Észak-Magyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-07 / 5. szám
B«Z4KM4GY4KmtS’>r4« Vasárnap, 1963. Január T, miautum mmtMassmiifmammmmmai Sztilwes&ziesr MÍámf hé tköznapokou 33 II tűz a vízzel iáéi összefér... A Stuart Mária östtapróbáján — Két tragika érdekes szerepcseréje — A titokzatos fekete tiill U A Magyar Televízió szilvesz Seri műsora sokkal inkább be. szód téma a legkülönbözőbl társaságokban, mint azt súlyé indokolná. Igaz, egész esztendőben a közérdeklődés előterében áll a napjainkban már 1 milliónál több nézőre ható televízió, de aligha akad még egy olyan közös élmény, művészeti produktum, amelyről annyi szó esne a várakozás időszakában, és annyi egymás- tói eltérő vélemény hangozna el utólag, mint erről a mintegy 3 órányi adásról. Az is igas persze, hogy a televízió munkatársai nagyon sok munkát vállaltak azért, hogy a nagyszámú és meglehetősen heterogén összetételű közönség igényeit megközelítőleg kielégítsék. A szilveszteri műsorról szólva, gyakran hallani: „Nekem legfeljebb két-három szám tetszett”. Ha már a legkülönbözőbb igényű közönség- csoportoknak két-két szám tetszett, a műsor nem elvetendő. Az alábbiakban nem a szilveszteri műsorra akarunk visz- szatérni, csak a sokrétű közönségigény illusztrálására említettük. Most inkább előretekintünk: mit várhatunk a jövőben a televíziótól? Szrketv De??«" Emelj föl! MagAbaroskaii minden, ami féi, i mint a szökőkút, feltörnek a bátrak. imelj magasba, mint píhét a szél, sztkialiomlokú, megrendült alázat. i-lmelj magadhoz méltó szerelem, vaksi kalandok romjain vegyél löl Almok végvárát romboló szivem, távozz a rontás cifra küszöbétől 1 KmelJ föl munka, barátság, öröm, de a szökőkút törvényét ne szabd rám! Világra jöttem. Világhoz van közöm, itt, & teremtés emelkedő partján. más, már ismert sorozat újabb jelentkezése. Csak az eddig ismertetett tervek is száztizén- két drámai és irodalmi adást tartalmaznak. így hát a kínálat szép és ígéretes. A legtöbb vita és a legnagyobb érdeklődés a filmek és a kifejezetten szórakoztató jellegű műsorok körül mutatkozik. A televízió, nagyon helyesen, arra törekszik, hogy mind több tv-film kerüljön a képernyőre a mozifilmek helyett. Ez viszont azt jelenti, hogy több lesz a kevésbé cselekményes, kevésbé látványos, de gondolkodásra késztető, magvas dialógusaival értelmünkre ható alkotás, s a közönség nagy hányada még nem ezt a fajta filmet kedveli, hanem azt az élményt várja, amit csak a nagy képfelülettel operáló mozifilm nyújthat. Például az első negyedév fiimieinek mintegy kétharmada lesz tv-film. Ezek mellett már januárban megkezdődik a klasszikus filmek sorozata, februárban pedig egy nyugatnémet fantasztikus filmsorozat. Ugyancsak februárban kezdi meg adásait a szombat éjszakai, illetve késő esti tv- mozi. Itt el kell oszlatnunk egy félreértést: az éjszakai filmsugárzást nem a müvek pikantériája indokolja, hanem többségében azok intellektuális töltése, a szűkebb körű érdeklődés. Azért jócskán pereg majd a képernyőn sokféle közönség- igényt kielégíteni kívánó művek sorában kevésbé igényes, kommerszfilm is. Végül — mint Gellert Endre, a Tv művészeti és szórakoztató főosztályának vezetője tájékoztatott róla — lesz bőven szórakozási lehetőség. Csak néhány példát említünk: a rendszeresen jelentkező Show-hivatal. egyéb, könnyűzenei műsorok mellett, láthatunk több revüt, esztrádot, vetélkedőt. Lesz egy kvízműsor, amely egészen felszabadulásunk 25. évfordulójáig húzódik el. Lesz Ki mit tud? és lesz Ismét táncdalfesztivál. Az igényesebb szórakozást kedvelők bizonyára örömmel foeadiák n hírt: Kellér Dezső a jövőben a televízió szatirikus műsorait gazdagítja. ■ÉessNfflv „ Nemcsak szilveszter napján érdekes hát a képernyő. Hétköznapokon is. Újévtől kezdődően további ötvenkétszer hat napon próbál tudatformáló cs szórakoztató feladatainak mind jobban eleget tenni. A műsor nem lesz hibátlan, talán olykor bosszankodni is fogunk, de érdeklődő bizalommal várjuk. Hozzátéve persze ismét, hogy nem tetszhet minden műsor mindenkinek, de nem is kell mindent megnézni. A televízió még nem tanult meg hibátlan műsort nvúitani, de mi, nézők se tanultunk még meg válogatni. , Benedek Miklós A szocialista iskola útján Az Országos Pedagógiai Az első rész a múlt század Kön- vtár, a megyei és a vá- második felének haladó peda- rosi tanács művelődésügyi ősz- gógiai törekvéseit, majd a tályai, valamint a Pedagógus Tanácsköztársaság közoktatás- Művelődési Ház rendezésben ügyének eredményeit mutatja A szocialista iskola útján cím- be. A második • fejezet a tnel kiállítás malik ianuár 3- Horthv-korsznk elnvotnó isko- án hétfőn déli 12 órakor Mis- lapolitikáját és ellenpontként kolron. a Kossuth u. 11. szám azokat a legális és főleg illetrá- alatt. A kiállítás rendezői Hs törekvéseket mutatja be, mintegy száz esztendő doku- amelyek az előző évtizedek mentumairiak felsorakoztató- haladó hagyományait folytatta val azt a küzdelmes utat va, és a fiatal szovjet pedagó- akarték bemutatni amelvet a “'a ösztönzéseit felhasználva, a irs«r*8z nevelésügy a szórta- szocialista szemléletet képviselt-.. .... .-'ortoi nozrrék t«~ek- Hk, A kiállítás harmadik, legvésí-i jelentkezésétől nao- terjedelmesebb ré«ze a tepgazjainkip végigfért. A kiállítás £«"bb szakaszt, a Mszabadu- , , , . .. ,, . lás utáni fedődest követi nvohárom nagy fejezetben tárta mm a ^ egyre korszerűbhz érdeklődők elé a szociális- Len kibontakozó szocialista ista iskolához vezető utat. kóláig. VÖDÖR ANDRÁS imatö gyula A hóhullásban szépek a lányok: fejüket meghajtva futnak az útra, verdeső pillájuk szirmok közt billeg, harmatos csillagok ülnek hajukba. Ügy érzik, mintha az ég sűrűjéből libegne köréjük zizegő dallam — márványos arcukon átüt a mámor: vérük, a vigtüzü rózsa kicsattan. A hóhullásban szép az öregember, amikor egyedül ballag a dombra: süvege, válla a zuhogó szálak -ácsait szelíden tépkedi, bontja — tmelt arcából tág szeme kitartón figyel a pelyheket ringató égre, nyakába csüngő ősz haja, ezüstön bajusza fehéret ír a fehérre. A hőhullásban j Hiányod érzem... Min« gyermek üveggolyók köríti a színesebbet úgy válogatlak behunyt szemeim mögé emlékeim közül, mert elhagytál, mint szökőkutak peremét a vízcsepp, mely felhőkig szökken, i lényének sorsát követve izelekre bízza magát, l/.óta elem ébrednek a falak, t álmosan nyújtózva -zekrények roppannak reggel, mert nem találom a bangód, i szememről lmot lefejtő ujjaid (vét. Azója a magány karmai sebz.lk a testem, futnék hozzád láttam is megmerevít), hogy hiányod érezzem el kellett menned. különbőzé rendeltetésű hórS sok. Az alapos húzás arra enged következtetni, hogy sodró, lendületes lesz az előadás. A díszleteket és jelmezeket Kalmár Katalin tervezte. Van ennek a tervezői munkának egy színpadi újdonsága is: Miskolcon (talán az országban) először alkalmazzák a latex- eljárást. Mi is ez tulajdonképpen? A jelmezek mindegyike bársonyból készült. Ezekre „rácsurgatják” a mintát, hasonlatosan a fekete tiillre is, aminek. következtében a háttér, mint jelentős diszletelem plasztikus térhatású lesz. (A jelmezek is.) Az említett ruhaanyagokra ugyanúgy csurgatják a színes műanyagot, miként. a cukrász a tortára » díszeket. Még egy érdekesség, s 'bizonyos értelemben színháztörténeti kuriózum; a Stuart Mária vidéki és országos pályafutása során Miskolc figyelmet vonzó szereposztásban kerül a közönség elé. A színház két kitűnő tragikája Kovács Mária és. Spányik Éva Stuart Mária, illetve Erzsébet szerepét felváltva játssza, ami azt jelenti, hogy a változatos szerepformálás hívei Schiller remekének két nagy főszerepét sze- repcserés megoldásban is láthatják. A darab kísérőzenéjét Tleré- dy Éva készítette. A szavak tovább csiszolódnak, az érzelmek január tizenkettedikéig (ekkor lesz a bemutató) premier-érettek lesznek. De még addig sokszor felhangzik: „A tűr a vízzel Inkább összefér, a íitrlcas ős a bárány összebújttá*, de úgy szivén talált, oly mély a seb, közöttünk béke többé nem lehet.r Párkány l.iszlé Széljegyzetek a Magyar Televízió éves programjához ! Amikor a színpad még díszlet-szegény, gyengébbek a reflektorfények is. Az ijesztő, sollet háttérfüggöny feketeségéivel három erős íényesóva bir- jkózík. A némaság és élettelen- ség színpadi fényei ezek a sá- pásztó sugárpászmák. A színiész is ijedtebb, bizonytalanabb még ebben a fogódzás nélküli világban. Milyen hatalmas is a Miskolci Nemzeti Színház színpada díszletek és kellékek nélkül. De ebben a csupaszságban, s a néhány máris nagyon szép díszlet- elemben is szépen csengenek Schiller öt-ötödfeles jambusai. Sok még a nyugtalan tekint- getés, a partner biztató-húzó pillantásainak keresése, mert a zengzetes szövegben még nem mindenütt lüktet a schillert dráma. A gyürkőzés, a birkózás máris sokat ígérő. A színészek, a rendezők tulajdonképpen nem szeretik az alkotás kínlódó folyamatait megmutatni idegeneknek Is. A féltve építgetett végeredmény meglepetéseit, vagyis a kész dráma örömét féltik a korán bekandikáló tekintettől. Szép és nemes félelem ez. Méltó Schiller Stuart Máriájához, amelynek bemutatásán fáradoznak most a Miskolci Nemzeti Színház művészei. Az elárvult nézőtér valamelyik zsöllyéjében meghúzódó újságiró is csak azért szegi meg a színészek—rendezők fratlan törvényét, hogy hírül hozhassa a végeredmény felé törő szép alakulás néhány ellesett pillanatát. A fényt a szemek csillogása erősíti fel néhol, ott, s amikor már dúsított érzelmi visszhanggal hull ki a színész száján a forrósított drámai szó. Ilyenkor még a mozgás nem tökéletes. Lám, most is 3 nagy izzásban megbicsaklik Csíkos Sándor térde, miközben O’Kelly szavait helyezi el a skótok börtönben levő királynője, Mária lábai elé. A színész újból kezdi a monológot, hogy lendülete mindvégig töretlen legyen. Leicester gróf, Erzsébet királynő kegyenee izgalmas kettős játékával ráveszi a királynőt arra, hogy találkozzék foglyával, a népszerű és félelmetesen szép Stuart Máriával. A találkozás és a dráma egyik legkiemelkedőbb, legdrámaibb jelenete egy partrészleten zajlik le. A két hatalmas egyéni*1 ség itt csap össze. Mint a drá- matörténet számon tartja: Schiller e jelenet-lehetőségben kifejezhető szabadság-eszmény elmondásáért írta meg a drámát. vállalva a történ elem- másítást is, ugyanis a két királynő a valóságban sohasem találkozott. EBZSftBBTi t.ordok! Ugyan ki az, VJ porba sújtottról beszelt nekem? Egy gőgös nő van itt, akit a sori nem hajlított míg most se meg MARI A: kegyen: Viseld el ezt is míg szivem. ■ nyugodj már céltalanná vált a büszkeség A porba omlok íme óelútte, ki gyalázatba lökött engemet. Orosz György nagy ritkán instrukciókat jegyeztet asszisztensével, Zoltán Sárával. Ez már összpróba, s egyre rit kábbak az előadás lényegéi érintő megjegyzések, mert a szöveg és a mozgás helyenként kifogástalan, legfeljebb a drámai erőt kell még izrnosfta- ni. A rendező nyugodt, bár Orosz György mindig kiegyensúlyozott, még a legslkcrület- lenebb próbákon som türelmetlenkedik. Elkérem tőle a Stuart Mária szövegkönyvét. A Pakolj tz-féle fordítást át-, meg átszövik a Az alakulás pillanataiban maris szép ez a találkozás. Ahogyan Stuart Mária (Kovács Mária) akarata ellenére Erzsébet királynő (Spányik Éva) lába elé omol, annak máris levegője, feszültsége van. S a szavak ezikráznak, Vizsgálódásunkbart elsősorban a televízió szórakoztató és művészeti műsorait, ilyen irányú törekvéseit vázoljuk fel. Az ismeretterjesztő, a népművelési és aktuális propaganda- tevékenységből csak egy nagyon fontos törekvésre utalunk, amelyet legutóbb Kulcsár Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese úgy fogalmazott meg, hogy a nagy közönségtömegre ható televíziónak mindinkább munkásújság jellegűvé kell válnia, azaz úgy kell tájékoztatnia, úgy kell ismereteket nyújtania, hogy közlései ne csak egy-egy érdekelt szakma magas képzettségű szakembereihez szóljanak, hanem keltsék fel mindenkinek az érdeklődését, ám legyenek igényesek, magas szintűek, szakmailag kifogástalanok. Nézzük liát, milyen törekvések mutatkoznak a jó, nemes szórakoztatásra, művi-szí élmények nyújtására. Mint a minap tapasztalhatták a tv-nézők, már pénteken- is jelentkezik a televízió adá- sa, megszületett a hatodik j adásnap, s ez is jórészt a jobb 1 szórakoztatást, művelődési • szolgálja. Itt kell megemlíteni- azt is, hogy a Magyar Televí- ! zió szélesíti nemzetközi kap■ csolatait, több ország televízió- ! szerveivel kooperál a jövőben,- A Szovjetunióval kétesztendős, l a többi baráti országgal egy- i éves együttműködési tervek ■ alakultak ki. Néhány figyelmet 1 érdemlő, közös produkcióról ig ’ hírt adhatunk már: élő adás- : ban láthatunk például egy moszkvai és budapesti közös- ; kapc.solásos városnéző sétát. szovjet—magyar tv-film készül az internacionalistákról, dokumentumfilm a KGST-ről, közös produkcióban készül a bolgár tengerpart szépségeit ■ bemutató film, vagy megemlíthetjük a Liszt Ferenc életéről készülő dokumentumfilmet, amelyet az NDK televíziójával közösen készítenek. A nyugati országok televíziós társaságai közül elsősorban a svédekkel, olaszokkal és finnekkel működünk együtt a közeljövőben. WOktMffiEES Az egyik legkedveltebb tv- adás a színházközvetítés és a televizió-játék. Az irodalmi és drámai főosztály tájékoztatása szerint, 1968-ban a televízió negyven színházi előadást közvetít, tehát csaknem minden héten egyet. Ez a magas szám természetesen magába rejti annak veszélyét, hogy nem mindig a legjobb és nem a legszélesebb közönségrétegeknek egyaránt tetsző darabok keriil- .nek „az ország legnagyobb színházának” közönsége elé. Ennél is nagyobb figyelmet érdemel azonban, hogy a televízió ugyancsak negyven saját készítésű tv-játékkal jelentkezik az év folyamán. A közeljövőben jelentkező „péntek esti tv-szlnházat" örömmel kell üdvözölnünk, s bizalommal kell elébe tekintenünk. Az irodalom kedvelői harminckét nagyobb műsorral találkoznak. Ezek sorában lesz az Irodalmi Képeskönyv, a Világirodalmi Magazin több adása, és néhány