Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-04 / 182. szám

▼ásárnap. 1968. augusztus i.

ÉSZAKMAC.YAKORSZ \G

Drága kíváncsiság

Tarlót égettek a mőszi termelőszövetkezet határában, amikor a közeli öcsényben tartott vitorlázóversenyen részt vevő gépek egyike leszállt a környéken. A tarlóégetéssel megbízott három szövetkezeti gazdát annyira furdalta a kíváncsiság, hogy otthagyta az égő tarlót, amíg a repülőt nézték, a tarlótűz továbbterjedt és felgyújtott egy szalma kazlat, A tűzoltók gyors beavatkozásával sikerült csak megmenteni a mintegy 200 mázsányi szalma felét. A felelősök ellen vizsgálatot in- di lottak.

/» i

l[ÍííéáBMojk. ía §»»é s a isn í « k a DlGÉP-ben

Magyar—vietnami baráti találkozó a magyar nagykövetségen, Szófiában. Lakatos Mariann prímás DM'I'-kiilclöticket szórakoztat.

Fáradtság nélkül

dr. Varró Gyulának, az ipari jogvédelemi osztály vezetőjének értékelése szerint több okra vezethető vissza. Az új rendelkezést, bármennyire is akarták, nem sikerült mindenkivel alaposan megértetni. És mint minden újjal, ezzel szemben is van bizonyos mérvű tartózkodás, óvatoskodás. Nagyobb gondot jelent az, hogy az óvatoskodás egyes gazdasági vezetőknél gyakran indokolatlan. Ez kihat az. újítókra s korántsem hat serkentően.

Mi a tartózkodás oka a fizikaiaknál? Régebben az újításból származó gazdasági eredményt hat hónapon át az újító kapta. Ez a normakedvezmény különböző Indokok alapján megszűnt. Egy sor újító — mint az F- gyáregységben Papp György, a TMK-ban Kló- ben Lajos — ez év első felében is értékes újításokat adott be. Az újítási díjjal nyilvánvalóan megtalálják számításunkat, egyben megkönnyítik ma- ►guk és mások munkáját. A tájegységben Tóth Imre esztergályos újítása például 1000 nor- Jinaóra megtakarítást jelent.

► Ezek az újítások azért is fontosak, mert segítik a 44 órás ►munkahétre való áttérést.

► MI A TARTÓZKODÁS oka

Ja műszakiaknál? A műszaki ►fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozóknak a rendelet szerint

► nem lehet újítási díjat adni,

E ellenben kaphatnak alapbér- emelést, prémiumot, jutalmat stb. Van, aki túlzottan számít- gat. Egy sor műszaki vezető, mint a szivattyúüzemi Szénái Gyula, Markovics Mihály ciklusvezetők, az F-gyáregység- benKorócs Aladár üzemvezető, ben Kovács Aladár üzemvezető, a C-egységben Farkas Károly üzemvezető példamutatóan segíti újításával a gyár fejlődését, a gazdaságos termelést. A most készülő fizetési jegyzék tanulsága szerint a gyár lehetőségeinek, az újítás értékének megfelelő anyagi elismerésben is részesülnek. A mozgalom az év második felében feltételezhetően emelkedő tendenciájú lesz.

A világ ifjúságának nagy találkozója hangulatilag átalakít ja a bolgár fővárost, s különösen Szófia belvárosát. Képünk a Ruszki-bulváron készült; a késő esti órákban is hullámzik rajta a fiatalok tömege.

Az országban is kevés az olyan egyenletesen fejlődő, gazdaságilag jól megalapozott szövetkezet, mint a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Sző. vetkezet. Ruhagyáruk termékei nemcsak idehaza, hanem a fél világon ismertek, s egyre keresettebb árucikkek. A szövetkezet dolgozói számára évről évre jobb keresetet, a népgazdaság számára mind több valutát biztosit. Ezenkívül az elmúlt esztendőkben jelesre vizsgáztak vidéki ipar- fejlesztésből is. Több száz

Két új üzentet lét ernten eh Sárospatakon

Ipartelepítési tervekkel régóta foglalkoznak Sárospatakon, ahol 1400 lakosnak nincs állandó munkahelye, 1200 dolgozó „ingázik” a vonatokon, ráadásul a közelmúltban várossá fejlesztett település közvetlen környékén is él 2000 olyan munkaképes lakos, aki szeretne elhelyezkedni.

Az ipartelepítési tervek most már megvalósulhatnak. Az Országos Tervhivatal tájékoztatása szerint ugyanis a harmadik ötéves terv utolsó két évében államunk 10 millió forint iparfejlesztési alapot biztosít Sárospatak számára. Az összeg felhasználására a megyei tanács vb tervosztálya készített, javaslatot, illetve végzett szervező munkát. A szervezés eredményeként két vállalattal és cg.v

szövetkezettel konkrét, megállapodás is született. Eszerint a Csepeli Kerékpár- és Varrógépgyár létesít egy gép- és alkatrészgyártó üzemet Sárospatakon, a jelenlegi gépjavító állomás épületeiben. Itt először 420 munkaerő (közülük 250 nő) foglalkoztatását biztosítják, a fejlesztésre azonban lehetőség van.

A Tokaji Vas- és Fémipari Ktsz szintén új üzemet hoz létre Sárospatakon: fémtömegcikkeket gyártó, 108 dolgozót (60 százalékban nőket) foglalkoztató üzemel.

Ű.iabb munkalehetőséget teremt a Borsod megyei Faipari Vállalat is. mely bővíti a sárospataki láda- és parkettgyártó műhelyt, így a munkáslétszámot 87 nővel és 34 férfival tervezi megemelni.

:A víz menti sávok rendezéséről

>

[ A rendelet előírja, hogy a •folyók partvonala és az árvíz- [ védelmi töltés közötti hullám- déren a víz menti sávot szabadion kell tartani. Erre a területre tilos új erdőt, szőlőt, vagy •gyümölcsöst telepíteni, s eb- Jből a sávból el kell távolítani •a meglevő fákat, bokrokat, [szőlőt és gyümölcsöst. A sza- .hadon tartandó sávban csak [rét és legelő kialakítását engedélyezhetik, vagy olyan * szántóföldi művelést, amellyel [tem keletkezik káros felisza- ► posodás. A vízügyi igazgatóságok augusztus végéig min- j denütt kijelölik a szabadon ; tartandó torületsávot, október végéig pedig az illetékes erdőrendezőség, a járási és a községi tanács, valamint a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok képviselőivel közös vizsgálatot tartanak. Ekkor határozzák meg pontosan, milyen ütemben kell eltávolítani az árvíz és a jég levonulását akadályozó erdőt, szőlő és gyümölcsöst. A kitermelést azonban mindenképpen be kell fejezni 1974, december 31-ig.

munkaalkalmat teremtettek a bodrogközi községekben.

Egyetlen súlyos gondjuk volt csupán: az újhelyi központi üzemház. A szükségépületben már szinte életveszélyes a munka.

— Most végre ez a gond is véglegesen megoldódik — újságolja örömmel Lantos Miklós, a szövetkezet elnöke. A korszerű, új üzemház építése már a harmadik emeletnél tart. A jövő év elején beköltözhetnek a dolgozók az új ruhagyárba.

— És vajon milyen a ter- - melőmunka egyelőre még a

régi épületben?

— Az első fél évben négymillió forinttal termeltünk többet, mint az előző év hasonló időszakában — válaszolja az elnök. — Exportunk csaknem a duplájára növekedett. Termelésünk az egész esztendőre le van kötve.

— Termékeik hány százalékát adják cl külföldnek?

Mintegy 70 százaléka az export. Az első fél évben Ausztriába. Csehszlovákinba, Líbiába. Angliába és Kanadába szállítottuk a legtöbb árut. Exportunk 60 százaléka tőkés piacokra irányult Jelentős volt a bérmunkánk.

— Hogyan alakult a nyereség?

— Bátran terveztük a nyereséget, ennek ellenére n tervezett összeget az első fél évben 25 százalékkal sikerült túlszárnyalni.

— Hogyan vált be a kísérletképpen bevezetett rövidített munkahét?

— Dolgozóink zöme nő. akik örömmel fogadták a minden második szabad szombatot. A 44 órás, rövidített munkahét égjük eredményeként könyvelhetjük el, hogy dolgozónként a táppénzes naook szánra 9,1-ről 6,6-ra csökkent. Jövőre a rövidített munkaidő más formáit szeretnénk, dolgozóinkkal egyetértésben, kialakítani.

— Ruhagyáruk termékei belföldön, főleg itt, a megyében keresettek nagyon. Nem gondolnak-e a kereskedelmi tevékenység fokozására?

— A nagy érdeklődés miatt, élve a lehetőségekkel, fokozni kívánjuk a szövetkezet kereskedelmi tevékenységét. Egyelőre itt, Sátoraljaújhelyen, valamint a Bodrogköz két községében, Tiszakarádon és Zemplénagárdon létesítünk korszerű ruházati boltot, ahol saját termékeinket fogjuk árusitani. Üj üzleteinket az ősszel már megnyitjuk

(P. s.)

Több—termelés, export, nyereség

Kiváló eredmények a Hegy alja Ruházati Szövetkezetben

gépiességnek üzentünk hadat. Fel akar tuk rázni mindazokat, akiket elíáraszlott a mindennapi egyforma mozdulat, s akik ezért csak nézték, hagyták rohanni a napokat.

Ez a ml életünk, és nem mindegy, milyen. Ezt mondtuk, tudatosítottuk, hogy újra vésődjön mindenki fejébe. Az eredmények pedig már az eddigiek is önmagukért szólnak.

Igen, aktívabbak sokkal aktívabbak lettek a dolgozók. A vezetők Is, a beosztottak is. Mind többen és többen jutnak el a felismeréshez, hogy sorsuk intézésébe beleszólni nyüt most nagyobb lehetőségük. S ha felismerték, élnek is vele. Mi sem természetesebb.

A munka több lett tehát. Mert nem elég már jól vagy jobban dolgozni. Gondolkodni kell. a gép, vagy az íróasztal mellett egyaránt. Észszerűbbre. tökéletesebbre törekedni. És szólni, veszekedni, ha szükséges a műhelyben, a termelési tanácskozásokon. Mindenütt.

Aktívnak lenni, politizálni, részt vállalni a közös gondokból nem könnyű feladat. De hogy nem is elbírhatat- lan teher, azt a legjobbak, a kommunisták példája bizonyítja. Akik napjuk huszonnégy óráját töltik meg értelemmel, s nem hiába. Mert régen tudják, hogy igazán nsak a tétlenség, a gépiesség fáraszt. A mindenbe bele- nyugvók csodára válása.

A

z értelmes munka más. Az emberré tesz. És szárnyakat ad. Le- • gyen bár olyan nehéz is. • Erőnket napon*" úiitia meg. i Mert a jövőt hozza köze; lebb. . ,

t Flanek Tibor

K

özéletünk eseményeit, vagy a munka egymást szakadatlanul követő hétköznapjait figyelve úgy tűnik, mostanában kevésbé fáradtak az emberek. Pedig bizonyos, hogy dolguk nem lett kevesebb, sőt, több talán, mint bármikor az utóbbi időkben.

Mondják, a kényszerű tétlenség teszi igazán fáradttá az embert. A munka, ha értelmes, fáraszt ugyan, de izomláza más, ólomsúlyokat soha sem akaszt végtagjainkra, nem szikkasztja ki a gondolkodó agyat. Inkább újra, mindig újra ösztönöz, tettet szül a tett, gondolatot a gondolat.

Csodálatos tulajdonsága ez az embernek. Titka a fejlődésnek, törvénye minden előrevivőnek. Törvénye hát a mi társadalmunknak, melynek a lényege éppen a fejlődésből, az örökös továbblépésből fakad.

Megtörténik nálunk Is — hisz a munkás naponta végzi megszokott mozdulatát —, hogy gépiessé, unalmas egyhangúvá szürkül a nap, de jellemzőnek ez semmiképpen sem mondható. A jellemző más. A jellemző az, amit most élünk át többet akaró, lázas tevékenységben.

„Aktívabbak lettek a dolgozók... Több a kezdemé- ilye zés... Politizálnak azok is akik korábban nem tették. ..” — Szinte minden pártszervezet és magasabb szintű pártbizottság megállapította ezt az utóbbi fél év tapasztalatainak elemzése közben.

És nem véletlenül. Mer! így igaz és természetes, hogj így igaz. W’szen valami újba fogtunk, amikor épper a munkát, létünk alapjá vetettük alá a reformnak, /

lapok segítségével is tájékoztatták a dolgozókat az új rendeletről. Az új szabályzatot — különféle formákban — kétes fél ezer példányban, az újítási feladattervet pedig hat- száz példányban juttatták el az újítással foglalkozókhoz.

Mit mutat a félévi statisztika? Ez év első felében a gyár dolgozói, vezetői 641 újítást adtak he, ebből 316-ot elfogadtak, s 246-ot hasznosítottak. A megtakarítás az utókalkuláció szerint csaknem hat és félmilliót tesz ki. Ez igy, önmagában nem rossz. Ám, ha összehasonlítjuk az elmúlt évivel, más kép alakul ki. Ez évben csökkent a mozgalomban részvevők száma, s kevesebb újítást adtak be. Jóval kisebb a megtakarítás is.

AZ ÚJÍTÁSI mozgalom bizonyos visszaesése — ez más üzemben is tapasztalható —

ISMERETES, hogy a Diósgyőri Gépgyárat — országosan hét más üzemmel együtt — az újítási szabályzat kidolgozásával bízták meg. A DIGÉP munkáját mintaszabályzatnak fogadták el. Ez a megbízatás, az. erkölcsi siker bizonyos fórt adott a gyárnak. Több üzemet megelőzve behatóbban foglalkoztak az újítási reformmal, hamarabb megismerték az újítási rendelettervezetet, amely ez év január elsejével törvényerejűvé vált. Az új rendelkezés elkészítését az élet, a gazdaságirányítás új rendje kívánta meg. A vállalatok nagyobb önállóságot kaptak, tehát nőtt anyagi felelősségük is, s ehhez kellett szabályozni, hangolni az újítási jogszabályokat.

A gyárban széles körben ismertették az új rendeletet. Január első napjaiban szóróA IX. FIT eseményeik §1