Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-18 / 141. szám

Kedd. lOtfS. június 15. ■■■■MWHBMMBÉiiiMMIIiaiMBliMI IÍSZ A K M A GT A R ORSZÁG Napúin az aatamatizáiás Látogatás a Borsodi Szénbányák tervezőinél Ki elméit “SfS « beruházási osztály, de az idén már nagyrészt a munka- és üzemgazdasá­gi osztály látja el munká­val a Borsodi Szénbányák Ter­vezőirodáját. Ez nem formá­lis változás, hanem annak a tükröződése, hogy a gazdasá­gosságra való törekvés a szén- bányászatban kényszerítő erővel tűzte napirendre az ak­nák, koncentrációját, korszer ű- sírését, a gépesítés fokozását. Nincs messze az az idő, ami­kor a fizikai munka gépi mun­kával való felváltása befeje­ződik. A Borsodi Szénbányák tervezői már egy lépéssel előbb járnak: hozzákezdtek az automatizálás előkészítésé­hez. — A termelés automatizálá­sát a munka gépesítésének leg­magasabb fokaként kezeljük — mondotta ezzel kapcsolat­ban Szakos Péter, a tervező- iroda vezetője. — Az első lé­péseket tesszük meg azon az ütem, ahol nemcsak a nehéz fizikai munka, hanem minden fizikai munka is feleslegessé válik és megmarad az auto­matika ellenőrzésével és fel­ügyeletével kapcsolatos szel­lemi munka, mint termelő­munka. Első kísérleteinket, próbálkozásainkat a szénter­melés igen fontos területén, a szállításnál tesszük meg. Ter­vező munkánk eredményeként beszámolhatok már részleges automatizálási gyakorlatok megvalósulásáról is. Az Ede- lényi I., a Rudolftelepi IV. ak­na külszínén már gravitációs esüleforgalom van. Ezeken a helyeken a korábbi létszám kétharmada feleslegessé vált. Elkészítettük a terveit és most van kivitelezés alatt az Or­mosbányai VII. számú új ak­na föld alatti rakodójának automatikus megoldása. Idei immkáimik között szerepel a kondói szögállomás, a berentei és a lyukói feladóállomás automatizálása a kötélpálya­szállításban. Ezeknek • a ter­veknek a megválóéi tása nemcsak nagymértékű lét- számmegtakaritással, hanem a munka biztonságosab­bá tételével is jár. Lyukóhan egy olyan 300 vagon os depó- niatér kialakítását is tervez­zük, ahonnan automatikusan lehet feladni majd a kötélpá­lyára a szenet. Ezek után kez­dünk hozzá az edelényi és a tervtáréi kötélpálya-feladóál­lomások automatizálásának tervező munkájához. Folya­matban van tervezőirodánk­ban elektromos váltók, vá­gányzárak prototípusának a tervezése is. Szeretnénk túl­lépni a részleges automatizá­lás eddig általunk elért ered­ményein, elérni ezen a téren az automatizálás 80—90 száza­lékos fokát. Elmondhatom, hogy jelenleg ez a téma fog­lalkoztatja leginkább tervező- irodánkat. Ugyanakkor erre jut a legkevesebb időnk, mivel a rekonstrukciós feladatok és az üzemeltetéssel kapcsolatos tervezési munkánk döntő többségét lefoglalják kapaci­tásunknak. A gépész és elekt­romos csoport súlya már eddig is megnőtt irodánkon belül. Helyesnek tartanánk különö­sen ezeken a területeken a létszám emelését. A auíomatizálá­ItriíH lbb sänait leglé­nyegesebb vonásai közé tarto­zik, hogy hallatlan mértékben csökkenti a termékek előállítá­sára fordított munka mennyi­ségét. A tervezőiroda már ed­dig is bizonyította, hogy képes megbirkózni ezekkel a felada­tokkal. Ha a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat eredményesen akar versenyezni a korszerűbb energiahordozókkal, akkor megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az automatizá­lásra, mint a munka gépesíté­sének legmagasabb fokára. Kömjyen kiszámítható, hogy érdemes erősíteni a lervczö- iroda szakember-gárdáját, se- gítoni, támogatni kísérleteiket, próbálkozásaikat. Mert csakis a munka gépesítése, az auto­matizálás segítségével marad­hat versenyben a borsodi szén. O. J. Ezrek a strandokon A kánikula ezreket vonzott a strandokra vasárnap Mis­kolcon is. Az Augusztus 20. fürdőn például 9800 vendég járt, Tapolca medencéiben pedig kétszer ennyien hűsöl- tek. És miközben hűsöltek, legtöbben őrizetlenül hagyták csomagjaikat. Tehát ezer és ezer jó alkalom bizonyos gyűjtögető szenvedéllyel meg­áldott személyeiknek. Igaz, ezen a vasárnapom nem volt különösebb szerencséjük, mert őket is éppúgy szemmel tar­tották a közrendre ügyelők, mint az őrizetlen csomagokat. A hőség további napjaiban azonban még több strandőló- ra lehet számítani és helyes lenne, ha közülük minél keve­sebben teremtenék meg azokat a „jó alkalmakat”. Elvégre a csomagok Őrzésére ott vannak a ruhatárak és az értékmeg­őrzők. Öntözik az almáskertet, beérett az óriás málna ■ Hemádnémeti határában, közvetlenül a község alatt, a Hernád partja közelében terül el a Nagymiskolci Állami Gazdaság egyik legszebben művelt, legszakszerűbben gon­dozott gyümölcsöse. Az el­múlt néhány esztendőben több száz vagon alma került ebből a gyümölcsösből a ha­zai és a külföldi piacokra. Volt olyan esztendő, amikor a termésnek több, mint felét vá­sárolták meg az igényes kül­földi vevők. Vajon az idei aszályos év­ben milyen termést ígér az •1 máskert? — Kissé még korai a kér­dés ahhoz, hogy egészen bizo­nyos lehessen a válasz — mondja Bállá Károly, a kerté­szet vezetője. — Az aszály ellenére jó közepes termésre számítunk, s ez nálunk solcat jelent. A sok gyümölcsöt csakis úgy tudjuk megtartani a fákon, hogy a közeli Mér­vűdből szinte állandóan öntö­zünk, Árasztásos öntözéssel már eddig mintegy 80 milli­métert kapott az almáskert Most a 12 holdnyi málnást „hizlaljuk" egy kis mestersé­ges esővel. Utána folytatjuk majd az alma öntözését. Az almáskertet különben az idén erős lisztharmat támadás ér­te, de a megfelelő védekezés­sel megmentettük a gyümöl­csöst. A málnáskertben ötfajta málna terem. A legkorábban érő, óriás szemű, úgynevezett expolit málna termése már be is érett. Majdnem diónyi, illa­tos málnaszemek termettek. Az állami gazdaság már meg is kezdte e finom gyümölcs szállítását miskolci elárusító- helyeire. Jó vevője a kitűnő minőségű málnának a Miskol­ci Hűtőház is. Dolomitot találtak S K1 e m pe rer-K t Kohászati üzemeink. aj nyensvas gyártásainál jelentős* mennyiségű saWkíképző arrya-í got is felhasználnak. A gaz-* daságosság szempontjából £ azonban nem mindegy, hogy-te ezek az adalékok milyen mi-* mőségűék. Így például már* régóta keresnek olyan dalomra-* tot, amely legalább 30 száza-* lék kalciunioxidot, 20 száza-* lék magnéziumoxidot és 1 szá-£ zalék alatti szilícium dioxidot* tartalmaz. A kohászok igényéről? tudomást szereztek az Orszá-* gos Érc- és Ásványbánya Vál-4 lalat rudabányai üzemében.} Az itt dolgozó geológusok gon--* dós kutatásokba kezdtek a'j környező hegyekben és mun­kájuk várakozáson felüli ered--! ménnyel járt Alsótalefkes ha-1 tárában mintegy 10—15 milliói tonnára becsült dolomitra-} gyomra bukkantak, A la bora-} tóriumi vizsgálat sarán már-} is kiderült hogy a talált do-} lomit összetétele és minőségei ahhoz hasonló, amelyet a ko-} baszok keresnék. Iskolabővítés $ A megyei tanács az idén* mintegy 60 millió forintot* irányzott elő új iskolák építé-* sáré és a régiek korszerűsítő-* sere. Ebből az összegből töb-* bek között négy tanteremmel* bővítik a tokaji gimnáziumot,* Szerencsen 16 tantermes új* gimnáziumot építenek. Mező-" kövesdem pedig 250 középisko­lás fiatal elhelyezésére korsze­rű diákotthont létesítenék. Nagy gondot fordítanak a. körzeti iskolák kialakítására^ is. Ennek elősegítésére — töb-* bek között Szikszón, Özdon,£ Telkibányán, Taktaszadán és* Hejőpapiban — 43 általános^ i tát ólát; négy, illetve három* új tantereimnél bővítenék.* Ugyanakkor az év végig 72,5 nagyobbrészt átalános iskolát,* napközi otthont és óvodát kor-* saerűsítenek. * 7&T cm évforduló, hanem a rekkenö hőségben kapott kü- / \ lönleges ajándék csalja toliamra a rá való emléke- ’ zés kellemes szavait. Vasárnap a mi rádiónk is közvetítette bécsi hangversenyét, amelyen varázs­latos ujjai nyomán Schubert-, Richard Strauss- és Wagner- müvek áradtak szét a hangversenyteremben s az éterben. (Miért ne lehetne gondolatébresztő, merengésre és töpren­gésre késztető legalább annyira a mű, mint a naptár kény­szerítő ereje?...) Otto Klemperer, a világhírű német karmester különös módon szólt bele életünkbe. 1947-től 50-ig a budapesti Állami Operaháznak volt vezető karnagya. Akkor jött hozzánk., és „tette le itt a kisszekef’, amikor épp hogy feltápászkodtunk a romok közül; éppen elég rom borította az üzemeket., a városokat és a lelkeket. Az újjáépítés programja a lelkek újjáépítését is magában foglalta, és ehhez sok kultúra, — szép szó, lobbanó tánc, kitárulkozó színpadok és gazdagon áradó zene is — kellett, Az akkori évek tarka művelődési forgatagában sajátos színfolt lett Klemperer. Markáns megjelenésével, szép szál termetével, meg azzal a külön szokásával is, hogy gumi­csizmában vezényelt, de sokkal inkább szuogesztív muzsikus egyéniségével, s a magyar nép iránti rokonszcnvével, amely­ben fontos szerepet játszott az a felismerés, hogy Budapest a zene igényes, sokszor szigorít, de mindig pártfogoló városa. Jómagam csak hallomásra támaszkodhatom, de Miskolc kitűnő karmestere, Mura Péter gondolom solcat tudna be­szélni Klemperer vérbeli muzikaUtású. ugyanakkor a szük­ség szerint erélyes, határozott zenepedagógiai-karmesteri elveiről, amelyeknek szellemében foglalkozott zenekarával s a rábízott fiatalokkal. Amikor a nemzetközi burzsoá sajtó és a nyugati ellen­séges körök állandó támadásainak célpontja volt hazánk, — mindenekelőtt és elsősorban a gazdasági, társadalmi át­alakulások miatt — számos rosszul tájékozódott, vagy félre­vezetett külföldi művész is hátat fordított nekünk, Klem­perer egy kicsit budapestivé is vált; együtt lélegzett az új élet lehetőségeit kereső várossal, amelynek dinamizmusa megfogta öt, hiszen művészetének is ez a jellegzetessége: a drámaiság, a mozgalmasság, az erő. A harmincas évekig a modern zene megismertetésével, tolmácsolásával szerzett világhírt. Felkarolta és népszerű­sítette Schönberg, Sztravinszkij és rruísok színpadi müveit. Fogékonynak bizonyult a modern társadalmi-állami törek­vések iránt is. Klemperer a múlt hónapban ünnepelte 83. születésnap­ját, de változatlanul járja a világot, és páratlan előadó- művészete egyre újabb területeket hódít meg a zene ked­velőinek, őszinte megbecsüléssel emlékezünk azokra az évekre, amelyekben dirigensi pálcája estéről estére nálunk emel­kedett a magasba, hozzájárulva ahhoz, hogy évszázados álmok valóra váltásaként végre mi is a kultúra magaslatai felé törhessünk. Sárközi Andor ********************************************* Tóiéivá jövője imiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiii Bronzkori ősök Szedik az óriás szemű milnát. Magyarország település-há- iózatfejlesztési tanulmányter­ve szerint Tolcsva a miskolci régióhoz tartozó Sátoraljaúj­hely al régióban az egyik ía- lukörzet-központ lesz. Lapunkban már többször foglalkoztunk megyei és mis­kolci vonatkozásban a regio­nális terviekkel, érdemes ezt a kérdést kisebb települések vo­natkozásában is megismerni. A regionális elképzelések a jövőre vonatkoznak, azonban a jelenleg készülő részletes rendezési tervek már figye­lembe veszik. Amikor például Tolcsva fejlesztéséről, rende­zéséről esik sző a járásban, akkor úgy foglalkoznak már vele, mint a jövőbeni falukör- zet-központtal. Az elkészült rendezési terv 15 évre előre megszabja a fej­lesztés irányát. A tervezők fi­gyelembe vették a község tör­ténelmi múltját, sajátosságait Tolcsva területén már a bronzkorban is laktak, s a fa- j lu jelenlegi képe a XVII. szá- : zadra alakult ki. Volt olyan ] időszak, amikor jelentős ke­reskedelmi központ volt itt, j azonban a terinészeti csapá­sok a múlt században nagy- | ban visszavetették a község fejlődését. A község településszerkeze­tét a Nagy Tolcsva patak és a falut kelet—nyugati irány­ban határoló dombok határoz­zák meg. Kastélyból tájmúzeum A terv külön foglalkozik a közintézmények elhelyezésé­vel. Ezek részben a már meg­levő, részben új épületekben lesznek. Üj épületbe kerül a mozi, művelődési otthon, ABC áruház, szolgáltatóház, köz­fürdő és más kulturális és sportlétesítmény. Néhány már meglevő, érté­A nyugdíjas öröme Boldog az a nyugdíjas, Elvi­nek sikerül új, szórakoztató időtöltést találnia. Ehhez gyak­ran a véletlen juttatja az em­bert. Szabó Imre MÁV-nyugdíjas, szurdokpüspöki bócsika is a véletlenre hivatkozott, amikor megkérdeztük, hogyan jutott eszébe, hogy lopótökből hege­dűt készítsen, — Van egy lös saját ter­mésű borocskám, s egyszer — jó öt esztendeje már — töb­bet iszogattam. Ügy, hogy ki­esett kezemből a lopótök. El­tört. Mire lenne még ez jó? Ha így nézem, ha úgy né­zem ... talán egy hegedű tes­te lehetne? Kétéri kísérletezés után si­került hangot kicsalni a tök­ből, egy oldalába erősített töl­csér segítségével. A hegedű-1 nyakat maga faragta rá. Azóta már a negyedik tök- j hegedűjét mutatja be itt is, j ott is, megyei szerkesztősé- ; gekben, rádióknál. Járja az országot, büszke találmányá­ra. Ráér, s a különlegesség j keltette rácsodálkozás még a betegségét is elfclodteti vele. 1 Egy ilyen lopótök-hegedűt a ! Néprajzi Múzeum is megvá­sárolt tőle. Persze, látni is ér­dekes, de a hangja még sa­játosabb. kesebb épület rendeltetése Is megváltozott. így például a volt kastélyban, most iskola, könyvtár-, tájmúzeum és szo­ciális otthon működik Válto­zásokra még továbbra is le­het. számítani, például a je­lenlegi tsz-irodahelyiségben rendeznek majd be orvosi rendelőt. Ideális zöldterület Minden településrendezési terv foglalkozik a lakosság igényeit kielégítő zöldterület biztosításával is. Községi vo­natkozásban ez nem nehéz kérdés. Tolcsván a terv sze­rint 39 négyzetméternyi zöld­terület jut egy lakosra. Ebbe természetesen beleszámították a sporttelepet, kultúrparkot, temetőt, . védősávokat és er­dőt. Több, a közlekedéssel kap­csolatos javaslat közt a terv négy közúti híd megépítését indokolja, mivel a jelenlegiek nem felelnek meg a korszerű követelményeknek. A Nagy Tolcsva palate Nem véletlen, hogy a bronz­kori ősök a Nagy Tolcsva-pa- tak közelében telepedtek le. Ez a patak most is, s a szá­zadfordulóig szóló rendezési tervben is központi helyet fog­lal el. A vízellátás megoldásá­nál a terv figyelembe veszi az 1980-ig elkészülő tolcsvai tá­rolót. amely egyenletes vízho­zamot biztosít a Nagy Tolcs- va-patakon. s így a meder kö­zelében szérüs kutat létesít­hetnek. amelyből szivattyúval nyomják fel a vizet a tároló- medencébe. Ez a jövő. Jelenleg niéy az a legfontosabb feladni hogy szabályozzák a patak medrét, s védekezzenek az árvíz ellen. (a. iá

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom