Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-01 / 179. szám

Csütörtök, 1968. augusztus 1. ÉSZAKMAGYARORSZáG 3 lepíÉHá a npzÉsáfjbaii Aligha kell külön is bizo­nyítani, hiszen sok éves tapasztalatok igazol­ják, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek eredményes gaz­dálkodásának egyik fontos fel­tétele a jól képzett szakembe­rek irányító tevékenysége. Ezért is olvastuk örömmel a híradást, hogy ez évben négy­ezer új mezőgazdasági szak­ember, mérnök, technikus fe­jezi be tanulmányait, hagyja el a felső- és középEokú taninté­zetek falait. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta megduplázódott a mezőgazda­ságban dolgozó szakemberek száma. E valóban szép ered­mények ellenére sem feled­kezhetünk meg azonban róla, hogy a szakemberek megosz­lása á különböző üzemekben rendkívül egyenetlen. Például a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben, amelyek ha­zánk szántóterületének mint­egy kétharmadán gazdálkod­nak, a mezőgazdasági szakem­bereknek alig több mint egy- harmada dolgozik. A termelő- szövetkezetek egy harmada ban pedig alig találunk magasabb képzettségű, egyetemről, vagy főiskoláról kikerült szakem­bert. Ezenkívül szinte min­denütt kevésnek bizonyul a gépész, a kertész, az építőipa­ri mérnök, a tartósító, ipari és növényvédelmi mérnökök, nem utolsósorban közgazdászok száma. A „hiánylista” tehát hosz- szú, és nyilván minden szak­ma kiváló művelőjére szüksé­ge lenne a mezőgazdaságnak. Most mégis egy, a mezőgazda­sági üzemekben, elsősorban a tsz-ekben még korántsem meg­gyökeresedett. szakmával, pon­tosabban a közgazdászok sze­lepével foglalkozunk. Az új gazdasági mechaniz­mus körülményei között való­sággá válik a tsz-ek önállósá­ga, ennek megfelelően megnő a gazdasági vezetés cselekvé­si lehetősége, ezzel együtt fe­lelőssége. A vezetés hatékony­ságának növelése végett eddig is sok intézkedés született. Ilyenelv voltak a munkára való ösztönzés fokozása, az opera­tív termelésszervezés lehető­ségeinek kiszélesítése, a szak­emberek hatáskörének megnö­vekedése. Mindezt követi az információáramlás bősége a technológia fejlődéséről, a pia­ci lehetőségekről, az ügyvitel megszervezéséről. Ügy tűnik tehát, mintha a szövetkezeti vezetésnek könnyebb lenne a dolga, hiszen a szükséges in­formációk rendelkezésre áll­nak, a szakmai vezetés pedig a termelésszervezés gondjai­nak nagy részét leveszi vállá­ról. A valóságban mégis for­dított a helyzet. A szövetkeze­tek gazdasági kapcsolatai bő­vülnek, jellegük megváltozik, ezzel együtt a szövetkezeti ve­zetés feladatai is nőnek. Ezért a vezetés hatékonysága növe­lésének egyik fontos mozzana­ta lehet, hogy — felhasználva a meglévő belső tartalékokat, illetve figyelembe véve az új erők alkalmazásának a lehető­ségét — a vezetésben tovább­fejlesztik a munkamegosztást. s képzett közgazdászt alkal­maznak. A lsz-ve/előknek a gazdasági döntések, az üze­mi tervek kialakításakor a le­hetséges változatok sokaságá­ból kell kiválasztani azt, amely az adott körülmények között a legnagyobb eredményt hozza. Helyesen választani viszont csak akkor lehet, ha a dön­tést alapos közgazdasági elem­ző munka előzi meg, amely utólag értékeli a lezajlott ter­melési és gazdasági folyama­tokat, felméri a lehetőségeket, alapot nyújt az új elhatározá­sokhoz, A tsz-ekben eddig is volt gazdasági elemzés, eddig is tervek alapján gazdálkodtak. Ezek a döntések azonban ál­talában rövid távra szóltak, és — kevés kivételtől eltekintve — csak résztapasztalatok vol­tak, gyakran alig haladták meg a kisparaszti kalkuláció színvonalát. Pedig a reális tervezésnek, a gazdaságszervezésnek elenged­hetetlen feltétele, hogy a ter­vezők, a gazdaságvezetés idő­ben tájékozódjon a piaci hely­zetről, a mezőgazdasági ter­mékek iránti keresletről, a termelési eszközök beszerzési lehetőségeiről, a beruházások alakulásáról, a hitelfeltételek­ről és egyéb, a gazdaságot érintő ügyletekről, döntések­ről. A mai viszonyok között minden gazdasági döntést — legyen az beruházás, hitelfel­vétel, vagy termelési szerke­zetváltozás — alapos, hosszú távra szóló közgazdasági elem­zésnek kell megelőznie. Min­den meggondolatlan, szubjek­tív tapasztalatokon alapuló döntés nagy, gyakran csak hosszú évek: munkájával hely­rehozható károkat okozhat a szövetkezeteknek. Ezt a rendkívül széles körű és mélyreható közgazdasági elemző munkát fél kézzel nyil­vánvalóan nem lehet felelős­ségteljesen végezni. Olyan szakemberekre, közgazdászok­ra van szükség, akiknek ez a hivatása, akiknek az ilyen jel­legű munka a teljes körű fel­adata. Ma még a szövetkeze­tekben csali elenyésző szám­ban találunk közgazdászokat Még ellenállással is találkoz­hatunk, nemcsak a közgazdá­szok, hanem általában a szak­emberek beállításával kapcso­latban is. Ennek ^ más LiUUeit IS, tényezőnek az a fő oka, hogy nem látják vi­lágosan a közgazdasági mun­ka közvetlen jövedelemnövelő hatását. Pedig már sok példa bizonyítja: a mai viszonyok között milyen sokat tehetnek a mezőgazdasági üzemek jö­vedelmező gazdálkodásáért. n. l. As iskolareform hatása a szerencsi járásban Legutóbbi ülésén a Szeren­csi járási Párt-végrehajtóbi­zottság megtárgyalta az MSZMP művelődéspolitikai irányelveinek szelleméljen fo­gant, 1961. évi III. sz. iskola- reform törvény végrehajtásá­nak járási tapasztalatait. A reform megvalósításának ha­tása több vonatkozásban is fi­gyelmet érdemel. Boviiüsk az oktatc-neve'ö munka tárgyi és személyi íeJéte ei A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentésből kiderül, hogy az elmúlt 7 év során a szerencsi járásban jelentősen bővültek az általános iskolai oktatás-nevelés tárgyi és sze­mélyi feltételei. A megnövekedett létszám­nak megfelelően emelkedett a tanulócsoportok, a tantermek, a műhelytermek, a gyakorló- kertek, s a korszerű audio­vizuális eszközöli, nőtt a gya­korlati oktatásban is részesü­lő tanulók száma. Jelentősen előbbre léptek az iskolák kör­zetesítésében, az 1967/68-as tanévben például az V—VIII. osztályos tanulók már vala­mennyien szakrendszerű okta­tásban részesültek. .A körzeti központi iskolák oktató-neve­lő munkájának tárgyi feltéte­lei általában megfelelőek, a ta­nulók bejárásához a közleke­dési eszközök biztosítottak, Abaújszántón és Tardonán di­ákotthon is működik, bár a tarcali még nem felel meg a korszerű követelményeknek. Ennek átalakítása, illetőleg át­helyezése azonban folyamat­ban van. 1970-ig a járás egész területén befejezik az iskolák körzetesítését Számszerűleg és minőségileg javuló tendenciát mutat a járásban a tanerő-ellátottság. csökken a pedagógus-fluktuá­ció, emelkedő arányokat mu­tat a szakos tanárok által le­adott órák száma, bár a járás iskoláiban még ma is hiány van matematika-fizika, ké­mia, testnevelés, ének és rajz szakos pedagógusokból. Pedig a járás vezető testületéi nagy gondot fordítanak rá, hogy a hivatásukat szerető pe­dagógusok egy-egy helységben meg is telepedjenek. Lakás­építési kölcsönnel, ikerlakás­építéssel, lakásvásárlással, építkezési lehetőségek és ház­táji föld biztosításával is segí­tik a pedagógusok boldogulá­sát, stabilizálódását. Előbbre léptek a képesítés nélküli ne­velők továbbtanulásában is. Jó részük megszerezte a szüksé­ges szakmai képesítést, ará­nyuk ma már nem számotte­vő. Javult a kádermunka, szélesedett a demokratizmus A végrehajtó bizottság meg­elégedéssel vette tudomásul, hogy a reformtörvény követel­ményeinek megfelelően javult a pedagógusok körében vég­zett kádermunka. A járási ta­nács művelődésügyi osztálya, a kádermunka alapvető elvei szerint ítéli meg az igazgatók munkáját, akiknek nagy több­sége hiánytalanul megfelel a velük szemben támasztott kö­vetelményeknek. Megfelelő politikai képzettséggel, jó szakmai felkészültséggel és ve­zetőkészséggel rendelkeznek feladataik megoldásához, s ehhez rendszeresen megkapják az irányító szervek segítségét is. A kádermunka fogyatékos­ságai közt szerepel a nők és a fiatalabb korosztálybeliek ala­csony aránya a vezetésben, va­lamint az, hogy az esetenként megüresedő vezető állások-be­Leguépszerűbb bor a szürkebarát Az elmúlt évi piackutatási tapasztalatai nyomán az idén még szélesebb körű ízlésfel­mérést szervezett a Balaton- parton a Badacsonyvidéki Ál­lami Pincegazdaság. Szakem­berek segítségével külön kí­vánságlistát vezetnek a hazai és a külföldi fogyasztók igé­nyeiről. A szezon kezdetétől napjainkig több mint félmillió liter Balaton-parti bor fo­gyott el. A tetemes mennyi­ség összetétele, valamint a ke­reskedők tapasztalatai alapján most elkészült a nemzetközi jellegű borpiac-kutatás mérle­ge. A hazai „zsűri” szinte egyöntetűen a kemény, száraz borokra szavazott, élén az olaszrizlinggel, a külföldiek zömmel az édesebb zöldszilvá- ni és rizlingszilváni mellett tették le a voksot. A szürke­barát az egyedüli bor, amely­nél megegyezik az ízlés: a ha­zai és a külföldi fogyasztók körében egyaránt ez a legnép­szerűbb. töltéséhez nem mindenütt ren­delkeznek megfelelő káder- tartalékkal. Viszont örvendetes, hogy közéletünk általános demokra­tizálódása jótékonyan érezteti hatását a tantestületek belső éleiében is. A szocialista de­mokrácia érvényesítésének szervezeti keretei kiépültek a szerencsi járás tanintézetei­ben: az iskolai pedagógus pavi- alapszervezetek, illetőleg párt­csoportok, az iskolatanácsok, a szakszervezeti bizottságok, az úttörő-csapatvezetőségek és a szülői munkaközösségek járás- szerte eredményesen tevékeny­kednek, és kisebb fogyatékos­ságoktól eltekintve jól segítik az iskolai oktató-nevelő mun­kát. A szocialista demokrácia erősödésének hatosa jelentke­zik a pedagógusok iskolán kí­vüli munkájában, növekvő közéleti aktivitásában is. A felnőtt dolgozók körében vég­zett önzetlen tudatformáló te­vékenység, a népművelés cél­kitűzéseinek megvalósításáért vállalt és végzett sokrétű tár­sadalmi munka mind-mind a szocialista demokrácia szélese­désének beszédes bizonyítéka a járásban. „Nevelés-centrikus“ szemlélettel... Az iskolareform alapvető célkitűzéseinek megvalósításá­ban a járás művelődésügyi irá­nyító szervei és a tantestület márts jelentős eredményekkel dicsekedhet. Az iskolai oktató-nevelő munka mindenekelőtt köze­lebb került az élethez, a ter­melés és a gyakorlat igényei­hez. A járás iskolái általában korszerű alapműveltséget nyújtanak, s ami a legfonto­sabb — egyben legnagyobb erény is: — az oktató-nevelő munka egész metódusában a „neveléscentrikusság” érvé­nyesül, a szemléletben is, & mindennapi pedagógiai mun­kában is. Ennek köszönhető, hogy a járás iskoláinak több­sége évről évre jobb alapot nyújt a gyermekek világnéze­ti fejlődéséhez, illetőleg, hogy már az általános iskola pad­jaiban helyes világkép bonta­kozik ki fejlődő tudatviláguk­ban. A világnézeti, a hazafias és a honvédelmi nevelés érdeké­ben, vágj- a közösségi szellem kialakításáért, fejlesztéséért végzett sokoldalú, általában eredményes nevelőmunka friss — a reform szellemében fogant — hajtásairól elégedet­ten nyilatkozott a járási párt- vb. Éppúgy, mint a fizikai dol­gozók gyermekeivel való foko­zottabb törődés sok szép példá­járól és módszeréről — ame­lyekre alkalmasint érdemes lesz e helyen is visszatérni. CsépányS Lajos Vizsgázó kereskedelem réltlás rend és tisztaság jellemzi az új munkahelyet. Foto: Sz. Gy. Nyári vásár, öuru tömeg a kirakatok előtt. Odabenn el- fogyhatatlan sor kígyózik a pénztárak felé. Árleszállítás. Nyári vásár, téli, őszi, vagy rendkívüli, tu­lajdonképpen egyre megy. Vizsgázik a kereskedelem. Vizsgázik ügyességből, szor­galomból, hozzáértése is meg­méretik ilyenkor. Lassan megszokjuk már, bőgj- a fogyasztó rigolyás, bosszantóan akadékoskodó, s lehetőleg minél előbb ki tessé­kelendő ügyfélből kedves ve­vővé változott, Kedves vevő­vé, akinek érdemes köszön­ni, érdemes elébe menni. Kí­vánságát tudakolni és kielé gíteni. Mert ő dönt, ő mond ítéletet, ha vásárol, de akkor is, ha üres kézzel távozik. Határ a pult. Választóvo 11 nal, melynél a termelő a fo- 1 ■ gyasztóval találkozik. Kcres- \ | let cs kínálat csap itt össze. De nem azért, hogy egyikük vesztes maradjon. Hanem mert együtt győznek a szem­benállók, ha sikerül a vásár, együtt veszítenek, ha nem. Mostanában — ahogy a termelésbe — a kereskede­lembe is új élet költözött. A gazdasági reform megrázta, kivette a régi, elavult mód­szereket, hogy helyükbe újak, jobbak lépjenek. Gazdája már a kereskedő a boltnak, érdeke űzi, hogy az legyen. S hogy igazán jó gazda volt-e, ilyenkor is megmutatkozik. Amikor a kirakatba kiteszik a táblát: Nyári vásár, árle­szállítás. Mert szükség van e vásá­rokra. És mondjuk meg nyíl­tan. nemcsak azért, hogy a fogyasztó örüljön. Hanem azért Is. mert a jó kereske­dő nem tárol felesleges kész­leteket Olcsóbb neki, ha ki­árusít. mintha telve marad a raktár, és nem forog a pénz. A maradék: teher. Ha sze­zoncikk, még elavulással is fenyeget. Vásárokat eddig is gyakran rendeztek ezért. Most mégis más, mégis új színekkel gazdagodott a vá­sár. Nem véletlen, az üzle­tek nagyobb önállósága teszi mássá. Az önállóság, mely ar­ra készteti a kereskedőt, hogy' maga tudja ki a vevő titkos szándékait, maga tö­rekedjék fedésbe hozni a kínálatot és a keresletet. A kereskedő számol, pró­bál előrelátni. Nem könnyű feladat. Az ezernyi véletlent megjósolni nem is lehet. Hogy mennyire sikerült, an­nak vizsgája a vásár. Az ár- leszállítás a bolt saját koc­kázati alapját terheli. A nyereség, a jövedelem függ tőle, mennyit költöttek el, vagy takarítottak meg ebből az alapból. Űj a kereskedelemben, hogy a bolt maga állíthatja össze a választékot. Üj az, hogy a kockázatból, a ráfize­tésből is részt kell vállalnia. S ez így jó. mert az érde­keltség, a boltok versenye mindig többre és többre ösz­tönöz. Országosan ezúttal senki nem rendelt el kiáru­sítást. Maguk a kereskedel­mi vállalatok és a boltok kezdeményeztél-;. Éppen, mert önállóak, éppen, mert a versenyben egy sem akar le­maradni. Ki mit tart soknak, mit akar olcsóbban adni? Maguk állíthatták össze. Vizsgáznak tehát a keres kedők. Előrelátásból, hely zetfelismerésből. A raktárai gyorsan ürülnek, új áruknál adnak helyet. Üj ötleteknek mert a tapasztalatokat bízó nyára hasznosítani fogják. A lakosság áruellátása, i választék már eddig szem melláthatólag javult. A ter­melők és a kereskedők önál lósága azonban még tovább tartalékokat rejteget. S i versenjr idővel ezeket is fel színre hozza majd. Vásárok­tól függetlenül. Mert a kereskedelem min- lennap vizsgázik. Nemcsal előttünk, hanem önmaga előtt is. Saját zsebére. Flanelt Tibor Orsó nélküli fonógépek tus elején már működik. A centrifugális erő felhasználá­sa forradalmasította a fonó- ipart, mert ezek a gépek per­cenként 30 OOO fordulattal mű­ködnék. Üj üzemmel gyarapodott a Miskolci Pamutfonoda. öt da­rab BD—200-as, orsó nélküli fonógépet szereltek fel, me­lyeknek termelékenysége a ha­gyományos gépeknek három­szorosa. Az új üzem augusz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom