Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-10 / 292. szám
Vasárnap, 1961. december 16. eszakmagy yrorszag Népfrontfeladalok a kongresszusra való készülődés jegyében EleHxél/grtv* Ifegvl 1 mréfvl* a llnzaßas Népfront H&rtmtí. megyei Bix«»Mtni[*ánafc titkárával i ie«ze!!üzj ofórtiraiiyszakiisítás és a rsfaíi A Hazafias Népfront Országos Tanácsának legutóbbi ülésén elhatározták, hogy tavaszra összehívják a népfront országos kongresszusát. Ezzel kapcsolatban Erdei Ferenc főtitkár vázolta az elmúlt négv év munkájának eredményeit, valamint az elkövetkező feladatokat. Az elmondott országos vonatkozású megállapítások fényénél — úgy éreztük — hasznos dolog felvilágosításért fordulni Hegyi Imréhez, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának titkáréhoz és megkérdezni, milyen feladatok adódnak megyénkben az országos elgondolások alapján. Egyben azt is megkérdeztük, milyen a népfront helyzete Borsodban az elmúlt négy cv munkája alapján — Erdei Ferenc beszédében megállapította, bogy kialakult a népfront helye és szerepe hazánk politikai életében. Mi a helyzet megyénkben? ■— Az elmúlt négy év alatt n párt politikájának eredményeként bő lehetőség adódott számunkra, hogy tevékenykedjünk. Igyekeztünk ezt kihasználni. Arra törekedtünk, hogy növeljük mozgalmunk szervezettségét és ez sikerült is. Megyei elnökségünk és bizottságunk jó együttműködést teremtett a többi lömegszerve- zottel. Különösen a mezőkövesdi, edelónyi, szerencsi és a sátoraljaújhelyi járásban dolgozott jól a népfront bizottság. Sz.ámontartják a pártbizottságoknál is akcióit és javaslatokat tettük további teendőkre. — Erdei Ferenc azonban hozzátette megállapításához, hogy az eredmények ellenére még nem aknázták ki kellően a mozgalomban rejlő lehetőségeket.. Erről mi a véleménye? — Ha előbb azt mondtam, hogy éltünk a lehetőségekkel, akkor hozzá kell tennem, hogy többet is tehettünk volna. Ennek legfőbb akadálya az volt, hogy a községi népfrontbizott- ságok meglehetősen különbözőek mind aktivitás, mind szervezettség, mind önállóság tekintetében. Ezt láttuk már tavaly is, éppen ezért elkezdtük a járási székhelyek népTrontbi zoltsagal n ak támo- gatását. Arra biztattuk őket, segítsék a községekben a helyi akciót, az. olyan tevékenységet, amely saját erőből, önállóan is eredményes lehet. Már vannak is eredmények. Például Tokajban, ahol lelkes patrióták dolgoznak, ám ezt a buz- gólkodást helyes irányba kell terelni. Azt tanácsoltuk, hogy a szőlőtermesztés problémáival foglalkozzék a népfrontbizottság, no meg a helyi inar fejlesztésével, hogy a női munkaerőt, el lehessen helyezni. Természetesén az. Idegenforgalommal is törődjenek, hiszen ez Tokajban jelentős. Kezdeményezésünkre budapesti kerületi népfróntbizottságok tagjai és vállalatok megbízottai tárgyaltak már a tokajiakkal. Másik példa Mezőkövesd. Itt ennek a nagy mezővárosnak urbanizálását szorgalmazta a népfrontbizottság az általa rendezett, vitafórumokon. A vitának meg is volt az eredménye. az. üzlethálózat fejlesztése, városiassá tevése az fmsz elgondolásai alánján meg is kezdődött. Végül, hogy más típusú vidékről is beszéljek, F.nesen a körzetesítés következtében több község került közös tanácsba. A pmbléma itt az, hogyan működjenek ezek együtt egy maidaru' nagyobb település távlatából nézve a dolgot. A községi népfrontbizottság feladata itt már a helyes szocialista lokálpatriotizmus k i alak í tása. Ugyancsak segítené a további aktivitást, ha sikerülne az akciók decentralizálásával mind több embert bevonni a közös tevékenységbe*. Egv-egv helyi rendezvény számár« ugyanis ni, I csak viszonylag kis helyiség áll rendelkezésre, éppen ezért a képviselői és tanácstagi fogadóórákat kell felhasználni egy-eg.v tájékoztatás lebonyolítására, így több helyen lehetne az embereket mozgósítani, — Hogyan készülnek Borsod megyében a kongresszusra? — A IV. - szíts összehívását meghirdették. Megyénkben már megalakítottuk azokat a munkacsoportokat, amelyek előkészítik a választást' A többi tömegszervezet járási titkáraival mér megbeszéltük. hogyan működjünk együtt a népfront választások idején és 'azután is. Ugyancsak tájékoztattuk a szakszervezetek megyei vezetőit. Valamint be akarjuk kapcsolni a munkába az ifjúságot, elsősorban azokat a fiatalokat, akik jól dolgoznak a KISZ-ben. A célunk az, hogy az öregek teljes megbecsülése mellett frissítsük sorainkat. Legyenek bizottságaink valóban munkavégző bizottságok. Ezért azt akarjuk, hogy a megyei, járási és .nagyközségi bizottságok alelnökci egy- egy munkabizottság élén tevékenykedjenek (például a gazdaságpolitikai vagy művelődési bizottság élén), és maguk a bizottsági tagok is kapjanak konkrét feladatokat, hiszen ezt ők maguk már légen kérik. Kezdeti lépések már eddig is történtek ebbe az irányba. — Mint olvastuk, az Országos Tanács tudósok és közéleti emberek bevonásával megkezdte a fontos, Időszerű kérdések elemzését. Borsod mennyiben járul hozzá a munkához? — A IV. kongresszus el fog térni az eddigiektől. Öt olyan bizottság alakult, amely A szocialista nemzeti .egység kérdései címmel öt tómát dolgoz ki a kongresszusra. Mi borsoA Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ebben az esztendőben december 12—14 között Budapesten tartja idei — sorrendben a XXI. — ülésszakát s december 15—19 között a magyar főváros lesz a színhelye a KGST végrehajtó bizottsága 32. ülésének is. Bár a küszöbönálló események nem rendkívüliek — a közgyűlés, a tagállamok delegációinak testületé általában évente, a végrehajtó bizottság pedig két- havonként tanácskozik — mégis időszerűvé teszik a KGST munkájának, feladatainak vizsgálatát, A gazdasági együttműködés és a munkamegosztás folyamatának tervszerű szervezéseié és irányítására hívták életre a szocialista országok a KOST-1, amelynek eddigi — immár csaknem kétévtizodes — tevékenysége azt példázza és bizonyítja, hogy az államok együttműködésének objektív lehetőségeit és előnyeit a legteljesebben akkor lehet kihasználni, ha a nemzetközi kapcsolatokat a szocialista internacionalizmus elveivel összhangban szervezik. A tagállamok kezdetben kölcsönös ánt- csereforgnlmuk erőteljes fejlesztésére törekedtek, ám rövidesen napirendre tűzték az együttműködés hatékonyabb formáinak alkalmazásai is, az energetikai bázis összehangolt fejlesztését, a műszaki és tudományos tapasztalatcserét, az ötéves népgazdasági tervek előzetes egvoz,telesét, a termelés szakosításét. A tagállamok két- és többoldalú együttműködése keretében jött létre a Barátság Kőolajvezeték, a vtl- lamoscnergia-rendszereket ösz- szekapcsoló távvezetékhálózat s az utóbbi években sor került néhány közös beruházás megvalósítására, közös vállalatok létesítésé re. diák Az új gazdaságirányítási rendszer társadalmi és politikai kérdései, valamint A szocialista demokrácia fejlődése című két témát vitatjuk meg bizottságainkban és a vita eredményét az országos tanács rendelkezésére bocsátjuk. — Olvastuk, hogy új működési szabályzatot dolgoz ki a népfront. Erre vonatkozólag milyen elgondolások vannak nálunk? — Mi azt szeretnénk elérni. hogy miután h sok kis község tanácsának összevonása következtében a helyi tanácsosai nem rendelkező községekben is lesz mindenütt népfrontbizottsóg. ezek a bizottságok minél gyümölcsözőbben működjenek együtt. A székhely-községben levő népfronlbizottfiég elnöksége és a körzetbe tartozó községek népfront bizottságainak tisztségviselői minél gyakrabban tanácskozzanak egymással. Ugyantádkor meg kell teremteni a közös tanács és a nép- fromtblzöUságok együttműködését is. — Végül egy utolsó kérdés: a. gazdaságirányítás új rendszeréből fakadó népfront feladatokat hogyan látja a megyei titkár? — Az új gazdaságirányítás reform iával kapcsolatban fontos feladatunk a problémák ismertetése, a megfelelő tájékoztatás, amely kellően megvilágítja az emberek előtt a népgazdaság érdekeit és rászoktatja őket. hogy annak t á vlntnibnn gon d ol k ozzan a k. Ezzel már sikeresen foglalkozott eddig is és továbbra is foglalkozni fog a gazdaságpolitikai akcióbizottságun.k. Még egy fontos feladatunk van: többet kell foglalkoznunk. mint eddig, a szocialista haza fi Ság problémakörével, mert e téren meg sole a tennivalónk. Mi lesz a szolgáltai ásókkal? AZ ÜJ, A MODERN mindig lélegzetelállítóan nagyszerű, mindig lenyűgöz bennünket, Egy-egy kiállítás vagy árubemutató seregszemléje mart elégedetten szoktuk nyugtázni, szépen fejlődtünk, igyekeztünk lépést tartani a világgal. Így történt ez most is, a nemrégiben Miskolcon megrendezett helyiipari kiállítás után. Sokan látogatták meg a tanácsi ipar kiállítását, sokan írták be véleményüket a vendégkönyvbe, s a közvéleménykutató lapok is ürömről, elismerésről tanúskodnak. Mert való igaz, hogy a tanácsi vállalatok, melyeket eredetileg ..csupán” javítás, szolgáltatás végett hívtak életre, szépen feltörtek. Tevékenységükben mind nagyobb szerep jut az árutermelésnek, s áruik — ezt a nagy’ érdeklődés bizonyítja — szükségesek is, jók is. Szükségesek és jók — mondjuk. S aligha vitatja ezt valaki. De ha felocsúdunk a látottak mámorából, más dolgok, kicsit ünneprontó dolgok is eszünkbe jutnak. Olyasmik, hogy itt is, ott is hallottuk, vagy magunk is tapasztaltuk: a szolgáltatásokkal nincs még minden rendjén. Hogy ha elromlik valami a lakásban, azt meg kellene javítani. És ez nem megy mindig olyan gyorsan, vagy olyan jól, ahogy kellene. Amikor pedig erre gondolunk, bizony aggódunk is kissé, azt kérdezzük, mi lesz a jövőben? Hiszen nem kell közgazdásznak lenni, hogy valaki kiszámítsa: a termelés többnyire gazdaságosabb, jövedelmezőbb a javításnál, a szolgáltatásnál. Termelni lehel nagy sorozatban, jól megszervezett üzemekben, tie a javítás mindig egyedi, mindig más. Ezerannyi fajta háztartási gép. rádió, töltőtoll Vagy óra ezernyi hibája nem kis gondot okoz. Gyakran kell helyszínre menni, gyakran kell beszállítani ezt vagy azt, s aztán visszavinni. Gyakorlott, jó szakemberek kellenek és sok műszer, sok gép. A SZOLGÁLTATÁSOK pedig általában olcsók. S ha utánanézünk, beigazolódik, nem egy esetben veszteségesek is. Ezért aggódunk hát a jövő miatt. Hisz tudjuk, a vállalatok önállóak lesznek és nyereségre törekednek majd. Mi lesz akkor a szolgáltatásokkal? Mit. tesznek az önálló vállalatok? Fejlesztik-e a jövőben szolgáltató tevékenységüket, vagy pedig. mint. veszteségű ózó tehertől, igyekeznek megszabadulni tőle? Egyelőre megnyugtató választ kaptunk: a Húszezer mosdókagylc-támssz Számos építkezésen okozott j nyiséget gyárt ebből a hiány.; gondot a mosdókagylók félsze- cikkből. Nemrégiben latiak velőse. Hiánycikk volt ugyan- munkához, s december vénéig is a mosdóteagyló-támasz. Az I máris húszezer darab, tízezer ózdi Építő- és Szerelőipari ] mosdókagyló felszereléséhez Szövetkezet lakatos részlege j szükséges kagyló-támaszt ké- vállalta, hogy nagyobb meny- ; szíténak cl. Új út Őzdon bereké is. Az ózdiak tűrték, viselték a korlátozásokat, és ahol tudtak, segítettek is. Regi házakat is le kellett például bontani. A bontásnál sokan dolgoztak társadalmi munkában. Az építők meg igyekeztek. És sikerrel: még a tél beállta előtt elkészültek a munkával. Az egyik nap elhallgattak a gépek, eltűntek a: útépítést jelző táblák és kiszélesedett. korszerű út tárult a gépjárművek elé. Most már simán, könnyedén futnak az autók, nincs bukkanó, pödör, és forgalmi dugó sem készteti megállásra a vezetőket. Az építők elkészítették, amit vállaltak és siettek más munkahelyekre. — Szép munkát végeztek — mondták a városi tanács építési és közlekedési osztályán. — Szépen és gyorsan dolgoztak. AZ ÓZDIAK most már előre gondolnak: jo lenne, ha u Éránkéi Leó utcát is sikerülne korszerűen, szépen átépíteni. As illetékes szervek már ennek az útnak az átépítéséről is beszélnek, tárgyalnak, remény van rá. hogy a közeli években esetleg itt is megjelennek majd az építők. Dn egyelőre most mindenki az új útnak ötül. melyen simán, könnyedén futnak a gépkocsik, az autóbuszok, a robogók. Ózd új úttal gazdagodó*. IMS AZ ÓZDI Munkás úton, a Vörös Hadsereg úton. a Vörös Hadsereg úti csomópontnál a nyáron megjelentek a ..Vigyázat! Útépítés!” feliratú jelzőtáblák. az amúgy is keskeny, nagy forgalmú útszakasz felét lezárták, elvették a gépjárműtektől. Légkalapácsok, -más egyéb gépek zaja töltötte meg a környéket. Az ózdiak azonban egyáltalán nem bánták ezt a nagy zajt, az útépítéssel járó felfordulást, Azt. sem bánták, hogy a leszűkített sávon a járművek cfak lépésben kocoghatnak, Talán egy kicsit még örültek is mindennek. Ha nem is a zajnak, a felfordulásnak, hanem annak, hogy most már pár hónap múltán mindenképpen elkészül az út. Az út, melyet eddig szinte állandóan javítgattak, toldoztak, foltoztak, de nem nagy sikerrel. — Nem is csoda! Homokra építettek! — ámultak el a nézelődöm, amikor a munkások a régi út. alapjáig jutottak a bontással. A város vezetői régóta szorgalmazták már az uj út építését, és végül a kohászat segítségével meg is teremtették az anyagi fedezetet. Megkezdődött a munka. A Borsodi Mélyépítő Vállalat munkásai bontották, hordták a régi burkolatot és építették az újat. FEGYELEM KELL az útépítéshez. Nemcsak az építők fegyelme, hanem a járókelő cmsaolgáltatások nőni csökkennek, sőt fejlődésük is várható. De ml erre a biztosíték? Mert elismerjük, hogy a lakosság igényeinek kielégítését ma sok vezető tekinti szívügyének, kötelességének. De vajon mindig így lesz? Ehhez nem elég a személyes jószándék, ehhez garanciák kellenek. Hatékony, minden körülmények között érvényesülő garanciák. Persze a tanácsok kezében sok eszköz van. Mindenekelőtt az, hogy a vállalati önállóság nem zárja ki az utasítás lehetőségét, ha szükséges. Sokat számít az is, hogy a tanács a vállalatoknak péjrtzt. csak a helyi ipar-politikai célok megvalósítására ad. A termelés saját ügyük, ezt saját eszközeikből végezhetik csupán. S ösztönző!; is vannak. Mint például a .kommunális adó mérséklése, vagy akár teljes elengedése. Elég ez? Talán. Mindenesetre megnyugtató, hogy a vállalatok sem alszanak, sok belső . tartalékuk van még. A munka jobb, ésszerűbb megszervezése csökkentheti a veszteségeket, sfU nyereséget is hozhat. Példa erre a Finommechanikai Javító Vállalat esete. Megváltoztatták az órajavítás szervezeti felépítését, azóta olcsóbban végzik ezt a munkát, és még így is jelentős nyereséget érnek el ezen a korábban veszteséges területen. Csökken a ráfizetés a rádió- és tv-javításoknál is. Tehát lehet változtatni, biztos, hogy nem mindenütt szükségszerű a veszteség. De a szolgáltatások igazán jelentős fejlődése csak akkor várható, ha ebben a vállalatok valóban erősen érdekeltek lesznek. Ha fej-, lesztési alapjuk lehetővé teszi a műszaki fejlesztést. Ila az adók. a nyereséget vonási rendszer révén azok részesülnek kedvezményben, akik elsősorban a lakosság érdekeit tartják szemük előtt. S mert a lakosság tartós fogyasztási cikkeinek, a mosógépeknek, centrifugáiénak. hűtőszekrényeknek, tv- és rádiókészülékeknek, valamint a személygépkocsiknak száma egyre nő, és a lövőben feltehetően még gyorsabban nörekszik. természetes, hogy a szolgáltatásoknak ts a jelenleginél gyorsabban, sokoldalúbban kell fejlődniük. ENNEK A FEJLŐDÉSNEK a biztosítékait várjuk tehát, a most kidolgozás a'att álló hrlyiipar-politikai Irányelvektől. S ha a biztosítékokat megkapjuk, igazán szívből, felhőtlenül fogúnk örülni mindannak az újnak, amit a tanácsi Ipar áruként kínál nekünk. Maorik Tibor A szakosítás elveit és el* 1 járását a KGST különböző szervei akkor dolgozták ki. amikor a tagországok belsó gazdaságirányítási rendszerét még a túlzott centralizáció és a tervutasítások jellemezték. Ebhez idomult a gyártásszakositás módszere is. A Gépipari Állandó Bizottságban a tagállamok képviselői — általában minisztériumi vezetők — 1613 szakosítási ajánlást fogadtak el. A szakosítási ajánlások lényegében állami kötelezettségvállalások voltak, amelyeket utólag a tervutasításos rendszer segítségével próbáltak beépíteni a népgazdasági tervekbe, a vállalati feladatok sorába. A gyártásszakosításnak ez a rendszere emellett egyoldalúan műszaki szemléletű volt — a különféle termeiteket típusméret szerint szakosítottak — s nem számolt , a vállalatok j anyagi érdekeltségével. A gyártásszakositás adminisztratív jellegű módszerei nem váltak be, nem segítették I megfelelően a tagországok gépiparának és gépipari exportjának a szakosítottság jegyében történő fejlődését. A gyártásszakosflás módszereinek korszerűsítése éveken át foglalkoztatta a szakembereket. erről a témáról — a végrehajtó bizottság határozata alapján — konferenciát is tartottak. Az idei évben a KGST végrehajtó bizottsága elfogadta a gépipari termelési kooperáció és gyártásszakositás új módszereit tartalmazó javaslatot. A változásoknak az a leglényegesebb vonása, hogy a szakosítás szervezése és végrehajtásé ezután abban a szférában — nem állami síkon, hanem a gazdaságon belül, a vállalatok között — történik, ahová e tevékenység jellege következtében is tartozik. Bár a minisztérium is kezdeményezhet szakosítást, feladata a jövőben elsősorban a szakosítási és kooperációs tevékenység irányítása és bátorítása; jog- érvényes szakosítási kötelezettséget — polgári jogi szerződés formájában — csak az érdekelt vállalatok vállalhatnak magukra. Rendkívül lényeges az is, hogy a szerződés aláírói — a hazai és a külföldi vállalatok — több évre szóló garanciáidat és szankciókat tartalmazó megállapodást kötnek, amely mindkét felet kötelezi. A gyártásszakositás és a termelési kooperáció szervezésének és megvalósításának új módszerei — bár nehány magyar és NDK vállalat már kötött : ilyen megállapodást — a gyakorlatban csak ezután fognak vizsgázni. Figyelemre méltó azonban, hogy a gépipari gvár- tásszakositás új módszereiben már a gazdasági rá nyitási reformok szelleme es hatása tükröződik, A K GST -országok együttműködésének formája és tartalma a múltban is szorosan összefüggött a belső irányítási rendszerekkel. Bizonyos. hogy a tagállamok gazdasági reformjai. amelyek csaknem mindenütt a megvalósítás stádiumába leptek, kihatnak majd a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági együiUnüködés formáira is. A KGST különböző szerveiben — egyebek között az állandó bizottságokban és a szekciókban — dolgozó szakemberelmek a következő esztendőkben számos olyan problémát kell majd megoldaniok, amelyek az alapelvcikben hasonló, de a részletekben jelentősen eltérő reformok nemzetközi vetüle- í teinek egyeztetését szolgálják. Garamvölgyi István