Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-13 / 137. szám

Csütörtök, 1068. június 13. 13 északmagyarorszAg 3 flz összefogás eíse eredményei Beszélgetés Szabó Istvánnal, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökével Májusban múlt egy éve, hegy munkához látott a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa, s több mint fél éve álüködnek a termelőszövetke- z,~ tek területi szövetségei. Munlkatársunlk arra kérte Sza­bó István elvtársat, a TOT el­nökét, hogy válaszoljon a tsz- ck érdekképviseleti szerveinek eddigi tevékenységével, ta­pasztalataival összefüggő kér­déseire. — Hogyan Igazolja a Termelőszövetkezetek Országos Tárnicsa azt a sok várakozást, amelyek megalakulásához, majd működéséhez fűztek? — Nem vagyunk hatóság, hem vagyunk minisztérium, így a mi munkánkat nem olyan egyszerű lemérni. Az a hivatásunk, hogy képviseljük a termelőszövetkezetek érde­keit és segítsünk a kormány­nak olyan agrárpolitika ki­alakításában, amely legkedve­zőbb a parasztságnak és a népgazdaságnak. Ennek a mimikának az eredményei nem mindig látványosak. •— El kell viszont monda­nom, hogy létünkkel kapcso­latban minden érdekelt mi­nisztérium és főhatóság tisz­teletben tartja a párt irány­elveit, a termelőszövetkezeti törvény előírásait. Ha a moz­galmat érintő bármilyen ren­delkezés jelenik meg, azt elő­zetesen megtárgyalják velünk. Ha a kormány, a Miniszter- tanács, a mezőgazdaságot akár csalt részben is érintő kérdést tárgyal, akkor az ülésen mi jelen vagyunk, kifejthetjük Vélem ényünket. — Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mások nem törődnek a parasztság, a ter­melőszövetkezeti mozgalom érdekeivel, vagy hogy koráb­ban ezeket az érdekeket sen­ki nem viselte szívén. Most azonban létünkkel és közre­működésünkkel a kormány talán közelebb került a moz­galom vérkeringéséhez, köz­vetlenebbül kapja a szüksé­ges információkat és állás­foglalásokat. — Tudjuk, hogy ennek a folyamatnak az előre haladása nem merheiö. Szeretnénk azonban mégis valami konkrét példát hallani. — Sok példát tudnék em­líteni. Korábban például a Magyar Nemzeti Bank mere­ven ragaszkodott a fogyasz­tás és a felhalmozás előírt arányaihoz, olyan tsz-ekben is, ahol ez komoly bonyodalmat okozott. Sikerült elérnünk, hogy a bánik elnöke rendel­kezést adjon ki: ezentúl egye­dileg vizsgálják meg az ese­teket és ne ragaszkodjanak mereven korábbi előírások­hoz. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium egy tervezett ren­delkezése előírta volna, hogy a tsz-bormérésekben ugyan­azokat az előírásokat alkal­mazzák, mint az állami üzle­tekben. Ez az „egyenlőség” a tsz-eket versenyképtelenné tette volna. A rendelkezés vé­gül is úgy jelent meg, hogy a tsz-ek maguk dönthetnek, mi­lyen árakat alkalmaznak. — A területi szövet­ségek azonban tahin kö­zelebb esnek a szövetke­zetekhez. Mi a vélemé­nye a szövetségek mai helyzetéről? — Érdekes folyamat játszó­dott le a megalakulás Óta el­telt hónapokban. Amint dif­ferenciáltak az egyes termelő­szövetkezetek, úgy differen­ciálódtak a területi szövetsé­gek is. A jobb adottságokkal rendelkező vidékeken alakul­tak magasabb anyagi alappal rendelkeznek, apparátusukba a legjobb szakértőket tudták egyesíteni. Ezek a szövetsé­gek — számúk az összesnek mintegy a felére tehető — nem jönnek hozzánk kérdez­ni, hogy mit csináljanak, in­kább mi járunk hozzájúk ta­nulni. Nagy ambícióval kép­viselik tagszövetkezeteik ér­dekeit; közös vállalkozásokat, értékesítő irodáival hoznák létre, szakemberéket külde­nek az áruátadásokhoz és munkájuk általában csaknem kitaposottnak nevezhető úton halad. — A szövetségek másik fe­le még nem érte el, hogy munkája ilyen színvonalon alakuljon. Ezek inkább kér­nek tőlünk tanácsot és mi szívesen segítünk, gyakran úgy, hogy összehozzuk őket az erősebb szövetségek képvise­lőivel. — Sok vita dúl ma a tsz-tagság soraiban. Vi­tákat váltott ki a ház­táji földek új rendezé­se. a tagnyilvántartások felülvizsgálata, vagy például az a tény, hogy egyes gyenge tsz-ekben is magas prémiumot vesznek fel a vezetők. A TOT munkája kapcso- lódik-c ezekhez a kér­désekhez? — Hatósági feladatokat mi nem láttunk el és nem aka­runk ellátni a jövőben sem Azonban a pártoló tagokkal való embertelen bánásmód, vagy az öregek kisemmizése mozgalmi, politikai kérdés is. Az érdekvédelmi szervezetek legfontosabb feladata sze­rintem itt az, hogy emberség­re neveljék saját tagszövet­kezeteik vezetőit és tagjait. A tsz-vezetők javadalmazásáról a közeljövőben ad ki javaslatot a TOT. Persze sok részlet- kérdés is nyitott még, például a tsz-ek és közös vállalkozá­sok pénzgazdálkodásával, anyagi elszámolásaival kap­csolatban. Én úgy gondolom, nem ellentétes az érdekkép­viseleti feladattal, ha a TOT, vagy a szövetségek erre is megpróbálják majd tevékeny­ségüket kiterjeszteni. Gondol­kodnunk kell ezen és remél­jük, találunk itiégőldást Poliészterrel fedik be az üzemcsarnokot Befejezéshez közeledik a Borsodi Ércelőkészítőműben a két nagy üzemcsarnok tető­fedése. Az ÉVM 31. sz. Állami Építőipari Vállalat dolgozói műanyaggal, sárga poli­észterrel fedik le a hatalmas üzemcsarnokokat. Foto: Sz. Gjn. Fontos tanácskozás Diósgyőrött Csökken a fatelepek száma a bányászatban ü gazdasági mgehamanus bevezetésének menyei tapasztalatai A meiyeu5£wÄ jesztett jelentés megállapítot­ta, hogy a késői árintézkedé­sek, az átárazási Indexek mó­dosulásai, a dotáció ismereté­nek hiánya hátráltatták a vál­lalati tervek kialakítását. A vállalati eszközök átértékelése, a szerződéskötések késtek, így az árbevétel és az önköltség tervezése is bizonytalan. Mind­ezek ellenére az évi tervek ki­dolgozásánál a vállalatok igyekeztek figyelembe venni a piacok igényeit, a közgazdasá­gi szabályozókat, s a belső tar­talékok feltárására törekedtek. A tervezésnél egyre elterjed­tebb a korszerű matematikai módszerek alkalmazása, a li­neáris programozás; egyes he­lyeken adatfeldolgozó és elekt­ronikus számítóközpontokat lé­tesítettek, vagy a felettes ha­tóság számítóközpontját veszik igénybe. A Ulti! ««yértelműen tük- *ilű rözte: a zökkenők, a problémák, a kisebb-na- gyobb gondok szinte termé­szetesek. A gazdasági mecha­nizmus reformjának bevezeté­se óta mindössze öt hónap telt el. Az útkeresés, a kezde­ti időszak öt hónapja. S, hogy mégis — mint arról már szó volt — kedvező eredményeket értünk el, a helyzet pozitívabb, mint vártuk, az elsősorban a jó szervezésnek, a kitűnő elő­készítésnek, nem utolsósorban a vezetők és beosztottak ak­tív, eleven, pezsgő munkájá­nak köszönhető. Felszólalásá­ban dr. Papp Lajos, a megyei tanács vb-elnöke a tanácsi vállalatok gazdálkodását ecse­telte igen részletesen. Szólott a zavaró körülményekről is: köztudott, hogy a tanácsi vál­lalatok kis tételben rendelnek alapanyagot. A szállító üze­mek rendszertelenül elégítik ki az igényeket, s gyakorta olyan magas felárat számíta­nak fel, amely veszélyezteti a gazdaságosságot. Elmondotta, hogy — e helyzetet figyelem­be véve — a vb egy közös be­szerző és értékesítő iroda lét­rehozását tervezi, amely a ta­nácsi helyiipari vállalatokat szolgálná ki. Utalt a lakásépí­tési program megvalósításá­ban tapasztalható nehézségek­re, az építőipari kapacitás kor­látozottságára. a masanlakás­építkezésekkel kapcsolatos hi­telrendszer felülvizsgálatára. Példaként említette meg, hogy Bács megyében 60—70 ezer fo­rint hitelt kapnak a magánla­kás-építők, nálunk viszont, ahol a lakásgond közismerten sokkal nagyobb, mindössze 40 ezret. Mint mondotta: az OTP- től nagyobb rugalmasságot, megértést kérünk. A megyei tanács vb-einökének elemző, részletekbe menő felszólalása mintegy kiegészítette a jelen­tés egyes fejezeteit: élethű ké­piét festett a megye tanácsi iparának, tanácsi gazdálkodá­sának mai állapotáról, foglal­kozott a munkaerő-gazdálko­dással, különösen fontos fel­adatként jelölve meg a női munkaerő, ezen belül is az érettségizett fiatalok elhelye­zését. Dr. Papp Lajosnak a lakás­építkezésekkel kapcsolatos megjegyzéseihez kapcsolódtak Koltai Zoltánnak, a Borsod megyei KISZÖV elnökének észrevételei. Mint mondotta, ebből a hatalmas mozgalom­ból, sok-sok embert foglalkoz­tató problémából a KISZÖV és annak tagszövetkezetei már eddig is jelentősen kivették részüket. Sok ezer kislakás épült már az ő kezemunká- juk nyomán, újabban azonban különböző bürokratikus intéz­kedések gátolják, akadályozzák a gyorsabb, tervszerűbb kibon­takozást. A menyei S,bá“'S ra-rendre feljegjezték a prob­lémákat, hiszen a cél is ez volt: felmérni a megyében a gazdasági mechanizmus végre­hajtásának első öt hónapját; mérlegelni az eredményeket és szembenézni a gondokkal, hogy mielőbb megoldjuk azo­kat is. (Folytatjuk.) Únodvári Miklós Csökkentett mun*:aídő a TTK-ban és as ÉMl’-ben feltételek kimunkálása mar megkezdődött. A megye vegyipari vállala­tainál elsőnek a BVK-nál ve­zették be a csökkentett mun­kaidőt. örömmel adhatunk hírt arról, hogy július 1-től a másik két üzemben, a Tiszai Vegyikombinátban és az Észak­magyarországi Vegyiművek­ben is sor kerül a munkaidő csökkentésére. Az új munka­rendre való átállásra, a zavar­talan üzemvitel biztosítására minden előkészület megtör­tént Fontos kérdésekről, a válla­lat munkaügyi helyzetéről tár­gyalt legutóbb a BVK szak- szervezeti bizottsága. Nagyon részletesen elemezték a ja­nuár elsejével bevezetett csök­kentett munkaidő tapasztala­tait, s állást foglaltak abban is, hogy rendezni kell a gép­kocsivezetők helyzetét. A gép­kocsivezetők ugyanis még min­dig a régi munkarend szerint dolgoznak. Ügy tervezik, hogy a második félévtől kezdődően őket is a csökkentett munka­időnek megfelelő ke rtek kö- Izött foglalkoztatják. Ehhez a már egyszerre végeznek ter­vező-, fővállalkozói, valamint magas- és mélyépítői tevékeny­séget Ez is sokban hozzájárul, hogy a vállalat a tervezett 90 nap helyett 50 napos határ­időre tudta vállalni a diósgyő­ri nagykohó, mint fontos nép- gazdasági beruházás átépítését. J A szenzációsan rövid idő alatt ; történő átépítésben nagy sze­repet kapnak a szocialista bri­gádok, amelyeknek az új gaz­dasági mechanizmusban ugyancsak megváltozott körül­mények között kell tevékeny­kedni ök. Az igazgató előadása után Almási József, a vállalat mun- kaverseny-felelőse számolt be a vállalati szocialista brigádok versenyéről és tevékenységé­ről, majd a szocialista brigád­vezetők mondták el észrevéte- ' leiket a konferencián elhang- I zottakkal kapcsolatban. Külö- ! nősen sokan szóltak hozzá a diósgyőri nagykohó átépítésé­hez, amely a Kohászati Gyár­építő Vállalat jelenlegi leg­fontosabb munkája, de már szó esett az ózdi II-es kohó átépítéséről is. Ez a munka so­ron következő, nagyobb felada­ta lesz a vállalatnak. — nyikcs — Judit munkát keres A budapesti Kohászati ■ Gyárépítő Vállalatnak mint­hogy 900 embere dolgozik me- gyén k ben. Ebből körülbelül £600 Diósgyőrben, ahol a vál­lalat, mint fővállalkozó dolgo­sak az LKM III-as kohójának £ rekordidő alatt történő átépí­tésén. Ez tette indokolttá, hogy fitt, Diósgyőrben, a legfonto­sabb munka színhelyén tart- csák meg a KGYV szocialista fbrigádvezetőinek konferenciá­ját. ' A konferenciára a Lenin Ko­hászati Művek ifjúsági klub­jában került sor. A Djósgyőr­iben, Ózdon, Dunaújvárosban, £s az ország más részén dolgo­sé szocialista brigád vezetőidet £ Berzsenyi István, a vállalat ■szakszervezeti bizottságának £ titkára üdvözölte, majd Ham- fmer Ferenc igazgató tartott > előadást a mun ka versenynek £és a szocialista hrigádmozga­> lomnak az új gazdasági me- fehanizmusban betöltött szere­> péről. Előadásában kitért a > vállalat, s azon belül az 52 ^brigádban tevékenykedő mint­hogy 400 szocialista brigádtag £ előtt álló feladatokra. Eknon- jjlotta. hogy a Kohászati Gyár- >építő Vállalat, amelyet a kö­zelmúltban miniszteri utasítás­ira átszerveztek, az új gazda­gsági mechanizmusban lényege­sen fontosabb feladatot tölt be, Jhnint az elmúlt években. Ma egy részét már felszámolták, illetve átadták termelőszövet­kezeteknek. erdőgazdaságok­nak. 1969 elejére a vállalat­nál lévő 21 fatelepből már csak 13 működik. > Az aknák koncentrációja, .valamint a korszerű biztosító- | berendezések térhódítása kö­vetkeztében a Borsodi Szén­bányák Vállalatnál több fa- ■ telep feleslegessé vált. Ezek alkatának leginkább megfe­lel. Ilyen munkakört azon­ban egyetlen intézmény nem ajánlott fel. A kertészeti vállalat parkgondozónak sze­rette volna alkalmazni, de Riegler Judit ezt a munkáit nem tudta vállalni. Időköz­ben egy újabb orvosi vizsgá­lat cukorbetegséget állapított meg nála, amely állóképessé­gét, fizikai munkaintenzitását erősen csökkenti. Miután a 21 éves lány csak nyolc ál­talánossal rendelkezik, író­asztal-munkára nem gondol­hat. De akkor mi a megoldás? A több száz munkakör kö­zött bizonyára akad néhány könnyebb is, amelyet közö­sen, jó szándékkal, huma­nista érzékenységgel meg kell keresni Riegler Judit számára. Van Miskolcon jó néháiny újságos, játék- és könyvárusi tó pavilon. Ezek valamelyikét oda lehetne ad­ni a tettre, munkára, s főleg önmaga megsegítésére vá­gyódó lánynak. Riegler Judit szereti a kisgyerekeket, te­hát dadusként is el tudjuk őt képzelni. Üzemi telefon­központokban, hivatalokban, intézményekben, Mint tele­fonos, '-illetve kézbesítő is megtalálná számítását. A 131 centiméter magas, Riegler Judit gyors észjárású, igen élénk, szolgálatkész lány. El­képzelni se tudjuk, hogy a 180 000 lakosú, gyárakkal, in­tézményekkel, iskolákkal, boltokkal, pavilonokkal bősé­gesen ellátott város ne tud­jon segít0"* súlyos gondján. Párkány László Aki gyorsan ad, kétszer ad — hirdeti az évszázados bölcsesség, amely azonban — sajnos — nem realizálódott Riegler Judit esetében. A televízió márciusi Ra­dar műsorában hangzott el a kis termetű, megfogyatkozott egészségű lány kérése, misze­rint szeretne bekapcsolódni az alkotó, a dolgozó emberek közösségébe, szívesen vállal­na munkát Elmondotta, hogy rendhagyó termete miatt nem szívesen látott ér­deklődő a különböző munka­ügyi osztályokon. Riegler Judit tudomásunk szerint, még ezekben a na­pokban is otthon ül, várja a szerencsés fordulatot. Mun­kába helyezésén sokan fára­doznak. A Miskolci III. kerü­leti Tanács szociális csoport­ja — nagyon lelkiismerete­sen — egy irattárra való le­velezést bonyolított le a leg­különbözőbb szervekkel és intézményekkel. Írtak többek között a Eorsodi Üzemi Ven­déglátó Vállalatnak, a Lenin Kohászati Művek és a Diós­győri Gé ;yár munkaügyi osztályára. Felhívták a fi­gyelmét a kertészeti válla­lat és a városi tanács lleté- k' .cinek is. A városi taná­csén Szelni Péter személyes is : -n 'régeit felhasználva tv műn' ah .ilyet keríteni I 'r Juditrak. A rr-gnyugtató eredmény 1 ■: ez idáig elmaradt. Az r> falai közé kénysze­ré reménykedve várja a/.t. e munka1 "h. 'get, nn i;, ü.ikumának és lest-

Next

/
Oldalképek
Tartalom