Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-09 / 134. szám
4 LSZAKMAGYABOKSZÁG Vasárnap, 1B6S. június. 9 A közönség meghódításáért Sikerült a kísérlet A Miskolci Menizeii Sz'nliáz íij igszyaiójt&sk nyilatkozata Lapunkban többször szóvá tettük, hogy azokat a filmeket, amelyek művészi értékeiknél fogva különös figyelemre tarthatnak számot, első bemutatásuk után időnként tűzzék műsorukra a mozik, hogy azok a nézők, akik a premier idején valamilyen oknál fogva nem láthatták, találkozhassanak vele, megismerhessék. A Borsod megyei Moziüzemi Vállalat az igény jogosságát magáévá téve, érdekes kísérletet kezdett a közelmúltban: repriz- hetet tartott, amelynek programjában kizárólag korábban vetített, magas művészi értékű filmeket szerepeltetett. A vállalat abból a helye.s meggondolásból indult ki, hogy ha kisebb közönségrétegnél mutatkozik csak érdeklődés, úgy annak Igényét Is feltétlenül lü kell elégíteni. Ezért a nagy befogadóképességű mozi termek helyett a Kossuth mozi melletti klubhelyiségben tartották a vetítéseket, ahol korszerű körülmények köíött, a mű értékeiben történő elmélyedés lehetőségeit biztosítva, vetítették le az első kísérleti hét 7 filmjét. A kísérlet a moziüzemi vállalat feltevésének helyességét igazolta, az ötven férőhelyen hol 49, hol 47. hol 33 tiéző ült, és *3 eredményed arra indítják a vállalatot, hog? a. jövőben is összeállítson hasonló sorozatokat más filmek' bői, vagy ha igény mutatkozik rá, egyes filmeket újólag mű' sorra tűzzön e klubtermi veti' tés keretei kö2ött. Ezzel folyt' matosan megteremti a lehető' ségét annak, hogy egy-egf magas művészi értékű filmet az érdeklődők kultúrált körük mények között, jóval az éré' detl bemutatás után is meg' ismerhessenek. Náday Pál, Kürtös István, Somhegyi György és Somogyi Miklós. Pálffy György nyugdíjba megy, de színházi tapasztalataira és közreműködésére továbbra is számítunk. Karinthy Ferenc dramaturg szintén megválik színházunktól. Gondolom a miskolci közönséget elsősorban az érdekli, hogy kik érkeznek hozzánk? A Színház- és Filmművészeti Főiskoláról két, most végzett színészt szerződtettünk: Markait Gábort és Győrgyfalvai Pétert. Rózsa Tibor lesz a színház bonvlvánja. Primadonnaként Blaha Márta cs Várhegyi Márta szerződött a színházhoz. Egervári Klára, Pákozdy János, Harmaczy József, Győrffy László és Jab- lonkay Mária szintén Miskolcra szerződtek. Párkány László Hozzászólás V id ék i esem émy- tm, TV Híradóban, Bihari Sándor nn • • r •• 1 ukor Amit oly komolyan és nyíltan hirdetett az arc, hogy: gyönyörű; s amit szigorúan eltakart., nemcsak a ruha, hanem a tökéletes formákból áradó szigorúság — szomorúság lett egyszerre bennem, ós már dac is, hogy ne érdekeljen — de amikor szólt és nem győzelem szólt szavaiból, hanem oly melegen, hogy szinte megfogva kezem, bujkált bennük a társ, bennem is elindult felé a mindennél éhesebb, az anya-testvér-szerető-t kereső szeretet Csend lett — amikor levetett minden szót magáról, csupasz felismerés tükrözött fel kettőnk között: Haza találsz. VIBRÁCIÓ jl/l essziröl jövő, távolba nyúló párhuzamosok futnak bennem. Valahogy minden összekapcsolódik és szútf oszlik. Felvillan és kialszik. Olyan, mintha kl-kt- hunyna bennem as „én” s „te” és „mi'1 lennénk. Néha különös, sejtelmes érzéseim vannak. Nézek va. lakit s az a meggyőződés fiiakul ki bennem, hogy felcserélődtünk. Nem 6, hanem én állok a pult belső oldalán. Én vagyok, aki mosolytala-r nul és lélektelenül, érzés nélkül is üresen nézek át a másikon. Rajtad. A raktárban ott az áru, amelyre neked nagy szükséged van, de ón nyersen és lMjánul közlöm veled: — Nincs. — Mikor lesz? — kérdezed. Nem felelek. Megvonom a váltam, s kajánul mosolygok azon, hogy neked fáj a viselkedésem. Valami villan, villog ben. nem. Most én a pult külső oldalún állok. — Hogy-hogy nincs?! — morgolódom mérgesen. Valami fensőbbséget érzek. Pénzem van, s te szolgálj ki engem. Igen-igen, pattan), u- gorjl Nem érdekel, hogy te is ember vagy, s hogy gyermeked van. hogy valami fájhat. Fények s árnyak vlllódznak megint. Haragszom rád vagy gyű. löllok? Vagy egyszerűen csak untatsz? Kajánul szerepeltetem lényem, irodám ajtaján, „Félfogadás." S úgy íí bánok veled. Te hiába kezded: — Kéremszépán.„ Kérsz? Mi a fenének jössz ide?! — önnek csak egy telefon, és... Mit parancsolgatsz te nekem?! Kellene a segítségem? De bezzeg, a villamoson, az autóbuszon, mint egy dúvad gázolsz át rajtam! Akkor nem mondod, hogy kóremszé- p en... — Hülye pasas! — mondtad a hátam mögött. Most úgy nézel rám, mint gondjaid megváltójára. Intézzem el? Minek? Holnap megint nem ismersz meg. Villanás, kavargás fények, árnyak. Lám, lám. Ilyenek as emberek. Te is bejössz hozzám. Várod, hogy soron kivül szolgáljalak ki. Remekül csináljam meg a cipőd, a villanyod, az autód: ruházzam, neveljem, tanítsam a gyermeked. S te az íróasztal túlsó oldaláról keresztülnézel rajtam. Aha! Tessenek csak megfigyelni! Most egy másik jött be hozzá. Érdekes, mintha kicserélnék! — parancsolj! Hogyne, kérlek! Neked?! Mindent a világon. Csak egy kis türelem. És rámnézcl. A pillantásod kilök az ajtón. Te közönséges ügyfél vagy, menj a fenébe! Vibra... Vibrálás. I / nőm a mások blablá- ját! De most én beszélek. Micsoda zengzetesen, csupa férfias buzdulás! Tulajdonképpen én egy igen okos ember vagyok. És íme, ezeknek a fajankóknak kell beszélnem, akik hozzá még ásítoznak is. Megint váltás. Nehéz a fejem. Fáradt vagyok. S egyre jobban kifáraszt ez a hülye b labla. Unom a fecsegésed. Nem ve. szed észre, hogy pontosan azt tsmétled, amit egy hónappal és egy évvel ezelőtt? Érdekes. Most ón beszélek. Felszólalok. Minek is? Unos. untalan ezt teszem, mondom. — Csak helyeselni tudom, amit... ... Érdekes, most egy harmadik vagyak. Harmadik, aki flegmatikusán bírálja az előadót, a felszólalót. Micsoda sületlenségek! De bezzeg, ha én... Most egy vezető vagyok. Dal lábbal keltem. Minden bosszant. És most rajtad töltöm ki a kedvem. Te érvelsz, kapkodsz. Ugyan! Kis senki vagy! A hatalom én vagyok! Beléd- harapok. Elgázollak! Igen, meg fogok tőled szabadulni. Miért is? Mit tudom érj! Majd kitalálok valamit. Most te vaoyok. Akt hallgatod. a fejmosást. Miért bánt engem ez az ember? Miért? Dolgozom becsületesen, de úgy látszik, ez kevés. Talán, ha a klikkjéhez csapódnék... Ahhoz gyomor kall. Így meg folyton a megalázást érzem. Keserűség önt el. Családom van. El kell tartanom őket. Néha félek a gyermekem szemébe nézni. Ügy tekint rám, mint a példaképre. Milyen szerencse, hogy nem lát. Milyen jó, hogy mindenki fölött van egy felettes. Most repül. — Ha-ha-ha! — kacagok! — Kirúgták a pasast. Érdekes. Csak kajdnságot és ürességet érzek, ő nincs benne az érzelmeimben egy parányi atommal sem. Nem érdekel a sorsa. Nem érdekel, hogy családapa. Azi mondják hogy az ember nem lépheti túl saját árnyékát. Kár. Kár, mert önmagunkba rekedünk. „Mi” vagyunk. Széteső, apró atomok, amelyek Összetartoznak. Eggyé. „Mi” vagyunk a természet remekei. Erezni, gondolkodni tudunk. Mi vagyunk az emberiség, Nagy „E”-vol. Mi birtokoljuk a világot. Magunk alá gyűrjük a természetet, a technikát. Mi vagyunk, akik olykor mindent felelősség nélkül teszünk. Ml vagyunk a Nagyság, a Jóság, a Nagy Érzés. Ml vagyunk a Rossz, a Gonosz, a Kegyetlen. Évezredek embersége, embertelensége, humanitása és kegyetlen gyűlölete rakódott le bennünk. Ugye, lehet formálni engem, téged, őt? Igen? Nem, nem várunk csodát. De lehet-e egy kicsikét is csiszolni bennünket? Lehet? Igen? Nos, akkor? A kérdés ék, mely hasítja a Jövőt. Ft e csak akkor, ha Em- bér vagy, s Ember akarsz maradni és lenni! Csorba Barna A Napjaink J“« vács György, a Magyar Televízió Borsod megyei tudósítója Égy vidéki tv-riporler panaszai címmel szóvá teszi azokat az anomáliákat, amelyek a televízió külsű munkatársainak, tudósítóinak folyamatos munkáját nehezítik, és amelyeknek eredményeként jelentős vidéki események elsikkadnak, az országos közvélemény nem szerez róluk tudomást, más események pedig késve kerülnek a képernyőre. Kovács György a külső munkatárs oldaláról közelíti meg ezt a témát. Szabadjon ezt a néző aspektusából néhány gondolattal kiegészíteni. Évek óta visszatérő tapasztalat, hogy egészen jelentéktelen fővárosi eseményekkel nagyon gyakran találkozunk a TV Híradó mindkét kiadásában, gyakran látunk kifejezetten kereskedelmi, reklám ízű riportot is a híradóba beszerkesztve, s ugyanakkor általunk tudott vidéki, friss eseményekről aiig-alíg értesülünk, vagy csak késve. A híradóira kétféleképpen jut el a vidéki esemény. Vagy á Kovács György által említett nehézségek között készíti el a külső munkatárs, vagy pedig ha Budapesten, a Szabadság tér 17. szám alatt kiemelkedően jelentő* eseménynek tartják, úgy lejön a televíziótól, egy forgatócsoport és elkészíti felvételét. A néző este beül szobájába, várja a híradó eseményeit, s látja, hogy ami aznap délelőtt, vagy a déli órákban történt Európa más országaiban, este 8 órakor már íilmriport- ban pereg előtte. Várja a hazai eseményt, s bosszankodva látja, hogy az már kevésbé friss, arról már uz újságban olvasott, s amit vár, aminek a felvételénél talán maga is jelen volt, az egyáltalán nem is szerepel a híradóban. Csak másnap. Vagy még később. Boszantó dolog, hogy amikor a nemzetközi televíziós társulatok segítségével szinte az egész világból közvetíthető esemény nemcsak élő adásban, hanem filmszalagról U egészen rövid Időn belül, a hazat eseményekről készített felvételek hosszas késéssel jutnak csak képernyőre, csak késve válnak a nagyközönség által élvezhető riporttá. Kevesen tudják a nézők közül, hogy a tudósítók által készített felvétel egészen primitív módon, távolsági autóbusz- sofőrök és a fővárosba tartó vonatok mozdonyvezetőinek táskáiban utazik a felvétel helyéről a fővárosba, s így a szállítóeszköz gyorsaságától, illetve lassúságától függően érkezik az esemény napjának estéjére, vagy másnap reggelre Budapestre a tudósítás. Amíg abból vetíthető film lesz, természetesen eljön a másnapi híradó sugárzási ideje. Tudjuk, hogy külföldről a közvetítő láncok segítségével érkezik a kép, amit a különféle kép- ós hangrögzítő berendezésekkel Budapesten filmre tudnak rögzíteni. Akár az esemény után azonnal is, illetve olyan eseményt is tudnak sugározni, ami közvetlenül az adás előtt történt. Nem kívánható el. hogy minden magyar városban légyen a televíziónak, olyan technikai berendezése, amely a külföldihez hasonlóan, gyorssá teszi n filmriport átjátszását Budapestre, de valami módon meg kellene gyorsítani a vidéken készült fllmfelvéte- leknek Budapestre juttatását és sugárzását. Tudjuk, hogy ez nem könnyű feladat. Ha már a több száz vagy ezer kilométerre levő városok és a budapesti Szabadság tér közötti távolságot sikerült a technikának leküzdeni«, hisszük, hogy eljön az idő, amikor leküzdik a Miskolc és Budapest közötti távolságot is, s egy délelőtti miskolci esemény az esti híradóban már szerepelhet. Nrnirío voU «BF ^leviIU.IUISJ» 2iós ankét Miskolcon. A televízió képviselői o kérdésről szólva semmi biztatói nem tudtak mondani. Ennek ellenére szeretnénk, ha sikerülne valamit előbbre lépni. (benedek) Egy érdekes szakkör Nézegettem az Ady Endre Művelődési Ház programját. Hopp, június 7: a textilművészeti kör alakuló ülése. Sokat ígérő elnevezés, a mint kiderült, sokat ígérő tartalom, program íu van mögötte. „Női barkácsolók” igényeit elégíti majd ki, hiszen a művelődési ház vezetői azt a célt tűzték maguk elé, hogy foglalkoznak majd a részt vevő lányok, asszonyok mindennel, ami csak összefügg a szabásvarrással. Így például nemcsak a hagyományos kézimunkáidat tanulják meg, hanem annak minden változatát is: rafiából, filcből és gyékényből hogyan készíthetnek hasznos és ízléses lakberendezési dísztárgyakat, ajándékokat. S arra ís volt gondjuk, hogy megfelelő vezetőt állítsanak a különleges szakkör élére, Ba~ lovecz József né, szikszói nép művész lesz a „barkácsol nők” irányítója, aki a Ki Jankó Bori kiállításokon több szőr nyert nagydíjat. A szakkör — elsősorban - a III. kerület asszonyai szá mára szerveződött, de méri szép számmal Jelentkeztek r politechnikát tanító pedagógu sok, akik minden bizonnyá nagyon tok, hasznos tapasztó latot, fogást. sajátíthatna: majd el. Az induló űjdonság-szakkö tagjai egyelőre havonta jön nek össze, de ősztől már he tönként tartják foglalkozásai kát. Mostanában többszö esett arról szó, hogy a meglő vő szakkörök „tematikája” bi 2ony szűk. így örömmel üdvö zölhetjük ezt a valóban ötlete és hasznos kezdeményezést. íes. Június 9-én a színház bezárja kapuit. Természetesen a társulat még együtt marad, feladatok várják a színészeket, elsősorban a megye nagyobb településein. Ügy tervezik, hogy a valóságos évadzárásig, amelyre július 2-án kerül sor, bemutatják K. Nagy—Dobos Attila és Szenes Iván Isten veled, édes Piroskám című zenés játékát. A színház e lépésével szeretné megújítani a megye nagy művelődési házaival kapcsolatait. Sallós Gábor, a Miskolci Nemzeti Színház új igazgatója elmondotta, hogy a kora nyári tájolást csak kezdeti lépésnek tekintik a kapcsolat újra- íelvételében. A jövő esztendőtől kezdődően rendszeresen tájol majd a Miskolci Nemzeti Színház társulata. Borsod megye városaiban, és nagyobb településein ötven előadást tartanak. A művelődési ház Igazgatók rokonszenveznek a bérletezés gondolatával Is. — Természetesnek tartjuk a vidéki közönségnek szóló kedvezményezéseket, — mondotta Sallós Gábor. — Meggyőződésünk, hogy a színházbarátok egy jelentős része, mondhatnám így is: a nézőutánpótlás vidéken él. S ezért nekünk szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni e közönségréteggel. £ — És a miskolci szín? házbarátok mit kapnak? S Kíváncsiságunk kétszc< rés, mert úgy tudjuk, az < utóbbi esztendőben lé< nyegesen csökkent a bér} lettulajdonosok száma? — Valóban csökkent. Három-négy esztendővel ezelőtt négyezren felül volt a felnőtt bérlettulajdonosok száma, s ebben az évadban mindössze 2474 bérletese volt a Miskolci : Nemzeti Színháznak. Ha csak a puszta számokból indulunk ki, máris meg kell fogalmaznunk azt a törekvésünket, amely a közönség meghódítására, visszahódítására vonat- : kozlk. Szeretnénk a Miskolci 'íemzeti Színház műsortervét, művészi koncepcióját mind rokonszenvesebbé tenni. Mindannyian azon fáradozunk, hogy ez a nagyváros és ez a szép, nagy színház egymásra találjon. Műsor-elképzeléseink nélkülözik a rneghokkentést, a kuriozitást. Az első látásra bárki azt mondhatná, hogy a Miskolci Nemzeti Színház 19R8—09-es műsorterve átlag- színvonalú. De ha tüzetesebben szemügyre vesszük a közönség figyelmébe ajánlott darabok mindegyikét, akkor megvilágosodnak szándékaink; a nagy tömegeknek akarunk színházat produkálni. Ennek szellemében, ha a városi tanács végrehajtó, bizottsága jóváhagyja, évadnyitó darabként, Bessenyei Ferenccel a főszerepben, bemutatjuk Illyés Gyula Fáklyaláng című drámáját. Ezt követően Garda Lorca nagy hatású műve, a Dcrnarda háza kerül színpadra. Ügy érzem, jól illeszkedik e két műhöz a könnyebb, A lőcsei fehér asszony című, történelmi romantikus regény színpadi változata. E Jókai- művet sokan ismerik, szeretik. Hisszük, hogy a színpadon is sikere lesz. Bondy Endre és Tamássy Zdcnkó Életre- halálra című műve műfajilag is érdekes vállalkozása lesz a színháznak. A breehti stílusú dalok, songok, a fordulatos, izgalmas cselekmény, amely 1918 őszén és 1919 tavaszán játszódik, ősbemutatója lesz a szezonnak. Arthur Miller Az ügynök halála című, ugyancsak ismert és nagy sikerű dráma, túl a nagyszerű szereplehetőségeken, a színház- szerető közönségnek is maradandó élménnyel szolgál majd. Méhes György romániai magyar író vígjátéka egy vidéki kisváros középiskolájában Játszódik. Címe: 33 névtelen levél. Pavel Kohout Tizenkettőn című művét szintén bemutatja színházunk. A zenés játékok, az operettek és musicalek kedvelői láthatják majd Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi, Bs- hár György: Éjféli randevú, Ábrahám Pál: Hawai rózsája, Barrilet-Grédy: A kaktusz virága, K. Nagy—Dobos: Isten veled, édes Piroskám című műveit. i Kik szerződtek el < a színháztól, és kiket / küSzöníhetünk a jövő ! évadban? — Megválik. a társulattól Margittay Ági, Káldy Nóra, Spányik Éva, Bókáy Mária,
