Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-25 / 199. szám

Vasárnap, 1068. augusztus 25. fiBtt&su'.í mmeamKumammmMmum mmmmmmmm eszakmagvarorszAg 5 iiiifii is leíielőseiek Megyénk néhány fontosabb beruházásának helyzete Megyénkben évről évre ha­talmas összegű beruházásokat valósítanak meg. A pénz azon­ban, amit államunk biztosít, még önmagában kevés. Hosz- szú időbe telik, sok szervezés­be, munkába kerül, míg egy jóváhagyott összeg lakóház­ban, áruházban, sőt; új vá­rosrészekben realizálódik. A Borsod megyei Tanács Beruházási Igazgatóságán afe­lől érdeklődtünk, milyen ütem­ben sikerül megvalósítani az építkezési terveket az új me­chanizmusban, miről tanúsko­dik az első fél év? Beruházósolc az új meclianiziiiiisban Tavaly sokszor leírtuk és hangoztattuk, hogy 1067 a fel­készülés éve. Annyit mond­tuk, hogy azt hittük, mire az új mechanizmusba jutunk, már csak hozzá kell látni a dolgokhoz. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a felkészülés ugyan megvolt, de a begya­korlás is megkövetel némi időt. A beruházási program megvalósulásánál ez abban nyilvánult meg, hogy lassúbb lett a szerződéskötés. A válla­latok többet mérlegeltek, óva­toskodtak, s ’ nem egy beru­házás megkezdése előtt csu­pán taktikai okokból húzódott a szerződés aláírása. Ez volt a kezdet kezdete. Kiss Sándor, a Beruházási Igazgatóság vezetője az eltelt fél év után most már így szá­mol be tapasztalatairól: — Mind szervezettebb lesz nz anyagellátás, szilárdul a rend a vállalatoknál, s jelen­tős minőségi javulást látunk munkájukban. Csökken az át­futási idő. Igaz, néha nehe­zebben sikerül egy szerződést megkötni, mert munkaerőhi­ány miatt nem vállalhat töb­bet egyik-másik kivitelező, de ha megkötik végre a szerző­dést, akkor igyekeznek a mun- Jrát gyorsan elvégezni. KaziuciiarciSta tövéi fejícdik A fentiek általános tapasz- falatok, de biztatóak akkor is, ha egyik-másik beruházás ki­vitelezésénél nehézségek adód- nak. A legnagyobb gondot, s a legtöbb vitát a kazincbarcikai új kórház építése okozta és okozza még jelenleg is. Lassí­totta az építkezés ütemét töb­bek között az is, hogy időköz­ben megváltozott a beruházó szerv is, csak később került ez a feladat a Beruházási Igazgatóság kezébe. Tavasszal összehívták az illetékes válla­latokat, s akkor még reális­nak látszott az augusztus hu- szadiki befejezési határidő. Az igazság az, hogy most már nem bocsátkoznak jóslásokba a befejezést illetően, lehet, hogy ez év, de lehet, hogy csak a jövő év elején lesz az átadás. Ennyi huzavona után jobb híján egyet kell értenünk azzal az állásponttal, hogy ha egy-két hónappal később is, de tökéletes, jó munkát adja­nak át, ne legyen hosszú hiba­jegyzék, legyen a kórház ki­vitelezésében is olyan tökéle­tes, mint amilyen tökéletes, jó munkát várnak az egész­ségügyiektől, ha végre birto­kába jutnak; A tervek szerint ebben az évben 130 millió forint érté­kű beruházást kellett volna megvalósítani Kazincbarcikán, de az év eleji döcögés, vala­mint kapacitás hiánya miatt már most valószínű, hogy 74 lakás megépítése a következő évre marad. Ebben az évben megkezdik a tanácsház és pártház, egy bölcsőde, szolgáltatóház és ABC áruház építését. Városrchotislrakció faion Ózdon szintén nagyarányú építkezésekben érdekelt a Be­ruházási Igazgatóság. Jelen­leg a belváros rekonstrukciója folyik. Az új áruház környé­kén alakítják ki az új város­központot A bolyoki lakótelepen a mo­zi és a művelődési ház építé­sének befejezésével együtt be­fejeződik ennek a városrész­nek az építése is. Már elkészültek a tervek a tisztasági fürdőre és az uszo­dára A kivitelező vállalat eb­ben az évben felvonul az épít­kezésre kijelölt területre. Új városrész Tíszaszederkénylien A házgyár termékei jelentő­egy modem, hatszögletű, füles virágkosár, 13 méter hosszú és négy méter széles. Ezekhez körülbelül 200 000 virágot használtak fel. S hogy ne csak a méretek­ből, hanem a szinorgiából Is egy kis ízelítőt adjunk: a ko­sarat citrom- és narancssárga tagalesből készítették, amely­ben 26 szál virág pompázott, vörös dáliából, fehér, kék őszirózsából. Elképzelhető, mi­lyen is lehetett egy-egy szál, amelyet 1500—2000 virágból kötöttek. Hatalmas tapsvihar kísérte felvonulásukat Debrecenben. Akkor már ők is biztosak le­hettek, — legalább is a közön­ségsikerben. Előzőleg ugyanis bizonyára nyugtalanította őket egy kicsit az a hír, hogy a versenyzők között olyanok is vannak, akik kompozícióikhoz Dániából, Olaszországból ho­zattak virágot, nekik viszont csak a saját termésű, sajóparti virágoktól lehetett várni a si­kert. A szép munkát, az ötle­tes, ízléses kompozíciót azon­ban a legjobbnak értékelte a szakértő zsűri, s így a virág­karneválon részt vevő mintegy harminc vállalat közül a Mis­kolci Kertészeti Vállalat mél­tán érdemelte ki az első he­lyet és a nagy összegű pénzju­talmat. Gratulálunk! n. e. sen fellendítik megyénkben az építkezéseket. Mód van rá, hogy rövid idő alatt egész vá­rosrészek nőjenek ki a szántó­földekből. Tlszaszederkényben is befe­jeződik még néhány lakás, a gimnázium és az általános is­kola megépítése után a jelen­legi városrész fejlesztése, s mellette újabb területen nő tovább a szocialista város. Ez a városrész teljesen a házgyár termékeiből épül fel. A terü­leten már megkezdték az elő- közművesítést. Van tehát feladat bőven, megyénk egyre fejlődik, újabb és újabb létesítményekkel gaz­dagodik. s mindezekre igen jó hatással lehet az irányítá­si rendszerben kialakult gya­korlat. Túl vagyunk a kezdeti bizonytalankodáson, a vállala­ti önállóságot most már egy­re inkább a kivitelezők gyors pontos, hosszú hibajegyzéket mellőző munkájában szeret­nénk látni. A. L zeltük mindig Abaújszántót, amióta járásunkhoz került — mondotta Jászai Zoltán vb-tit- kár. Ez azt jelenti, hogy na­gyobb összeget adtunk, mint más, hasonló lélekszámmal rendelkező községnek. Az utóbbi években sokat fej­lődött a község kereskedelme. Három, városi igényeket is kielégítő szaküzletük van, ru­házati bolt, tejbolt és vas-mű- szaki bolt. Meg keli jegyezni, hogy Abaújszántó a járás egyetlen községe, ahol önálló tejbolt működik. Amíg a község járási szék­hely volt, nem volt középisko­lája. Jelenleg korszerű szak­munkásképzés főijük itt, s 1964-ben közös beruházásból megépült a gimnázium. A mű­velődési házat több mint fél­milliós költséggel felújították, s több kilométer hosszú járda is épült Milyen az cleíriínius? Ezek az úgynevezett tárgyi bizonyítékok. Egy település fejlődésénél azonban az is szá­mít hogyan használják ki a meglevő lehetőségeket, milyen az életritmus. Művelődési vo­natkozásban megállapíthat j uk, hogy nagyszerűen élnek a le­hetőségekkel. A középfokú is­kolák számos olyan abaújszán- tói és környező községbeli gyermeknek tették lehetővé a továbbtanulást, akik Szántónál messzebbre már nem mentek volna iskolába. Így nőtt az át­lagos műveltségi színvonal. Mindehhez még hozzájárul a művelődési ház tevékenysége, ahol változatos programról gondoskodnak. A különféle előadások közül nem egyet a község középiskoláinak taná­rai, a tan ács vezetők, s az ál­lami gazdaság szakemberei tar­tanak meg. Maradt még egy nagyon fon­tos probléma, amelynek jó, vagy rossz megoldása igen nagy hatással van minden te­lepülésre. Ez a munkalehető­ség. Kétszáz körül mozog azok­nak a száma, akik eljárnak dolgozni a községből. Ezek legnagyobb része nő, akik a szerencsi gyárakban kaptak munkát, de szívesen maradná­nak itthon, ha lehetne. Keresik az új lehetőségeket Ezt a lehetőséget keresi a községi tanács vezetősége. Operatív bizottságot alakítot­tak, s a bizottság tagjainak az a feladata, hogy megfelelő munkalehetőségeket teremtsen a községben. Már eddig biz­tató tárgyalásokat folytattak a nyíregyházi konzervgyárral. Hajlanak rá, hogy az egyik részlegüket ide telepítsék, amely helyben dolgozhatná fel a környéken felvásárolható gyümölcsöt. A helyi tanácsnak már van elképzelése, milyen megfelelő helyiséget tudnak ré­szükre biztosítani. Ha a kon- zervgyár üzemelne, 900 em­bernek biztosítana megélhe­tést, munkaalkalmat, köztük sok nőnek. Szépek a tervek, de pilla­natnyilag az a gond, hogy egy már működő kis üzem be ne zárja kapuit, s szélnek ne eressze, több mint negyven dolgozóját. A tejipari vállalat sajt-üzeméről van szó. Az a hír járja ugyanis, ha Miskolcon felépül az új, mo­dern tejkombinát, akkor az abaújszántói üzemre nem lesz szükség, hiszen ide eddig is szállították a tejet, s a kész terméket szintén el kell szállí­tani. Még nem dőlt el véglegesen, fenntartja-e majd továbbra is a tejipari vállalat abaújszántói üzemét vágj- nem. Jó lenne ha nem szüntetnék meg, hiszen jelenleg éppen az a törekvés, hogy melyik vállalat tud kihe­lyezni valamilyen részleget vi­dékre, a foglalkozási gondok megoldására. Ha a szántói üze­met megszüntetnék, ez lenne az egyetlen visszafejlődés a községben. Reméljük, erre nem kerül sor. A. J, Első díj: 1M @08 formt Nem véletlen, hogy a Mis­kolci Kertészeti Vállalat nagy sikert arat, ha megjelenik a már hagyományos debreceni virágkarneválon. Augusztus 20-án megnyerték az első díjat és a vele járó 100 000 forintot; A vállalat sikerében előre is bíztunk, mert még egyetlen al­kalommal Bem jöttek vissza díjazás nélkül. 1966-ban, az el­ső ízben megrendezett karne­válon a Budapesti Kertészeti Vállalattal megosztva nyerték az első díjat, és a vele járó 40 000 forintot. 1967-ben másod dik díjat nyertek 75 000 forint­tal. De bizakodtunk azért is, mert a vállalat már sokszor bebizonyította, hogy jó felké­szültséggel, hozzáértéssel szé­píti városunkat, s szerez örö­met az egyre több alkalommal rendezett kiállításokon, bemu­tatókon a vlrágkedvelőlmek. A karneválon szereplő két kompozíciót a vállalat műszaki gárdája tervezte, s mintegy 50 dolgozó vett részt a kivitele­zésben. Két nap és két éjjel fáradhatatlanul kötötték a vi­rágokat, s hogy ez milyen nagy munkát jelentett, arra hadd említsünk néhány adatot. Az egyik kompozíció, egy 5 mé­ter átmérőjű magyaros tál. amelyben egy 180 centiméter magas béka ül, pislogó sze­mekkel. A régi miskolci száj­hagyományt idézi ügyes meg- eldással. A másik kompozíció Félévi mérleg Látogatás a Bevételi Főigazgatóság területi igazgatóságán Miskolcon, a Fazekas utcá­ban egy rövid éve működik a Bevételi Főigazgatóság területi igazgatósága. Létrejöttét az új gazdasági mechanizmushoz igazodó vállalati ellenőrzési rendszer tette szükségessé. Je­lenleg három ellenőrzési for­ma érvényesül; Tulajdonosi jogon ellenőrzést gyakorol az irányító szerv, a vállalaton be­lül a pénzügyi revízió.. Az előbb említett szerv pedig a költségvetés be_ és kiáramló összegének felhasználását, a közgazdasági szabályzó műkö­dését, tendenciáit vizsgálja. Alcím Előkészületek, első lépések — Jó kapcsolatokat szeret­nénk kiépíteni a vállalatokkal. Ügy érzem, ez már meg is van — Mang Béla, a területi igaz­gatóság vezetője mondta ezt Dojcsák Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának, és Bárczi Bélának, a bizottság osztályvezetőjének, akik a na­pokban meglátogatták az in­tézményt A jó, a bizalmon alapuló kapcsolatokra valóban igen nagy szükség van; A vállala­toknál most Ismerkednek a nagyobb önállóság adta lehe­tőségekkel, és a megnöveke­dett felelősséggel. S jó, ha megbízható tanácsot, segítséget kopnak. A területi igazgató­ság szakemberei már a múlt évben bekapcsolódtak a válla­latok mérlegkészítéseibe, ök megismerték, segítették a vál­lalatokat, és a különféle tár­cáknak adott segítség most térül meg. — örömmel tapasztaltuk — mondotta Mang Béla —, hogy a vállalatok megbízhatóan ké­szítették cl az 1967-es évi mérleget. Biztonság, technikai fejlődés Ennek nyomán készültek cl az év eleji nyitómérlegek illetve a reformmal összefüggő rendező mérlegek. Bár ezt né­hány esetben módosítani kel­lett, az igazgatóság mégse te­kinti hibának. Jószándékú té­vedésből adódtak. Abból, hogy az év elején még volt egy jó­adag bizonytalanság, túlzott óvatosság, más esetben nem a megfelelő indexet alkalmaz­ták. Es miután a rendező mérlegek a vállalatok belső finanszírozásában jelentettek alapot, az igazgatóság embe­rei türelmesen segítettek a té­vedések kijavításában, A területi igazgatóságon egy sor modellt, grafikont, kimu­tatást szednek elő. Ezekből olykor egyszerű rátekintés alapján is képet lehet kapni az egyes vállalatok működé­séről. Vegyük például az esz­közállományt Ebben igen po­zitív vonás — az igazgatóság segítsége a vállalat jó hozzá­állása nyomán —, hogy egy­két kivételtől eltekintve a vál­lalatok álló- és forgóeszköz állománya megközelíti a reá­lis értéket Ez azt tükrözi, hogy az átértékelést felelős­séggel, megbízhatóan végezték eh örvendetes dolog, hogy bár a vállalatoknál — helye­sen — igyekeztek megszaba­dulni a számukra nem fontos állóeszközöktől, ennek ellenére az eszközállomány nem csök­kent Ügy nagyjából a tavalyi szinten mozog. Területi vi­szonylatban pedig — ide tar­tozik Nógrád és Heves megye is — az eszközállomány több milliárd forint értékben nőtt; Általánosságban jelentős fej­lődés következett be a techni­kai színvonalban, egy sor kor­szerűsítést, modernizálást haj­tottak végre, új gépeket sze­reztek be. Ez a vállalatoknál az előrelátást tükrözi. Mit mutat a készletgazdál­kodás? A forgóeszközben 11 százalékos, az állami, tanácsi iparban és a kisipari szövetke­zetekben 15—15 százalékos emelkedés mutatkozik. Arra int: félő, hogy az iparban nagy készletek rakódnak le. Az állami kereskedelemben a készletek növekedése reális, kiegyensúlyozott, az általános szövetkezetekben viszont csak minimális, szinte csak napra- szóló készleteket tárolnak; Ellentmondások A termelés folyamatosságá­hoz, az olykor ingadozó piaci igények kielégítéséhez szük­ség van bizonyos mennyiségű tartalékra. Nos, miután a köz- gazdasági ösztönzők ennek le­szorítása irányában hatnak, így mind a termelő, mind a kereskedelem azt nézi, hogyan szabadulhatna meg, miként háríthatná át a raktározás költségeit. Gyakori az ebből fakadó vita. Főleg az év elején sokan keresték meg a területi igaz­gatóságot ilyen gonddal. — Mit tegyek? A központ így kéri, itt pedig emígy óhajtják. — Ez abból adódott, hogy egyes vállalati közpon­tok, vagy egyesülések az első hónapokban még a régi nyo­mokon haladtak. Túlzottan bá­báskodtak, olykor érthetetle­nül sok adatot, kimutatást kértek. Valamennyi között legegészségesebben működik a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés. Itt sikerült a leg­jobban összehangolni a köz­ponti és a helyi érdekeket , Imitt-amott még most is van , egy kis csiszolni való. I Sikeres félév i Az új gazdasági mechaniz­mus legjellemzőbb mutatója : az eredményesség. A reform eddig lepergett hónapjai azt . tükrözik, hogy a vállalatoknál . jelentős szemléleti és gyakor- i lati változás következett be: a • hatékony gazdálkodás kialakí­■ tása került a középpontba; A . félévi mérlegek rugalmas ■ ügyködésről, pezsgő életről, ■ ötletgazdagságról, egy sor re- | mek megoldásról és általában . szép sikerekről tanúskodnak; ■ Az eredmények alaposan rá­• cáfoltak az év eleji esetleges ' túlzott óvatosságra, hiszen ez . majdnem mindenütt nagyobb . lett a vártnál. A vállalatok eredménye, nyeresége kiegyensúlyozott ve­zetésről, jó gazdálkodásról, be­csületes munkáról, tisztessé­■ ges üzletkötésekről tanúskodik. ; A területi igazgatóság a fél- ‘ évi mérlegek alapján egy sor : célvizsgálatot végez. Elemzik 1 a közgazdasági szabályzók ha­tását, a tendenciákat. Ez szük- ; séges azért, mert például sza- . badáras kereskedelemben itt- ott vadhajtás is mutatkozik. Van, ahol az árkonstrukciót vizsgálják felül. Van vállalat, amely igen tiszteletreméltóan önmaga jelezte: nagyobb ha­• szón csapódik ki a reálisnál, 1 és kérte az ok elemzését A nagykereskedelmi vállalatok­nál szóvá tették: túlzottan sok i adókulccsal kell dolgozni, s ez 1 igen megterhelő. Megvizsgál- ; ják, hogjran lehet ezt össze­vonni. egyszerűsíteni. A vizs­gálatoknál segítenek a hibák, az elcsúszások felfedésében, amely később esetleg meglehe­tős anjragi visszahatást gyako­rolhat a vállalatok működé­sére. Csorba Barna ben. Az egyikben kialakultak a kisvárosra emlékeztető utcák, épületek, a másik megmaradt falusias jellegűnek. Abaújszántó az erőteljeseb­ben városodásnak indult járá­si székhelyek közé tartozik. Hosszú ideig bírta rangját, s talán ez az oka, hogy a község­ben még a mai napig is többen visszasírják azt az időt, amikor Abaújszántó járási székhely volt. Ügy érzik, visszafejlődött a község, lelanyhult benne az élet Mcgállí-e a fejlődés? Hasonló témakörben az álta­lános síkon mozgó beszégeté- sek könnyen tévútra terelőd­nek, s erősebb hangsúlyt kap­nak az érzelmek, nosztalgiák, mint a tények. *■ Mi most a tényeknek néz­tünk utána. Mit kapott Abaúj­szántó, mióta megszűnt járási székhely lenni? Megállt-e a fejlődés? A szerencsi járási tanács vb- titkárával folytatott beszélge­tésből csupán egy mondatot idézünk: — Kiemelt községként ke­A legutóbbi közigazgatási át­szervezésnél néhány járást összevontak megyénkben is, s így több járási székhely elvesz­tette ezt — a más községekkel szemben megkülönböztető — rangját. Erősebb a társadalmi pezsgés A település fejlődésére min­dig jó hatással van, ha jelen­tős intézmények kapnak ben­ne helyet. A járási székhelye­ken nemcsak az anyagi, város­képi fejlődés intenzívebb, ha­nem a közéleti, társadalmi pezsgés is erősebb. Ez termé­szetes, hiszen a járási párt- és tanácsapparátusok, a járási bí­róság, ügyészség, esetleg kór­ház, középiskola, olyan szelle­mileg igényes emberek társa­ságát gyűjti egybe, akiknek kulturális igényeihez feltétle­nül igyekszik igazodni a szék­hely község. A fentieken kívül még más, bővebb kutatást igénylő okok is közrejátszanak, hiszen tud­juk, nem minden járási szék­hely fejlődött egyenlő mérték­Mumg és fefl&dé® Jogosak-e as abaújszántói panaszok?

Next

/
Oldalképek
Tartalom