Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-06 / 288. szám
Szerda, 1961. december 6. £&£AKMAGTAROR52AG 3 Auf tét a szerkesztőségben Vállalat! és személyi jövedelem az áj gazdasági mechanizmusban Sukkal olcsóbban r Már csak néhány nap vá- faszt el bennünket az új gazdasági mechanizmus bevezetésétől, alkalmazásától. Minél közelebb kerülünk hozzá, annál közvetlenebbül, egyre nagyobb érdeklődést kiváltva foglalkoztatja az embereket; hogyan alakul a jövőben a vállalati és az ebből fakadó személyi jövedelem, csökken, vagy nő a munkalehetőség. A megyei pártbizottság ipart és közlekedési osztályával együttműködve, immár hagyományosan és a többi témához szervesen kapcsolódóan ankétet tartottunk erről szerkesztőségünkben. Az összejövete- -fan az LKM, a TVK, a BVK, a BAEV, a DIGI2P, a mádi Ásványbánya és Őrlő Vállalat, á KISZÖV, illetve kereskedelmi vállalataink vezetői adtak értékes tájékoztatót 4x ember « hözépponthnH Az an.kétót vezető Dojcsák János elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára, nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a vállalati nyereség, illetve a személyi jövedelmek kialakítása az új gazdasági mechanizmus fontos része, olyan eleme, amely befolyásolja a munka eredményességét. Ez szocialista építőmunkánk sikerének kulcsa. A vezetésnek, a vállalat sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek megfelelően kell megtalálnia, kialakítania a helyes választ, módszert, formát, a vállalati érdekeltség és a személyi jövedelem összhangjának megteremtésében. A nagyobb hasznot; hajtő munkához, a lehetőségek jobb kihasználásához szükséges leghatékonyabb erkölcsi ói anyagi ösztönzők megtalálásának feltétele: n gazdasági cselekmények értékelése, elemzése, a gazdaságossági szemlélet kialakítása. A helyes döntéshez minden lehetőséget figyelembe vevő, kalku- latív jellegű számítások szükségesek. Ezt — mint ankétünk is tükrözte — a vállalatoknál ' több variációban, a különféle ható és ellenható tényezők figyelembevételével el is készítették. A reform nem oldható meg 'korszerű és folyamatos szervezési, rugalmas vezetési módszerek nélkül. Ez megsokszorozódott követelménnyel lép •él mindenekelőtt a vezetőkkel szemben. Ankétünk is megnyugtatóan tükrözte: a méllyé vállalatainak élén általában kipróbált, nagy koncepciójú, széles társadalmi, politikai, gazdasági, közgazdasági ismeretekkel rendelkező vezető garda áll, amely tud és akar is élni a nagyobb önállósággal. Részletekbe menő alapossággal, megfontoltsággal, felelősséggel tudja vállalni az 1 ig.ves emberek és a kollektívák életére kiható kockázatot, ■amely nélkül nincs és nem is lehet siker. Képesek az új gazdaságirányítási rendszer tör* vényszerűségeinek, kihatásainak elemzésére, az okok, ösz- szefüggések, ellentmondások, fejlődési tendenciák kiszűrésére, képesek a vezetés erkölcsi >5 gazdasági eszközeit, ösztönzőit úgy alkalmazni, hogy az a leghasznosabban szolgálja az egyéni és társadalmi boldogulást. Az ankét kimondva és kimondatlanul is vissza-vissza- térő refrénje: a reform középpontjában az ember áll a maga igényeivel, vágyaival, szükségleteivel egyetemben. Bevezető tájékoztatójában dr. Énekes Sándor, az LKM vezérigazgatója beszélt róla, hogy nagyon fontosak a szervezési és egyéb sémák, módszerek, közgazdasági és matematikai modellek. De akadnak, akik itt leragadnak, s megfeledkeznek az eszmék tu- \ da tformáló szerepéről, magáréi a tudatosan gondolkodó. Termelőszövetkezeteinlkben eddig is sok helyen építettek vasvázas gépszíneket. Eze.k létesítése általában 300 ezer forintba került darabonként. A jövőben azonban pontosan két és fél vasvázas gépszínt lehet ennyi pénzért felépíteni. A leendő — január 1-vel megalakuló — Borsod megyei Beruházási Vállalat vállalja el a réginél sokkal olcsóbban, egyenként 120 000 forintért vasvázas gépszínek kivitelezését. Az történt ugyanis, hogy egy Pest megyei építőipari vállalat jelentkezett a borsodi területen, és vállalja a korábbiakkal azonos nagyságban, azonos minőségben, de sokkal praktikusabb célszerűséggel vasvázas gépszínek alkatrészeinek legyártását és helyszíni összeszerelését — 120 000 forintért. A réginél sokkal olcsóbban építhető gépszínek előnye még, hogy gyümölcstárolásra is alkalmasaik, sőt, gépműhelynek, szerelőcsarnoknak is megfelelnek, ha a vasvárakat körülfalazzák. A megyei beruházási irodán — a leendő beruházási vállalaton — keresztül megyénk termelőszövetkezetei máris tíz ilyen olcsó gépszín alkatrészeinek legyártását rendelték meg, egyelőre körül- falazás nélkül. A vállalat kapacitása azonban nagy, a beruházási irodán keresztül elfogad bármennyi megrendelést Hz új mechanizmus lexikona 19. Áthúzódó beruházásokról. A Gazdasági Bizottság elnöke, a már említett gazdasági- és pártvezetők salgótar- , jani tanácskozásán részletesen szóit a folyamatban, tehát kivitelezés alatt levő beruházások állami, központi támogatásának uj elveiről is. Elmondotta, hogy a jövőben olyan vállalati, vagy vállalat részéről kezdeményezett beruházást részesítünk állami preferenciában, amelyik közvetlenül vagy közvetve a tőkés export növelését, illetve a tőkés import csökkenését eredményezi. Ilyen esetben állami preferenciaként hosszabb lejáratú hitelt biztosítunk. Beruházási hitel- nyújtás esetén viszont a hitel megtérülési ideje a döntő, allam és vállalat számára egyaránt. Következésképpen tehát megfogalmazhatjuk: az- új gazdasági mechanizmusban állami preferenciával olyan beruházást részesítünk előnyben, amelyik előbb visszatéríti saját beruházási költségét, s ennek következté- ben gyorsabban és az átlagtól eltérő, nagyobb mértekben járul hozzá a társadalmi tiszta jövedelem képzéséhez, amelyik tehát minél nagyobb nyereséget aktivizál a vállalat, és az állam számára. Az új gazdaságirányítás rendszerének megfelelő új beruházás-politikai elvekkel kapcsolatban merült fel, hogy az állam milyen mértékben vállalja magára az úgynevezett ál húzódó beruházások terheit. Ezeknek a beruházásoknak egy része ugyanis közismerten még a régi mechanizmus úgynevezett „ingyen beruházásaként” központi döntés és finanszírozás alapján indult, de az új elvek szerint ezeket is vállalati döntési hatáskörbe, vállalati alapokból fedezendő fejlesztésként kell számításba venni. Az ezzel kapcsolatban kiadott hivatalos közlemény tájékoztat, hogy a Gazdasági Bizottság még májusiban felhatalmazta a pénzügyminisztert és az Országos Tervhivatal elnökét, hogy az érdekeltek bevonásával ez év november 30-ig állapítsa meg az 1968. január 1-én még folyamatban levő nagy egyedi és célcsoportos állami beruházások finanszírozásának feltételeit. E megállapításnak megfelelően a jövő évre áthúzódó beruházások vállalati, illetve állami finanszírozásának arányáról, mértekéről a Gazdasági Bizottság intézkedéseinek megfelelően kell dönteni. A Gazdasági Bizottság idevonatkozó határozata a jövő évre áthúzódó, jelenleg értékhatár feletti beruházásokkal kapcsolatban, három egymástól eltérő eset szerint intézkedik. Mint ahogyan a hivatalos tájékoztató közli: a) Ha e beruházások készültségi foka ez év december 31-ig eléri, vagy túlhaladja a 80 százalékot, a befejezéshez szükséges összeget a programban előirányzott mértékig az állami költségvetésből kell fedez ni, ugyanakkor a Gazdasági Bizottság határozata azt is előírja, hogy a beruházásokat a programban jóváhagyott módon kell befejezni. b) Akkor sem szabad lényegesen eltérni 3 programban jóváhagyott fejlesztési céloktól, ha a beruházás készültségi foka nem éri ugyan el a 80 százalékot, de 20 százaléknál nem alacsonyabb. Ilyenkor állami költségvetésből fedezik az 1967. december 31-ig üzembe helyezett állóeszközök értékét és az ezen felüli program szerint szükséges ráfordítások összegének 40 százalékát. A további 60 százalékot maga a vállalat, fizeti, ugyancsak a vállalatot terhelik a tervezett összeget meghaladó többletköltségek. 1,ehető ve kell tenni azonban a vállalut oknak, hogy az eredeti beruházási tervtől ésszerű módosításokkal nemileg el is térhessenek. c) A harmadik eset, amikor a folyamatban levő beruházásoknak meg 20 százaléka sem valósul meg ez év december 31-ig. Ilyenkor a vállalatoknak a beruházás teljes költségét saját fejlesztési alapjukból kell előteremteniük, ehhez szükség esetén bankhitelt vehetnek igénybe. A vállalatok döntenek ilyen esetben q beruházás folytatásának módjáról. Ha a vállalat, nem tartja célszerűnek a beruházás folytatását, felügyeleti szervének javaslatot tehet a leállításra. Pulykák — útra készen Ä Baromfiipar: Országos Vállalat törökszentmiklósi gyáregységében megkezdték S pulyka feldolgozását. Naponta körülbelül ötezer szárnyasállatot dolgoznak fel, s ennek jó részét exportálják. Csomagolásra váró pulykáig Izembe helyeztek TiszaszcderLém Tcgleges vízmüvét és 800 köbméter víz tárolására alkalmas, modem vonalú víztorony, amelynek segítségével a település minden részeben egyenletes nyomást biztosíthatnak. A viztomyot és a gépházat automatikus vízszintr jelzővel kötötték össze. Az új vízmüvet a próbák és a különböző műszerek beszabályozása után, most helyezték üzembe. A vizmű a jelenlegi igényeknek megfelelően naponta 1800 köbméter vizet ad a város ellátására. Hsaaszederkényben a lakosság ivóvíz-szükségletét eddig ideiglenes hidroforházból oldották meg. Ez a létesítmény azonban már nőm felelt meg a követelményeknek, és a fejlődő város ellátására korszerű vízmüvet építettek. Az új telep négy csőkútból és napi 3 ezer köbméter kapacitású gépházból áll, amelyben nagyobb teljesítményű szivattyúkat, mangán- és vastisztító berendezést: kot szereltek fel. A város vízhálózatát körrendszer- szerűen készítették el s ezzel elérték, hogy ha üzemzavar keletkezik a csővezetékben, vízkorlátozásra csak a javításra váró szakaszon kerül sor. A körvezeték központjában épült fel az 50 méter magas Több mint 100 millió bonzervesüveg Sajószentpéterröl A Sajőszentpéteri Üveggyárban a jubileumi verseny Idején több olyan műszaki intézkedést valósítottak meg, amelyeknek segítségével nemcsak a termelés, hanem a termelékeny ség is növekedett. így — többek között — az üzem négy üvegolvasztó kemencéjét automatizálták, földgáztüzelésre állították át, a hiánycikként jelentkező 5 literes konzerves- üvegek sorozatgyártására pedig házi tervezéssel, saját maguk alakítottak át egy gépi berendezést. A munkafegyelem megszilárdításával csökkentették selejtjüket, így az elmúlt évhez viszonyítva 10 millió konzervesüveggel gyárthattak többet. A jó munka eredményeként a sajószentpé- teriek az idén több mint 109 millió üveget, adtak a konzervgyáraknak, és 28 nappal a határidő előtt befejezték ez évi termelési tervüket A nagyszeré termelési győzelem után a dolgozók elhatározták, hogy szilveszterig még mintegy 20 millió forint értékben 15 millió különböző méretű konzer- vesü veget adnak a népgazdacselekvő alkotó emberről, a dolgozók széles rétegeiről. A vállalati célkitűzések csakis akkor valósíthatók meg sikerrel, ha azt minden dolgozó teljes képességeivel támogatja. Az emberek jobb any agi és erkölcsi megbecsüléséről beszélt Jakó András elvtárs, az SZMT vezető titkára is. Szólott róla, hogy igen nagy, teljes mélységig talán még fel nem tárt erőt, lehetőséget rejtenek magukban a különféle szocialista versenymoz'galmak. E mozgalmak hatékonyságát a politikai és az erkölcsi tényezőkön túl csakis millió forintokban lehet kifejezni, hiszen például a jubileumi verseny egymilliárd forint többleteredményt hozott megyénkben. Ám ez az éremnek csak az egyik oldala. A másik: fokozottabb megbecsülést kell biztosítani a dolgozó, alkotó embereknek. Még otthonosabbá, kulturáltabbá kell tenni a munkahelyeket, többet kell törődni a munkás- és egészségvédelemmel, általában a dolgozók növekvő igényeinek kielégítésével. h ne fi fixát és elismerés Sok előadásnak, magánbeszélgetésnek központi témája a dolgozók és a vezetők erkölcsi, anyagi érdekellségó.t, felelősségét kifejező kategorizálás. Ebből most csak a szélsőséges eseteket ragadjuk ki. Egyik eset: Vannak, akik presztízskérdést csinálnák az J-es, illetve IT-os, a magasabb kategóriába kerülésből. Másik eset: Vannak, akik azt óhajtják, hogy őket, ne az I-es, hanem a Il-es kategóriába sorolják. Harmadik: Vannak, dolgozók, akik úgy vélik, hogy a kategorizálás tül nagy jövedelmet. biztosit egyes vezetők szamara- ' Ezek a szélsőséges esetek felületes ismeretekről tanúskodnak. Az egészből csak egyetlen mozzanatot ragadnak ki. Vegyük például az I-es kategóriák Ide a vállalat legfelső vezetői — 10—100 ember — tartoznak. Olyan emberek, akiknek helyes, vagy helytelen döntése kihat a vállalat valamennyi dolgozójának jövedelmére, nyereségrészesedésére. Szerepük fontosságának megfelelően, évi bérük 80 százalékos arányában is részesedhetnek a nyereségből (A példák egész sorát tudnánk említeni, amikor egy-egy főosztályvezetőnek az „ómecha- nizmúsban” — sokszor teljesen érthetetlenül — évi bérének kétszeresét is kifizetik.) . Az, hogy nyereségüket a vállalat eredményétől teszik függővé, reálisabb, igazságosabb. És az I-es kategóriában a 80, a II-esben az 50 százalék elérése — legalábbis az anké- ton elhangzottak szerint — ritka esetben Valósulhat meg. Az igazsághoz tartozik, hogy a megye vállalatai a tavalyihoz, vagy az Ideihez hasonló nyereséget csak jóval nagyobb erőfeszítéssel, a belső tartalékok nagyobb arányú feltárásával, az egész kollektíva még egységesebb együttműködése alapján érhetik el. És nézzük most az érem másik oldalát, a kockázatot. Említettük, hogy a vezető állású dolgozó döntése jelentősen kihat a nyereség növekedésére. De előfordulhat a fordítottja is: egy hibás Intézkedés, nem kellően átgondolt döntés leronthatja az addigi eredményeket. Es ennek teljes konzekvenciája a vezető állásúra, vagy állásúakra zúdul. Dr. Énekes Sándor, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója ezzel kezdte tájékoztatóját. — Mi történik akkor, ba egy vállalat veszteséggel zár? Olyan veszteséggel, amelyet a tartalékalapok felhasználásával sem lehet elkerülni, — Az első szankció, hogy a vezető állásúnktól megvonják a prémiumátalányt. Ez az évi bérmaximum 30 százaléka. A második szankció: az 1-es kategóriába sorolt dolgozók csak 75, a II-esbe soroltak csak 85 százalékát kaphatják meg évi alapbérüknek. Ezt maximálisan egy évre lehet érvényesíteni. Hozzá kell tenni, hogy az ily’ módon letiltott összeg később semmiképp nem fizethető ki. Még abban az esetben sem, ha az illető más vállalathoz lép át. Ezenkívül természetesen az említettek semmiféle prémiumot nem kaphatnak. A Ill-as kategóriába sorolt dolgozók esetében a bért maradéktalanul ki kell fizetni, őket más oldalról érinti a veszteség. Az áUagber-emelés a részesedési alap terhére történik. Miután részesedési alap nem képezhető, így a III-as kategóriába soroltak nem kaphatnak béremelést. Es mi történik akkor, ha az I-es és a Il-es kategóriába sorolt más vállalathoz megy át? Ebben az esetben is érvényes a letiltás, amelyet az új vállalatnál vonnak le. Az új dolgozót az esetleges veszteség csak akkor érintheti, ha a vállalatnál legalább fél évet, vagy annál több időt töltött eL Onodvári Miklós Csorba Barnabás (Folytatjuk.)
