Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-02 / 128. szám
?aí4ra*t>, 1968 június 8. ftSZARMAGH AftOBSZÁG 3 Mm olvasó népért Oobozy Imre, az írószövetség főtitkára nyilatkozik o társadalmi olvasómozgalomról |„Az egyetemünkön ! végzett fiatalok helytállnak az életben” Peda*íógusnapi ünnepség a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen „Békében, szabadon alkotni minden népnek joga és vágya.” Ez a mondat állt a Nehézipari Műszaki Egyetem ünnepi külsőbe öltöztetett VII. számú előadótermének falán. Az egyetem oktatói, dolgozni és hallgatói a Vietnammal való szolidaritás jegyében ünnepelték az idei pedagógusnapot. A szombaton délelőtt megrendezett ünnepség elnöke, dr. Nándori Gyula, az egyetem szakszervezeti tanácsának nevében üdvözölte az egyetemnek otthont adó megye és város vezetőit: Deine Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát. Moldovaii Gyulát, a városi pártbizottság titkárát. Jakó Andrást, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkárát, Tol; Miklóst, a Miskolci városi Tanács vb-elnökhelyet- tesét. Monos Jánost, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatóját. A vendégeken kívül az elnökségben foglárt helyet dr. Zambó János, az NME rektora, Lizák József, az NME pártbizottságának titkára, dr. Szitás A. Pál, a Bányamérnök! Kar dékánja dr. Bcrecz Endre, a Kohómérnöki Kar dékánja. d.r. Terplán Zénó, a Gépészmérnöki Kar dékánja és Rakass Lajos, az egyetemi K1SZ- bizottság titkára. Monos János ünnepi beszédében szeretettel köszöntötte az egyetem oktatóit és dolgozóit. — A magyar nép megbecsüli a pedagógusokat — mondotta —. amit az is mutat, hogy a második ötéves terv során két és fél milliárdot áldozott okíatási intézményeink fejlesztésére. Megyénkben különös elismerés illeti önöket, akik az ipar és a tudomány utánpótlását biztosítják évről évre. Külön öröm.-hogy azok a fiatalok, akik ériéi az egyetemről kikerülnek, mindjobban megállják helyüket, öröm számunkra az . is. hogy az utóbbi időben mind több egyetemi tanár kapcsolódott be a különböző társadalmi politikai szervezetek munkájába, és a mindennapi életben szorosan 1 együttműködnek velünk, öröm, hogy az ipar és az egyetem kapcsolata egyre erősödik. A továbbiakban Monos elv- társ az üzemek, vállalatok nevében azt kérte az egyetemtől, | hogy erősítse a hallgatók ideológiai felkészültségét, haza fisa gát. internacionalista szemléletét és kollegiális érzését. Nem utolsósorban pedig: tanítsa meg kereskedni a fiatalokat. hiszen ezt az új gazdasági mechanizmus egyre job- ! ban megköveteli. Monos elvtárs szavai után : hallgatók léptek az elnökség í elé. Köszönetét mondtak oktatóik áldozatos munkájáért, és hatalmas virágcsokrot nyúj- : toltak át az egyetem rektorá- , nak. Az ünnepség befejezéseként , dr. Zambó Janos felhívással 1 fordult az egyetem oktatóihoz I és dolgozóihoz. — Különös szimpátiával vi. ! »éltetünk a napalmbombáktól I szenvedő, hősiesen ellenálló ; vietnami nép iránt, amely nem akar az imperializmus szolgája | lenni — mondotta. — A. mi ügyünket és az egyetemes béke ! ügyét is szolgálja, ha csatlakozunk a borsodi békeharco- I sok mozgalmához, és hozzájá- > rulunk a Vietnamnak szánt 50 j ágyas tábori kórház előterem- I léséhez. A pedagógusnapi ünnepség , után ünneplőbe öltözött hallgatókkal népesedtek be az | egyetem folyosói: szobáikban . keresték fel professzoraikat és ; a KlSZ-szervezet nevében vi- j rágcsokrot nyújtottak át nekik. ! Az oktatók és dolgozók köré- | ben pedig azonnal megindult i a gyűjtés, jelentős összeget fi- i zefcne.k be a vietnami csekkszámlára. (bohus) Új város - régi kép? MTI-fényképet közölt a Népszabadság május 30-i, esti törtöld száma a lap 3. oldalán megyénk ifjú városáról, Tisza- szederkényröl. Pontosabban annak délkeleti, legkorábban épült részéről, az alábbi képaláírással: „A legszebb fővárosi lakótelephez hasonló Borsod megye „új városa” Tisza- szederkény. A város korszerű, házaiban jelenleg hatezren laknak:’ Csak a teljesebb igazság kedvéért jegyezzük meg: 1. A közölt kép az újvárosnak nem éppen a legújabb és legkorszerűbb lakónegyedét mutatja be. 2. Tiszaszederkény-Űj város korszerű lakóházaiban jelenleg már nem hat, hanem csaknem kilencezer ember lakik. 3. Az új „város” 1966. március 31. óta idézőjel nélkül város. A többi stimmel! Több szenet adtak Kiváló termelési eredmények születtek idén Egereseidben. A bányaüzem dolgozói 100,6 százalékra teljesítették első negyedévi tervüket. Ez azt jelenti, hogy több mint 4000 tonna szenet adtak többletként. Június 24—2&t sorsolás " Az Országos Takarékpénztár három hét múlva, június 24- en és 25-én, Budapesten tartja a -II., a III. és a IV. Békekölcsön 1968. második félévi sorsolását. A kétnapos húzáson a három békekölcsönből összesen 974 400 kötvényre 151,4 millió forintot sorsolnak ki. Az ünnepi könyvhéttel Csaknem egy- időben került nyilván osság eié az írószövetség elgondolása: a párt művelődésügyi politikájával összhangban a htagyar írók társadalmi mozgalmat kívánnak indítani, szervezni a áó könyvek terjedésének és fokozottabb Visszhangjának elősegítésére. Erről a tervről, ®z „olvasó népért” mozgalom szükséges- bégéről cs tennivalóiról kérdeztük az Írószövetség főtitkárát. Dobozy Imrét, — Az írószövetség legutóbbi közgyűlésén Vetődött, fel a gondolat — mondotta —, hogy ■íz eddiginél közvetlenebb módon, hathatósabb eszközökkel is segíthetnénk az élő magyar Irodalom és általában a rangos irodalom terjedését. Elhatároztuk: „Olvasó népért” elnevezésű társadalmi mozgalmat' indítunk. Szándékunkat már most szeretnénk köztudottá tenni, hogy ősszel, »2 új közművelési évad - indulásaikor késedelem nélkül munkához láthassunk. Ez a munka természetesen az elmúlt húsz év eredményeire épít. Csupán jelzésképpen valamit ezekről is. 1938-ban a szépirodalmi mű- ,'ek átlagpéldányszáma nálunk 3300 körül volt, jelenleg 10 000-nél is magasabb. Világ- Viszonylatban elismerést vívott ki, hogy' élő költőink új köteteinek példányszáma — az állagot véve — 4000 körül van. Klasszikusaink közül 1945 óta milliót meghaladó példány- i rániban jelent meg Petőfi, - u'any, Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Móra és Móricz Zsigmondi. Az irodalmi folyóiratuk 10 000-en felüli példáiiy- r -ái na is szellemi érdeklődéstől, az irodalmi élet hatósuga3-inak bővüléséről tanúskodik. :''ol»at segített a könyv nieg- 'szeréttetésében a két évtized rlatt országos hálózattá erő* kló könyvtári rendszer, amely 0 falvakat, és az üzemeket is 1 látja értékes olvasnivalóval. Ifirdez.ek alapján joggal be- r-éltünk kulturális forradalomról, nagy és növekvő eredményekről. Mégis él szeretnénk oszlatni az „olvasó nép” illúzióját, azt a tévhitet, hogy most már semmi teendőnk » incs, mindent a legnagyobb 3 Midben tudhatunk. — Szociológia! felmérésekre építhetünk, ezek tanulságait 3 eh.et kiindulópontnak tekintenünk. A számok pontossága 3 ern vitathatatlan, jelentésüktől. sok-sok részletről eltérhet- t ek a vélemények. A lényeges tendenciák azonban kétségtelenül kirajzolódnak az adatokból. Jelenleg az ország felnőtt lakosságának 25 százaléka olvas rendszeresen, • Ide értendők a nagyobb iskolás gyerekek is.) Alkalomszerűen vesz és olvas könyvet a lakosság 15—20 százaléka, a lovábbi 55—60 százaléka pedig egyáltalán nem könyvolvasó. A szellemi dolgozók többsége olvas, a parasztság többsége pedig távol marad a könyvtől, az irodalomtól. A munkások között sok a rendszeres olvasó, de még több az olyan munkás, aki időközönként sem fordít időt és pénzt könyvre. Az egyik budapesti nagyReform tapasztalatok a szerencsi járásban Jegysetek egy pb-ülésről El kell ismernünk: négy-öt hónap kévés ahhoz, hogy a január 1-én életbe léptetett gazdasági mechanizmus-reform minden eredményét, kedvező vagy kedvezőtlen hatását — akár csak egy járás területén is — „kitapintsuk” és azokból messzemenő következtetéseket vonjunk le. Ma még legfeljebb csak bizonyos tüneteket összegezhetünk és a legszembetűnőbb tendenciákat érzékelhetjük. De azokat igen. Emil győződhettünk meg a Szerencsi járási Pártbizottság legutóbbi, május 30-i kibővített ülésén is. A vb jelentése A pártbizottsági ülés napirendjén szereplő „Jelentés, a gazdasági mechanizmus reformja bevezetésének járási tapasztalatairól” tüzeles brigádvizsgalat eredménye, amelyet előzetesen megvitatott a járási párt-végrehaj tóbizottság is. A jelentés készítői a járás 86 gazdálkodó egysége közül 40-ben — 21 mezőgazdasági, 12 ipari és 7 kereskedelmi jellegű — gazdasági egységben folytattak vizsgálatot és — amint ez a pártbizottság elé terjesztett jelentésből kitűnik — a teljességre törekvés igénye nélkül, csak a legszembetűnőbb. a legjellemzőbb tapasztalatokat igyekeztek öSz- szegezni, s egyúttal jelezni azokat a gondokat és problémákat is, amelyek a szerencsi járásban fékezik a reform várt, kedvező hatásainak erőteljesebb kibontakozását. A jelentés hangsúlyozza, hogy ... „az elmúlt négy hónap tapasztalatai még nem elegendőek messzemenő következtetések levonásához, de már jelzik az új irányítási rendszer előnyeit, utalnak bizonyos negatív jelenségekre, amelyek fékezik a dinamikusabb gazdasági fejlődést”. Figyelmei érdemelnek a legfontosabb megállapítások, amelyekre itt csak vázlatosan utalhatunk. — Az első hónapok tapasztalatai általában kedvezőek, pozitívak... — Az első negyedév termelési eredményei, azok legfontosabb mutatói jobbak, mint az előző év hasonló időszakában ... — A járás dolgozóinak politikai hangulata jó. Sokan nem is titkolják, hogy a reformmal kapcsolatosan az elmúlt évben elterjesztett, felelőtlen mendemondák után „kellemes csalódás” érte őket... A mintegy tízoldalas jelentés a legáltalánosabb tapasztalatok vázolása után tételesen is ismerteti azokat a kedvező és kevésbé kedvező, konkrét, jelenségeket, amelyekkel a reform célkitűzéseinek megvalósítása során jelenleg a szerencsi járásban találkozhatunk, s amelyekből a járás első számú politikai testületé, a pártbizottság a „hogyan tovább”-ra levonhatta a szükséges következtetéseket. A szóbeli kiegészítés A partbizottsági ülésen elnöklő Imri Gyula első titkár, üzem munkásságának olvasó kedvét és lehetőségeit vizsgálva egy reprezentatív feiincrés kimutatta, hogy 35,9 százaléka rendszeresen, 26,7 százaléka időnként olvas. 37,4 százaléka pedig nem érdeklődik és nem olvas. Sokkal kedvezőtlenebb a kép, ha a falusi lakosságot vizsgálják. Egy másik, ugyancsak nemrég készült felmérés szerint 1000 olyan falusi település van még Magyarországon, ahol — lakosonként számítva — évi 3 forintnál kevesebbet költötték könyvvásárlásra. Ez más szóval annyit jelent, hogy az ország 3271 községéből KUK) az olyan volt, ahol voltaképpen csak tankönyvéivel vesznek az emberek. Ezek a fehér foltok indítottak minket, írókat az újszerű és reméljük — új lendületű társadalmi mozgalom bejelentésére. . — Két irányban is látunk tennivalókat. Először el szeretnénk juttatni a jó éss legjobb irodalmat azokra a helyekre, s olyan községekbe, azokhoz az emberekhez, ahol és akik eddig kívülniaradtak a betű áramlásán. De a már meghódított területen is van dolgunk; itt az ízlés formálásában, javításában lehetne újabb eredményeként vitába, akciókba bocsátkozni. Közismert ugyanis, hogy a már olvasó százezrek igénye tovább emelhető. Most az adatok — egyes rétegeknél — a romantikus, kalandos, lektűr-, fél- ponyva- vagy ponyva- és giccsirodalom bizonyos túlsúlyát jelzik. Az értékes irodalom kizárólagossága még sokáig nem lehel reális cél, viszont a lektűr mai túlsúlya sem tekinthető örvendetesnek és megnyugtatónak. Ezen — türelmesen, fokozatosan — változtatni Intenzív munka, nagy feladat. Az „olvasó népért” mozgalom a feladató!: kitűzésében és a módszerek megválasztásában abból indulhat ki, hogy a könyv iránt ma még közönyös emberek többsége nem — vagy nem elsősorban — anyagi okok miatt marad távol a szellemi fogyasztástól. Éppen ezért tartjuk szükségesnek a mozgalmi eszközök igénybevételét. Ilyen vonatkozásban is van mire építeni. A már említett könyvtárhálózat mellett a könyvbarát mozgalom — amelyet a Hazafias Népfront, a SZÖ- VOSZ és a nőtanács is támogatott — sok eredményt ért el. Községi könyvtárak épültek, javult a könyvállomány, író—olvasó találkozókat, irodr. Gönczi Ferencnek, a párt- bizottság titkárának adott elsőként szót, aki a vb nevében szóbeli kiegészítést fűzött a jelentéshez. Utalva a jelentés fontosabb megállapításaira, egyebek közt hangsúlyozta, hogy a párt — mint a reform kezdeményezője és bábája — egyúttal a dajka szerepét is szívesen vállalja magára, mert meggyőződése, hogy a reform célkitűzéseinek megvalósítása egész népünk alapvető érdekeit szolgálja A pártbizottság azért is fontos feladatának tartja a reform hatásainak rendszeres figyelemmel kísérését, elemzését — már az első hónapok tapasztalatainak hasznosítását is —, mert mely felelősséget erez a reform kedvező gazdasági, politikai és társadalmi hatásainak erőteljes kibontakoztatásáért, a reform alapvető célkitűzéseinek maradéktalan megvalósításáért. A pártbizottság számára nem közömbös, hogyan realizálódnak a szerencsi járásban a párt és a kormány elvi célkitűzései. határozatai, döntései: miként érvényesül az új irányítási rendszer közepette a központi akarat; milyen az érvénybe léptetett közgazda- sági és jogi szabályozók hatása; érvényesül-e a köz-, a csoport- és az egyéni érdek összhangja. Érdekelt továbbá bennünket az is, hogy párt- szervezeteinknek a reform előkészítése, életbe léptetése és megvalósítása érdekében kifejtett sokrétű politikai, fel- világosító és szervező munkája miként realizálódik a gyakorlatban, milyen új problémák megoldására kel] irányítanunk a járás pártszervezeteinek és minden dolgozójának figyelmét. A pártbizottság titkára ezt követően örömmel utalt az előkészítő munka járási eredményeire, a helyes közgazda- sági szemlélet erőteljesebb térhódítására, az úgynevezett mechanizmus bizottságok hasznos tevékenységére, s * reform megvalósítása során máris jelentkező egyéb ked- \ ező hatásokra. Egyúttal felhívta a pártbizottság figyelmét a vb által feltárt negatív jelenségekre, a tennivalókra is. A vita A reform járási tapasztalatai iránt mind a pártbizottság tagjai, mind pedig a meghívottak kőiében széles Körű érdeklődés nyilvánult meg. A vitában 14-en kérlek és kaptak szót. s fejtették ki véleményüket a jelentésről, amelyet a szóbeli kiegészítéssel együtt reális képnek tartottak a szerencsi járásról, s azt — a reform maradéktalan megvalósítása érdekében végzett további munka alapjául — elfogadásra ajánlották. Értékes vonása volt a vitának. hogy a felszólalók szinte kivétel nélkül a saját munkálj el vükön szerzett személyes tapasztalataikkal igyekeztek kiegészíteni, s ezáltal nemcsak gazdagítani, hanem „hitelesíteni” is a végrehajtó bizottság megállapításait A vita bizonyos fogyatékosságaként legfeljebb azt jegyezhettük fel, hogy a pártbizottsági ülésen aránytalanul több szó esett a gazdálkodás konkrét problémáiról, mint a reform megvalósításával összefüggő társadalmi-politikai hatásokról. egyebek közt a párt- szervezetek munkastílusának az új körülményekhez való alkalmazkodó készségéről. Ez azonban nem csökkenti annak a buzgólkodásnak és felelősségérzetnek az értékét, amelyet a szerencsi pártbizottságon is tapasztalhattunk a reform célkitűzéseinek megvalósításáért. kedvező hatásaira;: mind teljesebb kibontakoztatásáért. Csépányi LäJ«*, dalml esteket, matinékat rendeztek. Ezek a kedvezőre torduit teltételek teszik lehetővé, hogy most. és a jövőben már a tartalmi, tehát az érték-szempontokra jobban ügyelő, szellemi igényeket érlelő mozgalmat bontakoztassunk ki. Ebben leginkább a könyvtárosok és a pedagógusok szakértelmére támaszkodhatunk. — A cél az, hogy az olvasási kedv fellendülésében mutatkozó hatást érjen el az irodalmi ismeretterjesztés, az új könyvek és szerzőik népszerűsítése. Kívánatos, hogy a könyvkiadók cs a terjesztők jobban vegyék figyelembe az egyes rétegek — e scsorban me hódításra varó rétesek o — igényeit, lehetőségeit. A falusi olvasók megnyerésére például olcsó és nagyon nagy gonddal válogatott tömeg- kiadvány-sorozatra lenne szükség. .Általában pedig: egy-egy jelentős újdonság esetében összpontosítani kellene az erőket, hogy ilyen könyvek megjelenésének a premier közfigyelemébresztő rangját adhassuk. A sok-sok vita és előkészületi, stádiumban levő részlet helyett még egyet szerelnék hangsúlyozni — mondotta befejezésül Dobozy Imre: — Nem akarunk kampányt csinálni. Évelőre, esetleg évtizedekre hatékony módszerek kialakítását vállaljuk és érezzük dolgunknak. Szilárd alapról indulunk és javuló feltételekkel számolhatunk. Ezért kereshetjük körültekintő türelemmel a legjobb megoldásokat, annak érdekében, hogy hazánk valóban az olvasó nép országa legyen.
