Észak-Magyarország, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-03 / 53. szám
Taaámsp, s®®®. rafeeSatsSL C6S2 AKM AGT ARÖRS8A© 3 J*MS Pártunk célkitűzései és járásunk feladatai megegyeznek... Beszélgetés Tóth fózsef elvtárssalv mi Sátorai jaű, helyi járási Pártbizottság első titkárával A Hollóházától Zalkodig és — Igen, járásunkban a me- Kemplénagárdig terjedő föld- tógazdaságra nemcsak azért rajzi háromszögben — a sátor- kell nagyobb figyelmet fordí- nljaújhelyi járásban — ez idő tanunk, mert az évi termelési Bzerint mintegy 90 ezer ember érték nagyobb hányadát a me- él. Ritka szép, de — a járás zőgazdaság adja, hanem azért snezógazdasági jellegét tekint- is, mert a gyengébb termelő- /e — nem a legkedvezőbb tér- szövetkezetek megszilárdítása, snészeti adott- ; *ágok közepette végzi itt | mindennapi munkáját, keresi boldogulását több tízezer ember, főiként a mező-, erdő- és szőlő- gazdaságokban. Munkájuk gyümölcsét hívatlan és kellemetlen látogatók — az árvíz és az aszály — gyakran meg- rámolják. Lényegesen kevesebben dolgoznak az iparban, habár a járás évi termelési értékének nagyobb hányadai — csaknem telte — származik i» járásban települt és wc ti többi években szépen fejlődő iparából. A lakosság többi része a kfcsz-ekben, a kereskedelemben., a különböző intézményekben és másutt tevékenykedik. Megyénk iparának rohamos fejlődése az utóbbi években — a helybeli ipar fejlődése ellenére is — „elszívta" S járás lakosságának egy ré- «sét Főleg áss elvándorlás miatt, öt év alatt 8,8 százalékkal mintegy 8 ezer fővel — Saökkent a járás lakossága. Ilyen körülmények között Ségzik munkájukat, egyengetek a dolgozók boldogulásának »ltját a járás vezető szervei, a kommunisták, a járási pártbizottság Irányításával Ügy tudjuk, eredményesem — Igen, végeredményből as ríméit évet is sikerrel zártuk, bár 1967. igen nehéz esztendő volt számunkra — mondja ‘Tóth József elvtárs, a járási pártbizottság első titkára, majd így folytatja: — Különórán a mezőgazdaság dolgozóit tette próbára a hosszan tartó ár- és belvíz, ezt követően pedig a 80 napig tartó . aszálv, amely hozzávetőlegesen 60 millió forint értékű terméskiesést okozott a termelőszövetkezetnek... Járásunk me- : ^gazdaságának elmúlt évi c ,-edményei ennek ellenére is, (•ibb vonatkozásban kielégítően. A tsz-ek holdanként! átlagban csaknem 10 mázsás (9.S mázsa) búzatermése — a kipusztulások ellenére is? —, * kertészeti kultúrák, különösem u szőlő- és az álmatermelés e melkedése, továbbá a réti széna és a lucemamag-terme- lés eredményei ezt bizonyítják. Hasonló a helyzet az állattenyésztés hozamait tekintve is, amelyek lényegében a terveknek megfelelően alakultuk. Különösen a vágómarha- felvásárlás eredményeivel le- i etünk elégedettek. Lényegében mezőgazdasági jellegű beruházási terveink is megvaló- ndtak. Mégsem szabad elfelejtenünk, hogy termelési és fel- vásárlási terveinket nem egészen, csalt az 1966-os szinten t udtuk teljesítetni, habár ez, a 1 .örülményeket figyelembe vé- \ e, jelentős eredmény. Különösen biztató, hogy az idei, 1968. évi termelést megalapozó őszi vetési munkák járásunkban idejében és mintaszerűen befejeződtek. E — Gondolom, a járás E jellege indokolja, hogy = Tóth elvtárs elsősorban E a mezőgazdaság helyze- £ téről és problémáiról £ szól, viszont a vezetés s számára az ipar ercd- S ményei és idei startfel- ® »ételei sem mellékesek? gazdálkodásuk fejlesztése, árutermelésük és jövedelmük fokozása változatlanul alapvető feladat Mindez nem jelenti azt hogy az ipar helyzetével, feladataival kevesebbet törődünk. De az iparban kedvezőbb a helyzet Termelési előirányzatukat beleértve exporttervüket is. tavaly 102,7 százalékra teljesítették járásunk ipari üzemei, össztermelésük a bázishoz viszonyítva 12,2%-al, az export volumene 7,8 százalékkal nőtt A termelés növelését alapvetően a termelékenység emelésével érték el Javult a termelés gazdaságossága, nőtt a jövedelmezőség, jelentősen csökkenti a költségszint Az ipar tervezett nyeresége mintegy 30 százalékkal volt több az előirányzottal áL Sorolhatnám a tervezett beruházási feladatok eredményes megvalósításával, kereskedelmi és közlekedési vállalataink elmúlt évi eredményeivel. Ezek mind-mind arról tanúskodnak, hogy az iparban kevesebb a gondunk, és az idei — sok tekintetben űj — feladatok eredményes megvalósításához is sikerült megteremteni a szükséges feltételeket. ~ — Közismert, hogy S gazdaságirányítás! rend- E szerünk reformja mind E az iparban, mind pedig E a mezőgazdaságban új £ feltételeket, általában £ kedvezőbb körülménye- £ két teremtett az credmé- 5 nyesebb gazdálkodás E számára. Felkészültek-« E a reform sikeres megva- E lósítására, lehetőségeik E kiaknázására a járás £ üzemei, termelőszövet- £ kőzetei és más gazdasági = egységei? •— Az új feladatok megoldására tulajdonképpen már az elmúlt év elején készültünk. Ügy is mondhatnám, hogy 1967 a reform átfogó előkészítésének és bizonyos értelemben életbe léptetésének főpróbája volt. Az elmúlt évi feladatok többnyire sikeres végrehajtásában kedvezően éreztette hatását a gazdasági mechanizmus reformjára való felkészülés, a közgazdasági szemlélet fokozatos előtérbe kerülése, s a reform egyes elemeinek bevezetése. Ez a hatás tükröződik főleg az ipar, de több vonatkozásban a mező- gazdaság korábban már említett eredményeiben is. A legnagyobb eredménynek viszont azt tartjuk, hogy pártír zottsá- gunk korábbi intézkedési terve és pártszervezeteink széles: körű felvilágosító munkája — a különböző tanfolyamok, előadások, pártnapok stb. — nyomán, ma járásunk vezetői, a kommunisták, párt-, állami es tömegszervezeti funkcionál íu- sai, gazdasági vezetői és a járás dolgozóinak nagy része is ismeri a reform szükségességét, lényegét, alapvető célkitűzéseit S ez igen fontos feltétele annak, hogy a refoim céljai az elkövetkezendő években meg is valósuljanak, hogy eev nyelven beszéljünk és egy emberként cselekedjünk. Ehhez más vonatkozásokban is igyekeztünk megteremteni a szükséges feltételeket. Például a vezetés megszilárdításával. Ahol szükség volt rá, szervezeti intézkedésekre, személyi cserékre is sor került. Természetesen pártunk káderpolitikái elveinek megfelelően. Gondoskodtunk róla, hogy termelőszövetkezeteink vezetői, pártszervezetei, tagsága és az irányító szentek is megismerjek az új tsz- és földtörvény rendelkezéseit, valamint a Gazdasági Bizottság fontosabb határozatait és a reform megvalósítására vonatkozó kormányrendeleteket Ezek ismerete valószínűleg segíti majd a szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának fejlődését, az idei feladataink sikeres megoldását — — A szövetkezeti pari rasztság nemrég meg- = alakult érdekvédelmi szerve, & Tokaj-hcgyal- 5 jai Termclőszövetkczc- £ tek Területi Szövetsége i bekapcsolódott-e a E form előkészítésének Ü sokrétű munkájába? c— A tsz-szövetség ez irányúi munkájáról ataláb^ dicsérettel szólhatunk. Pártbizottságunk javaslatainak megfelelően, különösen a rr“unkf7: * tsz- és földjogi törvény szél« körű megismertetésében segített sokat a szövetség. A tsz- szövetség négy témából álló előadást dolgoz»« ki a járás an legjobb szakemberének be- vonSU. Ezeket az eladásokat a tsz-elnokok, a nómusok, a főkönyvelők és a tsz-párttitkárok tanfolyamain januárban maguk a szövetség előadói tartották meg. Januar végén, február elejen a járás termelőszövetkezeteiben is elhangzottak ezek az előadások, !„ a Munka Törvénykönyve a tsz-törvény és a földjogi törvénv rendelkezéseit a tsz- taeok 'többsége is ismén Tevékenyen közreműködött » szövetség a zárszamadó koz gyűlések előkészítésében. Ezen túlmenően is sokat segít termelőszövetkezeteinknek a vállalatokkal történő szerződés- kötések elvi és gyakorlati problémáinak tisztázásában, az egységes ügy- és munkarend kialakításában. Megemlíthetem például, hogy segített a szövetség a kenézlői tsz min- taszerű alapszabályának kidolgozásában, és ezt a járás valamennyi tsz-ének megküldte. Ez jó segítség lehet minden tsz-nek saját alapszabályuk kidolgozásához. A szövetség már elkészítette és a tsz-ek rendelkezéséi-e bocsátotta a jövőbeni gazdálkodásukhoz nélkülözhetetlen információs rendszert, rendszeresen tájékoztatja a tsz-eket az árviszonyok alakulásáról, az eladási és beszerzési lehetőségekről; útmutatót adott a tsz-ek és tsz-tagok érdekvédelmi tevékenységéhez, munkajogi és szociális problémáik rendezéséhez. Mindezek alapján, járásunk termelőszövetkezetei bizalommal vannak a szövetség iránt, igénylik és igénybe veszik segítségét. s ,— Vajon, a járás 5 pártszervezetei helyesen 5 alkalmazkodnak-e az új S körülményekhez; tapasz- E talható-e változás a nárt- = munka tartalmában, £ módszerében mi-flcnna- E Pl gyakorlatában? «T pártbizottságunk január 28-1 ülése átfogóan értékelte járásunk helyzetét, elmúlt évi munkánk eredményeit és fogyatékosságait. Ennek alapján dolgoztuk ki és határoztuk meg a pártszervezetek, a kommunisták idei feladatait. Abból indultunk ki, hogy pártunk általános politikájának célkitűzései és járásunk dolgozóinak törekvései, feladatai megegyeznek. Az új körülményekhez, a gazdaságirányítás új rendszeréhez, követelményeihez pedig pártszervezeteinknek, minden kommunistának alkalmazkodnia kell. Ezt figyelembe veszi a járási párt- bizottság idei, első félévi munkaterve is —, amelyet minden pártszervezetünk megkapott, s amely végeredményben lehetővé teszi, hogy e tekintetben is egy nyelven beszéljünk, és ennek megfelelően cselekedjünk. Tavaly még elég sok gondot okozott a járás vezető pártszerveinek, pártbizottságainak és pártalapszervezetei- nek is az új körülményekhez való alkalmazkodás. A titkári értekezletek, a rendszeresebb tájékoztatás lehetőségeit felhasználva, igyekeztünk megmagyarázni a változás lényegét; a gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munka űj követelményeit; a közgazdasági szemlélet és propaganda fokozásának, valamint a jobb szakmai, politikai felkészültség és a fokozottabb kommunista példamutatás szükségességét. A gondosabb helyzet- elemzés igényére, önállóságuk növelésére és a szocialista demokratizmus, a dolgozókkal való szorosabb, mindennapi együttműködés igényére is felhívtuk az alapszervezetek figyelmét. Reméljük, honv járásunk 150 pártszervezete — mintegy 4300 kommunista — már most, a tavaszi munkák elkezdésétől ennek megfelelően végzi mindennapi tevékenységét, s akkor idei feladatainkat is eredményesen fogjuk megvalósítani — mondotta a járási pb első titkára. Csépányi Lajtos Aratás márc, ollóval A Martonvásári Mezőgazda- sági Kutató Intézet üvegházaiban beérett a búza. A genetikai kísérletekhez szükséges virágcserepekben sorakozó több száz búzafajta kalászai celofán sapkát viselned az idegen beporzás ellen. A napokban olló alá értek a kalászok, megkezdték az „aratást". Csepeli Klára és Nagy Éva darabonként ellenőrzi a Bevágott kalászokat Mi újság a kisipari szövetkezetekben ? A kisipari szövetkezetekben most zajlanak az 1967. évi mérlegjóváhagyó közgyűlések. Több szövetkezetben nyert tapasztalatunk azt mutatja: a ktsz-ek dolgozói, vezetői általában sikerrel teljesítették feladatukat, megalapozták az új gazdasági mechanizmusra való áttérést. A 18. MÉRtEGZARÖ a miskolci VASASOKNÁL A Miskolci Vas- & Fémipari Ktsz dolgozói — a megyében elsőként — február 17-én, szombaton reggel tartották immár 18. mérlegjóvá- hagyó közgyűlésüket Körösi István, a szövetkezet elnöke arról számolt be: általában jól_ alakultak a mutatók. Hosz- szú éveken át nem tudták teljesíteni a lakossági javítási tervet. Tavaly nemcsak teljesítették, hanem 27 százalékkal adtak többet a tervezettnél. A hazai kereskedelem rendelkezésére több mint 13 százalékkal több árut bocsátottak. Különféle okok miatt egyedül az exportban nem érték el a kívánt sikert. Tavaly új üzemet hoztak létre Mártabányán. Hosszú huzavona után ez már megkezdte termelését. Itt 50—60, illetve (a kereslettől függően) esetleg 120 dolgozóval gyártanak különféle cikkeket Szó esett róla, hogy április 1-én áttérnek a csökkentett munkaidőre, amelynek kihatásaként a dolgozók minden második szombatja is szabad lesz. A ktez-ben érdefk« • ség mutatkozik. Van húrom remekül dolgozó szocialista brigád és egy szocialista műhely. Noha sokas követik a szocialista ferigádtagok példáját itt-ott még tapasztalható közömbösség, a közös vagyon nem kellő megbecsülése. Soltész Józsefné KlSZÖV-osziály- vezető arra hívta fel a pártós a tömegszervezetek figyelmét: jobban törődjenek az emberek öntudatának fejlesztésével. A vezetőség pedig tegyen többet az emberek gond- jainak-bajainak elintézésében. JOBBAN. OLCSÓBBAN — Nekünk úgy kell tevékenykednünk, hogy lássák a megrendelők: ezek olcsóbban és jobban dolgoznak, mint bármelyik más festő vállalat vagy szövetkezet. — Ezt mondotta a miskolci festők közgyűlésen az egyik dolgozd Schenker Alfréd elnök beszámolója azt tükrözte, hogy sokan gondolkoznak így a szövetkezetben. A dolgozók általában helyesen értelmezték az új gazdasági mechanizmust, és felkészültek az átmenetre. Jellemző: 6 százalékkal nagyobb eredményt értek el a tervezettnél. És ami külön érdem, 157 százalékot értek el a helyi iparpolitikai tevékenységben. Ez — mint Kovács' Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa, valamint Koitai Zoltán, a KISZÖV elnöke szólott róla — azt is kifejezi: a lakosság bízik a szövetkezetben, elégedett a mun kávák A szövetkezetben már kevés az alapító. A törzsgárda ma már új emberekből, a szövetkezet neveltjeiből áll. Noha sok érdem kíséri munkájukat, a felszólalásokból mégis egészséges türelmetlenség csendült ki, még nagyobb figyelmet akarnak fordítani a munka minőségére, a technikai fejlesztésre. És nagyobb felelőé* ségre van szükség az anyag- gazdálkodásban. REKONSTRUKCIÓ SAJAT ERŐBŐL A miskolci Kárpitos Ktsz* ben négy évvel ezelőtt nagy műszaki fejlesztéshez kezdtek. Kluger László elnök a február 24-én megtartott közgyűlésen örömmel számolt be róla; a munkát befejezték, s az új. korszerű üzem március első napjaiban meg is kezdi a termelést. Egészséges műhelycsarnok, új gépek, légkondicionáló berendezések, mosdó, öltöző fogadja a dolgozókat A polieszter-szóró berendezésről érdemes elmondani, hogy nemcsak egészségessé teszi a munkát, hanem az eddigi 3—4 napi átfutási időt 2—3 órára is csökkenti. A szövetkezetnek a korszerűsítésen, a termelésen kívül jutott energiája új bútortípusok kialakítására is. Tavaly, a jubileumi vállalás teljesítéseként 9 új ülő-fekvő bútorral lepték meg a vásárlókat. Ez idén további új bútortípusokat készítenek, illet\ro «1 ! -''ot l.„ -.7„,'i A vevők óhajainak figyelembe, veíelevel moderni/anait például az Avas garnitúra re- kamiéját Sikeresen. A kereskedelem közölte: bármilyen mennyiséget gyártanak belőle, átveszi. A korszerűsítés jelentősen, mintegy 20 százalékkal növeli a termelést, lehetővé teszi a megnőtt igények kielégítését. Ez egvben új gondot szült. A nagy kapacitású asztalosüzemhez kell most már „szinkronizálni” a kárpitos részleget, s ezt az epedarész- leg fejlesztésének kell követnie, IOntM
