Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-11 / 188. szám

Vasárnap, 1968. augusztus O. ÉSZAKMAG V ARORSZ A G 7 Gondoskodnak as öregekrő Az Észak-magyarországi Fű­részek üzemében kedves ün­nepségre jöttek össze azok a nyugdíjasok, akik az utóbbi években vonultak nyugállo­mányba. A vállalat igazgató­sága, a párt- és a szakszerve­zet évente összehívja az üzem nyugdíjasait. Ilyenkor végig­látogatják az üzemet, gépeket, amelyeknél dolgoztak, beszél­getnek az utódokkal, elmond­ják tapasztalataikat. És sok­szor adnak jó tanácsot. Ilyen­kor arról is szó esik, hogy egy­két évtizeddel ezelőtt ők sok­kal mostohább körülmények között dolgoztak, táskából sza­lon náztak, és a gépek is igen korszerűtlenek voltak. Ma öröm bejönni a telepre, szép az ebédlő, korszerű az öltöző és a fürdő. No és a gépek! A telep világítása! Megnyugtató érzés — mondják az öregek —, hogy évente annyit fejlődik az üzem, amennyire ők még csali gon­dolni sem mertek. Gyártmá­nyaik a világ minden tájára eljutnak. Az ünnepségen szó esik az otthoni életről, kisebb-nagyobb gondokról, s ha valahol segít­ségre van szükség, a párt- és a szakszervezet, a lehetőség szerint rövid időn tjeiül segít. Hogy egy példát említsünk: a vállalat öreg férfi nyugdíjasa egyedül maradt, elvesztette élettársát, bizony rendetlenség volt a lakásban. Amikor a vál­lalat szakszervezeti bizottsága tudomást szerzett az esemény­ről, rendszeressé tette, hogy a vállalat takarítója szükség sze­rint, hetente legalább három­szor takarítson a lakásban. Má­soknak tüzelővel segítenek, van, akinek egész évi tüzelő­jét a vállalat biztosítja. Az ilyen összejövetelek al­kalmával rendszerint megven­dégelik a nyugdíjasokat és sze­rény anyagi támogatásban is részesítik ölcet. A tizennégy nyugdíjas — közülük négy asz- szony — szinte nem tudott örömének másként kifejezési, adni: könnyezett. (takács) Nyolc hivatalos nyelv É'gi/, Guineában érvénybe tépett rendelet szerint az or­szágnak nyolc hivatalos nyelve lesz, amelyet több mint félszáz törzs beszél. Egyúttal országos alfabetizáló kampányt szervez­tek, hogy 1971-ig az ország minden egyes lakosa megta­nuljon imi-olvasni a hivatalos nyelvek egyikén. Az iratolcat, nyilvános jeliratokat, rcndele- teket, stb. ezentúl franciául és a hivatalos nyelvek valamelyi­kén szövegezik meg. Felújítják a kastélyt Szép tervet akarnak megva­lósítani Legyesbényén: szeret­nék, ha a község szép könyv­tárral, klubszobával, párthe­lyiséggel, politechnikai mű­hellyel, tornateremmel, K1SZ- helyiséggél rendelkezne. Mind­ez kicsit soknak tűnik ugyan, a község vezetői azonban úgy vélik, hogy nem elérhetetlen. Ráadásul valamennyi helyisé­get egyetlen épületben, a je­lenlegi romos kastélyban ala­kítanák ki. Ebben a kastélyban most egy tsz-raktár, valamint a ter­ményforgalmi található. Az épület ütött-kopott, csúnya, az eső, a szél állandóan rongálja, Ejnye ••• Sátoraljaújhelyen, a hí­res Ungvári-pince szom­szédságában szép, kis vendéglátóipari kerthe­lyiség üzemel. A fiatal pincér készségesen ajánl­ja a betérő vendégnek o frissen csapolt sört. Jó ‘innak, a.ki. szereti, de a külföldi vendég, aki is­meri boraink hírnevét, sőt, ízét is, valamilyen jó bort szeretne megkós­tolni. A pincér zavarba lön, s hamarosan men­tegetőzni, magyarázkod­ni kényszerül a külföldi turista kísérője is. Kide­rül ugyanis, hogy csak egyfajta bor kapható, méghozzá Bulgáriából importált palackozott bor. Ráadásul a külföldi már azt. is tudja, hogy u szomszédban van az Ál­lami Pincegazdaság egyik legnagyobb, leghíresebb pincéje, ahol vagy 12 ki­lométernyi hosszú, föld alatti járatokban sora­koznak. a legjobb hegy­aljai borok. Bizony, a vendéglátóipar, a forgal­mas útvonal mentén levő kertvendéglő is tekinlet­tel lehetne erre a körül­ményre. Vagy talán olyan nehéz és komplikált do­log lenne néhány palack hegyaljai bort raktáron irtani'?' ÍP. s.) mállasztja. A terv szerint a kastélyt körülbelül 3—4 év alatt felújítanák, rendbehoz­nák és akkor kialakítanának benne egy könyvtárat, klub­szobát, párthelyiséget. Itt kap­nának helyet a község KISZ- fiataljai, itt rendeznék be az iskola politechnikai műhelyét, és kialakítanának egy torna­termet is. Sőt, a tervek között még egy büfé létesítése is sze­repel, ugyancsaK ebben ? épületben A munka megkezdésének el­sődleges feltétele, hogy a tsz raktárát, valamint a termény- forgalmit más helyre tegyék. Az átalakításhoz sok pénz is kell, ezért tartana a munka körülbelül 3—4 évig. Az in­duláshoz jelenleg 150 ezser fo­rint áll a tanács rendelkezé­sére. Ha sikerül megfelelő helyet találni a kastélyban le­vő raktáraknak, még ebben az évben meg Is kezdenék az épület felújítását. Barczy Pá! munkája A Képes Sport pályázata Trabantot nyerhet — megfejtésekkel A Képes Sport szerkesztősé­ge olimpiai totót tesz közzé a lap számaiban. A megfejtők értékes tárgyakat, köztük egy Trabant személygépkocsit nyer­hetnek. Az olimpiát megelőző lap­számokban tippszelvények je­lennek meg, az érdeklődők ezek kitöltésével és beküldésé­vel vehetnek részt a pályáza­ton. Az olimpiai totót két ka­tegóriában rendezik meg. A Trabantot az a megfejtő nyer­heti, aki előfizetője a Képes Sportnak. A példányonkénti vásárlók külön csoportban ver­senyeznek, és ők is értékes dí­jakat kaphatnak. Az első kategória versenyén azok vehetnek részt, akik: 1. a lapnak már régebbi előfize­tői és ezt a helyi postahivatal­lal igazolják, 2. a lapnak azon előfizetői, akik legalább 1968. szeptember, október, november hónapra előfizették a Képes Sportot és az olimpiai totószel­vénnyel együtt a helyi posta­hivatal által kiadott előfize­tési nyugtát a szerkesztőség címére beküldik, 3. az olimpiai totó eredményeit eltalálják. A hibátlan megfejtések tulajdo­nosai között a Trabanton kí­vül más. értékes tárgyakat is kisorsolnak. A második kategória verse­nyén a Képes Sport azon ol­vasói vehetnék részt, akik pá­lyázatukban eltalál ják az olim­piai totó eredményeit. Ebben a kategóriában többek között egy motorkerékpárt, mopedet, ver­senykerékpárt, vaev ezekkei azonos értékű vásárlási utal­ványt és több 500 forintos vá­sárlási utalványt sorsolnak ká. Szírip 9 10 es ruháüansógot, a vetkózte­(Hozzászólús) Eddig hallgattam. Nem vettem részt országot moz­gató sztriptíz-vitában. Nem. hiszen eddig nagy életböl­csességgel azt tapasztaltam: a nók szívesebben öltöz­nek, mint vetkőznek. És ez drága mulatság A vetkőzés eddig spontán szórakozás volt. A sztriptíz eredete sem érdekelt. Volt. aki az ősközösségig vezet­te vissza, drága Éva anyánkig, aki elmara­dottságánál fogva a sztrip-falevélig jutott. Van, aki a burzsoázia bűnének tekinti, amely mindent kiárusít, a sze­relmet. a nyomort, sőt a lést is. Az se zavart, hogy kies fővárosunkban is meghono­sították. Megnyugtatott az a tudat: versenyben va­gyunk a tőkével, és nekünk mindenből jobbat kell mutatnunk. Különben is ez a Nyugatról jött turisták romlottságának jele, és segít a kapitalizmus szakadék­ba taszításában. De' Néhány nappal ezelőtt hosszabb időn át pécsiekkel voltam együtt, ök Pécset, én Miskolcot dicsértem. Az egekig. Valahogy így: — Bizony, nálunk új városnegyed épül. — Miskolcon is. És itt van tv-torony is. — Az nálunk most épül. — Nekünk van . . — Nekünk meg sztrip 9-ünk. Bizony. Itt aztán felforrt bennem az egészséges lokálpatrio­tizmus. Hát hogy a fenébe ne? Mert Pest — az Pest. Hogy az mindenben megelőz, természetes. Ott jobban tudják, mi a kultúra, az erkölcs. Miskolc viszont a vi­dék első városa. És Pécs megelőzött. A sztrip 9-ben. Hogy miért sztrip 9? Azért, mert e nemes kultúrát ápoió hölgy nem vet­kőz le mindent. (Sajnálatosan az elmérgesült vitában nem sikerült tisztázni, mi ez a csökevény: napszemüveg, tűsarkú cipő, fülbevaló, vagy holmi ostoba nézek) Nekünk, miskolciaknak sücra kell szállni a sztrip 9- ért. Sőt, a sztrip 10-ért. Az ország első vidéki városá­nak meg kell mutatnia... No, elég a hevülékenységböl! Nem szabad magun­kat feleslegesen izgatni, ezt hagyjuk a külföldi turis­táknak. Mert itt nem róluk ven szó. Az idegenforga­lomról. Igen. arról. Hadd lássa a burzsoáziában nyögő honpolgár, hogy mi messze, előre tudunk nézni. Ledön­tünk minden korlátot, mit számít akkor nekünk néhány sejtelmes, vagy kevésbé sejtelmes ruhadarab? Nem számít, hiszen a külföldiek abszolút kiszolgálását szol­gálja — államköltségen. És ami államköltségen van, legyen a sztrip 3, vágj' sztrip 10, az nem drága. És még valami. Vannak, alak odáig süllyednek és azt merik állítani hogy városunkban nincs erre vállalkozó szellemű hölgy. Ez tévedés! A rendőrség is tudna né­hány címmel szolgálni, olyan hölgyekével, akik e hi­vatalos mozgalmat megelőzve, spontán művelik a sztrip 9 különféle variációit. Hát akkor rajta! Hulljon le minden lepel! Kezdjük meg Miskolcon is a burzsoázia meztelen lejáratásét! (Csorba) ' •• A urelmetienseg — türelemmel E lőször került önálló na­pirendi pontként a me­gyei nőtanács családvé­delmi bizottsága elé a megyé­ben élő cigánynők helyzete, a nevelésükkel kapcsolatban je­lentkező feladatok és tenniva­lók megbeszélése. Máté Ivár­nának, a bizottság titkárának jelentése — a helyzetfelmérés igényén túl — elsősorban a nevelési módszerek összegezé­sére irányult. S mint ahogyan a megye területén élő cigány­lakosság a fejlődés — s ezzel kapcsolatban a társadalomba való beilleszkedés — különbö­ző fokán áll. ugyanúgy neve­lésükhöz és életkörülményeik megváltoztatásához is különbö­ző módszereket kell alkalmaz­ni. Borsod megyében 38 268 ci­gány él 7508 családban. A me­gye összlakosságának jelentős hányadát teszik ki, s különö­Mazsarott Miklós sen szembetűnő ez a gyerme­kek arányánál. Különösen az első osztályokban cigánygyer­mekek töltik meg zömmel az osztályokat. Elszomorító adat viszont, hogy a munkaképes Cigány lakossá gnak mindössze 34,5 százaléka van állandó munkaviszonyban, 15,1 száza­léka időszaki munkaviszonnyal rendelkezik, 50,4 százaléka pe­dig egyáltalán nem áll mun­kában. Ezeknél a családoknál rendszerint sok a gyerek. Kér­déses, mennyiben tudnak ele­get tenni a gyermekek rend­szeres gondozásának, az élet- és a tanulási feltételek mini­mális biztosításának A nőtanács — a többi tár­sadalmi szervvel közö­sen — évek óta foglal­kozik a cigánykérdéssel. A hármas nevelés, kulturális és egészségügyi felvilágosítás, szociális támogatás — csak akkor vihető keresztül, ha maguk a cigányok is akarják a változást. Itt, s ebben jelen­tős eltérés van a városokban — igv Miskolcon — és a fal­vakban élő cigánvlakosság fej­lődésébe: Jó példa is akad rá, hogyan lehet egy életformán változ­tatni. Makkoshotyka, Hídvég- ardó. de még más falvak nem létező cigánykérdése bizonyí­ték rá. hogy ha az egészséges türelmetlenség nagyfokú tü­relemmel párosul, eredményre vezet. Sajnos, az előrelépés el­lenére még mindig a problé­mák. a megoldandó feladatok dominálnak. S a továbblépést ismét csak erőfeszítések árán lehet elérni Az eddigi munka tapasztala­ta: a gyermekeken, a családon keresztül sok minden elérhe­tő. Éppen ezért a nőtanács, megyei tanács művelődésügy osztályával közösen az élőké szító iskolák folytatását java­solta. Hasznos és eredményes kezdeményezésnek bizonyult p cigány-marnak részére külön megtartott szülői értekezlet. Általában még többet kell törődni az egészségügyi felvi­lágosító munkával, a család- tervezéssel. Ifjúság elleni bűn­tett címén határozottabban kell fellépni a munkaviszony­ban nem álló cigányszülőkkcl szemben. Nem szabad megelé­gedni azzal, hogy a tanács és a társadalmi szervek szociális támogatásban részesítik az el- esettebb családokat. A gyerme­kek nevelésével párhuzamosan a szülők nevelését is folytatni kell. Különösen a fiatalabb ci­gánynőknél érhető el ered­mény N em igaz, hogy nem ér­tünk el már eddig is eredményeket. Számos felépült ház, rendezett életkö­rülmények között élő cigány­család példája bizonyítja, hogy történt már előrelépés. Csak nem mindenütt egyforma mér­tékben és ütemben. Nos. a to­vábbi munka meghatározása­ként módszertanilag a követ­kezőket fogadta el a kibővített családvédelmi bizottság. A sze­mélyi ráhatás, a beszélgetés eszközével kell élni. Jók a számukra szervezett ankétok és előadások is. de a közvet­len. éppen ezért kötetlen be­szélgetés eddig mindig hatha- tósabbnak bizonyult. Különö­sen a nőtanácsnak, de más szerveknek is a gyermekeket kell elsősorban szem előtt tár­taniuk. hiszen egy, már egész­séges szellemben nevelt fiatal­ság később segítőjévé válik en­nek a munkának. De ami a legfontosabb" kitartóan kell dolgozni — nem kampanysze- ■ űen — mert mint minden ne- •elési feladat, e cigánykérdés endezése is csak így hoz ered- nényt. Egészséges türelmetlen­séggel, de nagyfokú türelem­mel. Az ő érdekükben. Qsutorás Annamária

Next

/
Oldalképek
Tartalom