Észak-Magyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

\ ▼ásímap, M6S. Július T4. eSZAKMAGY ARORSZAG 7 Bővül | a Matyó Szövetkezet Szicíliai tengerpart Kegyelet — és gondok Jó eredménnyel zártáik az első fél évet a Matyó Nép- művészeti és Háziipari Szö­vetkezetben. Az év elején, részben a megrendelések ké­sése a termelést is döcögőssé tette, de a második negyed­évben sikerült behozni a le­maradást, sőt, jelentős pluszt is biztosítottak. Az első fél év­ben az előirányzott 14 millió helyett 14,5 millió forint ér­tékű matyóholmit készítettek. Ebből több mint 9 milliós ter­melés jutott a második ne­gyedévre. Még ez év végére jelentősen bővül a szövetkezet. Megszű­nik az állandó szűkösködés, a zsúfoltság. A szövetkezet köz­pontjának egyik szárnyára emeletet húznak. Az üzemház kibővítésével nagyon régi gondokat számolnak fél. Az új emeleti helyiségekben kap helyet a korszerű szabászat, ott lesz úgynevezett „szives” részleg és a „babagyár” is. A „szívesek” helyén új szolgál­tató részleg létrehozását is tervezik. Az 1,2 milliós költ­ségű építkezés során új rak­tárhelyiségeket is Iá tudnak alakítani. A Mezőkövesdi já­rási Építőipari Szövetkezet még ez évbe vállalta az épít- lsezés befejezését. Mazsaroff Miklós Régi gondja * KS Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak a nagy kiterjedésű, úgy­nevezett hősök temetőjének rendben tartása. Erre a célra a kerületnek 130 ezer forint áll rendelkezésére, ami bizony, nem nagy összeg. Ugyanakkor gond az is, hogyan, miként kel- j lene ezt a temetőt átrendezni. A Hazafias Népfront városi elnökségének legutóbbi ülésén az I. kerületi tanács végre­hajtó bizottságának megbízá­sából Szabados Gusztáv, a vb- elnökhelyettese beszámolt a hősök temetőjével kapcsolatos tanácsi tervekről, s kérte, se­gítsen a népfront e fontos probléma megoldásában. A hősök temetőjében több mint háromezer halott nyug­szik. Az 1914—18-ban elteme­tettek közt számos orosz, len­gyel, cseh, szlovák, bosnyák, osztrák, román, olasz és más nemzetiségű van, valamint 206 ismeretlen katona. Ide temet­tek többeket, akik az 1944— 45-ös légitámadás következté­ben vesztették életüket, s itt található egy olyan tömegsír, amelyben 1151 szovjet hős nyugszik. Az elnökség támogatja a ke­rületi tanács végrehajtó bízott­Hetven vagon gyapjú Lassan befejezéshez közele­dik megyénkben a gyapjúát­vétel. Az idén az elmúlt éveik­nél jobb minőségű bundát hyírtaik a juhoikról. A gyapjú­éi aík a téli, a tavaszi és most a nyári időjárás is kedve­zett, s a legtöbb juhászaiban jól is kezelték ezt az értékes textilalapanyagot. A Gyapjú­Hangversen y n... forgalmi Vállalat miskolci ki­rendeltsége eddig már 70 va­gon báránybundát vett át a nagyüzemi juhászatoktól. Akadt olyan állami gazdaság is, ahol négy vagon gyapjút si­került felvásárolni. A legtöbb gazdaságnak, az elmúlt évinél jobb árat fizettek a gyapjú­ért. Hakni — kevés haszonnal Az ÉMV 31. sz. Állami Építő­ipari Vállalat 1963 augusztusá­ban kezdte meg a 400 ágyas kazincbarcikai kórház építését. A tervek szerint ennek az új egészségügyi létesítménynek 1966 novemberiére kellett volna elkészülnie. Az építő vállalat azonban határidő-módosítást kért, mely szerint az építkezés befejezését I960, augusztus 20- ra ígérte. Ma már biztos, hogy ezt a módosított határidőt sem tudják betartani, és újabb ha­landó-módosításért folyamod­nak. Ha az építő vállalat kérő­idét az illetékesek megértik, és "beleegyeznek az újabb határ­idő-módosításba, az építőipari munkákat csak 1968. december -81-re fogják befejezni. Így a MEDICOR csak ezután állhat neki a kórházi berendezések szereléséhez, s így nem biztos, hogy az új kórház 1969 feb­ruár régen megkezdheti fontos munkáját. i'isiig nagy szükség lenne ; már erre az új létesítményre. A városi tanács vb-clnökc, Csikós Istvánná, elmondotta' hogy a régi kórházban — nme­ivel egy városi bérházból ala­kból tak át — igen áldatlan ál­lapotok uralkodnak. A 150 agyas kórház sem a férőhelyek i számát, sem pedig a szükséges berendezéseket tekintve nőin elégíti ki ma már a város igé­nyeit. Nem beszélve róla, hogy . a kazincbarcikai kórház cgy- útta) a környező bányásztele­pülések központi kórháza is. A/, igények nagyok és egyre i nőnek. A zsúfolt: kórház a , fekvőbetegek nagy részét kénytelen más egészségügyi lé­tesítményekbe irányítani. Ta­valy például a kórház kihasz­náltság! foka 102,4 százalékos volt, az idén, az első negyedév­ben pedig 103 százalék. A vá­rosban nincs szülészet, ugyan­akkor az országban talán Ka- , xincbarcikán a legmagasabb a természetes szaporodás. A ren­delőintézet zsúfolt, állandó itt a sorban állás, és csak egyet­len öltöző áll a betegek rendel­nek, szereplőinek, tovább.! a nézők figyelmét rá, hogy a munkát nem kell védeni. A munkást kell megvédeni; s ezen igyekezetét nevezik tnun- kásvédélemnek, ellentétben a műsor munkavédelem szóhasz­nálatával. E rövid nyelvi kitérő után a műsorról: első, s kétségkívül nagy tapsot a cselekménynek (munkásvédelmi tanmese) meg- megfelelően színpadra lépő ne­ves színészek, Felelvi Kamill, Szemes Mari, Csákányi László (Jé, a Foxi Maxi, — zsong fel a közönség). Kállai Ilona. Szu- hay Balázs, Vay Ilus cs Rom- hányi Rudolf aratják. A tan­mese bonyolításával telik cl ezután az első rész. nagy vi- dámsággal's kevés humorral. A „drámai tetőpont:’-on vé­ge az első résznek és a néző iz­gatottan várja, miképpen ol­dódik meg az öreg dolgozó nyugdíjba bocsátása. A második rész — forma­bontás — nem a cseiekménv- nyel folytatódik, hanem előbb a három hölgy, Szemes Mari. Kállai' Ilona és Vay Hús ad elő ku piákat a nőkről és a fér­fiakról, tíz régiből egy újat A kazincbarcikai épülő kórház. mottó\ral, majd Csákányi Lász­ló és Fclcki Kamill adják elő régi, nagy sikerű számaikat. (Bizony, bizony, egy szép na­pon), amelyeknek színvonalút nem emelték a közben bemu­tatott tornamutatvánvok. Ezután kerül sor a Ki mit tud?-ra, ahol megtévesztő mö- doar a'zsűritagok — például a Pamutfonóban két kedves lány — tesznek' tanúbizonyságot munkásvédelmi Ismereteikröl, adnak értelmet és munkásvé­delmi tanulságot a műsornak. A rendezőt is dicséri e játé­kos tanulási és tanítási lehe­tőség alkalmazása, jó kihasz­nálása. Közben a „v ersonyzök" t Vay Ilus és Szuhay Balázs kel­lemesen elszórakoznak. A hát­ralevő rövid idő már csak ar­ra futja, hogy az előzetes vá­rakozásnak megfelelően, gyor­san megtörténjék a megoldás. \ nemes S2?nJék-.a-ió szi' neszek c.s a taps után már csak azt a kis, kese­rű ízt kell lenyelni — hogy kellemesen emlékezzünk visz- sza az előadásra —. amelyet az összecsapott előadás régi, jól bevált komikuma adott, ólben (bedé) It ive épül a kazinebareikai Máz Lilább határidő-módosítást kér az építő vállalat kezesére. Az anya- és csecse­mővédelmi apparátus négy he­lyen kétszobás bérházi laká­sokban van elhelyezve. Sokat várnak az új kórháztól, mert arra számítanak, hogy nagyban segíti majd Kazincbarcika egészségügyi helyzetének javí­tását. Sajnálatos, hogy az épí­tőipar most újabb határidő­módosítást kér. Horváth Sándor, az ÉVM 31. sz. Állami Építőipari Vállalat építésvezetője szerint az álta­luk kért újabb határidő-módo­sítás nem befolyásolja lényege­sen a kórház elkészültének végső határidejét, mivel a ME­DICOR időben befejezheti a szerel esi mu n kál a t oka t. — Azért kérünk újabb ha­táridő-módosítási, mégpedig 1968. december 31-i időpontot — mondotta —, mivel időköz­ben sok tervmódosításra került sor, sok pótmegrendelésnek kellett eleget tennünk. Az idő­közben felmerült többletmun­kák és többletköltségek indo­kolják ezt a kérésünket. Nem igaz az, hogy erről a munka­helyünkről máshová irányítot­tunk volna cl dolgozókat. Je­lenleg is a tervezett létszám­mal dolgozunk. A kórház épít­kezésén a generál kivitelező vállalat, valamint az alvállal­kozók munkáslétszáma megha­ladja a 200-at. Reméljük, az illetékesek megértik kérésün­ket, hiszen 1968. december 31- ig is csak nagy erőfeszítések árán tudjuk a szükséges mun- iákat befejezni. O. J. Díszhangversenyt rendeztek csütörtökön este az avasi templomban, a 4. borsodi nyári egyetem tiszteletére. Szép volt az az elgondolása a koncert rendezőségének, hogy magyar szerzők műveit válo­gatta a műsorba, tekintettel a nagy létszámú külföldi hallga­tóságra. A szép elképzelés azonban nem vette figyelembe a helyszínt, azt, hogy a zené­szek a templom karzatán — szinte elszigetelten a hallgató­ságtól — játszanak. Egy-egy hangversenynek, az élő zené­nek. éppen az az előnye, a gép­zenével, a hanglemezzel szem­ben, hogy tanúi vagyunk a mű születésének, és ehhez hozzá­tartozik a hangok mellett a látvány is. És csütörtök este a közönség semmit nem látha­tott a kitűnően dirigáló Vav- rinecz Béla karmester munká­jából, hiszen a templom osz­lopai eltakarták. Elrejtette a karzat a Miskolci Kamarazene- kart is, melynek előadásában Sugár Rezső: Divertimantóját, és Farkas Ferenc: Piccola mu- sikk concertá című művét hallottuk. Nem a művek ellen teszünk kifogást, amikor azt mondjuk: nem tetszettek. Ma­guk a művek magyaros hang­vételükkel, játékosságukkal, kitűnő hangszerelésükkel ön­magukért szóló jó művek, rep­rezentánsai a magyar zenekari ! muzsikának, de nem egy ilyen templomban megrendezett j hangversenyen, ahol a látvány j hiánya miatt bizony kissé j hosszúnak tűntek. Ezzel nem törünk pálcát az olysfn műsor­választás mellett, hogy temp­lomban csupán egyházi' zenét játszanak. Hiszen éppen egy ilyen „avasi-templomi” koncer­ten hallottunk már gitáron elő­adva népdalfeldolgozást is, aminek igen nagy sikere volt. Tapsot érdemelt volna, és legalább néhány szavas ismer­tetőt a csütörtöki műsor első száma is, mely magyarországi kuriózum. Eszterházy Pál 1650 táján kezdte el írni Harmónia coelestis című énekkari és ka­marazenekari müvét, melyet 1710-benv az 50. részlet meg­írása után fejezett be. Ennek a fajta egyházi ihletettségü ora- tórikus zenének sem előzmé­nye, sem folytatása nem volt hazánkban. A művet a Mis­kolci Kamarakórus kitűnő elő­adásában hallottuk, akik erre , az alkalomra tanulták megj nyolc részletét. A kiválasztás, j a betanítás és a kitűnő veze- j tés Reményi János karnagyot< dicséri. Varsányi Zsuzsa 1 ságának javaslatát, hogy le­gyen ez a temető Miskolc vá­ros dísztemetője, amelynek végleges nevéről majd később döntenek. A dísztemetö a je­lenlegi hősök temetőjének felső részén lenne, s ide hoznák fel az első világháborúban elhal­tak sírköveit is. Erre van le­hetőség, hiszen ezek a sírok rég elmúltak harminc eszten­dősek. A sírköveket most már nemzetiségek szerint csoporto­sítanák az új helyen. A belső átrendezés során felszabadulna a temető alsó része, amelyet tanulóparknak rendeznének be. Ez utóbbi ötletet bizonyára örömmel fogadják a város ma­gánúton tanuló felnőttjei, s a minden évben érettségire ké­szülő diákok, akik eddig is elő­szeretettel keresték fel tanu­lásra a csendes temetőkerteket. Az átrendezett temető egy­úttal új feladatot is ellátna. Nagy gondot okozott eddig, hová temessék azokat, akiket a párt, vagy valamely intéz­mény saját halottjának tekint. A sírhelyeket ilyen esetekben is az egyházi temetőben kellett megvásárolni. A városi dísz- temető egyben reprezentatív, állami temetkező hely is lenne. Említettük, hogy a kerületi tanácsnak 180 ezer forint áll rendelkezésére erre a célra, s hogy ez a pénz kevés. Szükség lenne társadalmi munkára. Né­hány vállalat segíthetne a be­tonkerítés elkészítésében, mert pillanatnyilag ez a legsürgő­sebb teendő. A Hazafias Népfront városi elnöksége intéző bizottságot alakított, amelynek tagjai dön­tenek a temetörendezés végle­ges tervében, szervezik a vál­lalatok társadalmi hozzájáru­lását. Az elnökség és az intéző bizottság szívesen fogad min­den, a lakosságtól jövő javas­latot. ötletet kellene adni hozzá, mi legyen a temető el­nevezése, véleményt a belső el­rendezéssel kapcsolatban, ta­nácsot adni, milyen társadalmi erőforrásokat lehetne igénybe venni a rendelkezésre álló ke­vés összeg pótlásához. A magunk részéről egy hoz­zászólás, RponhllPit említettük, ió myuuuFiJ lenne a debro. ceni példára nálunk is létre­hozni egy pantheont, ahol a helyi nevezetes személyiségek sírkövét helyeznék el. Ezen a — most még nevezzük így — dísztemetőn belül ez a kis pantheon is helyet kaphatna, s ez is meghatározhatná a temető elnevezését, A. I. M,Vlní( mélyebben belc- iriiciuii bonyolódnánk a Lépcsőhurut, című zenés „mun- • kavédelmi” kabaré eszmei | mondanivalójának vizsgálatá- i ba, ezúton szerelném felhívni | a műsor írójának, rendezőié-

Next

/
Oldalképek
Tartalom