Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-16 / 297. szám

Szombat, 196t. december 16„ BSZAKMAGTARORSZAG 3 ilyen automata gépeken sajtolják a műanyagfárgyakat a Miskolci Műanyag feldől gozó Vállalatnál. Az ember már csak ellenőriz. már életünkhöz, lakáskultú­ránkhoz. A háztartásokban szinte mindenütt megtalálhat­juk termékeiket, sőt, a bútor­iparban is egyre használato­sabbak. A soproni bútorgyár számára például most készíté­sek bútorba beépíthető mű­anyag virágtartó ládákat. Olyan területe ez a könnyű­iparnak, ahol szinte minden no, meg a farsangi mulatsá­gokra ki-ki megvásárolhassa azt, ami ülésének, lelemé­nyességének és elképzelésének a legjobban megfelel. Körül­belül hatvan féle álarcot ké­szítenek, ezek közül nyolcat most fogadtak el. Belphegorra a legbüszkébbek: a gyár egyik alkalmazottja készítette el a mintát £ krimiíiim nyomán, Már minden termelőszövetkezetben van pártszervezet n. MA MAR — ha nem is mindig és nem mindenütt egyenlő hatással — a párt­szervezetek ott vannak min­denütt, ahol a közös gazdaság ügyeiről-gondjairól van szó. A sályi Szabad Föld 'Terme­lőszövetkezetben például a pártszervezet javaslatára és aktív közreműködésével dol­gozták ki a gazdaságfejlesztés tervét, benne a nagyméretű szőlő- és gyümölcstelepítés ütemét, majd, az Ifjúságot mozgósítva, a kommunisták élen jártak a tervek megva­lósításának .meglehetősén' ne­héz munkájában. Az edelényi járásban 22 gyenge termelő­szövetkezetben kezdeményez­ték a pártszervezetek a helyi adottságok jobb kihasználásá­nak megbeszélését, konkrét, távlati fejlesztési terveket ja­vasoltak a vezetőségeknek és a tagságnak, ezeket szélesebb fórumokon megvitatták és félreérthetetlenül meghatároz­ták a gazdasági megerősödés ütemét — minden eddiginél gyorsabban. Több járásban szerveztek a termelőszövet­kezeti kommunisták tapasztó, latcseréket, amelyek során megvizsgálták egymás gazda­gé «».szervezési tevékenységét és politikai munkáját Nemrég a mezőkövesdi és szerencsi já­rásokban az alapszervezeti rvárttítkárok a legjobban gaz­dálkodó termelőszövetkezete­ket látogatták meg. tapaszta­latokat gyűjtöttek, s egyben megbeszélték * gazdasági rt­formók bevezetésével kapcso­latos feladataikat Külön kell szólni — mégpe­dig érdemeket dicsérve — a termelőszövetkezeti szocialista mu-nkaversenyrőL Az első években ez volt az úgyneve­zett „nehéz terület”. A be­széd, az agitáció nem sok eredményhez vezetett De ha­tott a kommunista példamu­tatás ereje. Termelőszövetke­zeti pártszervezeteink első­sorban tagjaikat mozgósítot­ták. hogy versenyezzenek, ha nincs más versenytárs, akkor egymással, alakítsanak szo­cialista címért versengő bri­gádokat és munkacsapatokat A példamutatás meghozta eredményét. Jelenleg megyénk 274 termelőszövetkezetében 514 brigád és munkacsapat vesz részt a termelési ver­senyben, s ezek közül 165 már elnyerte a szocialista címet A kitüntető címért versengő brigádok és munkacsapatok szervezői és vezetői ma már nagyobbrészt kommunisták, párttagok. S ami ennék a munkának legszebb, s szinte mindent be tetéző eredménye volt. az, hogy egvetlen olyan közös gazdaság sincs Borsod megyében, ahol a tagság több­sége r>e vett volna' részt a Na«*v Októberi Szocialista For­radalom 56 évfordulója tisz­teletére Indított munka ver­senyben. VANNAK AZONBAN hiá­nyosságok és új feladatok is. A hiányosságok közül első he­lyen kell említeni azokat az eseteket, ahol a termelőszövet­kezeti szakmai vezetők és a pártszervezetek kapcsolata még ma sem kielégítő. Ezzel kapcsolatban elsősorban szük­séges Hangsúlyozni, hogy a szakvezetők — agronómusok, főagronómusok, üzemgazdá­szok, főkönyvelők, mérnökök stb. — vegyék figyelembe! a pártszervezetek ereje, képes­sége akkor is nagyon értékes, ha a párttagok nem rendel­keznek egyetemi végzettséggel. A kollektív véleményt és a politikai mozgósító erőt ve­gyék igénybe a pártszerveze­tekben, ne a szakmai rész­letekbe hatoló tudományos hozzáértést követeljék tőlük. A termelőszövetkezeti párt- szervezetek. kommunisták fel­adata nem az, hogv a gazdál­kodás szakmai részleteivel fog­lalkozzanak, hanem az, hogy gondoskodjanak a párt agrár­politikájának maradéktalan érvényesítéséről. A GAZDASÁGI REFORMOK bevezetése, a vállalatszerű gazdálkodás kialakítása során termelőszövetkezeti pártszer­vezeteink szerepe, tevékeny­sége nem csökkenni, hanem fokozódni fog. Olyan fontos * úadatók elvégzésére vállal­koznak a kommunisták, mint a társadalmi és egyéni érdek- azonosság összhangjának megteremtése, az elvtelen spekuláció elleni harc. vagy mint a termelőszövetkezeti demokrácia következetes biz­tosítása bármilyen túlzással, félreértéssel szemben. Eszei egyidőben azonban éppen ők lesznek a szószólói, hirdetői és magyarázói a személyi fe­lelősség érvényesítésének, a jo vezetői elgondolások elfogad­tatásának és végrehajtásának. Alapvetően fontos teliát, hogy — elsősorban a járási pártbizottságok közreműködé­sével — megfelelő módszerek­kel: beszélgetések, a párt po­litikájáról szóló agitációk so­rán mindenütt megszűnjenek az olyan nézetek, amelyek­nek képviselői lebecsülik s termelőszövetkezeti pártszer­vezetek gazdasági és ellenőr­zési tevékenységének jelentő­ségét. Természetesen: ezért is maguk a kommunisták, a tsz- pártszervezetek tagjai tehetik a legtöbbet úgy, hogy célszerű javaslatokkal segítik elő a jobb, eredményesebb gazdál­kodást, kiállnak a gazdasági és szakmai vezetők jó tervei, intézkedései mellett, nem utolsósorban ők maguk lesz­nek a munka, a fegyelem, a demokratizmus, az igazságos­ság élharcosai. SZERVEZETI SÍKON meg igen jó lenne, ha minden ter­melőszövetkezetben, ahol erre lehetőség nyílik, a még haté­konyabb pártmunka érdeké­ben függetlenítenék a párttit­kárt. Ezzel együtt az is fon­tos, hogy a termelőszövetke­zeti pártszervezetek titkárai, ahol csak lehetséges, a közös gazdaság kommunista tagjai, vagy alkalmazottai legyenek. A következő időszakban, a gazdasági reformok bevezeté- s~ és gyakorlati alkalmazása során ugyanis elengedhetetle­nül fontos a termelőszövetke­zeti pártszervezetek további erő«ftAs» s Wktö* - 0k. ban és a fa’ aki .-iő pártmunka hatékonyságának fokozása Szén drei József Négyszáz asszony kenyere . Bizony nem volt éppen le- fenyálom a közelmúltban a Snűanyag-feldolgozó iparban dolgozni. Kézzel kellett mű­ködtetni a nehéz gépeket, s jóllehet a termék szép, ízlé­ses, modem, mégis nehéz ke­nyérkereset volt ez. (Erő kel­lett hozzá. Sokszor egy férfi nap valami újjal kell előállni, mert csak így tudják meghó­dítani a vásárlóközönséget. Közel kétezer fajta cikket ké­szítenek a vállalatnál, évi ter­vük 35 millió forint volt. Kü­lönösen érdekes ez a szám, ha összehasonlítjuk a hét évvel ezelőtti, az első termelési év­Nemcsak időszaki cikkekben hoznak újat, januárban több új termékkel is előrukkolnak. Az új évben ők is tervez­nek változtatást. A 6-j-2-es munkarendet vezetik be, ami azt jelenti, hogy 6 napi mun­ka után két pihenőnap jár minden dolgozónak. Ez eleve Schuschnigg Belphegor, Mazsola és a többiek... Álarc próba a raktárban. ereje is kevés lett volna, hogy a prés- és sajtológépek karját megmozdítsa. S ezt a munkát asszonyok végezték. A techni­ka fejlődésével azonban ez a munka is egyre könnyebbé, nőiesebbé válik. A miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat telepén ugyanis egyre több modern, fél és teljesen auto­mata gépen sajtolják, formál­ják a műanyag poharakat, a tálcákat, s az ipar területén használatos műanyag-alkatré­szeket, Az itt dolgozó nők sze­repe egyre inkább csak a felügyeletre korlátozódik. "" A műanyag hozzátartozik ben elért eredménnyel, amely alig haladta meg a három és fél millió forintot. Közel tíz­szeresére nőtt tehát a ter­melés: ez is jól mutatja a te­lep fejlődését. Hetven sajtoló­gépük közül már nagyon sok st automata. De nemcsak a gépparkot, magát a telephelyet is korszerűsítették, bővítet­ték. Nemrég készült 'el az egyik új épületszámy, ahol a hőre keményedé műanyag­tárgyakat sajtolják. A Sajó- parti üdülőházakba is beköl­töztek, ott készülnek az ál­arcok: Belphegor, Mazsola és a többiek, hogy a szilveszteri, négyműszakos termelést és létszámnövekedést jelent. Ojabb elhelyezkedési lehe­tőség az asszonyoknak! Mert ebben az iparágban — immár hagyományosan — főleg női munkaerőt alkalmaznak. El­készült a kollektív szerződés tervezete is, az üzemi bizott­ságok titkárai már megkap­ták, s a napokban kerül meg­vitatásra. Legjelentősebb pontjai az egészségvédelem­mel foglalkoznak, mert bár e területen elég szép sikereket értek el, még mindig van ten­nivaló. A dolgozókkal való törődést jól példázza, hogy már megvalósult a modern öl­töző-mosdó helyiség, amelyet olyan régóta vártak már az Itt dolgozó asszonyok. Csutora« Annamária Foto: Szabados György Ezer lakás | A Borsod megyei Állami J Építőipari Vállalat műszaki * vezetői gondos piackutatás^ után állították össze a jövő? évi feladatokat. Eszerint az új* gazdaságirányítás első évében J — az ideihez hasonló létszám-* mai — 640 millió forint érté-* kű munkát végeznek el. Így* például a megye nagy iparvá-J rosaiban 1773 lakást adnak át* és 2295 új otthon építését kéz-J dik meg. A gazdaságos tér- * melés érdekében az új lakások { többségét — a házgyár iize- * meltetéséig — a már jól be-* vált technológiák alkalmazásé-{ val, habosított kohósalak-* blokkokból szerelik össze,* vagy ilyen betonból öntik ki.* Az Alsózsolca határában ké-J szülő miskolci házépítő kom-* binátban a számítások szerint* a második félévben kezdik £ meg a termelési próbákat és* addigra a falnagyságú pane-£ lók hasznosítására Miskolcon.* Ozdon, Kazincbarcikán és Ti-J szaszederkényben ezer lakás* szerelését- készítik elő. A jö-* vő év tavaszára befejezik az J alsózsolcai épületelemgyár bő­vítését is, amely új betongyár- * ral, vasszerelő és gyártócsar-5 nokkal gazdagodik. Ezekben* az üzemekben a kislakás-épít- J kezések meggyorsítására éven-* te 2 millió folyóméter födém- J gerendát gyártanak majd. Az* új gazdasági mechanizmus el- J ső évében még — többek kö-* zött — Miskolcon átadják aj Baross Gábor utcai 16 tan- * termes gimnáziumot, a mis- í kole-tapoleai 144 férőhelyes, * korszerű turistaszállót, és szá-* mos új létesítmény építését? kezdik meg. ? Tapasz<alatc«rre a cukorgyárban * Csütörtökön, december 14- * én a kijevi össz-szövetségi Cu-J koripari Tröszt küldöttsége Iá-* togatta meg a Szerencsi Cu-J korgyárat. A négytagú kül- * döttség a gyárlátogatás mel-J lett megbeszéléseket folyta- * tott a gyár vezetőivel a répa­tárolási problémákról, tanul­mányozták az új bepárló be­rendezéseket. A technológiai kérdések megbeszélésén kívül szó van — országos szinten — cukoripari szakemberek sze- i mélyi cseréjéről is. ~\Teve az önálló, független Ausztria lehanyatlásának, zm \ kanosának és megszűntének az egész európai polity -L * kára súlyosan kihaló korszakát fémjelzi. Tragikus egyéni sorsa alapján — az Anschluss után a nucifc előbb börtönbe zárták, 1941—14-ig pedig koncentrációs táborw ban tartották — nem ítélhetjük meg történelmi szerepét, amelyet tudatosan vallott szélsónacionalista, pángermán esz» mék, a hitlerizmussál való megbékélés, s együttműködés ilUíziója alakított. Dollfuss 1934. július 25-i meggyilkolása után lett Ausztris kancellárja, egyszersmind az ausztro-fasiszta Hazafias Are» Vonal vezetője. Amint erre Kerekes Lajos Ausztria történe* léről szóló izgalmas könyvében rámutat: a Dollfuss—Schusch- nigg-féle fasizmus létrejöttében jelentős szerepet játszott * nemzetit? ocialista erőkkel való versenyfutás, ezért igen találóan „konkurrens fasizmusnak” is szokták nevezni. As osztrák politikusok azt remélték, hogy a marxizmus és « liberális politika felszámolása után megszűnnek majd A világnézeti ellentétek, amelyek akadályozzák a békés együtt* működést a birodalommal. Éppen Schuschníggnak kellett keserves találkozókon tapasztalnia, hogyan vált mindinkább játékszerré Ausztria a bekebelezésére szívósan törő, « fnacchiavetlizmus minden alattomos eszközét, fondorlatát és undok cselszövényét felhasználó Hitlerek kezében. Az említett könyv drámai részleteket közöl a berchtesga- deni találkozóról 1938 elején, amikorra véglegesen eldöntöt­ték Ausztria önállóságának felszámolását és bekebelezését a birodalomba. Hasztalannak bizonyult Schuschnigg minden próbálkozása, hogy mentse, ami menthető; politikájuk, amelynek végzetes vonása volt a munkásosztály, s minden haladó erő kikapcsolása és lefegyverzése Ausztria életében, valamint reménytelen kísérletük arra, hogy Anglia és Fran­ciaország az osztrák függetlenség hatékony védelmére keljen — feltartóztathatatlanul vezetett az első köztársaság bukásá­hoz. Miklas köztársasági elnök a nürnbergi perben tett tanú- vallomásában elmondotta, hogy a kancellár szüntelen kap­csolatban állt a nyugati hatalmakkal, figyelmüket folyton- folyvást felhívta a hitleri birodalom által fenyegetett Auszt­ria súlyos helyzetére. „Megértést azonban alig talált. A nyugati hatalmak vezetői saját országuk nehézségeivel törőd­tek. Mussolini pedig az utolsó órákban letagadtatta magát. Anglia részéről sem nyilvánult meg tényleges érdeklődés. Mi valóban Európától elhagyatva éreztük magunkat.” Azokban a forró napokban, amikor a haladó emberek világszerte visszafojtott lélegzettel várták, s olvasták az Ausztria sorsáról érkező híreket, Schuschnigg kancellár olyan történelmi feladat elé került, amelynek egy súlyosan elhibá­zott, népellenes politika következtében nem felelhetett meg. Nem magasodhatott drámai hőssé, csupán tragikusan szánal­mas eszköz lehetett olyan erők kezében, amelyeknek előre­töréséhez, pöffeszkedéséhez és mind fenyegetőbb fellépéséhez ez a politika is hozzájárult. Dr. Kurt Schuschnigg 1947-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol St. Louis egyetemén a történelem, és a politi­kai tudományok professzora lett. Ez év januárjáig tartott előadásokat. Nem tudjuk, vajon a volt kancellár, aki most lett 70 éves, hasznosította-e fejtegetéseiben a történelemnek és saját szerepének tanulságait. Ez mindenképp üdvös lett volna abban az országban, amelynek jelentős hatalmi erői nagyon is érzéketlenek a történelem tanulságaival szemben: Sárközi Andor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom