Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

Vasára»!*, 196®. JarraS? % ®S2!AKMAGTAÄO«S*A«S 3 Pens a kalapban December 31-én délután a snályi téglagyár gazdasági ve­zetői, párt- és szakszervezeti szervei összehívták a gyári törzsgárdát. A megbeszélést utólag így lehet rekonstruálni: Bagyal Péter gyárvezető szólt az év legfontosabb eseményei­ről. A tanulságokat emlegette, amelyeket munka közben sze­reztek. Ez a félig'-meddig már ünnepélyes összejövetel arra is Péter szerint kommunista ta­nácskozásnak, ahol nagy sza­vak nélküli, felelősségteljes ígéretek hangzottak el. A törzsgárdatagok sok okos ja­vaslattal gazdagították az el­képzeléseket, és — ez is vitat­hatatlan —, a javaslatok azt szolgálták, hogyan szerezhet több tiszta nyereséget a gyár, miként részesülhetnek ebből a dolgozók. és a lehetőségek egyeztetése ez. — S mit mutatnak az első hét tapasztalatai? — Messzemenő következte­téseket még nem lehet és nem is volna helyes levonni — mondja Bagyal Péter. — A munka tervszerűen, ütemesen halad, s ami a legfontosabb: az emberek jókedvűen dolgoz­nak. Kimondom én úgy, ahogy äpsssg Bagyal Péter a minőséget ellenőrzi, Íj medret kap a Ronyva A közelmúlt esztendőkben nagyon sok Vgondot, számta­lan nehéz órát okozott Sátor­aljaújhely lakosságának a Ronyva patak. Gyors árvizei néhány óra alatt elöntötték a város mélyebben fekvő utcá­it. Az elmúlt hónapokban el is készült a Ronyva végleges rendezési terve. A Bodrogba való betorkollástól kezdve, jó­val a város feletti szakaszig szinte teljesen új, egyenes és mélyebb mederbe kell terelni a patakot. A Ronyva felett átvezető hidakat is újjá kell építeni, s így a vízfolyás vég­leges rendezése több mint 40 millió forintba kerül. Az elkö­vetkező esztendőkben folya­matosan valósulnak meg a nagyszabású tervek. Hsvénvvstíc'mi ankét és kiállítás Mezőgazdaságunkban a ter­méseredmények növeléséért, a termelés biztonságáért folyta­tott harc egyik fontos előfel­tétele a növényvédelem meg­javítása. Megyénk mezőgaz­dasági szakembereinek a kö­zeljövőben alkalmuk nyílik megismerkedni a legújabb növényvédőszerekkel, azok ha­tásával, az új permetező és egyéb gépekkel, ugyanakkor sor kerül a növényvédelem problémáinak megvitatására is. Január 17-én, szerdán dél­előtt 10 órai kezdettel ugyan­is megyei növényvédelmi an­aJkalmat adott, hogy gyors számvetést készítsenek. A mályi téglagyár, a válla­lat egyik legnagyobb egysége ilyen tiszta lappal, ilyen adós­ságmentesen talán még soha nem kezdett új évet. Bizonyí­tásul elég annyi, hogy terven felül hatvan darab, kétszobás családi ház felépítésére ele­gendő égetett téglát tei-meltek. Sok minden mással is lehetne még bizonyítani, de erre nincs szükség, hiszen a tények ön­magukban is tények. Valami­vel több, mint négyszáz dol­gozó egész évi derekas mun­kája áll a siker mögött, és ugyanennyi ember személyes érdeke, hogy az idén se zár­janak rosszabbul. Nos, erről volt szó a szilveszter délután­ján tartott megbeszélésen. Az idei, a mechanizmus első évében teljesítendő terv keve­sebb, mint a tavalyi tényszám. A dolgozók egy kissé el is cso­dálkoztak ezen. Megszokták, hogy az új terv mindig maga­sabb, mindig több volt, mint uz előző évi tényszám. Most. azt az energiát, amelyet más­kor a magasabb terv teljesíté­séért kifejtettek, a minőség ja­vítására kell fordítani! Bagyal Péter a törzsgárda- lagok nagy szakmai ismereté- ; e, a gyárhoz, a munkahely­hez való hűségre, az eddig ki­ejtett helytállásra hivatkozott. Az új gazdasági mechaniz­mus főbb célkitűzéseiről, lé­nyegéről itt már nem kellett beszélni. Sok szót váltottak ar- i ól korábban a taggyűléseken, í ermelési tanácskozásokon. Ez alkalommal arról kellett szólni, hogy még néhány óra és a tet­tek ideje következik! Ebben kell példát mutatni a legidő­sebb dolgozóknak. Ugye, néhány keresetlen szó­val mennyire közel lehet jut- i ó. az emberek szívéhez, leg­bensőbb gondolataihoz? Az összehívott régi munkásoknak jól esett az a bizalom, amely- lyel megtisztelték őket; kitün­tető érzés tudni, hogy abban a nagy munkában, az újban, amely majd elkezdődik, rájuk számítanak, rájuk alapoznak Természetesen, minden mun­káskézre szükség van^ az átmenet idejében elsősorban azoktól várunk sokat, akik egy munkahelyen már megalapo­zott gyakorlattal, tudással ren­delkeznek. Minek lehetne nevezni az Osszeiövetelt: értekezletnek, baráti beszélgetésnek? Bagyal A gyártmány-profil az idén eltolódik a lakossági megren­delések irányába. Meggyorsí­tandó a munkát, többségben a kislakás építéséhez szükséges falazó téglákat gyártják. A gyár körzetében erre nagy a kereslet, nincs tárolási költség és minőségromlás, mert a gyár­tott anyagot azonnyomban ten­gelyen is el lehet szállítani. Másképpen szólva: az igények érzem: keresetünk attól függ, hogyan alkalmazkodunk az igényekhez, mennyire sikerül minőségi munkát végezni, a népgazdaságnak többet adni. Az érte járó pénz a „nagy ka­lapba” kerül, és ebből min­denki annyit vehet ki, olyan mértékben részesedhet, aho­gyan dolgozott érte. Ónodvári Miklós Foto: Szabados György kétot rendeznek Miskolcon, a Rónai Sándor Megyei Mű­velődési Ház színháztermé­ben. Az ankétem dr. Schusz- ter Zoltán, a megyei tanács osztályvezetője A növényvéde­lem helyzete és feladatai me­gyénkben címmel tart vitain­dító előadást Az ankét után az SZMT-székház klubtermé­ben növényvédelmi kiállítás nyílik, amely január 21-én es­tig várja az érdeklődőket. A szövetkezeti ipar felkészült A KISZÖV választmánya január 4-én, csütörtökön mintegy száz részvevővel, ki­bővített ülést tartott. A ta­nácskozás középpontjában mindenekelőtt az állt: hogyan készültei?: fel a borsodi kis­ipari szövetkezetek az új gazdasági mechanizmusra, mit tettel?:, mit szándékoznak ten­ni az igények fokozottabb ki­elégítésére. Széles hálózat, apró „feher“ foltokkal Koltai Zoltán, a KISZÖV elnöke beszámolójában utalt rá, hogy az új gazdasági me­chanizmus már kiforrott álla­potban találja a borsodi ktsz- eket. Közel 3000 ember 705 telephelyen, fiókban, illetve gebines fiókban áll a lakos­ság rendelkezésére, termel árut. Valamennyi járásban működik a „hozom-viszem” szolgálat. Cipőjavításban már „terítették” az egész megyét, utána a fodrász, majd a rá- dió-tv szolgáltatás következik. Egy sor szolgáltatásban akad még „fehér” folt, s ezek meg­szüntetésére legjobb módszer­nek a gebines szolgáltatás megszervezése bizonyul. És ami a termelés-szolgáltatást illeti? Váradi László OKISZ főosztályvezető úgy véleke- | dett, hogy Borsod országos vi­szonylatban is jól szerepel. Tavaly 15 százalékkal adtak többet az előző évinél, illetve 33 százalékkal több árut ké­szítettek a kereskedelemnek, 21 százalékkal több exportot külföldnek. A méretes munka visszaesett ugyan, de a lakos­sági javításban, az építésben nagyobb eredményt értek el ®z előző évinél, összességében az elmúlt évi eredmények jó alapot biztosítanak az átme­nethez. Technikai felkészülés A Borsod megyei KISZÖV- höz tartozó ktsz-ek az új gaz­dasági mechanizmust illetően már jelentős tapasztalattal rendelkeznek. Ugyanis már két éve kísérleti jelleggel az új mechanizmus egy sor ele­mét alkalmazzák. A szövetke­zet?^ nagy része bátran él a nagyobb önállósággal. A be­számoló megemlítette például többek között a Miskolci Kár­pitos Ktsz. működését. Ez sa­ját erejéből üzemátszervezést hajtott végre. így például a bútorjavítást a jövőben egy helyen végzik, s pusztán ez kétmillió többletmunkát tesz lehetővé. Több új bútortípust kísérletezett ki, amelyet piac­kutató szándékkal kiállított a miskolci bútorboltban, s az igényeknek legjobban megfe­lelőkből készít nagyobb meny­ny iséget. A Tokaji Vas- és Fémipari Szövetkezet a részlegeiben ön­álló elszámolási egységeket hozott létre És bár ezek csak január 1-től működnek így, máris jó hatásuk van példá­ul a hulladékanyagok haszno­sításában, a csiszolópor csök­kentésében. A Miskolci Tex­tilkonfekció Ktsz. a külke­reskedelmi szervvel améta- rendszerű társulásban vesz részt, ennek eredményekép­pen idei kapacitását csaknem teljes egészében lekötötték ex­port céljára. A Sátoraljaúj­helyi Cipész Ktsz üzemátszer­vezést hajtott végre, így az eddigi 8—9000 helyett, az idén már 40 000 pár cipőt ké­szítenek. A Miskolci Ruháza. ti Ktsz! a jó munkája mellett, remek termékpropagandát vé­gez. Ez ma már igen fontos. Erre jellemző példát mondott Bolla Tamás, a Pufcnoki Ve­gyesipari Ktsz elnöke. Ka­zincbarcikán új szolgáltatást szerveztek. Gyéren akadt megrendelő. Röplapokat ké­szítették, elhelyezték a lépcső­házakban stb., s pár napon belül már bőven volt megren­delés. Utasítás törölve Ebben az évben az önálló­ságot illetően további válto­zások várhatók. Ismeretes, hogy jelentősen csökkent a KISZÖV-ben dolgozók létszá­ma. Ezen túlmenően tevé­kenységében is változás állt be. A központi, a tervutasítá­sos rendszerben bekövetke­zett változásokkal párhuza­mosan megszűnik a KISZÖV operativ tevékenysége. Utasí­tások helyett elvi informáci­ós tanácsokkal, közgazdasági elemzésekkel, a tevékenységek összehangolásával segíti a ktsz-eket. A szövetkezetek ugyanakkor teljes döntési jogkört és ezzel együtt teljes felelősséget kapnak. Ú) árak — ellentmondások A szövetkezetekben most rendezik az árakat. A tevé­kenység egyharmadát illetően fix árai? lesznek, s ebben nincs különösebb gondjuk. A szolgáltatások jelentős részé­ben azonban — például mé­retes munkában, cipőjavítás­ban, fodrászatban — szabad árak is érvényesülnek. A fod­rászatban például hét tevé­kenység például borotváié^ 1 Az optimizmus forrása • >i em. tudom, január 1-én mindenki jól megfigyel­jél te-e Kádár János elvtárs válaszait Megyeri Ká­• roly és Szepesi György kérdéseire a televízió és • a rádió nagy nyilvánossága előtt? Pártunk Központi • Bizottságának első titkára — mint ismeretes — az új • esztendő kilátásairól, ..magvas” kül- és belpolitikai J kérdésekről nyilatkozott. — Milyenek a béke kilátásai, • mi tette szükségessé gazdaságirányítási rendszerünk 2 reformját? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt • Kádár elvtárs részletesen, azok sokoldalú összefüggé- 2 sében. 2 De szerepeltek a kérdések közt elsősorban a nőket, • az ifjúságot, a nyugdíjasokat érintő problémák, sőt 2 egészen szubjektív természetűnek tűnő kérdések is, • amelyek Kádár elvtárs eeyéni életútját és közismert 2 optimizmusát érintették. Ha jól emlékszem, az utóbbira • Kádár elvtárs — nem sző szerint —, de lényegében — . így válaszolt: • — Igaz, hogy sok mindenen keresztülmentem, sok 2 mindent megpróbáltam a munkásmozgalomban. Le­• hetséges, hogy éppen abból ered a derűlátásom, hogy 2 kommunista vagyok. Mert a kommunisták — optimise • ták. Ismerik a dolgozó nép keserves múltját, szenve- 2 déseit. harcaik, küzdedmeik eredményeivel együtt, és • tudják, hogy harcuk eddig sem volt hiábavaló, az esz­• me pedig — a marxizmus—leninizmus eszméje —, • amelyért harcoltak és harcolnak, előbb-utóbb az egész • világon győzni fog... — Elismerem, a pesszimistáknak • bizonvos szempontból könnyebb a helyzetük. Kétség­• telenöl könnyebb és kényelmesebb dolog szótlanul félre- 2 húzódni, amikor közös dolgainkat rendezgetjük, ami­• kor mondjuk, tervet készítünk a gazdaságirányítás • rendszerének megreformálására, és kivárni, hogy tu­J laidonképpen mi is lesz ennek a vége. Aztán, ha vala­• mi nem egészen úav sikerül, ahotívan azt eltervezzük, 2 ahogyan szeretnénk, akkor előbúini és azt mondani, • hogy „no. ugye, megmondtam én. hogy nem lesz az 2 jó...” Az ilyen magatartás nem jelent kockázatot, csak • éppen mé\tatlan a közösség sorsáért, boldogulásáért, 2 jövőjéért felelősséget érző emberekhez __ • A válasz, a fejtegetés érdekes és tanulságos magya- 2 rázatot ad az optimizmus forrását kutató kérdésre. De 2 úgy tűnik, egyúttal a közömbösség, a pesszimizmus és • — nem első esetben — <r politikai „kibickcdés” elitélé­• se is volt. S az utóbbi vonatkozásban sem kevésbé ta­• nulságos. Mert ahogyan Kádár elvtárs mondotta: 2 „...munka az lesz, nem kevesebb, mint az 1967-es 2 esztendőben volt; küszködnünk és harcolnunk is kell az 2 előrehaladásér f’. B iztosak vagyunk benne, hogy 19G8-ban is sok gon­dunkat, problémánkat sikeresen megoldjuk és • előbbre lépünk a szocializmus teljes felépítésé­• nek útján. De lépteink gyorsabbak lehetnek, ha az op- • timista emberek mindenütt, ahol erre szükség lesz, • karon ragadják majd, közéleti dolgaink rendezgetése, s • a mindennapi munka sodrásába is magukkal viszik & • közömbösség, vagy a pesszimizmus kátyújában időn- • ként megrekedő embereket. 2 Csépányi Lajos Saajvágás, dauer — fix áras, és 90 féle szolgáltatásban sza­bad ár lesz. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek az adott helyzetnek, körülményeknek megfelelően állapíthatják meg az árakat. Ebben a módszer eltérő. Van, ahol a ktsz önál­lóan formálja ki a szabad árakat, a fodrászatban több szövetkezet illetékesei ülnek össze ebben az ügyben. Fontos előadás Az idei borsodi agrár-sza­badegyetem legérdekesebbnek ígérkező előadására kerül sor 1968. január 11-én, csütörtökönt Az 1968 évi tennivalókról J A szövetkezetek tervfelada- j tot nem kapnak ugyan, de a ! választmány a népgazdasági igényekhez igazodva, megha­tározta a szövetkezetek ten­nivalóit. Kisebb mértékben -j növelni szándékoznak a helyi- j ipari tevékenységet, s a kor- ) mány lakásépítési programjá- I nak támogatása érdekében j nagyobb mértékben fejlesztik : az építőipari közreműködést, j 14—15 százalékkal növelik a teljes termelést, ezen belül azonos arányban a belkeres­kedelmi, s 17—20 százalékkal a külkereskedelmi értékesí­tést A foglalkoztatási gondok megoldása érdekében egy sor új üzemet szándékoznak indí­tani. A közeli napokban avat­nak új üzemet Sajószentpéte- ren, ahol mintegy 100 nőt foglalkoztatnak. 60, illetve 5p fővel működő üzemet szer­veznek Szerencsen, illetve To­kajban, és egy sor ktsz szán­dékszik fejleszteni létszámát. Az OKISZ főosztályvezetője elmondotta, hogy jelentősebb beruházást eszközölnek Sáros­patakon, Encsen, Sátoralja­újhelyen, Mezőkövesden, ala­délelőtt 10 órakor Miskolcon * Rónai Sándor Megyei Művelő­dési Házban. A rendezőség Kazareczky Kálmánt, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettesét hívta meg előadónak, aki A mező- gazdasági beruházások elosz­tási elvei címmel ismerteti majd azokat az új módszere­ket, amelyeket az új gazdasá­gi mechanizmus során a me­zőgazdasági beruházások elosz­tásában alkalmaznak. Termé­szetesen nemcsak pénzügyi összefüggésekről lesz szó, ha­nem az anyagellátás, az építő- kapacitás és a kivitelezés más problémáiról is. Az előadás tematikájából ítélve — az előzetes tájékozta­tás szerint — a soron követ­kező agrár-szabadegyetemi foglalkozás behatóan foglalko­zik majd a termelőszövetkeze­ti beruházásokkal, illetve: a beruházási összegek, valamint az építőanyagok elosztásának módjaival, feltételeivel, új el­veivel. kotssäg igényeinek jobb kielé­gítése érdekében. Az utóbbi hármat kiemelt beruházás­ként kezelik. A téma érdekességére és időszerűségére való tekintettel jó lenne, ha az előadást minél több termelőszövetkezeti vezo° <£Ceorba$ tő hallgatná meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom