; még sokat fogunk hallani róla.” S valóban, sokat hallunk manapság is. Még ott, Szente­sen megkapta élete első fősze­repét Molnár Ferenc: Az ördög című vígjátékában. Azután hazatért Budapestre és felvéte­lizett a Színművészeti Főisko­lára. Gellert Endre szavazata döntött a felvételnél. A deszkákat már főiskolás korában meghódította, A Far­kasok és bárányok című Oszt- rovszkij darabban lépett fel először a budapesti Madách Színház színpadán. A sikeres színészek életútja nem bővelkedik külső esemé­nyekben. Váradi Hédi körülbe­lül egy évtizedet töltött a Ma­dách Színházban, majd onnan átszerződött a Nemzeti Szín­házhoz, annak tagja ma is. De hogy e száraz adatok mögött mennyi belső küzdelem rejlik, arról megsejthetünk valamit szerepeinek széles skálájából. Mert a mégoly tehetséges szí­nésznek is meg kell harcolnia önmagával, ha egyik nap si- mulékony fiatal lányt, a má­sikon diadalmasan hódító asz- szonyt, a harmadikon rideg vénkisasszonyt játszik. És még mi mindent...! Az odaad óan szerelmes Jú­lia után eljátszotta a szertelen* vad Kleopátrát. Lady Wilder- mere legyőzése és kosztümös csecsebecse figurája után is­mét egy harsányabb hang: egy mai tízegynéhány éves. lány Örsi Ferenc Fekete ven­tillátor című darabjában. És sikeresen alakította a Nemzeti Színházban az ezerarcú Évát. A Bűnbeesés után Maggie-jét, akit az író Arthur Miller tra­gikus sorsú filmsztár feleségé­ről, Mártiin Monroe-ról mintá­zott. Váradi Hédi fel tudott nőni a modell legendás szép­ségéhez, de ennél sokkal töb­bet is adott: egy zaklatott, bo­nyolult, tragikus embert for­mázott belőle. Az idén a Magyar Népköz- társaság érdemes művésze címmel tüntették ki. Z. J. Sárospatak — város a ét évszázadon át varos volt az Elnöki Tanács határozata alapján újra várossá lett Sárospatak, s la­kosai melengető érzésekkel ké­szülnek az augusztus 20-i ava­tási ünnepségre. Városi kiváltságait 1201-ben kapta Imre királytól, de hogy szabadságharcos hagyományai­nak hatását csökkentsék, a ki­egyezés utáni magyar labanc arisztokrácia segédletével meg­fosztották városi rangjától. így a millenniumot már községi státusban érte meg. Sárospatak a szabadsághar­cok és a tüzes borok híres földje, a magyar történelem és kultúra évszázados fellegvára. „Szent föld” — írta róla 1847- ben erre jártában Petőfi Sán­dor —, e város volt a magyar forradalmak oroszlánbarlang ja, itt tanyáztak a szabadság oroszlánjai.” Hírét, nevét a nagy történelmi személyiségek­nek, a közel fél ezer esztendős kollégiumából szárnyukra bo­csátott neves diákjainak, ki­váló államférfiaknak, íróknak, költőknek, tudósoknak, áldo­zatkész hazafiaknak köszönhe­ti, amilyen volt többek között Bethlen Miklós erdélyi kancel­lár, Bessenyei György, Csoko­nai Vitéz Mihály. Kazinczy Ferenc, Fáy András, Tompa Mihály, Izsó Miklós, Szemere Bertalan, Erdélyi János, Mó­ricz Zsigmond, mindenekelőtt pedig Kossuth Lajos. Ahogy Szerencs felől jövet a nektárt termő kúpos sátorhe­gyek tövében Tokaj-Hegyalja nagymúltú vidékére érkezik a látogató, már messziről sze­mébe tűnik kőcsipkés „vigyá- zóházaival” a Rákóczi-vár, mellette magasba törő tornyá­val a gótikus vártemplom, a város középpontjában pedig tömör épületével a széles hom­loké, öreg kollégium. Sárospa­tak hírét e két nevezetes in­tézménye vitte széjjel a világ­ban. A honfoglaló magyarokról írva Anonymus megemlíti kró­nikájában, hogy „Árpád vezér kegyesen Kelőinek adományoz­ta Sátorhalmától egészen a Tőlcsva vizéig a földet lako­saival együtt.” Ketel vitéz az­tán földvárat épített a Bodrog partján. A földvár helyébe 1261-ben kocka alakú kővárat emeltek, a mai vöröstornyot, amely a nagyarányú helyreál­lítási munkák folytán ma már nemcsak hazánknak, hanem Európának is egyik legszebb várépítészeti remeke. A z Anjouk alatt királyi, majd királynéi város Sá­rospatak. Azután egy­mást követik a vár birtokában a Fálóezyak, Perényiek, Do­bók, Lorántffyak, Rákócziak, de váltják egymást a különbö­ző korok is, nyomot hagyva maguk után a vár román, gót, reneszánsz emlékeiben. Sáros­patak kétségkívül I. Rákóczi György és felesége. Lorántffy Zsuzsanna idejében élte törté­nelmének legvirágzóbb korsza­kát gazdasági, építészeti és kulturális téren egyaránt. Ha­láluk után a Wesselényi-féle összeesküvés részvevői a Peré- nyi-palota Bodrogra néző sa­rokszobájában, a festett kőró­zsadíszéről „sub rosa”-nak ne­Kálmán Györggyel a Bűnbeesés utón cimű darabban Oratóriumestek a diósgyőri várban Mit ígér az operaidény? kezdődő bérleti előadás egyik legérdekesebb előadása Verdi Ármány és szerelem című operája lesz, amelynek Miskol­con lesz a vidéki ősbemutató­ja. Októbertől egészen márciu­sig alig egyhónapos időkülönb­séggel követik egymást a szebbnél szebb operabemuta­tók. Egyéves szünet után ismét bérleti előadásokat tart Mis­kolcon a Debreceni Csokonai Színház operatársulata. Ezút­tal* Erkel Hunyadi Lászlója, Verdi Álarcosbálja, Puccini Pillangókisasszonya, Erkel Bánk bánja és' Verdi Ármány és szerelem című operája kerül bemutatásra az évad során. Az október második felében BIHARI SÁNDOR A boldog kéz Nézem a kezein: gyufát gyújt, vacsorát főz, aztán elmotoz, mintha semmi dolga nem lenne, mintha az ártatlan papír, mintha az ujjlenyomatát őriző ceruza nem lenne folyton kísértő közelében, érzem, tudom, hogy tudja: agyam, homlokom, hajam, karom és lábam csupa vers, és csupa vers ő is, hiszen napokon át a szél vonulata járta, egy napon tapogatott őt tükröző ágat, gabonakalászt, tüdővészes levelet, országrészek ajtaját nyitotta-csukta, más tenyereknek adta magát s közben néger testvéreihez kezdett hasonlítani, s a gyerekekhez, akik kiszabadultak játszani; szóval: tehette a munkát, azt, amelyet nagyapám olyan nyugtalanul hagyott abba, amelyet jó lenne, ha egyszer a fiam nyugodtan kezdhetne el, ízlelte és cselekedte a mámort, a történelem-kezdetit, a történelem-tevői, örültek az ujjhegyeit, hogy folytatnak és folytatódnak, sisakjuk, a köröm, tudott villogni emberi módra, ujjperceim a testvériségről elmondhatatlan dolgokat tudtak meg, simultak az ízületek, mint a különbség az azonosulásban, kezem, úgy jártál a tárgyakon, a tennivalókon, az időn, mint aki az egyetlen szerelem testén barangol, önzőén s önzetlenül, karomat bűvölted, a vállamat, lábaim úgy gyalogoltak rmindeníele-toronyiránt, mint az alvégről hajnalonként a gimnáziumba, szívemnek, tüdőmnek súgtad: csak nem megöregedni, ez az idő, amire vártál, ez az idő, ez az idő, agyam tudta ezt, de te el is hitetted vele, agyam hitte ezt, de te meg is tanítottad rá, fülelt, látott, érzett, tapintott, te lettél, önmagádon túl, lelkiismeretes antennája, mikroszkóp tekintete, csillag léptű futára, hát ne szerénykedj, ne szégyenkezz, felejtsd a görcsöt, felejtsd most — mely gyakran szorított tehetetlen gondolatom köré, egyetlen szalmaszálra tiszteld meg a ceruzát, tiszteld meg a szavakat, hogy boldogságnak neveztessék, aki vagy, s aki anyaszült meztelennek világra szült: a munka. köve vezeti teremben tartották tit­kos megbeszéléseiket. A vörös­torony lovagtermében, amely a mostani városavató ünnepség­nek is színhelye, tartotta a ve­zérlő fejedelem 1708 decembe­rében az utolsó kuruc ország- gyűlést, majd Majtény után osztrák arisztokraták: a Traut- sohnok, Bretzenheimek és Windischgrätzek tolakodtak be a magyar szabadságharcosok „oroszlánbarlangjába”. A felszabadulással a Rákó­czi-vár a nemzet tulajdonává lett. A benne működő Rákóczi Múzeum 30 termében gyönyö­rű kiállítás nyílt meg, főképp a Rákóczi családra és a Rákó­cziak korára vonatkozó tárgyi emlékekből. Akár a vasútállomás felől, akár a fő utcáról közeledünk a központ felé, már messziről uralja az utcaképet a kollé­gium háromnyílásos kapubejá­ratú, közép- és két oldalrizuli- tos, kontytetős épülete. A kol­légiumot 1531-ben alapította a vár akkori ura, Percnyi Péter koronaőr. Épületei közül a mintegy 200 éves Bern váro­sáról elnevezett Berna-sor a legrégibb. Déli oldalán az egésznek magyaros hangulatot kölcsönöz a kosáríves tornác- részlet. Ebben rendezték be a maga nemében szinte egyedül­álló iskolatörténeti múzeumot a kollégium múltjával kapcso­latos. rendkívül értékes tárgyi emlékekkel. Itt kapott helyet az iskola történetének szerves részeként a Comenius-anyag. Comenius Amos János, a vi­lághírű cseh humanista peda­gógus Lorántffy Zsuzsanna hí­vására 1650-ben érkezett Sá­rospatakra, s négy évet töltött a kollégiumban mint annak, ne­velésügyi igazgatója. Évtizedes, nagy gondja volt Sárospataknak, hogy régi vá­rosi rangját Visszanyerhesse. Az Elnöki Tanács határozatá­val ez a kérdés megoldódott, s ennek a kitüntetésnek elnye­résében nemcsak a város gaz­dag múltjának, hanem egyre szépülő jelenének is nagy ré­sze van. A tanács a lakosság összefogásával eddig is sokat tett az urbanizáció érdekében. A tervek szerint az elkövetke­ző években keiül sor néhány fővárosi üzemrész Sárospatak­ra történő telepítésére, a kom­munális ellátottság fokozására pedig mintegy 88 millió forin­tot kívánnak fordítani. Mind­erre annál inkább szükség van, mert gazdag történelmi emlé­kei mellett a Zempléni-hegy­ség természeti szépségei is vonzzák a kirándulókat. s ha a szép tervek foko­zatosan valóra válnak, nemcsak vissza-vissza- térő öregdiákjai, hanem a messziről érkező turistái: is elégedetten állapíthatják meg: érdemes ellátogatni hazánk hetvenedik városába, az újjá­éledő Sárospatakra. Hcg.vi József Pi 14 parton (Henryk Baranovski csónakmester metszete) Az ország kulturális élet ben — a nagyvázsonyi, a k szegi, a gyulai és a siklósi v rak már .hagyományos pro ramja mellett — új' színfc lesz a diósgyőri oratóriur estek megrendezése. 1053-ban kezdődött az nagyszabású munka, mely tatárjárás után Ernye bán é gőzök növekvő szabad idejet, nem utolsósorban a tanulóif­júság elfoglaltságtól mentes időszakait. A dolgozó és tanu­ló fiatalok szabad idejének felhasználásával, kulturált, hasznos kitöltésével, a külön­böző KISZ-fórumok foglalkoz­tak a közelmúltban s foglal­kozott vele a népművelési ta­nács is. A csaknem 71 000 bor­sodi szervezett dolgozó szabad idejének jobb kitöltését pedig a minap vitatta meg a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsa mellett működő kul­turális bizottság, s a közel­jövő ben fogja" elemezni az SZMT elnöksége is. A z SZMT kulturális bizott­ságának megállapítása szerint a munkaidő vál­tozása — a helyi sajátossá­gok és adottságok figyelembe vételével — újabb lehetőséget teremt c szakszervezeti kultu­rális nevelő munka kiszélesí­tésére és változatosabb fel­adatokkal bővíti a művelődési intézmények tevékenységét. Elengedhetetlenül szükséges­nek tartja a kultűrbizottság, hogy a különféle szakszerve­zeti megyei szervek a lehető legrövidebb időn belül felké­szüljenek az új lehetőségek adta feladatokra, és kulturális, valamint sportrendezvények szervezésével gondoskodjanak a megnövekedett szabad idő­nek a társadalmi célokkal 2- ósgyőri Vármúzeum névéi 5- működik. A vár udvarán ezen i- túl — nyaranta — oratórium esteket rendeznek. Az Idéi It először három alkalomma íi csendül fel zene az ősi falai között. Bartók: A kékszakálh a herceg vára című operájánál a koncertszerű előadása impo 1- záns nyitánya lesz ennek t minden didaktikai celzaftőí mentes szórakoztatást sem sza­bad elválasztani, lehetőleg mindig olyanok legyenek, amelyek pihentető szellemi ki- kapcsolódást jelentenek _ a mindennapok elfoglaltságából. Ne szervezzünk szakmai elő­adásokat, hanem legyen pél­dául választási lehetőség a kellemesnek ígérkező kirándu­lás, vagy színházlátogatás kö­zött. Vagy lehessen választani környékismertető autóbuszút és a sportverseny megtekin­tése között. Nem lets gondot jelent, hogy a heti második pihenőnap nem esik azonos napra minden munkahelyen. A folyamatos üzemelésű munkahelyeken máris van eltolódás, például a textiliparban és az építő­anyagiparban, ahol a 6+2-es rendszerben dolgozóknak min­dig más és más napra jut a szabad idejük, ezért a szak- szervezeti kulturális szervek­nek e szakmáknál különösen differenciáltan kell eljárniuk a szabad idő kitöltési prog­ram ajánlásánál, s nem szom­batra csoportosítani minden erőt és lehetőséget. Nem szű­nik meg a bejáró dolgozókkal kapcsolatos, immár több év­n Augusztus 25-én és 26-án es- - te a Szegedi Zenebarátok Kó- ií rusa lesz városunk vendégegy- n üttese. A szegedi opera szólis- il iáival, együtt Szabó Ferenc k Petőfi verseire írt oratóriumát, ú a Feltámadott a tengert, míg k másnap Verdi Requiemjét í- szólaltatják meg. A miskolci a zenekart és a szegedi kórust dolog. Sok helyi kezdeménye- ' zés, ötlet kell a jó megoldás- ‘ laoz, de már most, mert ha • késlekedünk, úgy, mint azt ! bevezetőben idéztük Aczél 1 elvtárstól, az egész társadalmi 1 fejlődés alakulását károsan 1 befolyásolhatja mulasztásunk. ‘ Benedek Miklós 1 x . «K Építőipari költségvetési üzem Új vállalat a gyorsabb építlseaésebért Nemcsak nekünk, hanem ; megyénkbe látogató belföldi é. külföldi vendégeknek is fel­tűnik: bármerre is járnak mindenütt nagy építkezéseke látnak. Különösen a városok ban szembetűnő a' sok új ház és egyéb létesítmény. Sátoraljaújhelyen, a rég városban is nagy most a moz gás. Lakóépületek, szociális lé­tesítmények, vendéglátó egy ;zidjá"a forgató(felijev ü tfcvJ f ..pt i rendezőket: önmaguknak leé­rtenék unalmas, elvont, ért- letetlen filmeket, szidja a film- orgalmazó szerveket: miért lem gondoskodnak „jó” Sil- nekről... Mindkét csoport pe- lig szidja a televíziót, mely illítólag könyvet, színházat, tangversenyt, mozit egyaránt városi tanács kezdeményezésé­re építőipari költségvetési üzem létesült. A kezdeménye­zés életrevalóságát bizonyítja, hogy az üzem az elmúlt év­ben, a megalakulását követő néhány hónap, alatt is mintegy ötmillió forint értéket hozott létre. Erre az évre már 15 millió forint a tervük. Az üzem, mely fölött teljes egészében a városi tanács rendelkezik, máris szép ered­ményeket ért el. Ennek mun­kásai dolgoznál: a 60 férőhe­lyes bölcsődén, ők építik az ^regek napközijét, munkál­kodnak állami lakóépületek eeíújitásán, társasházak építé­snél, és ugyancsak a taná­riak készítik a borbarlangot tá” he Az új üzem dolgozói érfche- ilren törekednek rá, hogy .. .unkájukkal mindenütt elis- ia {érést vívjanak ki, a megren- ys:lők elégedettek legyenek a jásinőséggel is, a határidőkkel Nii Eddig nem is csalódott rvonnük senki. A kezdeménye- lasJ — bevált.

Next

/
Oldalképek
Tartalom