Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-29 / 202. szám
4 ÉSZAKMAG¥ARORSZAG Csütörtök, 1988. augusztus 29. zai, és tanulószobai keretszámok további emelését. A határozat felhívja az illetékes szerveket, hogy a következő években törekedjenek a tanulócsoportok létszámának csökkentésére, az optimálisabb, zsúfoltságmentesebb osztálylétszámok kialakítására. A nagyszámú leánytanuló pálya- választásának megkönnyítésére szükségesnek mutatkozik az adottságaiknak inkább megfelelő iskolatípusok szervezése. Külön fontosságot tulajdonított a közös tanácskozás, és a határozatban is előírta, hogy fokozottabban kell törekedni a pályaválasztásban a középiskolát, elsősorban gimnáziumot végzett fiatalok segítésére. Többek között ezért is hasznosnak látszik egy állandó pályaválasztási tanácsadó csoport létrehozása. A két tanács végrehajtó bizottsága őszintén tárta fel a középfokú oktatásra vágyók befogadásával kapcsolatos gondokat; a határozatban szereplő célkitűzések pedig megvalósulásuk után minden bizonnyal hasznos segítői lesznek az egyéni kívánalmak és a képzési lehetőségek jobb összhangjának. <bm) Műemlékvédelmünk önkéntesei Folytatta tanácskozását a műemléki albizottságok ötödik országos értekezlete iskolákba felvettek 53 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Finomítandó a pályaválasztási segítés A két végrehajtó bizottság a helyzet alapos ismeretében határozatot fogadott el, amelyben többek között a pálya- választási munka finomítására fordított nagy figyelmet. A nem eléggé ismert és kevésbé kedvelt iskolatípusokat is meg kell ismertetni a szülőkkel, a tanulókkal, és a fizikai dolgozók gyermekeit is azokba az iskolatípusokba kell irányítani, ahonnan nagyobb az esély a felsőfokú tanulmányok folytatására. Például a tagozatos osztályok felé. Általában a tehetséges gyermekek továbbtanulását fokozott figyelemben. segítésben kell részesíteni, például kollégiumi és ösztöndíj juttatásodénál leieméit gonddal kezelni, elbírálni jogosultságukat. Szükségesnek látta a két végrehajtó bizottság, mint már emlitettük, egy további miskolci kollégium építését, az externátusi, menHetveue&er új óvodás Tudóivá Sók a felvételekről Az idén előreláthatólag több mint hetvenezer új óvodást tudnak felvenni a rendelkezésre álló intézményekbe. Velük együtt az óvodába járók száma megközelíti a 200 ezret, azaz több mint a felét az óvodás korú népességnek. A felvételekkel kapcsolatos tudnivalókról a következő tájékoztatást adták az JvTTT munkatársának a Művelődés- ügyi Minisztériumban: Az óvodai felvételre — az előző évekhez hasonlóan — most is szeptember 1 és 7 között lehet jelentkezni. A szeptemberi felvételről néhány rendkívüli esetben eltekintenek. Ilyen például, amikor az anya év közben áll munkába, a család lakóhelyet változtat, vagy a családi körülményekben olyan előre nem látott változás áll be, amely a gyermek évközi felvételét indokolja. A rendtartás előírása szerint, ha több a jelentkező, mint az óvodai hely, az igények elbírálására felvételi bizottságot kell létrehozni. Az elbírálásnál előnyben részesítik az egyedülálló szülők gyermekét. Ugyancsak a felvétel mellett szóló nyomós érv, ha mindkét szülő dolgozik, s nincs olyan felnőtt családtag, aki a gyermeket elláthatná. Mérlegelnek természetesen egyéb szociális indokokat is. A tanácsi óvodából helyhiány miatt elutasított gyerekeket köteles átvenni a közelben levő üzemi óvoda, ha ott betöltetlen helyek vannak. Az óvodai „tanév”- szeptember 16-án kezdődik. A nyitva tartási idő az óvodákban napi öt óra; napközi otthonos óvodákban — a szülők igényeitől függően — napi kilenc-tizenkét óra. szombaton hét-kilenc óra. Az óvoda nyitva tartási idejét a szülők többségének — de legalább tíz szülőnek — indokolt és igazolt igénye alapján, a vezető óvónő javaslatára, a területileg illetékes tanács állapítja meg. A szülőknek gondoskodniuk kell arról, hogy gyerekeik a meghatározott időben ott legyenek az óvodában, illetve a megszabott időpontig elvigyék őket. Mint már hírül adtuk, Sárospatakon ülésezik a műemlé ki albizottságok országos értekezlete. Az első nap gazdag programjában hivatalos szerveink és kultúrkormányzatunk képviselőinek előadásai hangzottak el, s világították meg a műemlékvédelem helyét, szerepét a szocialista kultúra eszmerendszerében. Az augusztus 28-i, szerdai nap programjában dr. Barcza Gézának, az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetőjének nagyszabású előadása szerepelt. A Műemlékvédelmünk társadalmi szervei című referátum azt taglalta elsősorban, hogy hazánk kilencezer műemlékének fenntartásában, hasznosításában, elsősorban védelmében milyen szerepet vállalnak a társadalmi szervek és munkások. Az előadó hangoztatta, hogy a műemléki hatóság tevékenysége csak akkor lehet igazán eredményes, ha az országban műemlékbarát hangulat tapasztalható. Ennek ébrentartásában nagy szerepe van a spontán társadalmi felügyeletnek, a műemlékvédelem társadalmi szervei által történő védelemnek. A Hazafias Népfront, a KISZ, a természetbarát szövetség, a honismereti és helytörténeti szakkörök, mindenekelőtt a tanácsokon, vagy a Hazafias Népfronton belül működő műemléki albizottságok vállalkoznak e nemes feladatok ellátására. Az ország 30 m űemléki albizottsága Hazánkban jelenleg 30 műemléki albizottság működik; Ebből kettő Borsodban. Az egyik a borsodi, a másik pedig az újonnan alakult sárosa Még jelentkezhetnek a beszédhibás fiatalok Miskolcon, a Fazekas utcai általános iskolában már négy éve megszervezlek egy logopédiai — beszédhiba-javító — csoportot. Itt tanulják a szép beszédet az I. és II; kerület rászoruló gyerekei. Mivel azonban a város távolabbi részében, a III. kerületben is számos olyan gyerek lakik, aki selypít, dadog, vagy pö- szén beszél, az idén itt is létrehoznak egy logopédiai csoportot. A 2. számú kisegítő iskolában (Károly utca 4. szám) hetente háromszor foglalkoznak a csoport tagjaival. A foglalkozásokat igazítják a gyerekek iskolai idejéhez, tehát aki közülük délelőtt jár iskolába, délután vehet részt a logopédiai foglalkozáson és fordítva. Az új logopédiai csoportba még lehet jelentkezni. Minden olyan 5-től 18 éves korú, miskolci lakos, aki hallási fogyatékosság miatt, vagy egyéb okokból hibásan beszél, kérheti felvételét a csoportba. Szeptember 5-ig várja a jelentkezőket minden III. kerületi általános és középiskola igazgatója, illetve az óvodáskorúakat valamennyi III. kerületi óvoda vezetője. A kötet szerves folytatása a magyar hadifoglyok forradalmi mozgalmáról, az OK(b)P magyar csoportjának tevékenységéről 1967-ben napvilágot látott forráspublikációnak. Ezúttal a szerkesztők az internacionalista vörös katonák szervezésére, politikai és katonai kiképzésére, a polgár- háború frontjain vívott harcaira vonatkozó iratokat gyűjtötték csokorba. Szovjet és magyar történészek kollektív munkája volt szükséges ahhoz, hogy a Szovjetunió számos párt- és állami archívumában, a magyar- országi, ausztriai és csehszlovákiai levéltárakban elszórtan található, eddig alig, vagy egyáltalán nem ismert dokumentumok közkinccsé váljanak. Különösen érdekes a kötet második fejezete, amely az internacionalistáknak a Volga- mentén, az Uraiban, Szibériában és Turkesztánban vívott harcairól szóló dokumentumokat tartalmazza. Számos doku-. A magyar imperialisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháborúban pataki albizottság. Az előadó kifejezte azt az óhaját, hogy figyelembe véve Borsod megye és városainak gazdag műemlékeit, idővel Miskolcon és Sátoraljaújhelyen is megalakul majd a műemléki albizottság. Ezután néhány műemléki albizottság nagyszerű példáját említette fel: a győrit és a nógrádit. Az előadó elmondotta, hogy a bizottság Győrben 38 esetben tartott 1964-ben helyszíni szemléket műemléki ügyekben, részt vett átalakítással kapcsolatos felülbírála- tokon és műemléki épületek felújításával kapcsolatos tanácskozásokon. Nógrád megyében egyedülálló a társadalmi szervezet helyzete. Ugyanis a megyei tanács műemléíd albizottságán kívül, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának gondozásában műemlékvédelmi akcióbizottság is működik. E két szerv nemcsak a műemlékek hasznosítására, védelmére vonatkozó feladatoknak felel meg, hanem szélesebb körű népművelői, ismeretterjesztői funkcióknak is. .Tó példaként említette meg dr. Barcza Géza a Borsod megyei műemléki albizottság egy-két eredményes tevékenységét; segítségét a rakacaszendi templom helyreállításában, a ku- rityáni bazilika romjainak, környékének rendezésében. A Borsod megyeiek dicséretes fáradozást fejtettek ki a skaiizen létesítésével kapcsolatban; Igen figyelemre méltó a Vas megyében született kezdeményezés; itt műemléki figyelő és jelentő szolgálatot szerveztek. A műemlékvédelem önkéntesei elsősorban a szombathely! Tanítóképző Intézet hallgatói, akik figyelik a bontásokat, vigyáznak rá, hogy ne rombolják műemlékeinket és engedély nélkül ne fogjanak foozzá műemléki, vagy műemlék jellegű épületek lebontásához. A jövő feladatait elemezve dr. Barcza Géza a következőket jegyezte meg. Tovább kell szélesíteni és létre kell hozni minden megyében a műemléki albizottságot. A megyeibe célszerű bevonni a megyei tanács vb építési és művelődési szakigazgatási szerveinek vezetőit, a múzeum, a levéltár, az Idegenforgalmi Hivatal képviselőit, a területi főépítészt, a helyi tervezőirodák vezetőit, valamint a társadalmi szervek képviselőit. A figyelő és jelentő szolgálat megszervezésénél elsősorban a népművelőkre és a pedagógusokra kell támaszkodni. A műemléki albizottságoknak intenzívebben be kell kapcsolódniuk az ismeret- terjesztő tevékenységbe, a múlt emlékeinek hozzáértő ismertetésébe. Azt várják e lelkes társadalmi gárdától, hogy részt vegyen a tudományos gyűjtő- és nyilvántartó munkában is. Jutalmazás, kirándulás Dr. Barcza Géza előadását korreferátumok követték, majd Merényi Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója értékes jutalomban részesítette mindazokat a társadalmi aktívákat, a figyelő szolgálat megszervezőit, akik jó példával segítették a magyar műemlékvédelem nemes ügyét. Az alapos eszmeváltások után az értekezlet népes gárdája tanulmányi kirándulásra indult; ismeretséget kötött Sárospatak történelmi látványosságaival. Az eddigi tervek szerint a tanácskozás harmadik napján, augusztus 29-én Tolcs- va, Erdőbénye, Vizsoly, Boldogkő és Monok műemléki nevezetességeit tekintik meg a részvevők. (P-1) Az egészségügyi tervezés irányelvei mentum tanúskodik Kun Bélának, Münnich Ferencnek, Reiner Károlynak a Keleti Front harcaiban való részvételéről, az illegális magyar pártszervezeteknek a Kolcsak ellen irányuló partizánmozgalomban betöltött szerepéről. A kötet további fejezetei az internacionalistáknak Dél- Oroszországban, Észak-Kauká- zusban és Ukrajnában vívott harcait mutatja be a hadműveleti iratok tükrében. Űjsagközlemenyek, párán- orosz nyelvű csők, jelentések tanúskodnak az internacionalistáknak a forradalmi rend védelmében kifejtett tevékenységéről. Tisztelet és megbecsülés övezte a polgárháború ' frontjain kiemelkedő internacionalistákat. Erről tanúskodnak a magyar parancsnokok és egyszerű harcosok kitüntetéséről szóló okmányok. Függelékként tartalmazza a kötet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából kitüntetett több mint ezer magyar állampolgár névsorát. A forrásgyűjtemény használhatóságát nagyban növeli a második kötetben elhelyezett tudományos apparátus: a jelentősebb személyek életrajzi adatait közlő névmutató, a témára vonatkozó magyar és önálló kiadványok, cikkek, visszaemlékezések válogatott bibliográfiája; helynév-mutató és térképvázlatok. Számos korabeli foto- dokumentum teszi szemléletesebbé és meggyőzőbbé e kötetet. (Kossuth Könyvkiadó.) Az egészségügyi miniszter szakmai irányelveket adott ki a tanácsi egészségügyi és szociális intézmények 1969. és 1970. évi tervének és költség- vetésének összeállításához. Az irányelvék egyebek között rámutatnak, hogy a csecsemőhalálozás elleni küzdelem előterében a koraszülés megelőzése áll. A veszélyeztetett terhesek korszerű ellátása érdekében törekedni kell a terhes-pathológiás esetek kórházi kezelésére. A koraszülöttek és veszélyeztetett csecsemők gammaglobulin védőoltása, amely a staphylococcus fertőzés — az egyik legsúlyosabb kórházi ártalom — megelőzését szolgálja, ugyancsak kiemelt feladat. Az irányelvek hangsúlyozottan felhívják a figyelmet a kórházi társfertőzések elleni küzdelem továbbfejlesztésére. A költségvetési célok között szerepel a modernebb kórházi ápolási rendszerre való áttérés. Ennek első lépcsőiéként a súlyos betegek számára őrző-szobákat, a továbbiakban nagyobb kórházakban úgynevezett szubintenzív részlegeket, a megyei kórházakban önálló intenzív gyógyító-egységeket szükséges működtetni. Az intézményeknél! költség- vetésükben gondoskodniok kell az előirt közegészségügyi- járványügyi feladatok végrehajtásának feltételeiről, valamint a korszerű gyógyszerellátásról. A szakmai irányelvek sorra veszik az egészségügyi ellátás egyes szakágaiban megoldandó feladatokat. A szociális gondoskodás fejlesztésére az irányelvek elsősorban az öregek napközi otthonainak szaporítását, a csökkent munkaképességűéi! rehabilitációjának elősegítését, szociális foglalkoztatók létrehozását ajánlják. Ki ért legjobban a targoncákhoz ? Mint már lapunkban is ismertettük, a Diósgyőri Gépgyár targoncái kitűnő eredményeket értek el azon az országos versenyen, amelyet augusztus 17-én és 18-án bonyolítottak le Budapesten. Most, a verseny után a Diósgyőri Gépgyár vezetősége felhívással fordult az ország minden olyan vállalatához, amely tavaly január óta diósgyőri targoncát üzemeltet; bizonyítsa be, hogyan ért a targoncákhoz? Gazdaságosat: üzemelteti-e? Megfelelően kar- ban tartja-e? Miként tudja gyorsan elsajátítani és alkalmazni a kezelési utasításokat? Azok között az üzemeltetők között, akik a kérdésekre, a versenyfeltételekre a legkedvezőbb választ adják, a DIGÉP értékes tárgyjutalmakat sorsol ki a jövő évi Budapesti Nemzetközi Vásáron. 533H áj középiskolás Borsod megye és Miskol középiskoláiban néhány na; múlva 5338 fiatal kezdi mej a tanulást. Ez a számadat méi nem egészen pontos, mert i tanévkezdésig hátralevő napol még hozhatnak változást. El scsorban a vidéken levő kö aépiskoláknál várható méí emelkedés. A Borsod megyei Tanács V B., valamint a Miskolc város Tanács V. B. a napokban közös tanácskozáson vitatta mej a középiskolai beiratkozásol helyzetét. Megállapították hogy eddig Borsod középiskoláiba 2536, a miskolciakba pedig 2802 tanulót vették fel A beiratkozások előzményeire is visszatekintettek. Sok a továbbtanulásra jelentkező Négy évvel ezelőtt mái mindkét tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott a középfokú oktatás fejlesztésének feladataival, és ennék eredményeként szükségesnek mutatkozott az 1966—1971-es időszakban a szakmunkásképzés bővítése. A középiskolák belsc szerkezeti arányának olyar alakítására törekedték, hog> az arányok fokozatosan z szakközépiskolák javára alakuljanak. A végrehajtás nem ment simán, gimnáziumainkban túlzsúfoltság keletkezett, pedig — különösen Miskolcon — jó ütemben fejlődték a szakközépiskolai osztályok. Különösen gondot okoz Miskolcon a vidéki tanulók befogadása. Mivel a megye középiskoláiban kevés lehetőség van a szakközépiskolai osztályok számának jelentős emelésére, az ilyen képzést kívánó tanulók zömét is Miskolc szakközépiskoláinak és technikumainak kell befogadni. Sokrétű, alaposan előkészített pályaválasztási'tanácsadás is igyekezett az érdeklődést helyes irányba terelni. Az elmúlt tanévben Borsodban 10 824, Miskolcon pedig 3104 tanuló fejezte be általános iskolai tanulmányait, ebből a megyében 82,7 százalék, Miskolcon pedig 96 százalék jelentkezett továbbtanulásra középiskolába és szakmunkásképzőbe, örvendetes, hogy a megyében továbbtanulók 84,2 százaléka a fizikai dolgozó szülők gyermeke, a városban pedig 65,5 százaléké. Érdemes megjegyezni, hogy a megyében jelentkezőknek 54, a Miskolcon, jelentkezőknek 39 százaléka választotta továbbképzésül a szakmunkásképző intézetet. Csökken az érdeklődés a gimnáziumok iránt o A jelentkezéseknél még mindig tapasztalható aránytalanság. Például négyszeres a túljelentkezés a vegyipari technikumba. Csökkent az érdeklődés a gimnáziumok iránt, mivel az egyetemek, főiskolák a végzős tanulóknak csak 25 —30 százalékát tudják felvenni, így a gimnáziumot végzett tanulók zöme szakképzetlenül keres elhelyezkedési lehetőséget. Ez pedig, különös tekintettel a gimnáziumban végző lányok magas számarányára, mind a megyében, mind Miskolcon igen jelentős elhelyezkedési problémát okoz. Népszerűek a gimnázium tagozatos osztályai. Kevés viszont még mindig a kollégiumi férőhely, különösképpen Miskolcon lenne szükséges egy további 400 személyes kollégium építése. A megye középiskoláiban található 2700 férőhelyre eddig 2536-an iratkoztak be, s ezek 65,2 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. A szeptemberi pótbeiratáskor a beiratkozottak számánál! növekedésével számolhatunk. Miskolcon az eredetileg tervezett 2668 helyett eddig 2802 fiatalt írattak a különböző középfokú tanintézetekbe. Ezt egyes szakközépiskolai és technikumi osztályok növelésével sikerült megoldani. A miskolci közép
