Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-01 / 51. szám

Péntek, 1968. ínárcíus 1L esZAKMAGTARORSSAe 3 Az V. megyei küldöttközgyűlés előtt Beszélgetés Gál Imrével9 a TIT Borsod megyei szervezetének titkárával \fílaplé\ A kétezreáik ér felé«e.« A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat tisztségviselőit négyévenként újjáválasztják, és .ez alkalmat ad arra is, iiogy a társulat tagjai felmér­jék a megtett, utat, önkritiku­san vizsgálják munkájukat, meghatározzák az előttük ál­ló feladatokat. A legutolsó, sorrendben negyedik Borsod megyei küldöttközgyűlés 1964. május 4-én volt Miskolcon. Most készülnek az ötödikre, amely előreláthatólag május S-én lesz. Dg — A megyei küldöttér­tekezletet megelőző ülé­sek, bizonyára sok ta­pasztalattal szolgálnak a megyei vezetésnek. Mik voltak ezeknek az ülé­seknek főbb feladatai? — A járási és a városi el- hökségek, illetve megyei szak­osztályok kibővített ülései négy fő feladatot tűztek ma­guk elé: négy év munkájának összegezését és elemzését, az állami és társadalmi szervek­kel kiépített kapcsolatok vizs­gálatát. Másik fő feladatként javaslatokat tettek a járási és a városi ismeretterjesztés fej­lesztésére, továbbá közérdekű témákat javasoltak a megyei küldöttértekezletre. Harmadik feladat volt a járási, városi, s megyei szakosztályi elnöksé­gek kiegészítése az új hely­zetnek és a gazdasági életünk új rendjéből adódó feladatok­nak megfelelő felkészültségű értelmiségiekkel. Ezen belül figyelemmel voltak a fiatalok és a nők arányának növelé­sére. A kiegészítéssel mintegy egyharmadában frissült fel elnökségeink személyi össze­tétele. Végül feladatuk volt ezeknek az üléseknek a me­gyei közgyűlés küldötteinek megválasztása. — Milyen eredménye­ket mutathatnak fel ezek a tanácskozások, illetve az eddigi ülések tükrében mit mutat a TIT mérlege? — Az üléseken a népműve­lés ezernyi gondja szóba ke­rült, legtöbbet természetesen a tudományos ismeretterjesz­tésről beszéltek. Ennek társa­dalmi szerepe, felelőssége, sú­lya az elmúlt időszakban erő­sen megnövekedett, és külö­nösen megnövekedett az új gazdasági mechanizmus je­lentkezésével. Az elmúlt évi munkánk érzékeltetésére csak két statisztikai adatot említek. Borsodban és Miskolcon 1966- ban 8540 előadást tartottunk, amelyen 404 215 hallgató vett részt. 1967-ben pedig 9128 elő­adást 472 436 érdeklődő hall­gatott meg'. Az előadások szá­mában 6,9, a részvevők szá­mában 16,9 százalékos az emelkedés. Ez elsősorban az új gazdasági mechanizmus ér­dekében végzett propaganda­munka. eredménye. A számok értékesebbnek tűnnek, ha összehasonlításként megemlít­jük az ország legnépesebb megyéjének, Pest megyének adatait. Ott 1987-ben. a mi 9123 előadásunkkal szemben mindössze 5700-at tartottak. —■ Mik voltak az eddig' megtartott ülések leg­fontosabb megállapítá­sai. észrevételei? — Megállapították a tanács­kozások, hogy a TIT-tel szem­en évről évre . emelkednek a irtaim: követelmények: a orszerű ismeretanyagok ; yors és népszerű ismertetése ívánatos. Több helyen hung- i úlyozták, hogy az egész is­meretanyagnak. amit nyúj- í ink, a szocialista magatar­tást, tudatot, erkölcsöt kell formálnia, s ezért a társadal­milag és egyénileg érdekes, hasznos ismeretek közlésének fokozása szükséges. A gazda­sági mechanizmusról a leg­több előadást a közgazdászok tartották, azonban más szak­osztályok is igen sokat foglal­koztak vele, hisz alig akad olyan terület, amelyet a gaz­daságirányítás új rendszere valamilyen vonatkozásban ne «érintene. — Öröm hallani a po­zitív előjelű észrevéte­leit gazdagságát. De bi­' zonyára szóba kerültek elmarasztaló jellegű észrevételek i& — Természetesen. Ezek részben a TIT-re vonatkoz­nak, másik részük a társula­ton kívül álló szervre, de az ülések részvevői itt tették szó­vá. A TIT-re vonatkozó bírá­latok közül megemlítem pél­dául, hogy kevés figyelmet fordítunk falusi tagjainkra, ök nem élhetnek szervezeti életet, holott velük szemben nagyobbak a. követelmények. A másik igen helyes észrevé­tel volt, hogy a társulati ta­gok foglalkoztatottsága egyen­lőtlen. Elhangzott olyan ész­revétel is, hogy nagyobb sze­repet kell biztosítanunk a me­gyeszékhelyen élő, magas kép­zettségű aktivistáinknak, ■ mun ka társainknak. — Hogyan szabták meg a további feladatokat a járási, illetve városi ki­bővített elnökségi ülé­sen? — A feladatok megszabásá­nál mindenhol a járás, illetve város sajátos feladataiból in­dultak kJ. Hosszú lenne itt felsorolnunk, az egyes terüle­teken megszabott feladatokat, csak néhány érdekesebbet említek meg, szinte távirati stílusban. Kiemelten kívánnak foglalkozni mindenütt a Ta­nácsköztársaság megalakulá­sának 50. évfordulójával. Na­gyobb gondot akarnak fordí­tani a honvédelmi ismeretek terjesztésére. Miskolcon pél­dául az egészségesebb lokál­patriotizmus fejlesztése az egyik fő feladat. Szóba került a MTESZ-szel való jobb együttműködés műszaki és természettudományos témák­ban. A mennyiségi szemlélet­tel szemben feladatul tűzték ki a minőségi fejlesztést. Vé­gül a feladatok közül megem­lítem még a szervezeti erősí­tésre, az utánpótlás biztosítá­sára vonatkozó célkitűzéseket. — A megyei elnökség a fentiekből kttűnőcn igen sok tapasztalattal rendelkezik. Ezek isme­retében miként készül a megyei külrtöllközg-yű- lésre, illetve mit tart most legfontosabb fel­adatónak? — Megyei elnökségünk az eddigi ülések tapasztalatait feldolgozza, és a megyei kül­döttközgyűlés elé terjeszti. Az elnökség már a megyei köz­gyűlést megelőzően is jó né­hányat megvalósít az eddig feldolgozott tapasztalatokból. \ Például több gondot fordí­tunk vidéki munkatársaink,] aktivistáink tájékoztatására. H A Kazinczy klubban és a vá- } i-osi központi könyvtárban ké-i zi könyvtárat létesítettünk az} előadók tájékoztatására, aho- • vá a városi előadók rendsze- \ résén bejárnak. A falusiak se- . gítése céljából mindezeket az; anyagokat postán kiküldjük. \ és minden járási székhelyen ■ megszervezzük ezt a kézi ] könyvtárat. Ugyancsak a vi­dékiek segítésére előadói kon­ferenciák helyett megyei elő-j adóink hozzájuk mennek ki az] adott témáról, illetve a hely­ben adódó ismeretterjesztési 1 kérdésekről tájékoztatást ad-} ni. beszélgetni. Nagyobb vi-l déki helyeken, például államig gazdaságokban TIT-csoporto- j kát hozunk létre, és végezetül, említem meg. mint egyik na- gvon fontos konzekvenciát: a] TIT rendezvényei tartalmi ésj módszertani színvonalának] emelésére nagyobb gondot ki-j vénünk fordítani már a kö-H zel jövőben, hogy példamu-j tatóak legyenek. Benedek Miklós Miként alakul a felvásárlás? Emelték a napraforgó árát Jövedelmezőbb less a sertéshislalás Az új gazdasági mechaniz­mus célkitűzéseinek megfele­lően valamennyi termeltető és felvásárló vállalat alapvető érdeke a mezőgazdasági ter­melés növelése, a minőség ja­vítása, a kereskedelmi mód­szerek kiszélesítésével szoro­sabb kapcsolat kialakítása a termelőszövetkezetekkel. A megyei tanács végrehajtó bi­zottságának legutóbbi ülésén, amikor a termeltető és a fel­vásárló szer-vek 1968. évi programját tárgyalták, ezt így fogalmazták meg közelebbről: A vállalatok tekintsék kereskedelmi partnernek a gazdaságokat, hogy hatéko­nyabban segítsék őket a ter­melési feladatok megvalósítá­sában, a szerződésben foglalt kötelezettségeik teljesítésében. Eássuk ezek után, hogy a fentiek figyelembevételével 1968. eddigi időszakában mi­ként. alakulnak a felvásárlási célkitűzések megalapozását szolgáló termék-értékesítési szerződéskötések. Mint dr. Schuszter Zoltán, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának vezető­je elmondotta, az eddigi ered­mények azt mutatják, hogy a mezőgazdaságig áruforgalom új rendjének alapelvei, terv- utasítások nélkül, de a meg­felelő gazdasági ösztönzők al­kalmazásával biztosítják a központi árualapokat. Kenyér- gabonából az eddig leszerző­dött mennyiség jelentősen meghaladja az elmúlt év ha­sonló időszakáig leszerződött mennyiséget. A sorárpa érté­kesítési szerződéskötése sem okoz majd különösebb problé­mát. Napraforgóból a szerző­déskötési munkák a sörárpá­hoz hasonlóan csak január második félében kezdődnek. Köztudott azonban, hogy me­gyénkben a napraforgó ter­mesztése a korábbi években megtett infézk-edésdk énemére ■» sem kielégítő. A termelési gazdaságosságát minden bi-4 zonnyal segíti az újabb ár­emelés, növeli a termesztési} kedvet az értékesítési szerző-} déskötés alapján átadott ext­rahált olajmag-, és darajutta- íás mértékének felemelése is. 4 Megfelelő ütemben halad} az étkezési burgonya, a cukor­répa, a dohány értékesítésit szerződések megkötése is, ésl igen örvendetes, hogy a hízott} sertés termelésétől való tar-1 tózkodás is szűnöben van. A-í kormány eddigi intézkedései,i a hízott sertés felvásárlása} árának kilónkénti 3 forintos} növelése, a sertéstartási beru-a házások 70 százalékos államit támogatása, a kedvezőtlen} adottságú term el őszöve £ke ze - 4 teket megillető ártámogatás a} jelekből ítélve segítik a ser-} tésh ús-termelés jövedelmező- ségék Tízezer négyzetméteres üvegház S Kertészeti Kutató Intézet budatétényi telepén üzembe helyezték a. tízezer négyzetmé­teres új, automata, holland üvegházat. A berendezések automatikusai} öntözik, szellőzte- I tik és melegítik a aövéityekek * M ax Stcenbeck professzor, as NDK Kutatási Tanácsár VB nali elnöke nemrégiben feltűnést keltő, érdekes cik­ű-'-* két írt A. kétezredik év felé... címen. Nem áll egye­dül a témaválasztással. Szaporodnak azok a tanul­mányok, amelyek a tudomány és a technika holnapjának nagyon is reális felrajzolásával, különböző szempontokból igyekeznek elibénk varázsolni az ezredforduló életét. Ezeket az írásokat és elemzéseket semmiképp se sorolhatjuk a kép­zelőerő játékainak, sorába — ó, hol van már Verne GyulaTi —, hiszen mindössze néhány nemzedéknyi közelségbe ke­rültünk ahhoz a fordulóhoz, amely, természetszerűen, nem határvonal gazdasági, vagy társadalmi vonatkozásban, épp­oly naptári év lesz, mint a mostani, de azért a három nulla miatt mégiscsak észre kell venni, nem csodálkozhatunk raj­ta, ha megannyi búvárkodás, kutatás, előretekintés éppen ezt az évet célozza meg. Földünknek 2000-ben csaknem S milliárdnyi lakossága lesz. Ennyi embert kell ellátni ételemmel, lakással, ruhával. Ezt a számot hallva és olvasva némelyek hajlamosak előhúzni valamelyik poros fiókból a hírhedt Malthus-elméletet, amely szerint az emberek sokkol gyorsabban szaporodnak, mint az ellátásukhoz elegendő élelmiszer, ezért elkerülhetetlenek a háborúk, amelyek „megcsapolják” őket, és helyreállítják oá egyensúlyt. Ez a torz elmélet 5 milliárd emberre se jó. Ha ésszerűen kihasználjuk a föld valamennyi mezőgazdasági területét, és elsősorban kielégítő édesvísü öntözést biztosítunk, ha mesz- szemenően értékesítjük a műtrágyák hatását, ilyen temérdek ember élelmezését is meg lehet oldani. Max Steenbeck pro­fesszor arra is utal, hogy eddig is ismert, de kevésbé alkal­mazott eljárások segítségével a zsiradékok és fehérjék újabb forrásait is meg lehet teremteni. Teljes mértékben felderít­jük a fotoszintézist, amely végeredményben a. klorofil se­gítségével a fény alapján minden táplálék előállításához hoz­zájárul. Az új élelmiszerek ugyanolyan természetesek lesz­nek, mint manapság a burgonya, A tudós szerint a legfőbb energiaforrás a kétezredik év körül az atomenergia lesz. Külön foglalkozik azzal a már ma is világszerte égető problémával, hogyan lehet biztosítani az iparnak és mezőgazdaságnak a megfelelő mennyiségű vi­zet. Ehhez szerinte óriási sótalanító üzemeket rendeznek be a tengerek partján. A lakótelepek meglehetősen nagy távolságra lesznek egy­mástól. Jobbára üvegből, alumíniumból készülnek, távol es­nek az ipari és közigazgatási centrumoktól, amelyekkel gyorsvonati összeköttetésben állnak. Az áruk szállításának legfőbb eszköze változatlanul a vasút marad. Száz kilomé­ternél nagyobb távolságra a legfőbb utasszállító eszköz a re­pülőgép lesz. Folytathatnánk az érdekességeket, amelyek mind arra val­lanak, hogy a természettudományos és műszaki ismeretek növekedése hallatlan arányúvá válik. Ismereteink — kimu­tathatóan — tíz év alatt megkétszereződtek, feltehetjük te­hát, hogy most alig tized részét tudjuk annak, amit az em­berek a kétezredik évben fognak tudni. Igen, az embert életkorától függetlenül —■ vajon megér­heti-e vagy sem ezt a különös évfordulót — mint embert foglalkoztatja és izgatja sa.ját holnapja, jövőjének képe. Per­sze, mindez üres spekuláció marad, ha nem. társul a jövőért érzett felelősséggel, amelynek alapja, biztos támasza csakis a máért érzett felelősség lehet, „A jövő előirányzatának — olvashatjuk Stecnbeck professzor cikkében — csak akkor van értelme, ha feltételezzük, hogy az emberiségnek sikerül megmenekülnie egy harmadik világháború általános öngyil­kosságától. A világbéke fenntartása olyan követelményeket támaszt, amelyeket nem mindenki tart számon. Megvalósí­tásuknak azonban nagy befolyása lesz jövő életünkre.” Így igaz! Ezért tűnnek el mindinkább a határvonalak tu­domány és közélet, technika: és politika között. A tudás hu- manizálisága ma minden épérzékű, a. maga és mások méltó­ságát tiszteletben tartó ember számára csakis azt jelentheti, hogy érdekli, törődik és küzd is az új ismeretek békés fel­használásáért. Éneikül a társadalmi hangolódás és közösségi elkötelezettség nélkül minden töprengés, kutatás és cselek­vés a tudomány és a technika újfajta követelményeinek tel­jesítéséért — logikátlanná, reménytelenné és értelmetlenné ■válik. Ezektől, a ma már világméretekben, sokfajta módon ví­vott harcoktól függ, hogy egy John Goodman nevű angol polgár bogarasnak tűnő vállalkozása realiz&lódhaük-e. Meg­alakította a kétezredik év ünneplését előkészítő nemzetközi szervezetet; levelet irt valamennyi állam vezetőjének, hogy csatlakozzanak szervezetéhez. Elképzelése szerint kerek tiz évig tartanak majd az ünnepségek. Első ötlete, hogy vala­mennyi országban ültessenek fasorokat az évszázad tisztele­tére, vagy — ami még jobb: létesítsünk parkolcat a XXI. század nemzeti parkja néven. Bizarr ötlet. Szép ötlet. Csak azt fűzhetjük hozzá: bárcsak zavartalanul nőhetnének bennük a fák. magasra, minél ma­gasabbra! Sárközi Andor FelsBbtrecfciité! már eped a Bodrog A Bodrog és & Tisza borsod.: ■ szakaszán az elmúlt 24 órában' ismét javult a helyzet. Az időjárás eddig igen kedvezett, a gátakon árvédekező vízügyi j dolgozóknak. Jelentősebb szi- J várgásokat. átázásokat sehol I sem észlelték a védelmi vo- nalakon. Igen megnyugtató azí is, hogy amilyen váratlanul és I gyorsan érkezett a szokatlanul magas árhullám, olyan gyor­san követi az apadás. A két folyó felső szakaszán már is­mét alacsonynak mondható a vízállás. így egyelőre nem kell tőle tartaná, hogy a nagy víztömeg hosszú ideig áztatja a gátakat Az Étezakmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság csütörtökön [ adott iá i ókortjiTáag. jajäräsi felsSbörecW vízmércénél má csaknem tíz centiméteres apa oást észleltek. Sárospataki«; még áradt néhány centimé tért a Bodrog, de ezt a lass emelkedést a magas tiszt vízállás okozza. A Tisz ugyanis visszaduzzasztja Bodrogot. A Bodrogzug váló ságos árvízi víztárolóvá váltc zott- A Tokajjal szemközt 1« vő rakamazi hullámtér.", együtt itt több mint sz&zmilü köbméternyi víz gyűlt ossz A Tisza Tokaj térségéibe csütörtökön még áradt Rej géltől délig 5 centimébe: emefficedett s vízállás, de ni hány kilométerrel feijebl Dombrád és Riese térségébe már tetőzik az árhullán*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom