Észak-Magyarország, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-17 / 193. szám
Lyukó bányai panoráma A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam, 193. szám Ara: 10 fillér Szombat, 1968. augusztus 11. rÉozitSó ellenállás SsröiorszáiSsan A Görög KP nyilatkozata Világ prófétaijai, «gyésüííeíékí A „Szabadság hangja” rádió- állomás augusztus 10-én ismertette a GKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának nyilatkozatát. A nyilatkozat megállapítja: Görögországban erősödik a nép diktatúraellenes harca és fokozódnak a belső ellentmondások. A problémákat a junta — s annak kül- és belföldi támogatói — úgy szeretnék megoldani, hogy fenn tudják tartani a nép- és nemzetellenes politikai irányvonalukat. A görög nép és Görögország valódi érdekei viszónt a problémák demokratikus megoldását követelik. A nép érdekeinek az felel meg, hogy megdöntsélí a gyűlölt katonai kormányzatot, olyan kormányt hozzanak lét- í'e, melyben képviselve lenne a diktatúra ellen síkra szálló minden párt és szervezet, valóban szabad és demokratikus választásokat tartanak, amelyekkel az ország irányításának kérdését maga a nép dönti el. A Görög Kommunista Párt megismétli július 13-i javaslatát, amely felszólította az ország társadalmi szervezeteit, a diktatúra megdöntése érdekében tegyenek közös erőfeszítéseket, bojkott alják az álnépszavazást. A Politikai Bizottság felhívja a párt minden tagját., hogy lakó-, illetve munkahelyén segítse elő az egységfront bizottságok megalakítását, hogy ezzel megakadályozzák a reakció népellenes terveinek megvalósulását és elősegítsék az igazi demokrácia helyreállítását Négy torony százados üzenete Új kapcsolat iá tfaEflács és a t§z-ek között Több mint ötven el^ és íőagronómus töltött egy napot tegnap Sátoraljaújhelyen, a városi tanács dísztermében, hogy a legfontosabb kérdésekre időt szánva és figyelmet fordítva, megbeszélje a nyári mezőgazdasági munkák tapasztalatait és a soron következő őszi líampányt. A megbeszélés hagyományos jellegét húzza alá, hogy a járási tanács — a járási párt- bizottsággal karöltve — a nagyobb mezőgazdasági mun- liák előtt mindig értél-teli a mezőgazdaság helyzetét, tanácsokat, segítséget ad a problémák megoldásához, és — mint tette azt ebben az esetben is —, teret enged a tsz- vezetöknelc ahhoz, hogy problémáikat jelezzék, és kollektiven megvitassák. A tegnapi összejövetelen, amelyen Majoros László, a járási tanács vb-dnökhelyet- tese tartott értékelő, egyben vitaindító előadást, a tanács új feladatának megfelelően, a hatósági tevékenység szempontjából adott ismertetést a termelőszövetkezeteknek a földtörvénnyel, a zárt kertek í-endezésével stb. kapcsolatos áll ásíoghilásokr ÓL Más szóval, segítséget adtak a tsz-vezetöknék ahhoz, hogy jobban eligazodjanak a különféle rendeletekben. Ezután az 1968-tól bevezetett gazdasági ösztönzők és eszközök hatásáról beszéltek. Őszintén, kritikus hangon a szemükre vetették a járás tsz-vezetőinek, hogy nem voltak elég kezdeményezők, de ugyanakkor hangsúlyozták a POfiUv jelenségelcet is, és ielhivták. a figyelmet arra, hogy üzemi szinten többet foglalkozzanak a közgazdasági kategóriák elemzésével, bővítsék az információkat. A nyári betakarítási munkákról szólva elmondotta Majoros László, hogy a járás termelőszövetkezetei messzemenően túlteljesítették kenyérgabona termelési tervüket, ezen belül az értékesítés is _ igen kedvező. Nagyon eredményes volt a betakarítási munkák során folyó . mezőgazdasági verseny, amelynek méltó folytatása a most bejelentett kezdeményezés, amelyet Karajz Miklós, a sárospataki Kossuth Tsz elnöke terjesztett elő. Termelőszövetkezetük vállalta. hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásánál: 50. évfordulója tiszteletéi-e, november 24-ig befejezik az őszi vetést, betakarítást és a mélyszántást. Már az értekezleten csatlakoztak a‘ felhíváshoz Sátoraljaújhely, Dámóc és Zalkod termelőszövetkezetei. Az őszi betakarítással kapcsolatos problémák között elsőként említették a napraforgó termés időben történő betakarításának fontosságát. Majoros László elmondotta, hogy járási átlagban holdanként 8—10 mázsás terméssel számolnak, és a. betakarítás módozatával foglalkozva arra hívta l’el a figyelmet, hogy mindenütt az adottságolcnak megfelelően döntsék el: milyen mértékben alkalmazzál: a gépi és a kézi munkát. A továbbiakban foglalkozott a testületi ülések határozataival és tapasztalataival módszertani segítséget adva a termelőszövetkezeteknek a közgyűlések előkészítéséhez. Ezzel is kidomborították az újszerű icapcsolatot a tsz és a tanács között, amikoris nem aprólékos szervezési kérdésekre fordítják a figyelmet, hanem egy-egy termelőszövetkezet összes problémáinak alapos felmérésére. Az elmúlt években az ár- és belvizek nagyon sok gondot okoztak a sátoraljaújhelyi járásban, különösen a Bodrogközben. Örömmel állapították meg ezen a tanácskozáson, hogy az idén jelentős lépéseket tettek e gond enyhítésére. Hét termelőszövetkezetben 3131 katasztrálls holdon belvízrendezést végeztek. Az értekezlet szólaló Tóth József, a járási pártbizottság első titkára az őszi mezőgazdasági munkák között legfontosabbként hangsúlyozta a kenyérgabona vetést, mint a jövő évi zárszámadás alapját. Ebben az évben — mondotta —, a mezőgazdaság is vizsgázik. Mégpedig abból a szempontból, hogyan éltek az új mechanizmus adta lehetőségekkel, miként gazdálkodtál: és milyen eredményeket értek el termelőszövetkezeteink. Vármúzeum - harsonaszó előtt Hogyan épült? — Háromszázezer lelet — Oratórium-estek Szellemesen fogalmazott Fe- renczy Károly építészmérnök, a vár restaurálásának vezetője, amidőn e százados építmény elősorsa felől érdeklődtünk. Azt mondotta: a diósgyőri vár tulajdonképpen több száz évig épült, háromszáz évig pusztult, inig végül most, 15 év alatt felépült. Ami a szorosan vett előtörténetet illeti, arról a szakkönyvek a következőket mondják: „Hazánk müemléld állományában rangos hely illeti meg a diósgyőri várat. A vár szikladombján már a bronz- fés a vaskorban megtelepedett az ember. A hongfoglalást megelőző időben föld-, illetve favár állott itt. Az első kővárat Ákos-nembeli Emye bán építtette a tatárjárás után. A ma látható belső várpalotát Nagy Lajos király emeltette. A külső var, a vizesárök, az árkot átszelő híd és az azt övező virágoskert Zsigmond és Mátyás király uralkodása alatt készült A vár az 1678. évi robGyásznap Montevideoban Az uruguayi diákok csütörtökön kísérték utolsó útjára Liber Arcé orvostanhallgatót, aki a diákok és a rendőrök legutóbbi véres összetűzésben vesztette életét. A temetési menet megfigyelők szerint az eddigi legnagyobb arányú békés tüntetés volt a kormány ellen, A koporsót közel harmince'zren kísértél:, hogy végső tisztességet adjanak j,Uruguay első mártírjának”. A lakosság csütörtökön általános gyásznapot tartott, noha a hatóságok természetesen semmiféle ilyen intézkedést nem jelentettek be. A szakszervezetek 24 órás sztrájkot hirdettek meg. Bezártak az üzletek is. A házakra fekete zászlókat tűztek ki. A belügyminisztérium hivatalos közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy „bűnöző elemek” ki akarják majd használni a temetést újabb rendbontásokra. Az egyetemi diákok baloldali szervezete azonban válaszában hangoztatta, nem fogja tűrni a provokációkat. A temetés valóban incidens nélkül folyt le. A ítionfcvideoi diákzavargások során megölt Liber Arcé diák koporsóját diáktársai vállukon viszik ki az egyetem épületéből. bantás után fokozatosan pusztult. Üj élete csak a műemléki helyreállítással, 1953-ban kezdődött meg.” O Czeglédi Ilona, a vármúzeum igazgatója még a következőkkel toldja meg az előtörténetet: — A vár iránti érdeklődés a két világháború között is tapasztalható volt. 1934—36-ban történtek részleges ásatások, de ezek csak tovább rontották a várromok állapotát. 1953-ban 30 ezer forinttal indult meg a munka. Először a tornyokat őriztük meg az idő számára. A rom konzerválása után felvetődött a kérdés: mi legyen a. vár sorsa? A következő alternatívák alakultak ki: múzeummá kell kiépíteni, egy diplomaterv türistaházzá történő átalakítását is javasolta. A nagyobb ütemű feltárás és építkezés 1962-63- ban indult meg. A helyreállítás koncepciója a műemléki épület, a rom konzerválása értelmező kiegészítésekkel volt. A nagy költséggel több éven át tartó munka megkívánta azt, hogy a várra költött mintegy 15 millió forint a nagy- közönség szellemi épülésében kamatozzék majd. Több javaslat született az üzemeltetéssel kapcsolatban. Végül a Miskolci városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, amelyik nagyon sokat áldozott a diósgyőri várra, úgy határozott, hogy Diósgyőri Vái-múzeum — Miskoln Galéria néven működteti ezt az építési és kultúrtörténeti nevezetességet. — Hosszú és szívós munkával restaurálták a várat és tárták fel a százados régiségeket. Augusztus 20-án milyen kép fogadja az érdeklődőt? — Egy nagyszabású munka, hangsúlyozni szeretném, be nem fejezett munka, összesített eredménye. A vár látogatója megtekintheti a három ép tornyot, amelyeknek egyikében megismerkedhet a 300 ezer leletné!: egy részével, pontosan; 1570 darab kőtárt leletanyaggal. Ezt a rondella legfelső szintjén állítjuk ki. A közönség birtokba veheti a falszoroson épült utat; itt ugyanis körbe tehet járni. feltáró és restauráló munka eddigi eredményeinek ünnepélyes bemutatóján, a vár megnyitóján Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operáját láthatják a nézők. Ezt követően Szabó Ferenc Feltápiadott a tenger c. oratóriumát augusztus 25-én mutatják be a várban. Verdi Requiem-je augusztus 26-án kerül műsorra. Ez a néhány cím is azt jelzi, hogy a vár kitűnő adottságainak megragadására szép terveink vannak. Mindenekelőtt oraló- rikus műveket szeretnénk itt bemutatni, de helyt adunk kamarazenekari, irodalmi színpadi, szólóénekest bemutatkozásoknak is. A var belső praktikus kiképzése szempillantásra is úgy tűnik, sok szép művészeti műsor megrendezésére alkalmas. Csótai János, a városi tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője erről a következőiket mondotta: —* Augusztus 20-án a vátv A vár további terveknek néz elébe. Ferenczy Károly építész- mérnök így össszegezte a jövőnek szóló elképzeléseket, — A várnak és környékének rendezésére külön terv készült. A félmillió négyzetméternyi terület Miskolc északi részének sajátos oázisa, kultúrpark- ja tesz. A későbbiek során megépül a tókert, a szabadtéri néprajzi múzeum, a parkerdő, és felette a panoráma út. A jövőben alakítjuk ki az elö- vár helyén levő műemléki épületben a régóta tervezett Déryné szobát. A várban tovább gyarapítjuk a kiállítási helyiségek számát. Lesz olyan helyiség, ahol a vár történetét, hang- és fényhatások segítségével mutatjuk be. Idővel a rondellában vetítő helyiségei rendezünk be. A gazdag lelet- anyagot teljes egészében a közönség elé szeretnénk térni. Felszínre került mintegy tíz köbméter csont is, e leletanyag a vár és környékének gasztronómiájára ad választ. Szeretném megemlíteni, hogy már augusztus 20-án láthatják az érdeklődők a diósgyőri márvány- és fa Máriát, az ország két nagyon híres leletét. — Kik segítettek a vár újjáépítésében? Czeglédi Ilona a vármúzeum igagatója válaszol: — A konkrét anyagi támogatáson kívül (az Országos Műemléki Felügyelőség és a Miskolci városi Tanács bukszájából került ló a 15 millió forint! társadalmi összefogásnak is szemtanúi lehettünk. Különösen a Lenin Kohászati Művek, a Mélyépítő Vállalat és a honvédség segített rengetegei. A vár helyreálítási munkálataiban mintegy 15 vállalat veil részt mindegyik példamutató serénységgeL (párkány) Foto: Romár Dénes
