Észak-Magyarország, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-20 / 42. szám

Weä€, $968, február 29, 3 Jelentés Serssé-Abaúj-Zemplén megye Ili?. é¥i ereiiényeírel A váfíalatok és a különböző szervek 1967. évi munkáját az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kapcsolatos elő­készületek jellemezték. A na­gyobb vállalati önállóság és a felkészülés hatása elsősorban a szükségletekre való terme­lésben, a programszerűségben, az értékesítésben, a gazdasá­gosságban érződött. A lakosság anyagi, kulturális, szociális el­látása általában javult. Népesség* f& 'rlallsoxtaiotiságt forgalom A megye népessége az év végén 772 ezer lő volt, az év folyamán körülbelül 2000-rel gyarapodott. Miskolc lakóinak száma 178 ezer. A munkaerőforrásként szám­ba vehető népességnek mintegy 78 százalékát foglalkoztatták. Az összes foglalkoztatottak száma 0,3 százalékkal emelke­dett, a 'szénbányászat létszá­mának mintegy 11 százalékos csökkentése ellenére. A nők munkába állítása az átlagosnál intenzívebb volt. számuk 3 százaléldcal növeltedéit. Ugyan­akkor a foglalkoztatott férfiak száma csaknem egy százalék­kal alacsonyobb az 1966. évi­nél. A nők foglalkoztatása szem­pontjából fontos szerepe van a bedolgozói rendszer kiszélesí­tésének. Jelenleg mintegy 4000 bedolgozó van a megyé­ben. A szocialista mezőgazdasági üzemek dolgozóinak száma a visszavándorlás és az első' íz­ben munkába lépők arányának növekedése ellenére csökkent Kedvező, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok közül a 20 even aluliak aránya az előző évi 0,7 százalékról 1,1 száza­lékra növekedett A lakosság pénzbevétele a főbb bevételi forrásokból 7 százalékkal nőtt A paraszti bevételek emelkedése nagyobb volt, mint a munkás- és alkal­mazottaké. Prémium ~ címén­csaknem 40 százalékkal ma­gasabb összeget fizettek ki. Az átlagkeresetek növekedé­se, egyes ágazatokban: ipar 1,5% építőipar 6,2% kereskedelem 4,0% közlekedés (közúti) 2,8% Pénzbevételeiből a lakosság áruvásárlásokra. 9 százalékkal, szolgáltatásokra 9,3 százalékkal többet, adóra és illetékre csak­nem azonos összeget fordított A takarékbetét-állomány év végén meghaladta az 1.1 mil­liárd forintot, az év folyamán VI millió forinttal emelkedett. A megye kiskereskedelmi áru­forgalma — folyó árakon szá-i aiolva — 6,8 milliárd forint volt, 9,2%-kaí több az előző évinél. A szövetkezeti kereske­delem forgalma intenzívebben növekedett, mint az állami ke­reskedelemé. Az eladott tartós fogyasztási Cikkek értéke 11,5 százalékkal nőtt. de ezen belül még a fon­tosabb cikkek eladásánál sem volt egyértelmű az emelkedés: darab 19GC cv %-aban ’'fMfttep 13 128 89,9 4!en4rifa&’& <8 762 169,® Hált. fafitosBelrriiMiy 6 67S 114,S Hxeriiélyautó <6j> 1 103 134,8 rtádtó, sencsíckrény 12 601 89,® l'elevítlá 12 274 87,3 Áruellátásban különösebb avarok nem voltak, az áru­kínálat a hazai és az import termékekből általában javult. Egyes cikkekből azonban (pl. csontos nyershús, építőanyagok stb.) a rendelkezésre álló meny- nyiség nem fedezte az igénye­ket. A szocialista kiskereskedelem hálózati egységeinek száma az év végével megközelítette a 3600-at. A szövetkezeti szek­tor hálózata 113 egységgel bő­vült, ebből 60-at mezőgazda- öági tsz-ek és szakcsoportok nyitottak meg. Szociális* huHurátis ellátás Az orvosok száma 52-vel emelkedett. Tízezer lakosra 14 orvos jut, hattal kevesebb az országos átlagnál A kórházakban és a ren­delőintézetekben gyógykezel < .betegek száma nőtt. Különösen a nőgyőgyászaton. a szemésze­ten és a fogászaton volt jelen­tős a növekedés. A táppénzes napok aránya 0,5 százalékkal emelkedett, naponta átlagosan 14 ezren voltak táppénzen. A három napon túl gyógyuló balesetek gyakorisága csök­kent. A kormányrendélet lehető­ségével élve az év végéig mint­egy kétezren vették igénybe a gyermekgondozási segélyt. Az állandó bölcsődei férőhelyek száma 1,8 százalékkal nőtt, s év végére megközelítette a 2300-at. A túlzsúfoltság mér­séklődött. Az oktatási intézmények kö­zül az óvodák száma öttel, a férőhelyek száma mintegy 300- zal bővült. Az év végén 187 óvodában 10 900 férőhely állt rendelkezésre a gyermekek el­helyezésére. Az általános isko­lai tanulók száma 114 300. kö­zel 2700-zal kevesebb, mint az előző évben. A csökkenés az első évfolyamosoknál mutat­kozik. Részben a tanulólétszám csökkenésének, részben a sze­mélyi és a dologi feltételek fejlesztésének tudható be. hogy javultak az oktatási feltételek. A középiskolák száma kettő­vel gyarapodott, Özdon új szakközépiskola nyílt, Miskol­con pedig a korábbi években kihelyezett tagozatként műkö­dő Építőipari Technikum vált önálló iskolává. A középisko­lai tanulók száma 18 219. Az egyetemi hallgatók száma a nappali tagozaton megközelí­tette a 2300-at, a növekedés 4,2 százalékos. Az év folyamán látogatott­ság híján több filmszínházat bezártak. Az egy előadásra jutó látogatók száma tízzel csökkent. A Miskolci Nemzeti Színház álfal tartott előadások száma növekedett, azonban a látogatottság alatta maradt az elmúlt évinek. A televízió-előfizetők száma több mint 13 ezerrel gyarapo­dott. Ezer lakosra 106 televízió jut, a környező megyék között a legmagasabb. A rádió-előfi­zetők száma — a vezetékes rá­dió két éve tartó, folyamatos leszerelése miatt — ez évben 4 százalékkal csökkent. Ezer lakosra 203 előfizető jut. Az év folyamán mintegy 4470 lakás épült. Az áthúzódó, illetve az építési engedéllyel rendelkező, de még megkez­detten építkezések száma ma­gasabb, mint az elmúlt évek­ben volt. Városokban az át­húzódó építkezések aránya a magasabb, a községekben pedig — az építési anyaghiány és a kölcsönök megadásának elhúzódása miatt — a meg­kezdetten építkezéseké. Az új lakások 84 százaléka két- és több szobás, fele fürdőszobá­val, 45 százaléka pedig vízve­zetékkel ellátott. . A városok­ban kisebb, de felszereltebb (ellátottabb), a községekben vi­szont nagyobb (alapterület, szobaszám) lakásokat építenek. Az év folyamán több mint ezer lakást bontottak le, 85 százalékban avulás miatt. A tiszta szaporulatot figyelembe véve, a megyében a lakásállo­mány 221 600-ra emelkedett Beruházás, termelés* felvásárlás A megyében a beruházási tevékenység jelentősen, mint­egy 20 százalékkal emelkedett 1967. folyamán több fontos beruházást helyeztek üzembe, például a Borsodi Végyikom­binát karbamid üzemét a December 4. Drótmüvek acél­huzalgyártó csarnokát, a Sze­rencsi Cukorgyárban az erő­műi rekonstrukciót, és a to- ronydiffuziót; Miskolcon a Gyors Éttermet. Ózdon az új középiskolát, Tiszaszederkény- ben pedig a művelődési házat adták át. Az elért beruházási eredmé­nyekhez hozzájárult, hogy a megyei székhelyű szocialista építőipar saját építőipari ter­melésének értéke 14 százalék­kal emelkedett. (A termelés növekedése több mint 80 szá­zalékban a termelékenység emelkedéséből származott.) Az állami és a szövetkezeti építőipar együttesen 1890 la­kást adott át Az állami kivi­telezők által épített lakások átlagos kivitelezési ideje egy nappal csökkent. A megye iparában a terme­lési volumen növekedése mér­sékeltebb volt a korábbi évek üteménél. A szocialista ipar­ban a termelés 3,5 százalékkal nőtt, ezen belül: & mini setéri ami ipar 2,4%-Lal, » e.iílácsi ipar 13,1%-k»!, ai toövet&eecti ipar 18,3%-ka! növelte termelését az előző évhez képest. A termelés alakulására nagy hatással volt a szénbányászat termelésének mintegy 7 száza­lékos csökkenése. Enélkül számítva, a minisztériumi iparban a termelés növekedése 5,4 százalékos, a szocialista iparban pedig 6,6 százalékos. A termelékenység 4 száza­lékkal nőtt. A minisztériumi iparban ka termelésnövekedés tel jes egészében, a tanácsi és a szövetkezeti iparban 19. illetve 16 százalékban a termelékeny­ség emelkedéséből származott. A termelés ütemessége — az idény-iparágak nélkül — egyenletesebb volt a korábbi évekénél. Az ipar fontosabb termékei közül általában a szükségle­teknek megfelelően alakult r termelés. Egyes termékekből (betonacélok, építőanyagok stb.) nagyobb mértékű terme­lésnövekedés is kívánatos lett volna. Az elmúlt év végén Miskolcon és a megye egyes részein a lakosság szénellátá­sában is zavarok voltak, ami részben termelési okokra ve­zethető vissza. Az állami ipar saját terme­lésű értékesítésének volumene 5 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelési készle­tek csökkenésére utal, hogy a megyei önálló vállalatok ér­tékesítése 0,6 százalékkal több volt, mint a befejezett terme­lés értéke. A külkereskedelmi értékesítés a tervezettnél több, az előző évinél azonban 6 százalékkal' alacsonyabb volt. A műszaki fejlesztés és a gazdaságosságra való törekvés hatására a termelés műszaki­gazdasági mutatóinál általában javulás tapasztalható. A megye mezőgazdaságának termelése — erdőgazdálkodás és szolgáltatás nélkül. 1959. évi változatlan áron számolva — mintegy 4 százalékkal nőtt. A növénytermelés és az állatte­nyésztés növekedésének üteme megközelítően azonos volt. A kora tavaszi ár- és belvizek miatt a bevetett terület csak 517 ezer hold volt, az előző évinél 4,1 százalékkal keve­sebb. A gabonaféléknél elért jó eredmények sem tudták ellen­súlyozni a kukoricánál, az évelő pillangósoknál és a burgonyá­nál mutatkozó terméskiesést, emiatt a szántóföldi növény- termelés volumene mintegy 5 százalékkal kevesebb. A szőlő- termelés viszont kétszeresére, a zöldségtermelés pedig 3 szá­zalékkal emelkedett. Kenyér- és takarmánygabonából a ked­vező holdankénti hozamok kö­vetkeztében a betakarított ter­més jelentősen növekedett. A búza termésátlaga pl. 12,2 q, csaknem egy q-val több az 1965. évi rekordhozamnál. A termés betakarítását az üzemek általában időben be­fejezték. Őszi vetésű növé­nyekből 10 ezer kát. holddal többet vetettek, az évelő ta­karmánynövények vetésterüle­te mintegy 22 százalékkal nőtt A megye szarvasmarha- állománya az év végén 3,2 százalékkal több, a sertés­állomány ellenben 2,3 száza­lékkal kevesebb, mint egy év­vel ezelőtt. A csökkenés a ház­táji és az egyéni gazdaságok­ban következett be. A felvásárlás, volumene 7 százalékkal nőtt. Ezen belül a növényi termékek átvétele 18 százalékkal emelkedett, a vá­góállatok és állati termékeké viszont 2 százalékkal csökkent. Kenyérgabonából a termés 62 százalékát, csaknem lí ezer vagonnal vettek át. A vágó­sertés-felvásárlás csökkenését nem tudta ellensúlyozni a vágómarha jelentős, s az állati termékek mérsékelt emelke­dése. Központi Statisztikai Hivatal Borsod esélyei Igazgatósása laliásefemek — a legkorszerűbb technológiával « l«y A gyors, korszerű lakásépítés ma már cl választhat aí lan a házgyárak f érmékéitől. A Buda­pesti Házépítő Kombinát H. számú házgyára szalagrendszer ben, a legkorszerűbb technoló­giával gyártja a lakáselcme két. Eseménydűs összejövetelen választották meg Özdon az új népfrontbizottságot A gyűlé­sen Nachlich Béla, a városi népfrontbizottság titkára szá­molt be az elmúlt négy év munkájúról. Ismertette a nép­frontmozgalom kialakulását. Már a háború idején, a fasiz­mus és a háború elleni harc­ban megkezdődött a küzdelem az ország demokratikus átala­kításáért Különösen eredmé­nyesnek mondható a fejlődés az elmúlt tíz esztendőben, amikor pártunk következete­sen érvényesítette a marxista— leninista elveket, és szélesen kibontakoztatta a szövetségi politikát, A népfront pártunk vezetésével a társadalmi osz­tályok és rétegek, a párttagok és pártonkíviiliek összefogásá­nak, tehát a szocialista nem­Húsz napon felül Soha az elmúlt sí; mérlege meg nem késeim, el teljesen, s vegieges elöntés csak feoruár vegere várnato, az eredmények máris mutat­ják, hogy a tavalyihoz ha­sonlóan ezúttal is húsz napnal több nyereségrészesedést fi­zetnek ki az Ózdi Kohászati Üzemekben. Mint dr. Kasza Gyula, az ÓKÜ gazdasági igazgatója el­mondotta, a vállalat, eddigi hagyományaihoz híven, évről évre jelentősen növeli teljesít­ményét. Az 1962-es esztendő után tíz nap részesedést fizet­tek, azután sorban 13,5, 16,9, 17,9, majd 1966. után 22,1 na­pot. Az 1967-es eredmények hasonlóak az előző évihez. A számadatok mögött ter­mészetesen látni kell azt is, hogy a vállalat minden lénye­ges kötelezettségének eleget tett. Teljesítette, sőt túlteljesí­tette belföldi és export terme­lési tervét. A nyereségnövelő tényezők legjelentősebbike az anyagmegtakarítás volt. A megtakarításokat s vállalat műszaki, szervezési, intézke­dési terveinek teljesítésével, illetve túlteljesítésével biztosí­tották. így többek között a nyersvasgvártásnál a fail áros kokszfelhasználás csökkentése, 18,6 millió forint, a mélvke- mencék fajlagos fűtőanvag- felhas-nálásának csökkentése 6 millió forint megtakarítást eredményezed. Az összes mű­szaki szervezési intó-Vedések következteNm az ÓKÜ dúl ön­zői 80 millió forintot takarf- to*tr>v mer. A Ot+Ahört fS^n^inllsta FoT-pdalorn SO. évfo-d«idss_ nak tisT^topirv» jubileumi munVpvensenv ered­ményei is naev-bjm hozzÁi^r”!- fcak - at ’ nyereséghez. Acél­nyersvasból 22 ezer, martin- acélból 18 ezer, kész termékből 13 ezer tonnával többet ter­meltek a tervezettnél. S ha mindehhez hozzátesz- szük: javult a minőség, csök­kent a selejt és egész sor nagy jelentőségű újítást is bevezet­tek az elmúlt évben, nem cso­dálkozhatunk, hogy az ÓKÜ dolgozói bizakodva várják a döntést, melyik gyárrészleg mennyi részesedést kap majd. A korábbi évek gyakorlatá­tól eltérően az új gazdasági mechanizmus szellemében osztják el a nyereséget a gyár­részlegek, illetve a dolgozók között A nyereség felét a jprárrészlegek tényleges ered­ményei, 30 százalékát a gvár- ban eltöltött idő alanián fize­tik majd ki. Ezenkívül termé­szetesen figyelembe veszik, hogy a vállalat tettesemén vé­hez valamennyi dolgozó hozzá­járult, ezért a nvereség fenn­maradó részét. 20 százalékát a bérek alapján osztják szét. CnVaf fo^nikoztaíja az wu OS öKÜ dolgozóit az idei terv, az új gazdasági me­chanizmus első évében elérhe­tő eredmény is. A vállalat ve­zetősége már kiválasztotta a legmegfelelőbb tervváltozatot, s ezt ismertették is a dolgo­zókkal. Bár még mindie sok p bizonvtalpnsági ténvező (így például nem ismerik egyes termékek. epves aipnpnvpvok árát), az ÓK(J a szigorúbb tel­tételek között is mintesv 120 millió forint pvei-e-Aget terve­zett a fa ve búnál pav’ebb ruúr'ÚVŰ mellett. Ez PZ örsí^esz VP ' uvnű.et c—e— pvebb ynint- pmenmdt reert ft- Z——rr*V t,'S rte p> efvár Al­Pfl,k tAnynőf—Inb— ePc— _ sük van a terv túlteljesítésé- ne. % zetí egység összefogásának: ,vgi01l,u>auu iéivi. üippen a li.vegaiOiii p4.vjgiaui.iai a szocializmus teljes íeiépite- se, nemzett függeuenstguns. es a béke védelme alkotja. Az elmúlt négy esztendőben a városi bizottságon beiül bé- keakció-bizottság működött, amely a tavaszi békekampá­nyok során több ezer személyt mozgató gyüléssorozatot szer­vezett Az elmúlt évben éppen vjzdon tartották meg a megyei békehónapot megnyitó ünnepi rendezvényt is. Sikeresen szer­veztek a városban vietnami szolidaritási hetet. A Magyar— Szovjet Baráti Társasággal együttműködve a népfront ma­gyar—szovjet, valamint ma­gyar-lengyel baráti találkozó­kat rendezett Megtalálta a mozgalom a maga helyét, sze­repét a város politikai, gazda­sági és kulturális életében. A városi tanáccsal együttműköd­ve többször tartott közös mun­kaértekezletet a tanács végre- liajtó bizottságával. A tanácsok önállóságának növekedésével a népfrontmunká még jobb ki­bontakozására nyílik lehe­tőség. Nagy segítséget nyúj­tottak a népfront tevékenysé­géhez a KISZ-fiatalok, és ter­mészetesen a tanácstagok is, Jó volt az együttműködés a TIT-tel, hasznos ismeretter­jesztő előadásokat szervez­tek. A népfrontmozgalom el­következendő feladatai közé tartozik a szövetségi politika, a szocialista hazafiság és nem­zetköziség, valamint az új gazdaságirányítási rendszer társadalmi és politikai kérdé­seinek helyes megvilágítása, A hozzászólások során sokan kérték, hogy minél több nem­zetközi tájékoztatót tartsanak a népfront rendezvényei so­rán, valamint tisztázni" kell a közéleti demokrácia szélesíté­sében a jogok és kötelességek összefüggését. Külön hangsú­lyozni kell, hogy a jogokhoz kötelezettségek is járulnak. A városi pártbizottság részéről Fejes István osztályvezető a hazafiság és a nemzetköziség kérdésének fontosságát emelte ki, Bonta Lajosné, a Hazafias Népfront Borsod megvet Bi­zottságának munkatársa pe­dig a gazdaságpolitikai felada­tokat, a közgazdasági szemlé­let mélyítését, valamint a bé- kemozgalom fontosságát húzt$j alá, fjjjsialítkulí sí négiífroiiti isúg; Ózdon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom