Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-29 / 202. szám

ÉSZAKMAGTARORSZÁG 3 Ssstörtök, 1Í»6S. augusztus 29, ■«an—■■a— Piac után Román Dénes felvétele Ülést tartott az SZMT elnöksége Tegnap, augusztus 28-án Mróz Ferenc elnökletével ülést tartott a Szakszervezetek Bor­sod megyei Tanácsának elnök­sége. A napirenden szereplő témák között megvitatták az SZMT megyei oktatási köz­pontjának idei első félévi munkáját. A továbbiakban ér­tékes javaslatok hangzottak el a dolgozóknak a munkaidő­csökkentés bevezetése követ­keztében megnövekedett sza­bad ideje kulturált kihaszná­lására. Végül az elnökség foglalko­zott az SZMT és a megyei nőtanács közötti jobb együtt­működés lehetőségeivel és a községi szakmaközi bizottsá­gok választásával. Új magyar búza fajták A külföldiek közül a bezosztá­sikere Az iregszemcsei fajtakisérle- ti állomáson 18 őszi búza — köztük három szovjet és egy olasz fajta — kisparcellás ösz- szehasonlító kísérletében az új magyar búzafajták bírták leg­jobban az idei nagy szárazsá­got: a legjobb termést a sze­gedi 423/3-as adta, amelynek egv holdra átszámított hozama elérte a 27 mázsát, s ettől nem sokkal maradt el a 26,6 má­zsás átlaggal jeleskedő kom­péi ti 2-es. A szegedi tar búza 26,2 mázsás állaggal fizetett. ja 1/b 24,4, a rannaja 12-es 24.1 mázsát adott holdanként. Az iregszemcsei telep nagyüzemi szaporító tábláin a moisson francia búzafajta bizonyult legjobb termőnek, amely hol­danként! átlagban 26 mázsát adott. Meglepően jól sikerült az új­szegedi őszi zab nagyüzemi próbája: 18 mázsát adott hol­danként, ami az idei aszály­ban kitűnő termésnek számit. Megkéselt a vargánya A nagy nyári szárazság miatt az idén alaposan megkésett a borsodi erdőségek legértéke­sebb gombafajtája, a vargá­nya. Sokan már-már azt hit­ték, hogy az idén nem is lesz vargánya. Főleg az edelényi járás jó néhány községének la­kosai estek volna el igy a gombaszedésből származó je­Rontottak, hogy építhessenek Szanálás után a miskolci Győri-kapu lentős mellékjövedelemtől. Az elmúlt nap-okban azon­ban mégis előbújtak az érté­kes gombák az elegendő csa­padékot kapott erdei alom alóL Az Erdei Termék Vállalat néhány nap alatt már jelen­Egyik kedves olvasónk leve­léből való az alábbi idézet: „Mindnyájunk előtt ismeretes a Győri-kapuban megkezdő­dött hatalmas városfejlesztési program. Ennek előmunkálatai során megszüntetlek két hen- tcsbollot, két zöldséges boltot, egy tejcsarnokot és egy nagy- forgalmú vegyesboltot, s még felszámolnak két üzletet. Ez a tény rendkívül megnehezíti a lakosság beszerzési lehetősé­geit .. ” A városi tanács kereskedelmi — Fenn, az új bérházak vé­génél volt egy egyedülálló, kis üzletház. Nem lehetett volna legalább azt meghagyni, s csak később lebontani? — Sajnos nem, mert éppen ott kezdődik majd el az épít­kezés legkorábban, elő kell készíteni a területet. Mi pró­báltunk áthidaló megoldást ke­resni. Például szerettünk volna egy másik boltot is megtartani, de a tervekből kitűnt, hogy éppen alatta halad majd az új gázvezeték. Le kellett azt is bontani. semmivel sem pótolták a két megszűnt zöldségboltot. Bőven benne vagyunk a nyálban, még érdemes lenne felállítani két zöldséges standot a meg­szűnt boltok forgalmának le­bonyolítására. A tervosztály tudna valahol, a szanált terü­leten annyi zavartalan helyet biztosítani, amennyi két kis bódénak elegendő. Nagy szük­ség lenne legalább erre, hogy ne kelljen a zöldséget, gyü­mölcsöt túl messziről cipelni­ük a háziasszonyoknak. Adamovics Ilona tős mennyiségű vargányát vá­sárolt fel a Rakaca völgyében és Putnok környékén. Pamlény és Keresztéte erdeiben is sze­dik már ezt a szárításra leg­alkalmasabb gombát. Nagy se­gítséget kapott az Erdei Ter­mék Vállalat a serényfalvi és a görömbölyi téglagyártól. En­gedélyezték, hogy a kihaszná­latlan, meleg padlástereken szárítsák a vargányát. A hiánycikkek alkonya A változást teljességében mérni ma még elég ne­héz. Bár vannak szá­maink, sokat ígérő milliók és szemünk előtt egyre-másra bukkannak fel űj jelek, jó­zanul látjuk, hogy csodát nem tettünk, nem >s tehet­tünk nyolc hónap alatt. A gazdasági élet minden zugában, iparban, mezőgazda­ságban és kereskedelemben hódit már az új, de abban sincs semmi meglepő, hogy helyenként még itt ragadtak a régi. kiöregedett gazdaság- irányítási rendszer egyes em­lékei. gyeinek hát a piacra. Kutat­ják, mit kíván, miből meny­nyit kivan a fogyasztó. Mert a társadalom akkor ismeri el munkájuk hasznosságát jöve­delem formájában, ha kielé­gítik a szükségleteket. Ha minél több keresletet tudnak megfelelő áruval fedezni, mi­nél sokszínűbben. Maga a hiánycikk az áru különleges fajtája. Gyakran olyan termék, amely egyik termelő vállalatnak sem a fő ,,profilja”. Esetleg kisebb mennyiségben, vagy ritkáb­ban szükséges, nagy kapaci­A megnyugtató, hogy hír­mondók ^ már ezek csupán. Hírmondóként üti fel fejét néha az egykor sok bosszú­ságra okot adó hiánycikk, s egyes termékeknél a válasz­ték szűkössége is. Nem vitás, előfordul még ma is. hogy hiába járjuk sor­ra az üzleteket. Hogy amit keresünk elfogyott, nincs, nem is tudják, mikorra vár­ható. Vagy van esetleg, de nem tetszik, és nem tudnak másikat ajánlani helyette. De az sem vitás, hogy mind ritkábban töi'ténik így. Hogy választékban színesebbek, gazdagabbak lettek a pultok, a kirakatok. A hiánycikkek száma észrevehetően csök­ken, s talán el is fogy előbb, vagy utóbb. A reform lénye­géből, a nyolc hónapja meg­indult fejlődés irányából kö­vetkezik ez. Rangot adtunk a piacnak. Bonyolult, ezernyi összefüg­gés között eligazodó, rendet teremteni képes szabályozó szerepet Az árutermelés és értékesítés törvényeit, a ke­resletet és kínálatot állítottuk céljaink szolgálatába. S a piac alapvető érdekeinél, a megélhetésnél, a nyereségnél fogja meg a termelő vállala­tokat. Ezért hatásosabban ösztönöz bármely utasításnál. Akik termelnek, keresni akarnak. Eladni, előnyösen értékesíteni termékeiket. Fi­tással ráállni nem érdemes. Mást, a piacon uralkodó ter­méket gyártani valóban sok­kal kifizetődőbb lehet. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy ami ma hiánycikk, hiánycikk is marad. És nem­csak erkölcsi szempontból. Nemcsak azért, mert fő el­vünk. a társadalom szükség­leteinek minél tökéletesebb kielégítése mást követel. Ha­nem, mert az új gazdasági mechanizmus ösztönző érde­keltségi rendszere a hiány­cikkek felszámolásának biz­tosítékait is magában hordja; Hiszen a jobb eredmény a fejlesztésre fordítható és a felosztható több nyereség a vállalatok kapacitásának mindenkori legteljesebb, leg- sokrétúbb kihasználását igényli. Azt, hogy ne álljanak a gépek, hogy soha ne legyen hasznos munka nélkül egyet­len dolgozó sem. A fő termékekből a piac felvevőképessége nagy. de nem végtelen. A ter­jeszkedés, a több nyereség el­érésének egyik forrásaként tehát éppen a választék to­vábbi bővítése, a hiánycik­kekben rejlő, ma még kiak­názatlan lehetőségek feltárá­sa kínálkozik. Minden okunk megvan te­hát. hogy bízzunk benne: a hiánycikkeknek lassan beal­konyodikj Flanck Tibor Meddig méresd meg ei főutcái kisvasút? Less-e nutóhussállomás Sátoraljaújhelyen? osztályán — Megfelelőnek találják-e a Győri-kapu lakóinak keres­kedelmi ellátását? — Nem egészen. A jelenle­ginél jobbat azonban nem tud­tunk biztosítani az átmeneti időre. — Hogyan segítenek a gon­dokon ez idő alatt? — Az év elején a kereske­delmi, a tervosztály és a Mis­kolci Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat vezetői megbe­szélték a szóban forgó boltok szanálását, s azt is, mivel tud­juk pótolni. így például az Acél utcai tejbolt helyére hús­bolt került. A Gyula utcai ve­gyes élelmiszerbolt eddig egy- múszakos volt, most reggel 6 órától este 8 óráig tart nyit­va. Az Acél utcával szemben levő élelmiszerboltban pedig újabban tejet is árulnak. A városi (anács tervosztálya — Miért kellett egyszerre lebontani az egész utcasort? — Mi is gondoltuk, hogy ez tneglepi majd a lakosságot, hiszen a hagyományos építke­zőknél elég fokozatosan sza­nálni. Itt azonban a házgyár érmékéiből épül fel az új ut­casor, s nekünk előre, nagy te­rületet kell közmúvesíteni. Ha « házgyár elkezd termelni, igen gyorsan beépül majd az oldal. Az legalább úgy meg­lepi majd a környék lakóit, mint most a gyors lebontás. — Mit tanácsolnak a lakók- j nak? — Kérjük, legyenek türe­lemmel. Hozzanak egy kis ál­dozatot, csak annyit, hogy egy-két utcasarokkal tovább mennek, ha vásárolni akarnak. Az új üzletházak mindenért kárpótolni fognak! — De mikor? — Ez nehéz kérdés, hiszen még a próbaház sem épült fel a házgyári termékből. Azt mindenesetre ígérhetjük, hogy a Győri-kapui építkezésnél először a boltokat készítjük el. Az új üzlethálózat terve A már említett Gyula utcai, lapos tetejű bolt helyére mo­dern ABC-áruház kerül. Ugyancsak ABC-áruházat épí­tenek a József utca sarkára. Ezekben élelmiszertől kezdve az írószerig és műszaki dol­gokig mindent lehet majd kapni. Kapcsolódik hozzá még egy vendéglátó kombinát is. A Patyolat központjával szemben önkiszolgáló fűszer- és csemegebolt lesz. A jövő elképzelései tehát nagyon biztatóak, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy erre az évre ez még semmit nem ígér. Lehetne- még gondolkodni rajta, hogyan javíthatnák a környék tej ellátását, s eddig Sátoraljaújhely egyik érde­kes jellegzetessége, hogy a vá­ros főutcáját kisvasút szeli át. Ezen utazik Hegyköz és Bod­rogköz lakossága. Érdekes jel­legzetesség ugyan ez, a kis­vasúinak meg is van a maga hangulatossága, lényegében mégsem mondható szerencsés­nek. A vonat ugyanis teljesen uralja a főutcát. Akadályozza a közlekedést, zajával felboly­gatja a nyugalmat, robogásá- val rázkódtalja a házakat, füstjével szennyezi a levegőt. A kisvasút már hosszú évek óta gondot okoz az újhelyiek­nek. A városi tanács illetéke­sei pedig éveken át töpreng­tek e gondok megszüntetésén, gyűjtötték az ésszerű, megva­lósítható javaslatokat: miként helyezhetnék el innen a kis- vasuiat. hogyan biztosíthatnák mégis Hegyköz és Bodrogköz lakóinak kényelmes utazását? Nagy körültekintést igénylő munka Az összegyűjtött ötletekből kikristályosodott a város köz­lekedésének fejlesztési terv ja­vaslata. Tervjavaslatról van tehát szó és még nem kész, konkrét tervekről. Utóbbiak azonban éppen az előbbiek alapján készülnek el 1970-re. A kisvasút elhelyezése ugyan­is nagy körültekintést és tete­mes költséget igénylő munka. Ehhez a munkához pedig már a tervjavaslat okos, precíz ki­dolgozása is nagyon fontos kez­deti lépéseket jelent. Éppen ezt értékelte és köszönte meg a közlekedés- és postaügyi mi­niszter. aki a közelmúltban a következőket írta a sátoralja­újhelyi tanács vb-elnökének: „A város közlekedésének fej­lesztésére kidolgozott hasznos javaslatokért elnök elvtárs út­ján a tanulmánytervek kidol­gozásában részt vett társadal­mi szervek munkatársainak köszönetemet fejezem ki." Ez a köszönet pedig éppúgy szól a megyei pártbizottság ipari osztályának, a Sátoral­jaújhelyi járási és városi Párt- bizottságnak, mint a Közleke­déstudományi Intézet borsodi csoportjának, vagy a megyei tanács építési és közlekedési osztályának. Hiszen e szervek mind készséggel segítettek a Sátoraljaújhelyi városi Tanács illetékeseinek a tervjavaslat kidolgozásában. Hogyan, mekkora költségből? A város főutcájáról a Rony- vn patak mellé helyezik a kis- vasutat. Így tágasabb, nyugod- tabb lesz az utca, biztonságo­sabb a közlekedés. Sűríthetik az autóbuszjáratokat is. Ehhez azonban jó volna korszerű autóbuszállomást, MÁVAUT- pályaudvart létesíteni. Az AKÖV forgalmi telepét pedig a városon belül kellene elhe­lyezni. Ezenkívül szükség van a 37. sz. főközlekedési út vá­rosi, átvezető szakaszának kor­szerűsítésére is. Hogyan, mekkora költségből lehetne mindezt megvalósíta­ni? Sokat számítgatták ezt a városi és a megyei tanács il­letékesei. És közösen felaján­lottak 3 millió forintot a kis­vasút áthelyezésére. Most nagy örömmel fogad­ták a közlekedés- és posta­ügyi miniszter közlését: „A kisvaséit beruházási költ­ségeit teljes mértékben a MÁV biztosítja." A tanácsok által felajánlott összeget tehát a MÁVAUT-pá- lyaudvarra költhetik. Ilyen be­ruházási költséggel ugyanis az Autóközlekedési Tröszt és az illetékes 3. sz. AKÖV nem ren­delkezik. Pedig számukra is örvendetes beruházás az ilyen, s ezért nem zárkózhatnak el a segítségadástól. A KPM már utasította is a trösztöt: adjon segítséget a sátoraljaújhelyi tanácsnak a pályaudvar épí­téséhez szükséges műszaki ter­vek készítésében. További tervek A tervjavaslatokban szerepel még az AKÖV forgalmi tele­pének városon belüli elhelye­zése. Ez körülbelül 20 millió forintba kerülne. Az Autóköz­lekedési Tröszt előreláthatólag csak a IV. ötéves tervben fog­lalkozhat ezzel a javaslattal, megvalósítására pedi;» a V. öt­éves tervben kerülhet sor. Sátoraljaújhely közlekedésé­nek fejlődéséről összességében tehát pozitív képet vetíthe­tünk előre: a MÁV vezérigaz­gatósága a sátoraljaújhelyi kis­vasút korszerűsítési terveit 1970- ig elkészíti. A tervezés so­rán a kisvasút és a MáVAUT- állomás. továbbá a korszerűsí­tésre elfogadott 37. számú fő- közlekedési út városi átvezető szakaszának műszaki kapcsola­tait egyezteti, megállapítja a leggazdaságosabb megoldási A kivitelezési munkára, az épít­kezésekre pedig előreláthatóan 1971- ben és 1972-ben kerül sor. R. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom