Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-29 / 306. szám
ESZARMAGYARORSZAl. Péntek, 1967. december 28. Szobor Kandó Kálmánnak Rejtő-regény folytatásokban Ami igaz, az igaz. Mostanában egyre népszerűbbek Fülig Jimmi, Piszkos Fred és a többiek, P. Howard — azaz Rejtő Jenő — regényalakjai. Nos, hamarosan egy eddig nyomtatásban meg nem jelent regényével is megismerkedhetnek az olvasók. Rejtő Az előretolt helyőrség című regényét vasárnaptól közöljük folytatásokban. Galambnak, a rejtélyes és meglepően elegáns, udvarias fiatalembernek kaUtndjai, s a bonyolult, izgalmat nem nélkülöző szituációk bizonyára érdekelni fogják a Rejtő különös, egyedi humorát szerelő olvasókat. Galamb, azaz Jules Manfred Harrincourt is többször meglepődik. S bizony, néhány kérdést tisztáznia kell. így például azt: „Hogy jött ki a helyiségből egy nő, aki bent sem volt?”. Persze, a végén minden tisztázódik, de addig, amíg a rejtély kulcsát megtalálja, jó néhány különös és nem éppen vészéi vtelen helyzetbe bonyolódik. Hogy milyenekbe? Megtudják olvasóink, ha figyelemmel kísérik és elolvassák lapunkban Rejtőnek Az előretolt helyőrség című folytatásos regényét. Em!ébezés a bős parlamentereire Amikor a gépkocsi elérte s németek peremvonalát, a fa-* gyos csendet géppuskaropogás és ágyúdörcj törte meg, « mire a füst eloszlott, s szétlőtt gépkocsi mellett a véire! itatott fehér zászlóval ott fe» lukit holtan Steinmetz kapitány. A fasiszta barbárok agya»» ebben az időben Budaörsnél megismételték szörnyű gaztettüket. Itt Osztyapcnko kapitány volt a parlamenter. Bekötött szemmel a parancsnokságra kísérték. Ott átvették tőle az ultimátumot, majd közölték: az ajánlatot elutasítják. S amikor a parlamentert tolmácsával együtt visszakísérték a frontvonalra, gálád módon hátulról belelőttek: Os*- tyapenko kapitány holtan esett össze. Az írott történelem nagyon kevés példáját Ismeri az Ilye« förtelmes banditizmusnak, hiszen a bekeköveteket még a hadviselés őskorában Is tiszteletben tartották. A fasiszta orvgyllkosok felrúgtak minden nemzetközi jogszabályt) Steinmetz és Osztyapenko kapitányok a békét hozták • budapestieknek és hősi halált haltak 1944. december 29-én. Rájuk emlékezünk a mai napon, nem felejtve, hogy a fasiszta bűntettek soha nen* évülhetnek el, soha nem kaphatnak bocsánatot. Napi postánkból egy nagy színes luftballon, amelyet örökösen fújnak ... Csoda, hogy Vadászná gyógyult? Neurózisa folyvást apadt., spájza pedig egyre dagadt. .. Az orvos büszke volt a felséges kezelési módra. Hogy is mondta a tréfás Mikszáth? A világmindenség felelőse gyógyít, és az orvos szedi a honoráriumot... Ma már bizony másképp van! Ű1 szívet adnak a betegnek a nagyszerű orvosok!! Egy napon Vadászná gyógyultan távozott a kórházból. Egyszerűen sajnálta otthagyni. Őszinte hálát érzett. Köszönöm, doktor úr! Kedves, jóságos nővérek!... Otthon aztán benézett a spájzba, rendben van-e minden. Valósággal szemlél tartott, mint egy generális a katonái között. — Lali! — szólt ki a tpájz- ból férjének. — Most érzem csak igazán, hogy meggyógyultam. — Az orvosságtól, szivecském?! Vagy talán a spájz- tól? Harsányan nevetett: — Ettől is, meg attól 1*. De főképpen az emberek szeretetétől — felelte boldogan. Kan Pál Illet éhesek figyelmébe A Kiss tábornok út forgalmi- val kapcsolatban szeretnék néhány — úgy gondolom hasznos — észrevételt tenni. Ezen az úton, a perecest kisvasúitól felfelé sehol nincs kijelölt gyalogátkelőhely és hiányzik — ismerve a Kilián Gimnáziumba járó diákok nagy számát — az iskolát jelző figyelmeztető tábla. A Miskolc felé haladó autóbusz megállóhelye sincs jó helyen. A hátsó ajtón felszállók nagy tömege ellepi a járdát és ez arra ösztönzi az. önfegyelemmel kevésbé rendelkezőket, hogy ne az autóbusz mögött, hanem, előtte igyekezzen át az úttesten, és ez veszélyes. így tesznek a gimnáziumba igyekvő tanulók is. Jó lenne, ha az autóbusz- megállót legalább 60—70 méterrel áthelyeznék Miskolc. felé, mert véleményem szerint már ezzel is sokat csökkenne a. baleseti veszély. B. R. Mifkale dolgoztak, hogy a rossz IdSk beállta előtt, elkészüljünk a munkával. Sok fáradtságba került, de sikerrel járt. A lakók vagyon örülnek, hogy ilyen lelkes, szorgalmas tanácstagjaik vannak, mert így ők sem mostohagyerekei a ÜL kerületnek. Szőr Simudné Miskolc rnw' "A A rí»művelt u?. segítségét kérjük Perecesen, a régi temető bolyén megkezdett építkezés során, a a Bellervölgybe vezető vízvezetéket alapozás közben felszakították. Az itt lakó mintegy negyven család vízellátását ezzel megnehezítették. A tanácsi kirendeltségen bejelentettük panaszunkat, s a munkálatokat december 18-án megkezdték. Az építkezés miatt a vízvezetéket át kell helyezni és ennek elvégzésére a vízművek két dolgozója megkezdte az árok ásását. Sajnos, ilye« ütemben a. vízvezeték elkészítése még tavaszig is elhúzódhat és addig a hideg téli hónapokban negyven családnak kell távolról a vizet hordani./ Kérjük a vízműveket, legyenek segítségünkre a munkálatok meggyorsításában. Czapák Iván Miskolc- Pereces ! kedési dolgozó, arról Igazán I ő tudna beszélni. A végállomáson figyeltem az „utast”, ura-e szavának, de nem volt az. Ügy érzem, nem mehetünk el szó nélkül az ilyen kicsinek látszó ügy mellett sem, és hasonló esetek elterjedésének j megakadályozására, erélyes ! intézkedésre van szükség. Antal Gyula, Miskolc Panaszkodnak a barnakenyér fogyasztók Szívesebben fogyasztom a barnát, mint a fehéret. Az utóbbi időben azonban szombaton friss barna kenyeret nem lehet kapni, még a diós- győr-vasgyári pékségben sem. Miért nincs? — kérdezem. A válasz egyszerű; szombaton nem sütnek! így aztán két lehetőség marad számomra; vagy fehér kenyeret veszek, vagy elviszem a péntek délutáni, illetve az éjjeli sütésű barnát. Az Észak magyarországban nemrégen olvastam egy riportot, amely szerint a fehér kenyeret fogyasztók tábora növekszik. Nem kételkedek a megállapításban, hiszen szombaton és vasárnap — szereti, nem szereti — fehéret kell venni, mert az a friss. Mikor sütnek szombatra is barna kenyeret? Molnár Attila Miskolc Köszönet a fandest agaknak A Lyukóvölgy, Lyukóbánya, Szarkahegyalja, özugró területén lakók köszönetét szeretném tolmácsolni kerületi tanácstagunknak, Kovács Vilmosáénak és ifj. Somogyi László városi tanácstagunknak, akik időt, fáradtságot nem kímélve igyekeznek a rájuk bízott feladatokat elvégezni. Nagy örömünkre szolgált és szorgalmas munkájukat is bizonyítja., hogy ez év szeptemberétől végre autóbuszjárat biztosítja a gyermekek iskolába járását. A lyukóvölgyí utakat, ahol esős időben térdig sárban jártunk, járhatóvá tették. Szarkahegyalján, Lyukóvölgy be.n az Annabánya és a felette levő felvonulási épület környékét rendbehozlák, amely télen majdnem megközelíthetetlen volt. A bekötőutakat is rendbe tették. A lakók társadalmi munkáját megszervezték és ők, vasárnapi pihenésük helyett az utak javításán, Nem hagyhatjuk szó a Ciliiül Csúnya esetnek voltam szem- és fültanúja december 21-én reggel. A GK 20—86 rendszámú 3-as autóbusszal utaztam Szirmáról Miskolcra. A Martintelep piactéri megállójában sokan akartak felszállni az amúgy is elég zsúfolt buszra, A kocsi belsejében levő utasok, a lemaradókon segíteni akaró kalauznő kedves felszólítására is, csak nehézkesen lépkedtek előbbre./ Amikor megtelt a kocsi, „a lépcsőknél szíveskedjenek vigyázni” felszólítás után a kalauznő jelt adott az indulásra. Az ajtó bezáródott, folytattuk az utazást, és ekkor egy férfi durván kérdőre vonta a knla- uznőt és így fenyegetőzött: „Maga moslék alak, majd a végállomáson bemegyek az irodába.” A kalauznő csak annyit felelt: „Aki azt mondja nekem, hogy moslék alak, az nyugodtan bemehet.” De, hogy mit érzett az önérzetében megbántott, megsértett közleru során az amerikaiak, saját adataik szerint, 15 812 halottat, 99 305 sebesültet vesztettek és 866 katona eltűnt. A szövetségesek halottainak száma 20 fő. A dél-vietnami kormánycsapatok veszteségéről nem szól a jelentés. Az amerikaiak vietnami j vesztesége 115 983 főre emel- I kedett a Saigonban csütörtökön közzétett hadijelentés 1 szerint. December 17-től de- j cember 23-ig terjedő héten 116 amerikai katona esett el, | 1207 sebesült meg. ! Ez azt jelenti, hogy a háboekkora szeretettel veszik körül az emberek. Még olyanok is eljöttek betegágyához, akiket alig ismert, éppen csak köszönő viszonyban volt velük. Mintha csak testvérei lettek volna valamennyien... Gyönyörű ez az emberi ösz- szetartás, gondolta. No lám., a, kórházban ismeri meg az embereket, ök pedig kitűnően viszgáztak emberszere- tetből... Remek orvosok is veszik körül, szolgálatkész, önfeláldozó nővérek, derék e.mberek mind, igazán, meg olyan aranyos a férje, elképesztő, miért félt eddig a kórháztól... A meleg emberi szón kívül mindenki hozott valami jót is betegágyához. Még narancsot is kapott, sokat, és uram bocsá'!... palackos italt is dugtak a kezébe. Az elemózsia meg gyűlt. Tized részét sem tudta megenni annak, amit kapott, mert felpuffadt volna a hasa tőle, mint egy tekintélyes hordó.- A sok élelmiszert tehát más híján hazaszállította férjeura a spájzba. A spájz meg terebélyesedett, mint Vadászni az orvos tanácsát kérte. Kórházba kell feküdnie, állapította meg az orvos a szakrendelésen. Ott majd rendbe, jön. Néhány hét alatt teljesen meg is gyógyul Mégis elszomorodott. Sohasem volt még kórházban. De hát az orvos parancsa szent. És főképp hasznos. Elmesélte bánatosan férjének, rokonainak, ismerőseinek, hogy kórházba utalták. De rettenetes is lesz! — panaszkodott. — Nélkületek! — Látogassatok meg, kedveseim — kérte őket —, ha csak tehetitek! tgy sokkal könnyebb lesz ott a sorsom. Meg az időm ás jobban eltelik veletek. Megígérték. A legremekebb gyógymóddal kezelték az orvosok, csakhogy mielőbb talpra álljon. Meg hogy visszaadják övéinek és a frissítő munkának. Türelmetlenül várta mindig a szerdát és a vasárnapot. Csőstül érkeztek ilyenkor a látogatók. — Nem zavarja a sok látogató? — érdeklődött jóindulatúan az osztályos orvos. — Nem — felelte —, örülök, ha látom őket. Sohasem gondolta volna. hogy ennyi a jóakarója. És I hogy a nukleáris területen dolgozó tudósokat és technikusokat elszigetelték a kulturális forradalom káoszától. Ez ennek az eseménynek az egyik oldala. Másrészt viszont meg kell látni azt a rendkívüli érdeklődést, amellyel a kínai vezetők mindenáron hozzá akarják segíteni Kínát ahhoz, hogy a nukleáris hatalmak sorába emelkedjék”. A pozsonyi Pravda a napokban bejelentett 7. kínai nukleáris robbantással kapcsolatban a következőket írja: „Mindenki úgy véli, hogy a jelenlegi kínai katonai potenciál nem befolyásolja a világon fennálló erőviszonyokat E potenciál növekedése azonban Peking kalandorpolitikájával párosulva a nyugtalanság elemét viszi az elkövetkező időszak kilátásaiba. Feltételezik, A világhírű kandó-mozdony üzembe helyezését az alkotó már nem érte meg, mert 1931. január 31-én, rövid betegség után elhunyt. A V 40 001 pályaszámú kandó-mozdony 1932. június 16-án indult világhódító útjára. Kandó Kálmán egyesítette magában a gépész és villamos- mérnököt. Mozdonyát az áramszedőtől az alvázig maga tervezte. Amint a szakértők kiemelik, „ez adja a gép monumentális egyöntetűségét”. iNiip'ainS ban amzárut^ 6 darab kandó-mozdonv üzemel a Budapest—Hegveshalom vonalon. Egy év múlva azonban ezek helyét is átveszi a korszerű, új, szilicium-eaven- iránvítós villamos mozdonv, amelv a világ legkiválóbb mozdonv vezető mérnökeinek elgondolása alapián. de a vonalvillamosítás rendszerét tekintve. Kandó elvei szerint működik. Bermann István * Ma, december 29-én, pénteken délelőtt 10 órakor lesz Kandó Kálmán szobrának ünnepélyes avatása a Tiszai pályaudvar melletti Zó ja téren. A szobrot, amely Antal Károly, Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, a MÄV Miskolci Igazgatósága és a Közlekedéstudományi Egyesület miskolci szervezete képviselőinek jelenlétében leplezik le. átadták rendeltetésének a Valtellina vasút villamos üzemét A háromfázisú rendszer világszerte diadalt aratott. Az évek folyamán tökéletesedtek a mozdonyok, megjelentek a Kandó-féle háromszöges hajtóművek, amelyek jelentős haladást hoztak a csuklós hajtóművekkel szemben. 1907-ben Kandó Olaszországba költözött George Westinghouse meghívására. Ott megalapította a háromfázisú villamos mozdonyokat gyártó üzemet. Nevéhez új mozdonytípusok kialakítása, új vonalak villamosítása fűződik. Az első világháború miatt hazatért. A háború utáni általános energiahiány késztette a szabványos közfogyasztási, 50 periódusú, váltakozó áram fel- használására. Élete utolsó 13 esztendejét a fázisváltós rendszer kidolgozásának szentelte. A próbamozdony 1923. október 31-én tette meg az első utat Budapest, Nyugati pályaudvar—Alag között. Ez nemzetközi feltűnést keltett, s a rendszer további tökéletesítésére sarkallta Kandót. Külföldi megrendeléseket kapott fázisváltós mozdonyok tervezésére. 1927-ben több hónapot — műszaki tanácsadóként — az USA-ban töltött. Onnan hazatérve teljes erővel gyors- és tehervonati mozdony tervezésébe vetette magát, a buda- pest—hegyeshalmi vonal számára. A mozdony a kor legnagyobb műszaki remeke lett. Ma, december fa fel a Tiszai pályaudvar előtti téren dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter Kandó Kálmánnak, a vasútvillamosítás világhírű magyar úttörőjének szobrát. A szobor leleplezésére abból az alkalomból került sor, hogy az ország nyugati és keleti kapuja, Hegyeshalom és Záhony között a vasútvillamosítási program során befejeződött egy 523 kilométer hosszú, transzverzális vasúti fővonal villamosítása. A haraszti mészkőből készülj szobrot a Közlekedéstudományi Egyesület miskolci szervezetének , kezdeményezésére rendelték meg Antal Károly Munkácsy-díjas szobrászművésznél. Kandó Kálmán egész életét a vasútvillamosítás ügyének szentelte. Felfedezéseivel, találmányaival az egész világon kivívta a magyar műszaki géniusz iránti tiszteletet. Élete telve volt diadalUil és tragikummal. Nagy művének beteljesülését már nem érhette még. Alig fejezte be a Budapest-*—Hegyeshalom vonalra szánt villamos mozdony tervézését, eltávozott az élők sorából. Kandó Kálmán 1869. július 10-én született Budapesten. Középiskoláit, a budapesti gyakorló főgimnáziumban végezte, majd a József Nádor Műegyetemre iratkozott be. A műegyetemen 1892-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett, kitüntetéssel. Pályáját Franciaországban kezdte gyakorló mérnökként a Compagnie de Fives-Lille villamos cégnél. Akkoriban — az elmúlt század 90-es éveiben — indult hatalmas fejlődésnek az erősáramú technika. Erre a fejlődésre utalt 1881-ben a párizsi kiállítás nagy eseménye: akkor gyulladtak fel először Európában Edison izzólámpái. Franciaországban akkoriban kezdtek foglalkozni indukciós motorok szerkesztésével és gyártásával. Ebbe kapcsolódott be Kandó Kálmán. 1894-ben Mechwart Andrásnak. a Ganz gyár vezetőiének kérésére hazajött, és meghonosította az új motorok ''•gyártását. Javaslatára vontatási kísérleteket kezdett a villamos kocsigyár melletti telken 1 méter nyomtávú pályán, egy kéttengelyű egymotoros villamos kocsival, amelyet kettős munkavezetékről levett 300 V-os, kétfázisú áram hajtott. 1893-ban Kandó tervéi alap- , ján készült a Genfi-tó partján 1 az első háromfázisú kisvasút is, amelyet a vajdahunyadi, a perecesi, majd egy franciaországi követett. Amerikában akkoriban már a nagyvasúti villamos vonta- : fással kísérleteztek. A balti- | morei pályaudvarokat összekötő 5,8 km-es alagútszakaszon 1895-ben üzembe helyezték az első villamos mozdonyt. Kandó 1 1897 nyarán a helyszínen ta- j nulmányozta a 600 V-os egyenáramú berendezést. Amerikából hazatérve oldotta meg élete legnehezebb fel- j adatát. A nagy észak-olasz- országi villamosítások idején a Comó-tó keleti partján húzódó : 106 kilométer hosszú Valtellina vasútvonal villamosításával j 1898-ban a Ganz gyárat bízták meg. A nagy feladat felkeltet- j te Kandó Kálmán érdeklődé- j sét, mert ez a vasútvonal — j műszaki jellemzőinél fogva — a vasúti mérnökök egyik legnagyobb erőpróbáját jelentette. A vonalon 22 ezrelékes Ie.it- viszonyokat és folyamatos kis sugarú íveket kellett legvőzni. Kandó ekkor 29 éves volt. telve rajongó optimizmussal. Hallatlan merészséggel vállalta a feladat megoldását. (15 periódusú forgóáramú rendszerre. 3000 V feszültséggel. E rendszer életképességét az Óbuda’ óbapalyán bizonyította be.) Sikere eldöntötte a további műszaki rejlődés irányát. Hosszabb iiöbaidó utálj, 1902. teeptember 4 én, Ünnepélyesen i A kínai nukleáris robbantásról Amerikai veszteségek Vietnamban Spájz Ma két szovjet kapitány halálának évfordulójára emlékezünk. Szobraik Budapest kapuiban állnak és bronzba öntött mementóként hirdetik: a fasizmus nem ismer semmiféle kíméletet, s nem tartja tiszteletben a legelemibb nemzetközi jogszabályokat sem. 1914 karácsonyán a 3. ukrán hadsereg gyűrűbe zárta a hazánk fővárosába szorult százezres hitlerista sereget. Hitler Budapest feláldozásával akar- ta'megvádeni a német birodalom területét. A szovjet főparancsnokság ezzel szemben — a humanizmus elvétől vezérelve — nem elpusztítani, hanem felszabadítani akarta szép fővárosunkat, megkímc'nl az emberéleteket, a gyárakat, a művészeti értékeket. A december 29-re virradó fagyos éjszakán a szovjet állásokból hangszórók rovábbí- tották a körülzárt náci csapatok főparancsnokához az ultimátumot. Egyben azt is közölték, hogy december 29-én, 13 órakor a vccsési és a budaörsi országúton egyidőben parlamenterek viszik a szovjet parancsnokság írásos üzenetet. A jelzett Időpontban Steinmetz Miklós, a magyar származású szovjet kapitány, a spanyol polgárháború és a Nagy Honvédő Háború hőse, elindult gépkocsijával a németek állásai felé.
