Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-19 / 116. szám

Vasárnap. 1968. május 19. ESZ AKMAG VA RORSZÁG 5 Borsodi munkások faarca ötven évvel ezelőtt I áéi évszázada, löl8. május * —júniusában minden ed­diginél magasabbi-a csa­pott a háború ellenes küzde­lem lángja. A gyűlések, tünte­tések és sztrájkol? soha nem látott tömegeket tudtak moz­gósítani. Ebben az időszakban különösen figyelemre méltó egy új harci formának, a köz­katonák fegyveres lázadásai­nak megjelenése. A bányászok szervezkedése ebben az időben különösen hatalmas méreteket öltött Bor­sodban. Egyxe-másra alakul­tak meg a Bányamunkás Szö­vetség helyi csoportjai. Május í9-én volt a szervezet zászló- bontása Kiiáld községben. Vörös zászlók alatt a környe­ző hét falu bányászai jelen­tek meg a nagygyűlésen. Be­szédet Király Albert budapesti kiküldött mondott. (A helyi szervezet elnökévé Kriston, al­el nőkévé Rafinszky elvtársat választották meg.) Június 2- ón alakult meg a szövetség l.ksznóshorváion. A szomszé- dajTSzüTíakállörót és Hudolfte- lopről is sokan eljöttek a gyű­lésre. Szép' látványt nyyjtott a menet, melynek élén -népvi­seletbe öltöz.ött csikósok és fehérruhás nők haladtak. Be­szédében Balta György a há­borút támadta. Rudabányán pedig június 9-éh került sor u szervezet zászlóbontására. A vendéglő udvara zsúfolásig megtelt, díszítésül rengeteg '"örös zászlót tűzték ki. Ki­rály Albert a bókét és a mun- 'luóság jogait hangoztatta a '■éténiev ók lelkes helyeslése 'MeHett. Május végén (akárcsak a Monarchia más vidékein) Bor­sodban is nyílt lázadásban robbant ki az egyszerű kato­nák elégedetlensége. Ebben a megyében Snjóecseg volt ilyen 'jellegű esemény' színhelye. Az itt állomásozó 305. gyalogez­red 2. zászlóalja nemrég ér­kezett ide. Rekvirálás céljából rendelték ki őket a faluba, de áz egyszerű katonáknak nem voll kedvük szegény embere­ket megfosztani félretett élel­miszer-készleteiktől. Volt oroszországi hadifoglyok is "Oltak a legénység soraiban. A parancsnokság későbbi bi­zalmas jelentése szerint a *,zászlóalj legénysége bolsevi- ki eszmékkel lett átitatva”. Május 29-én délelőtt aztán az elégcck'Ueuség felkelésben robbant ki. Mintegy 150 ka- töna a délelőtti órákban tün­tető menetben vonult végig a falu főutcáján, élesen szidal­mazva a háborút!" és azt ki­áltva. hogy a harctérre nem mennek. Ezután a fogdához mentek és kiszabadították Há- borúellenes magatartás miatt letartóztatott bajtársinkat. ..Az egésznek bolsevik! jel­lege van, s nem lehetetlen, hogy folytatása lesz” — írta riadtan az ezzel kapcsolatos május 29-1 bizalmas jelentés. Megjegyzendő azonban, hogy a i mozgalom harcosai még nem j voltak igazában bolsevikok. i Még nem ismerték a forra- ! dalmi küzdelem stratégiáját, I szervezettségét és éberségét, j Ezért történhetett, hogy a j t isztek csellel élhettek elle- j nük. Hittek a katonák volt I parancsnokaik ígéretének, és miután éberségük csökkent, i sikerült őket lőfegyvere zni. i Május 30-án reggel aztán Mis- j tóiéról kivezényelt öt karba-. | talmi század végleg leverte a zendülést. A felkelés vezető­jét: Tóth Kálmán tizedest még aznap kivégezték. A mozgalom egy másik vezető­jét börtönbüntetésre ítélték. A zászlóalj legénységét azonnal a frontra irányították. J únius 9-én — akárcsak az egész országban — Miskolcon is politikai gyűlést tartott a szociálde­mokrata párt. A város több ezer munkása töltötte meg aznap este a Korona nagytér. mét. Andokká Sándor buda­pesti kiküldött kezdetben el­sősorban a választójog ügyé­vel foglalkozott, később azon­ban kitért egyéb kérdésekre, így a tömegek számára köz­ponti jelentőségű problémára, I a békére is. A sikeres gyűlés j után a tömeg példás rendben oszlott szét. Az ország munkásságának' elégedetlensége június végére országos tiltakozó sztrájkban robbant ki. Június 20-án kez­dődött a mozgalom Budapes­ten. Másnap terjedt át az ál­talános sztrájk vidékre. Jú­nius 2J-én Miskolcon a MAV- műhely 424 dolgozója hagyta abba a munkát. Szolidaritás­ból június 22-én az ózdi gyár­ban 2700, az ózdi kohóknál pe­dig 690 münkás lépelt sztrájk­ba. Ugyanaznap a diósgyőri vasgyárban is nagyarányú munkabeszüntetés kezdődött. Más miskolci üzemekben, va­lamint Sátoraljaújhelyen, Pe­recesen és a vidék más helye­in is sok munkás tette le a szerszámot, követelve a bé­két, a hatósági terror meg­szűntetését és a kormány le­mondását. Június 23-án több ezer rész­vevővel tiltakozó megmozdu­lást tartottak. Schwartz Ár­pád. Grossmann Zsigmomd és Reisinger Ferenc voltak a gyűlés szónokai. A besúgók bizalmas ' jelentései szerint mindhárman „a kormányt gya- lázták 6 a munkásságot a leg. terrorisztikusabban a munka abbahagyására ösztökélték”. A szónokok élesen támadták a hatósági elnyomást és a ba­jok fő okát: az imperialista háborút. A gyűlésen lelkes, harcos hangulat uralkodott. A tömeg határozatban mondta ki: a sztrájkhoz való csatla­kozásra hív fel mindenkit, és ezt a küzdelmet a győzele­mig folytatja. A június 23-1 miskolci gyű­lés és énnek nyomán a kö­vetkező napokban általánossá Jó lepek érkc/Jek a Tiszai pályaudvar átépítésére A miskolci Tiszai pályaud­var korszerűvé, ryigy városi jellegűvé tételét nemcsak a MÁV, hanem a városi tanács is régóta szorgalmazta. Áz il­letékes minisztériumok pártfo­golták ezt a kérést, és orszá­gos tervpályázatot hirdettek a pályaudvar teljes rendezésé­re, átépítésére. A pályázatra 53 terv érkezett be. A jeligés pályamunkákat ezekben a na­pokban értékelik Budapesten, és a hírek szerint meglepően sok jó terv, újszerű és kivite­lezhető elgondolás van közöt­tük. Remélhetőleg június vé­géig befejeződik az értékelés, eldől, melyik terv a legsikerül­tebb, és a nagyközönség is megismerheti: milyen lesz Miskolc új pályaudvara. Bős d í-zrn íí ves-t a n illők vagy gimnazisták lehetnek Mint lapunk olvasói már tudjál?: áprilisban Nagybar- cán nyílt meg a miskolci Szent péteri-kapui kórház HeLne-Medin utókezelő osztá­lya. Az új létesítményben most még csak általános is­kolás karú betegei? vannak. A száz férőhelyből pedig azok­nak is jutna, akik idősebbek. A Miskolci Egyesített Kórhá­zak igazgatósága elhatározta, hogy az ilyen jelentkezőket is felveszi, és megszervezi szá­mukra a továbbtanulási le­hetőséget. Ez annál inkább •örvendetes, mert eddig nagy gondot jelentett a továbbtanu­lás módja az olyan béna gyé­retek számára, akik az ország valamelyik egészségügyi in­tézményében már elvégezték a nyolc általános iskolát. Já­rási? épfelenségiik miatt ugyan­is még levelező tagozaton is nehéz tovább tanulniuk, hi­szen hetente egyszer be kell Járni az iskolába. A kórház vezetőivel a na­pokban közölték a Fővárosi Bőrdíszműipari Vállalat som- sályfői kirendeltségének ille­tékesei, hogy vállaljál? az i pari tan utó-képzést Nagybar- cán is. Már az általános isko­lásokkal, politechnikai oktatá­son szeretnék megismertetni a bőrdíszműves szakmát. Okta­tót biztosítanak. Akik pedig a gimnázium le­velező tagozatán szeretnének tovább tanulni, azoknak a kór­ház megszervezi, hogy Nagy­bajáról hetente egyszer elvi­gyék őket az ózdi, vagy a ka­zincbarcikai középiskolába. Az Ózdi járási Tunács szintén támogatja ezt ' a törekvést, hogy a mozgásszervi betegség­ben szenvedők közül is minél többen' fejleszthessék tovább szellemi képességeiket, és mi­nél értékesebb tagjai lehesse­nek társadalmunknak. Nyugdíjban Szemben ülnek egymással a padlót- lan, földes konyhában. Hallgatnak. Az öreg nézi fiát, saját vonásait keresi az arcán, de sikertelenül. Rekedt hangján megszólal: — Elhíztál, mióta igaz.gató vagy. Ezt az autó teszi. Máskor az öreg ilyen kijelentésére a férfikor derekán járó fia elnevette vol­na magát. Most azonban meg sem rez- dül az arca. Nézi az apját, akinek ősz a haja. a bajusza és néhánynapns a sza­kálla. Nézi az öreg agyonföltözött ruhá­ját, rövid lábait, melyek alig érnél? le a székről a földre. Később a falusi ház gerendáira téved a tekintete. Aztán a konyha földpadlójába süppedt régi bú­torokat veszi szemügyre. A századfor­dulón készült öntött vas fazekí.k. hibá­sok mozdulatlanul nehezednek a tűz­hely kihűlt platniján. Fából faragott só- tartó lóg felettük a falon. Az. ellipszis alakú lavórban mozdulatlanul áll a szappanos víz, a talpas, kerek formába szorított borotvál kozó-tükör a fehér falra veti a kis ablakon bcszökő nap gyenge fényét. Az igazgató hirtelen arra lesz figyel­mes, hogy a fejül? fölött megmozdul a légyfogó. A légy szabadulni akar. a ra­gasztó azonban erősebb. Egy darabig nézi a kínlódó legyet, aztán felsóhajtva megszólal: — Nézze, apuka! Most már. hogy nyugdíjba ment, nem kellene dolgoznia. — Ezt már maid tad — kapj?? tol a fejét az öreg. — Inkább azt mondd meg, miért. — Dolgozott már eleget egész életé­ben — mondja rábeszélően a fia. — Pihennie kellene. Kímélni az egészségét. — Nincs énnekem semmi bajom! Re­mélem. nem akarod azt mondani, hogy túl sovány vagyok. — Nem, nem akarom. Apuka mindig ilyen vékony volt. de iznios, szívós. — A kövérség nem mindig egészség, inkább te törődj többet magaddal. — Nekem sincs sommi bajom — mondja idegesen az igazgató. — Abba­hagytam a cigarettázást, és egy kicsit elhíztam. Apuka is meghízna, ha lé­teimé a pipát. — Én?1 Soha! A munka nem hizlal... — És ha a pipa mellé letenné a mun­kát is? — Azt már nem! Az igazgató idegesen megmozdul a széken. Hirtelen kimondja, amire ké­szült : — És azzal nem törődik, apuka, hogy rólam mit. beszélnek itt a faluban? — Mit beszélnek? — kérdi az öreg, és megszigorul az arca. — Hát azt — nyel egyet az igazgató —, hogy nem törődöm magával... Az öreg már áll is fel. Magára teríti a kabátot, és kimegy a konyhából. Az igazgató utána megy, és leül a háta mö­gé egy fatuskóra. Csendes a kora nyári és a kora esti falu. Az öreg felvesz a földről egy szá­raz rögöt, szétmorzsolja ujjai között, és beszélni kezd: — Mit tudsz te énrólam, fiam? Keve­set Amíg otthon voltál, kicsi voltál. Mikor meg emberré nőttél, elmentél.. Csak látogatóba jártál haza az iskoláról. Emberként nem nagyon beszélgethet­tünk. Ezért hát nem értheted, miért akarok én nyugdíjas koromban is dol­gozni. Nem azért mentem vissza a mag­tárba zsákolni, mert te nem segítesz, ahogy itt a faluban beszélik. Hanem azért, mert én munka nélkül soha nem voltam. Soha életemben, egy percig sem. így szoktatott az apám, az élet. a csa­lád. te. Én mindig dolgoztam. Hiányoz­na. Nagyon hiányozna. Mint az embe­rek is. akikkel együtt dolgozom. Ne is próbálj lebeszélni. Ne is próbálj... Az öreg feláll, elballag fia mellett és benyit a konyhába. Az ajtót nyitva hagyja maga után. Bort önt a kancsóböl fia poharába, aztán leül a helyére. A fia utána jön, s közben meggyújtja a lám­pát. Leül ő is, rákönyököl a viaszosvá­szonnal letakart asztalra. Nézi az apját. Az öreg felveszi a poharat, int vele a fiának, és kiissza a bort. A fia utánozza az öreg mozdulatát, aztán az arcát nézi, saját vonásait keresi. — Szólhatnál a sofőrnek, hogv jöjjön te — mondja váratlanul az öreg. — Nem jó az, ha kint vár a kocsiban az a jóember. Az igazgató felsóhajt, és a karórájába tekint. Aztán ránéz a faion egyenlete* ütemben ketyegő faliórára, melynek súlya alig észrevehető módon közeledik a föld felé. Megköszörüli torkát, és csak ennyit mond: — Pontosan Jár. Az öreg rábólint: — Pontosan. Oravec János váló helybeli sztrájkmozga­lom nagy riadalmat keltett a I "Kálalinasok körében. Érdemes ; megjegyezni, hogy június 27- ún a diósgyőri vasgyár kato­nai parancsnoka bizalmas je­lentést küldött Pestre „a mis­kolci szociáldemokrata párt káros működéséről”. Az egész mozgalmat „izgatok” művének tulajdonítja. Terrorisztikus in­tézkedéseket javasolt a mun­kásság vezetőivel szemben. A hatóságok azonban nem mer­tek szélsőséges intézkedések­hez folyamodni. Június 23-án egyébként a nagy sztrájk — budapesti felhívásra — az egész .országban véget .ért. En­nek következtében 29-én Üor- sod és Zemplén proletárjai is felvették a munkát. A munkásmozgalom meg­növekedett aktivitása meg­élénkítette a polgári demok­ratikus ellenzék tevékenysé­gét is ezen a tájon. Károlyi Mihály pártjának borsodi és zempléni szervezetei május— június folyamán erős háború- : ellenes agitáció! folytattak. A ; Sátoraljaújhelyi Felsőmagyar- i országi Hírlap június fi-án 1 Károlyi Mihályiul Amdrássy Katinka Nómozgalom és a nők választójoga című cikkét kö­zölte. Ebben határozottan kö­vetelte a nagy hazafi élettár­sa a demokratikus békét. A Miskolczi Napló június 14-i számában Kóró Pál költő Ha­zárdjáték című versét közöl­te. P ersze, az ilyen versek .ke­veset számítottak ahhoz, hogy meg tudják változ­tatni a kormányzat politikáját. Sajnos, a hatalmasok nagy „hazárdjátéka” a magyar nép vérével és javaival egyelőre tovább folytatódott. A május —júniusi nagy megmozdulá­sok azonban jelezték: ez a já­ték már nem tarthat sokáig! Dr. Merényi László, a történettudományod? kandidátusa Azonos i célért Szép és valóban szocialista ; > vonása a mi községfejlesztési , I gyakorlatunknak, hogy jelen- j tős részt vállalnak belőle a településeik lakói is. Mint aho­gyan minden kedvesebb az embernek, amiben saját műn- ; kaja i.s benne • van, ugyanúgy ! jobban megbecsüli lakóhelyét is, ha dolgozott szépítésén Községei ükben 1? ülönösen, de váfosainkban is szinte pol­gárjogot nyert már az utóbbi években a társadalmi mun­ka. Megyénkben tavaly 74 ; millió forint értékű volt ez. Tanácsaink a legjobb, leg- ! aktívabb embereket kitünte- j lésben is részesítették. Érdé- i mes egy pillantást vetni az: erről szóló kimutatásra. Ab- ; hói ugyanis kitűnik, hogy itt nem folytatja „ki-ki a maga mesterségét”. A munka jelle­gét a feladat határozza meg, ' i függetlenül attól, kik dolgoz- j : rtak. Bodrogszeglben például i két. segédmunkás kapott ki­tüntetést a járdaépítésnél vég­zett társadalmi munkáért. Le- gyesbényén viszont a bányász, a tűzoltó, Abaújszántón a tsz- tag tűnt ki ugyanebben a munkában. A csatornaépítés­ért egy laktaharkány i pedagó­gust. árokásásért állomásfő- noköt, pedagógust, óvónőt, villanyszerelőt részesítették jutalomban. Csal? a szerencsi járás éle­tébe pillantottunk. ,s máris hányféle foglalkozású embert látunk egy csoportba tömö­rülni. közösen tevékenykedni azonos célért, a lakóhely épí­téséért, szépítéséért. A mun­ka eggyéíorrasztó ereje örök érvényű. (a- i.) Pallos oszÉsái vezető R engeteg intelem, figyel­meztetés, jó tanács cím­zettjei voltak az utóbbi időkiben a gazdasági vezetők. Nincs is ezen semmi különös. Üj elképzeléseink megvalósí­tása mom megy anélkül, hogy a gazdasági élet irányító posztjain al.ló emberek még fel vei tezettebben, minél több vezetői erény birtokában lás­sál? el néha valóban nehéz, bonyolult, s mindig felelős­ségteljes feladataikat. A kü­lönböző fórumokon a vezetők­kel kapcsolatban elhangzott igényeket röviden össze lehet foglalni. A mai gazdasági ve­zetőktől azt várja az ország, hogy ne csupán a szakmai tu­dásuk legyen meg. hanem po­litikai felkészültségük is. Nyu­godtan mondhatjuk, a jó gaz­dasági vezető egy személyben jó politikus is. Politikus. Igen sokrétű meg­határozás ez, nem egyedül a politikai fejlettséget, tájéko­zottságot. nem is csak a meg­bízhatóságot, a szocialista rendszerhez, az országhoz fű­ződő hűséget fejezi ki. A veze­tői tulajdonságok mellé kell számítani az. emberségben, erkölcsi és szellemi többletet, amely nélkül egyetlen egv fe­lelős vezető .sem képviselheti a párt és a kormány politi­káját. Ennek az adott helyen ö a képviselője, s ebből követ­kezően az említett plusz nél­kül dolgozni, helyesen vezetni sem tud eredményesen. A po­litika legfontosabb iránvvona- lsit és fő teendőit kidolgoz­hatják, s ki is dolgozzák a fel­sőbb szervei?. De. hogy a po­litika hogyan valósul meg „lenn”, hogyan lesz élet, kri­tikus helyzetekben a lehetősé­gek teljes lathavetéee, minden erőt megmozgató hatalom, az a helyi vezetőik rátermettségé­től .is függ. Lehetséges, hogy egyesek ezt az elvet főleg a párttagokra értik majd. Igaz. számukra a szervezeti szabályzat termé­szetesen kötelességként jelöli meg a gazdasági, vagy más jellegű határozatok elfogadá­sát, s az értük kifejtett aktív tevékenységet. Az is tény, hogy a kommunista vezető különleges figyelem közepette végzi munkáját, s mindig pél­dát kell mutatnia. De ma ha­zánkban a gazdasági és a köz­élet vezető helyeire kiszemelt párttag és pártonikívüli káde­rek számára egyformán érvé­nyes a kettős, a szakmai és a politikai követelmény. A szakmai tudás jelentősége, mindennap esedékes vizsgája nem szorul hosszabb elemzés­re. A vezetők politikai nor­mái is világosak. Legfeljebb valamiféle fontossági sorrend­ről lehetne elmélkedni. Mégis, azt hisszük, talán ebben sem lenne nagy vita. A politika alapja nem más, mint az cm­! berekhez, a beosz.tottaikhoz, » i munkatá sál?hoz fűződő vi­| saony. Aki nara ért az embe- | lékhez, nem ismeri érzéséi - ; két, gondjaikat, vágyaikul. ! véleményüket, az, bármilyen | nagy szakmai gyakorlata van, • nem tudja eléggé ér vény esi- ! tani, mert az ő .tudása is csal? a közösség, a maga kisebb - ; nagyobb kollektívája segítsé­gé? el, annak teljesítményei révén örvényesül. Ezért tart­juk ezt a gazdasági őrheiye- ' l?en végzett politizálás alfájá- j nak és ómegájának. ! Ez a kapcsolat — melyik is j lenne a legtalálóbb jelző rá? í — legyen mindig k«r- : szerű. Olyan, amely számol a i párt és a kormány demokra- | tikus törekvéseivel, a dolgo- I zól? megnőtt aktivitásával a közös ügyeikben. Az igazán jól működő gazdasági vezető já­ratos a .politikai kérdésekben, de ez nem elég, mindig kész rá. hogy megmagyarázza a változó helyzet, vagy az elo- 1 adódó problémák, a fejlődés | követelte i.ntézl??xiések, nép- gazdasági összefüggések ér- j telmét. t y gy további ilyen vonás, í amely a „munkahelyi | politikus” jellemzőihez : tartozik, a határozottság, a í stekimondús. a gyors, önálló ! döntés, aminél? haszna egy­részt a vezetői tekintély erő­sítése, másrészt pedig növeli az emberek bizalmát is, hogy gyakrabban álljanak eiü mindazzal, ami foglalkoztatja őket. Az emberek közelsége, az íróasztalhoz ragadó politi­zálást. elvető magatartás konk- ! í rtabbá teszi a munkát. A bá- ■ tor kritikai szellem meghono- | sitása. akár a legszemélye- i sebb dolgokkal, akár a válla- j lat munkáját segítő észrevéte- I lekkel kapcsolatban nyilvánul ' meg, mindenütt fél győzelem, ] újabb sikerek feltétele. S még ■ egyet a kritikával kapcsolat- [ ban. Nom ígér sok eredményű a gazdasági vezetőnek a poli­tikai munkája, ha környezeté- 1 ben a bírálat és az önbírálat torz. Hiába, ilyen az élet, a vezetőket gyakran körülveszik ' talpnyalók, hízelgők, akik sokszor önző érdekékért el­fogult. alaptalan fülbeduru- zsolással zavarják a nélkülöz­hetetlenül fontos, harmonikus ' hangulatot, zavarják a szem­mértéket, a munkában, egyes személyek, 'élt erények vagy . hibák megítélésében A jó po- 1 i litika elengedhetetlen része a ’ j közvetlen, elvtársi kapcsolat a > dolgozókkal, a széles körű cr- ■ j deklódés a munkahely minden ■ rezdülése iránt s a megfon- | j tolt „utolsó szó”. • I Vető József

Next

/
Oldalképek
Tartalom