Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

ESZAKMAGYARORSZAG

1958, Június &

Ma őket ünnepeljük

Újabb

szélesvásznú

mosik

A Borsod megyei Moziüzemi Vállalat folytatja a keskeny- filines mozik átépítési munkáit. Erre a fejlesztésre elsősorban azokon a településeken kerül sor, ahol nagyobb érdeklődés mutatkozik meg a filmek iránt, s a nézőterek adottságai lehetővé teszik az átépítést. Függ az átépítések üteme természetesen az import útján beszerezhető vetítő objektívek érkezésétől is. Ebben az évben már megkezdődtek a szélesvásznú vetítések Tibolddaróeon, Sátán, Jár- dánházán, Mezőzomborcn, Mérán, Zemplénagárdon, Bod- roghalomban, Ernődön.

JEGYZETBE

r€

Cserbenhagyok

A régi Tiszaszederkény falu. Gelej és Tiszapalkonya voltak Kemenesi Tibomé korábbi állomásai. Mindmegannyi lcoráb. ban elmaradt falusi település, kizárólag mezőgazdasággal ■foglalkozó emberekkel, azok gyermekeivel. Ma teljesen új, szocialista jellegű iparváros tanítója.

— Éppen akkor kerültem Tiszapalkonyára, amikor az erőmű alapjait rakták — mondja magáról. — Férjemmel is ott ismerkedtem meg. Jelenleg is ott dolgozik, osztály- vezető mérnök. Az erőmű növekedését végigéltem, és az új város, Tiszaszederkény is velem együtt nőtt friss településből, pezsgő életű várossá. Mások itt az emberek, mint korábbi, falusi munkahelyeimen voltak, mások a körülmények, lehetőségek, mások a feladatok is. Sok a magas is- kolázottságú szülő, a jól kvalifikált szakmunkás. Magasabb a szülők igénye az iskolával szemben, de az új város, a szocialista üzemek és általában napjaink élete fokozottabb, eredményesebb munkát követel.

Munkájáról szólva elhárítja az elismerést:

— A jó eredmény nemcsak tőlem, az osztály összetételétől is függ, s a mostani osztályom nagyon jó. Nem vagyok különösebb tanító, lelkiismeretesen készülök minden órára (mutatja az óráról órára újra, meg újra elkészített precíz óravázlatokat) s most zavarba hoz a kitüntetés. Az oktatásügy kiváló dolgozója lettem, pedig csak mindennapi munkámat végzem...

Benedek Miklós

Rataiok

taSál közé?a a Csanyikban

Gazdag programú, érdekesnek ígérkező találkozót rendez ma, vasárnap, június 2-án a Csanyikban a KISZ megyei, városi, valamint a Hazafias Népfront megyei, városi bizottsága úttörők és KISZ-fia- talok részére. Az eseményt a IX. VIT jegyében tartják.

A program már reggel 7 órákor elkezdődik az úttörők kerékpárversenyével, majd 10 órakor ifjúsági nagygyűlés, melynek előadója Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A gyűlés után kultúrműsor szórakoztatja a résztvevőket, majd 14 órától sportműsor, különböző versenyek következnek. Este 20 órakor tábortűz, utána pe- i dig VIT-bál zárja a napot

Az évről évre növekvő gépkocsiparkról, a közutak mind sűrűbb forgalmáról szólni már közhelynek hat. viszont mindez mégiscsak tény. Ha más nem is figyelmeztet rá, akkor a növekvő forgalom egyik következménye, a karambol ok, a balesetek alakulása, újra és újra emlékezetünkbe idézi. Rádióban, televízióban, újságban rendszeresen hallható, látható, olvasható a közúti balesetekről szóló híradás is.

Ezeknek a baleseteknek egy része sajnos azt is újra és újra emlékezetünkbe idézi, hogy a karambolozók gyakorta feledkeznek meg — szándékosan — a legelemibb emberi kötelességek egyikéről, a segítségnyújtásról. Nyilvánvaló, hogy a gépjárművezetők többsége nem így cselekszik. Még akkor is megáll, fölajánlja segítségét, ha a balesetet nem ő okozta. Számtalan példa bizonyítja, hogy a járművezetők túlnyomó része nem tud elhaladni jószándékú kérdezőskö- dés nélkül a valami oknál fogva út szélén veszteglő, láthatóan szerencsétlenül járt gépkocsi vagy motor mellett. Nemcsak azért, mert a segítségnyújtást a KRESZ is elír írja, hanem emberi kötelet' légérzetből is.

Nem sorolható azonban mindenki a jó példához: El' járások, ítéletek bizonyítják mennyire nem. A járműve‘ zetők közül többen, különö“ sen, ha az ő hibájukból töt' tént a baleset, a segítség’ nyújtás helyett, a menekülési választják. Talán azért, mert megijednek, talán azért, mert úgy vélik, hogy ily dón elkerülhetik a felelős cégre vonást. Pedig előbb, vagy utóbb, mindenképpen számot kell adni tettükről, £ akkor már bűnüket a cser benhagyás is súlyosbítja, k közelmúlt legszomorúbb

ilyen jellegű példájaként hadd említsük meg, hogy bíróság olyan cserbenhagyó ellen hozott ítéletet, aki rá adásul gépkocsi szakoktató is.

Nem vitás, hogy a legszd bályosabban közlekedő jár művezető is okozhat balesé tét, elfutni azonban semmi' képpen sem éri meg. gyors segítség esetleg életet menthet, a cserbcnliagyás súlyosbítja a büntetést. Es eS már nem esetleges.

(pt)

fábort versiek Dédesem

FODOR JÓZSEF:

Napok

Mint a futók, akik versengve futnak.

Szemük szűkült, szívük vadul dobog.

Megfoghatatlan rendjén egy nagy útnak Loholnak a szakadatlan napok.

Hogy elvillannak, látod csak jóformán.

Nevet hord mind mellén, s míg olvasod:

Hétfő, kedd s a többi, irama hordván.

Gyors, váltott képük már egybemosott

Villámló, vak roham — s közé nem állhatsz,

(S hol rés?) hogy megtorpantsd e menetet;

Nem áll meg megy csak, egy se adva választ. Ha riadnál: tartson kis szünetet

Végtelenből jött mind, s mégis belőlem.

Mint gyors-kéz-vonta, nyúlt gombolyagok.

Vad kénytói rántva, s egyre rezdülőbben — Mert, mi elfut, minden nap én vagyok.

Én vagyok, én, mi Így fut szakadatlan,

S hogy — percre — tartsd, ujjal se érheted:

Hogy tűnni lásd csak. mint megfoghatatlan, Idegen, gyors, fényes kísérte tat.

Tan fi lm a Béke téri

ételkombinátról

Az ételkombinát, vagy ahogy a belső berkekben nevezik, a „ház” lakói ’gazi, jóleső lokálpatrióta érzéssel figyelték a filmesek ügyködését, a kamera éles „pillantásait”. A filmfelvevőgép a „pajtás” kemence, a cukrászüzem, az itt dolgozó emberek ügyködését örökítette meg, amelyet hat kijelölt üzem közül választottak ki.

A miskolci Béke téri ételkombinát cukrászüzeme meg is érdemli a figyelmet. Igen nagy kapacitással dolgozik; naponta húszezer süteményt lehet itt készíteni, s így friss, jó áruval „öntik” el a Borsodi Üzemi Vendéglátó Vállalat egységeit.

És van itt még valami.

Az üzem pár hónappal ezelőtt — a reform szellemében

—, ha kicsibe« is, de versenyre lépett a sütödékkel. Ugyanis a vállalat sütemény-igénye nem kötötte le a nagy kapacitású kemencét. Éjjel kihasználatlanul állt. Nos, gondoltak egy okosat, s rátérték a kenyér sütésére is. Igaz, csak a „ház” részére készül, de tekintve a nagy forgalmat, a betérők jó étvágyát, a sütödéi állapotokat — segítséget jelent a város kenyérrel, illetve zsemlével, kiflivel való ellátásában. No, és egészséges versenytársat jelent a sütőiparban.

A tanfilmet egyébként a vendéglátóipari technikumok, ipari tanulók számára készítették. Hisszük, hogy az itteni tapasztalatok, helyes kezdeményezések sikeresen ösztönzik a szakma új nemzedékét

Kalász Lászlóval Tardon

Lelkes versmondó fiatalok szavalták Kalász László, Szalonnán élő költőnk verseit a tardi művelődési házban azon a meghitt estén, amelyen az ünnepi könyvhét során Szánj meg idő című kötetével országos hírnevet elért költő műveit dedikálta. Azon a Tardon, amelyről ogy emberöltővel ezelőtt a legmegrázóbb szociológiai művek egyikét lehetett írni Tardi helyzet címmel, ma lelkes versmondás, élénk érdeklődés tapasztalható.

Meleg elismerés jár Kovács Jánosnak és feleségének, ennek a két lelkes pedagógusnak, akik a kis művelődési házban igazi otthont teremtettek a versmondásnak, a versek szeretetének. És nemcsak a. versek elmondása, de az irodalmi műsor befejezte után elhangzó kérdések is azt bizonyították, hogy ezek a fiatalok gondosan olvasták a költő kötetét. Nem holmi sablonos kérdések érkeztek a széksorok közül, hanem olyanok, hogy „miért használ ke-;

vés írásjelet verseiben?”, vagy az, hogy „miért érezhető bizonyos ellentmondás egyik versének alaphangja és egy másik között?” Tehát verseket gondolkodva olvasó, azokat mérlegelő fiatalok szóltak.

Ez a falusi könyvhéti ünnepség ismét meggyőzhette a jelenlevőket, hogy az öntevékeny művészeti csoportok munkája a legjelentősebb alapköve az egész népre kiterjedő kulturális fejlődésnek. Nem a nagy rendezvény, nem a lenyűgöző vendégművész fellépése teszi átélt kultúrává az olvasmányt, hanem az, ha ezek a fiatalok állnak neki és saját erejükből, fejtörő tanulással teszik magukévá a versek mondanivalóit. A ma még meglevő fehér foltok eltüntetésének ez a legjobb módja. így tudják majd igazán élvezni ezek a fiatalok felnőtt korukban a hivatott művészek produkcióit.

A tardi helyzet ma ezt bizonyítja.

»“ 1E «—

Ahogy közeledik a nyári vakáció, az úttörővezetők és a gyerekék körében a leggyakoribb téma: milyen lesz a szünidei program, merre táboroznak majd. Az ózdi járás úttörői festői környezetben, a dédestapolcsányi Vár-erdőben vernek tábort az idén. Az úttörőelnökség úgy tervezi, hogy több csoportban nyaralnak majd a gyerekek, tíznaponként váltják egymást a Ezőnyi Márton Úttörőtáborban. így a járás 11 csapatából hétszáz pajtás táborozik ezen a nyáron Dédesen.

Nagy esemény less az a til nap a gyerekek számára, hr szén. megismerkedhetnek 3 Bükk északi részének leg' szebb kirándulóhelyeivé^ hasznos ismereteket szerez-1 hetnek a környék növény- i$ állatvilágáróL Sokféléi érkeznek erre a tájra táborozó^ Közös kulturális és sportprogramot szervezünk majd a többi tábor gyermeklakói és a* ózdi járás úttörői számára.

Réti József

járási úttörő titkár Óad

Szövetség utca 17 Jb

A szociológia újjászületésének időszakában mindenképpen jelentős vállalkozás újra megjelentetni az értékes szociográfiai müveket. Hamvas H. Sándor Budapest, VII., Szövetség utca 17/b című munkája — bár szépirodalom — ezek közé tartozik.

Móricz Zsi gmond realista szemléletének egyik nagyszerű bizonyítéka az a tény, hogy Hamvas H. Sándor írását a Nyugatban megjelentette. Igaz, hogy a szerzőnek ez a műve feleségének leánykori nevén került az olvasó elé; másként a kötet nem kaphatott volna nyilvánosságot, mert írója forradalmi hevületű novelláival a munkásosztály ügye mellett „kompromittálta magát”. Hamvas H. Sándor valóban „mpzgalmi” író volt, aki a jelenről szólva a jövőt szolgálta. Akkoriban pedig az ilyen író nem kellett azoknak, akik irtóztak a pozitív társadalmi változásoktól.

Akár egy jó színdarab cselekménye, ennek a könyvnek meséje sem tűri a kivonatoló összefoglalást. Hősei egy 1330- as budapesti bérház lakói. Nagy

bérházról van sző. első és második udvarral. Lakói a kor átlagos „kisemberei”, alak ebben a bérházban mind ismerik egymást, valamilyen szálon mind függenek egymástól, valamennyien egyetlen keret foglyai. A bérházé? A kerületé? A fővárosé? Az országé? S amint, az olvasó keresi a feleletet erre a nagyon jogos kérdésre, rájön: egy adott, társadalmi rend foglyai ők valamennyien. Mindegyikük él. ahogy tud, reménykedik, sóvárog, tervezget, elbukik, megmarad.

Egy egészen nagy társadalmi lét jellegzetes keresztmetszete a Szövetség utca 17/b- Mindegyik lakója sok más embert képvisel. Munkájuk, bánatuk, örömük azonos „életvizekből” fairad, ezért konfliktusaik rs hasonlatosak. A célok ösztönös lényege a József Attila-i „föl kéne szabadulni már!” Hamvas H. Sándor művének didaktikája nem tolakodó. alakjai valódiak, mert éltek és ami a legfontosabb! kritikai alaphangú humanizmusát igazolta az idő.

3 tosan örül neki. S őrül nek

mindenki, aki csak ismeri Ba, . zsó Margitót.

■' „Szerelem e gyerekeket

; és szereiéin sz életet”

: Így fogalmazta meg peda. gógiai munkásságának ars poeticáját Nagy Kálmán, e miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára, magyar és idegen nyelvszakos szakfelügyelő Nagy Kálmánt Miskolc közönségének aligha kell bemutatni. Élete huszonnyolc esztendő alatt teljesen összeforrt a várossal. Az iskolán kívül, sokfelé találkozhatunk vele. Kezdettől fogva, vagy másfél évtizedig részt vett az esti és levelező oktatásban. Sokirányú ismeretterjesztő tevékenységet folytatott. Korábban hosszú évekig vezetett irodalmi kört a Diósgyőri Gépgyárban, és irodalmi színpadot az építőknél. Az Egri Tanárképző Főiskola összes Borsod megyei levelező hallgatóját korrepetálja, jelenleg magyar irodalomból és nyelvészetből. Mindezt az iskolai munkán kívül. S az iskolában?

— Azt szeretném elérni, hogy Miskolc elnyerje méltó helyét az országos ranglistán az oktatásban is. Ezt akarom segíteni közvetlen tanító-nevelő munkámmal, szakfelügyelői irányító tevékenységemmel. Munkám alapvető vezérfonala, az „ars poeticám”, hogy szeretem a gyerekeket és szeretem az életet, és a jó nevelő, az igazi pedagógus ezért teljesíti kötelességét és nem a hivatalos előíránok miatt.

Tanítványainak sikere az ő öröme is. Mivel büszkélkedik, ha napjainkban megkérdezzük munkájáról?

— Három negyedikes tanítványomat javasoltam NDK- beli ösztöndíjas egyetemi tanulmányokra. A felvételi vizsgán mindhárman alkalmasnak bizonyultak, és szeptembertől az NDK-ban folytatják tanulmányaikat.

Nagy Kálmán tegnaptól az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetés tulajdonosa.

k új város gyermekeit tanítja

Már az első kapavágásnál ott volt, amikor Tiszaszeder- kény-Üjváros született. Tizenkilenc esztendei nevelői munkásságából tíz évet jelent az újvárosi tanítás. Kemenesi Ti- borné tanítónőről csak a dicséret hangján lehet hallani. Jelenleg negyvennégyes létszámú osztályban tanít, s egyetlen bukás sincs nála, de remekül megállják helyüket azok az ötödikesek is, akiket, az alsó négy esztendőben ő ismertetett meg a tudás elemeivel, mindenben példamutató a munkája, így vélekedik róla az iskola igazgatója.

Tegnap sok nevelő veti át több éves vagy évtLze des kiemelkedő munkássá gának elismeréseként ka pott kitüntetést, jutalmai Szerte az országban ürme pélték a nevelőket, közöt tűk is elsősorban azokal akik a legjobbak között l élen Járnak, akiket mos külön is kitüntettek. Kö zülük mutatunk be hármat

Harminckilenc éve tanítja az ßBC-t

Harminckilenc éve találkozik mindennap az első osztályos kisiskolásokkal Sajókazár Bazsó Margit. A tudás legelső magvait hinti már közel négy évtizede száz meg száz fogékony gyermekiélekbe.

— Nagyon gyorsan eltelt ez a harminckilenc esztendő. Tiszafüredről jöttem ide, először csak helyettesíteni. S aztán mintha tegnap lett volna, szinte észre sem vettem, hogy a harminckilencedik tanévet taposom már. Egész életemet ennek a munkának áldoztam. Tizennyolc évig tanítottam az alsó négy osztályt, köztük az elsősöket, azóta mindig csak az elsősöket, a legkisebbeket. Csodálatos dolog az, hogy beülnek szeptemberben az iskolapadba, kedvesek, szeretetreméltók, s nem tudnak semmit. Júniusban meg már olvasnak, számolnak. Nem cserélném fel más osztállyal Mindig szerettem ezt a munkát, és külön szenvedélyem volt a gyengébb gyerekekkel foglalkozni.

Bazsó Margit köztiszteletben álló lakosa a községnek. Községi tanácstag, több állandó bizottság tagja, illetve elnöke, többek között a gyermek- védelmi bizottságé is. Titkára a nőtanács községi szervezetének, hosszú idő óta igazgatója a községi művelődési otthonnak. Népművelési munkájáért korábban a szocialista kultúráért jelvénnyel tüntették ki. Egyedül élt mindig, szerete- tét mások gyermekeire pazarolta. Most iá nevel egy négyéves kislányt. Korábbi neveltjei néha felkeresik, ilyenkor úgy érzi, mintha saját gyermekei jönnének hozzá. Példamutató munkásságáért, nagyszerű pedagógusi tevékenységéért tegnap vette át az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést.

— Épp olyan egyszerű, szürke tanító vagyok, mint a többi. Amit tettem, hivatástudatból tettem, nem a kitüntetésért — mondja. De azért biz-