Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-16 / 297. szám

o ES2AKMAGYAKORS7..AÍ. Szombat, 196". december ÍR. A Kör Iparművész Csoport miskolai bem tója az osztrák sajtó. A Felsó- Ausztriában, Almtalban levő kastélyt nemrég tatarozták. A görög királyi család ausztriai birtokai meg Ferenc Józseftől származnak. Ezzel az adomá­nyozással hálálta meg, hogy a Hannover-ház, amelyből a görög királyok származnak, az 1804—60-os porosz—osztrák viszályban Ausztria pártjára állott. • V Választó közgyűlést tartott •• a Miskolci Ügyvédi Kamara Az AFP római jelentése szerint Konstantin király Ku mában teleíonbeszéigetéf f oly látott délelőtt az (ameri­kai kormány Lagjaivul, illet­ve az új athéni kormány kép viselőivel. A francia hírügy­nökséggel ezt egy görög dip lomata közölte Rómában. Az AFP szerint ez a bír aíulá árasztja, hogy tárgyalások vannak folyamatban es‘ nincs kizárva, a király Athénbe tör­ténő visszatérése sem. Ezt erősíti meg az is, hogy pénteken Brüsszelből, aho a NATO miniszteri tanácsá­nak ülésén az 'amerikai-és an­gol kollégáival is tárgyalt, Ró­mába érkezett Pipinelisz gö­rög külügyminiszter. Azo inai a királyhoz . sietett, hogy Lár gyalusokat folytasson vele. A francia lapok az Egyesült Államok kezet látják a leg­utóbbi görögországi esemé­nyekben. Senki .szániára sem titok — írja a Figaro vezér­cikke —, hogy Washington minden kétséget kizáróan tá­mogatta a király tervét. Az Humanité vezércikke megállapítja, hogy nyolc hó­nappal ezelőtt az. amerikai titkos szervezetek szították a katonai puccsot., és ugyancsak az Egyesült Államok az. ahol néhány héttel ezelőtt Konstan­tin ' király látogatást tett Johnson elnöknél, és zöld utat kapott az amerikai el­nöktől szerencsétlen vállalko­zásának végrehajtására. Konstantin görög királynak kastélya és nagyobb birtokai vannak Ausztriában — jelenti Kétszeres fejlődés •' *’■ : " - ' V ' .j • Az Állami Biztosító Borsod megyei Igazgatósága sajtótájé- . koztatót tartóit, melyen az Igazgatóság vezetője a befe-, jezéséhez közeledő év biztosi- ! tásj .vonatkozású kérdéseit is- j mertette. '• Az elmúlt években mindig több ezerrel nótt a biztosítót- I tak száma, de 1967-ben az ed- j digl évek átlagának több mint kétszerese a fejlődés. Több tízezer ember kötött biztosi- 1 tást 1967-ben. A Biztosító for- j galma mintegy nyolcszorosa annak az időszaknak, amikor kötelező volt a tűz- és jégbiz­tosítás Ez ázt mutatja, hogy ! népszerű a biztosítás, az em­berek szükségletnek érzik. Ez' érthető is, mert úgyszólván i évyől évre kedvezőbbek a biz_ ' tosítási feltételek és kiterjed- j tebb a kockázatviselés. Január 1-től a tsz-ek részé- | re is lehetővé teszi a Biztosí­tó az eddiginél kiterjedtebb kockázatú biztosítás megköté- j sét. Megyénk tsz-ei már nyi- j latkóztak Is ebben a vonatko­zásban és négy tsz kivételé- I vei valamennyi az új biztosi-1 tás mellett döntött. Ebben számos előnyös .változás van a régi feltételekhez képest. Az a tsz, amelyiknek kedvezőbb volt a növénytára, azaz a jégkár, árvízkár, továbbá az állatelhullási aránya, az ed­diginél kevesebb díjat fizet. Természetesen, ahol a kifize­tés átlagon felüli volt, ott emelkedett a tsz által fizeten­dő biztosítási díj. A kifizetett károk darabszá­ma felül van a 40 ezren. Fo­rintösszegben a kifizetés 60— 70 millió között lesz. Ennek mintegy fele a tsz-eknek kifi­zetett kártérítés. Az egyéni biztosítások alapján temetke­zési és baleset-biztosítási se­gély összege meghaladja a 10 millió forintot. A Biztosítási és önsegélyző Csoport tagok részére mintegy 5 millió forint 1967-ben a rendkívüli segélyalap összege. Mivel jelentősen nőtt az ön­segélyző tagok száma és a rendkívüli segély a tagsági díj összegének függvénye, 1963-ban gz utaztatásra, üdül­tetésre, házassági, ‘ szülési, hosszan tartó betegségi segély­re fordítható összeg legalább 6 millió forintot ér él, ami azt jelenti, hogy mintegy 20 szá­zalékkal növekszik az ilyen jellegű szolgáltatások száma. Szegedre két külőnvonat megy az ünnepi játékokra, az egyik Ózdról, a másik Miskolcról. Tovább növekszik a strand-vonatok száma, mert az nagyon közkedvelt de meg­állapodás született az Idegen­forgalmi Hivatallal 1968-ban legalább két barlang-hangver­senyre. Aggtelek egyre kedvel­tebb és ismertebb lesz az egész országban és több me­gyei Igazgatóság kötött le üdü­lést Önsegélyző csoport-tagok számára 1963-ban a szép új Cseppkő-szállóban. ben eddig elértünk — hangsú­lyozta felszólalásában dr. Lo­ras la jós, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője. Dr. Gulácsi József, az Igaz­ságügy-minisztérium ügyvédi osztályának vezetője az ügyvé­dek országos helyzetének be­mutatásával, az egész magyar ügyvédség eredményeinek, fel­adatainak vázolásával érzékel­tette a borsodiakkal: milyen bályet foglalnak el' ők, miben dicséretes -és miben javítani­való a munkájuk. ‘A továbbiakban Ar. $lutt- nyánszky Addm, a kamara tit­kára ismertette az 1967. évi választói közgyűlés határozati javaslatait. A közgyűlés mind az elnöki beszámolót, mind a határozati javaslatokat és az eddigi elnökség tisztségfelmen­tési kérelmét egyhangúlag el­fogadta. A délutáni órákban került sor a választásra. A titkos sza­vazatok alapján a Miskolci Ügyvédi Kamara elnöke dr. Faragó Endre, elnökhelyettese dr. Nónay György, titkára dr. Muttnyánszky Adám, fegyelmi megbízó ttja- dr. Havas György lett. Megválasztották továbbá az.'.elsökség nyolc tagját, há-. rom- póttagját, a fegyelmi ta­nács négy' tagját, egy pót­tagját, az ellenőrző bizottság bárom tagját. Az Országos Ügwédi Tanács tagla dr. Fa­ragó Endre és dr. Muttnydn- szky Addm lett kapcsolatot találni a közönség­gel. Az eddigi gyakorlatban a köznapi és a kifejezetten ma­gas reprezentációt szolgáló termék között nem jelentkez­tek a kis sorozatú, egyedi ipar­művészeti alkotások. Ez abból adódott, hogy a társadalom igénye más irányú volt. Kul­turális és gazdasági fejlődé­sünk megteremtette azt a lehe­tőséget, hogy a vásárlók egy­re inkább szubjektív szem­pontjait, s növekvő ízlésük szerint alakíthassák otthonu­kat. Ennek a fejlődésnek kívá­nunk elősegítői lenni mun­kánkkal’’. A művészeti csoportosulás­nak ez. az első kiállítása. A Képcsarnok Vállalat biztosítot­ta számukra a bemutatkozást lehetőséget, a Szőnyi-terern pe­dig a helyet és. alkalmat. Na­gyon szervesen illeszkedik ez a bemutató azoknak a tárla­toknak sorába, amelyekkel’eb­ben a teremben már találkoz­tunk, s amelyek a Képcsarnok Vállalat műkereskedelmi cél­jait messze felülmúlóan, első­sorban a közönség ízlésének csiszolását, a korszerűbb mű­vészeti alkotásokra történő fi- gyelemfelhívást szolgálták. raranoHi A hat iparművész alkotásai­ról, legalábbis amivel a mis­kolci tárlaton jelentkeztek, csak egyértelmű tetszéssel nyi­latkozhatunk. Az iparművészet olyan darabjait sorakoztatják fel az érdeklődő néző előtt, amely a korszerű lakás ked­velőinek, a napjaink életrit­musához igazodó környezetet kialakítani akaróknak ízlését elégíti ki a legmagasabb fo­kon. Bátran állíthatjuk, hogy ez a megállapítás mind a hat kiállító Iparművész munkáira vonatkozik. Búzás Árpád kétféle techni­kával dolgozik, kézi és gépi szőnyegcsomózással egyaránt Vannak darabjai, amelyeken mindkét - eljárást alkalmazza-. Kötött, és..csomózott faliszőnye­gei a modern lakás nagyszerű, értékes kiegészítőt Puskás Im­re fallszőnyegei színeikkel ra­gadnak meg elsősorban. Kör alakú, narancs alapszínű mun­kája, vagy a szinte lángoló ha­tást keltő sárga-pjros összeál­lítású, hosszúszálas szőnyege. szürke-fekete *s*2eáS!ftáaí5 munkája, a kék fenyőikkel, va­lamint a kék i lároenazőgeklttá díszített alkotása, s nem utol­sósorban a többitől elütő jel­legű pávát munkája nagy el­ismerést érdemel és valóba» csak díszere válhat a korszeré lakásnak. Hasonlóképpen itá nyilatkozhatunk Attalai Gäbe» két remek szinhatású tubaa szőnyegéről is. A keramikusok közül Pep» János munkáit néztük meg először. Faalapra dolgozott, s*. mottból kialakított ikonjai nagyméretű falitáljai és päd» lóvázái, amelyek között a tré­fás feliratos erdélyi székely síremlékek hatásával is talál­kozunk, érdekes formakiképró- sükkesl, vonzó színképeikké» ragadnak meg. A másik kerá- mikus, Simó Ágoston vázái nyugodt vcmalúak, kiegyensú­lyozottabbak, ugyanakkor Sár* hány című, már-más mesealsV formáját öltő munkája, as? ujjvégektől megfosztott, fölfe­lé tartott kezet idéző váza- kompozíciója, valamint a Ka* vicstorzó című „rozsdás” kül­sejű alkotása már belső fe*zí* tő művészi nyugtalanságról ta­núskodik. Vázái sajátos eljár rással készülnek, apró hun kákból épülnek fel. Sorrendben utolsóként «n*»a lítjük, de semmiképpen nem * sor végére kívánkozik Gorej János ötvös anyaga. Az ében­fa és a fém olyan csodásán ci­zellált kompozícióival találko­zunk itt. amilyenekkel csak ». legdrágább nemesfémekből és drágakövekből készített éksze­rek esetében lehet Dús kép­zelőerő, művészi aprólékosság csodás összhatás jellemzi eze­ket a gyűrűket függőket kar- ékeket A Kör Iparművész Csoport szép anyaggal mutatkozott b<t A meghívóra írt és fentebb Is­mertetett céljaikat bemutatko­zásuk jól szolgálja. Kiállításu­kat tegnap, ’.'december lS-ép* pénteken délután, fél hatkér nagyszámú érdeklődő jelönié» tében ÍVfarezínidk Sdndorné, a Miskolci városi Tanács Műve­lődésügyi Osztályának vezető­je nyitotta meg. (Benedek) Napi postánkból — Kamaránk Önerőből 1,2 millió forintos beruházással bővítette, korszerűsítette az Irodákat. Megszépült, tágas helyiségekben dolgoznál»' már a mezőcsati, a szerencsi, az edelényí, a mezőkövesdi járá­si munkaközösségek éppúgy, mint Miskolcon a 3., vagy a 4. számú munkaközösség. Az ország húsz. ügyvédi ka­marája. közül csupán négynek van saját /üdülője, köztük a miskolcinak. A siófoki üdülőt az utóbbi években három la­kószobával és egy1 társalgóval bővítették. A kamarán belül szociális bizottság gondoskodik az ügy­védek özvegyeinek és árváinak megsegítéséről. Kollektív ösz- szejöveteleket is szerveznek. Társas kirándulásokon voltak például Csehszlovákiában, Lengyelországban, Romániá­ban, Jugoszláviában és ha­zánkon belül Szegeden és' VI- segrádon Is. Oktatási bizottság törődik az ügyvédek politikai és szakmai Ismereteinek gazdagításával. Rendszeres és magas színvo­nalú’ tanfolyamokon’ sajátítják .el ügyvédetek pártunk Irány­elveit éppúgy*, mint az új- jogr szabályokat. ' ' Külön értékelendő az ügyvé­dek társadalmi munkája. Meg­találhatjuk ugyanis őket a ta­nácstagok soraiban, a Hazafias Népfront aktivál között, a TIT-ben és egyéb társadalmi, tömegszervezeteinkben. A tár­sadalmi munkában pedig el­sősorban a kamara párttagjai járnak élen. Nevükben mon­dotta el dr. Lengyel Ldszlóné, hogy egyre jobban érzik: a pártonkívüliek is mindinkább eszmei egységbe kerülnek ve­lük. — A megyei pártbizottság nagyra értékeli a Miskolci Ügyvédi Kamara munkáját, hiszen hozzájárult ez a munka is azokhoz a gazdasági, politi­kai és kulturális eredmények­hez, amelyeket Borsod megyé­éi Im/VgftxeÉ A kasztíliai sólyom A címben nevezett sólyom Kasztllia csodálatos tájain ter­mett meg, hogy bizonyítsa: Spanyolország sem alábbva- lóbb más nemzeteknél, ha kardforgató, romantikus hő­söket kell kiállítani a szírtre, illetve a filmvászonra. V spa­nyolok fiímüzenetei nagyon ritkák: Európa országai forgal­mazási kötöttségek miatt les­né* spanyol filmmel ismerked­hetnek meg. A magyar mozi- nézők Bardem és Berlaaga filmjeinek ismeretében kissé furcsán tekintettek a színes, szélesvásznú, angolul beszélő spanyol kalandfilmre. A spa­nyol filmművészet társada­lombíráló tendenciája után A kasztíliai sólyom, a nagyvilág­ban oly erősen hódító kaland- film és krimi divatlgényéít szolgálja ki. Ha az áíkotók a romantikus kalandfilmek' eszköztárát meg­újították volna e kardvillogta- tó és lőporropogtató filmben, akkor a műfaj szabta határon belül, elfogadható film kerül a mozivászonra. De A kaszUHai sólyomban két filmkockányl újdonság sincs, sem a forgató- könyv fordulataiban, sem pe­dig a rendezői ötletekben. A hagyományos vágták, vereke­dések egy fekete tónussal megrajzolt kormányzó, és egy csupa jótula.jdonsággal ren­delkező, igazságszerető lovag nyújtanak annyi átlagizgal- mat, amennyit a hasonló témá­jú ' filmhősök adtak, és a ha­sonló témákon nevelkedett át­lagnézők igényelnek. A miskolci bemutató mozik sajnálatosan csak ettől az egy filmtől harsognak: közönségük Is van bőven, mert a teenager korosztály mit sem ad egy film kelléktárára, a fontos az, hogy verekedjenek, vágtassanak és annak rendje-mődja szerint, a szerelmesek Is egymáséi legye­nek. De ha már a mozi nézők egy része ilyen, legalább « műsorosztás lenn* nagyvona­lúbb, hiszen ebben a városban sokan vannak olyanok, akik szeretnének végre egy filmét látni. ÉP—I) 4 balettet okát hanyagság' December 4-én a déli órák­ban hivatalos ügyben Ongára kellett -utaznom. Vonattal elő­ször jártam Itt, s bizony meg­lepődtem, amikor a vasútállo­másról csak a temető közötti gyalogúton keresztül tudtam kijutni a főútra. Nem vagyok ugyan félős természet, de nem szívesen gondoltam ar­ra, hogy vissza jövet az esti órákban majd sötétben is meg kell tennem ezt az utat. Alaposan körülnéztem, hogyan kerülhetném el ezt az útvona­lat. Munkám végeztével aztán a főúttól bevezető úton a vasút mellett mentem vissza az állomásra, ami Innen mint­egy 350—400 méterre lehet Ezen az úton azonban életve­szélyes a közlekedés, mert kö­zel 4 méter hosszúságban 130 —130 centiméter mélységű árok van kiásva, ami sem kö­rülzárva, sem kivilágítva nincs. Aki nem Ismeri itt az utat, bizony kezét, lábát tör­heti. Sajnos én is alaposan megjártam, mert beleléptem a mély gödörbe, és azóta láb­sérüléssel ágyban fekszem. Felháborító, hogy felelőtlen emberek miatt valaki megsé­rül, esetleg egv életre elnyo- morodik. Remélem, nem ma­rad el a felelősségre vonás! G. B.-né Sajőszentpéter «Vem exabad megengedni ••• Borzalmas látványnak vol­tam tanúja december 9-én, szombaton reggel, s úgy ér­zem, nyilvánosan is szót kell emelni az Ilyen, vagy hasonló eljárás ellen. Rémült, kutya vonításra let­tem figyelmes. Egy férfi hu­rokkal vonszolt ki egy ku­tyát a tejüzem melletti ház udvarából. Az úttesten keresz­tül a járdára húzta, ahol egy másik férfi várta, ott helyben dorongra! agyonverte, a járó­kelők és az ablakon kinézők szeme láttára. Természetesen ez nem ment hang nélkül. Hát- borzongató volt és szinte megdermedve néztük, hogy püföli, üti, veri a szerencsét­len állatot, majd feldobja egy zöld kocsira. Bármi okból is kellett kiirtani a kutyát, Ilyen formában nem engedhető meg! Vigyék el zárt, erre a célra rendszeresített kocsiban, és ne doronggal, hanem, még ha költségesebb megoldással is, vessenek véget az életének. Azt talán már mondani sem kell, mennyire elítélendő a sin tér fent leírt, embert meg­csúfoló eljárása. Veres Lászióné Miskolc Levelekből — röviden A napokban családommal L1 Uaí üred - G aradnára kirán­dultunk. Nagy meglepetésünk­re a végállomáson egy7 kis büfét találtunk. Bizony ez hi­ányzott már itt, és nagyon örültünk, hogy egy olyan me­leg kis helyiségben falatozgatv hattunk, ahol szinte mindest szükséges dolgot meg lehet vásárolni. Messze a várostól, kint. a természetben különösei* jó érzést vált ki az udvariast előzékeny kiszolgálás, a ragyo­góan tiszta helyiség — írja levelében Faragó István, Mis­kolcról. A bodrogkeresztúri szociá­lis otthonból Nagy József nyolcvankét gondozott társa nevében ír és kéri; tolmácsol- juk köszönetüket azért a fe­lejthetetlen ünnepségérit amelyben az otthon öregeit részesítették. Külön Is köszö­nik a kis úttörőcsapat szóra­koztató műsorát, amellyel Iga* kedvessé tették számukra a* öregek napját Behán Rózsa Mlskole-Gflmö- ri állomás téli felkészüléséről tájékoztat levelében. A tátf forgalomra való felkészülés*« — írja —, a jó és balesetmep- tes munkát kívánjuk elősegí­teni. A sárospataki szociálja ott. honból verset hozott a posta. Az öregek napjára irta Józsa Józsefné, az otthon lakója A nyugodt öregekről, államunk gondoskodásáról szóló verséi Így fejezi be: „Köszönjük á betegeink gondos ápolását, '/ Köszönjük a gondozóknak tü­relmes jóságát, / Köszönjük a nyugodalmas, csendes békes­séget, / Köszönjük a szeret*» tét és az emberséget"! A görög' király vissza tér A illőn be *? ■Az USA volt a bajkeverő Hat iparművész összefogott. Puskás Imre, Búzás Árpád, Attalai Gábor textiltervező, Papp Janos, Simó Ágoston, ke­rámikus és Gorej János ötvös alakította meg a Kör Iparmű­vész Csoportot, hogy alkotásait közösen tárja a közönség elé. A csoport célja, mint a miskolci Szónyi István teremben most megnyílt kiállításuk meghívó­ján vallják; „eladással egybe­kötött kiállításokon közvetlen A Miskolci Ügyvédi Kama­ra, amelyhez Miskolcon és me­gyénkben 9 ügyvédi munka­közösség. öt kirendeltség és négy ügyelet tartozik, 3 éven­ként részletes számvetést ké­szít munkájáról. Hároméven­ként kerül ugyanis sor a ka­mara választó közgyűlésére. Hogyan dolgozott a kamara az elmúlt három esztendőben és milyen céljai vannak a kö­vetkező időszakra? Ezt vitatta meg megyénk 74 ügyvédje teg­nap, december 15-én, a Válasz­tó közgyűlésen. — Hároméves munkánk so­rán arra törekedtünk, hogy a párt határozatai alapján az ügyvédi tevékenység sajátos eszközeivel segítsük a szocia­lizmus építését, — kezdte be­számolóját dr. Faragó Endre, a. kamara elnöke, majd ismertet­te azokat az irányelveket, ame­lyek szerint az ügyvédi hiva­tást teljesíteni kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom