Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-17 / 13. szám
áteerife, MffiS. jamasr ST ÉSZ A KM AGV ARORSXAff» 9 (7J/ Indulás előtt ’ 'ferraár 18-án kezdődik a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok országos parlamentje. Már decemberben sor került a faelyi és a területi parlamentekre, ahonnan az országos íóru ínon megyénket képviselő küldöttek kikerültek. 159 nagyobb termelőszövetkezetben tartottak helyi, s tíz helyen szükségszerű volt egy olyan fórum létrehozása, amelyen a falun élő, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok is elmondhatják problémáikat. A járási szintű tanácskozásokon — de a helyieken is — nem ewszer izgalmas vitákra került sor. Csak néhány számszerű Ugyanakkor még mindig tapasztalható a fiatalok iránti bizalmatlanság, a mezőgazda- sági szakemberek nem kielégítő megbecsülése, illetve az, hogy nem szakképzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak Hátrányosabb helyzetben van falun dolgozó ifjúságunk a szociális igények kielégítésében is. Sok helyen nincs helyiségük, ahol rendezvényeiket és KISZ-gyűléseiket megtarthatnák. Igénylik a havonta kifizethető, garantált bért is. A borsodi küldöttek indulás előtti tanácskozásán mindezeket a gondokat, problémaköröket megbeszélték, megvitatták. S átvették a megbízóleveleket is, amely életük első parlamenti ülésén való részvételre jogosította fel őket. A parlamentre elkíséri őket Bem László, a Miskolci városi Tanács V. B. mezőgazdasági osztályának munkatársa, Lipcsei Attila, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője, Bene Vince, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa és Demjén Ferenc, a megyei KlSZ-bizott- ság parasztitjúsági osztályának felelőse. Lelkiismeretesen készültek a tanácskozásra. Ezt bizonyította az indulás előtti megbeszélés is. S az országos fórumon eredményes munkát kívánunk nekik. Csutorái! Annamária Foto; Szabados György Fia’al ; agrár sétaterét ankétia t‘r,I.Tif k ígékKezö ankét-í sorozat kezdődik el ma En-J csen. A KISZ megyei bízott-?; sága, a Magyar Agrár tudó-* mányi Egyesület Borsod me-* gyei szervezete és a járási cső-# portok a járási pártbizottsá-£ gokkal együttműködve, min-;* ! den járási székhelyen ankéto-* kon beszélik meg a fiatal ag-* rár szakemberek falusi életé- * nek és munkájának problé-í máit. Az ankétokon olyan fon- ? tos témákat vitatnak, meg* mint: mi a fiatal mezögazdá-* szók társadalmi, politikai fel-# adata a gazdasági munkán { kívül? Milyen legyen az egy-* máshoz és az idősebb szakem_* berekhez való viszonyuk? Mit* tehetnék a jobb gazdálkodás-# ért, a jövedelem fokozásáért,# a vállalati önállóság biztosító-* sáért az új gazdasági mecha-* nizmus sikerének biztosításé-* ért falvainkban ? # Az első ilyen ankétra ma,# I január 17-én délelőtt kerül* ! sor Encsen. Bevezető előadást l tart Jakab József, az Encsid I járási Tanács előadója. A já-f: rásban 50 fiatal, agrár szakember dolgozik. Valamennyien# részt vesznek az ankéten-», ________________* , Ü zem fejlesztés az LKM-ben Bővítik a Lenin Kohászati Művek húzóművét. Az üzem bővítésére, fejlesztésére több mint százharminc millió forintot irányoztak elő. A bővítés során a szociális létesítményeken kívül új üzemcsarnokot építenek, amelybe korszerű* csiszoló- és hántológépeket,* valamint folyamatos hőkezelő' £ kemencét telepítenek. * Jk megbízólevelek átadása. ’leírási szintű p'arlarr/enteí." .17- én tizenhét fiatal indul Borsodból Budapestre, hogy részt vegyen az országos fórumon. Az előzetes megbeszélésen, amelyre a Borsod megyét képviselő mezőgazdasági fiatalokat összehívták, Demjén Ferenc, a megyei KÍSZ-bizott- e,ág parasztifjúsági osztályának felelőse tájékoztatta a küldötteket az előzetes megyei tapasztalatokról, ismertette azokat a gondokat, amelyek a helyi és a járási tanácskozásokon felvetődtek. Általában elmondhatjuk, hogy időszerű és adat, hogy a tanácskozások időszerűségét, hasznosságát bizonyítsuk. Borsod megyében ötezer fiatal vett részt a helyi tanácskozásokon, a járási szintűeken pedig 420. Ezenkívül több helyen a tanácsi és a termelőszövetkezeti vezetők is részt vettek a fiatalok fórumán. A járási parlamenteken 117 felszólalás hangzott el: a fiatalok felkészültek rá, lényegretörően, reális problémákat feszegettek. Tény és való, hogy az utóbbi időben jelentős változások történték a mezőgazdaságban. Áthelyezik a Hangony palakot Az ózdi gyár új, fejlesztésre szánt területeinek felszabadítása végett szükség van az Óz- dot keresztülszelő Hangony patak egy jelentős szakaszának áttelepítésére. Ez, a fejlesztésre szánt terület ózd és Center község között található. Ezen a területen több új gyáregység létesítését is tervezik. Ennek a 2 kilométer hosszú és több száz méter széles területnek pontosan a közepén halad végig a Hangony patak. Az;“ áthelyezés ügyében most zaj-* lőtt le a tárgyalás a gyár, va-; ‘ lamint az Országos Vízügyi e Főigazgatóság és az Észak- £ magyarországi Vízügyi ígazga- s tóság illetékesei között. A ha-;J marosan megkötendő szerződés * értelmében a munkát még ez* évben megkezdik, és ha min- t den jól megy, a jövő év elejé-; < re be is fejeződik a Hangony.( patak áthelyezése. * Horváth Káinná® # j Map tó j Személyzeti munka ß ivatalos lapban szokatlanul érdekes és izgattam, olvasmány a kormány határozata — 1001/1968 — a személyzeti munka továbbfejlesztéséről. Hogyne lenne izgalmas a Magyar Közlönyben megjeleni dokumentum, hiszen emberekről szól, egyéniségükről, fel- készültségükről, az alkotó munkában való részvételükről,, egymáshoz való kapcsolatukról. Amit erről a témáról szólva mindenekelőtt nyugodt szívvel és örömmel leszögezhetünk:, egészséges közszellem uralkodik a további fejlődés minden feltételével. Az eredményeket ezen a téren is a párt elvileg megalapozott politikája kovácsolta ki, ennek köszönhető, hogy az állami, gazdasági vezető posztokra került dolgozók az elmúlt időszak nehéz, bonyolult körülményei között megálltéit helyüket. Többségülc politikailag szilárd, állhatatosan dolgozik a szocializmus építésének sikeréért, államhatalmunk erősítéséért Nagyobb részük a munka melletti tanulással megszerezte a munkakörhöz szükséges műveltséget, jelentősen gyarapodott vezető készségük. Mindezzel az állami személyzeti munka elősegítette politikai, társadalmi és gazdasági eredményeinket. Az állami és gazdasági vezetők összességükben alkalmasak az előttünk álló feladatok végrehajtására. Mivel ezek a gazdasági mechanizmus új rendjében nem kicsik, és a siker sok tekintetben — erőteljesebben, mint annak előtte — két-háromszázezer vezetőn múlik, vált szükségessé a személyzeti munka továbbfejlesztése, a legidőszerűbb követelmények összegezése. Ezek a követelmények nem tartalmaznak új elveket, de egyik-másikra erős hangsúlyt, teszünk. Különösen fontos, hogy a vezető munkakörök betöltésénél a politikai és szakmai vezetökészség szoros egységet alkosson. Zavarólag hatnak az olyan viták, amelyek az egyik vagy a. másik elsőbbsége mellett kardoskodnak. A lényeg abban rejlik, hogy sem az egyik, sem a másik nélkül nem tölthet be valaki vezető posztot. Ezeknek az igényeknek az érvényesítése eleve kizárja azokat a visszataszító jelenségeket, amelyek ellen nem szűnünk meg küzdeni, mint a nepotizmus, a különféle elvtelen elkötelezettségek. Évekkel ezelőtt éppen a miskolci színházban mutatták be Mészöly Miklós: Ablakmosók című darabját, amelyet azért utasítottunk cl, mert végső soron azi bizonyította, hogy minden haialom — annak osztálytarlal» mától és jellegétől függetlenül —■ demoralizál. Senkinek sincs joga hozzá, hogy magatartásával ilyen és hasonló ítéleteket sugalmazzon és alakítson ki. Hogy ez a magatartás még előfordul? — Kétségtelenül! Valamiféle paradicsomi állapotot képzel el az, aki úgy véli, hogy a mi rendünkben ilyesmi nem fordulhat elő. A baj akkor kezdődnék, ha megszűnnénk harcolni az ilyen jelenségek ellen. Egészséges személyzeti munkával sokat tehetünk azért, hogy a beteg nézetek és jelenségek mind szűkebb körre zsugorodjanak összeg és kártevésük megszűnjék. „A vezető munkája megítélésének egyik fő mérője az, hogy tud-e megfelelő utánpótlást, fiatal vezetőket nevelni” — hangsúlyozza a kormányhatározat. Nem kevesebbről van itt szó, mint felelősséget érezni a ma mellett a holnapért is. Az ebben a vonatkozásban tapasztalható elzárkózást, szűklátókörűséget, merevséget még sok helyütt fel kell oldaná Nem az a gond, hogy a tehetséges fiatalok áltálában nem törhetnek előre, nem juthatnak vezető poszthoz, a szárnypróbálgatás után nem repülhetnek, hanem arról, hogy bizonyos helyeken bizonyos vezetők túlzott aggályoskodása, vagy éppen szubjektivitása miatt tehetséges, rátermett fiatalok megrekednek, s emiatt könnyen zátonyra is futnak. Tehát nem az egymást váltó nemzedékek folyton-folyvást ismétlődő összeütközéséről van szó! Ez az elmélet merőben idegen tőlünk, hanem hibás magatartásról, amely a közügyeknek többet használható fiatalok érvényesülését gátolja. Az igazi vezető egyébként munkamódszereinek felfrissít lésével, korszerű érdeklődésével, idejének s erejének okos beosztásával és a rábízott erők szocialista humanizmustól fűtött kezelésével mindig fiatal marad. S még egy fontos tulajdonságával: önmaga szakadatlan képzésével, fejlesztésével, a szervezett oktatásban való részvétéi melleti különös hangsúlyt téve a tanulás iránti belső igényre, a bennünk szunnyadó energiák, teljesebb kibontásának szenvedélyértl Korunkban és a gazdasági irányítás új mechanizmusában mindez jelentős szerepet játszik egy vezető megméretésében/ Sárközi Andoy Wmj Ilii mm utcáról Tiszai pályaudvar. Heggel kilenc óra. A hangosbeszélő t onatok indulását, érkezését harsogja. A pénztárak előtt hosszú sorok, mini mindig. A csarnok jobb oldalán, az ital- pénztár előtt egyetlen, fogyni nem akaró sor kígyózik, mint mindig. A kultúrváróterem KSŰÍOlt. Mióta hideg van, minden i-eggel itt gyülekeznek a borsodi. vagy ha úgy tetszik, a miskolci „csövesek”. Lányok is vannak közöttük, szintén munkanélküliek, vagy lógó diákok. A „csövesek” egyik vezére F. Ferenc. A véletlen hozott Össze vele. ipari tanulókkal beszélgettem éppen, amikor a jóképű és jól megtermett vezér, hogy bizonyítsa: még az újságíróval is hajlandó heccet csinálni — beleszólt a témába. — Nem Ipart tanulók ezek 5— mutatott beszélgető partnereimre. —- Csavargók, mind, mint én. A fiú őszinte hanghordozása megfogott y* Szóval maga csavargó? — Mi más lehetnék, ha aincs munkám. *— Miért nincs? — Hát az hosszú ügy. — Sohasem dolgozott? — Dehogynem! Több bolyén. Mint kelleti voisaí Ha látná a munkakönyvem, olyan, mint egy íelefonkönyv. Öjabb jó pont az újsütetű beszélgető partner javára. Ebben a telefonkönyv-hasonlat- ban a jópofaságon túl valami természetes, a mai fiatalokra esetenként jellemző önkritikus árnyalatot éreztem. Bár még mindig az volt a véleményem: ez a srác ugrat engem, hogy távozásom után a heccre mindig kész galeri céltáblája legyek. Taktikáztam. — Érdekes, amit mond, tetszik a stílusa is, szívesen vitatkoznék magával a munkáról, sz életről, a fiatalokról, de lássa be, ez a hely nem alkalmas rá. Hanem, tudja mit: holnap délelőtt jöjjön be * szerkesztőségbe, és ott folytatjuk a diskurzust. Ügy látom, ideje van bőven ... A fiú kérte a nevem és a címem. — Délelőtt pontosan fél tízkor ott leszek. Azt hittem: F. Ferencet sohasem látom többé. Meglepett. amikor hasonló korú társával együtt kereset! a titkárságon. Leültettem, maid kávéval kínáltam őket. F. Ferenc magával hozta munkakönyvét is. A munkaokmány valóban telefonkönyvhöz hasonlít. Átnéztem. Tulajdonosa 4S6S. ■ december 2-a óta nyolcszor CD változtatott munkahelyet. Legutolsó bejegyzése 1967. novemberében kelt; a fiú ekkor lépett ki a hőerőműtől. Fizetése 1400 forint volt. 5jCsavargó wag-yefh“ Rövid számítás: átlagban öt hónapot töltött egy-egy helyen. — Mi volt a baj? — Keveset fizettek. Az építőiparban hideg volt, a bányában nem bírtam a melót, a vasútnál 24 óráztam, a kórházban, mint műtős havi 900-at kerestem, ® vegyikombináloí nem szerettem. — A hőerőműben nem fizettek rosszul. — Igen, de messze volt. Több műszak, szórakozás semmi. Nem tudom elviselni, ha a haverjaim szórakoznak, nekem meg melóznom kell. — Több mint két hónapja nincs állása. — Mindennap azzal jövök el hazulról, hogy keresek valamit, de eddig még nem sikerült. — Hol lakik? — Puínok mellett — Mindennap bejön? — Természetesen. A reggeli vonattal jövök, az estivel megyek. Mintha dolgoznék. Szóm- baton a délutáni vonattal utason» basa» mert sz így illik, — Szülei? — Apám mozdonyvezető egy bányában, anyám szakácsnő. Zűröznek otthon. Este mindig az a kérdés: van-e már állás? — Hosszú és mostanában hideg a nap Miskolcon. Hogyan telik az idő? — Az állomáson találkozunk. összedobunk néhány forintot, iszunk egyet, maid elmegyünk moziba. Jó találmány ez a délelőtti mozi. Vannak lányok is, néha „bedobjuk” magunkat. Persze csak akkor, ha a lánynak van kéglije. — Hol étkeznek? — Hozunk hazulról. Meg aztán mi összetartó gyerekek vagyunk. Igazi csavargó gyerekek. Vannak köztünk olyanok is, akik éppen melóznak, ők hoznak „elfekvő” ebédjegyeket. — Nem űnják magukat? — Elég sokan vagyunk hozzá, hogv mindig akadjon valami jó ötlet „Pénzünk mindig akad“ A szülőkre gondolok minduntalan, az apára, aki mozdonyvezető és az anyára, aki szakácsnő. — Mennyit keresnek az öregek? — Az apám 2500-at, az anyám 1400-at. — Kap pénzt hazulról? — Tíz-húsz forintot. Vasárnap harmincat. Néha beszállunk egv-cey alkalmi munkába. A múltkor bútort szállítót* tank öten. Kerestünk fejenként egy ötvenest. ■— A pénzzel mit csináltak? — Ittunk egyet.— Bírja az italt? — Nem panaszkodható», A különmeló után megittam négy fél gint, hét pohár sört, négy deci forralt bort. Kutya bajom sem volt — A rendőrséggel volt már dolguk? — Mindössze egyszer voltunk a Rudas László utcai „gyerekszobában”, zsugáztunk, amikor igazoltattak. Bevittek bennünket, és csak annyit mondtak: gondolkodjunk. — Testvére van? — Nincs, egyedüli gyerek vagyok. — A házuk milyen ott, Futnék mellett? — Nagy, négyszobás. 170 ezer forintért építtettük. Olyan emeletesfonna.-— Mi a véleménye a világról, a politikáról? — Csodálkozni fog. Érdekel a világ, a politika is. Sok cikket olvastam a gazdasági mechanizmusról. Hallgatom a Szabad Európa Rádiót is. elsősorban a jó zene kedvéért, de a szövegből is ragad rám valami. — Például? — Hogy nálunk keveset keres a munkás. — Maga biztos ebben? — Saját bőrömön tapasztaltam. — Arra nem gondolt, hogy aki állandóan óira kezdi, s öt- hóeaponkéni változtatja bolyét, az nemigen léphet előre a fizetési ranglétrán? Véleményem szerint, ha a hőerőműnél marad, lehetséges, hogy már 1500 forint lenne a fize-> tése. —- Lehetséges. 11 „A j&to mast még; nem érdekel“ — Mik a tervei? Mire gondol? — kérdezem F. Ferencet. — Magam sem tudom. A jövő nem nagyon érdekel. Csak a jelen. Legyen egy tízesem,- cigarettám, ennivalóm és egy kis pia. — A szülők példája nem lelkesíti? — Prédikálnak. Apám azt mondta, tanuljam ki a hegesztő szakmát, pénzt is ad hozzá- Nem kedvelem a hegesztést — És maga mit akar? — Valami jó állásban, ahol sokat keresnék, és sok a fiatol, ott talán megragadnék. Van egv kislány, komoly. Nem szereti, hogy csavargók. — Szép az a kislány? — Nagyon szép, barna. Érte talán teszek valamit. Nem tudna egv állást ajánlani? — Csak segédmunkát. S ezzel kezünkbe vettük az Északmagyarország néhány számát, a negyedik oldalra' lapoztunk, oda, . ahol feltűnő betűkkel dolgozókat keresnek. Megjelöltünk néhány címet. S most várom, hogv F. Ferenc jelentkezzék. M^rtoérte. hogyha állást talál, felkeres. STárMsay Las« ’>’#* - >
