Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-31 / 308. szám

Vasárnap, 19VT, december ff. tsz AKMAGTARORSZ AC, 7 lív vcgi I anziksz Kommentár nélkül közre- ■ adom szilveszterem történetét. Reggel 7 óra. Kellemes év végének ígérkezik. Néhány ba­ráti házaspárt hívtunk meg estére, piknik alapon. Csupa régi cimborát, és édes kis \ asszonyt. 9 óra. Megjelenik Pali bá­csi. az öreg hivatalsegéd. Zse- • bében üveg. a fejében nyomás. J Visszautasítanám, de sírva fa- j kad, hogy öt lenézik. Tisztele­tem jeléül megittam vele egy \ kucipa kisüstit. 10 óra. Az osztályvezetőm ! hivat. Megköszöni munkámat, számít rám a jövő évben Egy j barack. 11 óra. /I főosztályon bú­csúztatják az óévet. Két po­hár abasári. 12 óra. Csoportmegbeszé­lés. az év értékelése. Egy ver- j műt, két konyak. 13 óra. A kapun kilépve, \ volt osztálytársamba, Ács La­ciba ütközöm. Megesküszik, hogy a villamos alá veti ma­gát, ha legrégibb barátja nem tér be vele a presszóba egy koccintásra. Két üveg sör, két konyak. 15 óra. A gyerekekért eljött apósom, a nyugdíjas kefekötő. Egy üveg olaszrizling. Mintha három gyereket látnék, pedig csak kettőről tudok. Meg kell kérdeznem a feleségemet. Csak el ne felejtsem! 16 óra. A lakótelep gondno­ka érkezik. Inkább a töményt szereti. Két cseresznye. 17—19 óra. Hiába, népszerű ember vagyok. Felkeresett két kollégám, megjött a sógor, be­nézett a jobb alsó, a bal felső és a szemben lévő szomszéd, a házfelügyelő és a fűtő. Ba­dacsonyi kéknyelű, szilva és ki tudja még mi! 20 óra. Feleségem és a só­gorom gyengéden elhelyez a fürdőkádban, mert. mindjárt itt lesznek a vendégek. Nincs más vágyam: aludni! Január 1, 6 óra. Most ébre­dek, frissen, kipihenten, bár a. kád kissé kemény volt. Fürdő, borotválkozás után körülnézek a lakásban. Tele van horkoló vendégekkel. Nem ertem, miért iszik az, aki nem bírja!? (É) (vagy legalább is SZOT-gye- rekeknek, mert az intézkedés a szukszei-vezelek közreműkö­désével született meg...) P ersze, sok egyéb is tör­tént az elmúlt eszten­dőben, számba venni is nehéz, csak ami hamarjá­ban eszembe jut. Mi is tör­tént például a mezőgazdaság­ban... Ja, igen: most almá­ból volt katasztrofálisan jó a termés, amint néhány év­vel ezelőtt dús szőlőterméssel vert meg bennünket a termé­szet. Voltak, akik felelősöket kerestek, pedig erre semmi ok. Az egyetlen felelős: a ra­koncátlan, fegyelmezetlen, rosszindulatú természet, amely nem képes lépést tar­tani a járulékos beruházások lemaradásával. Rendben van, hogy süt a nap, jó süssön, az neki a dolga, de nem csak úgy, bele a vakvilágba, ami­kor neki tetszik... Legmaga­sabb szinten oda kellene már hatni, hogy a nap annyit és akkor süssön, amikor és amennyi a jelenlegi raktár- kapacitás mellett megkfván- tatik. Minden egyéb napsü­tést szigorúan meg kell to­rolni. .. Ez olyan elképzelhetetlen? Már hogyan volna az a -re- repülő csészealjak korában? Mert 1967 a repülő csészeal­jak éve volt. De nem nálunk! A mi kenyerünk nem a re­pülés, hanem a hajózás. Ki­csiny tengernélküli orszá­gunk 1967-ben is két olyan hajózási teljesítménnyel ruk­kolt ki, amely a legöregebb tengerjáró nemzetnek is di­csőségére válnék. Az első­nek, csak kisebb jelentősé­ge van: Székesfehérvár eine­RÉGI SZÍ LVESZ JER A IV. miskolci Sok-sok hiedelem, népszo­kás színezi az esztendő mú­lását, születését, s én most ezek elósorolása helyett egyet­len. kihalófélben levő nép­szokás kedves emlékeit idé­zem fel esztendő alkonyán. Falunkban — ötven évvel ezelőtt — alighogy kihever­ték a gyermekek a karácso­nyi kántálás, az ünnepi ver­selés, a betlehemezés izgal­mait, rendezgették koronára átváltott krajcárjaikat, kere­setüket, újabb izgalmak ke­rítették hatalmukba őket: az év végi búcsúzkodás, rz ak­kor szokásos kolompolás.' Ez abban állott, hogy a g 'er- meksereg már jó előre ös­szegyűjtötte a falu összes gu­lyásától, kondásától a kolom- pokat, csengőket, kürtöket, a béresektől a karikás ostort. Aztán óév estéjén alkonyai­kor a megbeszélt helyen gyü­lekeztek, majd elindultak esztendőt búcsúztatni. Portáról portára járták a falut, s vezetőjük az ahlak alá állva megkérdezte: „Sza­bad-e az udvaron megforgat­ni a csongorádi gulyát?” Min­denütt szíves igen fogadta őket. Ez a szín tette teljessé az esztendőtől való búcsúz­kodást. Majd a kutyák heves ellenkezése ellenére felsora­koztak az udvaron, aztán ék­telen dudálásba, kürtölésbe, ostorcsergelésbe kezdtek, zú­gott an egész utca, az egész falu. A kutyák ugattak, szű­költek. vonítottak félelmük­ben: sehogyan sem tudták megszokni az éktelen lármát, még kevésbé mehrte->i. mi akar ez lenni. Pénz. dió. alma. sütemény, a nag óbbaknak itt-n't egy pohár bor. szíves szó és ked­ves kínálás volt a fizetség. Azután kilenc óra kö '"’l szét­oszlott a társaság, ment min­denki haza. Utána má’vséges csend ült a falura. Akkor még nem vált szokás'1 faiun pohárral harangozni éifílVor. s ritka házban pislogott éjfé­lig a petróleumlámpa. R iió és tv vidám műsoráról akkor még nem is álmodoztak az emberek. Aztán átaludta a falu az éjszakát, hogy reggelre kelve újra zajosan folytatódjék to­vább az élet Az új évet kö­szöntő gyermekek egymásnak adták a kilincset, a házbeliek pedig erősen figyelték, férfi vagy nő lépi-e át a küszöböt először az újév reggelén, mert ez a csalhatatlan jele annak, hogy az új esztendőben üsző vagy .bikaborjút fog-e elleni a tehén. És ma. fél évszázad távo­lából újra és újra átélem ezt a színtelenebb, a mainál sok­kal egyszerűbb szilvesztert. S az én mai szilvesztereimet minden évben színezik, szé­pítik ezek a visszatérő gyer­mekkori emlékek. A béres­ostor, a karikás örökre el­tűnt. ugyan ki sajnálná, már a kolompokból is csak muta­tóban van néhány a faluban, de ezt a színes karnevált, ezt a nagvoknak és kicsinyeknek egyaránt sok örömet szerző, kihaló népszokást esv kicsit mindig sajnálom. Szűcs István országos grafikai biennale anyagából Műn hasik erek az ércelokészítőmú építésén Az ország egyik legnagyobb kohászati beruházásánál, a borsodi ércelőkészítőműnél értékes munkasiker született. A létesítmény egyik legfon­tosabb üzemrészében, a két, egyenként 160 méter hosszú, 35 méter széles clegyátlagosí- tó üzemcsarnok vasbeton íveinek elkészítését, eredetileg egyedi zsaluzással tervezték. Így a két csarnok harminc- nyolc, középen tizenhat méter magas vasbeton ívének meg­építése a jövő év második ne­gyedére húzódott volna el. Az építők a munka meg­gyorsítására új, a sínen moz- gatható zsaluzás! módszert al­kalmazták, amely kitűnően be­vált Az üzemcsarnok beton- fvei naár most a tervezett idő­nél négy hónappal előbb elké­szüllek. Ennek eredményeként a dolgozók megkezdték az óriás csarnokok tetőzetének fedését. Az üzemcsarnokokat áttetsző, sárgás poliészter mű­anyag hullámlemezzel borít­ják, miáltal biztosítják a vilá­gos, kedvező szín tónusú mun­kahelyet. Ebből az üzemrész­ből indítják majd egyébként útjára, megfelelő gépi beren­dezések beiktatásával, a kü­lönböző nyers kohászati ter­mékeket, órcféleségeket, hogy azokból előkészített: ércdara- bosítmányok készüljenek a diósgyőri és az ózdi nagyol­vasztó számára. Az új zsaluzá- si módszerrel szerzett időnye­reség hasznosan segíti azt a célkitűzést, hogy az új üzem­ben, a terveknek megfelelően a jövő év második felében, részlegesen megkezdhessék a termel ormi n kát.. Sok hangszeren - másképpen Beszélgetés Vujicsics Tihamerral Csohány Kálmán: Rajz Örkény-színdarab tiszteletére. V­vezésű hajónk „személyében” először kerülte meg magyar hajó Afrikát. Ez sem kis do­log. az azonban már valóban hajózási bravúrnak számít ami ősszel történt: egy hajót Budapesttől 35 kilométerre kintfelejtettek a Dunán, és 15 órának kellett eltelnie, mire a zátonyra futott hon­fitársaink partot értek. Re­pülő csészealj helyett ván- szorgó mosóteknő... Edény az is! Ezenkívül még sok min­den érdekes történt az óév­ben. A Ferencváros nagy fö­lénnyel nyerte meg a bajnok­ságot. Népi ellenőrök vizs­gálták. miért rossz a kenyér minősege. Díjat nyertek kül­földön és megbuktak itthon új magyar filmek. Népi el­lenőrök újra vizsgálták, mi­ért rossz a kenyér niin ősé­gé. Hozzáfogtak a Keleti pá­lyaudvar átrendezéséhez, min­den teljesen megváltozik, ki­véve a legcsúnyábbat, a Ke­leti pályaudvart. Felépült a budai kör alakú szálló. Meg­nyílt az ország legkisebb színháza, de ettől sem ja­vult meg a kenyér minősége. A jugoszláv turisták száma ugrásszerűen megszaporodott. Betiltották a szeszes italok behozatalát. Jól fizetett a lot­tó. Kevesebb betétkamatot fizetett az OTP. E gyszóval voltak örö­mök, de voltak hibák is. Az új év küszöbén fogadjuk meg. hogy az utób­biakat kiküszöböljük. Segítsé­günkre lesz a gazdasági re­form. Éppen ezért olvasóink­tól az idén nem úgy búcsú­zunk, hogy BUÉK, hanem úgy, hogy BUMK. Boldog új mechanizmust kívánunk! Novobáczky Sándor Neve az elmúlt években vált ismeretessé a nagyközönség előtt. Filmzenéit, népszerű dalait, sikeres paródiáit sokan megszerették. — Á korábbi' szazaitokban — mondja — jobban ismerték a zenésznek azt a típusát, amelyhez talán én is tartozom. Akkor egy zenésznek sok hangszeren kellett játszania (s ezért persze egyiken sem olyan jól. mint a mai koncer­tező művészek), könnyedén kellett rögtönöznie. Nemcsak 'azt várták tőle, hogy megírja a zenét, hanem azt is. hogy úgy éljen vele, mint más em­ber a levegővel. Hát igen. Én nem szégyellem, egy kicsit a társadalom „igricé”-nek, „he- gedősé”-nek érzem magam. Ugyanolyan szenvedéllyel dol­gozom a színpadon, a film, vagy a koncertpódium szamá­ra, mint ahogy szűk baráti körben. Legnagyobb zenei élményem közé tartoznak azok az órák, amikor népdalozását és népda­lon alapuló rögtönzéseit hall­hattam. Hol a zongorát verte, hol hegedűn játszott, hol gi­tárt pengetett, hol meg a furu­lyát vette elő, s közben min­den lehetséges nyelven énekelt. Fantasztikus produkció. A népművészet igazi szelleme elevenedik meg, de egy saját­ságosán XX. századbeli egyéni­ség temperamentumán átiz­zítva. Vujicsics művészete „rend­hagyó”. Mint előadóművész, zeneszerző és folklorista zene­tudós egyaránt különleges. Zenetudósként a népzenét ku­tatja, de nemcsak gyűjti és feljegyzi a népdalokat, hanem megtanulja és átéli őket. Egy­formán otthonosan mozog az arab zene 70—80 „makámjá- ban”, a grúz többszólamúság- ban, a magyar népdalban és a jugoszláv folklórban. Zenei táptalaja — mint egyik mél ta­tója írta — Taskenttől Ma­rokkóig terjed. És rendhagyó az is, hogy mint zeneszerző, minden műfajt fel akar ölel­ni, a „legkönnyebbtől” a leg­komolyabbig, a slágertől a szimfóniáig. — Aki a zenét komolyan veszi — vallja zeneszerzői munkájáról — az tudja, hogy „legkönnyebb” a legnehezebb. Az éa ideálom] megtalálni azt a zenét, amely manapság is minden emberhez szól, vagy legalábbis nagyon sokakhoz, amely ugyanúgy zenei anya­nyelvivé válhat, mint a népze­ne, de meghódítja a szimfoni­kus formákat is. Ezekből a szavakból talán más, de igazabb kép kerekedik Vujicsicsrol, akit a közönség eddig szívesebben ismert könnyed — mondhatni — bo- hemebb oldaláról. Nagyot akar, de vajon van-e elég ereje hozzá? Az események ugyanis eddig a könnyebb megoldás felé lökték, hiszen amit eddig melléktermékként csinált, abban sikere volt, amit azonban igazán akart, alig jutott hozzá. Vajon nem játssza-e meg túlságosan az „igric” szerepét ahhoz, hogy lassan el is feled­kezzék igazi terveiről? — Magam is érzem ezt — válaszolja. Bár a művésztársa­dalom befogadott mint külön­cöt. igazi törekvéseimnek hi­telét még nem tudtam közöt­tük megszerezni. És tudom, a közönség is egyelőre mint zeneparodistát és dalszerzőt fogadott el. Vajon kíváncsi lesz-e elkészült, és nemsokára bemutatásra kerülő zongora­versenyemre, vagy készülő szimfóniámra? V. I. Czinke Ferenc: Fábián Pista BARANYI FERENCS Hó-álmaim És hó esett a tiszte víztükörre, a pelyheket nagy hullám kapta ölbe,' és vízzé vált a hó ott mindörökre. Nem volt remény, hogy a hó megmaradjon; nem volt fehér a táj, csupán a parton, a víz színén feh értőn nem maradt nyom. Ha jéggé fagysz, a rádhullt drága pelyhek nem növelik, csak terhelik a lelked, és eltakarják szépségét színednek. Hó-álmaim örvényeidbe hullnak, s örvényeid havamtól gazdagulnok, midőn ijesztő messzeségbe futnak. , Az életem csak benned folytatódhat. ez sorsa rég — ha vízre hullt — a hónak, bclédhalok, hogy éljek, min* futó hab Kergetőztek az örvények pörögve, rohant az ár a végtelen ködökbe, ée hó esett a tiszta víztükör**

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom