Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-05 / 3. szám
'Pésádtk, SM8. Janó ár S. ÍSEAKBf AßTARORSlEAtä 3 Segélykérés — felháborító célokkal Isimét termei mm. Szerkesztőségi postánkban mindig vannak olyan levelek, amelyeknek írói egyéni sorsuk, panaszaik orvoslásában kérik segítségünket. Többnyije elkeseredett, vagy síránko- S5Ó hangú levelek ezek, amelyek alapján egy-egy újságíró elindul, hogy teljesítse a kérést, melyet a lap iránti bizalom megnyilvánulásának tartunk. A panaszokat okozó összegubancolódott szálak kibogozása legtöbb esetben sok utánajárást, időt és fáradságot követel. És sokszor kiderül: más „vonalon” is fut ugyanaz a panasz. Az emberek ugyanis nehezen szoknak le arról, hogy különféle szervek segítségét kérjék magánügyeikben is. Ezenkívül — sajnos elég gyakran — más is kiderül: megéri-e a kérés teljesítése a sok időt és fáradságot? Valóban bizalommal és indokolt sérelmekkel fordulnak-e hozzánk? Vagy az őszintének hangzó sorok hazugságok? Vannak, akik egyéni érdekeiket, haszonhú- zási vágyaikat még ilyen módszerekkel is érvényes! leni akarják? Ezért kérem a szerkesztőséget, hogy olyan emberekhez juttassa el egy szegény özvegyasszony panaszát, akik segítenének rajtunk.” került, aki — mint egyedülálló személy —, köteles a családi házban elhelyezni mostoha anyját, a vele élő lányával együtt. Ä bánrévei tanács válasza „Hivatkozással személyes megkeresésükre, özv. Szamkó Rudolfné bánrévei lakos panaszos levelét az alábbiakban válaszolom meg: Akkor a család ezt tudomásul vette. Amikor azonban készen lett a hás, Szamkó László nem engedte odaköltözni anyját és lányát, mert időközben ő is megnősült. Özv. Szamkó Rudolfné jelenleg 42 éves, kiskorú gyermeke nincs. munkaképes. Több esetben (legalább négy- szer-ötször) felajánlottuk neki, hogy helyezkedjen el. Állást is szereztünk számára. ö azonban nem hajlandó dolgozni. A végrehajtó bizottság ragaszkodott a határozat végrehajtásához, annál is inkább, mert közben Szamkó László elzavarta a feleségét Ezekre a kérdésekre kaphatnak választ olvasóink abból a két levélből, amelyeket most közlünk bőséges szerkesztőségi postánkbóL Megdöbbentő panasz „Kérésemet ff végén írom le, hogy indokaim alapján döntsék el: jogos-e panaszom. Bánréve községben több mini Iá éve halt meg Szamkó Rudolf felesége, aki 6 árva gyereket hagyott beteg férjére. Szamkó Rudolf engem kért meg, hogy legyek a felesége. Kekem is volt egy pici lányom. Keserves esztendők következtek. Van egy 23 éves lánya, ald- nek három gyermeke van, különböző apáktól. Jelenlegi élettársa másfél éves börtönbüntetését tölti, csalás miatt. A lánynak is felajánlottuk, hogy elhelyezzük és az Ózdi járási Tanács munkaerőgazdálkodása kétszer ki is közvetítette munkára. Ö sem hajlandó azonban dolgozni, mert egyszer írt Kádár elvtárs titkárságára és ezután kapott 500 forint szociális segélyt. Azt tartja, hogy ezt ismételni lehet mindaddig, amíg nem lesz számára megfelelő állás. A régi házat elbontották, s a tanács a bontási anyagot Szamkónénak adta, mert Számkéné kívánsága az volt, hogy ebből az anyagból újabb házat építhessen magának. Most már azonban az a kérése, hogy a tanács építtessen még egy lakást számára. A tanács ezt a kérést már nem teljesítheti, hiszen a már felépített, új családi házba sem költözött be senki. A ház jelenleg is ott 611 lakatlanul. Számkéné férje első házasságából nem nevelt hat gyerekből csak kettőt. Az egyik csavargásból és lopásból tengeti életét, a másik is elég züllött életű. Megjegyezni kívánjuk, hogy Számkéné most nagyobbik lányának bánrévei lakásában él. Ez a ház eddig üres volt, mert lakói kondások Bánhorváti községben. Számkénét többször megpróbáltuk rábeszélni, hogy menjen az új, kényelmes házba, de nem megy, mert neki még egy új ház kell. as István-malo n * két hét telt el hmm izS günkben megszólalt a telefon és valaki izgatott hangon bejelentette: — Ég az István-malom! Tegnap, január 4-én, csütörtökön reggel szintén telefonált valaki és hasonló tömörséggel közölte: az Országos Gabonatröszt vezérigazgatója is, valamint a tröszt más vezetői, szakemberei. A város és a megye —• Az István-malom ismét termel. Mit tesz ilyenkor a riporter? Azonnal a helyszínre siet — miként a tűzesetnél is tettük — tájékozódni, meggyőződni a helyzetről, a valóságról. A malom, illetve egészen pontosan: a Gabonafelvásárló és- Feldolgozó Vállalat vezetői éppen értekeztek és a további teendőket beszélték meg. Zoltán József igazgató örömmel újságolta: — Reményeinket is felülmúló gyorsasággal sikerült a tűz okozta akadályokat elhárítani, a malom üzembehelyezéséhez szükséges helyreállítási munkákat elvégezni és a termelést beindítani. A házépítéssel kapcsolatban: A legnagyobb fiú, Jenő, ma -'az ózdi gyárban elömunkás, ■plmunkás csillaga is van. Kantorul is volt, szakaszvezető. Megnősült, szép családi életet él. A másik fiú, Laci, az ózdi gyárban dolgozik, közel tíz éve. Megnősült, házat is építtetett magának. Jóska is felnőt és elment a családtól. Ä három lány férjhez ment. A férjem, Szamkó Rudolf, két éve m.eghalt. Szétesett a család és én megmaradtam a iányommal. Ö is férjhez ment, A férjét lecsukták és most a három gyerekükkel, az uno= káimmal vagyunk. Maradt a férjem után egy kis ház Bánréve és Lénárt- falva között — szerencsétlenül éppen a két gát között. A Sajót szabályozták és as árterületbe esett a lakás. Ez nem volt számunkra baj, mért- három éve éltünk az árterületen is boldogan, a nagyon régi házban, Községünkben az 1960-as években került sor a Sajó szabályozására. Ekkor a tervkészítők lebontásra ítélték Szamkóék putriját és megfelelő kártalanítással egy új lakást aláírtak számukra biztosítani. Ebbe ők nem egyeztek bele és olyan nyilatkozatot tettek, hogy ott maradnak, nem érdekli, ha a víz elviszi őket. A Sajó áradásakor aztán többször zaklatták a tanácsot és ilyenkor kiürítést kellett végrehajtanunk. A tanács 1966-ban határozatot hozott: megszünteti ezt az állapotot és Szamkóék számára új lakást épít, megfelelő állami támogatással, árvízmentes helyen. A család telket kapott, ingyen. Itt megfelelő segéllyel felépült egy szoba-konyhás családi ház. A tanács vb-hatá- rozata értelmében a lakóház Szamkó László tulajdonába Érzésünk szerint Szamlcóék- nak mi eddig megadtunk minden segítséget és támogatást. Azt azonban már nem tudjuk íárrtogatní, hogy ne menjenek dolgozni és állandó szociális segélyből tartsuk él őket, mivel erre a törvényes alap sincs meg, hiszen az érdekelt felek 23, illetve 42 évesek és mindketten munkaképesek i&.” Ka levél a sok közül, A sok zöme szerencsére nem ilyen „ügyekről” szól. Nem ilyen segélykérés, amely felháborító célok, önző magánérdekek táptalajából búrjának, gyom-módra. Mégis nyilvánosság elé kívánkozik az ilyen „segélykérés” is, éppen azért, mert a gyomhoz hasonlítható, amivel nem bánhatunk kíméletesen. Megronthatja szép termésünket, meglopja energiánkat és időnket az olyanok számára adandó segítségtől, akik valóban megérdemlik, ftnttkay Anns, A miskolci István-malom tehát tegnap óta újra termel, őrli a búzát, három műszakban, éppen úgy, mint korábban, a sajnálatos tűzeset előtt. Azonban: nem mentek a dolgok ilyen egyszerűen. A helyreállítási munkákat meg is kellett szervezni és el kellett végezni. A szervezés elsősorban a vállalat vezetőinek érdeme ... De térjünk vissza még a tűzhöz. A legizgalmasabb kérdés: ml volt a tűz oka? — Elektromos rövidzárlat, elektromos kisülés — mondotta az igazgató. Ezt nem a vállalat vezetősége, hanem a kivizsgálást végző illetékes szervek: a rendőrség, tűzoltóság és a trösztigazgatóság szakemberei állapították meg. A helyreállítási munkák elkezdéséhez már december 22-én megadták as engedélyt, mert megállapítást nyert, hogy tűzrendészen mulasztás nem történt, a vállalat vezetőit és a malom dolgozóit felelősség nem terheli. Sajnos, az elektromos berendezések ilyenféle meghibásodását nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni. A vizsgálat ugyan folytatódott, de a megadott engedély alapján azonnal hoz- zákedtek a helyreállítási munkák megszervezéséhez és lebonyolításához. A vállalat vezetőit az a cél vezérelte, hogy minél gyorsabban üzembe helyezhessék a malmot, hogy' Miskolc város és Borsod megye liszt-ellátásában hiány ne keletkezzék. Ennek érdekében a helyszínen intézkedett lisztellátásában hiány egy percig sem volt. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a vállalat elegendő tartalékokkal rendelkezett és a lisztkészletben a tűz nem okozott kárt. A katonák szinte percek alatt helyezték biztonságba az összes lisztet és búzát. Másrészt: a tröszt vezérigazgatója intézkedett, hogy a szomszédos megyéktől Borsod annyi lisztet kapjon, amennyi a malom leállása miatt a termelésből naponta kiesik. így az ünnepek során se volt liszthiány Borsod megyében. Mától kezdve azonban a szomszédos megyék segítségére se lesz szükség, mert az István- malom teljes kapacitással termel. — Hogyan szervezték meg és végezték el a helyreállítást? Erre a kérdésre a vezetők külön-külün is válaszoltak. — A malom műszaki berendezésében és a gépekben kár nem keletkezett — mondotta Kiss József, műszaki igazgató. — Azokat csak meg kellett tisztítani, le kellett ápolni. Kár csak a tetőszerkezetben keletkezett, főleg faanyagra és malomipari építőmunkásokra volt szükségünk. — A faanyagot a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői kérésünkre azonnal biztosították és szinte órák alatt a helyszínre szállítottuk — mondotta Zoltán József igazgató. — Vállalatunk pártszervezetének és szakszervezeti bizottságának felhívására, hogy a malmot lehetőleg egy hónapon belül helyezzük üzembe, dolgozóink a megye minden malmából azonnal jelentkeztek és társadalmi munkában vállalták, hogy vasárnap is dolgoznak — mondotta Kovács Dezső szb-titkár. — így már a karácsonyi ünnepek első napján is 140 dolgozónk vett részt a munkában, mégpedig olyan odaadással, hogy a szakipari normákat 300 százalékra teljesítették. Jelentős mértékben ennek köszönhető, hogy nem egy hónap, hanem két hét alatt állítottuk helyre a malmot — Minden helyreállítási műveletet társadalmi munkában végeztek? — Nem. A társadalmi munkát csak a szükséges mértékben vettük igénybe. Csak ünnepnapokon. A hétköznapokon végzett munkát fizetjük. A miskolci István-malocs tegnap már 16 vagon bűzé’ őrölt meg. Ez a napi kapacitása is. A tetőn azonban méí dolgoznak. A teljes helyreállítás január 20-a körül fejeződik be, de az üzemelési feltételek máris biztosítottak. S még egy érdekesség. m <, »* gyakorlat, t A lüIOiiOl tika azt mutatja, hogy eddig 100 kigyulladt malom közül 9? leégett. A malomtüzek szörnyű tüzek, a tűzoltók véleménye szerint általában olthatatla- nok. De a ja tűzvédelmi felkészültség, a tűzoltóság villámgyors akciója, valamint a katonaság, a helyi dolgozók és az utcákról hirtelen összese- reglő emberek önfeláldozó közreműködése lehetővé tette, hogy az eleinte nagyon veszélyesnek látszó tüzet, a nagy szél ellenére is eloltsák, mielőtt tetemesebb károkat okozna. Emlegetnek egy embert is: Gáspár Pál vasutast, alá munkahelyén önkéntes tűzoltó és éppen az orvostól jött — betegein —, amikor meglátta, hogy ég a malom. A legveszélyesebb helyekre ment és úgy dolgozott, hogy a hivatásos tűzoltók is gratuláltak neki. — Most, hogy kétheti kényszerszünet után malmunk Ismét üzemel, a sajtó nyilvánosságának lehetőségét is megragadva, vállalatunk vezetősége és munkáskollektívája nevében őszinte köszönetéi mondok mindenkinek, aki a tűz eloltásában, a nagyobb károk keletkezésének megakadályozásában és a malom helyreállítási munkáinak gyors biztosításában részt vett — mondotta befejezésül Zoltán József igazgató. m, u 1967 augusztusában 8 tanács felszólított, hogy ha nem bontjuk le a házat, gépekkel széttúrják és ezer forint pénz- büntetést kell fizetnünk. A gyerekek augusztusban lebontották a házat és itt kezdődött a baj. Miután elbontották a házat, senki sem gondolt arra, hogy én hová menjek lakni vénsé- gemre. A lányom is- velem van, három apró gyermekével együtt. Jelenleg egy putriban lakunk. Ennek a gazdája pásztor egy másik faluban, de már jönne haza, Kérésem: ki segítene ahhoz, hogy újra legyen egy olyan kis ház, amelyben nyugodtan tudnánk élni és nevelhetnénk kaionát, élmunkást ezekből a most még kicsi gyerekekből is. A házanyag megvan. A télen szétázik. A gyerekek fáz- ■nak ebben a putriban. A tanács elintézeltnek tekinti az ügyet: fő az, hogy az árvíz- oezzélytöl meg vagyunk óvva. Jégpáncél a folyón ■ • ' 1 ** *v,0 /. ‘Vx V: 1 uff ~ . v. y ■ , ■pPErr ' v. . ,r; ; .ja, - ? • . '■ • ' ... v-' . ■ ■ ' ■ ’ ■ ■ • < * . \ , JUtal, Ml vág«! & foltén, hogy a kommal közlekedni tutijánál^ JéI hesdteh m ÍVK dolgoséi 200 tonna cseppfolyós ammónia exportra A Tiszai Vegyikomblnát dolgozói az óesztendőben 48 ezer tonna ammóniát értékesítették — többet, mint testvérüzemükben, a Péti Nitrogénművekben egész évben termeltek. Az új gazdasági mechanizmus első évének második felében a többletammóniát már teljes egészében saját üzemükben kívánják feldolgozni, nagy hatóanyagú nitrogénműtrágyává. 560 ezer tonna műtrágya a mezőgazdaságnak Ennek érdekében a Petrolkémiai Beruházó Vállalattal együttesen elhatározták, hogy a nitrogén műtrágyagyár 90 százalékos bővítésének befejező munkáit előrehozzák és az eddig szűk kapacitásként jelentkező hígsav és aniraon- nitrát üzem fejlesztését, új gépi berendezéseinek felszerelését december helyett már júniusra, illetve júliusra befejezik. így az idén 164 ezer tonna ammónia szinte teljes egészének felhasználásával — 20.5 százalékos hatóanyagban számolva — kereken 560 ezer tonna nitrogénműtrágyát adnak a mezőgazdaság megsegítésére. nál nélkülözhetetlen három metánbontó berendezés esedékes falazatcseréjét és kiszárítását gyorsan, illetve gazdaságosan végezzék el. Egy-egy ilyen konverter felújítása as eddigi módszerekkel 60 napig járt. Tehát a három berendezés falazatcseréje folyamatosan 180 napot vesz igénybe és a készülékek javítása miatt csaknem 15—20 ezer tonnával kevesebb ammóniát termelhetnek. Ennek az időnek és mennyiségnek csökkentésére a műszakiak érdekes újítási javaslatot nyújtottak be a gyár vezetőségének. Az újítás lényege, hogy egy új tartalék metánbontó berendezést készítenek és azzal cserélik ki & lejárt üzemelésű konvertert A kiemelt berendezésen elvégzik a szükséges munkákat majd kicserélik a következővéL Az első szállítmány l't Értékes újítás Ehhez azonban az szüksésess bogy az ammőniagyártásígy a félévre tervezett „nagyjavítást” három hónap alatt elkészítik és mintegy 7 ezer tonnával csökkentik a szerelés miatt kieső ammónia mennyiséget Az újítás kivitelezési tervének elkészítését már megkezdték és a gyár dolgozói már kiszállították az új esztendő első exportját: 3CÖ tona® <a«pp!o!y<5e amsaóaiái C'i Ml Is1 fl'l Kt >| >• r •if r" t!l I I
