Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

Szerda, 1968. jünins 19. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 i ^fia ft Iá | Elvitt a niisÉatársakka! M Bánhorváti és Dédestapol- csány között a lázbórci völgy­ben épül fel hazánk új hegy­vidéki mesterséges tava. A Bán-patak által táplált mint­egy négy kilométer hosszú tó­ban — amelynek legnagyobb mélysége 12 méter, szélessége pedig 300 méter lesz — csak­nem 6 millió köbméter vizet tárolnak majd a két nagy észa­ki ipartelep, Gzd és Kazinc­barcika ellátására. Az erdős hegyekkel övezett, festői szép­ségű völgy elzárására több mint 250 ezer köbméter föld megmozgatásával 170 méter talpszélességű, 250 méter íiosz- szú és 10 méter magas gátat Nyersvasönlő gép Ósdon A Borsodi Ércelőkészítőmű­ben előállításra kerülő ércda- rabosítmány adagolásával, nemkülönben két kohónak a tervbe vett átépítésével jelen­tősen megnövekszik majd az ózdi nagyolvasztómű nyers- vastermelése. A későbbiekben így megemelkedő nyersvaster- melést az acélmű nem tudja fogadni, ezért a kohók vissza­tartásőnak elkerülésére nyers- vasöntő gép alkalmazását ha- luiuzták el. Az öntőgép hasz­nálatával a kohók többletter­melését úgynevezett mozgó öntőcsészékbe, kokillákba eresztik és vascipóként tárol­ják majd hideg állapotban, így a szükségnek megfelelően juttatják el a martinkemen­cékbe beolvasztásra. Egy hír mikroszkóp alatt. .............................................................................................................................................................................miiiimimii F elülvizsgálják a borsodi műemlékjegyzéket. A külö­nösebb történelmi értéket nem képviselő, s gazdaságo­san fel nem újítható épüle­teket tőrük a Jegyzékből. (Északmagyarország, június 15.) snli értelme annak, niuts suit hogy a múItat felhánytorgassuk, hiszen több mint húsz év után értelmetlen dolog is lenne. Ha mégis szó­ba kell hoznunk egyet-mást műemlékeinkkel kapcsolatban, azt azért tesszük, hogy reáli­sabb megfontolásra késztes­sük azokat, akik műemlékeink állapota felett siránkoznak. Nálunk, a felszabadulást kö­vetően, valami megmagyaráz­hatatlan pusztító szenvedéllyel zúdultak rá a kastélyokra, kúriákra. Berendezés, ajtó­ablak hetek alatt tönkrement. Székek, képek vándoroltak né­hány harácsoló ember ottho­nába, s évekig nem akadt szerv, amely a megrongáló­dott, s így gyorsabban pusz­tuló műemlékek ideiglenes ja­vításához látott volna. Sürgősen, radikálisan el- Pusziuit minden, ami az úri Magyarországra emlékeztetett, s ez az érzelmileg és politikai­lag ugyan megmagyarázható retorzió sok esetben olyan ká­rokat okozott, amelyet most súlyos, milliókkal kell helyre­hozni. Békés éveink szülték újra fiz Igényt, hogy ami szép volt, érték volt, umlhez nemzeti hagyományaink fűződnek, új­ra visszanyerje egykori ragyo­gását. Visszanyerje, s új tarta­lommal megtöltve valami ne­mes, szép célt szolgáljon. Le­gyen kórház, gyermekotthon, legyen üdülő, szanatórium. Amit 1919-ben időben felis­merlek, amiről a fiatal Ta­nácsköztársaság olyan gyorsan és óvón Intézkedett, az 1945 után csak később jutott el a köztudatba. Megyénk műemlékeiről 1960-ban készült jegyzek 844 objektumot tartalmazott. 19G4- ben már 557-et tartottak nyil­ván, s most, mint hírünkben beszámoltunk róla, Ismét csök­kentik a műemlékek számát. •Az utóbbi tizenöt évben a megyei tanács több, jelentős kastélyt hasznosított. Az emő- di Rédcy-kastélyból napközi otthon, a tállyai Balogh-kúriá- ból óvoda, a girincsi Dőry- knstályból általános iskola és könyvtár, a sátai Fáy-kas- télyból nevelőotthon, a sályi Eötvös — Gorove-kastélyból mozgásjavító intézet lett. Ezek a helyreállítások már milliókba kerültek, mert az épületek többsége időközben súlyos károkat szenvedett. Minden műemléknek nyil­vánított épület valamilyen te­lepüléshez tartozik, tehát az illető helyi tanács tulajdonát képezi. Sok félreértésre adott okot az 1949-ben kiadott, s 1964-ben megerősített rende­let, amely kimondja, hogy a műemlékeket épségben, jelle­gük megváltoztatása nélkül fenn kell tartani, s megváltoz­tatni csak az építésügyi mi­niszter által előírt módon és előzetes hozzájárulással sza­bad. Erre mi történt? Ha a cse­repet lefújta a szél, senki nem tette vissza — mondván, hogy műemlék, tehát tabu —, és sokszor a helyi tanácsok sze­me láttára pusztultak el olyan értékek, amelyek közül nem is egyet most már valóban érdemesebb törölni a listáról, mint milliókat rááldozni. Megyénk műemlékeinek mintegy kétötöde egyházi tu­lajdon. Ezek között találjuk a legtöbb középkori román stí­lusú és gótikus emlékeket, köztük jó néhány országos, sőt európai hírűt, mint például a karcsal, a boldvai, a vizsolyi, a szalonnái, a felsőregmeci re­formátus, a tornaszentandrá- sl és a szentsimoni római ka­tolikus templomot. Tovább so­rolhatnánk az abaújszántói, n rudabányal, a bodrogkereszt- úri és a többi gótikus stílusú templomot. Nem lehetünk elégedettek az egyházi műemlékek kar­bantartásával sem. Ezzel kap­csolatban szinte kirívó a kö­römi példa. Itt a római kato­likus egyház tulajdonában levő, volt pálos fogadó, amely 1720 körül épült, s az ország­ban szinte egyedülálló szép­ségű barokk épület, a sze­münk láttára megy tönkre. Tetőzete beszakadt, s a körömi egyházközség sem helyrehozni, sem állami kezelésbe átadni nem hajlandó. Meg kell je­gyeznünk, hogy ugyanakkor a Műemléki Felügyelőség saját költségén tárja fel a sárospa­taki katolikus templomot, s most hozzák rendbe, újítják fel a karcsai református temp­lomot, Megyénk változatos műemlékeinek érdekében szol­gálatkészebb együttműködést szeretnénk tapasztalni az egy­házak részéről Is, legalább szerény anyagi erőforrásaikhoz mérten. A ltlPOYPI tanács illetéke- UIC.. iC seineic figyelme most ismét a műemlékek felé fordult, s az újabb jegyzék elkészítése során számba ve­szik az épületeket, s ítélkez­nek sorsukról. A józan belá­tás most már valóban azt dik­tálja, hogy csak a legértéke­sebb, s valóban gazdaságosan felújítható épületeket vegyék fel az új listára. Legyen ke­vesebb a műemlék, de azok miatt ne kelljen szégyenkez­nünk. S mondjuk meg őszin­tén, nem vagyunk olyan gaz­dagok. hogy több Boldojkő- várút megengedjünk magunk­nak. Adamovies Ilona ostanában rengeteget szólunk, írunk arról, milyen legyen a jó vezető. Valahol a jó vezető 16 eré­nyének kiskátéját is összeállították. Számottevő irodalma van már a vezetés tudományának. Ez nagyon jó, hiszen új gazdasági struktúránkban méginkább hatnak a vezető képességei, döntései, intézkedései, Gyakran beszélünk az egyszemélyi felelős vezetésről. Ez fontos, szükséges elv. Arról viszont mostanában ritkábban esik szó, hogy az okos vezető határozatainak és intézkedé­seinek kialakításához az eddiginél is jobban támaszkodik munkatársaira. Ily módon az egyszemélyi felelősség elve nem■ mond ellent a demokratizmus éppannyira sarkalatos elvének. A jó vezető a vállalat valamennyi dolgozóját társ­nak tekinti. A vezetésben is. Igyekszik olyan légkört kiala- tani, olyan szervezetet felépíteni, hogy valamennyi társa bele is szólhasson a vezetésbe. Persze a maga helyén és ide­jén. Valamennyi társának jelzései valamilyen közvetítőlán­con keresztül eljuthassanak hozzá. A jó vezető emellett megszervezi a közvetlen munkatár­sak körét, amelyre még intenzívebben támaszkodhat, szinte ■naponként kikéri véleményét, tanácsát. A munkatár­sakkal folytatott beszélgetések arra is jók, hogy a vezető szembesíthesse állásfoglalását, intézkedéseit a közvélemény­nyel, a közhangulattal és a valósággal. Azt szokták mondani, hogy a papír türelmes. Valóban így van. Hány, meg hány szépen cirkalmazott, választéko­sán megfogalmazott rendelet, utasítás jól mutatott a papí­ron, csak éppen az életben sántított, és végrehajtása ütkö­zött nehézségekbe. Nincs sok értelme az olyan tanácskozá­soknak, amelyeken a részvevők csak a fejbólintójánosok szerepét játszhatják. Ha a munkatársak kishitűségből, önál- tatásból, szolgalelkűségböl, vagy nctalántán a megrontott légkör miatt nem tudják, vagy nem merik megfogalmazni véleményüket. Tegyük még hozzá: olyan társakra van szük­ség, akik szakmai és politikai felvértezettségüknél fogva al­kalmasak is rá, hogy véleményt alkothassanak. Még egy dolgot feltétlenül érdemes megemlíteni. A tes­tületi üléseken, vagy a vezető tanácsadók körének megbe­szélésein lehetnek a viták akármilyen szenvedélyesek, ösz- szecsaphatnak a nézetek, még oly éles formában is, de nyo­mukban legyenek döntések. A végrehajtásnál pedig teljes egységnek kell megmutatkoznia. Másképp könnyen elural­kodhat a. felelőtlen bújócskázás és az intrika szelleme. A szóhasználat olykor sok mindent elárul. Nem tudom, megfigyelték-e, hogy mostanában egyik-másik felszólaló, ha éppen szerény bíráló megjegyzést lesz, észrevételeit a veze­tésnek címezi, nem pedig X. Y. vezetőnek, vagy helyette­sének. vagy beosztottjának. Fölösleges az ilyen óvatoskodás. Az efféle bírálatok alig­ha találhatnak célba. Sohase feledjük: az ügy mindig fontosabb, mint bárkinek rosszul értelmezett presztízse. Sárközi Andor építenek. A munkákat az el­múlt évben kezdték meg. A Vízügyi Építőipari Vállalat brigádját először a völgyzáró­gát műtárgyait készítették el, köztük a 22 méter magas víz-: kiviteli toronyrendszert, vala­mint a vasbeton csatornákat, amelyen keresztül a Bán-pa­tak vizét a gát alatt elveze­tik. Ezután kezdték meg a ha­talmas gát építését, amelynek magasítására csütörtök reg­gelig már több mint 100 ezer köbméter agyagos földet hasz­náltak fel. A vízügyi dolgo­zókra ebben az évben még igen nagy feladatok elvégzése vár, A zárógát elkészítésén kívül új utat is kell építe­niük, mert a régi Szilvásvárad felé vezető országút egy része a völgy feltöltésekor víz alá kerül. Ezért Bánhorváti köz­ség határából kiindulva a he-: gyen keresztül mintegy 4,5 kilométer hosszú utat vág­nak, amely Dédestapolcsány- nál találkozik majd a régivel. Ezenkívül a mesterséges tó és a vadnai vízátemelő telep kö­zött mintegy 8 kilométer hosz- szú, 600 milliméter átmérőjű csővezetéket fektetnek le és: jövőre hozzáfognak a már ko­rábban létesült bán-pataki felszíni vízkiemelő és tisztító­mű bővítéséhez, hogy azzal naponta 25 ezer köbméter egészséges Ivóvizet termelje­nek. Az új hegyvidéki mester-: séges tó feltöltését jövőre kez­dik meg, és abból 1970-ben már a kibővített bán-pataki tisztítóműn keresztül egészsé­ges ivóvizet szolgáltatnak Özd és Kazincbarcika térségébe. Fordított arány Sok mindenen múlik, hogy I egy termelőszövetkezetben nyilvános segélykérő teleMWsgkat szerel fel a posta a kisebb falvakban Azokban a falvakban, ahol a postahivatalok nem tarta­nak folytonos szolgálatot, nyilvános helyen telefonkészülé­keket szerelt fel a posta. A postahivatal zárórája után a ve­zető bekapcsolja a készüléket a legközelebbi állandóan szol­gálatot tartó központba. Eddig 360 állomást szereltek fel, s 1969 végére kiépítik az országos hálózatot. mennyire sikeres a gazdálko­dás. Többek között azon is, hogy a táj adottságainak meg­felelően, helyes arányban osz- lik-e meg a termésből és az állattartásból származó ha­szon. Köztudott, hogy lejtős vidé­keinken inkább az állatte­nyésztés felé fordulnak a gaz­daságok. A hernádvécsei Bú­zakalász Termelőszövetkezet­ben hosszú ideig nem ismer­ték fel a helyes arányt, s csak az utóbbi évben lett 55—60 százalékos az állattenyésztés súlya a gazdaságban. fbc-nicnfcs állomány Az állattartás fejlesztése sok változást hozott a Búzakalász­ban. Most került sor például a tbc-mentes szarvasmarha­állomány kialakítására. Meg­találták a módját annak is, hogy a sertéstenyésztés ne le­gyen ráfizetéses. A süldőérté- kesitéssel jó haszonhoz jutnak, s csak a 30 anyakoca áttelel- lotéséről kell gondoskodniok. A hernádvécseieknek nincs korszerű baromfitelepük, az adott körülmények között azonban eredményesen foglal­koznak az asszonyok a barom- íineveléssel. Évenként négy turnusban értékesítenek csir­két, részben szerződéssel, rész­ben szabadpiacon. Az idén például 100 mázsára kötöttek szerződést, s eddig 25 mázsát adtak el a miskolci piacon. A baromfineveléssel foglal­kozó asszonyok hozzáértését dicséri a legutóbb Abaújdeve- cseren megrendezett áilatbe- mutatón szerzett első díj, ame­lyet azért kaptak, mert egy ki­ló húst 3.12 deka takarmány­ból állítottak elő. Vila a jtiiiászolikaS Csak aki közelebbről ismeri a juhászok gondolkodását, az értékelheti kellően azt a meg­állapodást, amely hosszas vita után végül is létrejött a Búza­kalász Tsz vezetősége és a ju­hászok közt. Nem tudom, van-e még a megyében olyan közös gazda­ság — lehet, hogy akad talán egy. kettő —, ahol a juhá­szok csak pénzért dolgoznak, s nem tartanak maguk jószá­Ilároni kombájn Az évről évre fejlődő állat­tenyésztés mellett természete­sen nem maradnak le a kalá­szosokkal sem. Ebben az év­ben három kombájnt vásárolt a tsz. Megkérdeztük, nem sok-e ez ennek a nem túl nagy gazda­ságnak? Luterán János tsz-elnök el­mondotta, hegy egymásuknak tényleg sok lenne, de vannak itt a közelben kisebb termelő­szövetkezetek, s náluk is el­vállalják az aratást. Ügy ter­vezik, hogy- egy nyáron a há­rom kombájn behozza majd egy új DT árát. Mert arra is igen nagy szükségük lenne... A. I. Az MHSZ országos tanácskozása Kedden reggel a néphadse­reg központi klubjában a Magyar Honvédelmi Szövetség titkárainak részvéteiével or­szágos tanácskozás kezdődött. Ennek keretében megvitatják a honvédelmi nevelő és felké­szítő munka aktuális felada­tait, különös tekintettel a szö­vetség nemrégiben történt át­szervezésére. Á több napos ta­nácskozást Úszta Gyula altá­bornagy, honvédelmi minisz­terhelyettes, az MHSZ főtitká­ra nyitotta meg. — —.........-N....0; Felhívás a mezőgazdasági balesetek megelőzésére Tovább kell fejleszteni a munkásvédelmi őrmozgalmat. A felhívás szerint a vállala­tok munkásvédelmi tevékeny­ségüket a balesetvédelmi sza­bályzatok felülvizsgálásával, illetőleg módosításával is ja­víthatják. Kívánatos az is, hogy részletesen meghatároz­zák a gépek és berendezések munkásvédelmi minősítésével és üzembe helyezésével kap­csolatos vállalati feladatokat. A mezőgazdasági üzemeknek fokozott gondot kell fordíta- niok a növényvédelmi vegy­szerek kezelésével és felhasz­nálóval kapcsolatos óvóintéz­kedések részletes szabályozá­sára is. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium és az ér­dekelt szakszervezetek vezetői együttesen megtárgyalták a hrimsztérium felügyelete alá tartozó mezőgazdasági űze­tnek, élelmiszeripari vállalatok, erdőgazdaságok és faipari vál­lalatok munkavédelmi tevé­kenységét. Megállapí tóttá k: annak ellenére, hogy a mun­kavédelem az utóbbi években jelentősen fejlődött, 1967-ben thégis 43 186 baleset történt, és a mezőgazdasági üzemekben 232, az élelmiszeripari vállala­toknál pedig 16 volt a halálos kimenetelű balesetek száma. A munkásvédemi helyzet Javítására, a balesetek megelő zésére a MÉM a szakszerveze­tekkel egyetértésben felhívást adott ki a nagy mezőgazdasági munkák kezdetén. A felhívás leszögezi, hogy felül kell vizs­gálni a munkavédelmi szer­vezeteket és azok tevékenysé­gét. Mindazoknál a szervek­nél, ahol munkavédelemmel foglalkozó személyt ez idő sze­rint nem alkalmaznak, illető­leg az e feladatokkal megbí­zott dolgozó kellő ismeretekkel nem rendelkezik, ott a mun­kakört megfelelő képzettségű szakemberrel kell betölteni. Épül a lázbérci völgyzáró gát got. Nem vitás, hosszas vita, latolgatás előzte meg itt is a döntést, amíg eljutottak odáig, hogy a tsz mind a 180 darab, háztájiban levő birkát felvásá­rolta. Most már egységes a nyáj, van benne 500 anya, 228 tok­jó, 440 bárány. Persze meg kell mondani, abban, hogy a dolgok így alakultak, nagy ré­sze volt Kozmán Istvánnak, aki a legtekintélyesebb juhász a faluban. Elsősorban vele kellett szót érteni, a többi már könnyebben ment. A juhászok jól keresnek, 2900—3000 forintra is felmegy egyhavi bérük. A segélykérő telefonállomás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom