Észak-Magyarország, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-20 / 42. szám

2 ßSZA RÍVJ VG V ARORSZA« Kedd, 1968. február 5ft A térkép isiméi | harcosok rakétatüzérsége hét- I főn reggel telibe találta a sai- | goni Toon Son Nhut légit - i maszpont repülőtéri váróter- ! mét, ahol kétszáz hazatérésre ‘ váró amerikai katona tar- ; tózkodott. Egy amerikai kato- i na. meghalt, huszonegy meg- j sebesült. A rakéta, amely a t UPI jelentése szerint a geril- ! Iák arzenáljának egyik legfé­lelmetesebb fegyvere, áttörte a kétemeletes épület tetejét és pontosan a Panamerican légi- társaság irodája előtt robbant. Az amerikai tengerészgyalogo­sok továbbra sem képesek megtörni a szabadságharcosok ellenállását Hűé fellegvárában — annak ellenére, . hogy az amerikaiak most már megkü­lönböztetés nélkül bombázzák a felbecsülhetetlen történelmi értékű citadellát. Kormányhatározat a miniszterek tanácsadó testületéiről tették időszerűvé. A kollégiu­mok létrehozásának, munká­juk szabályozásának,, s tagja» ik kinevezésének eddigi mód­jai elavultak. A helyi sajátos­ságoknak megfelelően legin­kább a miniszterek ismerhetik, hogy milyen jellegű és milyen összetételű tanácsadó szerve­zetre van szükségük. Az el­múlt években már egyébként is a tanácsadó testületek leg­változatosabb formái alakul­tak ki a minisztériumokban. A mostani határozat a mi­niszter. számára lehetővé teszi, lem nem érhetett véget a gyar­mati rendszer összeomlásává!, folytatódik tovább, sokszor változott formában, új jelen­ségek figyelembevételével. Va­lóban vázlatszerűen felvetítve, elég az alábbi három fő kér­désre irányítani a figyelmet: | Bizonyos területeken, el- sősorban Afrika déli fe­lén, még kemény utóvédr harcokat vív maga a klasszi­kus gyarmatosítás is. Elsősor­ban a portugál kotonializ,- musról van szó, illetőleg olyan hivatalosan független orszá­gokról, amelyekben egy fajül­döző kisebbség elnyomja as- ufrikai többséget (Rhodesia, | Dél-Afrika). Az imperialista | nagyhatalmak lényegében tá­mogatják őket Portugália közismerten tagja a NATO- nak, az atlanti szövetségesek­től kapott fegyverekkel folytat- gyarmati háborút Angolában,. Mocambiqueban és Portugál- Guineában. Rhodesia és Dél- Afrika ellen ugyan érvényéé ENSZ bojkotthatározatok van­nak, de a nyugati hatalmak, ezt nem veszik figyelembe. 9 A már függetlenné vált országokban kulcskérdés a gazdasági önállóság meg­szervezése. A nagy nyugati, monopóliumok befolyása azon­ban egyelőre változatlanul erőteljes Afrika, Ázsia és La- tin-Amerifca számos pontján,, sőt a neokolonialista (újgyar­matosító) próbálkozások egyes államokbaxi további térnyeré­sé gre vezettek, Q Miután előkészítették a ” talajt, az imperialisták mind kevésbé vetik el a nyílt beavatkozás eszközeit. Ez megnyilvánulhat jobboldali katonai puccsok formájában, (például Ghana és Indonézia), amikor imperialistabarát gar­nitúrát segítenek az ország élére. A módszerek közé tar­tozik a helyi háború is, még­hozzá két fő változatban. Egy­részt felhasználják helyi szö­vetségeseiket, hogy- haladó- szomszédaikra nyomást gyako­roljanak. Ebbe a keretbe illik az izraeli agresszió a passzí­vabb arab államok ellen, #vagy Szaúd-Arábia beavatkozásai & Jemeni Köztársaság ügyeibe. De mind több példája van an­nak, hogy az imperializmus, mindenekelőtt a világ csend­őrének szerepére törő Egyesült Államok maga visel háborút. A nemzeti felszabadulásért küzdő erőknek számot kell vetniök tehát azzal a ténnyel, hogy az imperializmus — so­kat emlegetett globális straté­giájának keretében — biztosí­tani kívánja közvetett, vagy közvetlen uralmát a harmadik világban. Ez az ellentámadás hallatlanul bonyolulttá telte Afrika, Ázsia és ka tin-Ameri­ka politikai viszonyait. Volt, ahol .átmeneti sikert hoztak a jobboldali rohamok, másutt viszont éppen az antiimperia- lista ellenállást kristályosítot­ták ki. Megint Szólnunk kell a haladó harmadik világbeli or­szágok és a szocialista erők hatékony harci szövetségéről, amelynek új jelentősége pél­dául az SZKP, az MSZMP és más kommunista pártok kap­csolata haladó nemzeti moz­galmakkal. így a Guineái De­mokrata Párttal, az EAK Arab Szocialista Uniójával, a szíriai Bnath-szal, az algériai FLN­nel. Az elmondottal* ból iövetkezően a nemzetközi! nunkásmozgalom feladatai kő- r.é tartozik a harmadik világa ran kialakult helyzet alapos! elemzése, a mozgásfolyamatok 'eltárása, a lehetőségek szám- Davétele. Fgv kommunista vi- ágtanácskozás az antiimperia- ista harc időszerű kérdéseiről olytatott tanácskozásai során lyilvánvalóan érinti majd a larmadik világ eseményeit, szükség van a pozitív és a ne- :at.ív jelenségek értékelésére, logy azok alapján alakulhas- on ki a helyes magatartás, gy lehet az imperializmus! 'lobális stratégiájával szem­lén a leghatékrmvabb és ered­ményes globális, entbmneria- ista egységet szembeállítani. Xéü Ends . hogy maga dpntse el: a mi­nisztériumban jelenleg kollé­gium, vagy más elnevezéssel működő tanácsadó, koordináló, véleményező testületet fenn­tartja, átszervezi, vagy meg­szünteti.' A kormány által ko­rábban kinevezett kollégiumi tagot e tisztsége alól a minisz­ter felmentheti, a tanácsadó, koordináló, véleményező tes­tület tagjait ő nevezi ki és biztosítja, hogy a testület munkájában a minisztériumi pártbizottság titkára reszt ve­hessen. P Hov/aid (Be’ ő lenő) Az előretolt helyőrség Kosziéin beszéde Miiiszkben rottségáért vívott harcban pár­tunk nagy jelentőséget tulaj­donít a kommunista és mun­káspártok új nemzetközi ta­nácskozása összehívásának. Ügy véljük, hogy ennek, felté­telei jelenleg megérlelődtek. A kommunisták legutóbbi vi­lágfórumának megtartása óta eltelt évek során a forradalmi mozgalom előtt egész sereg olyan probléma vetődött fel, amely kollektív, alkotó meg­vitatást követel. A testvérpár- tok többsége osztozik az ú.i nemzetközi tanácskozás össze­hívására vonatkozó nézetünk­ben. Több mint 70 párt már állást foglalt a tanács ho­zás összehívásának szüksé­gessége mellett. Február végén Budapesten — mint ismeretes — sor kerül a kommunista és munkáspár­tok konzultatív- találkozójára, amelyen megvitatják az új nemzetközi találkozó' előkészí­tésével kapcsolatos kérdése­ket. Az internacionalizmus elveihez híven, pártunk min­den tőle telhetőt megtesz a konzultatív találkozó sike­réért. megkísérlik a belügyeikbe való beavatkozást, rájuk akar­ják kényszeríteni akaratukat, diktátumukat. Meg kell mon­dani — emelte ki Koszigin —, hogy az imperialista erők ag­resszivitásának megnövekedé­se egyáltalán nem az imperia­lista tábor erejének megnö­vekedését jelzi. A még min­dig nagy gazdasági és katonai potenciállal rendelkező impe­rializmus nehézségeiből újabb kalandokban, a nemzetközi helyzet kiélezésében keres ki­utat. A nemzetközi helyzet teljes bonyolultságát józanul fel­mérve, a pari Központi Bizottsá­ga, a szovjet kormány a béke és a békés együtt­élés érdekében fáradhatat­lanul gondoskodik a legtö­kéletesebb védelmi techni­ka megteremtéséről, a fegyveres erőknek ezzel való ellátásáról, harci felkészültség gük erősítéséről. j A nemzetközi kommunista mozgalommal összefüggésben a következőket mondotta: A nemzetközi kommunista moz­galom egysegéért és összefor­Alekszej Koszigin. az SZKI Központi Bizottsága Politika: Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke beszédet mondott a múl I héten lezajlott minszki terüle ti pártkoníerencián. Beszéde eiején a szovjet miniszterelnök belpolit.ilMii kérdésekről szólt. A külpolitika kérdéseire rá­térve Alekszej Koszigin hang­súlyozta ; Az utóbbi időszakban érezhetően megnövekedetl a nemzetközi feszültség, bonyolultabbá vált a hely­zet. amelyet az imperialista erők, különösen az amerikai impe­rializmus agresszivitása jel­lemez. Erre utalnak minde­nekelőtt a vietnami háború kiszélesítése, a Kambodzsa és Laosz, elleni provokáció. Izrael közel-keleti agresszív akciói, ;• nyugat-németországi politika: élet veszélyes alakulása, Ko­rea és a Japán-tenger körzeté­nek eseményei. A konfliktu­soknak mindenütt egy és ugyanazon alapvető oka van. Az imperialisták merény­leteket köretnek el a né­pek szabadsága és függet­lensége ellen, A saigoni bábhadsereg ötvenezer harcosa eh elszökött Basov Q sszországban Amintore Fanfani olasz kül ügyminiszter meghívására hét főn délelőtt hivatalos látoga tásra Olaszországba utazót. Ivan Basev külügyminiszter Négynapos római látogatás: alatt megvitatja a bolgár- alasz kapcsolatok továbbfej lesztésével összefüggő kérdé seket. halott, Én ostoba, megmen­tettem magát! A kmirha! A kígyó hiába, kereste az ing tulajdonosát, mert a szörnyű kmirha szaga fogta őt körül. Hogy dolgavége- zetlenü! ne távozzon, megmar­ta szegény Kramartzot. Tehát az ő életét az arab kávéfőző mentette meg. Illetve ez a nő... Elég rosszul tette! De mindenesetre, a szimpátia jele a megboldo-; gult részéről... ! — Kérem higgyen nekem .. — könyörgött a férfi. — Nem] örülök, hogy az életemet meg-; mentette,-mert ez nálam sors-‘ csapásnak számít, de boldog* vagyok, hogy foglalkozott ve-’ lem ... és„.. rokonszenves- < nek talált. Ugyanis én nagyon * sokat foglalkozom magával < gondolatban,... * Megfogta kezét. Jó meleg, < női kéz. Halottban ritkaság. De ez ingerülten kiszakította« csuklóját. i — Ne merészeljen hozzám-^ nyúlni. 1 A nő ismét eltaszította, és 2 futott... Galamb utána... j Most nem tűnsz. el. mint a* sivatagban ... ! Hopp! Ott a « fordulónál nem mehet tovább. * mert egy mimózasövény zárja« el az útiát. 1 A nő futott... a sövényhez« ért. Galamb nagy ugrá-j sokkal követte, és már« szinte elérte, amikor a fák kő-j zül úgy csapták feíbe, hogy 4 ájultan zuhant a földre ^ (Folytatjuk.) * — Hiszen könnyen bebizo- . nyithatja, hogy maga nem Íves őrnagy... Ez esetben a maga számára nem bír ér­tékkel egy ócska óra... — Sajnos, odaadtam Mac- quart-nak... — Mi?! — A nő sápadtan, 'reszketve nézett rá. —■ Hiszen nekem azt mondták ... hogy ... nem megy el... — De sebaj. Azért ott volt És elvitte az aranyórát... — Ki beszél itt. aranyóráról? Egyszerű karóra, krokodilfej­jel... — Az megvan! Boldogan odaadom, bár nem az enyém... Tessék ... Ördög és pokol!... Kérem — mond­ta Galamb —, az órát ellop­ták ... Az óra nem volt a csukló­ján ... A nő felkacagott. — És én már kis híján el­hittem ezt a komédiát... — Kérem esküszöm ... — Ne esküdjön!... És én elég bolond voltam ... Még kételkedtem abban, hogy ki­csoda ... Nem akartam hinni, h°gy színészkedik ... Megté­vesztett a komédiázása .. • — Kérem, higgye el... — Ugyan!... Az órát majd eljuttatja oda. ahol várták, éa én vagyok az oka, mert meg­mentettem ... — Mitől, kérem? — Ember! Ha magát nem önti le az arab kávéfőző kmirha pálinkával akkor most gerészkadét és filharmonikus. Ezek után szabad , tudnom, hogy az ön személyében kit gyászoljak? A nő önkéntelenül elmoso­lyodott. 'De azután megvetően lebiggyesztette a száját: — Ezt a mesét akarja el­hitetni velem? Ne próbál­kozzék, ilyesmivel... — Kérem, elmondok magá­nak őszintén mindent. Re­mélem, megbízhatok egy kí­sérletben, hiszem odalent ta­lán mégsem pletykáznak .,. Hát tessék meghallgatni. I 'o s Galamb elmondott ^ mindent. Az aka­démián kezdte, folytatta a főfelügyelővel, és leszámítva apróbb mellék- vágányokat, amikor kitért né­hány hölgyismerősére, vidám nótákra, aránylag összefüg­gően előadta az ügyet... A nő állandóan gyanakvás­sal nézte... Kissé alátámasz­totta az elbeszélést a fiú ál­landó. gyerekes vigyora. Végül bizonytalan hangon megszó­lalt? Láttam, hogy segít a gyengék- . nek. — Asszonyom! Én lassan . megszoktam, hogy időnként sürgősen közölnek velem va­lamit, amit nem értek, és amihez semmi közöm sincs ... Beletörődtem, hogy ne higy- gyék el azt, ami igaz. és tud­janak rólam valamit, ami nem igaz. de most talán mégis mondhatna valami közeleb­bit ... — Felesleges, hogy színész- kedjen előttem . . . Én tudom, hogy maga ki! — Nem mondaná meg ne­kem is? Hadd tudjam én is! — ön íves őrnagy! Galamb elkeseredetten kiál­tott: , — Hát evvel az őrnaggyal a sírba visznek, és akkor majd én is hazajárok, mint nagysád. A nő egy pillanatig bizony­talanul nézte. ,— Szóval kicsoda maga sa­ját bevallása szerint? — Harrincourt. Jules Man- . íred Harrincourt elcsapott tea-. 42. \ l alahol egy felriadt pap: gáj rikoltozolt. Külör ben néma csend. A k. itt áll vele szemben .. —' Nos? — kérdezte hűve sen a nő. Galamb vigyox-gott. — Jó, hogy jön. éppen mos gondoltam, hogy furcsa dől gok történnek a tóbor körű és ha legközelebb hazajárr látom. megkérdezem,- ner tud-e közelebbit... A nő idegesen kiáltott rá: — Mondja, kérem! Mag nem érez semmik ha ígv szén' tői szemben áll egv nővel, ak: meggvilkoltak? Akinek hals Iáért ön is felelős! — Ezt a gyanúsítást a tar erélvesebben kikérem magán­nak! — Nézze, kérem, én rége figyelem magát — mondta rt megő hangon a nő. —, Elís merem, hogv bámulatra mélt idegei vannak, csodálatosa színészkedik. és amit tesz, 3 meghaladja hírét, de mégis te«»,g van szíve, azt hiszem, j A kormány hatályon kívül helyezte" a minisztériumok 1 <>1 lég: urnáiról szóló régebbi I határozatát, amely megszabta | a tanácsadó testületek műkö- j dósét, s a kormánynak tartot- * ta fenn a kollégiumi tagok ki- ! nevezésének es felmentésének ! jogát. A kormány most ezeket j a jogokat a miniszterekre és j más országos hatáskörű szer- j vek, vezetőire, ruházta. I Mint illetékes helyen elmon­dották, a rendelkezést az ál­lamvezetés új módszeréi -— a hatáskörök decentralizálása — A DNFF fegyveres erőinek Trung Bo-i főparancsnoksága közleményben számol be a térségben 1968. január 30-a éi február 8-a között vívott har­cokról. A közlemény szerint a jelzett időszakban a hazafias erők 30 ezer ellenséges kato­nát öltek meg, sebesíteítek meg, .vagy ejtettek fogságba. A saigoni bábhadsereg 50 00C harcosa megszökött, néhány egysége pedig fegyverekkel egvütt, a hazafias erők oldalá­ra állt. A közlemény hangsúlyozza, hogy a hazafias erők Trung Bo térségében 19 repülőtér, 35 tü­zérségi állás és 15 utánpótlási támaszpont ellen indítottak tá­madást. Nyolcszáz repülőgépet, százötven . tüzérségi ütege*, ezer katonai járművet és nvolc kilövő létesítményt megsemmi­sítettek vagy használhatatlan­ná tettek. A dél-vietnami szabadság­Á brit birodalom rátörő miniszterelnöke, Joseph Chamberlain mondotta a szá­zadforduló táján: .^Anglia, bir­tokain sohasem megy le a nap es sohasem szárad fel a vér...” Ez volt. az áz idäszak, amikor a térképen a híres és hírhedt brit királyi rózsaszín és még négy-öt gyarmatosító hatalom színei borították a területek többségét. Mint csepp a ten­gert, tükrözte a helyzetet a vi­lág eddigi legrövidebb háború­ja is. Brit ultimátumot adtak át a zanzibári uralkodónak, s elegendő volt egyetlen angol cirkálónak tüzet nyitnia a szultán palotájára, hogy har­minckét perc' múlva kitűzzék a megadást jelentő fehér zászlót. Századunk második felében azonban alapvetően megvá! tű­zött a világtérkép. Korunk a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet kora, s a nemzeti felszabadulási mozga­lom nagy .sikereinek időszaka is. A szocialista világrendszer létrejöttén kívül jogosan tart­ják az elmúlt két évtized leg­fontosabb eseménysorozatának a harmadik világ kialakulását. Összeomlott a gyarmati rend­szer és helyét fiatal, független országok foglalták el. Érde­mes ezzel kapcsolatban fel­idézni néhány számadatot. 1914-ben a föld lakott terüle­tének több mint hetven száza­léka, lakosságának 62 százaléka a gyarmatokra jutott. Ma a föld népességének csupán egy százaléka él gyarmatokon. A folyamatra jellemző, hogy 1945 és 1980 között huszonnégy volt gyarmat szabadult fel. 19(?0 és 1963 között szinte föld­csuszamlásszerűen 32 ország lett független, közülük csupáá Afrikában 23. A legutóbbi fél évtizedben pedig ismét tucat­nyi ország nyerte el önállósá­gát. A „legfiatalabbak” a Dél­jemeni Népi Köztársaság, va­lamint az idei márciusban függetlenné váló Mauritius- sziget. A gyarmati rendszer fel­bomlása azért történhetett ilyen viszonylagos gyorsaság­gal, mert kedvező belső és kül­ső körülmények alakultak ki. Ami a belső tényezőkét illeti: általános antiim peri allste for­radalmi tömegmozgalom bon­takozott ki. A nagy tömege­ket érintő megmozdulás éiéti a kommunista pártok, illetve olyan haladó nacionalista szervezetek álltak, amelyekre közvetett módon ugyancsak nagy hatást gyakorollak a szo­cialista eszmék. A külső körül­mények pedig különösen ked­vezően alakultak, hiszen létre­jött és megizmosodott a szo­cialista világrendszer, megvál­toztak az erőviszonyok. A szo­cialista országok, a lenini el­veknek megfelelően, síkraszáll- nak mindem ország jogos füg­getlensége mellett. Ez nemcsak elvont támogatás, hanem poli­tikai. diplomáciai, gazdasági, sőt katonai segítségben is rea­lizálódik. A harmadik világ — kissé egyszerűsített kifejezése is utal rá — tulajdonképpen azért jöhetett létre, mert az imperialista világ mellett ki­alakult a „második világ”, a szocialista világrendszer. Ter­mészetesen a kapcsolatok köl­csönösen hasznosak, a szocia­lista országok támogatják a fiatal független államokat, ám azoknak erősödése jótékonvan hat vissza az egész antiim- nerialista front helvzetére. Az (alapvetően új helyzet, a naev eredménvek ti) ' problé­mákat, is felvetnek. A nemzeti felszabadításért folyó küzde-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom