Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-13 / 137. szám
Csütörtök, 1068. június 13. 13 északmagyarorszAg 3 flz összefogás eíse eredményei Beszélgetés Szabó Istvánnal, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökével Májusban múlt egy éve, hegy munkához látott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, s több mint fél éve álüködnek a termelőszövetke- z,~ tek területi szövetségei. Munlkatársunlk arra kérte Szabó István elvtársat, a TOT elnökét, hogy válaszoljon a tsz- ck érdekképviseleti szerveinek eddigi tevékenységével, tapasztalataival összefüggő kérdéseire. — Hogyan Igazolja a Termelőszövetkezetek Országos Tárnicsa azt a sok várakozást, amelyek megalakulásához, majd működéséhez fűztek? — Nem vagyunk hatóság, hem vagyunk minisztérium, így a mi munkánkat nem olyan egyszerű lemérni. Az a hivatásunk, hogy képviseljük a termelőszövetkezetek érdekeit és segítsünk a kormánynak olyan agrárpolitika kialakításában, amely legkedvezőbb a parasztságnak és a népgazdaságnak. Ennek a mimikának az eredményei nem mindig látványosak. •— El kell viszont mondanom, hogy létünkkel kapcsolatban minden érdekelt minisztérium és főhatóság tiszteletben tartja a párt irányelveit, a termelőszövetkezeti törvény előírásait. Ha a mozgalmat érintő bármilyen rendelkezés jelenik meg, azt előzetesen megtárgyalják velünk. Ha a kormány, a Miniszter- tanács, a mezőgazdaságot akár csalt részben is érintő kérdést tárgyal, akkor az ülésen mi jelen vagyunk, kifejthetjük Vélem ényünket. — Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mások nem törődnek a parasztság, a termelőszövetkezeti mozgalom érdekeivel, vagy hogy korábban ezeket az érdekeket senki nem viselte szívén. Most azonban létünkkel és közreműködésünkkel a kormány talán közelebb került a mozgalom vérkeringéséhez, közvetlenebbül kapja a szükséges információkat és állásfoglalásokat. — Tudjuk, hogy ennek a folyamatnak az előre haladása nem merheiö. Szeretnénk azonban mégis valami konkrét példát hallani. — Sok példát tudnék említeni. Korábban például a Magyar Nemzeti Bank mereven ragaszkodott a fogyasztás és a felhalmozás előírt arányaihoz, olyan tsz-ekben is, ahol ez komoly bonyodalmat okozott. Sikerült elérnünk, hogy a bánik elnöke rendelkezést adjon ki: ezentúl egyedileg vizsgálják meg az eseteket és ne ragaszkodjanak mereven korábbi előírásokhoz. A Belkereskedelmi Minisztérium egy tervezett rendelkezése előírta volna, hogy a tsz-bormérésekben ugyanazokat az előírásokat alkalmazzák, mint az állami üzletekben. Ez az „egyenlőség” a tsz-eket versenyképtelenné tette volna. A rendelkezés végül is úgy jelent meg, hogy a tsz-ek maguk dönthetnek, milyen árakat alkalmaznak. — A területi szövetségek azonban tahin közelebb esnek a szövetkezetekhez. Mi a véleménye a szövetségek mai helyzetéről? — Érdekes folyamat játszódott le a megalakulás Óta eltelt hónapokban. Amint differenciáltak az egyes termelőszövetkezetek, úgy differenciálódtak a területi szövetségek is. A jobb adottságokkal rendelkező vidékeken alakultak magasabb anyagi alappal rendelkeznek, apparátusukba a legjobb szakértőket tudták egyesíteni. Ezek a szövetségek — számúk az összesnek mintegy a felére tehető — nem jönnek hozzánk kérdezni, hogy mit csináljanak, inkább mi járunk hozzájúk tanulni. Nagy ambícióval képviselik tagszövetkezeteik érdekeit; közös vállalkozásokat, értékesítő irodáival hoznák létre, szakemberéket küldenek az áruátadásokhoz és munkájuk általában csaknem kitaposottnak nevezhető úton halad. — A szövetségek másik fele még nem érte el, hogy munkája ilyen színvonalon alakuljon. Ezek inkább kérnek tőlünk tanácsot és mi szívesen segítünk, gyakran úgy, hogy összehozzuk őket az erősebb szövetségek képviselőivel. — Sok vita dúl ma a tsz-tagság soraiban. Vitákat váltott ki a háztáji földek új rendezése. a tagnyilvántartások felülvizsgálata, vagy például az a tény, hogy egyes gyenge tsz-ekben is magas prémiumot vesznek fel a vezetők. A TOT munkája kapcso- lódik-c ezekhez a kérdésekhez? — Hatósági feladatokat mi nem láttunk el és nem akarunk ellátni a jövőben sem Azonban a pártoló tagokkal való embertelen bánásmód, vagy az öregek kisemmizése mozgalmi, politikai kérdés is. Az érdekvédelmi szervezetek legfontosabb feladata szerintem itt az, hogy emberségre neveljék saját tagszövetkezeteik vezetőit és tagjait. A tsz-vezetők javadalmazásáról a közeljövőben ad ki javaslatot a TOT. Persze sok részlet- kérdés is nyitott még, például a tsz-ek és közös vállalkozások pénzgazdálkodásával, anyagi elszámolásaival kapcsolatban. Én úgy gondolom, nem ellentétes az érdekképviseleti feladattal, ha a TOT, vagy a szövetségek erre is megpróbálják majd tevékenységüket kiterjeszteni. Gondolkodnunk kell ezen és reméljük, találunk itiégőldást Poliészterrel fedik be az üzemcsarnokot Befejezéshez közeledik a Borsodi Ércelőkészítőműben a két nagy üzemcsarnok tetőfedése. Az ÉVM 31. sz. Állami Építőipari Vállalat dolgozói műanyaggal, sárga poliészterrel fedik le a hatalmas üzemcsarnokokat. Foto: Sz. Gjn. Fontos tanácskozás Diósgyőrött Csökken a fatelepek száma a bányászatban ü gazdasági mgehamanus bevezetésének menyei tapasztalatai A meiyeu5£wÄ jesztett jelentés megállapította, hogy a késői árintézkedések, az átárazási Indexek módosulásai, a dotáció ismeretének hiánya hátráltatták a vállalati tervek kialakítását. A vállalati eszközök átértékelése, a szerződéskötések késtek, így az árbevétel és az önköltség tervezése is bizonytalan. Mindezek ellenére az évi tervek kidolgozásánál a vállalatok igyekeztek figyelembe venni a piacok igényeit, a közgazdasági szabályozókat, s a belső tartalékok feltárására törekedtek. A tervezésnél egyre elterjedtebb a korszerű matematikai módszerek alkalmazása, a lineáris programozás; egyes helyeken adatfeldolgozó és elektronikus számítóközpontokat létesítettek, vagy a felettes hatóság számítóközpontját veszik igénybe. A Ulti! ««yértelműen tük- *ilű rözte: a zökkenők, a problémák, a kisebb-na- gyobb gondok szinte természetesek. A gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése óta mindössze öt hónap telt el. Az útkeresés, a kezdeti időszak öt hónapja. S, hogy mégis — mint arról már szó volt — kedvező eredményeket értünk el, a helyzet pozitívabb, mint vártuk, az elsősorban a jó szervezésnek, a kitűnő előkészítésnek, nem utolsósorban a vezetők és beosztottak aktív, eleven, pezsgő munkájának köszönhető. Felszólalásában dr. Papp Lajos, a megyei tanács vb-elnöke a tanácsi vállalatok gazdálkodását ecsetelte igen részletesen. Szólott a zavaró körülményekről is: köztudott, hogy a tanácsi vállalatok kis tételben rendelnek alapanyagot. A szállító üzemek rendszertelenül elégítik ki az igényeket, s gyakorta olyan magas felárat számítanak fel, amely veszélyezteti a gazdaságosságot. Elmondotta, hogy — e helyzetet figyelembe véve — a vb egy közös beszerző és értékesítő iroda létrehozását tervezi, amely a tanácsi helyiipari vállalatokat szolgálná ki. Utalt a lakásépítési program megvalósításában tapasztalható nehézségekre, az építőipari kapacitás korlátozottságára. a masanlakásépítkezésekkel kapcsolatos hitelrendszer felülvizsgálatára. Példaként említette meg, hogy Bács megyében 60—70 ezer forint hitelt kapnak a magánlakás-építők, nálunk viszont, ahol a lakásgond közismerten sokkal nagyobb, mindössze 40 ezret. Mint mondotta: az OTP- től nagyobb rugalmasságot, megértést kérünk. A megyei tanács vb-einökének elemző, részletekbe menő felszólalása mintegy kiegészítette a jelentés egyes fejezeteit: élethű képiét festett a megye tanácsi iparának, tanácsi gazdálkodásának mai állapotáról, foglalkozott a munkaerő-gazdálkodással, különösen fontos feladatként jelölve meg a női munkaerő, ezen belül is az érettségizett fiatalok elhelyezését. Dr. Papp Lajosnak a lakásépítkezésekkel kapcsolatos megjegyzéseihez kapcsolódtak Koltai Zoltánnak, a Borsod megyei KISZÖV elnökének észrevételei. Mint mondotta, ebből a hatalmas mozgalomból, sok-sok embert foglalkoztató problémából a KISZÖV és annak tagszövetkezetei már eddig is jelentősen kivették részüket. Sok ezer kislakás épült már az ő kezemunká- juk nyomán, újabban azonban különböző bürokratikus intézkedések gátolják, akadályozzák a gyorsabb, tervszerűbb kibontakozást. A menyei S,bá“'S ra-rendre feljegjezték a problémákat, hiszen a cél is ez volt: felmérni a megyében a gazdasági mechanizmus végrehajtásának első öt hónapját; mérlegelni az eredményeket és szembenézni a gondokkal, hogy mielőbb megoldjuk azokat is. (Folytatjuk.) Únodvári Miklós Csökkentett mun*:aídő a TTK-ban és as ÉMl’-ben feltételek kimunkálása mar megkezdődött. A megye vegyipari vállalatainál elsőnek a BVK-nál vezették be a csökkentett munkaidőt. örömmel adhatunk hírt arról, hogy július 1-től a másik két üzemben, a Tiszai Vegyikombinátban és az Északmagyarországi Vegyiművekben is sor kerül a munkaidő csökkentésére. Az új munkarendre való átállásra, a zavartalan üzemvitel biztosítására minden előkészület megtörtént Fontos kérdésekről, a vállalat munkaügyi helyzetéről tárgyalt legutóbb a BVK szak- szervezeti bizottsága. Nagyon részletesen elemezték a január elsejével bevezetett csökkentett munkaidő tapasztalatait, s állást foglaltak abban is, hogy rendezni kell a gépkocsivezetők helyzetét. A gépkocsivezetők ugyanis még mindig a régi munkarend szerint dolgoznak. Ügy tervezik, hogy a második félévtől kezdődően őket is a csökkentett munkaidőnek megfelelő ke rtek kö- Izött foglalkoztatják. Ehhez a már egyszerre végeznek tervező-, fővállalkozói, valamint magas- és mélyépítői tevékenységet Ez is sokban hozzájárul, hogy a vállalat a tervezett 90 nap helyett 50 napos határidőre tudta vállalni a diósgyőri nagykohó, mint fontos nép- gazdasági beruházás átépítését. J A szenzációsan rövid idő alatt ; történő átépítésben nagy szerepet kapnak a szocialista brigádok, amelyeknek az új gazdasági mechanizmusban ugyancsak megváltozott körülmények között kell tevékenykedni ök. Az igazgató előadása után Almási József, a vállalat mun- kaverseny-felelőse számolt be a vállalati szocialista brigádok versenyéről és tevékenységéről, majd a szocialista brigádvezetők mondták el észrevéte- ' leiket a konferencián elhang- I zottakkal kapcsolatban. Külö- ! nősen sokan szóltak hozzá a diósgyőri nagykohó átépítéséhez, amely a Kohászati Gyárépítő Vállalat jelenlegi legfontosabb munkája, de már szó esett az ózdi II-es kohó átépítéséről is. Ez a munka soron következő, nagyobb feladata lesz a vállalatnak. — nyikcs — Judit munkát keres A budapesti Kohászati ■ Gyárépítő Vállalatnak minthogy 900 embere dolgozik me- gyén k ben. Ebből körülbelül £600 Diósgyőrben, ahol a vállalat, mint fővállalkozó dolgosak az LKM III-as kohójának £ rekordidő alatt történő átépítésén. Ez tette indokolttá, hogy fitt, Diósgyőrben, a legfontosabb munka színhelyén tart- csák meg a KGYV szocialista fbrigádvezetőinek konferenciáját. ' A konferenciára a Lenin Kohászati Művek ifjúsági klubjában került sor. A Djósgyőriben, Ózdon, Dunaújvárosban, £s az ország más részén dolgosé szocialista brigád vezetőidet £ Berzsenyi István, a vállalat ■szakszervezeti bizottságának £ titkára üdvözölte, majd Ham- fmer Ferenc igazgató tartott > előadást a mun ka versenynek £és a szocialista hrigádmozga> lomnak az új gazdasági me- fehanizmusban betöltött szere> péről. Előadásában kitért a > vállalat, s azon belül az 52 ^brigádban tevékenykedő minthogy 400 szocialista brigádtag £ előtt álló feladatokra. Eknon- jjlotta. hogy a Kohászati Gyár- >építő Vállalat, amelyet a közelmúltban miniszteri utasításira átszerveztek, az új gazdagsági mechanizmusban lényegesen fontosabb feladatot tölt be, Jhnint az elmúlt években. Ma egy részét már felszámolták, illetve átadták termelőszövetkezeteknek. erdőgazdaságoknak. 1969 elejére a vállalatnál lévő 21 fatelepből már csak 13 működik. > Az aknák koncentrációja, .valamint a korszerű biztosító- | berendezések térhódítása következtében a Borsodi Szénbányák Vállalatnál több fa- ■ telep feleslegessé vált. Ezek alkatának leginkább megfelel. Ilyen munkakört azonban egyetlen intézmény nem ajánlott fel. A kertészeti vállalat parkgondozónak szerette volna alkalmazni, de Riegler Judit ezt a munkáit nem tudta vállalni. Időközben egy újabb orvosi vizsgálat cukorbetegséget állapított meg nála, amely állóképességét, fizikai munkaintenzitását erősen csökkenti. Miután a 21 éves lány csak nyolc általánossal rendelkezik, íróasztal-munkára nem gondolhat. De akkor mi a megoldás? A több száz munkakör között bizonyára akad néhány könnyebb is, amelyet közösen, jó szándékkal, humanista érzékenységgel meg kell keresni Riegler Judit számára. Van Miskolcon jó néháiny újságos, játék- és könyvárusi tó pavilon. Ezek valamelyikét oda lehetne adni a tettre, munkára, s főleg önmaga megsegítésére vágyódó lánynak. Riegler Judit szereti a kisgyerekeket, tehát dadusként is el tudjuk őt képzelni. Üzemi telefonközpontokban, hivatalokban, intézményekben, Mint telefonos, '-illetve kézbesítő is megtalálná számítását. A 131 centiméter magas, Riegler Judit gyors észjárású, igen élénk, szolgálatkész lány. Elképzelni se tudjuk, hogy a 180 000 lakosú, gyárakkal, intézményekkel, iskolákkal, boltokkal, pavilonokkal bőségesen ellátott város ne tudjon segít0"* súlyos gondján. Párkány László Aki gyorsan ad, kétszer ad — hirdeti az évszázados bölcsesség, amely azonban — sajnos — nem realizálódott Riegler Judit esetében. A televízió márciusi Radar műsorában hangzott el a kis termetű, megfogyatkozott egészségű lány kérése, miszerint szeretne bekapcsolódni az alkotó, a dolgozó emberek közösségébe, szívesen vállalna munkát Elmondotta, hogy rendhagyó termete miatt nem szívesen látott érdeklődő a különböző munkaügyi osztályokon. Riegler Judit tudomásunk szerint, még ezekben a napokban is otthon ül, várja a szerencsés fordulatot. Munkába helyezésén sokan fáradoznak. A Miskolci III. kerületi Tanács szociális csoportja — nagyon lelkiismeretesen — egy irattárra való levelezést bonyolított le a legkülönbözőbb szervekkel és intézményekkel. Írtak többek között a Eorsodi Üzemi Vendéglátó Vállalatnak, a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gé ;yár munkaügyi osztályára. Felhívták a figyelmét a kertészeti vállalat és a városi tanács lleté- k' .cinek is. A városi tanácsén Szelni Péter személyes is : -n 'régeit felhasználva tv műn' ah .ilyet keríteni I 'r Juditrak. A rr-gnyugtató eredmény 1 ■: ez idáig elmaradt. Az r> falai közé kényszeré reménykedve várja a/.t. e munka1 "h. 'get, nn i;, ü.ikumának és lest-