Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-08 / 290. szám
1 CSZAKMAOTARORäZAG Fentek, 1967. december 8. Ahol három SaÓBiag»ig' larí eg1» ejtendő Megérkeztek a Blikkből a karácsonyfák Élő hiánycikk Miskolc utcáin, az üzletek előtt megjelentek az első karácsonyfák. Nagy részük, mintegy 35 ezer darab a Bükkből, a Keletbükki Állami Erdőgazdaság 102 ezer hektáros birodalmából érkezett. E hatalmas terület nagy részét, több mint 72 ezer hektárt erdőségek borítják. — Vajon mi újság van az erdőségekben, amelyeknek illatából egy kis ízelítőt varázsolnak a város utcáira a kis zöld fenyők? O Lillafüred lelett sűrűn találkozni a hatalmas rönkökkel megrakott tehergépkocsikkal. Október elején, amikor lelassul a fák „élete”, amikor megszűnik a nedvkeringés, kezdetét veszi a fakitermelési idény. Ezért tértek el az erdészetekben eddig a rendes naptári évtől. Az erdei naptár szerint szeptember utolsó napján végződött az esztendő. — 1968-tól az erdőgazdaságok is áttérnek a rendes naptári esztendőre — tudjuk meg Csermely Lászlótól. a Keletbükki Állami Erdőgazdaság főmérnökétől. — Ezért kellett ■ most beiktatnunk egy csonka, háromhónapos tervévet. — Ez a háromhónapos terv- i év egyben az új gazdasági ' mechanizmusra való felkészülés ideje is az erdőgazdaságban. Az erdészetvezetők és i számos más, vezető beosztás- ' ban dolgozó erdész tanfolya- j mon ismerkedett az új felada- j tokkal. < • • • a • Egészségügyi szakközépiskolai osztályok • 70 éve : kommunista A kilencven esztendős Fjodor Petrov életútját örökíti meg az Évszázad szele című, Moszkvában készült dokumentum- film. Petrov 1S96 óta tagja az SZKP-nak* A film ritka felvételek, archív anyagok felhasználásával bemutatja az idős kommunista harcos életéi, részvételét az 1917-es eseményekben, a szovjet hatalomért folytatott harcokban, a távol-keleti partizáncsatákban. Tükrözi a film Petrov munkásságát a szovjet múzeumok, színházak szervezésében, a művészeknek nyújtott segítségét — melyet, mint a művelődésügyi népbiztos tett. Alaposan megfordult a két évtized előtti viszony. Ezt a fordulatot azonban csak akkor vesszük észre, ha szállíttatni, rakodtatni, pakol- tatni akarunk valamit, cs kényelmesebb számunkra mindezt mással csináltatni. A kényelemért pedig mit számít az az ötven, vagy száz forint! Elvégre nem minden nap adódik ilyesmi: alkalmi munka- lliszen még a nevében is benne Van: alkalmi. Tehát ritka. Persze, azért bosszankodunk. Az élő hiánycikk miatt. Talán még így is panaszkodhat, kifakadhat valaki: — Hát hová lettek a munkanélküliek? Elképesztő, hogy alig akad csellengő ember! Hát hová lett a régi jó létbizonytalanság? Mert panaszkodni már világszínvonalon tudunk. No, de azért, ugye, ezt a panaszkodást még elviseljük? Hiszen, ha alkalmi munkáról van szó, a vele kapcsolatos panaszkodás is csuk alkalmi. Tehát ritka. Ila valaki mégis nagyon íelbosszankodik rajta, idegnyugtatóként van egy jó recept. Egy' kis munkaterápia: I sogja meg a lapát nyelét, vagy akassza nyakába a gurtnit és próbálja megfeszíteni izmait. Közben pedig gondoljon arra, hogy valaha mennyi ember vállalt volna örömmel legalább egy- egy ilyen erőfeszítést minden napra. Ez az öröm azonban sokuk számára csak hébe-ho- ba adatott meg. Alkalmilag. (Ruttkay) Olyasmi, mint a Csúcsforgalom A téli késő-délutánokon, miközben a munkából hazatért rádióhallgató a miskolci, a kazincbarcikai, vagy akár a cigándi utca forgalmát, vagy esetleg kihaltságát nézi ablakából, ott érezheti magát Budapest legforgalmasabb útvonalain, és szinte maga is bekapcsolódik abba az elevenen pezsgő játékba, ha ugyan játéknak nevezhetjük, ami a rádió közreműködésével, hol az egyik forgalmi csomóponton, hol a város egy másik nevezetesebb pontján esetről esetre létrejön A. Csúcsforgalom című, rendszeresen jelentkező rádióadásra gondolunk, amely frisseségével, elevenségével és főleg azzal, hogy a közvetlen, elő adás, amelybe az utca járókelői, gépjárművezetői rendszeresen bekapcsolódnak, tehát az előre szerkesztett, precízen kimért riportból a szó legszorosabb értelmében közvetlen és élő kapcsolattá lett — igen vonzóvá vált. A gépjárművekkel nem rendelkező, vagy a gépkocsi műszaki és közlekedésrendészeti ismeretek iránt nem különösebben érdeklődő hallgatót is rendszeresen a készülék mellé láncolja. Az igen sok, ragyogó ötlet, a spontán megnyilatkozó járókelő és gépkocsivezető hozzászólásának közvetlensége, a KRESZ- Ismereteket hasznosan gyarapító kis vizsgáztatásból áradó vizsgadrukk. Petress István vezető riporter imponáló biztonságú munkája a váratlan, nem egyszer meghökkentő kérdések és hozzászólások közepette mindidőre, és hisszük,' nem alap! nélkül, amikor varosunknak1 egy magas művészeti teljesít-! ményt nyújtó, állandó oratórium kórusát is hallhatjuk. ! Az eddigi előzmények alap-i ján reméljük, ez az idő nem; lehet mgssze ... V. Zalán Íren régi babonát, rossz lJrJ beidegzettségel, közfelfogást cáfol meg ezzel a könyvvel Kálmán Béla, azt tudniillik, hogy a nyelvészet száraz, íze ti én tudomány. Igaz, hogy hálás témát választott. Mert kit ne izgatna, érdekelne például, mit is jelent saját faluja, városa, környezetének, folyójának, hegyének stb. neve ? Amikor erre terelődik a szó, kicsit mindenki etimoló- Rus. filológus-tudós lesz, mindenki talál vagy ajánl valamiféle ..megfejtést’', magyarázatot. Hogy mire képes ez a spontán ..tudományosság”, arra elég talán a közismert Carthago — Kardhágó, Herkules — Harkályos stb. „megfejtésekre” ütalni. S ezek Csak a történelmi példák. Hogy csak szűkebb pátriánknál maradjunk, itt van például Miskolc „értelmezése”: Mész-kócs — mondja a bennszülött. Honnan a mész? A Bükkből, hisz abból van itt. az egész hegység? Es miért „kócs?” Csak! De Kálmán Béla nem tréfál. Komoly tudóshoz méltó alapossággal veszi sorra neveinket, a ma használatosakat ős a kihaltakat is, hogy a nyelvtörténet, az összehasonlító nyelv-, néprajz-, földrajz-, történelem- tudomány módszerével, kelléktárával fogja vallatóra szavainkat. Ez a felsorolás (a tudományoké) sok „laikus" olvasó kedvét szegheti, de téved az, aki holmi száraz, csupán « szakemberekhez szóló fejtegetést sejt a könyvben. Szól ez azoknak is. azokhoz is, de úgy, hogy egyszerre alapos, szakszerű — tehát tudományos, és olvasmányos, az „amatőrnek” is Izgalmas olvasmány. Mert például Mihály legyen a talpán. aki nem lesz büszke, nem lepődik meg, ha arról értesül, hogy 6 bizony (héberül) „istenhez hasonló”: aki olyan, mint az isten. Nincs itt. helyünk felsorolni a szebb, hízelgőbb, vagy éppen meghökkentő névmagyarázatokat. (Pl. Clara — tiszta. Ciceró — borsó, Neró — bátor, Kornél — som, László—Vladislav — hatalom, dicsőség stb., stb.) [Sem kevésbé a családnevek megfejtése sem. Kálmán Béla kalauzolásával megismerkedhetünk kicsit a magyar történelemmel, a magyar tájak életével is. A névadás tükrözi egy-egy nép, de A második bibliográfia lálalok és tanácsok helyzete, működése az új meeL nizmusban, valamint a bér-, ár-, haszon-, piac- és munkaerő-gazdálkodás kérdéseinek témaköre található, végül a harmadik csoportban a párt-, a szákszervezetek cs oktatási intézmények a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatos feladataira vonatkozó tanulmányok lelhetők. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsor» (A isit méterét* ti ull&m hosszon la-ia óráigj Borsodi tükör. Kereskedelem, értékesítés, pi-* a <jJ: utalás ... Mikrofon előtt a Tiszai Vegyi- kombinát igazgatója. Tények és tervek a borsodi szénbányáknál. Ismerkedjünk az uj Munka Törvénykönyvvel ... Legújabb lemezünk. 1 A kollektiv szerződésről. Kulturális életünkből. A jazz kedvelőinek. j dészet jelenleg a LIGNIMPEX j megrendelésére exportra éget | faszenet. j Különböző Ináruk gyártásá- I val is foglalkozik az erdőgaz- : daság. Szorgosan dolgoznak a I majláti faeszterga műhelyben, s a putnoki erdészetben is j ezerszámra készülnek a külön- I bűző szerszámnyelek. Az erdőségek lakói már berendezkedtek a zord téli hónapokra. A vadvédelem szívügye i minden igazi erdésznek. Kijavított etetők, több száz mázsás takarmánykészlet. Válto- : zatos vadeleségek várják majd a hóíödte vadászmezők lakóit, í Érdemes róluk gondoskodni. I Az idén is sok külföldi vadász fizetett. tetemes valutát a Bünkben kilőtt trófeákért. ! <p. s.) Megyénkben a tanácsi szer vek tervet készítettek a: egészségügyi középkáderei képzésének megjavítására. A: Egészségügyi és a Művelődés ügyi Minisztérium figyelemé vette a megye igényeit, s a: elkövetkező két tanévben ha egészségügyi szakközépiskola ■ osztályt szerveznek Borsod ban. A tervek szerint Ozdoi jövőre, Kazincbarcikán és Sá toraljaújhelyen pedig 19(i!)-be; két-két szakközépiskolai ősz tály működik majd. Ez a le hetőség jelentős mértékbe: javítani fogja a jövőben a: egészségügyi középkáderek oktatását. I gen, élő, eleven. És hiánycikk. Nem kapható ; az üzletekben, a vállái latoknál. Legfeljebb csak nagy ; protekcióval lehet kifogni. Hu i véletlenül mégis felbukkan 1 valahol az utcán, nyomban ! lecsapnak rá. ' — Bezzeg, régen ezt. se kelI lőtt keresni! Lépten-nyomon i belebotlott az ember. Csak | úgy kínálta magát. Sok hely- i ról már el is zavarták. Hja, [ változnak az idők! És hozza i kell szoknunk a változások- | hoz. [ Egy építkező ember ilyes- • féle sopánkodását két. ráérő [asszony folytatta: i — Igaza van. A múltkor én [ is mennyit bosszankodtam a • szén miatt. Az uram éppen [ vidéken volt, esett az eső »egész nap. és hiába rohan- [ gáltam be az egész várost, > nem kaptam ... • — Hát a lányom meg hogy [ járt! Bútort vett. Alkalmilag, > egy családtól. Házhoz rendel- [ te a TEFU-s kocsit. Eddig p rendben is volt a dolog, csak [aztán kapkodhattunk. Ki gon- i dolta volna, hogy már ez is J hiánycikk! Hívtuk a boy-szol- i gálatot. Nagyon sajnáltak ben- 1 nünket, de éppen egy szálat [se tudlak adni. „Kifogyott”, [ezt mondták... Ütjavítók dol- i goztak az utcában. Szaladtunk [ hozzájuk, gondoltuk, ellopha- i tunk an nan egyet. Azt hiszi, 'sikerült? Dehogy! Az emberek [ v érig voltak sértve. Majdnem i elzavartak bennünket. [ Szóval az alkalmi munkás- • ról van szó. Ez az élő hiány- [ cikk. Imitt-amott fellelhető p ugyan, de hol van ez a „ki- [nálat” a kereslethez képest! — Melyek a csonka év legfontosabb feladatai? — ötvenkétezer köbméter fát kell kitermelnünk. Negyven gépesített fakitermelő brigád dolgozik az erdőben. Magát a kitermelést már 98 százalékban sikerült gépesíteni. e De sok más újság is akad a telet váró erdőségekben. A Garadna patak völgyében régi erdei mesterséget újított lel az erdészet. Két jókora boksában faszenet égetnek a kitermelő helyek hulladék-fájából. Egyelőre 150 mázsás megrendelést kaptak. — Talán ismét divatba jön a szenes vasaló? — Csupán modern lakásdíszként — mosolyog a főmérnök. — Főleg a vegyiparnak van szüksége faszénre. Az erg ! Kodályra emlékeztünk a £ nétfői ünnepi hangversenyen. , 188j£.deccmber 16-an született, i Beethoven születésének 112.- j évfordulóján, ebben az évben i j töltötte volna be 85. életévét.- j Nagy költőnk szavai, akinek- költészetét annyira szerette, s í ezt vallják: „nem hal meg az,- ; ki milliókra költi dús élte -1 kincsét”... Élete, a hősies és nagyszerű, ; nemzedékek munkáját magában sűrítő mű lezárult. Az ő , műve ma az egész világ meg• becsült szellemi kincse, om- J. ben és nemzeti rangunk egyik • legszebb és legnemesebb bizto[ sítéka. •' .. i Az emlékesten a legnagyobb » művek hangzottak el, a Psal- [ mus és a Te Deum, amelyeket > keletkezésül< óta ismer és cso- | dál az egész világ. A Zsoltár • már első bemutatója atkal- J mával ilyen sorokat kapott: • „Csak Bach mértékével mér- J hető”. És másutt: „Talán a » legbevégzettebb remek, amit • a magyar muzsika eddig al- [ kötött”. Az a diadalát, ame• lyet e művek a világban J megtettek, minden országban • dicsőséget árasztottak né- | pünkre. • Kodály írta Bartókit ról: „valahányszor előadják [ egy művét, egy percre Ma- , gyarországra is gondolnak ...” • Közreműködött a Miskolci [ Szimfonikus Zenekar, a deb> receni Kodály-kóx-us, vezé- I nyelt: Kóródi András. Szólis> Iák: László Margit, Barlai [ Zsuzsa, Bartha Alfonz, Ütő i Endre. [ A debreceni Kodály-kórus i hazánk kóruskultúrájának im- [ már európai reprezentánsa. i Nevüket, hírüket fényes külföldi sikerek fémjelzik. Kitűnő vezetőjük Gulyás György. Az énekkar magva a debreceni Zeneművészeti Szakiskola, és ez önmagában is sokat jelent. Énekkari kultúrájuk magasrendű, gondosan kiművelt, fáradhatatlan munkával és nagy művészi kultúrával megalapozott, amely Gulyás György céltudatos művészi tevékenységének eredménye. A kórus tagjai az intézmény .jellegéből eredően nagyon fiatalok, és művészi munkájukat természetesen meghatározza az intézeti kerettel összefüggő időnkénti változás. Ismeretes, hogy ez a nagyszerű együttes az énekkari irodalom remekeit tartja műsorán. Figyelemre méltó, es elegge egyedülálló teljesítmény két ilyen mű megszólaltatása egy estén. Előadásukban a Te Deum ■volt fénylőbb, számyulóbb. Talán némi fáradtság magyarázhatja, hogy a Psalmus sok szép részletmegoldásán túlmenően a kórus sirató panaszaiból nem áradt a keserűségnek az a tengere, amely a műben foglaltatik. Az egész hangverseny iránt az átlagot messze meghaladó érdeklődést mutató hallgatóság nagyon elismerően Un-- nepelte a vendégkórust, a szólistákat. köztük is a Psalmus szólóját éneklő Bartha Alfon- zot, a vezénylő Kóródi Andrást és Gulyás Györgyöt. Kóródi András vezényélősében is a Te Deum volt a sikeresebb. A Psalmusban a középső trió rész lassabb tempója némileg vontatottá szürkítette a széles ívelésű részeket. örömmel gondolunk arra az Kodály-est mind nagy értékei ennek a műsornak, és növelik vonzóerejét. S amíg a televíziót is kedvelő ember a rádió műsorát hallgatja, feltétlenül eszébe jut, hogy jó lenne ennek a Csúcsforgalomnak. az ikertestvérét, vagy megfelelő párját a televízióban megteremteni. Nem konkréten a Csúcsforgalom témájára gondol, vagy egyszerűen e műsor átplántálását kívánja a televízióba, hanem hasonlóan friss, eleven, az élettel ennyire közvetlenül kapcsolatot tartó adást szeretne. A televízió különböző jellegű műsorai nagyrészt „megállapodottak.” Kikristályosodtak bizonyos formák és lényeges változtatással ritkán találkozunk. A legnépszerűbb adások is a rendszeres néző előtt már ismert reccplurákat követnek, túlzottan előre szerkesztettek, nagy többségben filmfelvételekkel operalók. Még azok a riportmüsorok is, amelyek döntő részben ' élő adásban mennek, mellőzik a rögtönzést, előre megírt, vagy megbeszélt dialógusok peregnek előttünk, a spontán beszélgetés helyett papírlapot forgat a riportalany, s nem egyszer a riporter is. Ezek helyett szeretnénk látni a Csúcsforgalomhoz hasonlóan rögtönzött műsorokat, amelyekben az emberek előzetes próbák és instrukciók nélkül vehetnek részt, és amelyek ennél fogva természetesebbek, t'onzóbbak. \ (benedek) ' A kazincbarcikai városi könyvtár mintegy fél évvel ezelőtt ajánló bibliográfiát állított össze, hogy az új gazdaságirányításra vonatkozó irodalmi anyagot hozzáférhetőbbé tegye az érdeklődök előtt, útmutatással, felvilágosítással szolgáljon az új mechanizmus jobb megismeréséhez. A bibliográfia megjelenését követően is számos új ismeretanyag látott napvilágot, tanulmányok nagyobb szabású cikkek, kézikönyvek, gyakorlati irány- mutatást adó kötetek jelentek meg, a téma könnyebb tanul, mányozásához, ezért, a városi könyvtár a napokban megjelentette a második kiegészítő bibliográfiát.. A bibliográfia három részre tagolja az anyagot. Az első fejezetben a népgazdaság központi irányítására vonatkozó Irodalom, a másodikban az ipari, a kereskedelmi válMegtudjuk, hogy mikor melyik név volt a divatos és miért (hogy pl. a reformken hazafias felbuzdulás „hozta divatba” az árpádházi neveket: Géza, Árpád, Béla), hogy a Tünde, Dalma pl. Vörösmarty kreációja. f) > *in könyvvel gazdag:v/jv«1! tot)a tchái könyvtárunkat Kálmán Béla, amely kinek-kinek nézőpontja szerint egyszerre játékos, szórákozta- tó és tanulságos, tudományos. Egy kis szelet, ízelítő nyelvünkből, szépségéről, gazdagságáról. S hogy a praktikusságáról, hasznosságáról se feledkezzünk meg, kitűnő segédkönyv a földrajz-, a magyar-, a történelemtanároknak, példatár a helyesírással küszködő diáknak — kitűnő olvasmány mindenkinek. Horpácsi Sándor egy-egy korszak társadalmi viszonyait, gondolkodásmódját is. Azt például, hogy a rómaiak racionálisak, puritánul egyszerűek voltak, még a neveikben is (Pál—Paulus: kicsi, Caesar: hosszúhajú — az már a történelem egyik tréfája, hogy Caius Julius Caesar éppen kopasz volt.... Catullus: kutyakölyök stb.), hogy a germánok a harc és a hatalom neveit szerették (Hedvig v. Haduwih: szent harc, Matild v. Mathilt: hatalmas háború, Zsigmond v. Sigismund: győzelmes védő, és egy a történelemben hírhedtté vált germán név, Adolf: nemes farkas...), a törökök a totemállatokról vagy éppen a háziállatokról nevezték el fiaikat, lányaikat (Turul: ölyv, sólyom, Torontói: héja. Árpád: árpácska stb.). Ezek utalnak az illető nép történelmére, életmódjára is. Kúlimiu Í3éla: A nevek világa