Észak-Magyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-18 / 141. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG Keíí, lnf>3. június 78. Jámtiükau it Yasércszobor Rudabárcyán Nem mindennapi szobrot he­lyeztek el múzeumuk parkiá­ban a rudabányai dolgozók. Keletkezését 7—8 millió évre becsülik, súlya mintegy 10 má­zsa. s alkotója maga a termé- i szét. A több, mint másfél mé- j tér magas vasércrög a Vil- ! mos bányamező felső, úgyne- i vezett oxidációs részéből ke- j rült elő — és ilyen kiváló mi- ] nőségű, 55 százalékos vastar­talmú érc előfordulása ritka- j súgnak számit ezen a vidéken. 1 A sárgás, barnás ér, vöröses színekben játszó érclömb ér- | dekessége, hogy a belsejében j levő más ásványi anyagokat a j víz évmilliós munkával való­sággal kilúgozta és az így ke­letkezett üreg faiát 100 száza­lékos tiszta vasoxid takarja, j Az elmúlt hét televízió­műsorából elsőként a TV Min­taboltja című adást emeljük ki. Ez a néhány hónapja je­lentkező adásfajta nagy kö­zönségrétegeket érdeklő kér­déseket vizsgál mindig, A leg­utóbbi, június 13-i jelentke­zésekor a különféle mosósze­rekről vitáztak háziasszonyok, szalcemberek és természetesen a gyártó és forgalmazó szer­vek képviselői. Annak ellené­re, hogy az adás valóban mér­legelt, s nagyon is szigorú kri- 1 kával elemezte a magyar k \>*ószeripar termékeit (s égj tw szereket olyan mérték­ben elmarasztalt, hogy önként adódik a kérdés: egyáltalán A Bohóc hülöndíja a Karlovy Vary-i film­ZJ fesztiválon, mint a va- sárnapi hírekből meg­tudtuk, soron kívül a zsűri kü- löndíjával tüntették ki_ a ma­gyar filmművészeiét képviselő Bohóc a falon című filmet, Sándor Pál rendező alkotását. Az indokolás szerint „sike­rült fantáziával, sok képötlet­tel és különböző kifejezési módszerekkel rendkívül dina­mikus módon ábrázolni az ól­mot, illúziókban és reális él­ményekben.” A rangos nemzetközi fóru­mon nyert kitüntetést öröm­mel kell regisztrálnunk. Nem­csak, mert újabb elismerést jelent a felfelé ívelő magyar filmnek, hanem azért is, mert fiatal, pályája elején álló el­ső filmes művész olyan alkotá­sa, amely ékes cáfolata annak a néhány hónappal ezelőtt el­uralkodott álláspontnak, amely eleve fenntartással fogadta fi­atal alkotók szerzői filmjét, mondván: fennáll annak a ve­szélye, hogy érdektelen ön­életrajzi töredéket kapunk, hiszen kevés még az életta­pasztalat, kevés lehet a mon­danivaló, a sokrétű társada­lom számára. Sándor Pál filmjének forga­tókönyvét is társíróként ma­ga írta, társszerzője Tóth Zsu­zsa volt. A Bohóc a falon olyan fiatalok életének, ál­modozásainak, fantáziavilágá­nak megjelenítésére töreke­dett, akik már beleszülettek a mi világunkba, akiknek nin­csenek egzisztenciális gond­jaik, s akik az őket körülvevő társadalmat, mint természetes keretet fogadják el. A film itthoni fogadtatása is kedvező volt, mind a kritikai vissz­hang. mind a közönség részé­ről. Kár, hogy viszonylag ha­mar lekerült a városi mozik műsoráról. A Karlovy Vary-i fesztiválon nyert kitüntetés talán jó alkalom arra, hogy c filmet ismét műsorra tűzzék filmszínházaink, különös te­kintettel a nyári szünidőre, amikor nagyon ráérnek azok a fiatalok, akikről és akikhez ez a remek filmalkotás első­sorban szól. (írni) szükséges-e azokat tovább gyártani), mégis, nehéz volt szabadulni az adás folyamán attól a gondolattól, hogy bi­zonyos mértékig propaganda- műsort látunk. Erre utalt mindjárt a bevezetőben Aba Iván kommentárja, amely azt panaszolta, hogy Magyarorszá­gon kevés mosószer fogy, és Szluka Emil megjegyzése, amely ezzel szinkronban a há­zi mosások alacsony számát tette szóvá. Több nézőben ala­kult ki hasonló vélemény. Bár tagadhatatlan, hogy hasonló, értékelő műsoroknál elkerülhe­tetlen egyik, vagy másik, vizs­gálat alá vont árucikk népsze­rűsítése. wgwMr’atwwm Ádám Jenő zenetörténész régi magyar muzsikát ismerte­tő előadássorozatának igen sok hallgatója van. Nagyon sokan szeretik előadásmódját, azt a magával ragadó lendületet, amellyel a hallgatót, illetve a nézőt szinte az előadás cselek­vő részesévé tudja tenni. Ez az előadásmód nem mentes a szükségtelen pátosztól, talán túl is izzik benne valamiféle apostoli lobogással a bemuta­tott téma mindenek fölé he­lyezése. A legutóbbi két alka­lommal Ádám Jenő Bankó Pistáról tartott előadást. Még nem ért véget, lesz harmadik és talán negyedik folytatása is a Dankó Pista regénye című előadásnak. Már maga a cím — Dankó Pista regénye — ar­ra utal, hogy itt bizony többet hallunk zenetörténeti adalé­koknál, s valóban az előadó nemcsak a zeneszerző Dankó helyét határozza meg a ma­gyar dalköltészetben, hanem regényes életrajzot ad, olyan regényeset, amely az érzelgős romantika elemeit sem nélkü­lözi. Amikor arról szól, hogy más prímások miként irigy­kedtek Dankóra, ilyeneket mond: „Valóban, mint hold­kóros botorkált botladozva”. Aztán később, amikor rossz vonatra szállva került el Pécs­re és ott talált magának új kiadót: „Megárad a dallam hulláma, nagyot ringat a szív fodrain...” Ádám Jenő elő­adásait érdeklődve hallgatjuk, de azok zenetörténeti értéke bizonyára nem csökkenne, ha nem tengenének túl benne, nem öntenék el valósággal az ismeretterjesztéstói idegen ér- zelgös-regényes motívumok. Megtörtént a sorsolás Kik nyerték a Képtotó fődíjait? A cipőkről, illetve a cipővá­laszték hiányáról és a kapha­tó cipők rossz minőségéről folyt nyilvános vita szomba­ton este A TV jelenti műsorá­ban. Mint korábban a húsellá­tásról, most a cipővel kapcso­latos panaszokról rendezett vi­tában az ország több részéből is véleményt kértek, adás köz­ben hozzá lehetett szólni, kér­dést feltenni. Az elhangzott kérdések, panaszok sajnálato­san régóta ismertek, mondhat­ni, a magyar cipőipar és ke­reskedelem évtizedes velejárói. Igazán sajnálatos, hogy az ér­dekelt gyártó és kereskedelmi szervek képviselői, különösen a gyártók a bírálat elfogadása, vagy részbeni elfogadása he­lyett, állandóan csak magya­rázkodtak, megmagyarázták, hogy az újfajta technológia több hibalehetőséget rejt ma­gában, meg hogy a hibaszáza­lék nem is oiyan veszélyesen magas, és hogy sokkal több cipőt csináltak, mint a koráb­bi (de közelebbről meg nem határozott) időszakban. A vá­sárlónak teljesen közömbös, hogy a neki jutott rossz cipő beleesik-e a megengedett hiba­százalékba, vagy sem, ha nem kapja meg a boltban a kere­sett cipőt, nem azt kutatja, vajon a termelés volumene hogyan viszonyul a lóét évti­zed előttihez, hanem a cipőt keresi. A vitában eddig első­sorban gyártási kifogásokról esett szó, viszonylag keveset beszéltek kereskedelmi vonat­kozásokról, a különféle pénz­gazdálkodási szabályoknak az áruválasztékra történő kihatá­sáról. A vita szombaton foly­tatódik. Érdeklődéssel várjuk a viszonylag rövid Időn belí|l realizálható, javulásra vonat­kozó ígéreteket, s mind keve­sebb magyarázkodást. Benedek Miklós 1968 június 18. keríti A nap ltelte 3.46, nyugta 19.44 órakor. A hold kelte 0.06, nyugta 12.24 órakor. Névnap: Arnold. 125 éve, 1843. június 18-án született Huszár Adolf szob­rászművész. Zenei tehetségét felfedezve — családjának, sze­génysége miatt — idegenek taníttatták. Rövidesen kitűnt rendkívüli mintázókészsége. Bécsbe ment, ahol nehéz kö­rülmények között képzőművé­szeti tanulmányokat folyta­tott. Éjszakai munkával — vasöntödében készülő dísz- szobrok mintáit készítette — tartotta el magát. Később há­rom évig ösztöndíjat élvezett. Hazatérve, portrészobraival hívta fel a figyelmet magá­ra. Mintázott még kisebb-na- gyobb kifejező életképeket és mitológiai jeleneteket, köztük a Gellért-fürdő Vénusz- ét Amor-szobrát. Egyszerűségre törekvő művei gyakran monu­mentális hatást keltettek. A kiegyezést követő évek legkeresettebb magyarorszá­gi szobrásza és a Mintarajz- iskolában a szobrászat taná­ra lett.. Köztéri emlékszobrai között első jelentős munkája Eötvös József budapesti szob­ra volt. Ö alkotta a marosvá­sárhelyi Bem-, a budapesti Deák-, valamint az aradi Sza­badság-szobrot, és 6 fejezte be az Izsó Miklós halálával félbemaradt budapesti Petőfi-■ és a szegedi Dugonics-szobrot is. — TERMÉKBEMUTATÓ. Miskolcon, az SZMT-székház előcsarnokában június 20—24. között bemutatja legkorsze­rűbb termékeit a Budapesti Irodagép ipari és Finommecha­nikai Vállalat, valamint a VIMELUX Miskolci Finom­mechanikai Vállalat. — MUNKÁSSZÁLLÁSON ad hangversenyt a miskolci Bartók Béla Művelődési Ház énekkara. Az együttes június 25-én 18 órakor szerepel a Lenin Kohászati Művek mun­kásszállásán. Három halál A kútba esett, s a vízbe fulladt Somlai Jánosné 50 éves háztartásbeli. Az asszony mag­lód! laíkásuk udvarán, amikor a kútból vizet húzott, felte­hetően rosszul lett, s a kútba szédült • Kistelek község határában Kovács Ignác 54 éves MÁV alkalmazott fát termelt lei az erdőből. Munka közben Ko­vács egy mintegy 10 méter magas fára felmászott, ah on­nan leesett A szerencsétlen ember a helyszínen szörnyet­halt • Halálos áramütés érte Ku- roli Étidre András 28 éves lakatost aki budapesti laká­sának udvarán villanyfúróval dolgozott A vizsgálat eddigi megállapítása szerint a balese­tet a villanyfúró műszála hi­bája okozta. Június 16-án, vasárnap dél­előtt 10 órakor került sor Miskolcon a sajtóházban a Képtotó fődíjainak kisorsolá­sára, dr. Kis László állami közjegyző jelenlétében. Miután a sorsolási bizott­ság elnöke a mégjelentek előtt ismertette a sorsolási feltéte­leket, a közönség köréből két személyt kértek fel közremű­ködésre. Péchy Tibor, pénz­ügyi előadó, miskolci lakos és Tamás László energetikus, ugyancsak miskolci lakos lép­tek az urnához, hogy a doboz­ban levő háromezer darab te- Iitalálatos szelvény közül ki­húzzák a három díj nyerte­seinek szelvényeit. Először a harmadik díj nyertesének nevét húzták ki az urnából. Ezek szerint a harmadik díjat, a Szmena gyártmányú fényképezőgépet, Bartha Judit nyerte, aki Mis­kolcon lakik, IIL Gorklj- telep 52. szám alatt. Ezt követte a második díj kihúzása. A Sokol táskará­diót Dojcsák Ferenc nyerte, aki Tiszaladányban lakik, Damjanich u. 14. szám alatt Utoljára került sor a legér­tékesebb, az első díj jogos tu­lajdonosának megállapítására, a sok szelvény közül végül is a Brnóba szóló külföldi uta­zást Szepesi László nyerte, aki Miskolcon lakik, I. Lehel u. 5. szám alatt. Kérjük a miskolci nyertese­ket, hogy fáradjanak be a Borsod megyei Lapkiadó Vál­Leiifiyel vendégehef várnak UJ c a larcaliak szaluéra és Csobajra is elláto­gatnak. Június 22-én és 23-án pedig a krakkóiak Tokajban lesznek, a III. országos kórus­minősítő fesztiválon, amely­nek programjáról lapunk ol­vasói értesültek. Traqüuis gyermek baleset Tragikus gyermekbaleset történt Zalaegerszegen. Tóth László 7 éves iskolai tanuló szüleivel kirándult a folyó­partra, s miközben szülei na­poztak. a gyermek — egy óvatlan pillanatban — a fo­lyóba ment és a vízbe fulladt. PER EC/Y FILM ELLEN stszta hatóságokkal, de mint állítja, ezt az „ellenállás ér­dekében” tartotta fenn. Kíváncsian várjuk a bírósá­gi eljárás kimenetelét, A vám­pír nosztalgiája című film to­vábbi sorsáról érkező híreket. Egyben némi irigykedéssel te­kintünk Skanata e filmjének eredeti módszereire, mert a magyar dokumentumfilm-mű- vészet hasonló témával nem­igen szolgált az utóbbi két- három esztendőben. Pedig többször olvastunk már Eich- mann magyarországi közvet­len munkatársainak peréről. Ügy értesültünk, hogy egy újabb per van kialakulóban. A náci tömeggyilkosok doku- mentallsta megfaggatása bizo­nyára Izgalmas filmnyers­anyagul szolgálna. Nem is be­szólva arról, hogy a jól meg­választott kérdésekre kapott válaszok a per kimenetelét is befolyásolhatták volna. De hát erről már lekéstünk. Viszont van számtalan példa, lehető­ség mind belföldi, mind kül­földi vonatkozásban. Igaz, hogy Skanatát perbe­fogták, de a bírósági eljárás Is csak annak bizonyítéka, hogy a lelkiismeret felbolydí- tó, az igazságért kiálló film nem marad visszhangtalan. (P—1) — ESZPERANTISTÁK ta­lálkozójára kerül sor június 22-én délelőtt 9 órától a Ró­nai Sándor Művelődési Házr ban. Ekkor nyílik meg az a kiállítás is, amelyet a műve­lődési ház eszperantó szakkö­re rendez. — KORSZERŰSÍTIK m Ózdi Kohászati Üzemeik tüz- áll óamyaggyári őrlőtelepét Áss elavult őrlőgépeket modem, zárt berendezésekkel cserélik ki, s a tűzveszélyes fa-, illetve födémszerkezetű épületet biz­tonságos vasszerkezetűvé ala­kítják át. — EGÉSZSÉGÜGYI hét kezdődött Ongán szombaton, június 15-én. A községi Vörös- kereszt által rendezett hét el­ső eseményeként dr. Kosik Lajos körzeti orvos egészség­ügyi kiállítást, nyitott meg. Ezt követően a községi Vöröske­reszt szervezetének tagsága tartott összejövetelt. (Kele­men Dezsöné leveléből.) — GYERMEKRUHÁZATI szaküzietet létesített az fmsx Sárospatakon. A közelmúltban megnyílt új üzletnek azért örülnék a lakosok, mert ilyen szakbolt eddig nem volt Sá­rospatakon. — KÖVÉREK és kérészek. A Tiszán egyre alacsonyabb a vízállás, és így a márgás, agyagos partok mentén köny- nyen szedhető a kedvelt hal­csali: a kérészálca. Most, az első kirajzás előtt jó kövé­rek, örülhetnek nekik a hor­gászok. És még jobban örül­hetnek majd a kedvenc cseme­ge bevetésének a mámák, amely halak kifogására hama­rosan feloldják a tilalmat. (Dr. Zongor Z. leveléből.) — ÉRTÉKES bélyegeik lesz­nek. Ad enben a közeimül tboa kezdték meg a Dél-jemeni Né­pi Köztársaság első postabé- lyeg-sorozatának árusítását. — A FOTÓMŰVÉSZET ked­velőinek figyelmébe ajánljuk: június 21-én este fél 6 órától a Miskolci Fotoklub vendége lesz Czeizing Lajos fotómű­vész. Időjárás Várható időjárás ma estig: időnként megnövekvő felhő­zet, többfelé, elsősorban nyu­gaton záporcső, zivatar. Mér­sékelt, a zivatar idején átme­netileg megerősödő, változó irányú szél A nappali felme­legedés kissé gyengül, de még meleg marad az idő. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet nyugaton 22—27, kele­ten 27-30 fok között. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (a 188 méteres liuIIAmhoftzon, 18—19 óráig) A riportereké a sző. Ülést tartott a megyei tornác« ' étjrehnjtrt bizottsága. A tiszapalkonyol állomáson. Közeledik nz első íélév véget Mozgalmi dalok. A reform jegyében. Városfejlesztés — ózd. 19691 A Radnóti Miklós Művelődési T bari. K'-ir'o-T.reikán. Operc ttmelócliák. A képernyő előtt Mérlegelés, nagyarázás és nagyarázkoiás lalathoz (Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 13. sz., sajtóház L emelet), és keressék meg a vállalat főkönyvelőjét, hogy tőle a dí­jakat átvehessék. Dojcsák Fe­rencnek pedig azt üzenjük, hogy nyereményét, a Sokol táskarádiót lakáscímére meg­küldtük. Szerdára, június 19-ie ötven lengyel vendéget várnak a tarcaliak. A vendégek a krak­kói járási tanács kórus- és táncegyüttesének tagjai, akik ezen a napon, este fél 8 órai kezdettel műsoros estet adnak a tarcali művelődési házban. A község lakói — a bölcsőde és az óvoda dolgozóinak ja­vaslatára — elhatározták, j hogy az együttes tagjait meg- j hívják házaikba, s ott látják I vendégül, ott szállásolják e! őket. A Tokaj és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet, va- | lamint a Tarcali Szőlészeti j Kutatóintézet pedig lengyel— ( magyar baráti találkozót ren- ; dez. Bizonyára kellemes, csa- | ládins összejövetelek lesznek tehát Tarcalon ezen a napon. ' amelyet követően a lengyel vendégek Abaújszántóra, Ti­en tér vissza egy volt usztasa vezér, aki a háború idején a montenegrói megszálló ható­ság besúgójaként dolgozott, tevékeny részese volt egy ju­goszláv falu megtizedelésének. Skanata kamerája felkereste az Olaszországban élő s haza­haza vágyódó dúsgazdag fér­fit, és kifaggatta viselt dolgai­ról. A rendező nem volt hí­ján a szerencsének sem, mert az Interjún kívül a riport­alany tivornyáinak néhány jól sikerült képét is sikerült lencsevégre kapnia. Termé­szetesen a rendező megkérdez­te az egykori usztasa vezért, hogy bűnösnek érzi-e magát? A válasz cinikus és kitérő. A film harmadik része egy ve­títő szobában játszódik; Ska­nata levetíti a tivornyáról ké­szült képsorokat, és a volt usztasa válaszait. A falu népe felháborodva hallgatja az in­terjút. A kamera közben min­dent figyel, jegyzi a falusiak jogos felháborodását. Ezt a nagyon érdekes, na­gyon kíméletlen, de ez esetben célravezető módszerekkel ope­ráló filmet támadta meg az Olaszországban élő, volt usz­tasa vezér. A modell a bírósá­gi eljárás megindítását kérte, rágalmazás címén. Amint az Unita írja, elismeri ugyan összeköttetéseit az olasz ía­A hitvalló, valóságfeltáró filmek sorsa, de különösen fo­gadtatása meglehetősen bo­nyolult. Emlékezzünk csak Ko­vács András Nehéz emberek című filmjére. A riportala­nyok találmányai körül a vita­hullámok mind a mai napig nem csillapodtak le. Arra is jól emlékszünk, hogy Sára Sándor Cigányok című nagy­hatású filmje milyen mély vi­tahullámokat kavart, s a film ma már szinte hivatkozásul szolgál minden szociográfiai elemző munkához. E hatásgyűrőzéseket azért említjük, mert az Unita nem­régiben közzétette, hogy Krsto Skanata jugoszláv rendező do­kumentumfilmje ellen pert in­dított az egyik riportalany. Az esetet azért tesszük szóvá, mert a zajosan dúló perrel szinte egyidőben mutatták be Miskolcon az V. filmfesztivá­lon Krsto Skanata A vámpír nosztalgiája című inkriminált filmjét. Skanata filmje nagy feltűnést keltett Miskolcon is. A nagy erejű dokumeátum- munka cselekményét a követ- kezőképpea összegezhetjük: A film egyik sokat próbált hőse (egykori partizán) illetékes fó­rumon visszaadja a párttagsá­gi könyvét, mert az állam szótlanul nézi, hogy Olaszor­szágból szinte Ingajáratszerű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom