Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-01 / 51. szám
4 Esía&Maíívaroksza« Péntek, 1965. március 1. A SZÁLASINAPLÓ t, Az első lépések Mielőtt a Napló szövegének közlését megkezdenek, nem árt, ha közelebbről megnézzük a „főhőst” — vagy ahogyan egyesek a 30-as években nem csekély gúnnyal nevezték: a magyar „Führer”-t. Néhány nyilatkozat — 1945- . bői — Szálasiról: Pálffy Fidél gróf, aki 1935 óta különböző nyilaspártok al- vezére és vezére volt. röviden így jellemezte a Hungarista Mozgalom vezérét: „Kombinatív mániákus”. Rátz Jenő, aki 1927-től a vezérkar főnöke, 1938-ban honvédelmi miniszter, 1944- ben, az ország német megszállása után a Sztójay-kor- mányban miniszterelnök- helyettes, majd Szálas! uralomra jutása után a Felsőház elnöke volt, így nyilatkozott Szálasiról: „Szálas: a »Mein Kampf« (— ez volt Hitler egyetlen és főműve, melyben összefoglalta Németországot és az egész világot megváltó gondolatait — KE) hatása alatt rendszert dolgozott ki magában, amit a Cél és követelések című könyvében megírt. Nem ismerte az életet, tel-' jes gőzben élt, amelyet önmagából árasztott.” Franz Basch magyar—német szakos tanár, a magyarországi német kisebbségi mozgalom (Volksbund) vezére, jól ismerte Szállásit, hiszen mindketten ugyanabból a „fonásból” kapták az elvi és az anyagi támogatást: „Szálasi irreális, hatalomvágytól -fűtött, műveletlen ember, aki mindenre képes, mert semmit sem ért”. Antal István, aki Gömbös miniszterelnöksége Idején a kormány sajtófőnöke volt, a Kállay-féle „hintapolitika” idején, mint propagandaügyi miniszternek nem csekély része volt a közvélemény helytelen, katasztrofális következményekkel járó tájékoztatásában, a Sztójay- kormányban pedig az igazságügyi tárca élén ..hervadhatatlan” érdemeket szerzett a zsidónak minősített magyar állampolgárok ellen hozott rendelkezések (sárga csillag viselése, gettóba költöztetés stb.) előkészítésében, a következőket mondotta a magyar zöld- ingesek vezéréről: „Egy zűrzavaros Hitlernek még zűrzavarosabb utánzata. Gyenge cpigon”. Dövényi Nagy Zajosról nem lúlzá-s azt állítani, hogy bű- nösebb volt, mint sok egyszerű nyilas gyilkos. A 30- as évek végén, a 40-es évek elején egymás után írta és jelentette meg a vérvád gyalázatos eszméjét felelevenítő, pogromra uszító színdarabjait, cikkeit. De éppúgy uszított a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az USA ellen is. Ez a fizetett bértollnok, a szélsőjobboldali eszmék elvakult propa- gátora az alábbi véleményt formálta Szálasiról: „Kitűnni vágyó, tizedrangú szellemi képességekkel rendelkező, excentrikus viselkedésű ember, akit bűnöző hajlamúak és szellemi mezítlábasok vettek körül. Megalomániás ember”. Pálffy, Rátz, Basch, Antal, Dövényi Nagy ugyanazon az oldalon álltak, mint Szálasi, és ha néha, időlegesen ilyen, vagy amolyan okból szembekerültek is vele, egy táborban Beethoven IX. szimfóniája Vezényeli: Mura Péter Telefon• * járvány * »« Évek óta fertőz, de leginkább az utóbbi hónapok* ban terjedt el. Főleg az általános iskolás gyerekek között. Mert a miskolci nyilvános telefonok rongálása valóságos járvánnyá, betegséggé fajult. Nemcsak a posta, hanem a rendőrség is foglalkozik az üggyel, és valószínűleg hamarosan a bíróság is. A posta szinte naponta adhat számot megrongált készülékekről, ellopott kagylókról, hallgatókról. Volt olyan nap is, hogy a rongálok 700 forint kárt okoztak. Vagy: a legutóbbi szombat délutántól hétfő reggelig 32 darab hallgatót szereltek le. Érdemes megemlíteni azt is, hogy egy kagyló értéke 240 forint. Nagyon ragályos a telefonjárvány, és nagyon veszélyes is. A rendőrség folyosóján az egyik napon például legalább 10—15 gyerek várakozott kihallgatásra, társaik pedig már benn az irodában sorolták: hol, hogyan szerelték le « kagylót, a hallgatót, kinek adták, kitől vették az iskolában. Mind több név bukkan elő, mind több iskola szerepel, hiszen Miskolc területén nemigen található már egyetlen nyilvános telefonfülke sem, ahonnan a gyerekek ne szereltek volna le valamit. És a lopás kidarülése, bizony, kényelmetlen a gyerekeknek is, az isleolának is, főleg pedig a szülőknek. Mert nyilvánvaló, hogy a posta a több ezer forintos kár megtérítéséért pert indít majd a szülők ellen. Mindez persze, egy sor kényelmetlenséggel jár. Kényelmetlen a rendőrségre járás, a bírósági tárgyalás és az anyagi veszteség. Az is nyilvánvaló, hogy az iskola nem dicséri majd meg a telefonokat rongáló gyerekeket. Tulajdonképpen nem lenne nehéz elejét venni a bajnak. A gyerekek az iskolában adják—veszik, cserélgetik a leszerelt, alkatrészeket. Feltűnhetne bárkinek. De különösen feltűnhetne otthon n szülőknek, hogy fiúk mondjuk, egy kagylóval ezermesterkedik. Rádiónak, házi telefonnak próbálja beépíteni. Feltűnő lehetne, hiszen ennek vásárlására nem kapott otthon pénzt, honnan jutott mégis hozzá7 Csak a telefonfülkékből szerezhette. A fülkéből, ahonnan aztán hiába próbálják hívni a mentőket a beteghez, a rendőrséget a legkülönbözőbb esetekhez, és hiába próbál telefonálni bárki is ügyes- bajos dolgaiban. Hányszor írnak levelet, vagy keresik meg személyesen is az illetékes hivatalokat, szerveket a város különböző területeiről a laleók: szereljenek fel nyilvános telefont, mert szükség lenne rá! Vagy hozzák rendbe a meglévőket, mert sosem tudják használni! A posta felszereli, rendbe hozza, másnap azonban már újra hiányzik a kagyló, vagy egy alkatrész a kagylóból. Mert a járvány tovább tart, tovább terjed. Az elmúlt hónapban 66 darab kagylót vittek el a fülkékből. Nemcsak a gyerekek tehetnek róla. hanem azok is, akik látják és nem szólnak rájuk. Talán helyes lenne, ha főleg otthon, a szülők erélyesen szólnának a telefonnal ezermesterkedő gyerekekre. És az sem lenne baj, ha ez a r&szólás időnként esetleg — csattanna is. tp*t maradtak — és ami nem hagyható figyelmen kívül: feltétlenül jól ismerték erényeit, melyek csekélyek és jelentéktelenek voltak és hibáit, melyek túlsúlyban voltak. Még röviden Szálasi életút- járól: A bécsújhelyi katonai akadémián 18 éves korában, 1915- ben avatták hadnaggyá, a háború végéig frontszolgálatot teljesített, mint vezérkari ösz- szekötő tiszt. A Napló első bejegyzésének dátuma: 1921. „1921: Sz. a hadiiskola felvételi vizsgájára készül. Miskolcon szolgál, mint főhadnagy a m. kir. 13. honvéd gyalogezredben. Az Avas hegyen, a szabad természetben készül, tanul. Megszakítás nélkül tanul könyvből és az életből. Ilyen alkalommal számítja ki. hogy abban az esetben, ha a munkásság egy háború kitörésének napjától kezdődően csak tíz napon át sztrájkol, utána azonnal felveszi a munkát és éjt nappallá téve állandóan dolgozik, a hadseregnek mégis le kellene telnie a fegyvert a hadműveletek megindításától számított negyedik héten belül, lőszer és anyagi. utánpótlás , .hiányában! Levonja á következtetést: munkáskérdésse-l kell foglalkoznia, hogy a munkás úgy épüljön a nemzetbe, hogy bér. vagy eszmei kérdések miatt ne térjen a nemzetre veszedelmes és halálos utakra. Megismerkedik hamarosan Marx Károllyal és tanaival, leghíresebb tanítványainak munkásságával. A tanulmányok nem elégítik ki. Ráébred, hogy Marx Károly és társai az életnek csak az egyik oldalát emelik ki. Itt la levonja következtetését: a legteljesebben elmélyed a társadalomtudományokban. Az élet minden vonatkozását meg akarja ismerni, hogy belőlük . helyes következtetésekre tudjon jutni.” Persze, nem kell azt hinni, hogy Szálasi Marx, Engels, Lenin, vágj- a polgári szociológia klasszikusainak műveit tanulmányozta volna. Társadalomtudományi műveltségét elsősorban egy erősen középszerű német lexikonból (Vier- kandt: Handwörterbuch der Soziologie) szerezte, valamint az Ű- és az Újszövetségből... (De hogy mi érdekelte a Bibliából, arról 1945 végén, a börtönben, egy újságíróval folytatott beszélgetésében a következőket mondotta: „Az Ö-Szöveteéget a szegedi Csillagbörtönben a legrészletesebben áttanulmányoztam és grafikont készítettem Jézus származásáról. Az Ó-Szövetségből nyert adatok alapján megállapítottam. hogy Krisztus nem lehet zsidófajú, Salamon sem az, Dávid sem ...“) Szálasi 1932-ben a vezérkar nyilvántartási osztályára került, maid önálló katonapolitikai előadó lett. (Ebben az időben látogatást tett a politikai pártok vezetőinél. így járt a Szociáldemokrata Pártban, is, ahol felajánlotta, hogy megszervezi a párt rohamgárdáját ... Ajánlatát természetesen vissza' ’ tanították.) fit. Karsai Klek A nagy mesterek alkotásmódja nagyon különböző. Vannak, akik az alkotás kínjait élik át egy-egy mű megszületéséig, mások termékenysége a természetre emlékeztet, amely türelmetlenségében nem. tűri a vázlatokat, a hosszadalmas fúrás-faragást. Mozartnak nem maradtak fenn vázlatai, miután nem szerette a leírás munkáját, inkább emlékezetben dolgozott. Tudjuk. hogy a Don Jüan-nyitány egyetlen éjszaka lásait, kitartóan és többszörösen átdolgozta, átírta, kereste a legjobb formákat. A IX. szimfónia is sok évvel azelőtt született meg, hogy rendszeresen dolgozni kezdett rajta. Schiller öröm ódája különlegesen hosszú ideig foglalkoztatta. Már 1793-tól kezdve foglalkozott a gondolattal, hogy az óda szövegére kórusművet komponál. Schiller egyéniségéhez mélyebb lelki rokonság fűzte. Valósággal szimbolikus az a csökönyös állandóság, kórusa, egynémely vonásában már előhírnöke. A Szegedi Kórus már ebben a rövidebb műben is gerle a későbbi nagyszerű élményt. A zongoraszólamot Rőczey Ferenc rokonszenves, gondos, átélt tolmácsolásába!) hallhattuk. A IX. szimfónia előadását úgy kell tekintenünk, mint zenekaruk és vezetőjük fejlődésének nagy állomását. A vállalkozás sok vonatkozásban merésznek tűnhetik. S ha még A Karfantázia előadása. került papírra, és számos nagy remekmű, az utolsó Mozart- szimí óniák egy-egy naphoz kapcsolódnak. Ez a belül munkálkodó szakadatlan, bőség egyben maga vcűt a gondos szűrés, mérlegelés és .rostálás. Beethoven alkotó stílusa más. A mester tulajdonából ránk maradt vázlatok azt mutatják, hogy az alkotás nála nem a gátlástalan, úgyszólván automatikus munkát jelzi, amellyel például Mozart, Bach, Händel dolgozott. Munkamód - szerében, meglehetősen szembehelyezkedik a XVIII. század könnyebben alkotó típusával. A romantikusok sokszor álomhoz, vagy bódulathoz hasonlítják a zenei alkotás folyamatát. Beethoven vázlatmunkája ezzel szemben rendkívül éber, céltudatos, írásos kritikai munka, amely nem tiszteli s zenei ötlet első feltűnését, irgalom, nélkül alakít, fonnál, selejtez mindent, ami alkotó folyamatába kerül. Világos határt von a zenei rögtönzés vagy fantáziáié® és a tulajdonképpeni zenei komponálás közt. A gyors kotta zás nem kenyere, munkatempója lassú, hosszan érlelő és fokozatos. Vázlatkönyvei nem holmi alkalomszerű feljegyzésre szánt kis füzetkék. hanem nagyalakú, tintával írott kötetek. Alkotó munkásságának talán legizgalmasabb fejezete kapcsolódik egyik legnagyobb művének. a IX. szimfóniának megszületéséhez. Hosszú évekig érlelte magában elgondoamely szinte végig kísérte Beethoven egész életét. Viszont hangjegyvázlatok tanúskodnak. róla, hogy a IX. szimfónia magasztos himnuszának végleges dallamát csak egy évvel a mű befejezése előtt találta, meg. A nagy öröm himnusz ős formai közölt található a Kórusfantázia, amely előrevetíteni látszik az óda formai kereteit. A hétfő esti színházi hangverseny (amelyet Mura Péter Liszt-díjas vezényelt, közreműködött a Szegedi Zenebarátok Kórusa, az Állami Operaház magánénekesei: Sudlik Mária, Barlai Zsuzsa, Tamai Gyula, Dene József, továbbá Rőczey Ferenc zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolcra helyezett tagozatának adjunktusa) azért is különleges alkalom volt, mert a nagy élményen kívül, amelyet nyújtott, az érdekes műsorösszeállítás révén betekintést engedett a zene c nagy óriásának műhelytitkait«. Elhangzott a Karfantázia, a mester alkotómódjának vázlatában is zseniális megnyilatkozása, amely sajátos ötvözet a zongoraverseny és a zene- karkíséretes kantáta között, és amely bár 15 évvel előbb készült, mint a IX. szimfónia nem lehetett is minden rész* létében az, ami, mégis dicsé* retes, felemelő és nagy megbecsülést érdemlő vállalkozás. Ki lehet és ki kell emelnünk a nagy negyedik tételt, amelyet Mura Péter is koronának szánt és az is lett. Zenekarunk vezetője minden bizonynyal. eddigi élete legnagyobb vállalkozásai között tarthatja számon — és méltán. A kórus és a zenekar nagyvonalú ösz- szefogottsága, biztonsága, a mű szellemét árasztotta. Még sok munkát igényel az első és a harmadik tétel mostaninál gondosabb kimunkálása, de úgy éreztük, hogy ezúttal a zárótételne koncentrálták erejüket. A Szegedi Kórus átélt, nagyszerű munkáján kívül örömmel szólhatunk a szólistákról. akik között nagy múltú oratórium! énekesként Barlai Zsuzsát emeljük ki, de szívesen láttuk áz- újakat is. Ha helyenként meg hiányzott is énekükből a beethoveni hangvétel, derekasan helytálltak. A nem mindennapi zenei alkalom iránt az átlagot mész- sze meghaladó érdeklődés nyilvánult meg, és mindéit szereplő, élükön Mura Péterrel, meleg ünneplésben részesült. V. Zalán Irén Szombaton nyílik Miskolcon a karikatúrakiállítás MSnt korább«!, közöltök, a budapesti Műcsarnokban megrendezett és többször meg- hoflszabbított országos magyar karikatúrakiállítás anyagát, Illetve annak egy részét a Miskolci Galériában is bemutatják. A tárlat rendezése már befejezéséhez közeledik, és szombaton, március 2-án délután 3 órakor Kaján Tibor grafikusművész, az Ismert karikaturista a naiekolri közönség előtt is megnyitja * mátyás: korikatóm-művécnet «agy seregszemléjét. A telje« budapesti anyagot férőhely hiánya miatt nem lehetett Miskolcra lehozni, azonban a válogatás így is teljes áttekintést nyújt 25 művésznek mintegy 160 alkotása szerepel a tárlaton, amely felvonultatja a modern karikatúra legkülönbözőbb műfaji megoldásait, a hagyományos rajztól a kasírozott, montírozott ée egyéb megoldású művekig. Az érdekesnek ígérkező tárlat két hétig tekinthető meg. Gazdaságpolitikai célok és a mechanizmus A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában jelent meg dr. Kovács Géza „Gazdaságpolitikai célok és a mechanizmus” című könyve. A szerző munkájában feltárja, a gazdaságpolitikai célok és a. gazdasági mechanizmus összefüggéseit Nagy érdeme a könyvnek, hogy a termelőerők és a termelési viszonyok fejlettségét a gazdasági törvények követelmény-rendszerét, a politikát, a gazdaságpolitikát és mechanizmus elemeit logikai összefüggésükben vizsgálja. Hangsúlyozza azt, hogy egy adott időszak politikájával és gazdaságpolitikájával easmben mindig az a követelmény. hogy megfeleljem a társadalmi és a gazdasági törvények követelmény - rendszerének. Világosain fejtegeti a gazdaságpolitika és a terv kapcsolatát, bebizonyítja, hogy a „hosszú távú ten’ a politikai és gazdaságpolitikai prograu szöveges és számszerű lcifejv zője.” Dr. Kovács Géza mű vének nagy értéke, hogy u történelmi tapasztalatok hasznosítását a logikus gondolat- felépítéssel köti össze. Ez helyes törekvés a gazdasági mechanizmust hordozó törvé nyék elemzésénél is megmutatkozik Takács Ivuzé
