Észak-Magyarország, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-19 / 116. szám

6 &S2AKMAGT A SÍORS2AG Vasárnap, 1968, mája? tű. — Nem lenne nékem okom * panaszra, mert ilyen szép időben még jó is itt, kint len­ini, Élvezem a napsütést, já­rom a területet. Jólesik ez már nekem. De mindig föl- bosszantanak. Látom, hogy tépik a virágokat. Szólok ne­kik, miért tépitek le? Kine­vetnek. A múltkoriban is egy Sükolás csoport jött fel. Neki Lombtalan csemetefák... egyenesen a rózsáknak. Tépik lefelé. Odamegyek, kérdem, honnan jöttetek, gyerekek? A pedagógus akkor azt mondta: meg ne mondjátok!... Volt fentebb egy másik csoport is. A kísérő meghallotta a vá­laszt, és odaszólt: szégyellem, hogy kartársak vagyunk. Én is szégyelltem magam, a pe­dagógus helyett. Nem nekem, neki kellett volna figyelmez­tetni a gyerekeket, hogy a virágokat nem szabad letépni. Feláll. Szöges botjával áb­rákat rajzol a kavicsba. Vá- radi Károlynál? hívják. Park­őr az Avason. Sétájára indul. Körbenézi, hogy történik-e va­lami rendellenes dolog. — Pedig olyan szép itt min­den, Nem vagyok miskolci származású, de már húsz év óta lakom az Avas tövében. Szeretem, és szeretik az ide­genek is. Mert szép. A cser­jék nagyocskák már, a virá­gok is szépek. Csak ez a szá­razság nem tesz jót nekik. Meg az sem, hogy sokan nagy- fiúskodnak. Hőzöngenek. Az elmúlt napokban a Panoráma söröző háta mögött hét cse­metefát is kitörtek egyszerre. Hároméves fácskák lehettek. Most itt csú folk ódnak lombok nélkül. Ha csoport érkezik, meg kell nézni a helyet: va- lóságos papírhalmaz marad | utánuk. Az utakat se takarít- | ják rendesen. Megesik, hogy | A parkőr és az vas három napig se jönnek fel ide a köztisztaságiak. A szeméi gyűlik, és sokan olyan furcsáin szórakoznak. Például leeme­lik a tartóoszlopokról a hul­ladékgyűjtőket és eldobják. Egyiiket-másikat nem is talá­lom meg. Este elég gyenge a világítás. Az ágak, a levelek is rejtik a fényt adó lámpá­kat. De vannak, akiknek még ez is sok. Itt is, nézze csak, két lámpát teljesen összezúz­tak. Pedig drága dolog az ilyesmi. De én azt mondom, hogy ez lenne a kisebbik baj. Újabban mást eszeltek ki, rosszabbat. Feltörik a lámpa­oszlop szekrényét. Kiszerelik a biztosítékot. Szabadon lóg a huzal. Két-hároméves gye­rekek kézmagasságában. S éppen ez a szakasz a gyer­mekjátszótér. Ide ülnek le a mamák a gyerekekkel. S mi­lyen a kisgyerek, mindent, megnéz, mindent megfog. Elég, ba a mama egy pilla­natra elfordul, s már bekö­vetkezhet a baj, ha az apró­ságok megfogják a csupasz vezetékeket. Ha észreveszem, leragasztom papírral, s rá­saéiyes felelőtlenség. A padok. Itt van két gyermekpad egy­más mellett. Kiemelték a he­lyéről. Pedig ehhez erő kell, hogy a betonnal összeragasz­tott köveiket felszakítsák. Ne­héz elkapni őket. Több mint 44 ezer négyzetméter a terü­let. Nem lehetek egyszerre mindenütt. Pedig feljön ide az URH-s kocsi is, főleg es­Erő kel' ehhez és vanda­lizmus ... írom: vigyázz, 380 volt, hogy addig is figyelmeztessem az itt járókat, amíg a szerelők ki­jönnek. De miért kell ezt csi­nálna? Ez egyenesen életve­Hozzónyúlni életveszélyes! ténként. Talán idővel javul a helyzet. Jó lenne, ha KISZ- esek vállalnának itt ügyeletet. Egy-két fiatal felügyelne itt- ott a parkban. Ügy mint a gyárakban. Ez sokat segítene. Mert mit szól így az idegen? Azt mondja: hát ez Miskolc! És hiába áldoznak az Avasra annyi pénzt, ha néhány fele­lőtlen, barbár ember rongál­ja. A kirándulók? Az is baj, hogy délelőtt nincs víz. A presszók még zárva vannak és mindössze egy kút van az Avason. S mi van, ha há­rom-négy busz egyszerre ér­kezik? A parkolóhely mellé kellene még egy kút, Meg va­lami mozgóbüfés is, mert dél­előtt nincs itt nyitva semmi. Az is rossz, hogy csak egy WC van, itt a kilátó mellett. Tíztől 18 óráig van nyitva. Jó lenne, ha tovább tartanának nyitva. Lassan körbejártuk a felső területet. Visszatért a helyére, a kilátó mellé, leült a padra. Botjával ábrákat rajzolt a ka­vicsba, s amikor elköszön­tünk, még ezt mondta: az Avas mind annyiunké. Közös büszkeségünk. Vigyázni kell rá. Csutorás Annamária Foto: Szabados György Érdekes, szép és nagy mun­kára hívja fel a Hazafias Népfront Borsod megyei Bi­zottsága a községek lakóit, azokat, akik kedvet, tehetsé­get éreznek a falu történeté­nek, a közelmúltban lejátszó­dó legfontosabb eseményeinek rögzítéséhez. A népfront fel­hívással fordul a megye lakói­hoz. melyben falukrón.ika megírására buzdít. A krónikaírók feladata a falu történetének megírása 1945-től napjainkig. A cél vi­lágos. érthető: rögzítődjenek azok a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális változá­sok, legfontosabb események, történések, melyek a falu éle­tében 1945 után bekövetkez­tek. Célja az is a krónikának, hogy a falu előmozdításán, fejlődésén legtöbbet munkál­kodó emberek nevei is meg­maradjanak. Ily módon bizo­nyára nagyon sók érdekes, mindenkor hasznosítható anyag gyűlik össze. Szerepet kaphat például a villamosítás, a gyógyszei-tár, az orvosi ren­delő megjelenése, nagyüzemi gazdaság megszervezése, a bolthálózat fejlődése, az em­berek vagyoni helyzetének alakulása és még egy sor, más jelentős esemény, mely külö­nösen jó alkalomként szolgál­hat többek között a szocia­lista hazaifiság elmélyítésére is. A falukrónikákat a felsza­badulás 25. évfordulójáig kell elkészíteni. Az elképzelések szerint azonban a krónikaírás ezzel az évfordulóval nem fe­jeződik be: az írók tovább munkálkodnának majd az év­fordulót követő mindennapok eseményeinek feldolgozásán, rögzítésén is. A tervek szerint a legjobb 75 éve született Bajor Giziről szólva akarva akaratlan megsért az ember valakit. Vagy az előző emlé- kezők legenda-kozmetikázóit. Vagy a színházról táplált tév­eszmék dédelgetett várait. Bajor Gizi már régóta nem a nagy magyar színésznők egyike. Ö „a” SZÍNÉSZNŐ, így, csupa nagybetűvel. Le­gendájában összpontosul mind­az a kedveskedés, amit szín­ia művész. A jótékonysági hölgy. A kultúrlény. Az el­lenállhatatlanul szellemes, já­tékos teremtés. Az utolérhe­tetlen tragika. Ezek a képek egymásra kopírozódtak, és összefolytak az emlékezetben. Mindegyik kép javított, ken­dőzött változat. Együtt pedig szándékos legendatersmtés. Z ~ " ! albumok Emlékezések, tesznek róla hamis vallomást. Ezt se­gíti 1951. február 12-én bekö­vetkezett halálának sokáig rej­télyes körülménye, az a máig sem teljesen tisztázott kettős öngyilkosság (vagy gyilkosság), amit férje — Germán Tibor professzor — megbomlott agyá­val követett el, attól a tév- és rögeszmétől vezetve, hogy Ba­jor elveszti hallását, testi el- gyüngülésse] kell megválnia az akkor még diadalmasan uralt színpadtól. A takargatott ti­tok túl sokáig volt titok. Meg­merevedett és lebonthatatlan- nak tűnő emlékműként mered a köztudatban. A kivételes képességű szí­nésznő még el sem végezte a Színművészeti Akadémiát és a Nemzeti Színház máris szer­ződtette, hogy majdnem negy­ven évig vezető művésze, sztárja, a közönség, a rende­zők és a szerzők dédelgetett kedvence legyen. Varázsos hangjával, virtuóz képességei­vel, megjelenésének törékeny idegességével nem csupán a nagy, klasszikus szerepekben : házról, s színésznőről szokás említeni. Ez a lámpa sem világít többé... | Jó néhány képe mosódik egymásra: Bajor, a nagyasz- i szony, a nagy nő. A humanis­Horgászverseny az isWán tavon Az Északmagyarországi Hor­gász Egyesület egy hét múlva, május 26-án, vasárnap a nyé­ki István I. tavon rendezi meg idei első nagyszabású hor­gászversenyét. Az úgynevezett „könnyű úszás” versenyen minden iolnőtt és ifjúsági hor­gász részt vehet. A sporthor­gászok érdekesnek ígérkező vetélkedője reggel 8 órakor kezdődik és 11 óráig tart. A versenyre május 23-ig lehet benevezni az egyesület irodá­jában, vagy pedig vasárnap reggel 6 órától a verseny szín­helyén. A nagy verseny miatt 25-én éjféltől, 26-án déli 12 óráig a tavon minden verse­nyen kívüli horgászat tilos. Megnyílt a Pintes A Miskolc és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet, amely az el­múlt esztendőben 15 új, vagy teljesen újjáépített különböző boltot nyitott Miskolcon és a környéken, az idén is jelentő­sen fejleszti üzlethálózatát. Legújabb létesítményüket, a Pintes nevet viselő szövetkeze­ti borozót tegnap, pénteken délután adták át rendeltetésé­nek Miskolcon, a Marx Ká­roly utca 5, sz. alatt. volt kiemelkedő (mint Ibsen Nórájában, Lope de Vega A kertész kutyájában, vagy a ha­lála előtt megalkotott színészi remekműben, Schiller Ármány és szerelem című tragédiájá­nak Lady-jeként), hanem több rövid életű sikerdarabba táplálta bele tehetségét, mely színdarabok csak tőle és csak miatta fénylettek. (A Kék ró­ka, Négy asszonyt szeretek, A bolond Ásvayné stb.) Mégsem krónikákból minden évben ■nyomtatásban is megjelentet­nek egyet-egyet. Szó van ró­la, hogy a múzeum évköny­veiben ugyancsak publikálási lehetőséget kapnak a legjobb krónikák, vagy a krónikák részletei. A falu krónikáját egyébként bárki írhatja. Akár egy ember is, akár kisebb munkacsoport is. Hazánk több megyéjében már szép sikerrel munkálkod­nak a községek krónikáinak írói. Bizonyos, hogy Borsodban is sokan kapnak kedvet eh­hez az érdekes, szép munká­hoz. A pontos tudnivalókról a Hazafias Népfront Borsod me­gyei • Bizottsága júniusban minden községbe eljuttatja a szükséges tájékoztatókat. Maclárpadament A Nyeftyanije Kamnyi nevű bakul tengeri olaj­telep a költöző madarak útvonalában fekszik. A madarak kétszer egy év­ben, vándorútjuk során gyakran megpihentek itt. Viktor Zaudálszkij darukezelő, aki egyben műkedvelő ornitológus is, a környező sziklákon tanyát rendezett be a sebesült szárnyas világ­utazóknak. A madarak­nak a tavaszi vonulás alkalmával megtetszett az új és kényelmes úri otthon, és most, ott­maradva, csapatostól ta­nyáznak benne pacsir­ták, fülemülék, rigók, vörösbegyek, pintyek és más vándormadarak. A bakui olajmunkások „madárparlament”-nek nevezték el ezt az örök­ké csivitelő, csattogó, éneklő madártanyát. elsősorban a nagy színésznő játéká­nak részletes leírásai, elemzé­sei maradtak ránk, hanem fő­leg szép jelzők, szóvirágok, a halála óta megírt emlékezések java része pedig építgette a hamis mítoszt, a társasági élet­ben szerepét csillogóan betöl­tő szépasszonyról, ahelyett, hogy a magyar színházi kul­túra életében betöltött szere­pét elemezték volna. Éppen ezért nem művészete népszerű még ma is, hanem az a diva­tos emlék, amit magatartása jelképez. A jóakaraté szépíté­sek eltakarják nagyságát. Ar­ra hívják fel a figyelmet, ami­re nem kellene, és éppen mű­vészetének rendkívüliségét ho- mályosítják el. így van ez minden legendával: éppen a lényeget hamisítja meg. Pedig Bajor Gizinek, a nagy színész­nőnek rangos helye van szín­játszásunk történetében. Szépí­tés és szépeigés nélkül, J öreg, ütött-kopott, földbe süllyedt épület a kondói mű­velődési otthon. Bizony, a kez­det kezdetén sem nagyon fe­lélt meg a célnak, most meg már talán a falu lakói sem nagyon szívesen néznél? rá. Szép, meghitt otthont szeret­nének, ahová mindig örömmel mennének. A kis községben régóta tartalékolják már a pénzt a községiéjJesztési alap­ból, persze nem az,egész ösz- szeget, hiszen évente más fel­adatok is jelein Ikeznek. Az ott­hon költsége azonban gyűlik. A község vezetői úgy vélik, hogy 1970-re elkészül a korsze­rű, vonzó művelődési otthon. Iranisztsrizált olektronta adatfeldolgozó számítógép a könnyűipar sznlgálatóka'n Az adatfeldolgozás a program után a beadagolt lyukkártyákról történik. A falu krónikájának megírását kezdennéuje^I a népfVont Befejezi!< a vízhálózat építését SajólászSófaivára el nem látott utcákba is meg­építik a vezetéket, ezzel az egész községben befejezik a vízvezeték építését. Most már csak a forráson múlik a tiszta, egészséges víz­ellátás. Igaz, a mostani száraz időben a Kisgalyának is meg­csappant a hozama, így ennek a völgynél? lakói is, mint min­denütt az országban, a kiadós esőt várják. A Pitypalatty völgyben levő községék ásott kútjainaík vize nem alkalmas ivásra, ezért ezeket a községeket a Bükk egyik forrása, a Kisgalya látja el egészséges, jó ivóvízzel. A nyomóskutak már megtalálha­tók valamennyi itt levő falu utcáján, több helyen a házak­ba is bevezették a tiszta for­rásvizet. Sajólászlófalván még ez évben az új orvosi rende­lőbe, és a most még jó vízzel Művelődési otthonra, tart a lékolnafa fi mmfém A Könnyűipari Gépi Adat- feldolgozó Vállalat Eötvös ut­cai telepén üzembe helyeztek egy elektronikus adatfeldol­gozó számítógépet. A Gamma —115 típusú, nagy befogadó­képességű gépegység és négy mágnesszalag memóriája le­hetővé teszi a legkülönfélébb ás a könnyűiparban jól hasz- . nosítható gazdaság-matemati­kai számi tások végrehajtását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom