Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-10 / 292. szám

Vasárnap, 1961. december 16. eszakmagy yrorszag Népfrontfeladalok a kongresszusra való készülődés jegyében EleHxél/grtv* Ifegvl 1 mréfvl* a llnzaßas Népfront H&rtmtí. megyei Bix«»Mtni[*ánafc titkárával i ie«ze!!üzj ofórtiraiiyszakiisítás és a rsfaíi A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának legutóbbi ülé­sén elhatározták, hogy tavasz­ra összehívják a népfront or­szágos kongresszusát. Ezzel kapcsolatban Erdei Ferenc fő­titkár vázolta az elmúlt négv év munkájának eredményeit, valamint az elkövetkező fel­adatokat. Az elmondott orszá­gos vonatkozású megállapítá­sok fényénél — úgy éreztük — hasznos dolog felvilágosí­tásért fordulni Hegyi Imré­hez, a Hazafias Népfront Bor­sod megyei Bizottságának tit­káréhoz és megkérdezni, mi­lyen feladatok adódnak me­gyénkben az országos elgondo­lások alapján. Egyben azt is megkérdeztük, milyen a nép­front helyzete Borsodban az elmúlt négy cv munkája alap­ján — Erdei Ferenc beszédé­ben megállapította, bogy kialakult a nép­front helye és szerepe hazánk politikai életé­ben. Mi a helyzet me­gyénkben? ■— Az elmúlt négy év alatt n párt politikájának eredmé­nyeként bő lehetőség adódott számunkra, hogy tevékenyked­jünk. Igyekeztünk ezt kihasz­nálni. Arra törekedtünk, hogy növeljük mozgalmunk szerve­zettségét és ez sikerült is. Megyei elnökségünk és bizott­ságunk jó együttműködést te­remtett a többi lömegszerve- zottel. Különösen a mezőkö­vesdi, edelónyi, szerencsi és a sátoraljaújhelyi járásban dol­gozott jól a népfront bizottság. Sz.ámontartják a pártbizottsá­goknál is akcióit és javasla­tokat tettük további teendők­re. — Erdei Ferenc azon­ban hozzátette megálla­pításához, hogy az ered­mények ellenére még nem aknázták ki kellően a mozgalomban rejlő le­hetőségeket.. Erről mi a véleménye? — Ha előbb azt mondtam, hogy éltünk a lehetőségekkel, akkor hozzá kell tennem, hogy többet is tehettünk volna. En­nek legfőbb akadálya az volt, hogy a községi népfrontbizott- ságok meglehetősen különbö­zőek mind aktivitás, mind szervezettség, mind önállóság tekintetében. Ezt láttuk már tavaly is, éppen ezért el­kezdtük a járási székhelyek népTrontbi zoltsagal n ak támo- gatását. Arra biztattuk őket, segítsék a községekben a helyi akciót, az. olyan tevékenységet, amely saját erőből, önállóan is eredményes lehet. Már van­nak is eredmények. Például Tokajban, ahol lelkes patrió­ták dolgoznak, ám ezt a buz- gólkodást helyes irányba kell terelni. Azt tanácsoltuk, hogy a szőlőtermesztés problémáival foglalkozzék a népfrontbizott­ság, no meg a helyi inar fej­lesztésével, hogy a női mun­kaerőt, el lehessen helyezni. Természetesén az. Idegenfor­galommal is törődjenek, hi­szen ez Tokajban jelentős. Kezdeményezésünkre budapes­ti kerületi népfróntbizottságok tagjai és vállalatok megbízot­tai tárgyaltak már a tokajiak­kal. Másik példa Mezőkövesd. Itt ennek a nagy mezőváros­nak urbanizálását szorgalmaz­ta a népfrontbizottság az álta­la rendezett, vitafórumokon. A vitának meg is volt az ered­ménye. az. üzlethálózat fejlesz­tése, városiassá tevése az fmsz elgondolásai alánján meg is kezdődött. Végül, hogy más tí­pusú vidékről is beszéljek, F.nesen a körzetesítés követ­keztében több község került közös tanácsba. A pmbléma itt az, hogyan működjenek ezek együtt egy maidaru' na­gyobb település távlatából nézve a dolgot. A községi népfrontbizottság feladata itt már a helyes szocialista lokál­patriotizmus k i alak í tása. Ugyancsak segítené a további aktivitást, ha sikerülne az ak­ciók decentralizálásával mind több embert bevonni a közös tevékenységbe*. Egv-egv helyi rendezvény számár« ugyanis ni, I csak viszonylag kis helyiség áll rendelkezésre, éppen ezért a képviselői és tanácstagi fo­gadóórákat kell felhasználni egy-eg.v tájékoztatás lebonyo­lítására, így több helyen le­hetne az embereket mozgósí­tani, — Hogyan készülnek Borsod megyében a kongresszusra? — A IV. - szíts össze­hívását meghirdették. Me­gyénkben már megalakítottuk azokat a munkacsoportokat, amelyek előkészítik a válasz­tást' A többi tömegszervezet járási titkáraival mér meg­beszéltük. hogyan működjünk együtt a népfront választások idején és 'azután is. Ugyan­csak tájékoztattuk a szakszer­vezetek megyei vezetőit. Valamint be akarjuk kap­csolni a munkába az ifjúságot, elsősorban azokat a fiatalo­kat, akik jól dolgoznak a KISZ-ben. A célunk az, hogy az öregek teljes megbecsülé­se mellett frissítsük sorain­kat. Legyenek bizottságaink valóban munkavégző bizottsá­gok. Ezért azt akarjuk, hogy a megyei, járási és .nagyköz­ségi bizottságok alelnökci egy- egy munkabizottság élén tevé­kenykedjenek (például a gaz­daságpolitikai vagy művelődé­si bizottság élén), és maguk a bizottsági tagok is kapja­nak konkrét feladatokat, hi­szen ezt ők maguk már légen kérik. Kezdeti lépések már eddig is történtek ebbe az irányba. — Mint olvastuk, az Országos Tanács tudó­sok és közéleti emberek bevonásával megkezdte a fontos, Időszerű kér­dések elemzését. Borsod mennyiben járul hozzá a munkához? — A IV. kongresszus el fog térni az eddigiektől. Öt olyan bizottság alakult, amely A szo­cialista nemzeti .egység kér­dései címmel öt tómát dolgoz ki a kongresszusra. Mi borso­A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa eb­ben az esztendőben december 12—14 kö­zött Budapesten tartja idei — sorrendben a XXI. — üléssza­kát s december 15—19 között a magyar főváros lesz a szín­helye a KGST végrehajtó bi­zottsága 32. ülésének is. Bár a küszöbönálló események nem rendkívüliek — a közgyűlés, a tagállamok delegációinak tes­tületé általában évente, a végrehajtó bizottság pedig két- havonként tanácskozik — mégis időszerűvé teszik a KGST munkájának, feladatai­nak vizsgálatát, A gazdasági együttműködés és a munkamegosztás folya­matának tervszerű szervezése­ié és irányítására hívták élet­re a szocialista országok a KOST-1, amelynek eddigi — immár csaknem kétévtizodes — tevékenysége azt példázza és bizonyítja, hogy az államok együttműködésének objektív lehetőségeit és előnyeit a leg­teljesebben akkor lehet ki­használni, ha a nemzetközi kapcsolatokat a szocialista in­ternacionalizmus elveivel össz­hangban szervezik. A tagálla­mok kezdetben kölcsönös ánt- csereforgnlmuk erőteljes fej­lesztésére törekedtek, ám rövi­desen napirendre tűzték az együttműködés hatékonyabb formáinak alkalmazásai is, az energetikai bázis összehangolt fejlesztését, a műszaki és tu­dományos tapasztalatcserét, az ötéves népgazdasági tervek előzetes egvoz,telesét, a terme­lés szakosításét. A tagállamok két- és többoldalú együttmű­ködése keretében jött létre a Barátság Kőolajvezeték, a vtl- lamoscnergia-rendszereket ösz- szekapcsoló távvezetékhálózat s az utóbbi években sor került néhány közös beruházás meg­valósítására, közös vállalatok létesítésé re. diák Az új gazdaságirányítási rendszer társadalmi és politi­kai kérdései, valamint A szo­cialista demokrácia fejlődése című két témát vitatjuk meg bizottságainkban és a vita eredményét az országos ta­nács rendelkezésére bocsátjuk. — Olvastuk, hogy új működési szabályzatot dolgoz ki a népfront. Erre vonatkozólag mi­lyen elgondolások van­nak nálunk? — Mi azt szeretnénk elér­ni. hogy miután h sok kis köz­ség tanácsának összevonása következtében a helyi tanács­osai nem rendelkező közsé­gekben is lesz mindenütt népfrontbizottsóg. ezek a bi­zottságok minél gyümölcsö­zőbben működjenek együtt. A székhely-községben levő népfronlbizottfiég elnöksége és a körzetbe tartozó községek népfront bizottságainak tiszt­ségviselői minél gyakrabban tanácskozzanak egymással. Ugyantádkor meg kell terem­teni a közös tanács és a nép- fromtblzöUságok együttműkö­dését is. — Végül egy utolsó kér­dés: a. gazdaságirányí­tás új rendszeréből fa­kadó népfront feladato­kat hogyan látja a me­gyei titkár? — Az új gazdaságirányítás reform iával kapcsolatban fon­tos feladatunk a problémák ismertetése, a megfelelő tá­jékoztatás, amely kellően meg­világítja az emberek előtt a népgazdaság érdekeit és rá­szoktatja őket. hogy annak t á vlntnibnn gon d ol k ozzan a k. Ezzel már sikeresen foglalko­zott eddig is és továbbra is foglalkozni fog a gazdaságpo­litikai akcióbizottságun.k. Még egy fontos feladatunk van: többet kell foglalkoz­nunk. mint eddig, a szocialis­ta haza fi Ság problémakörével, mert e téren meg sole a tenni­valónk. Mi lesz a szolgáltai ásókkal? AZ ÜJ, A MODERN mindig lélegzetelállí­tóan nagyszerű, mindig lenyűgöz bennünket, Egy-egy kiállítás vagy árubemutató sereg­szemléje mart elégedetten szoktuk nyugtázni, szépen fejlődtünk, igyekeztünk lépést tartani a világgal. Így történt ez most is, a nemrégiben Mis­kolcon megrendezett helyiipari kiállítás után. Sokan látogatták meg a tanácsi ipar kiállítá­sát, sokan írták be véleményüket a vendég­könyvbe, s a közvéleménykutató lapok is ürömről, elismerésről tanúskodnak. Mert való igaz, hogy a tanácsi vállalatok, melyeket ere­detileg ..csupán” javítás, szolgáltatás végett hívtak életre, szépen feltörtek. Tevékenysé­gükben mind nagyobb szerep jut az áruter­melésnek, s áruik — ezt a nagy’ érdeklődés bizonyítja — szükségesek is, jók is. Szükségesek és jók — mondjuk. S aligha vitatja ezt valaki. De ha felocsúdunk a látot­tak mámorából, más dolgok, kicsit ünnep­rontó dolgok is eszünkbe jutnak. Olyasmik, hogy itt is, ott is hallottuk, vagy magunk is tapasztaltuk: a szolgáltatásokkal nincs még minden rendjén. Hogy ha elromlik valami a lakásban, azt meg kellene javítani. És ez nem megy mindig olyan gyorsan, vagy olyan jól, ahogy kellene. Amikor pedig erre gon­dolunk, bizony aggódunk is kissé, azt kérdez­zük, mi lesz a jövőben? Hiszen nem kell közgazdásznak lenni, hogy valaki kiszámítsa: a termelés többnyire gaz­daságosabb, jövedelmezőbb a javításnál, a szolgáltatásnál. Termelni lehel nagy sorozat­ban, jól megszervezett üzemekben, tie a javí­tás mindig egyedi, mindig más. Ezerannyi fajta háztartási gép. rádió, töltőtoll Vagy óra ezernyi hibája nem kis gondot okoz. Gyakran kell helyszínre menni, gyakran kell beszállí­tani ezt vagy azt, s aztán visszavinni. Gya­korlott, jó szakemberek kellenek és sok mű­szer, sok gép. A SZOLGÁLTATÁSOK pedig általában olcsók. S ha utánanézünk, beigazolódik, nem egy esetben veszteségesek is. Ezért aggódunk hát a jövő miatt. Hisz tudjuk, a vállalatok önállóak lesznek és nyereségre törekednek majd. Mi lesz akkor a szolgáltatásokkal? Mit. tesznek az önálló vállalatok? Fejlesztik-e a jövőben szolgáltató tevékenységüket, vagy pe­dig. mint. veszteségű ózó tehertől, igyekeznek megszabadulni tőle? Egyelőre megnyugtató választ kaptunk: a Húszezer mosdókagylc-támssz Számos építkezésen okozott j nyiséget gyárt ebből a hiány.; gondot a mosdókagylók félsze- cikkből. Nemrégiben latiak velőse. Hiánycikk volt ugyan- munkához, s december vénéig is a mosdóteagyló-támasz. Az I máris húszezer darab, tízezer ózdi Építő- és Szerelőipari ] mosdókagyló felszereléséhez Szövetkezet lakatos részlege j szükséges kagyló-támaszt ké- vállalta, hogy nagyobb meny- ; szíténak cl. Új út Őzdon bereké is. Az ózdiak tűrték, vi­selték a korlátozásokat, és ahol tudtak, segítettek is. Regi há­zakat is le kellett például bon­tani. A bontásnál sokan dol­goztak társadalmi munkában. Az építők meg igyekeztek. És sikerrel: még a tél be­állta előtt elkészültek a mun­kával. Az egyik nap elhallgat­tak a gépek, eltűntek a: út­építést jelző táblák és kiszéle­sedett. korszerű út tárult a gépjárművek elé. Most már simán, könnyedén futnak az autók, nincs bukkanó, pödör, és forgalmi dugó sem készteti megállásra a vezetőket. Az építők elkészítették, amit vál­laltak és siettek más munka­helyekre. — Szép munkát végeztek — mondták a városi tanács épí­tési és közlekedési osztályán. — Szépen és gyorsan dolgoz­tak. AZ ÓZDIAK most már elő­re gondolnak: jo lenne, ha u Éránkéi Leó utcát is sikerülne korszerűen, szépen átépíteni. As illetékes szervek már en­nek az útnak az átépítéséről is beszélnek, tárgyalnak, re­mény van rá. hogy a közeli években esetleg itt is meg­jelennek majd az építők. Dn egyelőre most mindenki az új útnak ötül. melyen simán, könnyedén futnak a gépkocsik, az autóbuszok, a robogók. Ózd új úttal gazdagodó*. IMS AZ ÓZDI Munkás úton, a Vörös Hadsereg úton. a Vörös Hadsereg úti csomópontnál a nyáron megjelentek a ..Vigyá­zat! Útépítés!” feliratú jelző­táblák. az amúgy is keskeny, nagy forgalmú útszakasz felét lezárták, elvették a gépjármű­tektől. Légkalapácsok, -más egyéb gépek zaja töltötte meg a környéket. Az ózdiak azonban egyálta­lán nem bánták ezt a nagy zajt, az útépítéssel járó fel­fordulást, Azt. sem bánták, hogy a leszűkített sávon a jár­művek cfak lépésben kocog­hatnak, Talán egy kicsit még örültek is mindennek. Ha nem is a zajnak, a felfordulásnak, hanem annak, hogy most már pár hónap múltán minden­képpen elkészül az út. Az út, melyet eddig szinte állandóan javítgattak, toldoztak, foltoz­tak, de nem nagy sikerrel. — Nem is csoda! Homokra építettek! — ámultak el a né­zelődöm, amikor a munkások a régi út. alapjáig jutottak a bontással. A város vezetői rég­óta szorgalmazták már az uj út építését, és végül a kohá­szat segítségével meg is te­remtették az anyagi fedezetet. Megkezdődött a munka. A Borsodi Mélyépítő Vállalat munkásai bontották, hordták a régi burkolatot és építették az újat. FEGYELEM KELL az útépí­téshez. Nemcsak az építők fe­gyelme, hanem a járókelő cm­saolgáltatások nőni csökkennek, sőt fejlődésük is várható. De ml erre a biztosíték? Mert elismerjük, hogy a lakosság igényeinek kielé­gítését ma sok vezető tekinti szívügyének, kötelességének. De vajon mindig így lesz? Ehhez nem elég a személyes jószándék, ehhez garanciák kellenek. Hatékony, minden körül­mények között érvényesülő garanciák. Persze a tanácsok kezében sok eszköz van. Mindenekelőtt az, hogy a vállalati önállóság nem zárja ki az utasítás lehetőségét, ha szük­séges. Sokat számít az is, hogy a tanács a vál­lalatoknak péjrtzt. csak a helyi ipar-politikai célok megvalósítására ad. A termelés saját ügyük, ezt saját eszközeikből végezhetik csu­pán. S ösztönző!; is vannak. Mint például a .kommunális adó mérséklése, vagy akár teljes elengedése. Elég ez? Talán. Mindenesetre megnyugtató, hogy a vállalatok sem alszanak, sok belső . tartalékuk van még. A munka jobb, ésszerűbb megszervezése csökkentheti a veszteségeket, sfU nyereséget is hozhat. Példa erre a Finom­mechanikai Javító Vállalat esete. Megváltoz­tatták az órajavítás szervezeti felépítését, azóta olcsóbban végzik ezt a munkát, és még így is jelentős nyereséget érnek el ezen a korábban veszteséges területen. Csökken a rá­fizetés a rádió- és tv-javításoknál is. Tehát lehet változtatni, biztos, hogy nem minde­nütt szükségszerű a veszteség. De a szolgáltatások igazán jelentős fejlődése csak akkor várható, ha ebben a vállalatok valóban erősen érdekeltek lesznek. Ha fej-, lesztési alapjuk lehetővé teszi a műszaki fej­lesztést. Ila az adók. a nyereséget vonási rend­szer révén azok részesülnek kedvezményben, akik elsősorban a lakosság érdekeit tartják szemük előtt. S mert a lakosság tartós fo­gyasztási cikkeinek, a mosógépeknek, centri­fugáiénak. hűtőszekrényeknek, tv- és rádió­készülékeknek, valamint a személygépkocsik­nak száma egyre nő, és a lövőben feltehetően még gyorsabban nörekszik. természetes, hogy a szolgáltatásoknak ts a jelenleginél gyorsab­ban, sokoldalúbban kell fejlődniük. ENNEK A FEJLŐDÉSNEK a biztosítékait várjuk tehát, a most kidolgozás a'att álló hrlyiipar-politikai Irányelvektől. S ha a biz­tosítékokat megkapjuk, igazán szívből, felhőt­lenül fogúnk örülni mindannak az újnak, amit a tanácsi Ipar áruként kínál nekünk. Maorik Tibor A szakosítás elveit és el* 1 járását a KGST külön­böző szervei akkor dolgozták ki. amikor a tagországok belsó gazdaságirá­nyítási rendszerét még a túl­zott centralizáció és a tervuta­sítások jellemezték. Ebhez ido­mult a gyártásszakositás mód­szere is. A Gépipari Állandó Bizottságban a tagállamok képviselői — általában minisz­tériumi vezetők — 1613 szako­sítási ajánlást fogadtak el. A szakosítási ajánlások lényegé­ben állami kötelezettségválla­lások voltak, amelyeket utólag a tervutasításos rendszer segít­ségével próbáltak beépíteni a népgazdasági tervekbe, a vál­lalati feladatok sorába. A gyártásszakosításnak ez a rendszere emellett egyoldalúan műszaki szemléletű volt — a különféle termeiteket típus­méret szerint szakosítottak — s nem számolt , a vállalatok j anyagi érdekeltségével. A gyártásszakositás admi­nisztratív jellegű módszerei nem váltak be, nem segítették I megfelelően a tagországok gépiparának és gépipari ex­portjának a szakosítottság je­gyében történő fejlődését. A gyártásszakosflás módsze­reinek korszerűsítése éveken át foglalkoztatta a szakembe­reket. erről a témáról — a vég­rehajtó bizottság határozata alapján — konferenciát is tar­tottak. Az idei évben a KGST végrehajtó bizottsága elfogadta a gépipari termelési kooperá­ció és gyártásszakositás új módszereit tartalmazó javas­latot. A változásoknak az a leglényegesebb vonása, hogy a szakosítás szervezése és végre­hajtásé ezután abban a szférá­ban — nem állami síkon, ha­nem a gazdaságon belül, a vál­lalatok között — történik, aho­vá e tevékenység jellege kö­vetkeztében is tartozik. Bár a minisztérium is kezdeményez­het szakosítást, feladata a jö­vőben elsősorban a szakosítási és kooperációs tevékenység irányítása és bátorítása; jog- érvényes szakosítási kötele­zettséget — polgári jogi szer­ződés formájában — csak az érdekelt vállalatok vállalhat­nak magukra. Rendkívül lénye­ges az is, hogy a szerződés aláírói — a hazai és a külföldi vállalatok — több évre szóló garanciáidat és szankciókat tar­talmazó megállapodást kötnek, amely mindkét felet kötelezi. A gyártásszakositás és a termelési kooperáció szervezésének és meg­valósításának új mód­szerei — bár nehány magyar és NDK vállalat már kötött : ilyen megállapodást — a gya­korlatban csak ezután fognak vizsgázni. Figyelemre méltó azonban, hogy a gépipari gvár- tásszakositás új módszereiben már a gazdasági rá nyitási re­formok szelleme es hatása tük­röződik, A K GST -országok együttműködésének formája és tartalma a múltban is szo­rosan összefüggött a belső irá­nyítási rendszerekkel. Bizo­nyos. hogy a tagállamok gaz­dasági reformjai. amelyek csaknem mindenütt a meg­valósítás stádiumába leptek, kihatnak majd a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági együiUnüködés formáira is. A KGST különböző szerveiben — egyebek között az állandó bi­zottságokban és a szekciókban — dolgozó szakemberelmek a következő esztendőkben szá­mos olyan problémát kell majd megoldaniok, amelyek az alapelvcikben hasonló, de a részletekben jelentősen eltérő reformok nemzetközi vetüle- í teinek egyeztetését szolgálják. Garamvölgyi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom