Észak-Magyarország, 1968. április (24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-26 / 97. szám

ÉSZAKMAGTARORSZAG TVntcfc. ISffS. április Sí. Napjaink költészete Űj. olcsó, mindenkeppen vonzó könyvsorozatot indí­tott útjára a közelmúltban az Európa Könyvkiadó Vál­lalat. A sorozatban napjaink költészete kerül közelebb az érdeklődő olvasóhoz, olyan kortárs költők művei lesznek közkinccsé, akiket még egyáltalán nem, vagy csak nagyon távolról ismerünk. A sorozat első kőt Kö­tete már megjelent, s a kiadó tájékoztatása szerint évente négy-öt kötet kerül az érdeklődők kezébe. A Van István szerkesztette sorozat első darabjaként a kiadó Nelly Sachs, a Stockholmban élő idős német költő Izzó rejtvények című kötetét adta közre, A szer­zőt 1906-ban Nobel-díjjal tüntették ki. Nelly Sachs művészete későn érett be, első kötete 55 éves korában jelent meg, lírájában a század szenvedései szólalnak meg hitelesen, szenvedélyesen. A kötethez Vas István írt utószót, a verseket is részben 6, részben pedig Gör­gey Gábor fordította. A másik kötet Vaskó Popa szerb költő verselt kínálja Ostromlóit derű címmel. A ma Ki éves költő első kötete 15 évvel ezelőtt Jelent meg. Sajá­tos nyelve a népköltészethez és a hagyományos szerb költészethez fűzi. virtuóz alkotói készsége eredetien ú.i.iá és korszerűvé teszi költészetét. A kötethez. Weöres Sándor írt utószót, ugyancsak ó fordította és válogat­ta — Vujicsics D. Szloján közreműködésével — a pub­likált verseket. Az új sorozatról érdemes még megjegyezni, hogy igen vonzó, ízléses kiállításban, nagyon szép szedéssel, tör­deléssel kerül forgalomba, ami a világhírű Kner-nyom- da termékeinél megszokott és már természetesnek tű­nik. Napjaink értékes, de kevéssé publikált költői meg­ismerésének lehetősége, a sorozat sok jó adottsága fi­gyelmet. érdemel és gyűjtésre serkent. Szívesen fogad­juk az Európa új sorozatát. (hm) ♦ ♦ ♦ $ 4 $ ❖ ♦ * ♦ ♦ $ ♦ ♦ h, IMszűí síptól el Dolgozókat alkalmaznak 4 Cement- éti Mészművek c^aba.» Gyára felvesz lakatosom, hegesztőket, villanyszerelőket, ? í szert'szekrt, férfi segédmunka ■ tat, gépkezelőket, gyors- és S^j írót. Jelentkezés: a munkálj osztályon. minden nap 7—’"i óráig. £ A Porsodl VegyikombinAt * kaim az vegyész- és rc poszt« cntU kunokat rendszerkezelői níUO*} körbe, lakatos, hegesztő, c»ü*‘I roló és vegyipari szak műn kAso* valamint segédmunkásokat. V lentkezní lehet — szombat Wvi telével — minden nap 7-től óráig a vállalat munkaügyi tályan Kazincbarcikán, Kutatóintézet keres vezető H osztásba több éves építőipari i mai gyakorlottal rendelkező főj] nüköt. Ajánlatokat Önéletrajzi,; együtt „Igényes 29052" Jelir'i a Hirdető elmére, Miskolc, ! chcnyl u. 83. sz. kérjük­Lakatos, villanyszerelő, heges^j motorszerelő, esztergályos ***..{ munkásokat, daruvezetőket és l\\ fi segédmunkásokat azonnali üf:.i pésre felvesz a Beton- és Vá^l tonipari Müvek Alsózsoleai G.v*f ! Alsózsolca. Felvételre keresünk; báron* |l,,| szakos beosztásra A AltaJAot,(i végzett. 16. életevet betöltött j, munkáét őket *zovó. fonó. od* átképzőtöknek. Továbbá 18, évet betöltött női és férfi munkasokai Vidék) egyedül*' dolgozóinknak albérletben *l* lást biztosítunk. Bővebb felvll”, sitás levélben. Cím: Pamutte**^ müvek központi gyára (üzems**,. oszt.), Budapest. XL Her* mann Alajos u. 20. már többszörösen birtokosa a megtisztelő címnek. A na­pokban kihirdetett értékelés szerint hatodszor szerezte meg a szocialista címet Hegyi Lő­rinc ács, Tárnái Béla asztalos, Majoros József kubikos és Hernádi Péter vasbetonszere­lő brigádja. Korszerűsítették tavaly Mis­kolc második kerülete jó né­hány utcájának közvilágítását. Üj lámpákat szereltek fel sok helyen, utcarészeket kapcsol­tak to; a villanyhálózatba. A na®’arányú fejlesztés miatt jócskán megnövekedett az «ner gi afogyasztás. Legutóbbi ülésén a TI. kerü­leti Tanács jóváhagyta: ebben az évben 674 ezer forinttal többet költenek majd a közvi­lágításra, mint tavaly. Ugyan­akkor folytatják idén a Vörös Hadsereg utca világításának korszerűsítését is — erre mint­egy 208 ezer forintot irányoz­tak elő. Tűs pussÉííotí a Messselátó hegyen megakadályozni a pusztító lán­gok tovaterjedését, menteni az erdőt A keletkezett kár értéke így is mintegy 70 ezer forint! Hogy mi okozta a tüzet? A vizsgálat még tart — ám egy biztos: gondatlanság miatt pusztultak él 15 hektárnyi te­rületen a fenyőfáit. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ + ! Bolt a palackban? | ♦ Bükkaranyos nincs messze Miskolciéi. Nem csoda X ♦ hát, hogy a község fiataljai, öregjei gyakorta járnak a Z városban. Tanulás, munka, szórakozás, vásárlás, vagy ♦ egyszerűen csak időtöltés végett. Hazaérve, esténként aztán jól „kibeszélik” a városiakat. Mert bármennyire változott is a falu, az esti pletykálkodás kedvelése azért megmaradt. Igaz, most már nem a kapu előtt, a kis- pádon, hanem az új, emeletes épület, a népház előtt. Vagy benn, a könyvtárban. Mi is ott hallottuk aminap: — Hogy milyen figyelmetlenek ezek a miskolciak! — No. — Ezrével járnak-kelnek egy bolt előtt, és még csak észre sem veszik, ha valamit rosszul írnak ki. — Talán aprók a betűk. — Dehogy, ölesek. — Aztán melyik boltban? — Ahol a borokat árulják*. — És mit írtak ki? — Tulajdonképpen azt, hogy a boltot palackozták. Szóval, hogy bolt van a palackban. — Így? — Nem éppen. Betű szerint úgy áll, hogy palackozott italbolt. De hát ez, ugye, magyarul azt jelenti, hogy az italboltot palackozták. Pedig bizonyára azt akarták ki­írni, hogy palackozott Italok boltja, nem? — Hát bizony. És senki se szól miatta? — Gondolom nem, mert nem javítják ki — Szólj hát te. — Én? .Hogyne. Még azt mondanák, hogy kötekedő falusi vagyok. A városiak okosabbak. Legalábbis annak tártják magukat. A múltkor is megyek a villamoson... No, akármit mondjanak is a városiak, a bükkara­nyost „pletyizőknek” igazuk van. Ügy látszik, a szép magyar beszéd, az egészséges nyelvérzék jobbon meg­maradt a csendes kis hegyi faluban, mint a zajos nagy­városban. R- A. hurucs D. István kiállítása Miskolcon THcktromotorok forgórészei*1*! : tekercselésében 100 kW-lf tül i gyakorlattal rendelkező az&kJű^ ’ kást felvesz, az. Elektcrfém | Nyíregyháza, Vasgyár utc» 3« 9 * ( Hajdú megyei Állami Építőig Vállalat azonnal felvesz, jó k®* : set! lehetőséggel kőműves, d** | állványozó, hidegburkoló, fir.lf»®\) ! lő, műköves, kubikos, ép! töl PL I sm. Munkásszállást és főétke**:, biztosítunk dolgozóinknak. & 1 Iád fenntartóknak 20 forint, nőt1*,. ; nőknek 15 forint különélés!, v*U. mint 15 százalék ldéoypótlékol K\ /.etünk. 19G7. évre 3 mUlió-öt**Lji ezer forint nyereséget fizettünk dolgozóinknak. Minden rnás°L.! szombat szabadi «szombat. Jel*:«! kezés Debrecen, Beloiannisz ÜÜL 2—4.„ munkaerő-gazdálkodás« * A Miskolci Mélyépítő Tállal azonnal alkalmaz.: út- és esator** építésben jártas kubikosok»*« zsaluzó ácsot, valamint külsó bá'° zatl vlzvezctékszeretót. Műnk**' szállás biztosítva. Jelentkezni hét: Miskolc, Partizán o. i- rtr . alatt. á Felvételre keresünk kómfl»«jí.í két és kőművesek mellé oeíJJ, munkásokat, kiemelt jellegű* \\- Jcsítménybéres munkára. lást. különélés! pótlékot, m*'. ételt, a rendelkezések szerint zási költségtérítést, egy, UJ. JJ.! rom hónap eltelte után mU^L* ruhát biztosítunk, ötnapos n*Hj káliéi! Felvétel esetén w. óta*?; költséget megtérítjük. Jelentke** ,| VlJlanyszerclolparl Vállalat, pl)', VII., Síp u. £3. Walter niunkaerö-ga/.dálkodónál. A fel' tőihez, munkakönyv, ttsemélyfL. nossági Igazolvány és katonai ** zolvány szükséges, * A Miskolci llűtőház azonnali lépéssel felvételre keres laKaF» szerszámkovács, rakodó, ászt** és segédmunkás dolgozókat. * Diósgyőrt salakbányánkba nail belépéssel könnyflgépkr/*' ( vizsgával rendelkező munkaév, felveszünk. Jelentkezés a B.-AO megyei PipftŐanyagipart VAU»*0 nál, Győri-kapu 23. * Megüresedett műszaki ellcflájli állásba végzős, vagy végzett él1' lész teelmlkust felteszünk. Fos*’ igazgatóság beruházási osztály* Szaktanácsadó lesi A Pu tnola Felsőfokú Me?^ gazdasági Technikum az okú1 ló-nevclö munkán kívül a 3® vőben fontos gazdasági fc adatot is ellát. A technika f inezó gazdasági szaktanácsa1', is lesz. A rendelkezések érte1 mében a megyei tanács véBTc hajtó bizottságának kell e' döntenie, alkalmasnak tar*'1 valamely Intézményt a sza*1 tanácsadói feladat ellátásár11 Legutóbbi ülésén a végrehajt bizottság megállapította, hoS- a putnoki felsőfokú technikúi1 tantestülete alkalmas ilyc! megbízatásokra, s javasolta ‘ minisztériumnak, bízzák mCl Az Észak magyarországi Ál­lami Építőipari Vállalat dol­gozói is példaképüknek (árt­ják azokat a brigádokat, ame­lyek már elnyerték a szocia­lista címet. Az ilyen brigád pedig évről évre több: számuk az idén is 36-taI növekedett. Ráadásul nem egy közülük lanul hagj-ni az irodalmi ismé­re ti érj esz les programját. A tervekben és a kivitelben is iiugyobb súlyt és helyet kivan a XIX. század és a korábbi századok magyar költészete, prózája, emlckiratirodalma. Ennek népszerűsítése megkö­veteli a módszerek finomítását, az anyag megfelelő válogatását és csoportosítását. Nem köny- nyú hidat építeni egy táska­rádióval gyorsvonaton utazó fiatalember és Balassi Bálint vagy Berzsenyi Dániel költé­szete között. Szerencsére nem kell elődök nélküli áttörésre vállalkozni, aminthogy a probléma (régi irodalom és új olvasó között eleven kapcsolatot teremteni) ugyancsak Ismert a korábbi évtizedekből. Az irodalmi ha­gyomány feltárásának és széles körű népszerűsítésének igénye a két világháború közötti idő­ben írói program is volt. Mó­ricz Zsigmond például antoló­giát, állított össze. Gyűjtemé­nyét a fiataloknak és a kevés pénzű érdeklődőknek szánta Így lett a 5-0 oldalas, 1 pengé­ért kapható Magvető című vá­logatás tízezrek nevelője, gyö­nyörköd teteje. Móricz példája és módszere ma is követhető. Antológia összeállítása olyan , írásokkal, versekkel, amelyek ! alkalmasak a figyelemébresz­tésre. Móricz úgy vett át rész­leteket például Anonymus Ges- j tájából, „mintha az ember fel- s olvas egy munkát a közönség- ! nek, s kihagyja, ami fölösleges- I nek tűnik fel előtte-’. Móricz- j nak és írótársainak egy meg- kövesedetten konzervatív iro- j dalomszemlélel béklyóit kellett j annak idején tördelnie. A mai ! szerkesztőnek sokkal könnyebb ; a dolga. Soha még annyi erő- 1 feszítés nem történt a régi századok költészetének és drá­mairodalmának feltárására, ki­adására, mint az elmúlt két évtizedben. Nagyszerű tudo­mányos szöveggyűjtemények, monográfiák, kritikai kiadások sorakoznak a szakemberek polcain. Méltatlanul elfeledett, vagy mellőzött szerzők és ; irányzatok foglalták el méltó helyüket az Irodalomtörténet- j ben. Mindez nemcsak meg­könnyíti, hanem meg is köve­teli most már a klasszikus irodalom népszerű bemutatá­sát, helyének és hatásának biz­tosítását a nemzeti műveltség­ben és az irodalmi közgondol­kodásban. J ó lenne kiadni új, mai Magvetőt. Ez a könyv el- I juthatna azokhoz, akik még nem rendszeres olvasók, 1 de akiket elsősorban éppen a ' nemzeti klasszikusok nyerhet- j nének meg a betűnek. 1 Ocrsi Tamás lem összefüggéseiben látja Aki tud és akar nepben, nemzetben gondolkodni, aki keresi es megtalálja tennivalóit a jövő felelős alapozásában, az egy­mást váltó nemzedékek láncá­ban. Sok ilyen ember él Ma- gyarországon, es szamuk egyre nd. Hajuk gondolunk, amikor irodalmunk klasszikus érté­keinek nagyobb megbecsülést es céltudatosabb propagálását említjük. Nem élettol elrugasz­kodó értéktisztelet emelt szót ebben az ügyben. A cél eppen az volna, hogy az iskolában szinte elkerülhetetlenül tan­anyaggá lett szerzők ás müvek aktuális érdekű, a mai ember kíváncsiságai, fantáziáját, ér­zelmi-gondolati követelményen kielégítő szellemi tápanyaggá váljanak. Történelmi szemlé­letre, lelki nemességre, emel­kedett ízlésre, a műformák és a nyelv szépségére tanítsanak. Nem a kötelező olvasmányok kényszerűségével, nem is a tár­salgási ismeretanyag megszer­zésének felszínes buz.galmával, hanem belső igényből, a szel­lemi világliódílás szenvedé­lyével. Ma az a helyzet, hogy az ilyen szintű és érdeklődésű ol­vasók zöme sem merít a XX. század előtti magyar irodalom kincses-kútjaból. A hasonlatot folytatva, túlzás nélkül írhat­juk: alig történik mostanában erőfeszítés, hogy ez a kút és környéke vonzóvá váljék. Pe­dig arra nem számíthatunk, iiogy a kultúra zsúfolódó vá­lasztási lehetőségei közepette, a kínálat nem is mindig sze­rény változatai mellett, a sok­féle hatást befogadó közönség spontán fordulattal, önmagá­tól keresni kezdi ezt a kutat. Élthez okos szóra, jó tanácsok­ra, átgondolt és tárgyához méltó színvonalú propagandá­ra volna szükség, A tv, a rá­dió, a képes regényekkel ope­ráló újságok és magazinok, a film vonzásában élő olvasó­nak szüksége van útbaigazítás­ra, tájékozódását könnyítő, irodalmi-szellemi térképlapok felrajzolására. éhány évvel ezelőtt az új A magyar irodalom népsze­rűségének kivívására fogtak össze az érdekeltek. A vállalkozás sikere nem maradt el, ami elsősorban persze a jó műveknek, és csak másodsor­ban a jó propagandának kö­szönhető. Mégis igaz: a TIT, a rádió, a televízió, a sajtó, a könyvtárosok fáradozása nél­kül nemigen lehetett volna el­érni az új magyar regény 20 000-es átlagpéldányszámát. Van tehát lehetőség az érdek­lődés irányítására, a vásárló« és olvasó közvélemény befolyá­solására. Helyes volt a 60-as évek elején az éló próza és lí­ra bemutatására összpontosíta­ni az erőt. Nem volna helyes azonban a változott körülmé­nyek, az elért eredmények fö­lött szemet hányni, s változat­■ elzések érkeznek: irodai­ja m.unk klasszikusai kiszo- ,r rvlnak az olvasók érdek­lődéséből. Ahelyett, hogy a Könyv hódításával egy ütem- lc.n új rétegek és nemzedé­kek szivét-értelmet gazdagíta­nák, korábban kiküzdött hatá­sukban is gyengülni látszanak. Benjámin László, Petőfi, Kom- ios Aladár Ady költészetének attérbe szorulásáról közöl fi- ii elemre méltó tapasztalalo- \at. Nem volna nehéz további példákat említeni, hogy a múlt . rtekei felé manapság nem lordul a közönség azzal a fi­gyelemmel, ami pedig indokolt irt méitó is volna. Rendelke- sic állnak számszerű adatok, Az ismeretterjesztő társulat elöntéséből statisztikai pon- o «ággal dérül ki, mennyire csappant az érdeklődés a . '.adunk előtt járó idő tna- ur lírája és prózairodalma ránt Vajon nem természetes-e a .ö. önség választása, a kórlárs művészet és a közvetlen előz­mények előtérbe állítása? Jo- ,os-e az aggodalom, amit ez a elenség kivált? De további cérdések is adódnak: valóban sak az olvasói ízlés alakulása ügyelhető meg a klasszikusok ■ ervesztésében? Játszanak-e szerepet más tényezők? S id­eg: mit tehetne a könyvki­adás, az ismeretterjesztés, a tömegszórakoztató és -nevelő apparátus azért, hogy a közön­ség elé állítsa a magyar iro­dalmi múlt kallódó, vagy fél­reszorult értékeit. Elvileg aligha vitatja valaki, hogy a szocialista kultúra ma­gába fogadja és ' gazdagsága egyik fontos tényezőjeként tiszteli, fejlődésében hasznosí­tani kívánja ezeket az értéke­ket. Ora a folyamatosságot, amiben a kritikának és az el­fogadásnak, a különbözésnek és az azonosságnak időben vál­tozó arányait igyekszik kiala­kítani. Nem árt azonban újra elmondani: a közgondolkodás alakulása szorosan összefügg azzal, milyen helyet kapnak klasszikusaink a nemzeti kul­túra emelkedő-formálódó épületében. Az önismeret és a rá épülő öntudat, a félrevetni valót megtagadó, de a tisztelet­re méltó példát emelő és ápoló nemzeti büszkeség aligha mondhat le a művészet, az iro­dalom forrásairól. Ha például valaki ismerkedni akar a régi magyarság életével, a nemzeti emlékezet költői rangú alkotá­sait hívhatja segítségül. Nagy versek és korfestő regények közelebb viszik céljához: a mai nemzedékek életével, terveivel, gondjaival elszakíthatatlan szálakon összefüggő régebbi korok felméréséhez, illúziók és torzítások nélküli kép kialakí­tásához. I lyen igénye, persze, csak annak van, aki a maga és családja, szűkebb kör­nyezete és az országos közös­ség mindennapjait a történe­Többet költenek közvilánitásra Bodrogkeresztúrról riasztot­ták a napokban a tűzoltókat. A község határában, a Mesz- Bzelátó heg ven lángba borult egy fiatal kis fenyveserdő. A Miskolcról, Diósgyőrből és Szerencsről érkezett tűzoltók, a helybeli önkéntes csapat, vala­mint a környékbeli községek lakossága megfeszített, több ifcrás munkával igyekezett zönség az április 26-án. pénte­ken délután öt órakor megnyí­ló tárlaton. A megnyitáskor D. Fehér Zsuzsa művészettörté­nész méltatja a művész mun­kásságát. A kiállítás május 10- ig tekinthető meg. Kurucz D. István Munká csy-díjas festőművész alkotó saiból rendez kiállítást a Kép csarnok Vállalat a miskolc Szőnyi István teremben. A vi lághírű alkotó harminenyol müvét láthatja a miskolci kö taljai találkoztok a hatónkban tanuló vietnami és szudáni fiatalokkal, délután pedig egy új ifjúsági klub átadására ke­rült sor a Liszt Ferenc Műve­lődési Házban. Az új klubot az 1956-ban hősi halált halt Cs. Nagy Zsigmondról nevez­ték el. A nagyszerűen felsze­relt és berendezett ifjúsági klubot Válóczi Elek, a szak- szervezeti bizottság titkára ad­ta át a KISZ-fiataloknak. Ezután baráti beszélgetés kezdődött a klubban. A jelen­levő KISZ-titIkárok és a meg­hívott vendégeik a IX. VIT-tel kapcsolatos kérdéseikre kap­tak választ Szűcs Páltól, a KISZ Központi Bizottsága nemzetközi kapcsolatok osztá­lyának vezetőjétől. A nap legfontosabb esemé­nyére, az ifjúsági nagygyűlésre a kora esti órákban került sor. Csaknem ezer fiatal előtt Szűcs Pál mondott ünnepi be­szédet, méltatva a IX. VIT je­lentőségét A felszólaló vietna­mi diák köszönetét mondott a testvéri szolidaritás számos megnyilvánulásáért és az ózdi fiatalok konkrét anyagi segít­ségéért.. Az ifjúsági gyűlésnek nagyszerű keretei biztosított a Liszt Ferenc Művelődési Ház Irodalmi színpadának ötletes műsora. A zárókép pergő mű- sorszámai dalokban, táncok­ban, versekben felvillantották az eddigi VIT-elc jelképeit, majd az ifjúgárdisták a DT VSZ- induló hangjaira behozták a kilenc fesztivál országának zászlaját. A jól sikerült ifjúsági nap befejezéseképpen a Hősök te­rén, sok száz fiatal jelenlété­ben Pető István, az ózdi fia­talok szófiai küldötte meg- gyújtotta a szolidaritás, a bé­ke és a barátság lángját. Az Ózd városi -üzemi K1SZ- oizottság nagyszabású ifjúsági lapot rendezett április 24-én a szolidaritás, a bélre, a barát­ság jegyében. Délelőtt a kohászati üzem f j ú mu nk ásal, szalámin kásto­rulói és középiskolás diákfia­Ifjúsági nap Őzclon Régi irodalom -- új olvasó tAAilLufi «- » «.T«. ...................................................................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom