Észak-Magyarország, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-07 / 31. szám

$»srda, 19S8. lebreár t. ES2A KM AGY AßÖBSSAii. 3 Hogyan fejlődik megyénkben a közlekedés és a távközlés Mint ismeretes, az elmúlt betten megyénk közlekedésé­nek és távközlésének fejlesz­téséről tanácskoztak Miskol­con. Földvári László, közleke­dés- é$ postaügyi miniszter- helyettes vezetésével a mi­nisztérium illetékes főosztály- vezetői jöttek el városunkba, ahol dr. Papp Lajossal, a me­gyei tanács vb-elnökével, Doj- csák Jánossal, a megyei párt- bizottság titkárával. Varga Zoltánnal, a városi pártbizott­ság titkárával, Rózsa Kálmán­nal, a városi tanács vb-elnök- helyettesével és az érintett gazdasági vezetőkkel közvet­lenül megtárgyalták a közle­kedés és távközlés helyi fel­adatait, problémáit. A szállítás körzetesítése Az egyik fő téma a vasúti áruforgalom körzetesítés! terv­vázlatának módosítása, a kis forgalmú vasutak racionalizá­lási programja volt. Az, hogy egyes kis forgalmú állomások átszervezésével miként lehet­ne az áruforgalmat a közútra terelni? Ahol a vasúti teher- és személyforgalmat kikap­csolják, ott természetesen előbb a közúti feltételeket kell megteremteni. A Vasúti szállítás megszüntetése a la­kosságot nem érinti anyagi­lag. mert a körzetesítésbe vont területeken vasúti tarifával számolják el a közúti szállí­tást is. A körzetesítéssel kapcsola­tos tennivalókról a miniszté­rium által előkészített prog­ram alapján márciusban tár­gyal' a megyei tanácsülés. A vasút fejlesztéséről A MÁV miskolci igazgató­sága irányítása alá tartozó te­rületen a harmadik ötéves ' tervben előirányzott mintegy 160 millió forintos fejlesztési keret ötven százalékát a MÁV felhasználta. A fejlesztés és a felújítás időarányosan és cél­szerűségében is jó ütemben halad. 1969-ben & 1970-ben továb­bi jelentős fejlesztéssel szá­molhatunk. Az emődi állomás korszerűsítését, a felvételi épü­let átalakítását, illetve a do­minó rendszerű biztosítás üzemépületének kialakítását a harmadik ötéves tervben fi­gyelembe veszik. Sző van ró­la, hogy a Diósgyőrvasgyár és Lyukóbánya közötti kisvasút helyett az LKM és Erenyőbá- nya közötti távon normál nyomtávú vasút, épülne. En­nek terveit már készítik. Ha­marosan üzemelni kezd & Borsodi Ércelőkészítőmű. A tanácskozáson elhangzott a javaslat, hogy a BÉM és az LKM között villamos vontatá­sa kocsikkal oldják meg az ércszállítást. A minisztérium vezetői indokoltnak látják s kérést, és megvalósításához 1969-ben hozzákezdenek. A Tiszai pályaudvar átépítésé­vel kapcsolatos pályázathirde­tés megtörtént, nagyon sok pálvamű érkezett be. a ter­vezés hamarosan elkezdődik. Ezzel együtt 42 szolgálati la­kás is megépül. Mindezeken kívül jelentős összegeket -for­dítanak szociális beruházások­ra is. Közút iáink állapota stem kielégítő A tanácskozáson egyértel­műen kifejezésre jutott: an­nak ellenére, hogy évről évre nagyon sok pénzt fordítunk korszerűsítésre, a megye köz­útjainak állapota még mindig nem kielégítő. Az egyik leg­égetőbb probléma a házgyári termékek elszállításával kap­csolatos útvonalak megerősí­tése. A megyei és a városi ta­nács vezetői már két évvel ezelőtt jelezték ezeket a gon­dokat. Kezdetben több ígéret hangzott el, később megtör­tént a felmérés is. Most a KPM és az ÉM az építés ter­heinek viselésén vitatkozik. Közben a XII. negyedévben el­kezdődik a termelés a ház- gvárban. A tanácskozáson megállapodtak, hogy a kiala­kult vitát központi állásfogla­lásra terjesztik, de addig is provizórikus megoldásokat ke­resünk, hogy a házgyári ter­mékek rendeltetési helyükre eljussanak. A megye közútjain 2 év alatt 455 kilométeres szakaszt portalanítottak. Ez csökken­tette a makadámutak meny- nyíségét, de még mindig 511 kilométer makadámútunk van, és ez rossz arány. Az ér­tekezleten arra kérték az ille­tékeseket, hogy 1968-1969- ben portalanítsák a felmaradt utakat. Ehhez a megyei ta­nács megadja a tőle telhető segítséget, de feltétlenül szük­séges, hogy a KPM Közúti Igazgatósága is javítson mun­káján. A korszerűsítés és fel­újítás során 182 kilométer hosszú út készült el tavaly megyénkben. A jajhalmi és a sajópetri bekötő út építése azonban elmaradt. Kocsipark, hidak Elkészült a kazincbarcikai gépkocsi forgalmi és -javító telep. Sátoraljaújhelyen for­galmi telepet építettek, Mező­kövesden műhelybővítést haj­tottak végre. Folyamatban van a miskolci MÁVAUT-pálya- udvar építése is. A tehergép­jármű- és autóbusz-kapacitás döntően a minőségi cserékkel növekedett, de nem növe­kedett kielégítően a taxi- állomány. A megye és a város vezetői kérték az illetékeseket, segítsenek a taxiellátás javítá­sában. A kérés teljesítését a minisztérium vezetői indokolt­nak látják. Még az idén elkészül a mis­kolci új Sajó-híd és feljáx-ó. A házgyári termékek el szánká­sával kapcsolatosan .azonban szükségessé válik a Miskolc— Kistokaj úton levő két közúti felüljáró teherbírásának felül­vizsgálása, szükség szerinti megerősítésé. Elfogadták a ta­nácskozáson azt a javaslatot is, hogy meg kell erősíteni az Eger—Hollóstető—Miskolc kö­zötti útszakaszt A tanácskozá­son állást foglaltak benne, hogy keresik a lehetőségét a "Budapest—Miskolc vasútvona­lom levő nyéki sorompók ki­iktatásának. A megye és a város vezetői elmondták, hogy nem tartják elegendőnek azt a fejlesztési lehetőséget, ame­lyet 1968-ban kaptunk az út­hálózat korszerűsítésére. Várospolitika és igasság Az „Északmagyaronszág” ja­nuár 10-i számában megjelent „Várospolitika és rögtönzés” című cikk megbírálta „Város- politika és városi valóság” cí­mű írásomat, amely a NAP­JAINK 1968. januári számá­ban jelent meg. Előrebocsátva, hogy a bírá­lat lehetőségével tollforgató embernek számolnia kell (akár tetszik ez nekik, akár nem), szóvá kell tennem, hogy a bí­rálat olyan megállapításokat tartalmazott, amelyek nem állják meg a helyüket. Itt mindenekelőtt arra kell utal­nom, hogv a bírálat első felé­ben a névtelen cikkíró kira­gadott mondataimmal vitázik, és ennek nyomán úgy tűnik, mintha azt fájlalnám, hogy új lakótelepeinken szolgáltató üzemeket építünk művelődési intézmények helyett.. Ezzel szemben " "a " NAP- j JAINK-bah megjelent cik- ! Ivemben én a következőket ír- I tam: í „Nem vitatom, nem is vitat- | hatom a lakótelepi intézmény- ! központokban létesülő külön- j böző szolgáltató intézmények j fontosságát. Nem vagyok az | eszpresszók ellensége se. Még­is úgy vélem, hogy’ az esz­presszóknál hathatósabb tu­datalakító eszköz egy-egy sze­rény’ művelődési otthon, lakó­telepi klub, ifjúsági klub. fiókkönyvtár, barkácsoló mű­hely.” Mivel az „Északra agyar or­szág” szóban forgó cikke szub­jektivitással is vádol, az elfo­gulatlan olvasóra kell bíznom annak megítélését, hogy előbb idézett mondataim szerint „el­lensége” vagyok-e a lakótele­pi fűszerből tok, tej csárdák és zöldséges üzletek létesítésének. Hadd jegyezzem még meg, hogy’ annak idején például el­sőként hívtam fel a figyelmet a Szén t péteri -kapui lakótelep ellátási, nehézségeire. Cikkem 1966. szeptember 9-én jelent meg, az Ésaakmagyarország hasábjain. A bírálat második része az „Északmagyarország”-gal kap­csolatos észrevételeimmel fog­lalkozik. Az igazságnak tarto­zom kijelenteni, hogy’ megbí­rált cikkemben elmulasztot­tam kiemelni azokat az ered­ményeket, amelyeket az ..Északmagyarország” Miskolc és a miskolci városi tudat fej­lesztése terén elért. Szolgáljon j azonban mentségemre, hogy I ezt köztudottnak tartottam. | Ugyanakkor azonban fenn I kell tartanom azt a vélerné- 1 nyemet, hogy egy’ városi lap | szükségszerűen — már csak terjedelmi okokból is — töb- ! bet foglalkozhat a város prob­lematikájával, mint akár a I legna.Bvszerűbben szerkesztett megyei újság. Ebből, a véle* 'menyem szerint nehezen meg­Javul a távközlés Napirevtfl en cáfolható, okfejtésből követ­kezik, hogy egy újonnan ala­pítandó miskolci városi hír- !av> lényegesen több helyet és figyelmet szentelhetné Mis­kolc városépítési, fejlesztési és ellátási gondjainak megoldá­sára. mint. az Északma gyár- ország”, amelynek figyelmét Miskolcon kívül egész Borsod- Abaúj-Zemplén megyére ki kell terjesztenie Az önálló miskolci újság létrehozása egyébként — fejtegetéseimtől fii vyetlenül is, időszerűnek látszik. Ezt. bizonyítja az egyik legilletékesebbnek, dr. Fekete Lászlónak, a Miskolci városi Tanács vb-elnökének a NAP­JAINK 1968. februári számá­ban megjelent nyilatkozata, amelyben szükségesnek ítéli a városi lap létrehozását, sót a város anyagi támogatását is kilátásba helyezi. Befejezésül még annyit, hogy következtetéseimmel nem szándékoztam Miskolcot „megváltani”, egy nagyváros sokkal bonyolultabb organiz­mus annál, mintsem, hogy’ az enyéimnél százszor töv-b (és akár okosabb) javaslattal min­den gondjától egy’ csapással meg lehetne szabadítani. Meg­felelő módon vitázni termé­szetesen lehet, sőt kell is. Épp ezért kell megköszön^ nem, hogy’ válaszcikkem köz­lésére módom nyílott. inősté­Zfrcz Péter há’'or. 'Okossal------------------------------- . ellenfél ’ ég egy ereibe» Az elmúlt években 11 kis postahivatal épült a megye területen, tanácsi segítséggel. A kazincbarcikai lakótelepet, a miskolci S zen tpé téri-kapu­ban levő 1 alvótelepet, vala­mint a Kilián-északot is be­kapcsolták a távbeszélő-háló­zatba. A megyében két év alatt mintegy 4 ezerrel, Mis­kolcon pedig két és fél ezer­rel nőtt a' távbeszélő-előfizetők szama. A megbeszélésen szóba került a kazincbarcikai posta, a Sátoraljaújhely—Vámosúj­falu közötti körzetkábel meg­építése, a Kazincbarcika—Ede- lény—Szendrő—Aggtelek vo­nalon a jobb telefon-összeköt­tetés megteremtése. A KPM vezetői elismerték az igény jogosságát. A pénteki megbeszélésen sok egyéb kérdés is szóba ke­rült így az autóbuszok, teher­gépkocsik minőségi cseréje, új AKÖV-telepek létesítése, a szervizhálózat javítása, Ózd város egységes közlekedési há­lózatainak kiépítése. A tanács­kozást vezető dr. Papp Lajos, a megyei tanács vb-elnöke el­mondta lapunk munkatársá­nak, hogy a KPM vezetői se­gítőkészen járultak hozzá me­gyed gondjaink megoldásához. a megye vízgazdálkodása Ivóvíz? ipari víz és a szennyvizek A Borsod megye! Népi s.‘ Ellenőrzési Bizottság az el- múlt két esztendőben be­hatóan vizsgálta az ivó-» ipari- és szenny vízgazdál­kodást, a, belvízvédelmet és az; öntözéses gazdálkodást. A széles körű vizsgálat cél­ja az volt, hogy megálla­pítsák: célszerűen használ­ták-« fel az elmúlt ötéves ! tervben beruházott összege­ket, és milyen további in­tézkedések szükségesek a problémák megoldására. Az MSZMP Borsod megyei párt-végrebajtóbizottsága a közelmúltban megvitatta és elfogadta a NEB tájékozta­tó jelentését» valamint Ja** vasi a tail. A megye lakosságát kö­zelről érintő kérdést, a víz- gazdálkodás komplex vizs­gálatának főbb tapasztala­tait lapunk hasábjain is is« mertetjök» Napiamban több szó esik a vízről, a víz­gazdálkodásról, Földünk leg­SorseteeüMfiyi változások Sülsőre szép és gazdagnak látszó község. A hosszú főut- <5a két oldalán takaros új és újjáépített házak, a lakók szor- iialmáról, rendszeretetéről ta­núskodó tiszta porták. A turista szemével nézve, a '»orsodszentgyörgyi határ is szép. Alig kőhajftásnyi széles völgyek, meredek dombolda- akra kapaszkodó szántóföl­dek. Gyalogszerrel felkapasz­kodni sem lehet könnyű, hát még megművelni. Gazdaszem- mel nézve mostoha, súlyos ve­rejték árán is csak szegénye­sen termő határ. — Az 1400 főnyi lakosság zöme az iparban keresi kenye­rét. Alig húsz olyan család van, amely kizárólag a mező- gazdaságból él — tudom meg Fabri Kálmán párttitkártól. —- De számos, más család jöve­delmének egy része is a Kos­suth Termelőszövetkezet jó, avagy rossz gazdálkodásától függ És persze az sem mind­egy, tudunk-e valamit az or­szág asztalára adni. vagy sem. A szomszéd asztalnál pénzt borítékolnak. Több mint 1S2 «zár forintot, amit £ zárszám­adő közgyűlés után kap kézhez a tagság. — Még sohasem tudtunk ennyit osztani — néz elégedet­ten mosolyogva a pénzköte- gekre B. Kovács Béla, a tsz elnöke. — Egy esztendő alatt 1288 forinttal növekedett az egy dolgozó tagra jutó jöve­delem. Az előző évben 20 fo­rint és 44 fillért ért, most pe­dig a tervezett 25.50 helyett 36 forintot ér minden munkaegy­ségünk. • A szomszédos nagyteremben lassan már gyülekezik a tag­ság a Kossuth Tsz hetedik zárszámadó közgyűlésére. Itt, a kis szobában, ahol még az idén szövetkezeti klubot sze­retnének berendezni, régi zár­számadásokat emlegetnek. — Volt itt néha olyan pap­rikás hangulat is, hogy már az asztalokat is majdnem felbo­rogattuk — jegyzi meg vala­ki. — Abban az évben valami 14 forintot osztottunk munka­egységenként, s a részes mű­velés is édeskeveset hozott a konyhára. — 1964-ben még 130 ezer, 1935-ben S30 ezea: forint volt a mérleghiány — magyarázza Majoros István főkönyvelő. — 1966-ban tisztáztuk a hiányt Most nyereséggel zártunk. Természetben 63 ezer forint értéket és 121 ezer . forint kész­pénzt még tartalékolni is tud­tunk, ® A modern művelődési ott­honban helyeslőén bólogató fejek fogadták a közgyűlési beszámoló első mondatát: „Fáradsággal teli, de ered­ményekben gazdag év végére érkeztünk.” —- És ezentúl most; már mindig így legyen — szólalt meg mögöttem halkan egy idős nénike. A régi paprikás, veszekedős hangulatú emberek helyett most bizakodással téli tagság hallgatta a sok számadattal teli beszámolókat. 52s azok, akik a beszámolók után szót kértek, valamennyien csak azt keresték, hogyan lehetne az új gazdasági évlxafl még jobban, eredményesebben művelni a dimbes-dómbo* határt — Most már nem álom, hogy itt, ezeken a 20—25 fokos ftőfcön §s Sebei eredményese®, jövedelmezően gazdálkodni — jegyezte meg Balázs György, a fiatal főagronómus. Mire alapozza ezt? Az első, amit említ, ami számukra itt, a mostoha hegy­vidéken nagyon sokat jelent: a párt IX. kongresszusának határozata alapján hozott in­tézkedések. Az árkiegészítő do­táció, amely ennék a tsz-nék kerek félmilliós segítséget je­lentett De sorol még más változá­sokat is. A tagság nagyobb munkakedvet, a közös növek­vő becsületét Sokat jelent, hogy 791 ezer forintos költ­séggel, zömmel állami támoga­tással szabályozzák a borsod- szentgyörgyi patakot Völgyé­ben így. vagy száz holdnyi sík szántóterületet hódítanak visz- sza. És ez a száz hold leg­alább kétszeresét termi majd, mint a meredek dombokon le­vő, kétszer akkora terület Odafenn pedig majd pillan­gósokat. vetnék. És, ha lesz ta­karmány, növelhetik az állat- állományt. 150 katasztrális holdat mesaezéssel javítanak az idén. Ezért is bizakodnak, hogy az első igazán eredményes gaz­dasági évet még eredménye­sebb esztendők követik. Öt ti) lakosságtól. Ez az elvonás y,.._b‘' szonylag Miskolcon a legL lentősebb, ahol meghaladja1' "tí napi 10 000 köbméteres men­nyiséget Ha ezeknek az üze­meknek vízigényét megfelelő minőségű ipari vízzel helyette­sítenék, úgy jelentős* ivóvíz- mennyiség szabadulna fei * lakosság részére. A városi vízművek, általá­ban az ivóvíz-művek teher­mentesítése céljából a megye területén több helyen felül­vizsgálták, lehetőség nyílna-e rá, hogy az üzemek ne kom­munális vízműből; Iranern sa­ját vízbeszerzőhelyről, esetleg központi ipari vízművekből egészítsék ki nyersvíz-igényü­ket Az ipari vízellátást Jelentő­sen megjavítja az úgynevezett bódvai ipari regionális vízmű üzembe helyezése. Ez a Bor­sodi Vegyikombinátot, részben a Berantei Hőerőművet és 3 Sajőszentpéteri Üveggvárai látja majd el. jő minőségű ipari vízzé!. Ezáltal naponta mintegy 5000 köbméter ivóvíz* mennyiség szabadul feL A széles körű NEB-vizsgálíttf megszívlelendő megállapítása, hoey ipartelepeinknél a belső üzemi vízgazdálkodás még nem érte el a kívánt szintet A Lenin Kohászati Művekről készített ipari vízgazdálkodási tanulmány .szerint a vízgazdál­kodási módszerek és létesít­mények korszerűsítésévé! ad ilyen jellegű üzemköltségek­ben évente több millió fonni megtakarítást lehetne elérni. A szennyvíz elvezetésében akadnak megoldatlan problé­mák. Ezek mielőbbi megoldá­sa népgazdasági szinten is fontos. Megyénit területén » szennyvizek kártételei elérik az évi 40 millió forintot Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság a NEB vizsgálatá­nak időpontjáig 220 eljárást folytatott le vízszennyezések miatt s ezek alapján a válla­latok 30 millió forint bírságot, és szermyvíwü vezetési díja t fizették ki $<tínnk megyénkben ke- ‘ ° vés anyagi lehető­ség adódott szennyvíztisztító berendezések létesítésére, és a. legutóbbi időig érvényben levő bírság som ösztönözte a válla- iátokat s szennyvíztisztítás megoldására. (FólytatjtlJQ nagyobb mennyiségben talál­ható és semmi másfial nem helyettesi illető természeti ele­me a víz, egyre inkább hiány­cikké válik. Ez Látszólag -el­lentmondás, pedig a vízgaz­dálkodás feladata is kettős: elő teremteni a szükséges vizet, és tervszerű harcot folytatni a víz pusztításai ellen. Megyénkben a második öt­éves terv során 55 millió, Mis­kolcon pedig 99,7 millió forin­tot fordítottak a vízellátás fej­lesztésére. A megyében e mun­kák eredményeként fi napi víztermelő kapacitás 5700 köbméterrel, a vízvezeték, hálózat hossza pedig 123 kilo­méterrel növekedett, A rendelkezésre álló össze­geket célszerűen használták fél, gondoskodnak a létesítmé­nyek maximális kihasználásá­ról is. Megyénkben azonban a nagy beruházások ellenére to­vábbra is súlyos gond maradi az ivóvízellátás. Egyes terüle­teken — így például a Bodrog­közben — a vízellátás még ma is szinte teljesen megol­datlan. Megyénkben ugyanis ; vízmüvek fajlagos beruházás költsége nagyobb, mint az or­szág niás területein. \»hf>7 helyzetben van víz ellátási szempont bői Miskolc lakossága, aho csúcsfogyasztás idején, amiko: a loarsztforrások elapadnak naponta legalább 10—15 ezej köbméter víz hiánya mutat kozák. Ez a vízhiányos idő szakok egészségügyi kihatá sain túlmenően a város ipar telepeinek fejlesztését, sőt, i lakásépítést is gátolja. A harmadik ötéves tervber az ivóvíztermelő kapacitás ; megyében 10 Ó00, Miskolcot 12 000 köbméterrel növekszil naponta. A. tervek szerint ; vízvezeték-hálózatot a megy< településein 180, Miskolcon pe dig 100 kilométerrel kell nö­velni. A fejlesztésre előirány­zott összeg a megyében 66 Miskolcon pedig 5S millió fo­rint Az ipari vízellátás mine mennyiségben, mind értékbér lényegesen nagyobb volume­nű az ivóvízellátásnál,; gazda­sági szempontból tehát meg­határozó szerepe van a me­gye vízgazdálkodásai ar. Me­dvénkben vizsgálat tárgyáva tették, hogy az ipar milyér mennyiségű ivóvizét von «1 a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom