Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-19 / 116. szám

Vasárnap. 1968. május 19.

ESZ AKMAG VA RORSZÁG

5

Borsodi munkások faarca ötven évvel ezelőtt

I

áéi évszázada, löl8. május * —júniusában minden eddiginél magasabbi-a csapott a háború ellenes küzdelem lángja. A gyűlések, tüntetések és sztrájkol? soha nem látott tömegeket tudtak mozgósítani. Ebben az időszakban különösen figyelemre méltó egy új harci formának, a közkatonák fegyveres lázadásainak megjelenése.

A bányászok szervezkedése ebben az időben különösen hatalmas méreteket öltött Borsodban. Egyxe-másra alakultak meg a Bányamunkás Szövetség helyi csoportjai. Május í9-én volt a szervezet zászló- bontása Kiiáld községben. Vörös zászlók alatt a környező hét falu bányászai jelentek meg a nagygyűlésen. Beszédet Király Albert budapesti kiküldött mondott. (A helyi szervezet elnökévé Kriston, alel nőkévé Rafinszky elvtársat választották meg.) Június 2- ón alakult meg a szövetség l.ksznóshorváion. A szomszé- dajTSzüTíakállörót és Hudolfte- lopről is sokan eljöttek a gyűlésre. Szép' látványt nyyjtott a menet, melynek élén -népviseletbe öltöz.ött csikósok és fehérruhás nők haladtak. Beszédében Balta György a háborút támadta. Rudabányán pedig június 9-éh került sor u szervezet zászlóbontására. A vendéglő udvara zsúfolásig megtelt, díszítésül rengeteg '"örös zászlót tűzték ki. Király Albert a bókét és a mun- 'luóság jogait hangoztatta a '■éténiev ók lelkes helyeslése 'MeHett.

Május végén (akárcsak a Monarchia más vidékein) Borsodban is nyílt lázadásban robbant ki az egyszerű katonák elégedetlensége. Ebben a megyében Snjóecseg volt ilyen 'jellegű esemény' színhelye. Az itt állomásozó 305. gyalogezred 2. zászlóalja nemrég érkezett ide. Rekvirálás céljából rendelték ki őket a faluba, de áz egyszerű katonáknak nem voll kedvük szegény embereket megfosztani félretett élelmiszer-készleteiktől. Volt

oroszországi hadifoglyok is "Oltak a legénység soraiban. A parancsnokság későbbi bizalmas jelentése szerint a *,zászlóalj legénysége bolsevi- ki eszmékkel lett átitatva”. Május 29-én délelőtt aztán az elégcck'Ueuség felkelésben robbant ki. Mintegy 150 ka- töna a délelőtti órákban tüntető menetben vonult végig a falu főutcáján, élesen szidalmazva a háborút!" és azt kiáltva. hogy a harctérre nem mennek. Ezután a fogdához mentek és kiszabadították Há- borúellenes magatartás miatt letartóztatott bajtársinkat.

..Az egésznek bolsevik! jellege van, s nem lehetetlen, hogy folytatása lesz” — írta riadtan az ezzel kapcsolatos május 29-1 bizalmas jelentés. Megjegyzendő azonban, hogy a

i mozgalom harcosai még nem j voltak igazában bolsevikok. i Még nem ismerték a forra- ! dalmi küzdelem stratégiáját,

I szervezettségét és éberségét, j Ezért történhetett, hogy a j t isztek csellel élhettek elle- j nük. Hittek a katonák volt I parancsnokaik ígéretének, és miután éberségük csökkent, i sikerült őket lőfegyvere zni. i Május 30-án reggel aztán Mis- j tóiéról kivezényelt öt karba-.

| talmi század végleg leverte a zendülést. A felkelés vezetőjét: Tóth Kálmán tizedest még aznap kivégezték. A mozgalom egy másik vezetőjét börtönbüntetésre ítélték. A zászlóalj legénységét azonnal a frontra irányították.

J

únius 9-én — akárcsak az egész országban — Miskolcon is politikai gyűlést tartott a szociáldemokrata párt. A város több ezer munkása töltötte meg aznap este a Korona nagytér. mét. Andokká Sándor budapesti kiküldött kezdetben elsősorban a választójog ügyével foglalkozott, később azonban kitért egyéb kérdésekre, így a tömegek számára központi jelentőségű problémára, I a békére is. A sikeres gyűlés j után a tömeg példás rendben oszlott szét.

Az ország munkásságának' elégedetlensége június végére országos tiltakozó sztrájkban robbant ki. Június 20-án kezdődött a mozgalom Budapesten. Másnap terjedt át az általános sztrájk vidékre. Június 2J-én Miskolcon a MAV- műhely 424 dolgozója hagyta abba a munkát. Szolidaritásból június 22-én az ózdi gyárban 2700, az ózdi kohóknál pedig 690 münkás lépelt sztrájkba. Ugyanaznap a diósgyőri vasgyárban is nagyarányú munkabeszüntetés kezdődött. Más miskolci üzemekben, valamint Sátoraljaújhelyen, Perecesen és a vidék más helyein is sok munkás tette le a szerszámot, követelve a békét, a hatósági terror megszűntetését és a kormány lemondását.

Június 23-án több ezer részvevővel tiltakozó megmozdulást tartottak. Schwartz Árpád. Grossmann Zsigmomd és Reisinger Ferenc voltak a gyűlés szónokai. A besúgók bizalmas ' jelentései szerint mindhárman „a kormányt gya- lázták 6 a munkásságot a leg. terrorisztikusabban a munka abbahagyására ösztökélték”. A szónokok élesen támadták a hatósági elnyomást és a bajok fő okát: az imperialista háborút. A gyűlésen lelkes, harcos hangulat uralkodott. A tömeg határozatban mondta ki: a sztrájkhoz való csatlakozásra hív fel mindenkit, és ezt a küzdelmet a győzelemig folytatja.

A június 23-1 miskolci gyűlés és énnek nyomán a következő napokban általánossá

Jó lepek érkc/Jek

a Tiszai pályaudvar átépítésére

A miskolci Tiszai pályaudvar korszerűvé, ryigy városi

jellegűvé tételét nemcsak a MÁV, hanem a városi tanács is régóta szorgalmazta. Áz illetékes minisztériumok pártfogolták ezt a kérést, és országos tervpályázatot hirdettek a pályaudvar teljes rendezésére, átépítésére. A pályázatra 53 terv érkezett be. A jeligés

pályamunkákat ezekben a napokban értékelik Budapesten, és a hírek szerint meglepően sok jó terv, újszerű és kivitelezhető elgondolás van közöttük. Remélhetőleg június végéig befejeződik az értékelés, eldől, melyik terv a legsikerültebb, és a nagyközönség is megismerheti: milyen lesz

Miskolc új pályaudvara.

Bős d í-zrn íí ves-t a n illők vagy gimnazisták lehetnek

Mint lapunk olvasói már tudjál?: áprilisban Nagybar- cán nyílt meg a miskolci Szent péteri-kapui kórház

HeLne-Medin utókezelő osztálya. Az új létesítményben most még csak általános iskolás karú betegei? vannak. A száz férőhelyből pedig azoknak is jutna, akik idősebbek. A Miskolci Egyesített Kórházak igazgatósága elhatározta, hogy az ilyen jelentkezőket is felveszi, és megszervezi számukra a továbbtanulási lehetőséget. Ez annál inkább •örvendetes, mert eddig nagy gondot jelentett a továbbtanulás módja az olyan béna gyéretek számára, akik az ország valamelyik egészségügyi intézményében már elvégezték a nyolc általános iskolát. Járási? épfelenségiik miatt ugyanis még levelező tagozaton is nehéz tovább tanulniuk, hiszen hetente egyszer be kell Járni az iskolába.

A kórház vezetőivel a napokban közölték a Fővárosi Bőrdíszműipari Vállalat som- sályfői kirendeltségének illetékesei, hogy vállaljál? az i pari tan utó-képzést Nagybar- cán is. Már az általános iskolásokkal, politechnikai oktatáson szeretnék megismertetni a bőrdíszműves szakmát. Oktatót biztosítanak.

Akik pedig a gimnázium levelező tagozatán szeretnének tovább tanulni, azoknak a kórház megszervezi, hogy Nagybajáról hetente egyszer elvigyék őket az ózdi, vagy a kazincbarcikai középiskolába. Az Ózdi járási Tunács szintén támogatja ezt ' a törekvést, hogy a mozgásszervi betegségben szenvedők közül is minél többen' fejleszthessék tovább szellemi képességeiket, és minél értékesebb tagjai lehessenek társadalmunknak.

Nyugdíjban

Szemben ülnek egymással a padlót- lan, földes konyhában. Hallgatnak. Az öreg nézi fiát, saját vonásait keresi az arcán, de sikertelenül. Rekedt hangján megszólal:

— Elhíztál, mióta igaz.gató vagy. Ezt az autó teszi.

Máskor az öreg ilyen kijelentésére a férfikor derekán járó fia elnevette volna magát. Most azonban meg sem rez- dül az arca. Nézi az apját, akinek ősz a haja. a bajusza és néhánynapns a szakálla. Nézi az öreg agyonföltözött ruháját, rövid lábait, melyek alig érnél? le a székről a földre. Később a falusi ház gerendáira téved a tekintete. Aztán a konyha földpadlójába süppedt régi bútorokat veszi szemügyre. A századfordulón készült öntött vas fazekí.k. hibások mozdulatlanul nehezednek a tűzhely kihűlt platniján. Fából faragott só- tartó lóg felettük a falon. Az. ellipszis alakú lavórban mozdulatlanul áll a szappanos víz, a talpas, kerek formába szorított borotvál kozó-tükör a fehér falra veti a kis ablakon bcszökő nap gyenge fényét.

Az igazgató hirtelen arra lesz figyelmes, hogy a fejül? fölött megmozdul a légyfogó. A légy szabadulni akar. a ragasztó azonban erősebb. Egy darabig nézi a kínlódó legyet, aztán felsóhajtva megszólal:

— Nézze, apuka! Most már. hogy nyugdíjba ment, nem kellene dolgoznia.

— Ezt már maid tad — kapj?? tol a

fejét az öreg. — Inkább azt mondd meg,

miért.

— Dolgozott már eleget egész életében — mondja rábeszélően a fia. — Pihennie kellene. Kímélni az egészségét.

— Nincs énnekem semmi bajom! Remélem. nem akarod azt mondani, hogy túl sovány vagyok.

— Nem, nem akarom. Apuka mindig ilyen vékony volt. de iznios, szívós.

— A kövérség nem mindig egészség, inkább te törődj többet magaddal.

— Nekem sincs sommi bajom — mondja idegesen az igazgató. — Abbahagytam a cigarettázást, és egy kicsit elhíztam. Apuka is meghízna, ha léteimé a pipát.

— Én?1 Soha! A munka nem hizlal...

— És ha a pipa mellé letenné a munkát is?

— Azt már nem!

Az igazgató idegesen megmozdul a széken. Hirtelen kimondja, amire készült :

— És azzal nem törődik, apuka, hogy rólam mit. beszélnek itt a faluban?

— Mit beszélnek? — kérdi az öreg, és megszigorul az arca.

— Hát azt — nyel egyet az igazgató —, hogy nem törődöm magával...

Az öreg már áll is fel. Magára teríti a kabátot, és kimegy a konyhából. Az igazgató utána megy, és leül a háta mögé egy fatuskóra.

Csendes a kora nyári és a kora esti falu. Az öreg felvesz a földről egy száraz rögöt, szétmorzsolja ujjai között, és beszélni kezd:

— Mit tudsz te énrólam, fiam? Keveset Amíg otthon voltál, kicsi voltál.

Mikor meg emberré nőttél, elmentél.. Csak látogatóba jártál haza az iskoláról. Emberként nem nagyon beszélgethettünk. Ezért hát nem értheted, miért akarok én nyugdíjas koromban is dolgozni. Nem azért mentem vissza a magtárba zsákolni, mert te nem segítesz, ahogy itt a faluban beszélik. Hanem azért, mert én munka nélkül soha nem voltam. Soha életemben, egy percig sem. így szoktatott az apám, az élet. a család. te. Én mindig dolgoztam. Hiányozna. Nagyon hiányozna. Mint az emberek is. akikkel együtt dolgozom. Ne is próbálj lebeszélni. Ne is próbálj...

Az öreg feláll, elballag fia mellett és benyit a konyhába. Az ajtót nyitva hagyja maga után. Bort önt a kancsóböl fia poharába, aztán leül a helyére. A fia utána jön, s közben meggyújtja a lámpát. Leül ő is, rákönyököl a viaszosvászonnal letakart asztalra. Nézi az apját. Az öreg felveszi a poharat, int vele a fiának, és kiissza a bort. A fia utánozza az öreg mozdulatát, aztán az arcát nézi, saját vonásait keresi.

— Szólhatnál a sofőrnek, hogv jöjjön te — mondja váratlanul az öreg. — Nem jó az, ha kint vár a kocsiban az a jóember.

Az igazgató felsóhajt, és a karórájába tekint. Aztán ránéz a faion egyenlete* ütemben ketyegő faliórára, melynek súlya alig észrevehető módon közeledik a föld felé. Megköszörüli torkát, és csak ennyit mond:

— Pontosan Jár.

Az öreg rábólint:

— Pontosan.

Oravec János

váló helybeli sztrájkmozgalom nagy riadalmat keltett a I "Kálalinasok körében. Érdemes ; megjegyezni, hogy június 27- ún a diósgyőri vasgyár katonai parancsnoka bizalmas jelentést küldött Pestre „a miskolci szociáldemokrata párt káros működéséről”. Az egész mozgalmat „izgatok” művének tulajdonítja. Terrorisztikus intézkedéseket javasolt a munkásság vezetőivel szemben. A hatóságok azonban nem mertek szélsőséges intézkedésekhez folyamodni. Június 23-án egyébként a nagy sztrájk — budapesti felhívásra — az egész .országban véget .ért. Ennek következtében 29-én Üor- sod és Zemplén proletárjai is felvették a munkát.

A munkásmozgalom megnövekedett aktivitása megélénkítette a polgári demokratikus ellenzék tevékenységét is ezen a tájon. Károlyi Mihály pártjának borsodi és zempléni szervezetei május— június folyamán erős háború- : ellenes agitáció! folytattak. A ; Sátoraljaújhelyi Felsőmagyar- i országi Hírlap június fi-án 1 Károlyi Mihályiul Amdrássy Katinka Nómozgalom és a nők választójoga című cikkét közölte. Ebben határozottan követelte a nagy hazafi élettársa a demokratikus békét. A Miskolczi Napló június 14-i számában Kóró Pál költő Hazárdjáték című versét közölte.

P

ersze, az ilyen versek .keveset számítottak ahhoz, hogy meg tudják változtatni a kormányzat politikáját. Sajnos, a hatalmasok nagy „hazárdjátéka” a magyar nép vérével és javaival egyelőre tovább folytatódott. A május —júniusi nagy megmozdulások azonban jelezték: ez a játék már nem tarthat sokáig! Dr. Merényi László, a történettudományod?

kandidátusa

Azonos i célért

Szép és valóban szocialista ; > vonása a mi községfejlesztési , I gyakorlatunknak, hogy jelen- j tős részt vállalnak belőle a településeik lakói is. Mint ahogyan minden kedvesebb az embernek, amiben saját műn- ; kaja i.s benne • van, ugyanúgy ! jobban megbecsüli lakóhelyét is, ha dolgozott szépítésén

Községei ükben 1? ülönösen,

de váfosainkban is szinte polgárjogot nyert már az utóbbi években a társadalmi munka. Megyénkben tavaly 74 ; millió forint értékű volt ez.

Tanácsaink a legjobb, leg- ! aktívabb embereket kitünte- j lésben is részesítették. Érdé- i mes egy pillantást vetni az: erről szóló kimutatásra. Ab- ; hói ugyanis kitűnik, hogy itt nem folytatja „ki-ki a maga mesterségét”. A munka jellegét a feladat határozza meg, ' i függetlenül attól, kik dolgoz- j : rtak. Bodrogszeglben például i két. segédmunkás kapott kitüntetést a járdaépítésnél végzett társadalmi munkáért. Le- gyesbényén viszont a bányász, a tűzoltó, Abaújszántón a tsz- tag tűnt ki ugyanebben a munkában. A csatornaépítésért egy laktaharkány i pedagógust. árokásásért állomásfő- noköt, pedagógust, óvónőt, villanyszerelőt részesítették jutalomban.

Csal? a szerencsi járás életébe pillantottunk. ,s máris hányféle foglalkozású embert látunk egy csoportba tömörülni. közösen tevékenykedni azonos célért, a lakóhely építéséért, szépítéséért. A munka eggyéíorrasztó ereje örök érvényű.

(a- i.)

Pallos oszÉsái vezető

R

engeteg intelem, figyelmeztetés, jó tanács címzettjei voltak az utóbbi időkiben a gazdasági vezetők. Nincs is ezen semmi különös. Üj elképzeléseink megvalósítása mom megy anélkül, hogy a gazdasági élet irányító posztjain al.ló emberek még fel vei tezettebben, minél több vezetői erény birtokában lássál? el néha valóban nehéz, bonyolult, s mindig felelősségteljes feladataikat. A különböző fórumokon a vezetőkkel kapcsolatban elhangzott igényeket röviden össze lehet foglalni. A mai gazdasági vezetőktől azt várja az ország, hogy ne csupán a szakmai tudásuk legyen meg. hanem politikai felkészültségük is. Nyugodtan mondhatjuk, a jó gazdasági vezető egy személyben jó politikus is.

Politikus. Igen sokrétű meghatározás ez, nem egyedül a politikai fejlettséget, tájékozottságot. nem is csak a megbízhatóságot, a szocialista rendszerhez, az országhoz fűződő hűséget fejezi ki. A vezetői tulajdonságok mellé kell számítani az. emberségben, erkölcsi és szellemi többletet, amely nélkül egyetlen egv felelős vezető .sem képviselheti a párt és a kormány politikáját. Ennek az adott helyen ö a képviselője, s ebből következően az említett plusz nélkül dolgozni, helyesen vezetni sem tud eredményesen. A politika legfontosabb iránvvona- lsit és fő teendőit kidolgozhatják, s ki is dolgozzák a felsőbb szervei?. De. hogy a politika hogyan valósul meg „lenn”, hogyan lesz élet, kritikus helyzetekben a lehetőségek teljes lathavetéee, minden erőt megmozgató hatalom, az a helyi vezetőik rátermettségétől .is függ.

Lehetséges, hogy egyesek ezt az elvet főleg a párttagokra értik majd. Igaz. számukra a szervezeti szabályzat természetesen kötelességként jelöli meg a gazdasági, vagy más jellegű határozatok elfogadását, s az értük kifejtett aktív tevékenységet. Az is tény, hogy a kommunista vezető különleges figyelem közepette végzi munkáját, s mindig példát kell mutatnia. De ma hazánkban a gazdasági és a közélet vezető helyeire kiszemelt párttag és pártonikívüli káderek számára egyformán érvényes a kettős, a szakmai és a politikai követelmény.

A szakmai tudás jelentősége, mindennap esedékes vizsgája nem szorul hosszabb elemzésre. A vezetők politikai normái is világosak. Legfeljebb valamiféle fontossági sorrendről lehetne elmélkedni. Mégis, azt hisszük, talán ebben sem lenne nagy vita. A politika alapja nem más, mint az cm! berekhez, a beosz.tottaikhoz, » i munkatá sál?hoz fűződő vi| saony. Aki nara ért az embe- | lékhez, nem ismeri érzéséi - ; két, gondjaikat, vágyaikul.

! véleményüket, az, bármilyen | nagy szakmai gyakorlata van,

• nem tudja eléggé ér vény esi- ! tani, mert az ő .tudása is csal? a közösség, a maga kisebb - ; nagyobb kollektívája segítségé? el, annak teljesítményei révén örvényesül. Ezért tartjuk ezt a gazdasági őrheiye- ' l?en végzett politizálás alfájá- j nak és ómegájának.

! Ez a kapcsolat — melyik is j lenne a legtalálóbb jelző rá? í — legyen mindig k«r- : szerű. Olyan, amely számol a i párt és a kormány demokra- | tikus törekvéseivel, a dolgo- I zól? megnőtt aktivitásával a közös ügyeikben. Az igazán jól működő gazdasági vezető járatos a .politikai kérdésekben, de ez nem elég, mindig kész rá. hogy megmagyarázza a változó helyzet, vagy az elo- 1 adódó problémák, a fejlődés | követelte i.ntézl??xiések, nép- gazdasági összefüggések ér- j telmét.

t

y gy további ilyen vonás, í amely a „munkahelyi | politikus” jellemzőihez

: tartozik, a határozottság, a í stekimondús. a gyors, önálló ! döntés, aminél? haszna egyrészt a vezetői tekintély erősítése, másrészt pedig növeli az emberek bizalmát is, hogy gyakrabban álljanak eiü mindazzal, ami foglalkoztatja őket. Az emberek közelsége, az íróasztalhoz ragadó politizálást. elvető magatartás konk- ! í rtabbá teszi a munkát. A bá- ■ tor kritikai szellem meghono- | sitása. akár a legszemélye- i sebb dolgokkal, akár a válla- j lat munkáját segítő észrevéte- I lekkel kapcsolatban nyilvánul ' meg, mindenütt fél győzelem,

] újabb sikerek feltétele. S még ■ egyet a kritikával kapcsolat- [ ban. Nom ígér sok eredményű a gazdasági vezetőnek a politikai munkája, ha környezeté- 1 ben a bírálat és az önbírálat torz. Hiába, ilyen az élet, a vezetőket gyakran körülveszik ' talpnyalók, hízelgők, akik sokszor önző érdekékért elfogult. alaptalan fülbeduru- zsolással zavarják a nélkülözhetetlenül fontos, harmonikus ' hangulatot, zavarják a szemmértéket, a munkában, egyes személyek, 'élt erények vagy . hibák megítélésében A jó po- 1 i litika elengedhetetlen része a ’ j közvetlen, elvtársi kapcsolat a > dolgozókkal, a széles körű cr- ■ j deklódés a munkahely minden ■ rezdülése iránt s a megfon- | j tolt „utolsó szó”.

• I Vető József