Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-06 / 288. szám

Szerda, 1961. december 6. £&£AKMAGTAROR52AG 3 Auf tét a szerkesztőségben Vállalat! és személyi jövedelem az áj gazdasági mechanizmusban Sukkal olcsóbban r Már csak néhány nap vá- faszt el bennünket az új gaz­dasági mechanizmus beveze­tésétől, alkalmazásától. Minél közelebb kerülünk hozzá, an­nál közvetlenebbül, egyre na­gyobb érdeklődést kiváltva foglalkoztatja az embereket; hogyan alakul a jövőben a vállalati és az ebből fakadó személyi jövedelem, csökken, vagy nő a munkalehetőség. A megyei pártbizottság ipa­rt és közlekedési osztályával együttműködve, immár hagyo­mányosan és a többi témához szervesen kapcsolódóan anké­tet tartottunk erről szerkesz­tőségünkben. Az összejövete- -fan az LKM, a TVK, a BVK, a BAEV, a DIGI2P, a mádi Ásványbánya és Őrlő Vállalat, á KISZÖV, illetve kereskedel­mi vállalataink vezetői adtak értékes tájékoztatót 4x ember « hözépponthnH Az an.kétót vezető Dojcsák János elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára, nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a vállalati nyereség, illetve a személyi jövedelmek kialakítása az új gazdasági mechanizmus fontos része, olyan eleme, amely be­folyásolja a munka eredmé­nyességét. Ez szocialista épí­tőmunkánk sikerének kulcsa. A vezetésnek, a vállalat sajá­tosságainak, adottságainak, körülményeinek megfelelően kell megtalálnia, kialakítania a helyes választ, módszert, formát, a vállalati érdekelt­ség és a személyi jövedelem összhangjának megteremtésé­ben. A nagyobb hasznot; haj­tő munkához, a lehetőségek jobb kihasználásához szüksé­ges leghatékonyabb erkölcsi ói anyagi ösztönzők megtalá­lásának feltétele: n gazdasági cselekmények értékelése, elemzése, a gazdaságossági szemlélet kialakítása. A he­lyes döntéshez minden lehető­séget figyelembe vevő, kalku- latív jellegű számítások szük­ségesek. Ezt — mint ankétünk is tükrözte — a vállalatoknál ' több variációban, a különféle ható és ellenható tényezők fi­gyelembevételével el is készí­tették. A reform nem oldható meg 'korszerű és folyamatos szer­vezési, rugalmas vezetési mód­szerek nélkül. Ez megsokszo­rozódott követelménnyel lép •él mindenekelőtt a vezetőkkel szemben. Ankétünk is meg­nyugtatóan tükrözte: a mé­llyé vállalatainak élén általá­ban kipróbált, nagy koncep­ciójú, széles társadalmi, politi­kai, gazdasági, közgazdasági ismeretekkel rendelkező veze­tő garda áll, amely tud és akar is élni a nagyobb önállóság­gal. Részletekbe menő ala­possággal, megfontoltsággal, felelősséggel tudja vállalni az 1 ig.ves emberek és a kollektí­vák életére kiható kockázatot, ■amely nélkül nincs és nem is lehet siker. Képesek az új gaz­daságirányítási rendszer tör* vényszerűségeinek, kihatásai­nak elemzésére, az okok, ösz- szefüggések, ellentmondások, fejlődési tendenciák kiszűrésé­re, képesek a vezetés erkölcsi >5 gazdasági eszközeit, ösz­tönzőit úgy alkalmazni, hogy az a leghasznosabban szolgál­ja az egyéni és társadalmi boldogulást. Az ankét kimondva és ki­mondatlanul is vissza-vissza- térő refrénje: a reform közép­pontjában az ember áll a ma­ga igényeivel, vágyaival, szük­ségleteivel egyetemben. Bevezető tájékoztatójában dr. Énekes Sándor, az LKM vezérigazgatója beszélt róla, hogy nagyon fontosak a szer­vezési és egyéb sémák, mód­szerek, közgazdasági és mate­matikai modellek. De akad­nak, akik itt leragadnak, s megfeledkeznek az eszmék tu- \ da tformáló szerepéről, magá­réi a tudatosan gondolkodó. Termelőszövetkezeteinlkben eddig is sok helyen építettek vasvázas gépszíneket. Eze.k létesítése általában 300 ezer forintba került darabonként. A jövőben azonban pontosan két és fél vasvázas gépszínt lehet ennyi pénzért felépíteni. A leendő — január 1-vel meg­alakuló — Borsod megyei Be­ruházási Vállalat vállalja el a réginél sokkal olcsóbban, egyenként 120 000 forintért vasvázas gépszínek kivitele­zését. Az történt ugyanis, hogy egy Pest megyei építőipari válla­lat jelentkezett a borsodi terü­leten, és vállalja a korábbiak­kal azonos nagyságban, azo­nos minőségben, de sokkal praktikusabb célszerűséggel vasvázas gépszínek alkatré­szeinek legyártását és helyszí­ni összeszerelését — 120 000 forintért. A réginél sokkal ol­csóbban építhető gépszínek elő­nye még, hogy gyümölcstáro­lásra is alkalmasaik, sőt, gép­műhelynek, szerelőcsarnoknak is megfelelnek, ha a vasvára­kat körülfalazzák. A megyei beruházási iro­dán — a leendő beruházási vállalaton — keresztül me­gyénk termelőszövetkezetei máris tíz ilyen olcsó gépszín alkatrészeinek legyártását ren­delték meg, egyelőre körül- falazás nélkül. A vállalat ka­pacitása azonban nagy, a be­ruházási irodán keresztül el­fogad bármennyi megrende­lést Hz új mechanizmus lexikona 19. Áthúzódó beruházásokról. A Gazdasági Bizottság elnö­ke, a már említett gazdasági- és pártvezetők salgótar- , jani tanácskozásán részletesen szóit a folyamatban, tehát kivitelezés alatt levő beruházások állami, köz­ponti támogatásának uj elveiről is. Elmondotta, hogy a jövőben olyan vállalati, vagy vállalat részéről kez­deményezett beruházást részesítünk állami preferen­ciában, amelyik közvetlenül vagy közvetve a tőkés export növelését, illetve a tőkés import csökkenését eredményezi. Ilyen esetben állami preferenciaként hosszabb lejáratú hitelt biztosítunk. Beruházási hitel- nyújtás esetén viszont a hitel megtérülési ideje a döntő, allam és vállalat számára egyaránt. Következésképpen tehát megfogalmazhatjuk: az- új gazdasági mechanizmusban állami preferenciával olyan beruházást részesítünk előnyben, amelyik előbb vissza­téríti saját beruházási költségét, s ennek következté- ben gyorsabban és az átlagtól eltérő, nagyobb mértek­ben járul hozzá a társadalmi tiszta jövedelem képzé­séhez, amelyik tehát minél nagyobb nyereséget akti­vizál a vállalat, és az állam számára. Az új gazdaságirányítás rendszerének megfelelő új beruházás-politikai elvekkel kapcsolatban merült fel, hogy az állam milyen mértékben vállalja magára az úgynevezett ál húzódó beruházások terheit. Ezeknek a beruházásoknak egy része ugyanis közismerten még a régi mechanizmus úgynevezett „ingyen beruházása­ként” központi döntés és finanszírozás alapján indult, de az új elvek szerint ezeket is vállalati döntési hatás­körbe, vállalati alapokból fedezendő fejlesztésként kell számításba venni. Az ezzel kapcsolatban kiadott hivatalos közlemény tájékoztat, hogy a Gazdasági Bizottság még májusiban felhatalmazta a pénzügyminisztert és az Országos Tervhivatal elnökét, hogy az érdekeltek bevonásával ez év november 30-ig állapítsa meg az 1968. január 1-én még folyamatban levő nagy egyedi és célcsopor­tos állami beruházások finanszírozásának feltételeit. E megállapításnak megfelelően a jövő évre áthúzódó beruházások vállalati, illetve állami finanszírozásának arányáról, mértekéről a Gazdasági Bizottság intézke­déseinek megfelelően kell dönteni. A Gazdasági Bizottság idevonatkozó határozata a jövő évre áthúzódó, jelenleg értékhatár feletti beruhá­zásokkal kapcsolatban, három egymástól eltérő eset szerint intézkedik. Mint ahogyan a hivatalos tájékoz­tató közli: a) Ha e beruházások készültségi foka ez év decem­ber 31-ig eléri, vagy túlhaladja a 80 százalékot, a befe­jezéshez szükséges összeget a programban előirányzott mértékig az állami költségvetésből kell fedez ni, ugyan­akkor a Gazdasági Bizottság határozata azt is előírja, hogy a beruházásokat a programban jóváhagyott mó­don kell befejezni. b) Akkor sem szabad lényegesen eltérni 3 program­ban jóváhagyott fejlesztési céloktól, ha a beruházás készültségi foka nem éri ugyan el a 80 százalékot, de 20 százaléknál nem alacsonyabb. Ilyenkor állami költ­ségvetésből fedezik az 1967. december 31-ig üzembe helyezett állóeszközök értékét és az ezen felüli prog­ram szerint szükséges ráfordítások összegének 40 szá­zalékát. A további 60 százalékot maga a vállalat, fizeti, ugyancsak a vállalatot terhelik a tervezett összeget meghaladó többletköltségek. 1,ehető ve kell tenni azon­ban a vállalut oknak, hogy az eredeti beruházási terv­től ésszerű módosításokkal nemileg el is térhessenek. c) A harmadik eset, amikor a folyamatban levő be­ruházásoknak meg 20 százaléka sem valósul meg ez év december 31-ig. Ilyenkor a vállalatoknak a beruházás teljes költségét saját fejlesztési alapjukból kell előte­remteniük, ehhez szükség esetén bankhitelt vehetnek igénybe. A vállalatok döntenek ilyen esetben q beru­házás folytatásának módjáról. Ha a vállalat, nem tartja célszerűnek a beruházás folytatását, felügyeleti szer­vének javaslatot tehet a leállításra. Pulykák — útra készen Ä Baromfiipar: Országos Vállalat törökszentmiklósi gyáregységében megkezdték S pulyka feldolgozását. Naponta körülbelül ötezer szárnyasállatot dolgoznak fel, s ennek jó részét exportálják. Csomagolásra váró pulykáig Izembe helyeztek TiszaszcderLém Tcgleges vízmüvét és 800 köbméter víz tárolásá­ra alkalmas, modem vonalú víztorony, amelynek segítségé­vel a település minden része­ben egyenletes nyomást bizto­síthatnak. A viztomyot és a gépházat automatikus vízszintr jelzővel kötötték össze. Az új vízmüvet a próbák és a különböző műszerek besza­bályozása után, most helyezték üzembe. A vizmű a jelenlegi igényeknek megfelelően na­ponta 1800 köbméter vizet ad a város ellátására. Hsaaszederkényben a la­kosság ivóvíz-szükségletét ed­dig ideiglenes hidroforházból oldották meg. Ez a létesítmény azonban már nőm felelt meg a követelményeknek, és a fej­lődő város ellátására korszerű vízmüvet építettek. Az új telep négy csőkútból és napi 3 ezer köbméter kapacitású gépház­ból áll, amelyben nagyobb teljesítményű szivattyúkat, mangán- és vastisztító beren­dezést: kot szereltek fel. A vá­ros vízhálózatát körrendszer- szerűen készítették el s ezzel elérték, hogy ha üzemzavar keletkezik a csővezetékben, vízkorlátozásra csak a javí­tásra váró szakaszon kerül sor. A körvezeték központjában épült fel az 50 méter magas Több mint 100 millió bonzervesüveg Sajószentpéterröl A Sajőszentpéteri Üveggyár­ban a jubileumi verseny Ide­jén több olyan műszaki intéz­kedést valósítottak meg, ame­lyeknek segítségével nemcsak a termelés, hanem a terme­lékeny ség is növekedett. így — többek között — az üzem négy üvegolvasztó kemencéjét auto­matizálták, földgáztüzelésre állították át, a hiánycikként jelentkező 5 literes konzerves- üvegek sorozatgyártására pe­dig házi tervezéssel, saját ma­guk alakítottak át egy gépi berendezést. A munkafegye­lem megszilárdításával csök­kentették selejtjüket, így az elmúlt évhez viszonyítva 10 millió konzervesüveggel gyárt­hattak többet. A jó munka eredményeként a sajószentpé- teriek az idén több mint 109 millió üveget, adtak a konzerv­gyáraknak, és 28 nappal a ha­táridő előtt befejezték ez évi termelési tervüket A nagy­szeré termelési győzelem után a dolgozók elhatározták, hogy szilveszterig még mintegy 20 millió forint értékben 15 mil­lió különböző méretű konzer- vesü veget adnak a népgazda­cselekvő alkotó emberről, a dolgozók széles rétegeiről. A vállalati célkitűzések csakis akkor valósíthatók meg siker­rel, ha azt minden dolgozó teljes képességeivel támogat­ja. Az emberek jobb any agi és erkölcsi megbecsüléséről be­szélt Jakó András elvtárs, az SZMT vezető titkára is. Szó­lott róla, hogy igen nagy, tel­jes mélységig talán még fel nem tárt erőt, lehetőséget rej­tenek magukban a különféle szocialista versenymoz'galmak. E mozgalmak hatékonyságát a politikai és az erkölcsi ténye­zőkön túl csakis millió forin­tokban lehet kifejezni, hiszen például a jubileumi verseny egymilliárd forint többlet­eredményt hozott megyénk­ben. Ám ez az éremnek csak az egyik oldala. A másik: fo­kozottabb megbecsülést kell biztosítani a dolgozó, alkotó embereknek. Még otthonosab­bá, kulturáltabbá kell tenni a munkahelyeket, többet kell tö­rődni a munkás- és egészség­védelemmel, általában a dol­gozók növekvő igényeinek ki­elégítésével. h ne fi fixát és elismerés Sok előadásnak, magánbe­szélgetésnek központi témája a dolgozók és a vezetők erköl­csi, anyagi érdekellségó.t, fe­lelősségét kifejező kategorizá­lás. Ebből most csak a szél­sőséges eseteket ragadjuk ki. Egyik eset: Vannak, akik presztízskérdést csinálnák az J-es, illetve IT-os, a magasabb kategóriába kerülésből. Másik eset: Vannak, akik azt óhajtják, hogy őket, ne az I-es, hanem a Il-es kategóriá­ba sorolják. Harmadik: Vannak, dolgo­zók, akik úgy vélik, hogy a ka­tegorizálás tül nagy jövedel­met. biztosit egyes vezetők sza­mara- ' Ezek a szélsőséges esetek felületes ismeretekről tanús­kodnak. Az egészből csak egyetlen mozzanatot ragadnak ki. Vegyük például az I-es ka­tegóriák Ide a vállalat leg­felső vezetői — 10—100 ember — tartoznak. Olyan emberek, akiknek helyes, vagy helyte­len döntése kihat a vállalat valamennyi dolgozójának jö­vedelmére, nyereségrészesedé­sére. Szerepük fontosságának megfelelően, évi bérük 80 szá­zalékos arányában is része­sedhetnek a nyereségből (A példák egész sorát tudnánk említeni, amikor egy-egy fő­osztályvezetőnek az „ómecha- nizmúsban” — sokszor telje­sen érthetetlenül — évi béré­nek kétszeresét is kifizetik.) . Az, hogy nyereségüket a vál­lalat eredményétől teszik füg­gővé, reálisabb, igazságosabb. És az I-es kategóriában a 80, a II-esben az 50 százalék el­érése — legalábbis az anké- ton elhangzottak szerint — ritka esetben Valósulhat meg. Az igazsághoz tartozik, hogy a megye vállalatai a tavalyi­hoz, vagy az Ideihez hasonló nyereséget csak jóval nagyobb erőfeszítéssel, a belső tartalé­kok nagyobb arányú feltárá­sával, az egész kollektíva még egységesebb együttműködése alapján érhetik el. És nézzük most az érem má­sik oldalát, a kockázatot. Em­lítettük, hogy a vezető állású dolgozó döntése jelentősen ki­hat a nyereség növekedésére. De előfordulhat a fordítottja is: egy hibás Intézkedés, nem kellően átgondolt döntés le­ronthatja az addigi eredmé­nyeket. Es ennek teljes kon­zekvenciája a vezető állásúra, vagy állásúakra zúdul. Dr. Énekes Sándor, a Lenin Ko­hászati Művek vezérigazgatója ezzel kezdte tájékoztatóját. — Mi történik akkor, ba egy vállalat veszteséggel zár? Olyan veszteséggel, amelyet a tartalékalapok felhasználásá­val sem lehet elkerülni, — Az első szankció, hogy a vezető állásúnktól megvonják a prémiumátalányt. Ez az évi bérmaximum 30 százaléka. A második szankció: az 1-es ka­tegóriába sorolt dolgozók csak 75, a II-esbe soroltak csak 85 százalékát kaphatják meg évi alapbérüknek. Ezt maximáli­san egy évre lehet érvényesí­teni. Hozzá kell tenni, hogy az ily’ módon letiltott összeg később semmiképp nem fizet­hető ki. Még abban az esetben sem, ha az illető más válla­lathoz lép át. Ezenkívül ter­mészetesen az említettek sem­miféle prémiumot nem kap­hatnak. A Ill-as kategóriába sorolt dolgozók esetében a bért ma­radéktalanul ki kell fizetni, őket más oldalról érinti a veszteség. Az áUagber-emelés a részesedési alap terhére történik. Miután részesedési alap nem képezhető, így a III-as kategóriába soroltak nem kaphatnak béremelést. Es mi történik akkor, ha az I-es és a Il-es kategóriába so­rolt más vállalathoz megy át? Ebben az esetben is érvényes a letiltás, amelyet az új vál­lalatnál vonnak le. Az új dolgozót az esetleges veszteség csak akkor érintheti, ha a vállalatnál legalább fél évet, vagy annál több időt töl­tött eL Onodvári Miklós Csorba Barnabás (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom