Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

Vssirrtat», 196'». december 3.

eSZAKMAOTAtOBSZAO

3

Kedvező ütemben halad a kollektív szerződések előkészítése

Beszélgetés Jakó Andrással, az SZMl vezető titkárával

Készülnék az üzemek alkot* hiányai, a kollektív szerződések. amelyek meghatározzák a vállalatok és a vállalatoknál dolgozók kötelességeit c-s jogait. Megyeszerte élénken foglalkoztatja ez a vezetőket; és a dolgozókat, hiszen a kollektív szerződések új rendszere Szervesen kapcsolódik az új gazdasági mechanizmushoz. Hogyan lehetne összefoglalni az új Munka Törvénykönyv tartalmát és jellemző vonásait? Milyen kapcsolat van a Munka Törvénykönyv és a kollektív szerződések között? Erről beszélgettünk a napokban Jakó Andrással, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkárával.

— .Melyok az új Munka

Törvénykönyv legfontosabb vonásai?

■— Hazánkban — mondotta &akó András — 1951-ben alkották meg először a Munka Törvénykönyvét. Ez a munkáshatalom akkori politikai, gazdasági céljainak, lehetőségeinek megfelelően szabályozta a munkaviszonnyal összefüggő kérdéseket. Később a Munkásba talont erősödése, a szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus építésében elért mind jelentősebb politikai és gazdasági eredmények folytán a Munka Törvénykönyvének egyes rendelkezései elavultak, módosításra szorultak. A sokféle — egyébként a maga idejében indokolt — módosítás következtében a különféle előírások sok szempontból elavulttá váltak, és maga a törvény egyre kevésbé felelt meg a jelen időszak gazdasági, politikai, társadalmi szükségleteinek. Ezért kellett napirendre tűzni egy új törvénykönyv megalkotását.

Az új Munka Törvénykönyv f felszabdulás óta eltelt 22 év eredményeire támaszkodva. Már nem törekszik az utasításokon alapuló centralizált gazdasági irányításnak megfelelő elvek érvényre juttatására; nem szabályozza részletesen a munkaviszonyt érintő kérdéseket. Csupán azokat a főbb szabályokat rögzíti, amelyek keretül szolgádnak, a részletes szabályozást, az új törvény végrehajtási utasításait; pedig a vállalatoknál kötendő kollektív szerződésekre bízza.

— Milyen változásokat

tartalmaznak a kollektiv

szerződések?

— Kollektív szerződéseket hem most kötnek először havunkban a vállalatok. Kötöttek^ már a felszabadulást követően, de azt megelőzően is. ?>öt, a kollektív szerződés a felszabadulás előtt az egyik legfontosabb harci eszköz volt !> jogokért küzdő, a dolgozók erdőkéit védő szakszervezet kezében.

Tőkés viszonyok között :'z. egymással szemben álló, * hon teles célú és oszlályhely- zelú főlek kötnek kollektív szerződést. A szocialista viszonyok között azonban a szerződő felek közt sem célban, sem "}vl álláspontban, sem osz- ■aiyhelyz.elben nincs, csupán termelés szervezetében elfoglalj, helyükben van különbözőség. Az egyik félnek "gyúrás az államtól, a munkáshatalomtól az a megbiza- ■'ása, hogy legjobb képessége es tudása szerint dolgozzék, a 'hasiknak pedig az a kötelessége, hogy irányítsa és szervezze ezt a munkát A munkáltatót képviselő vezető nem Más, mint. vezető beosztású dolgozó. Az ii)50—1958 között kötött, kollektiv szerződéseket is . zonos uszi; új-helyzeten álló lelek kötötték egymássá!, mégis van különbség azok, és o maiak között. Az említett időszak kollektív szerződéseiben ,* hl nevezett felajánlások vol- tsk és az éi-vény tara) levő jogszabályokat foglalták magukba, További különbség, hogy a jövőben, a kollektív szerződősek felsőbb jóváhagyására már nem lesz szükség: nem kell a tervezetet bemutatni, jóváhagyatni a minisztériummal és a szakszervezet felső szerveinél. Lényeges az is, hogy a mostani új kollektív szerződés jogszabály jellegű. Vagyis, ha valamelyik fél nem teljesíti, vagy megsérti, a másik fél érvényesítheti követelését mind a döntőbizottságnál. mind a bíróságnál.

Bt — Hol tartanak a kol■ lektív szerződések etőB készítésében megyénk

■ üzemei és vállalatai?

— A legelőre haladottabb állapotban a vasipari üzemekben állnak. Valamivel később kezdtek munkához az építőiparban. a tanácsi iparban, valamint az országos vállalatok helyi gyáregységeinél. Az eddigi tapasztalatok szerint minden lehetőség megvan rá, hogy a SZOT elnöksége által meghatározott időpontra, vagyis december 10-re valamennyi helyen elkészüljön a kollektív szerződés. Ezt december 20-ig kel) ismertetni és megvitatni a dolgozókkal, majd december 31-ig a vállalatok igazgatói és a szakszervezeti bizottságok titkárai aláírják a kollektív szerződéseket.

A továbbiakban elmondotta Jakó András, hogy a kollektív szerződések előkészítése során a vállalatok szakemberei és szakszervezeti aktivistái nagy felelősségérzettel, szervezettséggel fogtak hozzá a munkához. Sikerült társadalmi tevékenységgé tenni a kollektív szerződések előkészítését. A különböző munkabizottságokban. melyekben a vállalatok szakemberei és a szakszervezeti bizottságok munkabizottságai együtt dolgoznak, arra törekednek, hogy érvényre juttassák a kollektív •szerződés adta lehetőségeket.

— Milyen konkrét tapasztalatokról számol hatunk be?

— Az egyik legion tosabb

tapasztalat, hogy a szakszervezeti bizottságok az üzemi demokrácia szélesítését és érvényesítésének k iHönböző

módszereit helyesen, hasznosan igyekeznek kialakítani. A 3. sz. AKÖV-nél például külön Híradójukban kérték fel a dolgozókat, mondják cl véleményüket a kollektív szerződés egyes fejezeteiről. Az LKM-ben a béren kívüli juttatások lehetőségeit több variációban terjesztették a dolgozók elé. hogy válasszák ki a szántukra legelőnyösebbet. Az Özdi Kohászati Üzemekben kérdőíveken kérték ki a dolgozók véleményét. így sikerült elérni, hogy a kollektív szerződések találkoznak a dolgozók igazságérzetévél. Számos munkahelyen, például a Bodrogközi Állami Gazdaságban. a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál mi nta-kollektiv szerződéseket készítettek, ezzel jelentősen hozzá járultak, hogy hasonló munkahelyen más vállalatok, sajátos helyzetük figyelembevételével gyorsabban, köny- nyebben elkészíthessék a szerződéseket.

— Milyen problémák, vitatott kérdések vetődtek fel az előkészítő munka során?

fizessek meg a dolgozóknak. Találkoztunk olyan problémával is. hogy a Munka Törvénykönyve jogszabályaival ellentétesen próbáltak szabályozni magát a munkaidőt, a pihenőidőt és a túlmunkát, vagy annak díjazását. Egyes kollektív szerződésekben problémát. okoz a jutalomszabadság adásának, mint új juttatásnak szabályozása. Olyan tervezetei is találkoztunk, hogy. csak az kaphat, két nap jutalomszabadságot, aki az év első negyedévében kivette évi fizetett szabadságát. Találkoztunk olyan törekvésekkel, hogy a fizikai dolgozók egy részét. — indokolatlanul — a változó munkahelyre vonatkozó szabályok szerint akarják alkalmazni. Ez a gyakorlat jogos felháborodást válthatna ki a dolgozók körében, mert mindenki arra törekszik, hogy egy munkahelyen lássa biztosítva jövőjét.

— Természetesen előfordul mondotta Jakó~ András —. hogy a kollektív szerződés előkészítése során egyes kérdésekben nincs teljes összhang, nincs egyetértés a vállalat képviselői és a szakszervezeti bizottságok által megbízott tisztségviselők álláspontja között. Van olyan tapasztalatunk, hogy az előkészítő munka során egyes munkabizottságok. a könnyebb munkát választva csupán lemásolták a Munka Törvénykönyv vonatkozó szövegét. A legtöbb vitát a béren kívüli juttatások elosztása okozza, klar eddig is nagyon sok elképzelés, javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogyun szabályozzák az üzemi étkeztetés rendszerei és térítésének mértékét, a vállalati üdültetés módszereit és térítési módjának fokát, vagy a gyermekintézmények fenntartásához való hozzájárulást. Általános tapasztalat, hogy a dolgozók többségének véleményét figyelembe véve, az előző esztendőkben nyújtott kedvezményeket továbbra ts fenntartják. A munkaviszony keletkezésével, megszűnésének módjával, feltételeinek és korlátainak kialakításával kapcsolatosan is vitáznak. Számos i őrületen arra törekedtek, hogy növeljék az egyenlőtlen munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók számát. Ezzel — helytelenül — azt. akarják elérni, hogy az eddig túlmunkában foglalkoztatottak tevékenységét túlórapótlék nélkül

I

— Miben foglalhatok össze a további teendők?

— Továbbra is nagyon fontosnak tartjuk a dolgozók bevonását a szerződéstervezetek előkészítésébe. A tervezetet a termelési tanácskozásokon és más fórumokon részleteiben is ismertessék a dolgozókkal és vegyék figyelembe a javaslatokat. A szakszervezeti bizottságok feladata azonban ezzel még nem zárul le. Az első és legfontosabb tennivaló: mozgósítani a dolgozókat a kollektív szerződésben rögzített jogok feltételeinek megteremtésére. ezekkel együtt az 1968- as év gazdasági feladatainak megismertetésére és minden részletben való teljesítésére. A mostani nagy munka elkészülté után arra kell törekedniük a szakszervezeti bizottságainknak. hogy ellenőrizzék a kollektív szerződésben foglaltak megvalósítását és segítsék minden pontjának teljesítését. A kollektív szerződések eddigi előkészítése jó iskola volt a vezetők számára az új mechanizmussal összefüggő rendeletek megismerésére. Az eddigi viták javították a szakszervezeti szervekkel való együttműködést, növelték a felelősségérzetet a dolgozók iránt, és meggyőződésünk, hogy a kialakult munkastílus hozzájárul az előttünk álló feladatok eredményes megvalósításához — mondotta beszélgetésünk végén .lakó András, az SZMT vezető titkára.

Önodvári Miklós

:=r---------- —----------------------------------------;-----------------------;---------------------------—----------;----------—

A Uiftálcái termálfürdő

(Lenke,v Zoltán munkája)

Az új mechanizmus lexikona

17.

A jövedelmek szóródásáról fő célkitűzése,

hogy az eddigieknél sokkal jobban differenciáljon a személyi jövedelmeket illetően. Az új gazdasági mechanizmusban ez aképpen valósul meg, hogy a „lényegesen jobb munkával lényegesen többet lehessen keresni”, és hogy a ..magas színvonalú alkotómunkát végző és beosztottként dolgozó szakemberek fokozottabb anyagi megbecsülésben” részesülnek. Következésképpen az új gazdasági mechanizmus a már kidolgo- r.ott és elfogadott közgazdasági intézkedéseivel, szociálpolitikai elveivel rangjára emeli, biztosítja a jó és a rossz munka megkülönböztetését, a valóban „munka szerinti elosztás elvét”.

Amint azt korábban elmondottuk, a jobb gazdálkodásra, a nyereséges vállalati működésre, s ennek következtében szocialista társadalmunk erőforrásainak, tartalékainak gyorsabb fe’ írására és társadalmi fejlődésünk ütemének dinamikusabbá tételére való leg» hatásosabb anyagi ösztönzés eszköze a részesedési alap lesz. Miután azonban a részesedési alap nagysága — az, hogy stagnál, vagy erőteljesen növekszik-e tömege — mindenkor a vállalat Vezetőinek, dolgozóinak rt.unkaeredrnényességéiől függ. logikus a következtetés, hogy a vállalat dolgozóit, köztük a foglalkoztatott nyugdíjasokat, rész munka idősökéi, fiatalkorúakat és bedolgozókat a vállalat mindenkori gazdálkodási eredményei alakulására gyakorolt hatásuktól függően, azaz jó vagy rossz munkájukhoz mérten kell a társadalma elismerés anyagi oldalát reprezentáló munkabérben és a részesedési alapból fedezendő egyéb személyi jőve- delemtényczőben; prémiumban, jutalomban stb. honorálni. Ez az alapja és eszköze annak, hogy az új gazdasági mechanizmusban a társadalom és a vállalat számára végzett munka hasznossága mértékének megfelelően szóródnak, differenciálódnak a dolgozók jövedelmei. hogy többet keres az, aki lényegesén jobban dolgozik, és hogy nem garantáljuk a hanyagok, a munkakerülők és munkafegyelem-bontók szociális biztonságát,

A Gazdasági Bizottság 19 1907. (V. 23) GB-határeza- ta intézkedik a részesedés: alapnak az „eredmény alakulására gyakorolt hatás”, azaz a társadalmilag has/ nos munka szerinti pénzbem részesedés felosztás fo elveiről. A részesedési alap felosztását a vállalat igazgatója a szakszervezeti tanáccsal, illetve a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben az év hátralevő két hónapjában kidolgozásra, megtárgyalásra és aláírásra kerülő kollektív szerződésben rögzíti.

A Gazdasági Bizottság három részesedési kategória', állapított meg. mint. a részesedés fő elvét, fó irányát, s ezek a vállalati eredmény alakulására gyakorolt hatás és szerep alapján teremtik meg társadalmunk szintjén a személyi jövedelmek szóródásának helyes arányát.

Az X. kategóriába az igazgató által kinevezett felsó szintű vezetők és termelésirányítók tartoznak, s ezek számára béralapátlaguk 80%-os csoportmaximumát garantálja pluszként részesedési alapból az új bérszabályozás, amennyiben szervező, irányító és vezető tevékenységükkel kiemelkedő eredményhez, maximális nyereséghez segítették a vállalatot. Eredménytelenség eseten viszont, amennyiben minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy az a rossz, a hanyag műszaki vezetés eredménye, alapbérüknek is mindössze 75%-ái kaphatják csupán a vezető állásúak.

A XI. kategóriába 50%-os részesedési c.sonortr.maximummal az osztályvezetők, csoportvezetők, a termelést közvetlenül irányító üzemvezetők, főművezetők, művezetők tartoznak.

A III. kategóriát 15%-os részesedési csoportmaxi- mummal az alkalmazottak, munkások, kevésbé kvalifikált dotgozók alkotják. Amíg az I. kategóriába tartozók alapbérének 75%-a, a II. kategóriába tartozók alapbérének is 85%-a fizethető ki a vezetés mulasztásából származó eredménytelen gazdálkodás esetén, a III. kategóriába tartozó alkalmazót!ak, munkások alapbére veszteséges gazdálkodás esetén is garantált szocialista államunk részéről.

Ami a legtöbb félreértésre adott okot a csoportma- ximumokkal kapcsolatban az, hogy leegyszerűsítve, egyenlósdi alapon mindenki számára azonos 15%, vagy a legmagasabbat nézve 80% személyi részesedést gondolnak egyesek. Ez tévedés. A 15, az 50 és a 80% mindenkor csoportmaximumot jelent, s éppen a vállalat szempontjából megítélt jó, vagy rossz munka arányának megfelelően alakul az egyének, vagy brigádok, műhelyek, illetve üzemek részesedése a eso- portimaximűmön belül. Eredményes vállalati működés eseten Is előfordulhat., hogy a hanyag, a fegyelmezetten dolgozó, üzemvezető vágj’ vezető állású egyetlen %-nyi pénzbeni plusz-részesedést sem kap, a kiemelkedő dolgozó, szakember vágj’ vezető pedig a cso- portmaximumánál magasabb százalékkal részesedik így realizálódik a személyi jövedelmek szóródása, differenciáltsága az új gazdasági mechanizmusban a végzett munka mennyiségének és minőségének, társadalmi hasznosságának megfelelően.

A jövedelmek szóródásával kapcsolatban a GB-hatá rozat az első, az átmenet évére vonatkozóan úgy intézkedik, hogj’ „a bér színvonal-növekedés mértéke 1968-ban a bázishoz viszonyított 4%-ot nem haladhatja meg”. Erre a népgazdasági egyensúly fenntartása miatt van szükség.

Segítség a kislakásépítésekiez

A megyei tanács kezdőmé-; nj'ezésére jövőre érdekes ki- ; állítás rendezésével kívánnak | megyénkben segítséget nyúj- i tani a kislakásépilűiknek. A kiállítás anyagát az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium dokumentációs irodája gyűjti össze. A KISZÖV is segítséget nyújt a kiállítás ntegiraideaesébe£ ügy tervezik, hogy a magánlakás-építési akciót tervekkel, ötletekkel segítő kiállítás megnyitására 1968 első negyedévében kerül sor, még az építkezések előtt. A kiállítás anyagát többek I között Sátoraljaújhelyen, Szc- | roncsén, Encsen, Mezőköves- I den, Putnokon. Özdon és Ede- I lényben szeretnek bemutatni i e nagyközönségnek. ^ ^