Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Szerda, lí)G8. június lfl. Hs! is a? a vasíiigginy? A Times közli egy olvasója, Kenneth Ames levelét, amely összehasonlítja Nagy-Britannia és a szocialista országok ví­zumpolitikáját. Miután meg­állapítja, hogy Bulgária és Ju­goszlávia erre az évre teljesen eltörölte a beutazó vízumot, a többi szocialista ország pedig percek alatt kiadja a vízumot az angol állampolgároknak — gyakran a határon és a repü­lőtéren. — A levélíró felhábo­rodottan panaszolja, hogy az angol vízumok kiadására meg­állapított határidő még min­dig hat hét, de igen gyakran minden ok nélkül megtagad­ják a vízumot. A levélíró megállapítja, hogy „az ügyek állapota gya­lázatos”. Á DNFF-é a tüzérségi kezdeményezés A dél-vietnami és amerikai hadvezetés új tervvel állt elő, amelynek segítségével — vé­leménye szerint — megelőzhe­tők a város ellen intézett ra­kétatámadások és megakadá­lyozható a partizánalaikulatok beszivárgása. A terv ismertetője, Nguyen Van Minh tábornok, a fővá­ros új katonai kormányzója bejelentette, hogy az összes dél-vietnami fegyveres erőket, beleértve a , rendőrséget is, egyetlen parancsnokság hatás­köre alá vonták. A tábornok arról is beszá­molt, hogy a Saigon köré vont tíz kilométer átmérőjű „biz­tonsági övezetet” megerősítik, A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsosokról A szovjet—magyar kereske­delmi kapcsolatok további fej­lődésének távlatait vitatta meg kedden Nyikolaj Patolicsev szovjet és Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter. Szovjet vélemény szerint a most folyó és 1970-ben befe­jeződő ötéves tervidőszakban a szovjet—magyar kereskede­lem értéke el fogja érni az 5,7 milliárd rubelt. Ez másfélszer akkora, mint az előző ötéves tervidőszakban (1961—1966) elért színvonal. Gaulleista akciók Továbbra is a belpolitikai témák állnak a franciaországi választási küzdelem közép­pontjában, külpolitikái kérdé­sek gyakorlatilag fel sem ve­tődnek. A választási küzdel­met változatlanul a nyugalom jellemzi, nyoma sincs szen­vedélyességnek, annak ellené­re, hogy a gaulleisták a kom­munistád len es propagandát igyekeznek kampányuk közép­pontjába állítani. Párizsi poli­tikai körök véleménye sze­riint azonban a szenvedélynek ez a hiánya egyáltalán nem jelent közönyt, vagy a politi­kától való' elfordulást. Hiányoznak ezúttal a tava­lyi választás légkörét felfoko­zó nyilvános közvélemény-ku­tatások. A Combat szerint az ezzel foglalkozó vállalatok most is dolgoznak, a kormány azonban csak saját belső cél­jaira használja és nem engedi nyilvánosságra hozni a kuta­tások eredményét. A lap ér­tesülése szerint azonban a kormányom kívül a független köztársaságiak is végeztettek ilyen felmérést. Ennek ered­ménye arra mutat, hogy az el­ső fordulóban némileg növek­szik a gaulleistákra és a kom­munistáikra adott szavazatok száma, valamennyivel csökken a szövetség és a centristák eredménye a múlt évihez ké­pest. Ha valóban ez történik, ez azt jelenti, hogy gyakor­latilag nem lesz komoly vál­tozás a parlament összetételé­ben. és ha lehet, 20 kilométerre ki­bővítik. A tábornak megígér­te, hogy „az ellenséget a ré­mület és a félelem állapotába juttatja”, a lakosság körében pedig nagy lelkesedést és har­ci készséget támaszt. A továbbiakban arról érte­sítette az újságírókat, hogy Saigonban felszámolták a partizánok „valamennyi el­lenállási gócát”, s már csak egy „partizánfészek” áll ellent a kormánycsapatoknak. Köz­ben újabb jelentések érkez­tek arról, hogy a DNFF ala­kulatai változatlanul maguknál tartják a tüzérségi kezdemé­nyezést Saigon északi külvá­rosában és az egész Gia Dinn tartományban. A hazafiak ak­navetőkkel és rakétavetőkkd súlyos veszteségeket okoztak a kormánycsapatok katonáinak a főváros térségében. Az eddigi jdentések szerint egy kor- mányzósági épületet szétlőt­tek. Raj kiadatásáról Á berlini kérdés Egy londoni bíróság kedden úgy döntött, hogy a dr. Martin Luther King meggyilkolásával vádolt James Earl Kay kiada­tására vonatkozó amerikai ké­relmet előnyben részesítik azokkal a vádakkal — fegyver- csempészés és hamis útlevél- használat — szemben, amelye­ket Angliában emeltek ellene. Az angol rendőrség rendkí­vüli biztonsági intézkedések foganatosítása mellett szállí­totta át Rayt börtönéből a bí­róságra. A bíróság épülete kö­rül már 24 órája megerősített őrséget állítottak fel, és a vád­lott odaszállítását közvetlenül megelőzően további száz rend­őr érkezett a helyszínre. A já­rókelőket, kíváncsiskodókat szúrópróbaszerűen megmotoz­ták. Az Egyesült Államok igaz­ságszolgáltatását képviselő an­gol ügyész közölte, az ameri­kai kormány szeretne ujjle­nyomat-szakértőt küldeni Ang­liába, s ezért kérte, hogy az eljárást napolja el. Ray kiadatásáról a bíróság június 27-én dönt. lizreilészeli felhívás A rendkívül száraz időjárás miatt a szokásosnál is na­gyobb gondot kell fordítani a tűzfigyelő és tűzoltó szolgálat jó megszervezésére, az erő- és munkagépek elektromos be­rendezéseinek karbantartásá­ra, tűzbiztos üzemeltetésére. Gondoskodni kell a közutak és a vasutak mentén a kalászos termények gyors betakarításá­ról és a védőszántásról. A technológiai fegyelem megva­lósításával törekedni kell a szárításnál és a tárolásnál ke­letkezhető öngyulladás meg­akadályozására. Szigorúan be kell tartani az előírt helyeken a dohányzási és a tűzgyújtási tálaimat. Az elmúlt félév során már több esetben tapasztaltuk, hogy megélénkült a verseny kereskedelmi életünkben. Egészséges törekvések jelent­keznek az áruk kívánatosabbá tételére, a termelő vállalatok­nál pedig a választék növelé­sére. Ügyes leleményességgel olyan cikknél is versenyre kelnek a vállalatok, mint a kávé, amelynek termeléséhez igazán nincs sok közünk. Ed­dig a Magyar Édesipar mono­polhelyzetet élvezett a kávé­értékesítésben. Az utóbbi he­tekben versenytárs jelentke­zett: az Élelmiszer és Vegyi­cikkeket Csomagoló Vállalata Saját receptjük szerint keve­rik és pörkölik a kávét, ame­lyet OMNIA néven hoznak forgalomba boltjaikban. A verseny arra ösztönözte a vállalatot, hogy mindenkép­pen valami sajátos zamatot „keverjenek ki” az adott alap­anyagból. Az OMNIA jelen­legi összetételét 50 keverési próba előzte meg. A vásárlóközönség elé- detten vesz tudomásul min­den olyan vetélkedést, amely a választék bővülését és a mi­nőség javulását eredményezi a kereskedelemben; (a. U •• Ötvenéves lesz a kommunista ifjúsági mozgalom gos helyet kap a KIMSZ meg­alakulásának 50. évfordulója; országszerte megemlékeznek arról, hogy 1916. december 30- án bontott zászlót a Kom­munista Ifjúmunkások Ma­gyarországi Szövetsége. Törté­netének feldolgozására már az elmúlt időszakban is sok he­lyi kezdeményezés bontako­zott ki. Régi és jelenlegi ifjú­sági vezetők, hivatásos szak­emberek és kedvtelésből bú­várkodó kutatók dolgozták fel, írták meg az elmúlt fél évszá­zad kiemelkedő fejezeteit, nagy jelentőségű eseményeit. A KISZ Központi Bizottsága ezért határozta el, hogy a ju­bileumi készülődés program­jában szervezeti formában is megírását kezdeményezi. Pá­lyázatot hirdetett a hivatásos kutatók és szakemberek s a „műkedvelő történetírók” szá­mára. Felhívta őket, hogy ok­tóber 1-ig küldjék be a kom­munista ifjúsági . mozgalom félévszázados történetének eseményeivel foglalkozó, eddig még nem publikált műveiket a KISZ KB agitációs- és pro­pagandaosztályának. A tanulmányokat és dolgo­zatokat két kategóriában ér­tékelik. A bíráló bizottság döntése alapján egy-egy 7000 forintos első és 5000 forintos második, valamint három 3000 forintos harmadik díjat ítél­nek oda a hivatásos szakem­bereknek. Ezenkívül öt díjat osztanak ki a műkedvelő ku­tatók között. A legjobb pálya­mű szerzőjét 4000 forinttal, jutalmazzák és Írét 3000 forin­tos második, továbbá bárom 2000 forintos harmadik díjat adnak ki. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium — a Bel­ügyminisztérium Tűzrendészet! Országos Parancsnokságával egyetértésben — felhívja va­lamennyi termelőszövetkezet, állami, kísérleti, tan- és cél­gazdaság vezetőjének, vala­mint az egyénileg gazdálko­dóknak a figyelmét a mező- gazdasági termények aratása, cséplése, s betakarítása során az előírt megelőző tűzrendé­szet! rendelkezések maradék­talan betartására. A gondat­lanságból, felületességből ke­letkezett tűz ugyanis percek alatt megsemmisítheti a ter­mények jelentős részét, és sú­lyos károkat okozhat. Mr. C&ehash megérfaexett A KISZ Központi Bizottsá­gánál megkezdődtek az előké­születek a magyar munkás- mozgalom közelgő félévszáza­dos jubileumainak méltó meg­ünneplésére. A tervekben ran­A „Rrokodilus“ haflicsove tesen milliomos családból származik. Nagyapja egyike volt Amerika vasút-királyai- nak, amikor 1909-ben meg­halt, jelentősebb vasúti fe­jedelem volt a Morganoknál és a Vanderbilteknél is. Az alapító halála után egy idő­re csökkent a család befo­lyása, ám a Brown bankárok tőkéjével fuzionálva nemso­kára megalakult a Brown Brothers Harrimann and Company bank a Wall Stree- ten és rövidesen londoni fió­kot is nyitott Brown, Shilley and Company néven. Döntő befolyással rendelkezik a cég a Columbia Broadcasting rá­dió- és televíziótársaságnál, ami nem csekély jelentőségű egy utazó nagykövet kar­rierje szempontjából. A több mint egy ember­öltő óta állandóan és kitartóan árral úszó milliomos „krokodilus” most ismét jelentős feladata előtt áll. A térdre kényszeríthetet- len Vietnammal kell úgy tárgyalnia, mintha az USA nem került volna nehéz hely­zetbe, mielőtt elfogadta a tárgyalásokat. A hallócső jó fegyver, hogy ne hallja meg, amit nem akar. Felmerül a kérdés azonban, hogy a na­gyothallód hatálytalanítani tudja-e azokat a diplomáciai sérüléseket, amelyek még a „krokodilus” vastag bőrén is sebeket ejthetnek. (máié) K özel 35 éve úszik a wa­shingtoni politika sod­rában William Ave- rell Harriman, a legendás vasútmilliárdos iia" — írja a hamburgi Die Welt című lap a Párizsban összeült viet­nami—amerikai tárgyalások amerikai vezetőjéről, akit ezért az egy emberöltő óta szívósan és elpusztíthatat- lanul úszni tudó tulajdonsá­gáért „krokodilusnak” nevez­nek a washingtoni külügymi­nisztériumban. Egyetlen jel mutat megöregedésére (76 éves), az, hogy nagyothall és ezért hallócsővel vesz részt a tárgyalásokon. Mint a tár­gyalás eddigi menete mutat­ja: a hallócső néha torzít, néha nem működik, néha félre is teszik, mindig ak­kor, amikor valamit kelle­metlen meghallani Harri- mannak. A „gentleman-farmer kül­sejű, hatalmas állú idős urat” (ahogy a Welt jellemzi) még Roosevelt elnök vitte Wa­shingtonba és azóta volt moszkvai, londoni követ, mi­niszter, New York állam kor­mányzója, részt vett a hábo­rú alatt a teheráni és a jal­tai konferencián, Kennedy óta állandó külpolitikai ta­nácsadó nagyköveti rang­ban. így vezette 1962-ben a genfi laoszi értekezletein az amerikai küldöttséget. A „ke­let—nyugati” ügyelőiek ez a régi „ügyintézője” természe­Keverék próba után len, Joe, az autót három évenként cseréled? Micso­da...? Még három évig? Joe, az autót évenként kell cse­rélni! Erről jut eszembe, csak 98 oktánszámú benzint kaptam, hát mikor lesz itt végre 106 oktánszámú ben­zin? Ezt igenis szorgalmazni kell! Egyébként ide jövet láttam, hogy most már vala­micskével több a neonrek­lám, mint volt, de ez még mindig smirkász, Joe. Nézd meg, mi van New Yorkban! Az ám, hol nyaralsz az idén? Rómában? Szó, szó, egy-két napig ki lehet ott bírni. Micsoda, a Római par­ton? Az ördögbe is, Joe utazni kell, világot látni! Én a jövő hónapban Honolulu­ba utazom. De lehet, hogy Ausztráliába, vagy Dél-Afri- kába, majd meglátom. Azért ismerd el, Joe, az első utam mégis haza vezetett! Ö, a honvágy, mit tudod te, mi az! Azért ez borzasztó. Sze­gény, ha közelről akarja szeretni a hazát, kénytelen effektiv dollárt áldozni rá. II. J. Mert Mr. Cockash igen szi­gorú, és magasra tartja a mércét. No, de hol legyen az ember pedáns és igényes, ha nem ama forrón szere­tett hazában, ahonnét ide­genbe szakadt? Űj hazájá­ban még úgysem számit tős­gyökeres bennfentesnek, ha ott elégedetlenkedne, men­ten ráfognák, hogy követe­lőző. Mr. Matthew Coqkash fel­keresett és tüzetesen kifag­gatott. Úgy éreztem magam, mintha „Kimittudon” vol­nék. Kielégitö-e végre a de­mográfiai fejlődés — kér­dezte ő —. mennyit nőtt a nemzet lélekszáma, amióta én idegenbe szakadtam? No jó, ez is valami, de azért jobban is igyekezhetnétek! Mondd csak, Joe (ez én va­gyok), lehet végre banánt kapni? Mi? Hébe-korba? Ej­nye, ejnye. Mit is akartam... mennyi a fizetésed, Joe? Nem értem, mondd még egyszer. Nohát! Tudod, hogy Henry Ford óránként nyolc­ezer dollárt keres? No jó-jó. Apropos, Ford. Hány éve nyűvöd már a kocsidat? Jó ég, már három éve? Hihetet­Mr. Matthew Cockash, mint minden évben, az idén is ellátogatott Budapestre. Egykori osztálytársam, a de­rék hazánkfia 1956-ban még Kokas Máté néven szakadt idegenbe egy teherautón. Azóta is odavan hazánkért. Hja, nekünk könnyű ra­gaszkodni a hazához, mi itt vagyunk a helyszínen. De neki sokkal nehezebb, ott, idegenben, már csak a nagy távolság miatt is. Mr. Coc- kash-t havonta nem is egy­szer elfogja a honvágy. Olyankor erőt vesz rajta a nemzeti érzés. Volt úgy, hogy ez ügyben egy könny­csepp gördült alá a szemé­ből, sőt több. Megérkezvén, Mr. Cockash mindent szemügyre vesz: hogyan sáfárkodtunk az el­múlt év alatt mi, boldog itt- honmaradottak. Megtettünk-e mindent, amivel hazánknak tartozunk. Munkál-e még bennünk a nagy ősök szel­leme. Nem tagadom, ilyen­kor én nagy drukkban va­gyok, hogy idegenbe szakadt hazánkfia úgy nagyjából mindent rendben találjon. azonban a nyugati hatalmak magatartása továbbra is le­hetetlenné tette. Az egységes igazgatás helyett létrejött az angol, amerikai és a francia megszállási övezeteket össze­foglaló Nyugat-Berlin közigaz­gatása. Ez sem változtathatott azonban azon a tényen, hogy egész Berlin területe a szov­jet megszállási övezetbe tar­tozott, az NDK megalakulása óta pedig ennek részévé vált. Mindamellett az NDK a Szov­jetunióval 1955 szeptemberé­ben kötött megállapodásában egyelőre hozzájárult ahhoz, hogy a nyugati hatalmak Nyugat-Berlin,ben állomásozó fegyveres ei-ői által lebonyolí­tott forgalmat ne az NDK ha­tóságai, hanem a szovjet fegy­veres erők ellenőrizzék. A nyugati hatalmak és az NSZK azonban Berlin meg­osztottságát továbbra is arra igyekeztek felhasználni, hogy Nyugat-Berlint a Szovjetunió és a szocialista országok elleni diverziós és kémtevékenység központjává tegyék. A nyugati hatalmak szerződésszegései feljogosították a Szovjetuniót arra, hogy a Berlinre vonat­kozó megállapodásokat hatály­talannak minősítse. Ezt a Szovjetunió 1958. november 27-i jegyzékével meg is tette, egyben a három nyugati ha­talom érdekeit figyelembe vé­ve javasolta, hogy Nyugat- Berlint tegyék szabad város­sá és ebből a célból a négy \ hatalom kezdjen tárgyaláso­kat egymással. A Szovjetunió egyúttal bejelentette, hogy ha nem jönne létre megállapo­dás a nagyhatalmak között, az NSZK és Nyugat-Berlin közöt­ti forgalom tekintetében ez idő szerint még általa gyakorolt illenőrzési jogot az NDK-ra ruházza át, hogy ilyen módon a megszállási rendszer utolsó nyomát is eltüntesse. Mint ismeretes, 1968. június 12-én 0 órakor életbe lépett az NDK kormányának a ber­lini összekötésre , vonatko­zó új rendelete, melynek lé­nyege az, hogy Nyugat-Német- országból Nyugat-Berlinbe (és fordítva) utazóknak útlevél­lel és érvényes vízummal kell rendelkezniük. A szövetséges nagyhatalmak Berlinre vonatkozóan még a II. világháború folyamán, 1944. szeptember 12-én, vala­mint a németországi ellenőrző gépezetre vonatkozó egyez­ményben, 1944. november 14- én jutottak megállapodásra. Ezek szerint Béri inben közös igazgatást vezettek be, a vá­ros azonban a szovjet övezet­hez tartozott, csupán azért került közös igazgatás alá, mert itt székelt az ország egé­szét érintő kérdésekben döntő szövetséges ellenőrző tanács. A nyugati hatalmak politi­kája, amely Németország ket- tészakításának állandósulására irányult, Berlinben is a kö­zös igazgatás megszüntetésé­hez vezetett. A Németország nyugati övezeteiben 1948 jú­niusában végrehajtott pénzre­form hátrányos kihatásai el­leni védekezésül a szovjet ha­tóságok átmenetileg leállítot­ták a Berlin és Nyugat-Né- metország közötti forgalmat, úgy, hogy a nyugati övezetek­kel csupán a légi összekötte­tés maradt fenn. Ezt az álla­potot csak az 1949. május 5-én New Yorkban létrejött négy­hatalmi megállapodás szün­tette meg. A helyzet normalizálódását

Next

/
Oldalképek
Tartalom